Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-11 / 108. szám

KISPOLGÁRISÁG __MA Hárman E gy i betű miatt folyó gyű­lölködő harc — mennyire szemléletes jelképe ez I Ma­dách Imre Az ember tragédiá- já-bain a nagy eszmék dogmák­ká 6nlányulásánafc, s .az ebből fakadó lei csíny es, értelme lien hadakozásnak. S mégis: a fo­galmak faszba értelmezésében olykor egyetlen betű is fontos lehet Jelen, esetben éppen az i, hiszem a kispolgárság és a fenspolgáriság szavakat csupán ez különbözteti meg egymástól. A két fogalom tartalma azon­ban igencsak eltér: a kispol­gárság társadalmi osztály, vagy réteg, a kispolgáriság viszont világszemlélet, gondolkodás- mód, életfelfogás, erkölcsi né- zefnenidszer, s az ezeknek meg­felélő gyakorlati magatartás. Társadalmi gyökerek A lsét fogalom között ter­mészetesen kapcsolat is van, hiszen a kispolgári ideológia a kastuiafaonos, kistermelő osz­tály társadalmi helyzetét, ér­dekeit, törekvéseit tükrözi és fejezi ki. S a mai helyzetelem­zés számára éppien ez jelenti az első bökkenőt. '»Miért tekint­jük ennyire fontosnak ma a kispolgári világszemlélet elleni küzdelmet, mi tartja fenn és gos egyenlőséget a társadalmi munkamegosztásban es az anyagi javak elosztásában. A marxizmus ikilasaarilki inainak e gondolatait a gyakarlait mesz- saememően igazolta. Sőt, olyan tapasztaiattai is járt, amellyel ők nem számoltak: nevezetesen azzal, hogy a szocializmusban is fennmaradnak az áru- és pénz:vászon yok. A történelem «-ravaszsága", hogy a fcamitiu- nisiba társadalmait csak úgy ér­hetjük el, ha messzemenően építünk az átmeneti kor emlí­tett sajátosságaira, noha ma­gában a kommunizmusban ezek már nem lesznek jelen. Addig viszont kettős tendencia hordozói, nemcsak a kommu­nizmus felé haladás eszközei, | hanem egyúttal talajául szod- ! gálha/bnak a kispolgári néze­tek, felfogások továbbélésének, sőt adott esetben átmeneti fel­is. Politikai végletek Gyakran esik szó arról, ho­gyan fejeződik ki a kispolgári mentalitás különböző erkölcsi tulajdonságokban: az anyagi­asságban, önzésben, a mások iránti közömbösségben. A kis­, ... , polgári felfogás azonban nem­élteti ezt az idologáat jelenleg, 'ezekben jéLemfkezüc, ha­amikor a kustulajdoaios rétege- a politikáról aüikotofct, az­hez imnmair a magyar lakosság- ; zai kapcsolatos véleményékiben mjak mindössze korüüibélül más- is. De a mindennapi gjomdoiko­| dákban nemegyszer tapaszbal- i ható a politikai kérdésék kis- | polgári megközeflitese, s oly­kor hangot kap irodalmi, mű- I veszeti alkotásokban is. I Tansadallimi hélyzeténiek bi- zemyíalianiságálból eredően a kispolgárság politikai szemlé­nél Kzázaiiékfl. tartOZifc? ban nemcsak a mai létfeltéte­lek befolyásolják, hanem a tegnapiak is. Márpedig Ma­gyarországon mind a munkás­osztály, mind a szövetkezeti parasztság többségében olyan létében eUerutóhes tendenciák emberekből áll, akik vagy ma- | találhatók. Ezek egyike az el- grufc is kistulajdonosok, főként | fentetek összebékítésére, a kis- vagy kozeppairasztok vol- »markok tegömbölyíitésére« való tak korabbaio, vagy ilyen csa- törékvés. S md tagadás, ez üádlbdl származnak. Az által- j szemlélet még ™ hah ki mazottak és erteknusegiek kő- jtezgondoikodásíUBnkiből. A nem­iében pedfe még erősebb ez a aetkoa kérdésék osztály szem- bagyornany, hiszem a kapita- telebtol mentes, vizenyősen pa- lizmuában. ezek