Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-04 / 102. szám

Május végén találkozik Nixon és Pompidou Nixon amerikai elnök május 31-én és június 1-én Izlandon találkozik Georges Pompidou francia, elnökkel — jelentették be csütörtökön hivatalosan az amerikai és a francia főváros­ban. A rövid közleménnyel kapcsolatban a-nyugati hír- i ügynökségek megállapítják: a Nixon—Pompidou eszmecsere — amelynek ténye már ismert volt, ■ csupán az időpont és a helyszín kijelölése váratott magára — az amerikai elnök őszre tervezett nagyszabású nyugat-európai körútja nyitá­nyaként értékelhető. New York polgármestere Moszkvába utazott John Lindsay, New York polgármestere, szerdán este fe­lesége társaságában Moszkvá­ba utazott. Lindsay Vlagyimir Promiszlov moszkvai polgár- mester meghívására hétnapos látogatást tesz a Szovjetunió­ban. Letartóztatások Argentínában Hajsza a baloldal ellen Egy névtelen telefonáló be­jelentése alapján az argentínai rendőrség szerdán Buenos Airestől északra egy elhagyott lakásban megtalálta Jósé Pal­meiro Fernandez holttestét. A 24 éves, spanyol születésű or­vostanhallgató a rendőrség közleménye szerint egyike volt annak a két motorkerékpáros merénylőnek, .akik hétfőn agyonlőtték Hermes Quijada ellentengernagyot. (Quijada gépkocsivezetője ugyanis lövé­seket adott le a tovaszáguldó motorosokra, és egyiküket megsebesítette. Hétfőn kapott sebeibe halt bele tehát két nappal később a Népi Forra­dalmi Hadsereg elnevezésű ge- rililaszervezet fiatal tagja.) A rendkívüli állapot beveze­tését követően néhány óra le­forgása alatt 18 személyt tar­tóztattak le Buenos Airesben »szélsőséges csoporthoz való tartozás« vádjával. Egyelőre nem ismeretes az őrizetbe vet­tek kiléte,' de politikai körök­ben nem tartják kizártnak, hogy.a szükségállapotot a had­sereg a haladó személyek elle­ni fokozott hadjáratra használ­ja föl. Alejandro Lanusse tábornok, Argentína elnöke csütörtökön találkozott az időközben haza­érkezett perónista Hector Camporával, aki az alkotmány értelmében május 25-én fog­lalja el az elnöki posztot. A leendő államfő rezidenciáján megtartott megbeszélésen az elnökön kívül — aki egyben a hadsereg főparancsnoka — je­len lesz a haditengerészet és a légierő parancsnoka is. Brandt hazautazott Washingtonból Közös közlemény kiadásával ért véget Willy Brandt nyu­gatnémet kancellár kétnapos hivatalos washingtoni látoga­tása. A közös közleményt Brandt ismertette a tárgyalás végeztével tartott sajtóértekez­leten. Ezen a kancellár meg­védte a Közös Piac mezőgaz­dasági politikáját, és gyakor­latilag arról biztosította az Egyesült Államokat, hogy az Európai Gazdasági Közösség meg fogja tenni a szükséges engedményeket. A Nixon elnök és Brandt kancellár tárgyalásairól ki­adott közös közlemény szerint a két államférfi az Egyesült Államok és az NSZK közötti kétoldalú kapcsolatokat, Ame­rika és Nyugat-Európa jövő­beni együttműködésének kér­déseit — ezen belül katonai problémákat — továbbá a ke­let—nyugati kapcsolatok táv­lati kérdéseit és egyéb nem­zetközi politikai témákat vita­tott meg. Nixon amerikai elnökkel folyatott kétnapos tárgyalásai­nak befejeztével csütörtökön elutazott Washingtonból Willy Brandt nyugatnémet kancellár. Bonnba a késő esti órákban érkezett meg különrepülőgé- pén. " ' a kongresszusnak külpolitikai üzenetét Számvetés az erőviszonyokkal — Vádaskodás a VDX ellen Nixon elnök csütörtökön átküidte a kongresszusnak szokásos évi külpolitikai üzenetét, amely — az elnök beve­zető szavai szerint — »kicövekeli politikánk filozófiai kere­teit, és ebben az összefüggésben vizsgálja a fő irányzatokat és eseményeket.