Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-13 / 110. szám

KAMARAZENE Családias haruguüatá ka- foaraesttei zárult az idei bangversenyevad Kaposvá­ron. Családias volt a zene bensőséges áradása, érzelmi fűtöttsége miatt, és családias azért is, mert mindössze negyventoetten örvendhet­tünk a zeneiskolában a jugo- sziáviad Szilavén Trió ven­dégszereplésének. Három ki­váló képességű ljubljanai mnzsákus, Dejan Bravnicar (hegedű). Ad Bertonelj (zongora) és Cirü Skerjanec (gordonka) az együttmozsi- káiás ritka példájával lepte meg a közönséget. Magabiz­tos hangszeres tudás és bri­liáns technikai készség jel­lemedbe játékukat. Az egyé­niségükön átszűrt zenéből arra következtethetünk: tm- káíbto a romantikus, érzelmi­leg gazdagabb, megkapóbb muzsika áM közei hozzájuk; az bírja eű jobban a néha ru­tinszerű, pontosan begyako­rolt megszólaltatást. Játé­kukban úgyszólván minden a helyén, vált, s ha zavart valami, azt a helvetnMrrt ön- mutogató tempóválasztás, s az interpretálás korántsem helyi születése okozta. Mazairt G-dúr Triójával kezdett az együttes, s e mű visszaadása állt a legtávo­labb a mi zenei felfogásunk­tól. S hogy máért, azt éppen a lendületes és éraeümá ára­dásával megejtő, hanmonia- gazdag Ravel Trió megszó­laltatásával bizonyították. Az első tétel hártyafmom be­fejezése, a második lendüle­te, zenei felfogásuk tökéle­tessége, stfliuséraékük kifi- BOBBUítsága avatta emíéke­ezit a művet. A ljub­ljanai vendégek végül Men­delssohn csodaszép d-moll Triójával tettek koronát mű­sorukra. A romantika e könnyen felfogható remek­művének tolmácsolásánál úgy éreztük, mintha nem is hangszereiken, hanem a kö­zönség érzőiméinek húrjain játszottak volna- Mendel­ssohn alkalmat adott arra muzsikusainak, hogy hang­szeres tudásukon, technikai felkészültségükön kívül mu- zikali.fásuk, egyéni hangjuk is kitárulkozhassék. S a trió ' tagjai ezzéL se maradtak adósak. Játékukban az egyútímu zsikáiás belső él­ményén túl a briliáns tech­nika és virtouzitás is szem­beötlő volt. Ez utóbbi kész­ségüket a két ráadásban, Haydn kamarazenéjének egy-egy tétjeiében — úgy éreztük — túlfokozták. Olyan hallatlan tempót dik­táltak önmaguknak, hogy szinte elsikkadt a zene, ösz- saemosódtak a hangok és harmóniák, miközben vir­tuozitásuk csillogott csupán, kiaprázatba ejtve a közönsé­get. Kiváltképp ennél a két ráadásnál éreztük, hogy hangszeres tudásukat nem mindig a zene, hanem néha a látványosság, a hatás szol­gálatába állítják. Családias hangulatú est volt, s efölött -siránkozni« már aligha érdemes. Sirán- J kozzanak inkább azok, akik oly sokan »megkímélték« önmagukat egy maradandó éüménytöL X B. XXIX. évfolyam, 110. szám. Vasárnap, 1973. május 13. Munkástalálkozó a textilművekben Tudnivalók a külföldi átázás előtt A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a külföldre utazók akiknek valamilyen érvényes biztosításuk van, gyakran nem tudják, hol és milyen módon tnüyen igazolással kefi esetle­ges kárukat bejelenteni- So­kan azt sem ismerik, hogy mi­lyen biztosi fásokat lehet kötni a külföldi látogatás idejére. A különféle tennivalókról] az Ál­lami Biztosító *dofct tájékozfca­A nesuíákeziések «SSfrjäk, hogy magyar gépjármű nem hagyhatja el az országot köte­lező felelősségbiztosítás nélkül. A biztosítás igazolására — Al­bániát kivéve — az európai szocaafista országokban. a Saovjetessió egész területén, vaáammt Ausztriában és az NSZK-bam a kocsi rendszám- táblája és a »H« felségjel ele­gendő. A többi európai ország­ba utazóknak nanzetköp jár- műbiztositasi bizonylatot, úgy­nevezett zöld kártyát kéH vál­taniuk az Állami Biztosító va­lamelyik igazgatóságán. Ha a biztosítottak külföldön kárt okoztak, azt itthon, az ÁB nemzetközi gépjármű-biztosí­tási osztályán, illetve vidékein a megyei igazgatóságokon be ke& jelenteni. A külföldi casco biztosítás — ugyancsak Albániát kivéve — szintén valamennyi európai szocialista országra és 15 más államra, — Ausztria, NSZK, Olaszország, Svájc, Franciaor­szág, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország, Spanyol ország, Portugália és Törökor­szág — érvényes. Az 1972. jú­nius 1-e