mant közbülső értelmezésében éppúgy rétegék tipikusan a kispolgári megmutatkozik, minit a honi világszemlélet hordozol. aegsitóv jelenségek elleni batá­De nemcsak a rrmStről van , rozott feülépéstól, a helytelen szó. Mars annak idején hang- j nézetekkel folytatott polémiá- súlyozta — s gondolatát Lenin : tói való feleüembem, az «élni és helyeslőleg elevenítette föl ké­sőbb —, hogy a kapitalizmus és a kommunizmus közötti át­menet társadalma még szük­ségszerűen magán viseli a pol­gári társadalom amyajegyét. ’ Marx ezzel kapcsolatban, élső- sarbain a termett javak eLosz- tásámak tényleges egyenlótlen- ségere, a munka szerinti dif­ferenciálásra utalt, amely mindaddig szükségszerű, amíg a termelőerők fejlettsége nem teszi majd lehetővé a valósá­élní hagyni-« szemlélet érvé­nyesítésében. De van egy másik véglet Is: a türelmetlenség, a kapkodás, a negatív jelenségek miatti pánik nem kevésbé kispolgári jellegű, mint az előbb említett langyos nyárspolgáriság. Aki éveket, olykor évtizedeket igénylő problémákat egyetlen intézkedéssel szeretne megol­dani, s ha ez lehetettemnek bi­zonyul, kétségbeesik — az, füg­getlenül szándékától, ugyan­csak kispolgári módon közelí­ti meg és értelmezd a szocia­lista épitómunka összetett fel­adatait. S végső fokon egy platformra kerül az opportu­nistával; mindkettőjük jellem­zője végül a meddő tagadás, a tényleges megoldáson fárado- zóktól való öncéLú »elhatáro­lódás« lesz. Érdekek és érlékek A kispolgári és a szocialista gondolkodás között szinte víz­választó az egyéni és a társa­dalmi érdek kapcsolatának ér­telmezése. Elméletileg és gyakorlatilag egyaránt szakítottunk azzal a felfogással, amely az egyéni érdekben eleve valami »gya­núsat« számától, vagy megkö­vetelné mechanikus alárende­lését egy ugyancsak mechani­kusan felfogott közérdeknek. A szocialista közösségben élő szo­cialista ember számára e kettő egysége, harmóniája az alap­vető. De ez az egység éllent- manidásokat is hordoz, s az ebből eredő konfliktusok ese­tén a társadalmi érdek elsőbb­sége az irányadó. A kispolgári gondolkodású emlbar egyrészt egyéni érde­keit is egyoldalúan értelmezi, leszűkíti főként az anyagi ja­vak birtoklására és a »kényel­mes« életre. Másrészt számára az így felfogott egyéni érdek az elsődleges, a meghatározó. Tévedés lenne azt hinni, hogy a kispolgári magatartásé em­ber mindig megkárosítja a tár­sadalmat. Ellenkezőleg, gyak­ran nagy hasznot hoz számára, számottevő értékeket alkot keményen, szorgalmasan és lelkiismeretesen dolgozik — mindaddig, amíg ezzel egyéni céljait, törekvéseit is szolgálja. De menten közömbössé válik a közérdek iránit, ha annak szol-» gálatáibam nem érzi magát köz­vetlenül érdekeltnek, vagy ez netán miég korlátozza is szemé­lyes céljai elérésében. E néhány vázlatos utalás természetesen nem meríti ki a káspolgáriság fogalmát. Sok­féle megnyilvántilásának egyi- ke-másiíka. szánté valamennyi­ünk tudatában ott éfL, együtt létezve és hadakozva a szocia­lista eszmékkeL Ezért leküzdé­se sem valamiféle külön fel­adat az ideológiai nevelő mun­kában, hanem azonosan kap­csolódik annak legfőbb céljá­hoz, lényegéhez: a közgondol­kodás szocialista vonásainak erősítéséhez és általánossá té­teléhez. Gy. U A Pamutíonó-ipari Vállalat I j Kaposvári Gyárában évek óta I kiválóan, működik a KISZ- [ szervezet. A gyár és a társa- ! daikni szervek vezetői minden segítséget megadnak ahhoz, I hogy a fiatalok ne nyűgnek és j fölösleges tehernek érezzék a 1 KISZ-szervezstben rájuk bí­zott feladatokat. A tizenhat alapszervezet minden tagja lelkesen részt vesz a rendez­vényéken, a társadalmi mun­káiban. Vizeli Istvánná, a gyár '• KISZ-bizottságának titkára: I — Ifjúságpolitikai előadás­sorozaton vesznek részt a fia­talok. Az idén többek között a fiatalok élettani sajátosságai­val, a társadalomban való bedl- LesZkedésü lakéi foglalkoztunk. A KISZ-tagok egy része szak- szervezeti és pártoktatásra jár. — . Háromszázhuszonhét KISZ-tag dolgozik az alapszer­vezetekben. A gyár fiatal dol­gozóinak ez meglehetősen kis százaléka... — Igen, itt nem mindenki teliét KISZ-tag. Csak azok, akik valóban alkalmasak arra, hogy munkájukkal a közösség, javát szolgálják. Ez az egyik ok. A másik, hogy még min­dig számolni kell a munkaerő- vándorlással. Az előbb járt nálam egy kislány. A barátnő­je egy máisik üzembe megy dolgozni, és ő is kilépett. — Mikor tartják a KISZ- gyűléséket? — A gyárban három mű­szakban dolgoznak, s KISZ- gyűlésre csak a délelőttös mű­szak után kerülhet sor, gya­korlatilag háromhetenként. A hót napjai zsúfoltak, mert ilyenkor tartják összejövetelei­ket a társadalmi szervek is. A KISZ-taigók nagy része önkén­tes tűzoltó, többen a szakszer­vezetben dolgoznak, nehéz az időpontokat összeegyeztetni. — Máikor használhatják a KISZ-klubot? — Csütörtökön lenne klub­nap. sajnos nem tudjuk rend­szeresíteni ezeket a találkozá­sokat, A délelőttös műszak után kétórás műsor vagy elő­adás hangzik el. amelyen ál­talában mindenki részt vesz. Utána kötetlen a program, le­het magnóznd, rádiót hallgatni. ..Szeretnénk egy. új klubot. A kulturális bizottsággal együtt­működve társadalmi munká­ban kívánjuk létrehozni, és ahogy terveztük, körülbelül százötven személyes lesz. A rendezvényeket légyütt bonyo­líthat juik le. — Milyenek a fiatalok szó­rakozási tehetőségei? — Úgy és aranyit szerveznek, rendeznek, amennyit csak »Szeretnénk egy zenekart«. akarnak. Az alapszervezetek sokszor ikirándulixak, úgy tu­dom most is kétnapos túrára készülnek. -Sportolásra is le­hetőség van. Labdarúgó-baj­nokságot írtunk ki, amelyre szívesen jöttek a fiúk. A lá­nyok inkább a tollaslabdát kedvelik. Atlétikai versenye­ket rendezünk az alapszerve- zetóknek. A kulturális vetélke­dőkre mindenki örömmel jön. A fiatalok igényűik — és ez természetes is — a táncos-ze­nés rendezvényeket, melyeiket divatbemutatóval, élménybe­számolóval teszünk színesebbé. A leánykollégiumban a tanu­lók részére if júsági klubot mű­ködtetünk. Borsos Rózsa, a fonó I. gyű­rűs »C« műszakból. Tizenki­lenc éves, három éve dolgozik a gyárban. — Egy évig voltam tanuló. Ezerkilencszázhetven óta va­gyok KISZ-tag. — Milyennek értékeli ailaip- szervezetének munkáját? — A kötelező foglalkozások mellett gyakran tartunk szel­Elégedctt vagyok a gyári KXSZ-szervezcttel... lenni vetélkedőket. Izgalmasak, színvonalasak és igény is van rájuk. Csak nagy gond a szer­vezés. Nem a vetélkedőkre va­ló felkészülés és felkészítés, hanem ha közös programról van szó. — Mi ennek az oka? — A műszál: után fáradt az ember. Jólesik egy kis kikap­csolódás. De mindenki a saját feje után megy. Jó lenne a munka után is együtt maradni. Jobban megismerhetnénk egy­mást. Végh István 1970 óta dol­gozik a gyárban- A ládaszöge­ző