« Az elnöki »üzenet« a »po­tenciális fő ellenfelekkel«, a Szovjetunióval és a Kínával való »új viszony kiépítését« tárgyalja. Megállapítja, hogy. 1969 januárjában a hatalomra került Nixon-kormányzat olyan új világhelyzetben talál­ta magát, amelynek »kihívásá­val bárki is lép hivatalba, szembe kellett néznie: Ameri­kának változtatnia kellett külpolitikája filozófiáján és gyakorlatán«. A külpolitikai átértékelést kikényszerítő té­nyezők között első helyein em­líti az Egyesült Államok »nemzetbiztonsági politikája feltételeinek alapvető megvál­tozását«, nevezetesen, hogy »a negyvenes évek közepétől a 60-as évek végéig terjedő idő­szakban az amerikai fölény a Szovjetunióval való hozzávető­leges stratégiai egyensúllyá alakult át«. A külpolitikai üzenet ebben Kormányellenes akciók Chilében Nem nyugszik a szélsőjobb Tíz napon belül másodszor szállta meg a felbujtott tömeg Santiagóban a munkaügyi mi­nisztérium épületét. Az akciót szerdán hajtotta végre 800 idénymunkás, béremelést és munkakörülményeik megjaví- i tását követelve. LIBANON Ismét dörögtek a fegyverek Bejrutban Riadókészültség a szíriai gerillatáborokban A libanoni hadsereg egységei harckocsikkal és páncélos járművekkel támogatott táma­dást intéztek a Palesztinái gerillaegységek támaszpontjai ellen. Képünkön: Libanoni harc­kocsi gerillaellenes akcióban. Viszonylag nyugalmas éjsza­ka után csütörtökön hajnalban ismét fegyverzaj verte föl a bejrúti utcák csöndjét. A vá­ros számos pontján bambák robbantak és géppuskatűz ro­pogott. Alig pár órával a lö­völdözések kiújulása előtt a bejrúti rádió közölte: a két fél képviselői megállapodtak ab­ban, hogy véget vetnék az összetűzéseknek s mind a had­sereg alakulatait, mind a Pa­lesztinái gerillákat a szerdai összecsapások előtt elfoglalt állásaikba rendelik vissza. A bejrúti rádió közlése sze­rint Amin Hafez libanoni mi­ll iszterelnök valamivel éjfél után — hadügyminisztere és belügyminisztere társaságában — összeült a Jasszer Arafat vezette Palesztinái küldöttség­gel, hogy megvitassák a had­sereg és a gerillák közt kirob­bant ellenségeskedéseik elsi­mításának lehetőségeit. A mintegy négy órán át tartó ta­nácskozás után Hafez mdnisz­Somogyi Néplap Dr. Salvador Allende köz- társasági elnök a közeli elnö­ki palotából a minisztérium­ba sietett, hogy személyesen tárgyaljon a munkásokkal. Megbeszéléseinek eredménye egyelőre nem ismeretes. Al- lende a minisztériumból távo­zóban »íorradalomeLlenesnek és gyávának« bélyegezte a fel­tehetően ismét az ultraradiká­lis Baloldali Forradalmi Moz­galom (MIR) által szervezett akciót. A jobboldal most egyébként íz élelmiszer- és ipari alap- nyagellátás megnehezítésével elégedetlenséget igyekszik szí­tani a tömegekben és a Népi Egység ellen próbál hangulatot teremteni. A reakció nem elégszik meg a politikai küzdelem törvé­nyes eszközeivel, s az utóbbi időben egyre többször nyílt erőszakhoz is folyamodik. A napokban a Haza & Szabad­ság elnevezésű szélsőjobboldali szervezet 200 tagja a Santiago tartományban levő Melipilla helységben megtámadta a vá­rosházát, elrabolt számos do­kumentumot és vandál pusz­títást végzett az épületben. A fasiszták a rendőrség megjele­nésekor gépkocsikon elmene­kültek. az összefüggésben mutat rá. hogy az Egyesült Államoknak felül kellett vizsgálnia a hi­degháborús korszak politikáját amelyben »a két fő nukleáris hatalom látszólag feloldhatat­lan konfrontációja uralta a nemzetközi színteret, ily mó­don felfokozva a helyi és re­gionális feszültségeket is«. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok erőviszonyaiban végbement alapvető változás folytán — mint az elemzés rá­mutat — az »ellensúlyt« kere­ső Nixon-kormányzat külpoli­tikája Pekingnek nagy szere­pet szánt. Az elemzésen en­nek ellenére vezérfonalként vonul végig az a felismerés, hogy a »kínai ellensúly« be­építésével. illetve Nyugat-Eu- rópának és Japánnak a kapi­talista világon belüli viszony­lagos megerősödésével kialaku­ló »sokpólusú világban« a nemzetközi helyzet alapvető meghatározója továbbra is a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok viszonyának alakulása. A dokumentum egyéb­ként »történelmi mér­földkőnek« minősíti a SALT-megállapodásokat és a szovjet—amerikai kap­csolatokról Moszkvában aláírt 12 alapelvet. Hangsúlyozza, hogy a két ország kapcsolatai­ban bekövetkezett pozitív vál­tozás »a nemzetközi kapcsola­tok új korszakának lehetősé­gét nyitja meg, és ha sikerrel járunk, a szovjet—amerikai kapcsolatok átalakulása kor­szakunk legfontosabb eredmé­nyének bizonyulhat«. A vietnami tűzszüneti meg­állapodással kapcsolatban az üzenet azt az ismert álláspon­tot hangoztatja, hogy a hábo­rúból való »tiszteletreméltó kibontakozás« a Nixon-doktri- na alkalmazásának és az Egye­sült Államok »nemzetközi hi­telének« előfeltétele. Azt ál­lítja, hogy az Amerikai Egye­sült Államok lekiismeretesen tejesítette kötelezettségeit, majd ismételten a párizsi egyezmény megsértésével vá­dolja a VDK-t s katonai újra- beavatokozással is fenyegetőzik. Az üzenet szokatlanul szóki- mondóan leltározza az Ameri­kai Egyesült Államok és a ki­bővített Közös Piac között, il­letve az amerikai—japán kap­csolatokban éleződő kereske­delmi, gazdasági, valutáris el­lentéteket. Az elnöki üzenetben rövid fejezet tekinti át az Egyesült Államok és egyes kelet-euró­pai szocialista országok kap­csolataiban bekövetkezett vál­tozásokat. Megemlíti azt is, hogy Rogers amerikai külügy­miniszter tavalyi budapesti látogatása, illetve a vagyonjo­gi egyezmény megkötése nyo­mán Magyarországgal »javul­tak a normálisabb kapcsolatok kilátásai«. A terjedelmes és jellegzete­sen amerikai szemléletű doku­mentum a torzítások ellenére is józanabb számvetést tükröz most, mint az elnökválasztás évében előterjesztett elnöki üzenet. Törvénytervezet a külföldi beavatkozásról Az amerikai képviselőház nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó albizottsága nyolc szavazattal égy ellenében. eiío_. gadótt égy törvénytervezetet. Ez kötelezi áz elnököt, hogy a külföldi konfliktusokba be­avatkozó amerikai erőket 120 nap után vonja ki, ha csak a kongresszus külön fe] nem ha­talmazza a fegyveres alakula­tok további bevetésére. A törvénytervezet értelmé­ben az elnök az amerikai fegy­veres erők külföldi konfliktus- í ba történő beavatkozását kö­vető 48 órán belül köteles je­lentést tenni a törvényhozás­nak. Az amerikai szenátus de­mokrata. .pártcsoportja .szó­többséggel olyan ' módosítást csatolt a katonai megajánlási törvénytervezethez, amely — ha a kongresszus mindkét há­za elfogadja — véget vethet az. amerikai légierő kambod­zsai támadó akcióinak. A de­mokrata szenátorok által be­terjesztett módosító indítvány ugyanis megvon minden anya­gi eszközt az Egyesült Álla­mok kambodzsai hadművele­teinek finanszirozásától. Csehszlovák—n yugatnémet gazdasági tárgyalások Bonnban Bonnban tagnap tárgyalások folytak Csehszlovákia és a Né­met Szövetségi Köztársaság Újabb tárgyalás a Renauit-míívek sztrájkolóival terelnöík fölkereste Frangié li­banoni elnököt és beszámolt neki a Palesztinái vezetőkkel kötött megállapodásról. A gerillák és a kormány közöt létrejött megállapodás ismertetése után a bejrúti rá­dió hajnalban bejelentette, hogy csütörtökön délelőtt Bej- rútan kívül öt libanoni nagy­városban — Tyrben, Szidon- ban, Tripolában, Baalbekben és Nabatájában — két órára fel­függesztik a kijárási tilalmat. (Továbbra i£ érvényben marad azonban a gyülekezési és tün­tetési szabadság korlátozása.) A szerdán kezdődött fegyve­res összetűzések vesztesége 31 személy — közülük 12 katona. 129-en megsebesültek. (A. sebe­sültek közül 40 libanoni, 89 Palesztinái.) A libanoni baloldali pártok és haladó erők szerdán este 24 órás általános sztrájkra hív­ták föl az ország lakosságát a délelőtti véres események el­leni tiltakozás és a Palesztina! ellenállás ügyének támogatása jegyében. A Bejrutban megjelenő Le -Grient — le Jour cúnű lap (Telefotó: AP—MTI—KS) csütörtöki számában arról tu­dósít, hogy a Palesztinái fel- szabadítási hadsereg Szíriában állomásozó egységeit riadóké­szültségbe helyezték, »tekin­tettel egy lehetséges libanoni beavatkozásra«. Szadat egyiptomi elnök mély sajnálkozását fejezte sí a li­banoni hadsereg és a Palesz­tinái gerilláik súlyos véráldo­zatot követelő konfliktusa fö­lött, s annak a véleményének adott kifejezést; a hasonló in­cidensek kizárólag a közös ellenség érdekeit szolgálják — közölte csütörtökön dr. Asraf Ghorbal elnöki tanácsadó. A libanoni fegyveres erők és a fedajinok összecsapása a leg­jobb ajándék, amelyet az ara­bok fölajánlhatnak közös el­lenségüknek. Számíthat-e en­nél többre Izrael? — teszi fel a kérdést az A1 Gumhurija kommentárja. — Bárki legyen is érte a felelős, haladéktala­nul véget keU vetni a véron­tásnak, azért, hogy a libano­niak és a fedajinok a közös ellenség elleni harcra tarto­Csütörtökön folytatódnak a múlt hét végén megkezdett tárgyalások a Renault-művek igazgatótanácsa és a szakszer­vezetek között a dolgozók kö­veteléseiről, elsősorban egy új, igazságosabb besorolási rend­szer kialakításáról. Miután az igazgatóság hajlandónak mu­tatkozott a tárgyalások folyta­tására, szerdán a sztrájkoló 7000 betanított munkás újra fölvette a munkát a Renault- művék boulogne-billancourt-i főüzíemében. A szakszerveze­tek képviselői azonban hang­súlyozták: a sztrájk befejezése nem jelenti azt, hogy a dol­gozók lemondtak volna köve­teléseikről. A régóta sürgetett tárgyalá­sok megindulása azonban új helyzetet teremtett, ezért dön­töttek úgy a dolgozók, hogy újból megkezdik a munkát. A több hetes sztrájk miatt 50 ezer gépkocsival csökkent a Renault-művek termelése. gazdasági kapcsolatainak fej­lesztéséről és bővítéséről. A csehszlovák küldöttséget Ivan Peter külkereskedelmi minisz­terhelyettes, a nyugatnémet küldöttséget Detlev Rohwedder gazdaságügyi minisztériumi államtitkár vezette a megbe­szélésen. A nyugatnémet gazdaságügyi minisztérium hivatalos szóvi­vője a tárgyalások után kije­lentette: mindkét fél vélemé­nye szerint »komoly lehetősé­gek« mutatkoznak a két ország árucseréjének megélénkítésé- re. A francia nukleáris kísérletek Ausztrália kormánya nem hagyja annyiban Gough Whitlam ausztráliai miniszterelnök csütörtökre rendkívüli minisztertanácsot hívott össze. Az intéz­kedés oka Aymar Achille-F ould francia had­ügyi államtitkárnak szerdán a francia nemzetgyűlésben el­hangzott kijelentése, amely szerint Franciaország nem haj­landó sem beszüntetni, sem módosítani tervezett nukleáris kísérleti programját. Más­részt Lionel Murphy ausztrá­liai igazságöigymdndszter — mint koráéban megírtuk — igartihaaaak tearvereütet. tiUKH) i iwaeiemettei Ausztrál« és t*j- i késztesse. Zéland nevében haladéktalanul panaszt emel a hágai nemzet­közi bíróságnál. Előkészületek történtek arra is, hogy az ausztráliai és az új- zélandi haditengerészet egysé­geit a francia nukleáris kísér­letek térségébe irányítsák. Whitlam miniszterelnök azon­ban kijelentette: arra az akció­ra csak »végső eszközként« ke­rül sor. Mint mondotta: Auszt­rália megpróbál minden ren­delkezésére álló eszközt föl­használni annak érdekében, hogy Franciaországot állás- [ pontjának megváltoztatására EGYESÜLT ÁLLAMOK Kiadják a ravensbrücki SS-őrt A New York-i szövetségi bí­róság úgy döntött, hogy Her­mina Braunsteiner-Ryant, a ravensbrücki — később pedig a majdaneki — hitlerista kon­centrációs tábor SS-őrnőjét ki­adják az NSZK hatóságainak. Braunsteiner-Ryan kiadatását nemrég a lengyel kormány is kérte. A Trybuna Ludu ezzel kap­csolatban rámutat: ez az első eset, hogy az Egyesült Álla­mok kiadja egy hitlerista há­borús bűntettekkel vádolt ál- ■ampolgárát valamely más ál­lam igazságügyi szerveinek. Ha azt a gyakorlatot folytatják, még körülbelül 50 amerikai állampolgár kerülhet Braun- steiner-Ryanéhoz hasonló helyzetbe. ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents