Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-27 / 122. szám
GYERMEKEKNEK Mókustörténet L ompos és Fürge testvérek voltak. Egyforma vörös bundát viselitek, és egyforma vörös farokkal büszkéLkedhied/tek. Hanem a tecmésEieítük sehogy sem hasonlított. Lompos délig heve- részett, lustálkodott. Nem törődött acaaal, hogy az erdő mdmden. mókuslakója talpon volt' már, ösztálkodltak, rendezgették mohaágyacskájn- kait, vagy efteség után saéQied- tek szét Fürge pedig — nem Hiába kapta e nevet — az első volt mindenben. Különösen, ha diót és mogyorót kellett ösz- szehordanB téli élelemnek Hányszor ugrált oda tiestvér- öccse puha vackához, és hívta: — Gyene, Lomposka menjünk diót gyűjteni! — Majd holnap.— nyöszörögte álmosan —, majd holnap. „ Most hagyj magamra! Fürge megcsóválta pici buksijait, és otthogyta tompost. Egész nap gyűjtögette a magokat közlőén még játékra, huncutkodásra is tellett idejéből. Játékos kedvvel dolgozott, csak az bántotta, hogy Lompos nem jön vele. Másnap megint hívta az öccsét: — Gyere, Lomposka, majd meglátod, hogy örülsz, ha a sok mag halomba gyűlik! — Majd hotoapi — válaszolta Lomposka. — Most hagyj magamra! Ez így ment egész nyáron, még késő ősszel is. Míg egy reggelire fehér, nagy bundába öltözött az erdő. A szól zúgott A varjak károgva keringtek a levegőben. A mókások pihentek meleg odvaikban, és aki gyújtott, annak volt mii rágcsálni. Hanem Lomposka ott üldögélt szomorúan és éhesen a mohaágyom. Nem. volit egy betevő falatja sem. Gondolta, elmegy Fürgéhez, és kér tőle egy-kéit szem diót vagy mogyoróit. Kidugta hált az orrát kis vackából, de nyomban vissza is húzta, mert olyan hideg csípte meg, hogy a merne is könnyezni kezdett. egüóitta egy varjú a fa tetejéről, és odaszólt: M — Hová mennél, Lomposka ilyen hidegben? — Fürgéhez ugranéfc egy kis élélemért, mert nagyon megéheztem. — Feküdj vissza! Rettentő hideg van, várj hodmiapig! Lomposka visszahúzta a fejét, és várt. Másnap még éhesebb lett, és a hideg sokkal nagyobb. Jeges szél oibálta a fákat, és olyan élesen vágott, mintha OTTHON CSALÁD Kis rejtvény - nagy író Keressétek meg az ábrák nevében azt a két-két egymást követő betűt, amelyekből — ha összeolvassátok — egy nagy Földrajzból zene csak óriás tűnél hadonászott volna. A varjú megint ott votfct a fán, és látta Lompos tehetetlenségét és gúnyosan biztatta: — Szörnyű hideg van, Lom- poska. Várj holnapig, majd holnap... Hanmiadhap is ott volt a varjú, de akkor már teljes gúnnyal károgta: — Majd hoűmap... majd holnap... Kár... kór... Lompos megértette, mire céloz a varjú. Szégyenkezett is miatta. Nagyon gyengének, és betegnek érezte magát, hiszen napok óta egy falatot sem evett, összeszedte hát minden erejét, és Fürgéhez indulit, de a szél visszakerget- te most is. Sírva feküdt le mohaégyá- ra, és addig sírdogált, amíg mély álomba sírta magát, s a gyengeségtől elaludt. Egyszer- csak arra ébredt, hogy Fürge szólítja: — Gyere, Lomposka, men- pünk diót gyűjteni! Lomposka — bár ereje már csak leheletnyi volt — így kiáltott: — Megyek. ,bátyuskám, megyek, kedves