üzemrész csoportvezetője. — Húszán dolgoznak a mű­helyben, ebből ketten KISZ- taigok. A gyár óvodájának szakipari munkáit végezzük társadalmi munkában. Har­mincötén tartoznak az alap- szervezetbe. Én azt vallom, hogy a fiatalokat nemcsak á munkával lehet »megfogni«. Olyan programról kell gon­doskodni, melyéken szívesen, és nem parancsra vesznek részt. Szeretnénk egy zenekart, régóta kérjük rá a pénzt... Rékák Zsuzsa tagja a városi ifjúmunkás tanácsnak, ő is a fonó I. gyűrűs üzemrészben dolgozik. — öt éve vagyok KISZ-tag, őtvenen dolgosunk az alap- szervezetben. A gyári KISZ- szervezet vezetőségével elége­dett vagyok. A lányok szeret­nek kirándulni, legiközelébb a Balaton felé vesszük utuhkai. Szakszervezeti oktatáson ve­szek részt, ahol legutóbb a vál­lalat gazdasági életéről beszél­gettünk. Kapcsolatunk van a böhönyei KlSZ-esekfcel. Meg­látogattuk őket, most rajtuk a sor. A tizenhat alapsaervezetből három egy műszakban dolgo­zik. Nékik valamivel könnyebb a helyzetük. A két ipari tanuló KlSZ-alapszervezetet gyakran az első helyen említik az ér­tékelésnél, és még tizenegy, három műszakban dolgozó alapszarvezet van a gyárban. Számukra nehéz változatos és tartalmas programokat össze­állítani. De hogy eredmény van — ez kétségtelen. Bohrig Gábor Nagy gond a szervezés . Május 25-re várják az akácvirágzást Gyártják a műlépet (Tudósítónktól) 93 tagja és 1717 méhcsaládja van a nagybaj orrú áfész mé­hészszakcsoportjának. Tavaly 283 mázsa mézet vett át tőlük a szövetkezet, az idén ennél nagyobb eredményt várnak. Erre utad az ez évi 392 má­zsás szállítási szerződés is. A szakcsoport tagjai jól ki­használták a telet. Szakelő­adásokon gyarapították tudá­sukat, gondot fordítottak a méhcsaládok megerősödésére is, melyek jelenleg a repce­táblákról hordják a nektárt. A környék nagyüzemei 500 holdon termelik ezt a növényt. Külön figyelmet fordítottak a gazdaságok és a méhészek közötti tájékoztatásra, hogy elkerüljék a permetezések miatti mérgezéseket. A gazda­ságok a magfogás érdekében számítanak a méhek beporzó munkájára. A szakcsoport tagjai a ná- pókban a Nagybajom környé­ki nagy akácerdőkben 5 centi- méteres fürtöket találtak és ebibői arra következtetnek, hogy az akácosok itt az idő­járástól függően május 20— 25-e körül (borulnak varágiba. Fagy eddig nem érte az akác- erdőket. A szakcsoport műlépüzemé- ben egész télen folyt a mun­ka. Az üzem együttműködési megállapodást kötött az Or­szágos Méhészeti Szövetkezeti Vállalattal A vállalat na­gyobb mennyiségű viaszt jut­tatott az üzemnek, melyet fel­dolgoztak. Egy részét, 30 má­zsa műlépet már visszaszállí­tottak Budapestre, de raktá­ron van 50 mázsás készlet, így az ország egész területére küldhetnek cseresonkoly- és viasz »fejében« az alapanyag­nak megfelelő műlépet. Eddig 60 mázsát szállítottak el Vár­ható még ez évben 100 mázsa műlép gyártása és szállítása. Szabolcstól Győrig, Békéstől Hevesig köszönőleveleket küldtek az üzemnek a jó mun­káért, a műlép kiváló minősé­géért. Az üzem a folyamatos ■I ellátás végett asméi megioezd- j te a viasz felvásárlását. Kiét napig országos tanács­kozás színhelye Kaposvár. A TIT Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Országos Választ­mánya a TIT Somogy megyei Szervezetének mezőgazdasági és élelmezésügyi szakosztályá­val közösen itt rendezi a TIT V. országos mezőgazdasági és élelmezésügyi