Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-08 / 105. szám

Tíz kitüntetés húsz év alatt ITíz raj továbbjutott Naponta 30000 utas, 117 szerelvény Egymást követő ötödik al­kalommal vették át a kapos­vári vasúti csomópont dolgozói a MÁV vezérigazgatójának ki­tüntetését. Húsz év alatt a csomópont tíz különböző ki­tüntetést kapott, egy alkalom­mal elnyerek a Minisztertanács Vörös Vándorzászlaját. S hogy mit jelent ez a ki­tüntetés, mennyi munka van mögötte — kiderült ahból a beszélgetésből, amelyet Betle­hem Lászlóval, a csomópont pártbizottságának titkárával, Bernhardt Rezsővel, az állo­másfőnök helyettesével, Kézdi Lászlóval, a kereskedelmi fő­nök helyettesével és Hetesi Józseffel, a vontatási főnökség mérnökével folytattunk. Korszerűtlen állomás — négymillió jegyváító Több alkalommal megírtuk már, hogy Kaposvár vasúti pályaudvara fölött régen elha­ladt az idő. Korszerűtlen, s hogy mennyire kicsi, azt kü­lönösen ünnepek előtt látni, de tapasztalni a nyári szezonban is, amikor ezrek utaznak Kaposvárról — vagy itt át­szállnak — a Balatonra. S nö­vekszik azoknak a bejáró munkasoknak száma is, akik a megyeszékhely ipari üzemei­ben dolgoznak. Naponta harmincezer utas fordul meg a pályaudvaron, 1972-ben csaknem nég'ymil- lióan váltottak jegyet az állo­más pénztárainál. A pályaud­varra egy-egy napon 81 sze­mélyszállító szerelvény érke­zik, illetve indul menetrend szerint. Ezek a számok is jel­zik, hogy a csomópont vala­mennyi dolgozójának igen ne­héz es felelősségteljes munkát kell vegeznie annak érdeké­ben, hogy megteremtsék a kul­turált, biztonságos személy­szállítás föltételeit, az utaso­kat időben és baleset nélkül juttassak el céljukhoz, s egy­úttal ügyeljenek sajat bizton­ságukra is. Vagonok ezrei Kaposvár iparosodásával együtt az állomás is egyre na­gyobb teherforgalmat bonyolít le, mind több a külföldre me­nő s az onnan ide érkező szál­lítmány. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, a Ka­posvári Ruhagyár, a húskom­binát, a Kaposvári Villamossá­gi Gyár, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára, az­után a MÉH, s még lehetne so­rolni tovább a gyárakat, üze­meket, melyeknek legtöbbet szállítanak. Tavaly például 1 millió 200 ezer tonna áru érkezett a cso­mópontra, illetve ennyit továb­bítottak összesen. Hatalmas feladatot jelent naponta 36 te­herszerel vényt fogadni, ezeket összeállítani, kirakásukat biz­tosítani, ugyanis kevés a vá­gány az állomáson. Tavaly ösz- szesen 91 329 rakott tehervagon fordult meg itt. A vontatók többsége még ma is gőzmozdony, s ez is nö­veli gondjaikat. Feladatukat csak úgy sikerült megoldani, hogy a rendelkezésükre álló vonóerő gazdaságos felhaszná­lásának tervét 121, a javítási, karbantartási tervet pedig 106 százalékra teljesítették. Együttműködés, összefogás — Hét önálló gazdasági egy­ség tevékenykedik a csomó­ponton. Feladatainkat eddig is csak azért tudtuk megoldani, mert a forgalom, a vontatás, a pályafenntartás, a szertár és kereskedelmi főnökségek 1400 dolgozója összefogott, egymást segítve végezték munkájukat. Különösen nagy szerepük van ebben a kommunistáknak, a KISZ-tagoknak, a szocialista brigádoknak, nélkülük szülte lehetetlen lenne munkánkat sikeresen elvégezni. Erre az összefogásra, együttműködésre a jövőben még inkább szükség lesz — mondják beszélgető partnereink. Negyvenhat szocialista bri- bádban hatszázan dolgoznak. A nemrégen tartott ünnepsé­gen a MÁV kiváló brigádja kitüntetést vette át a vonta­tásnál Devecseri Gyula gőz- mozdonyjavító brigádja és Al­földi György brigádja. A Ma­gyar Gyula vezette mozdony­javító, a szertárfőnökségnél le­vő brigád, amelynek Zár ka József a vezetője, elnyerte a szocialista brigádok aranyko­ri szocialista cím várományosai Az, attalai női brigád A faluból kövezett út vezet az attalai Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet majorjához. A gépparktól, a gazdasági épür letektől pár méterre áll egy másik, a többinél jóval na­gyobb épület. Körülötte kazal­ja, gúlába rakott kévék. Bent gépek dohognak, a levegőben por kavarog, rátapad az asz- .»zonyok verejtékező arcéra. Az embernek önkéntelenül a régi jséplések jutnak eszébe. A aévók sem hiányoznak, csak izek nem aranysárgák, mo­solygósak, mint a búzáé, ha- -am barnák, súlyosak. Ez a sz lengubozó üzeme. Tizen­négy asszony dolgozik seré- íyen. Időnként megtörlik izza­tó homlokukat, köhécsetnek a xwtól, de mégis vidámak. Tré- álkoznak, nevetésük íúlhar- íjgja a gépek zaját. A brigád > szocialista cím várományo­sa. 1972. március 8-án alakult, zóta változatlan az összetéte- e. Szeretik a munkájukat, pe­dig először félve jöttek ide. — Az ebben a szakmában dolgozók nagyon ránk ijesztet­tek — mondja Varga Gyuláné migádvezető. — Azt mondták, hogy nem bírjuk majd a mun­kát, megbetegszünk, nem ne­künk való ez. A jóslat nem vált be, most már mindenki örömmel dolgozik, és senkinek eszébe sem jut, hogy más terü­letre kérje át magát. A baj in­kább az, hogy nagyon sok je­lentkező van, akinek már nem lehet itt munkát adni. Az üzem kéfeműszakos, két brigád váltja egymást. — Azt hiszem, a jó fizetés­nek is nagy a vonzereje, mert úgy hallottuk, hogy a pénzzel itt mindenki elegedett. — Ketezer-kétezerölszáz fo­rintot keresünk átlagosan, ez valóban jó fizetés, nem is be­szélve arról, hogy a munkaidő nyolc óra, és az időjárás sze­szélyeinek sem vagyunk kité­ve. Néha a földeken dolgozók­nak is segítünk, voltunk kuko­ricát, cukorrépát szedni. — Hogyan dolgozzák fel a lent? — A magot elválasztjuk a növény töbhi részétől, aztán tisztítjuk. Ebből lesz a lenolaj. Magát a növényt elszállítják, és másutt dolgozzák fel. A munkát úgy osztjuk be egymás között, hogy mindennap min­denki más műveletet- végez, váltjuk egymást a különböző 1 munkahelyeken. Így nagyon sok veszekedésnek elejét vet­tük, mert a fizetések is körül­belül egyformák. A brigádban nemcsak tsz-taigok dolgoznak, vannak szerződött munkásaink is. ök ugyanannyit keresnek, mint a tagok, csak kevesebb háztájit kapnak, viszont beteg­ség esetén magasabb táppénzt. — Választott-e már nevet a brigád? — Még nem. A munlkaver- seny hivatalos értékelése után kapjuk meg a szocialista cí­met, és akkor lesz a »keresz­telő« is. A brigád egy műszakban ' 100 mázsa lenről választja el a magot. De az asszonyoknak | arra is jut idejük, hogy közö­sen megbeszéljék a tévémű­sort, megismerkedjenek egy- egv jó könyvvel. Legnagyobb érdemük az, hogy munkájukat 'kifogástalanul végzik, minden erejükkel azon igyekeznek hosv a szövetkezet nyereségé* növeljék. D. T. szorús plakettjét. Huszonhét brigád ezüst- és bronzplaket­tet, oklevelet vett át, 17 vas­utas kiváló jelvényt kapott. A csomópont dolgozóinak eredményes munkáját jelzi, hogy Nagy Zoltánt, a vontatási főnökség vezetőjét nemrégen a Munka Érdemrend ezüst fokozatával, Mike István vál­tókezelőt pedig a Munka Ér­demrend bronz fokozatával tüntették ki. Élethivatásul választották Az utánpótlás néhány terü­leten gondot okoz. A munkára jelentkező fiatalokat a rend­szeres vasárnapi, ünnepi mun­ka, szolgálat nem csábítja. Pe­dig sokat fejlődött, változott a vasúti, dolgozók helyzete. Ja­vult a bérezésük, a nőknek teljesen azonos a keresetük, mint a velük egyforma kép­zettségű férfiaknak. Csökkent a munkaidő — havi 210 óra — egy szabad vasárnapot adnak, s a vasárnapi munkáért pi­henőnapot. A kaposvári cso­móponton tavaly korszerű für­dő, öltöző épült, s van mo­dern üzemi étkezdéjük is. Nincs fennakadás, zavarta­lan a személy- és teherforga­lom, sikerrel megvalósították azokat a kísérleti feladatokat amelyékre a MÁV vezetői a kaposvári állomást jelölték ki. Mindez azoknak köszönhető, akik ezt a munkát élethivatá­sul választották. A dolgozók több mint hat­van százaléka tartozik a törzs­gárdához. Olyanok, mint Var­ga György raktáros, akinek 46 éves szolgálata van, s most júliusban megy nyugdíjba. Né­hány nap múlva búcsúztatják Kávé István váltókezelőt, aki 39 esztendőt szolgált le ebben a fontos beosztásban. Vagy Darabos Ferenc mozdony-, motorvonatvezetőt, aki 35 esz­tendeje, Ozink Jenő motorvo­nat-vezető, aki negyedszázada végzi ezt a nehéz munkát. Valamennyien sok-sok ünne­pen, vasárnap voltak távol családjuktól. Nekünk, utasoknak, akik né­ha jogosan vagy kevésbé megalapozottan bosszanko- j dunk, ha valamelyik szerél- ! vényt késve tolják be, nincs elegendő ülőhely, vagy a vá­rótermeket tartjuk túlzsúfolt­nak, mindezeket figyelembe véve kelj véleményt nyilvání­tanunk. Akkor nagyobb meg­becsüléssel gondolunk a MÁV kaposvári csomópontjának dolgozóira, elismerve nehéz, felelősségteljes munkájúkat. Szalai László T űzoltóverseny parkban a Ünnepélyes pillanatok a cseri parkban. A kaposvári járás, a megye- székhely ön­kéntes tűzol­tóinak kilene- venegy raja felsorakozik az emelvény előtt. Üdvözlés, be­széd —■■ azután megkezdődik a nagy vizsga. Aki versenyez, az mindig iz­gul, aki a kö­télen kívülről szemléli a szomszéd köz­ségek rajait, a legkisebb hi­bát is fölfedezi, s hangosan konferálja tár­sainak mi az, amit máskép­pen kell esi- nálni. Amikor azután szere­pet cserélnek — ugyanezt mondják el róluk, élőbb még izzadtak. Ezért is jó tapasztalatcsere minden ilyen verseny. Dr. Ulrich Károly, a járási hivatal elnökhelyettese minden csapatnak szurkol. Megkérdez­tem tőle, mennyi segítséget ad­nak a tanácsok az önkéntes tűzoltóknak.­— Minden községnek van 800-as, 400-as kismotorfecs­kendője. Nagy összegeket for­dítottunk szertár és klubszoba akik az bebútorozására. Tavaly a ta­nácsok majd egymillió forintot fordítottak a tűzoltóságok mű­ködtetésére, szertáraik és föl­szereltségük fejlesztésére. A tűzoltótestületeík viszont, ha szükség volt rá, minden eset­ben becsülettel helytálltak a társadalom és egymás javának megvédésében. Sok izgalom, egyéni számit- gatás után a hivatalos ered­mény is kiderült. A községi ra­jok közül a felsőmocsoládd fér­800-as kismotorfecskendőt. A kaposfőiek szintén kitettek magukért; a férfiak, a fiúk az első helyein végeztek a 400-as kismotorfecskendő kezelésé­ben. A kocsifecskendő kategó­riában a zselicszentpáli fér­fiak, á felsőmocsoládi fiúk ke­rültek az élre. Az üzemi rajok versenyében a cukorgyári fér­fiak, a textilművek lányai vol­tak a legjobbak a 800-as kis­motorfecskendő szerelésében. A 400-as -kategóriában a Bár- ■ dibükki Állami Gazdaság fér­fi-raja lett az első. A sajtüzem férfijai, a húskombinát leányai az osztott sugárszerelésben ke­rültek az első helyre. Ez a tíz raj már megszerezte a »belé­pőt« a megyei tűzoltóverseny­re. Az első verseny tapasztala­tait érdemes a következő va­sárnapokon találkozó járások, városok figyelmébe ajánlani. Dr. Egyed Dezső alezredes, a tűzoltóság megyei parancsnoka a következőket mondta el: — A rajok nagy része hiá­nyosan készült fél a versenyre. Az a véleményem, hogy több időt, még nagyobb energiát -kell fordítani erre, hogy hiba nélkül szereljenek, még jobb eredményt érjenek el. Érdemes hát még többet-gyakorolni, mert nem könnyű az út a megyei versenyre. építésére, valamint az épületek I fiiak kezelték legügyesebben a I L. G. Kiváló címet kapott a FŰSZÉRT Korszerűsítik az ügyvitelt, konténerrel szállítják az árut MÜLT ÉVI MUNKÁJÁNAK elismeréséért Kiváló vállalat kitüntetést kapott a Somogy— Zala megyei FŰSZERT. Teg­nap délelőtt Kaposváron, a Fegyveres Erők Klubjában dr. Berccz Dénes, a Belkereske­delmi Minisztérium főosztály­vezető-helyettese és Papp Sán­dorod, a KPVDSZ központi vezetőségének tagja, a Somogy megyei bizottság titkára adta át az oklevelet. Részt vett az ünnepségen dr. Szerényi János, az. SZMT titkára, Dóri János, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának rpun- ■ka-társa, Tamás József, a me­gyei tan,ács kereskedelmi osz­tályának helyettes vezetője es | Nemes Kálmán, a MÉSZÖV el-nökhelyet tese. A vállalat — mely a múlt évben 1 milliárd 600 millió fo­rmt értékű árut hozott forga­lomba a két megyében — a jó ellátásért, az eszközök jó ki­használásáért, az egyre jobb j szervezettségért kapta a kiUin- j tető címet. Az eredmények mögött tár­gyalások sora, céltudatos in­tézkedések rejlenek. Dévényi Zoltán igazgató beszámolójá­ból érdemes külön is kiemelni néhány sokatmondó számot: egy esztendő al-att"280 új élel­miszeripari és 400 új vegyi cik­ket hoztak forgalomba. Szállí­tóik között a hazai vállalatok mellett a határ mentén mű­ködő jugoszláv cégek is megta­lálhatók. A dinamikusan nö­vekvő forgalom ellenére egyes esetekben hiány is előfordult: gyufából, édes-ipari termékek­ből és zöldségkonzervből át­menetileg neun volt jó az ellá­tás. Az eredmények mögött az egyre nagyobb létszámú törzs­gárda jó munkája húzódik meg. A tegnapi ünnepségen — húsz­éves szolgálatért — tizenegyen kaptak emléklapot, s a válla­lat jutalmaként karórát. Negy­venegy Kiváló dolgozó kitün­tetést adtak át. hárman pedig a Belkereskedelem kiváló dol­gozója címet -kapták meg, A törzsgárda mellett — hangoz­tatta az igazgató — erőteljes fiatalodás indult meg a válla­latnál. Jelenleg 72 dolgozó ta­nul középiskolákban, főiskolá­kon. »A magasabb képesítés megszerzésére ösztönözzük fia­tal munkatársainkat, hiszen ők lesznek a jövő áruforgal- m-istái és áruforgalmi vezetői.« A jól felkészült kereskedők mellett a korszerű hálózatra is szükség van. A vállalat mo­dern ügyviteli gépekkel dol­gozik, s megtették az előkészü­leteket arra, hogy az év végén a zalaegerszegi fióknál meg­kezdjék a gépi adatfeldolgo­zást. E program — a tervek szerint — 1976 végén Kaposvá­ron fejeződik be. Az anyag­mozgatás igépesítésére új eme­lővillás targoncákat, hidrauli­kus emelőket és raktári beren­dezéseket vásárolnak, s meg­szervezik a ikonténeres szállí­tást. Ebben az évben már el­terjesztik ezt a módszert. Kor­szerű körülmények között dol­goznak már a zalaegerszegi, a nagykanizsai, a siófoki és a kaposvári vegyi fióknál. Meg­kezdték az előkészületeket az új kaposvári élelmiszer- és ve­gyi fiók fölépítésére. Siófokon' 1200 négyzetméter alapterületű új raktárt és a kamionok foga­dására is alkalmas belső úthá­lózatot építenek. A SOMOGY—ZALA megyei FŰSZERT ebben az évben a tavalyinál 12 százalékkal na­gyobb forgalmat tervezett. Ezt egyenletes, jó áruellátással kí­vánják megvalósítani. Nagy gondot fordítanak az üzeirp- és munkaszervezés javítására. A Belkereskedelmi Minisztérium bízta meg azzal a Somogy— Zala megyei FÜSZÉRT-et, hogy alakítson ki minta válla­lati szervezetet. Ez és a nö­vekvő forgalom új feladatokat jelent. A Balatonon már meg­kezdődött az idegenforgalom, s ez napról napra több munkát jelent a fiókoknál is. Ezért különösen időszerű az igazga­tó figyelmeztetése: »Nem sza­bad megfeledkezni a kis for­galmú -boltokról, az olcsó áruk­ról, a naponta keresett cikkek­ről.«. K. L Somogyi •Néplapí 3

Next

/
Thumbnails
Contents