Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-08 / 105. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EG Y E S ö L J ET E K I Ara: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam 105. szám Helsinki konzultáció 1973. május 8., kedd Szerkesztik a 3. pontot A helsinki nagyköveti ta­nácskozás munkabizottsága hétfőn délelőtt megkezdte az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet harmadik napirendi pontjának — a kul­turális együttműködés témájá­nak — szerkesztését. A pén­teki megállapodás szerint a diplomaták mindenekelőtt a napirendi pont általános be­vezetőjét fogalmazzák meg, amelyben a kulturális és ok­tatásügyi együttműködés, a szervezetek és emberek közöt­ti kapcsolat, az információcse­re bővítésének céljait és kere­teit rögzítik. A tanácskozás köreiből szár­mazó értesülések szerint a bi- zottsák eredményes munkát végzett, sikerült kimunkálnia az első, általánosan elfogadott szövegrészt. Olasz szocialista pártkiildöttség érkezett Budapestre A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására vasárnap Budapestre érkezett az Olasz Szocialista Párt öttagú kül­döttsége, Mario Zagarinak, a part elnöksége tagjának veze­tésével. Ez az első alkalom, hogy küldöttség látogatásával párt- közi megbeszélésekre kerül sor az MSZMP és az olasz szocia­listák képviselői között. Az Olasz Szocialista Párt egyébként a kommunista párt mögött az olasz baloldal má­sodik legnagyobb tomegbefo- lyassal rendelkező politikai csoportosulása. Befejeződtek Magyarország és az NDK közti tárgyalások az együttműködésről Hétfőn gazdasági és tudományos­műszaki együttműködési bi­zottság XII. ülésszakának utolsó napján Willi Stoph mi- nisízterelnök fogadta dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-he­lyettest, a bizottság magyar el­nökét. A meleg, baráti és elv­társi légkörben lefolyt megbe­szélésen jelen volt Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök- helyettes, a bizottság NDK- beli elnöke, valamint Günter Kohrt, az NDK magyarorszá­gi és Kovács Imre, hazánk berlini nagykövete. Kora délután a miniszterta­nács épületében dr. Tímár Má­tyás és Wolfgang Rauchfuss aláírta a XII. ülésszak jegyző­könyvét. Ezt követően megál­lapodást írtak alá arról, hogy magyar—NDK Magyarország komplett egész­ségügyi kerámiagyárat épít Magdeburg közelében. A magyar—NDK munkaerő­egyezmény 1980-ig szóló meg­hosszabbítását tartalmazó egyezményt Lázár György munkaügyi miniszter és Horst Rademacher államtitkár, a munkaügyi és bérhivatal elnö­ke írta alá. A magyar küldöttség ezután a schönefeldi repülőtérről ha­zarepült Budapestre. Lázár György munkaügyi miniszter viszont csütörtökig még az NDK-ban marad, és Berliniben folytat tárgyalásokat. Tárgyalások feszített ütemben Kissinger moszkvai tanácskozásai Bokor Pál, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Hétfőn is folytatódtak azok a megbeszélések, amelyeket a szovjet vezetők egy Moszkva környéki kormányreziden- cián folytatnak Henry Kissin gerrel, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójával. A két fél tárgyalásait a nyilvánosság teljes kizárásával tartják. Még a vasárnapi Pravda is i togatása «-lehetőséget nyújt a csak »nemzetközi megfigye­lőkre« hivatkozva kommentál­ta a Moszkva környéki kor- mányrezidencián péntek este óta folyó magas szintű eszme­cserét. Erről Tornász Kolesz- nyicsenko azt írta: a magas rangú amerikai diplomata Iá­szovjet—amerikai együttmű­ködés további perspéktíváiinak tüzetes és tárgyilagos megvita­tására«. Kissinger, valamint Helmut Sonnenjeldt, a (kelet—nyugati kereskedelem ügyeivel megbí­zott amerikai pénzügymtósz- tériumi államtitkár, William G. Hyland, a szovjet—ameri­kai kapcsolatok szakértője, Philip A. Odeen, a SALT-tár­gyalások szakértője és a Fehér Ház több más munkatársa péntek délután érkezett a szo- jet fővárosba, s azóta Zavido- vo Moszkva környéki nyaraló­helyen, a szovjet kormány egyik vendégházóban. tartóz­kodva tárgyalnak — a jelek szerint — feszített ütemben. (Folytatás a 2. oldalon) Megalakult a fővárosi tanács Az Újvárosháza dísztermé­ben tegnap megtartotta alaku­ló ülését a közelmúltban új­jáválasztott 201 tagú fővárosi tanács. Az ünnepélyes alakuló ülésen részt vett és az elnök­ségben foglalt helyet Fock Je­nő, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a budapesti tMroDizdttság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, dr. Papp Lajos ál- lamtilkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke és dr. Trautmann Rezső, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának elnöke. Az ügyrendi bizottságot a rendelkezések értelmében megvizsgálta a fővárosi ta­nácstagok mandátumait, s megállapította: a fővárosi ta­nácstagok megválasztása tör­vényes volt. Ezután a főváro­si választási elnökség elnö­ke beszámolt az április 15-i tanácstagi válasz­tások lefolyásáróL A bu- í köszöntötte a fővárosi dapesti névjegyzékekbe föl­vett csaknem másfélmillió ál­lampolgár 95,4 százaléka vok­solt; a leadott szavazatok 99,1 százaléka volt érvényes. A megválasztott kerületi taná­csok április 24-én, 25-én és 26-án tartották meg alakuló üléseiket, megválasztották a végrehajtó bizottságokat, vala­mint a fővárosi tanács tagjait. (A fővárosi tanács 201 tagjá­nak 21 százaléka első ízben tagja a testületnek, 36 száza­lékuk nő, 64 százalékuk férfi. A tanács tagjainak 25 százalé­ka munkás.) Ezt követően a tanács 17 ta­gú végrehajó bizottságot vá­lasztott. A tanácstagok szava­zata alapján a fővárosi tanács elnöke ismét Szépvölgyi Zol­tán lett. Általános elnökhe­lyettessé Kelemen Lajost, el­nökhelyettessé Csikesz Jó- zsefnét, Farkasinszky Lajost, Giltner Andort és Kőmíves Istvánt választották. A végrehajtó bizottság tag­jai ünnepélyesen esküt tettek, majd Szépvölgyi Zoltán vette át az ülés elnöki tisztét. A vállalati bérgazdálkodásról tárgyalt a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfői ülésén arra hívta föl a szak- szervezeteket, hogy fokozot­tan szorgalmazzák és segítsék a bérek differenciálását. A dolgozók keresete jobban fe­jezze ki a teljesítményt, a szakképzettséget, a szakmai gyakorlatot, s jobban igazod­jék a munkakörülményekhez, a munka nehézségi fokához. Egész sor központi intézke­dés jelent meg, amely a bérek differenciálására ösztönöz, s az V. ötéves terv kidolgozása so­rán további intézkedések vár­hatók. A vállalatok azonban még I nem használják ki a nagyobb önállósággal járó lehetősége­ket — emelte ki a tanácsko­zás. — A vállalatok jelentős része nem dolgozott ki több évre szóló bérpolitikai koncep­ciót, laza a kollektív szerző­dések és a vállalati középtávú tervek kapcsolata. Hetven nap után Wounded Knee „lázadói” letelték a fegyvert Megállapodással ért véget vasárnap a 70 napja tartó »in- diániháború« az Egyesült Álla­mokban: az ollaLa sziú indiá­nok leteszik a fegyvert. A megállapodás értelmében a sziúk tegnap a városkát körül­vevő alakulatoknak listát nyújtottak át a Wounded Kneeben levő fegyverekről, és tájékoztatták a hatóságokat, kilk vettek részt a fölkelésben? Ezt követően — a hírek sze­rint szerdán reggel — az in­diánok átadják fegyvereiket, a konmánycsapatak pedig vissza­vonják páncélosaikat a körzet­ből. A fegyverletétel után az in­diánlázadás .vezetőit bíróság elé állítják. A megállapodás létrejöttével az indiánok ígéretet kaptak arra, hogy május harmadik he­tében a Fehér Ház öt megbí­zott (képviselőjével tárgyaláso­kat kezdhetnék problémáik megoldására. Fock Jenő, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnö­ta­nács tagjait s kívánt sok si­kert felelősségteljes megbíza­tásuk eredményes ellátásához. (MTI) Varsóban tanácskozik a Béke-világianács elnöksége Varsóban vasárnap és hét­főn folytatta munkáját a Bé- ke-világtanács elnökségének ülésszaka, amelyen a nemzet­közi helyzet legfontosabb kér­déseit, a BVT tevékenységé­nek főbb területeit, valamint a nemzetközi együttműködés fejlesztési lehetőségeit vitatják meg. A részvevők vasárnap négy munkabizottságot alakítottak. A munkabizottságok az indo­kínai és a közel-keleti helyzet értékelésével, a nemzetközi biztonság és a leszerelés prob­lematikájával, a nemzeti füg­getlenség megerősítésének, va­lamint a fajüldözés és neo- kolonializmus elleni harcnak a kérdéseivel, illetve a nemzet­közi együttműködés fejleszté­sének távlataival foglalkoznak. Megkezdték a duzzasztást a Tisza ll-nél A Kiskörei Vízlépcsőnél — más néven a Tisza H-nél — a kitűzött határidő előtt két hónappal, már április végén megkezdték a duzzasztást. A tároló tó fokozatos feltöltése lehetővé teszi a környék szivattyús öntöző rendszereinek átkapcsolását gravitációs üzemre. A hajózsilipen a hajóforgalom is megindult. Megkezdődtek a hivatalos csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások Hétfőn délután a prágai Cemin -palota — a külügymi­nisztérium — épületének rep­rezentációs nagytermében megkezdődtek Csehszlovákia és az NSZK között a hivatalos tárgyalások a két ország köl­csönös (kapcsolatainak norma­lizálására vonatkozó szerző­désről. A csehszlovák küldött­séget Jiri Götz külügyminisz­ter-helyettes, a nyugatnémet delegációt dr. Paul Frank kül­ügyi államtitkár vezeti. A tár­gyalások megkezdése előtt Bo- huslav Chnoupek külügymi­niszter Jiri Götz jelenlétéiben dr. Paul Frankot. Emlékezetes, hogy az 1670 októberében megindult cseh­szlovák—nyugatnémet úgyne­vezett puhatolózó megbeszélé­seket felváltva Prágában, Bonniban, illetőleg egyszer Rotheniburgbam tartották, s hogy az idei áprilisi — bonni — fordulón állapodtak meg a felek az immáron hivatalos tárgyalások megkezdésében. Ezt az tette lehetővé, hogy a kapcsolatok normalizálását mind ez ideig akadályozó problémakörben, a hírhedt müncheni diktátum érvényte­lenségének kérdésében sikerült megtalálni az előrehaladáshoz szükséges elvi formulát. Közgyűlés az Akadémián A Magyar Tudományos Aka­démia dísztermében tegnap megkezdődött az Akadémia ez évi — sorrendben 133. — köz­gyűlése. Az ünnepélyes meg­nyitáson részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Kis­házi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Vályi Péter, a kormány elnökhelyettese; Nagy Miklós, az MSZMP KB tudományos, közoktatási is kulturális osztályának vezető­je, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, az Akadé­mia alelnöke, az Akadémia fő­titkárhelyettesei, valamint az Akadémia elnökségének tagjai. Az akadémikusokon, akadé­miai intézetek és a szakigaz­gatás vezetőin, kutatóin kívül nagy számban vettek részt a közgyűlésen tudományos éle­tünk ismert személyiségei. A közgyűlést Erdey-Grúz Tibor elnök nyitotta meg, majd előterjesztette az elnök­ség beszámolóját. A hazai tudományos élet fő vonásait tekintve egészségesen fejlődik — mondotta többek között. — Jelentős mértékben előrehaladt a Központi Bizott­ság tudománypolitikai irányel­veinek a megvalósítása. A kü­lönböző tudományágak hazai helyzetét elemezve az elnökség arra a következtetésre jutott, hogy az alapkutatás egészében véve tekintélyes helyet foglal e) tudományos életünkben, kellően kiveszi részét a társa­dalom időszerű, konkrét igé­nyeinek kielégítéséből, és sike­reket mutathat fel a haladás szolgálatában. A továbbiakban kitért a tu­dományok és a hazai kutatás fejlesztésére, hangsúlyozta a napirendre kerülő problémák marxista szellemű, alapos elemzésének fontosságát, az egyetemi kutatás és nevelés összeforrottságát Ezután Köpeczi Béla, az Akadémia főtitkára adott szá­mot az akadémiai intézetek és szakigazgatás múlt évi munká­járól. Beszámolójában a főtit­kár a tudományos kutatás fel­tételeiről is szólt, s részletesen kitért a költségvetésre és a tu­dományos beruházásokra, me­lyek több mint 400 millió fo­rintba kerültek. Majd a bővü­lő nemzetközi kapcsolatokról, a szocialista országok tudomá­nyos intézeteivel való együtt­működést elemezte. A főtitkár tetszéssel foga­dott beszámolója után Vályi Péter, a kormány elnökhelyet­tese szólalt fel. — A tudomány ma már rendkívül komplex, totális és nyíLt társadalmi tevékenység — mondotta többek közt. A KGST-tagországok integrációs programja például külön feje­zetet szentel a tudományos együttműködésnek. — A magyar, népgazdaság szerkezetét átalakító központi fejlesztési programjaink ezer szállal fűződnek az országos szintű kutatási feladatokhoz, az országos és tárcaszintű ku­tatási célprogramokhoz. Úgy­szintén a gazdasági szerkezet megfelelő alakítása nyomán válik lehetővé az is, hogy mind korszerűbb gazdasági, műszaki bázist, mind tervsze­rűbb és tudatosabb társadalmi tevékenység alapozza meg. A legutóbbi években kiala­kult gyakorlatnak megfelelően mindegyik közgyűlésen el­hangzik egy-egy előadás vala­milyen nagy jelentőségű tár­sadalmi kérdésről. Az idei elő­adást Király István akadémi­kus tartotta Hazafiság és in­ternacionalizmus címmel.

Next

/
Thumbnails
Contents