után kötött casco biz­tosításokat auomatikusan Ju­goszláviában is elfogadják- A korábbi casco szerződések a Magyar Autóklub irodáiban— pótdíj lefizetésével — érvénye­síthetők Jugoszláviára. A cas­co biztosítás megkötésekor a turisták tájékoztatót kapnak arról, hogy károsodás esetén a különböző országokban melyik biztosító társasághoz fordul­hatnak segítségért. A külföldi cascohoz külön köthető baleset- és poggyász- biztosítás is. Az utazás során előforduló esetleges személyt sérüléseket — az orvosi, gyngSKzer- és az ápolás gégéket — orvos! vagy kórházi igazolással, a poggyász ellopá­sát rendőrségi jegyzőkönyvvé] beli teonyitanl Az egyéb járműveken, egyé­ni vagy társasutazáson kül­földre látogatók ratasbal eset- biztosítást köthetnek a baleset­ből, vagy a poggyász ellopásá­ból eredő károk megtérítésére. A károk igazolására ebben, az esetben is a már említett ok­mányok szolgálnak, amelyeket a hazatérést követő három na­pon belül kéH feümutatni. Szép hagyomány a gyárban, hogy májusban találkozóra hívják meg azokat a fizikai munkásokat, akik nem-a fonó­gépek mellett dolgoznak, ha­nem más terüileteken. A szom­bat délutáni találkozót két pártszervezet rendezte a textil­művek ebédlőjében- A két asz­talsor mellett takarítónők, mo­sónők, dajkák, szállítómunká­sok, kocsisok, a rendészet, a jóléti csoport dolgozói foglal­tak helyet. Míre az első vendégek meg­érkeztek. szépen megtérítették az asztalokat, a vázákba tuli­pánok, kéknefelejcsék kerül­tek. A színpad fölötti táblán az áUt: Szeretettel köszöntjűk a munkástalálkozó résztvevőit. S a találkozásnak ebben az esetben olyan értelmezése is van, hogy megismerjék egy­mást a különben más-más te­rületen dolgozók, a fehér asz­talnál beszélgethessenek az életükről, a munkájukról. Ezt emelte ki a megnyitóban Lacz- kó János párttiiíkár is, ami­kor a rendezők, az A-műszák pártszervezete és az úgyneve­zett I-pártszervezet nevében köszöntötte a meghivottakat Felcsathawt a taps, amikor azt kívánta, hogy érezzék jól ma­gukat, szórakozzanak jóL S Jiogy ez így is lett, az a bevezető utáni műsornak is kö­szönhető: a Fonómunkás Kis- színpad, a munkásfcórus, a So­mogy Táncegyüttes népi zene­kara kitett magáért, hogy mű­vészi élményt nyújtson a mun­kában megfáradt embereknek. A szereplők és a munkások később egy asztal mellett is­merkedtek, a közelebb kerül­tek egymáshoz. Ezeregyszáz tátogató Ma bezár a pénzkiállítás Éremlelet Gölten Nem vért sáücert aratott a pénzkiállítás, amelyet a Ka­posvári Ruhagyár szakszerve­zeti bizottságának »Gyújtsunk együtt!-« klubja rendezett. Ál­landóan érkeznek a látogatók a gyár művelődési termébe, s eimélyüitten hajolnak a tár­lók fölé. < Ma Virágú l-stnan klubtag ügyéi a rendne, ő egyébként nem gyűjti a régi pénzeket. — Milyen az érdeklődés? — Nem számítottunk ekko­rám ... Több mán* ezeregyszá- ,zam nézték meg eddig a kiállí­vagyumfc elégedve. Iskolák, szocialista brigádok csoportosan járták itt nemcsak Kaposvárról, ha­nem vidékről is. A homok- szentgyögvj iskolások is itt voltak, s az őket kísérő tanár azt javasolta, mutassa be a klub vidéken is ezt a szép anyagot, hiszen bővíti a gyer­mekek történelmi ismereteit. A tizenhárom gyűjtő anyaga osztatlan sikert aratott, ezt a vendégkönyv bejegyzései is tanúsítják. S aki elmulasztot­ta megnézni a kiállítást, pó­tolhatja, hiszen ma még nyit­ja tart. F elvásárolták a pótolhatatlan kincseket 1973. május 3-án a Golléhez tartozó Cserepes-pusztán Mik­lós Mihály ezüstpénzekiet ta­lált. Órák alatt szétfutott a hír: tkámcseket lehet gyűjteni a Csr—5-ös táblában. A Kapos­vári Állami Gazdaság cserepe- si kerületének dolgozói, göuei, inám-pusztai lakosok és gye­rekek tucatjai vonultak lei ásókkal a lelőhelyre, és hama­rosan feldúlták a területet. A mintegy háromezer darab ezüstérmét mindenki s^tj át ja­ként kezelte, és hamarosan pénzzé tették a legszebb dara­bokat. Csák 1973. május 7-én je­lentették a múzeumnak az éremkincs előkerülését, holott ezt azonnal meg kellett volna tenniük. Így a múzeum mun­katársainak Fekete István gé­pésztechnikus az éremlelefcnek csak egy részét tudta átadni, A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1963. évi 9. sz. tör­vényerejű rendeletének 17. §-a kimondja, »-ha földmunka vagy más ok következtében a föld felszíne alaitt rejlő múzeális tárgy kerül elő, ezt a felfede­ző 24 óra alatt köteles a me­gyei múzeumnak bejelenteni«. Sajnálatos, hogy ismeretlen személyek a múzeumi törvény kijátszásával több mint 20 ezer forint .befektetésnél fel­vásárolták a felbecsülhetetlen értékű éremkincsnek több mint felét. Ezúton is kérünk minden­kit, aki a cserepes-pusztai ér­mékről tud, vagy azokkal ren­delkezik. vegye fel a kapcso­latot a kaposvári Rippl-Róruai Múzeummal. Vizsgázik 130 gyermekruha A jövő évi gyermekmliákat mutatta be a héten Budapes­ten a Férfiruha Nagykereske­delmi Vállalat kiállítótermé­ben a Kaposvári Ruhagyár. Az országban — méreteit te­kintve — Hyen nagy bemuta­tót még nem tartottak. Az ága­zatilag illetékes két1 miniszté­riumon kívül meghívták az ország valamennyi textilgyá­rinak, ruházati áruházának szakembereit. A ibemutotóval kettős cé­lunk volt — mondta Pápai János osztályvezető. — Az egyik, hogy eloszlassuk azt a tévhitet, amely szerint Ma­gyarországon, egyre öregebbek, felnőttesabbek a .gyermekru­hák. A másik pedig, hogy a kereskedelmi vezetők lássák, mii ven koliekmóíbö! válogat- Wastaak. Arról, hogy milyenek a gyer­mekruhák, eléig egyetlen véle­ményt idézni, Nádor Veráét, a Divattervező Vállalat művé­szeti vezetőjéót. A bemutatón azt mondta: ilyen jól sikerült kiállítás — gyermekrúhákból — még nem volt. A május 25-ig nyitva tartó kiállítás ideje alatt a Férfi­ruha Nagy kereskedelmi Vál­lalat közvélemény-kutató la­pokkal kérdezi meg az eladók­tól, hogy melyik modell tet­szett a 130-001. Ennek alapján küldi meg rendeléseit a gyár­nak. A ruhagyár tervezői — Nagy Józsefné és Szarka Lászlóné — az eddigi tapasztalatok alapján ízléses, szép gyermékruhákat készítettek. A 130 modell 2—1.2 »éves korú fiúk részére készükéi Hagyománytisztelet Egy kenyai politikus Nairobiban a .következő felhívást intézte egy gyű­lés részt vevőihez: »Fiatal- asszonyok, lányok! Ne hordjatok miniszoknyáit Kérve kérlek titeket ve­gyetek példái anyáitokról — a hagyományok hű őr­zőiről !« E patetífcus monóiiog közben egy leányzó pucér­ra vetkőzött, felment a tri­bünre és nyugodtan kije­lentette: »Anyám mindig csak ilyen öltözéktoen mu­tatkozott.«, k? Gálám bszívű tolvajok Egy pár idejében eöwá­üatotl könnycsepp mentet­te meg a torinói Antonio Truno ékszerészt attól, hogy viszonylag rövid idő alatt immár harmadszor kirabolják. Amikor az üz­letiébe behatolt Tablók ama kényszeritettek, hogy adja elő kincseket érő ék- szeredit, a sokat próbált ember könnyekben tört ki és könyörgött a rablók­nak: hagyják meg a va­gyonát, különben végleg tönkremegy. A rablók egy pilttanatig elgondolkoztak, majd kifordultak az üzlet­ből. Egyikük az ajtóból, visszaszólt: »Azt azért ne feledje, hogy ilyen rablók­kal, mint má, csak egyszer találkozhat az esriber életé­ben!« Akaraterő kérdése Ciprián azt mondja or­vosának a rendelőiben: — Doktor úr, megfogad­tam, a tanácsát, naponta neim szívok tíznél több cigarettát. De meg kell önnek mondanom, hogy az első három napon ne­hezen viseltem el! — Miért? Mennyit szí­vott azelőtt? — kérdd az orvos. — Egyet sem A szokás hatalma — Pincér, esik még az eső? — Bocsánat, nem az ést asztalom! Vikend — Hogy töltötted a hét végét a ví kendházad ban? — Remekül! — Az au túszt radán ha­zafelé már nem volt olyan kellemes, igaz? — Tizenöt kilométerrel a város előtt kezdett rom­lani a • helyzet. Akkor kezdtem negyvennel ha­ladni. — Óránként negyven kilométeres sebességgel? — Nem, negyven per­cenként egy kilométeres sebességgel. Szerénység A közismerten szerény (Albert Einstein a relati­vitás-elméletről szólva egy napon így fogalmazott: — Az az elmélet, amely­nek szerencsés vagyok' a nevét viselni. . . Samgui fíépfáp Az MSZMP Sc*mogy megye. Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latiné: Sándor u. 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési díj: egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinca Sándor u. 6. Felelős vezető: y

Next

/
Thumbnails
Contents