Fürge! Lásd, indulok már! Kinyitotta a szemét, és valóban Fürge volt ott. Két nagy diót szorongatott a hóna ailaitt. Lompos sirt, nevetett, és szégyenkezve makogott. Fürge azonban komoly arcot vágott. — Az a szerencséd, hogy a varjú olyan hangosan beszélgetett veled, és így megtudtam, hogy éhezel. Elfutottam hát üggyel-bajjáL, és egy kis éleségef hoztam. Lomposmak, aki valósággal vergődött az éhségtől, annyi ereje sem volt, hogy szétro- pogtassa a diót. Fürge etette meg, de egy korholó szót sem ] szólít néki. Hanem, amikor Lompos \ erőre kapott a diótól, mieg- I ölelte Fürgét, és sírva nyöszöjr í t Egészségvédelem Á^LCLULJ^víCL Vilii(l || testnevelés és a spart ............................................................ 1 íu 5 2 — De jó. hogy eljöttél Ftir- j ge, mert holnapra talán már meg is haliam volna az éhA varjú haHöWt» Lompos beszédét, és nem állhatta meg, hogy oda ne kiáltson mérgesen: — Kár, kár — aztán elrepült, onnan. Fürge pedig nézte, nézte a sowamy. erőtlen Lompost es csak annyit kérdezett: — Jossz-e vélem majd dolgosra, amikor kell ? — És szeretettel nézet oc csere. Lompos igent intett pici fejével, 6 bozontos farkával to- rülgertte sűrűn ömlő könnyért. Láng Etelka ■ BL L ** ^ ti , sf <é. % * M v fi V .Ai- :: • fi. fiö ' ■, fi fi ! > ' - : U*l ■ v 1 Középvastag szálú fonalból j készült, 3-as horgoló- és 2 j 1/2-es kötőtűvel. A szoknya alsó szatén a szabásmintának megfelelő szemszámmal kezd- ! jük munkánkat; a szoknyát j köthetjük patentkötéssel — egy sima, egy fordított kötéssel. Ha a szoknyát szűkíteni akarjuk, akikor a fordított szemet a simával egybekötjük, de mindig sima kötéssel. A szoknyát horgolássafl is* I készíthetjük, ahogy ez a modell is készült, de ez esetben nem hosszában, hanem szélességében dolgozunk. Így a szoknya hosszának megfelelő láncszemsort horgolunk, ezt be- ! horgoljuk rövidpálcával, két láncszemmel fordulunk, és szintén rövidpálcasort horgolunk az úgynevezett relief- horgolással <lásd á mintán!), vagyis az előző sor pálcája alá öltünk jobbról balra, a fonalat ügy húzzuk át és horgoljuk le a pálcát. A következő sor ismét rendes rövidpálcasor. majd tanét egy relief-palca- j sort horgolunk. E két sor is- ; méflésével dolgozunk. Mindig j 2 láncszemmel fordulunk, de mindkét szélén ügyeljünk nagyon, hogy a szemele száma ne | csökkenjen! Ha a szoknyarész készen , van. akkor egy sor egyráhajtásos pálcasort horgolunk, s utána az alábbi mintát horgoljuk. Szűkítésnél rövidpálca helyett szoros szemet horgolunk. A FELSŐRÉSZ MINTÁJA: Az 1. sor: 3 láncszemes íveket horgolunk; két pálca kihagyásával a 3. pálcáira leoltott rövidpálcával, s ismételjük. A 2. sor: Az ívekbe 3 egyrá- hajtásos pálcát öltünk. A 3. sor: Minden egyrahaj- tásos pálcáira egyráhajtásos pálcát öltünk. A 4. sor,- A harmadik sor ismétlésé. E négy sor ismétlésével dolgozunk. Mikor kész, nedves ruhán átgőzöljük, és — kivéve a bal vállrészt — össaevarjúk. A nyakat és a 'bal vállrészt mindkét oldalán körülhorgoljuk 3 soron rövidpálcával, és a gomboláshoz vagy gomblyukakat, vagy hurkokat horgolunk. A karöltő kivágását is rővidpál- cával horgoljuk körül. (Szegedyné) Manapság kevesen vannak már, akik tagadják a mozgás, a fizikai munka és a sport egészségvédelmi hatását. Figyeljük csak meg a rendszeresen sportoló, vagy a fizikai munkát végző embereket, mennyivel rugalmasabban és szebben járnak, mint azoic, akik örökké ülnek vagy »pihennek-«. A mozgást, gyakorló emberek alakja tetszetősebb, izomzatúk s légzőrendsaerük jobban fejlett. Ezenkívül jobban működik emésztőrendszerük, szív és érrendszerük is. A testnevelésnek hódoló ember később öregszik, mint a többi. Az idegrendszer jó állapota biztosítja a jó kedélyt, amely sok örömet adhat az embernek. Iskoláinkban hetenként két, illetve három óra kötelező testnevelés van. Nagyon jól járnák azok a fiatalok, ahol jó tornatanárok működnek. Az olyan iskolában, ahol e néhány órát nem használják ki teljesen a mozgásra, a gyermekek jóval elmaradnak a növekedésben, fejlődésben ama iskolák diákjai mögött, ahol a testnevelés megbecsült tantárgy. Mozogni, tornászni, sportolni mindenkinek lehet — nemre s korra és egészség- ügyi állapotra való tekintet nélkül. A gyermekek, az idősek és a betegék gyakorlatai legyenek könnyebbek, mint a teljesen egészséges felnőtteké, de naipá programjukból sohase hiányozzék a mozgás! A sportok közül legjobban azok ajánlatosak, melyeknél harmonikusan mozognak az ősz- szes izmok, és lehetőleg friss levegőn. Ilyenek az úszás, a sízés, a korcsolyázás, a tu- riszífika és a torna. Különösen az úszás jó sport, mivel a legjobban tágítja a tüdőt, s megtanít a jó be- és ki lélegzésre. A kiadós légzés pedig több oxigénhez juttatja a szervezetet, s nagyon fontos szerepet játszik testünk anyagcseréjénél Sok betegség megelőzhető a rendszeres sportolással, testedzéssé!. A mozgás. ha rendszeres, minden betegséggel szemben növeli a szervezet ellenálló képességét. Azt hiszem mindannyiunknak van annyi ideje, hogy 20—30 percet szenteljünk a tervszerű sportnak. Meglátjuk, ez nem lesz elfecsérelt idő! magyar író «ewéft kapjátok meg. Ha nem sikerülne, megfejtését a M. oldalon megtaláljátok.) Az Iskolatelevízió műsora 1973. május 29-től június 3-ig Hat fővárosból -kell egy mi- jtuk. Ha eddig eljutottatok, a gyár zeneszerző nevéhez eljutni. Íme, a hat fővaros: Ankara, Bukarest, Havanna, Róma, Tirana, Szófia. Először írjátok le annak a hat országnak a nevét, amelyeknek a fővárosait fölsorolhat ország kezdőbetűjét rakjatok helyes sorrendbe, es máris megkapjátok a zeneszerző nevét. Csupán arra ügyeljetek, hogy az ötödik betűre ékezet kell (illik, hogy e zeneszerzőnek a nevet mindenki pontosam tudja!). tZegölés Hej, regö-rejtem van egy csodakertem! Tartsd a kötőd, míg a kertet az öledbe ejtem! Aranyailma, három, az almafaágon, rubinpiros fülönfüggő terem a meggyfákon. Hej. regő-rejtem, majdnem elfelejtem: Tarsd a sapkád, csodasípom amíg beléej'tem! Ha beléfújsz, hejhó! Tánco] táltos pej kő, s addig vágtatsz, míg a határt belepi a porhó. Gazdag Erzsi Kötele 9.90: tskota-tv-; KjörwyezietíBmeret (a*, tele. 4. oaztpc CV»tzefogliarlafi a nyersanyagok!'«* te m. teari munkákról tanultakból. Mft Fizom (átt. tefc. L oezttH fVBCTfH'ogla.TllS-l. 11.»: FfimesztetasB fkOzéptek. Itt. c«ztK A «Hm köMAt tehetőséged, a korapoeizto, 14.01» Környezetismeret, (Tóm.) 14.»: FizOsa. (tatet CsötortSkc 14.30: Tv-ovL Sgy dotgozn&k a fürge dolgozók. IskoLaelökieszttó tanfolyam. 1L.55: Filmesztétika (középtek. m oszt.) : A- film költői lehetőségei, a kompozíció. 1&35: IV-ovi. (IsmJ Péntek: ®JS: Francia nyelvtanfolyam haladóknak. Díjkiosztás. 11.56: Német .nyelv (középisk. m—IV. oszt.): Stockholmi vendég a lipcsei vásáron. Vasárnap: 9.30: Tv-ovi Bbivogai az Kfcote.. (Iskolaelőkészítő tanfolyam.) WUft: Látogatás a IX. kerületi úttörőliázfoan.. Városaink a XIII. században Kőműveseket, segédmunkásokat somogyvári és baiatonlellei munkahelyre fölveszünk.. .Jelentkezés-: a ktez-irodan, Somogy varon. Értesítjük kedves vendégeinket, hogy a Badacsony borozó éttermét június 2-án megnyitjuk. (H«S8) ÁFÉSZ, KAPOSVÁR Most vásároljon patent üzemanyag-tároló hordót 200 Uteres: 380 Ft, 100 literes: 250 Ft, Nagy mennyiségben áJS * vásárlók rendelkezésére a kaposvári áíész Szokofabercki vasi-aktarában. A Kanizsa Bútorgyár fölvesz gépírni tudó adminisztrátort, gyors- és gépírókat, valamint bérelszámolót. JeLentkeziéQ: Nagykanizsa, Szecnere út 4. sz. (11040) 1 2 3 4 Sir: ■■■■ 5 6 7 8 ■■■■ ■■■■ HURB IIRH ? 10 §3 11 12 13 TSR* «■■■ ■ ■■■ 14 K aura ■■■■ ■■■■ «■■■ 16 17 18 :::: ■■■■ 19 nn 20 **■* ««BUI ! SSS3 SS! ■na ■■■« 21 22 tut ■■■■ 23 24 S5S8 ■■■■ ■ ■M 25 26 27 28 29 30 31 ■■■■ 1UR 32 33 :::: 99 34 35 36 á ■««* ■ ■■■ , scat 1 ■■■■ 37 00 co .... Ü:: 39 40 ■HR*' ■ ■■■ ■ ■■■ 41 VÍZSZINTES: 1. A bíró teszi. 5. Régi rang. 9. Megfejtendő. 11. Dal. 13. Keresztül. 14. Folyó széle. 16. Feltételes kötőszó. 17. Fogoly. 19. Görög betű. 20. Mássalhangzó kiejtve az ábécé elejéről. 21. Koma közepe. 23. Elsüti a fegyverét. 25. Rőf egynemű betűi. 27. Alaptalanul vádol. 30, . . . mered. 32. Nyíláson. ,34. Vízi állat. 35. Megfejtendő. 37. Kerti munkát végez. 38. Egyik évszakhoz kötődő. 40. A beszéd része. 41. Köszörül. FÜGGŐLEGES: 1. Fejlett mesterségek. 2. Megfejtendő. 3. összetételekben étkezésekkel kapcsolatos. 4. Két oldal. 6. Füves terület. 7. Fehér fém. 5. Megfejtendő. 10. Végtag. 12. Kicsiny ilo képző. 15. Hely határozó rag. 18. Víg kedélyű. 22. Megfejtendő. 24. Személyes névmás. 26. Lassító. 28. Az egyik szláv nyelv. 29. Bogara — ékezetfölösleggel. 31. Nemcsak rám! 33. Emésztőnedv. 35. Vízi“ növény. 38. Ver betűi. 39. Keresztül. R. J. zszintes u.. 35. 8.. 22. számú Beküldendő: a és a függőleges sorok helyes mag' °Beküldési ha<. i. ; ui.us l-én, pénteken ci ■ égés sorokat levelező; ;pun ' j éjétek be, s írjátok rá: »-Gye rr kkereszt- rejtvény« ! Múlt heti rejtvény nük helyes megfejtése: Matek, fizika, orosz, kémia, torna. Rut Morris Szökevény című könyvét nyerték a következő pajtások: Zsolcai Anita, Lelovics Sándor (Kaposvár), Takács Andrea (Fonyód), Szekeres Lajos 'KVrád). A könyveket postán v . ' ;k el. i* vj.fV' •;• .-./V Jr, •-.i>, -IWj&fs Somogyi Néplap m