vándorgyűlését. Tegnap a Latinca Sándor Megyei Művelődési Központ zsúfolásig telt színháztermében Tóth Lajos, a Somogy megyei Tanács általános elnökhelyet­tese, az élökószító bizottság el­nöke üdvözölte a vándorgyű­lés részvevőit Elmondta: So­mogy megtiszteltetésnek veszi, hogy megyeszékhelyünket je­lölték ki a nagy jelentőségű országos rendezvény színhe­lyéül. A saarvasimairha-tenyéBztés fejlesztése a somogyi mező­gazdasági üzemekben egyike a legfontosabb feladatoknak eb­iben az időszakiban — ezt a fényt emelte ki ünnepi meg­nyitójában Bíró Gyula, a me­gyei pártbizottság titkára. Me­gyénk egyes vidékein hagyo­mányai vannak ennek az ága­zatnak, amely azóta igen jeten- I tős tényezővé váftti A szarvas- marha-tenyssztós fejlesztésé- j.r5L hozott kormány határozat, Mezőgazdasági és élelmezésügyi vándorgyűlés Kaposváron után a szakembereken, a ku­tatókon, az üzemeken a sor, hogy megvalósítsák a célt So­kat tehetnék a kutatási intéz­mények és szükség van arra is, hogy a gazdaságok bátrab­ban, nyúljanak az új módsze­reikhez A vándorgyűlés vitaindító előadását Váncsa Jenő mező­gazdasági és élelmezésügyi nüniszterhélyettes tartotta a szarvasmarha-tenyésztés időszerű kérdésedről és mód­szeredről. Bevezetőben orszá­gos adatokkal szemléltette, mi­lyen termésnövekedést érték el mezőgazdasági üzemeink az elmúlt évtizedben kenyér- és takarmánygabonából, majd a szarvasmarha-tenyésztésről szólva elmondta: ez az ágazat adja az állattienyészfcés bruttó árbevételének egyhanmadát, baj1 azonban, hogy a tejterme­lés csökkent. Az előadás hall­gatói megtudhatták, hol tart hazánk más országokhoz vi­szonyítva az egv tore jutó évi tej fogyasztásban, s megálla­píthatták, hogy itt bizony jócskán lemaradtunk. Ugyan­akkor 1970-ben például az egy tehénre jutó tmarhahúsbeime- iésben jóval felülmúltuk azo­kat az országokat, amelyek tejtermelésben. megelőztek bennünket. A technológiai fejlődés las­súsága különösen a tehenésze­tekben volt tapasztalható; nem. mindenütt éltek eléggé azok­kal a megoldásokkal, amelyek kevesebb élőmunkáéról igé­nyelnek; ugyancsak lassú az előrehaladás a tenyésztésben. A kormányhatározatot követő­en a MÉM részletes végrehaj­tási tervet dolgozott 'ki, a fel­adatok megvalósítása mór fo­lyik. Az előadás későbbi ré­szében megtudtuk: hosszas stagnálás után ismét nőtt a te­nyésztői kedv, gyarapodott az állomány, jolcozódott a te- nyészüszők, iránti kereslet, ja­vult a takarmányozási tech­nológia és a. tejtermelés. A te­nyésztői munka hatókanyaágá- Tiak növelése, ént áSasstegése­ségügyi teijnivalók elvégzése, a feldolgozó vállalatók felkészü­lése a nagyobb árumennyiség fogadására és az egyes csúcs- periódusok levezetésére (tej­porgyártás, hűtő- és tároüóte- reík bővítése), az új értékesí­tési lehetőségek felkutatása — mind megoldásra váró feladat A miniszterhelyettes a to­vábbiakban. fajtafciválasztósi kérdésekről, szakosodási tö­rekvésekről, a takarmánygaz­dálkodásról; a program meg­valósulásához nélkülözhetet­len szakember-ellátottságról szólt. Ezután dr. Guba (Sándor, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója a Tipv.s- differenciálás a szarvasmarha­tenyésztésben c. témával meg­nyitotta a korreferátumok so­rát A tegnap délutáni előadá­sok után a vándorgyűlés ma folytatja munkáját H. F. Somogyi Nép/opI 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents