Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-27 / 122. szám

Ne csak szóban a nevelésről! ÜNNEPÉLYES „ ALLOMAN YGYŰLÉS“ A KEZDET TANULSÁGAI Ax a néhány hónap, amely az MSZMP Központi Bizott­ságának közoktatáspolitikaj határozata és az ezen alapuló megyei pártbiaottsági feladat- terv megjelenése óta eltelt, lé­nyegében a kezdet, a hosszú távú közofctaitásfejlesztésd te­vékenység első időszaka. Az indulás fontos, egyebek között azéirt is, ment tükrözi a szem­léletet, munkakedvet, meg- gondoltságot, ahogy elsősorban a pedagógus — tágabbam az egész társadalom végrehajtja majd a feladatokat. A szembe­nézés az indulással rendkívül lényeges és tanulságos. Ezt tükrözte a minap a megyei pártbizottságom megtartott ak- tívaértekezilet, ahol az ered­mények mellett a kritikus szembenézés nyomán reflek­torfénybe kerültek a lemara­dások, a hibák, a szemlélet né­mely megrögződött torzulásai Csak felülről? Bíró Gyula, a megyei párt­bizottság titkára a kezdett te­vékenységet áttekintő referá­tumában hangsúlyozta: a ked­vező politikai légkörben meg­jelenő központi bizottsági ha­tározatot követően egyértel­művé vált az, hogy a megol­dás első számú letéteményesei, a pedagógusok, elsősorban a kommunista nevelők. A kez­det biztató, a három és fél ezer somogyi pedagógus általában tettre készen állt a nagy mun­kához. A mmdeninapi munka, szendéiét, kezdeményezőkész­ség, a szocialista hivatástud a1 elsősorban a meghatározd. A novemberi nevelési érte­kezlet alapján elmondható, hogy kedvező fogadtatásra ta­lált a párthatározat, és a kez­deményezőik az iskolai párt­szervezeteik, pártcsoportok vol­tak. S éppen a kommunista pedagógusokban van nagy igény arca, hogy szembanrame- nek a lemaradásokkal is. A megyei pártbizottság feladat­terve meghatározta a munkát a párt-, a tanácsi és a tömeg- szervezetek, illetve a gazdasá­gi egységek számára is. A já­rási, városi pártbizottságok he­lyesen határozták meg a saját és területük pártszervezetei- Illek feladatait. Az irányító partbázottságdkiruak, csúcsve- zetóségetanek gondoskodniuk kell arról, hogy lehetőleg min­den pártszervezetben megtár­gyalják az oktatásügy fejlesz­tésével kapcsolatos helyi ten­nivalókat, az új tanév kezde­téig — hangsúlyozta Bíró Gyu­la. Nem fogadták el a KISZ megyebizottsága elé került in­tézkedési tervet, az SZMT még e hónapban meghatározza, sa­játos feladatait, hasonlóan a Hazafias Népfronthoz és más társadalmi szervezetekhez. Sok függ a tanácsok össze­hangoló tevékenységétől, s a kezdet itt is igen sok lénye­ges vonásaiban biztató. Bíró Gyula elemezte es jónak ítélte a fizikai dolgozók hátrányos helyzetű gyermekeinek megse­gítéséire hardetetít «s>egyea ak­cióprogramot, a kastely’kkolák pótlásának kezdeményezését. A megyei és helyi tanácsok hozzáfogtak a féladatterv nyo­mán a sajátéi feladatok kidol- gopásahez, hosszúra nyúlt az előkészítő, tervező munka. A helyi tanácsülések sem tár­gyalták -még e témát, valami­féle köHponti intézkedésre vár­va. Bíró Gyula idézte Aczél György szavait, aki a központi bizotUag ülésén hangsúlyozta, hogy a mindent felülről várás: illúzió. A faladatferv nyomán a ta­nácsok négy fő területen foly­tattak felmérést: az intézmé­nyek belső irányításában, a fejlesztés szükségleteiben, a társadalompolitikai feladatok meghatározásában, a tanácsi irányítási és fenntartási fel­adatok megjelölésében. Hor­váth Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezető­je korreferátumában kátéit a tartalmi és tervezési felada­tokra is. Elmondta, hogy 3 tanév megkezdése előtt jóval több konkrét útmutatást kap­nak a folytatáshoz a pedagó­gusok, egyebek között a tan­anyagcsökkentésre vonatko­zóan is. Azt viszont hangsú­lyozta, hogy ezt nem szabad végleges megoldásnak tekinte­ni, mert átmeneti intézkedés. A másik korreferens Ember- sics Imre, a városi tanács el­nökhelyettese és több hozzá­szóló, köztük Dorcsi Sándor, a nagyatádi városi pártbizottság titkára — kiegiészítve a refe­rátumot — többek között be­számoltak arról is, hogy mit tettek a helyi üzemek, válla­latok a közoktatás gondjainak enyhítéséért, mennyire tartják közügynek az oktatás fejlesz­tését. A másik oldal — hogy mit nyújt a közoktatás az üzemeknek, a felnőttoktatás­ban — korántsem megnyugta­tó még. A nagyatádi jó példa ellenére is igen kevés a me­gyei kezdeményezés arra, hogy | a nyolc osztályt nem végzett dolgozók tanfolyamát megszer­vezzék. A gyakorlatban is Az előadás egyik központi témája a nevelés, a világné­zeti oktató-nevelő munka ha­tékonysága volt. A hozzászó­lások többsége is ehhez kap­csolódó kérdésekkel foglalko­zott. Bíró Gyula a novemberi ne­velési értekezletek összegezé­sekor utalt arra, hogy nagyon sok lényeges nevelési kérdés i csak általánosan jelentkezett ! a vitákban (ezzel szemben túl J sok volt a pedagógusok sze- ; rnélyes problémáinak fö&emle- j getése) ezért a határozatok • sem tükröztek elegendő meg­fogható, valóságos célkitűzést. Az aktivaüiés előadásának es hoezaaszoláisainak nagyon is ké­zenfekvő tanulsága, hogy ne j csak szóban beszéljenek a tan­testületek a nevelésről, hanem a gyakorlatban is valósítsák meg azt. Az érzelmek és érte­lem szintézisében kell megva­lósulnia a szocialista huma­nizmusnak, a hazaszeretetnek. Bíró Gyula utalt arra, hogy 3 materialista világnézet és a kommunista erkölcs nem is­merethalmaz, hanem ennél mi­nőségileg több, meghatározó tényező. Tömör kérdésekben fogalmazott az előadó: a fia­talok eszményképeire, munka értékelésére, közösségi érzései­re, hazaszeretetére vonatko­zóan. Miovecz János kutasi is­kolaigazgató is ezek fontossá­gát említette beoaáfasréátáSrmn. A pályairányítás mellett rendkívül fontos a fizikai dol­gozók hátrányos helyzetű gyer­mekeinek seigitese. Nemcsak a cselekvésben, hanem a meg­ítélésében sincs még egységes szemlélet — hangsúlyozta Bíró Gyula, pedig rendkívül sok a sürgető tennivaló. Az érdem­jegy és a felvételi statisztikák ezt jól mutatják. Ugyancsak iómitosnak tartotta ezt Visi Vil­mos saentbalázsi nevelő is, aki hozzászólásában a cigánytanu­lók megsegítésében elért ered- J mények közzétételére hívta fői í a figyelmet. A referátum fölvetette az osztályközösségek, az osztály­főnök és osztálya kapcsolatát. E téren is javításira, nagyobb ősznmteségre, a marxista világ­nézet nyűit vállalására, értel­mes közétett feladatokm van szükség. Stier Sándor, a me­gyei KISZ-bizottság első titká­ra hozzászólásában ugyancsak az ifjúsági mozgalom nagyobb támogatására hívta föl a fi­gyelmet.. Az értékelés, a pél­dául-állítás ne csak a tanúimé­j rtyi eredményekre alapuljon, I hanem terjedjen ki a közösségi i élei megszervezésében, a tár- j sadalmi és fizikai munkában, j a művészetben és sportban \ élen járó tanulókra is. Nyíltan, demokratikusan Szinte lehetetlen megfetelő- 1 en részletezni a referátumnak j és a hozzászólásoknak a köz- [ oktatás valamennyi területére í irányuló elemzéseit, fejlesztési I javaslatait. Központi téma volt az is, hogy milyen a tantestü­letek belső élete, kellőképpen demolkratikus-e a légkör, mi­lyen az iskolaigazgató vezetési stílusa Több területen érezteti ez a hatását. Ahol jó a tantes­tületi légkör, ott nyilvánvalóan nem rekednek meg a hiányos fölszereltség miatti panasznál, hanem arra törekednek, hogy a meglevő eszközöket jobban kihasználják. A szakfelügyelet munkastí­lusát is a segítőkészségnek, és nem a mindenáron való ellen­őrzésnek kell jellemeznie. Az aktivaüiés azt bizonyí­totta, hogy a kommunista pe­dagógusok jól körülnéztek sa­ját portájukon, de kritikus szemmel mérlegelik az utasí­tásokat is. Tétényi Zoltán me­gyei szakfelügyelő elmondta, hogy amikor egyfelől a neve­lés tervezésének, átgondolásá­nak alaposságát hangsúlyozzuk — helyesen —, érthetetlen az a miniszteri rendelkezés, amely fölöslegesnek ítéli a ne­velési terv készítését Kendőzetlen szembenézés volt az ülésen. Az előadás és a hozzászólások azt bizonyítot­ták, hogy a kezdet biztató, a lemaradások behozhatok, s ebben igen nagy feladat hárul a kommunista nevelőikre. Ép­pen ezért szükséges, hogy az iskolavezetők az eddiginél job­ban támaszkodjanak a tantes­tületi pártszervezetek és párt­Búcsú a had Bogya Imre vezérőrnagy átadta a kitüntetéseket. csoportok tevékeny, kritikus segítőkészségére. T. T. Pattogó indulókat játszott a katonazenekar ... Deres hajú, barázdált arcú emberek gyülekeztek Kaposvá­ron a Latinca Sándor megyei Művelődési Központban. Ob- sitosztásra hívták meg őket, búcsút venni a hadseregtől. Régen látott katanatársak ölel­ték meg egymást, idézték fel a régi emlékéket, s elmondták, hogy mi történt velük, amióta nem találkoztak. — Pécsen, aztán meg Nagy­oroszában voltunk együtt. Hány éve is? Sántha László szorítja egykori katomaitársának, Kris­tóf Jenőnek a kezét, odébb meg Bódis István fedezi föl két( baj társát: Tánczos Pált és Horváth Jánost, akikkel Pá­pán a régi, illetve Debrecen­ben az új magyar hadseregben is együtt szolgált. Felhangzott a Himnusz, fe­szes vigyázzihan hallgatták. S amikor Mucsi Sándor, a Csiky Gergely Színház tagja Petőfi Sándornak a A vén zászlótar­tó című versét elmondta, so­kuknak íkönnybe lábadt a sze­me. — Köszöntőm önöket a vá­ros és a megye ötvenéves fiait — mondta Rostás Károly, a j városi tanács elnöke, köszönt- I ve egyúttal az elnökségben he­lyet foglaló Bogya Imre vezér­őrnagyot, a honvédelmi mi­niszter képviselőjét, Somogyi Józsefet, a városi pártbizott­ság első titkárát, dr. Túri Im­rét, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, dr. Sólyom Gábor megyei rendőr-főkapi­tányt, László Lajos ezredest, a megyei kiegésztő-parancsno- kot, dr. Kassai Jánost, a me­gyei tanács vb-titkárát, A. V. Makarov ezredest; a honvé­delmi minisztérium, a fegyve­res testületek, az üzemek és társadalmi szervezetek képvi­selőit, s a búcsúzásra eljött hozzátartozókat. A megyei kiegészítő parancs­noka a honvédelmi miniszter parancsát ismertette: — Az Önöket váltó nemze­dék előtt példáiként áll az Országos onkológiai tanácskozás Siófokon TEGNAP Siófokon a Lidó- szállóban befejeződött az or­szág onkológusainak — tehát daganatos betegségekkel fog­lalkozó orvosainak —, elméle­ti, és gyakorlati szakemberei­nek kétnapos vándorgyűlése. ! A tanácskozást a siófoki kór­ház, a Magyar Onkológusok Társasága, valamint a Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság rendezte, és mintegy hetven szakember vett rajta részt. A kétnapos ülést, amelyen jelen volt dr. Balogh János, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője és dr. Echardt Sándor, az Országos Onkoló­giai Intézet igazgatója, dr. Csáki László megyei főorvos nyitotta meg. Dr. Adam Géza, a siófoki kórház főorvosa tar­tott vitaindító előadást a kór­ház onkológiai tapasztalatairól, ; a szervezési és ellátási felada­tokról. A siófoki kórház jelen­tős szervezési, a betegek ellá­tását és utógondozását meg­könnyítő módszert dolgozott ki. A másfél éve sikerrel al­kalmazott eljárás lényegét, s tapasztalatait ismertette a fő­orvos. A módszer lényege: a daganatos betegségek megelő­zésének és gyógyításának ösz- ] saethangolása. Országos tapasz­talat ugyanis, hogy nincs megfelelő kapcsolat az onvos- ! tudomány különböző agai és j az onkológia között. S ezt a (gondot sikerült megoldani Siófokon. Munkájuk eredmé­nyeképpen a megelőző szűrő­vizsgálatok a megye lakossá­gának egyhanmadát érintik. A kórház ellátási területéhez tar­tozó daganatos betegek pedig — a körzeti orvosok bevoná­sával — rendszeres szakorvo­si ellátásban részesülnek. | Megvalósították a visszacsaito- j lás módszerét is, amelynek az I a lényege, hogy a már gyógyult beteg fölkeresi azt az osztályt, j ahol kezelték. Ott elvégzik a szükséges utóvizsgálatokat, s ennek eredményét a kórházon kívül a megyei intézet és a beteg is megkapja. A siófoki kórház főorvosa a módszer si­kerének egyik bizonyítékaként a betegekkel kialakult szemé­lyes kapcsolatot említette, aminek pszichikailag igen nagy jelentősége van a gyó­gyulásban. A másik nagy ered­mény pedig — ugyancsak a beteg szempontjából —, hogy így kevesebbet kell utazgat­nia; lakóhelyen az állandó el­lenőrzés lehetővé teszi, hogy csak akkor kelljen magasabb szintű intézménybe utaznia, ha arra szükség van. — A leg­nagyobb eredmény: a somogyi onkológusok kezelése alatt ál­ló betegek halálozási aránya az országban a legalacsonyab­bak közé tartozik — állapítot­ta meg dr. Nagy Andor, az Országos Onkológiai Intézet szervezési és módszertani osz­tályának vezetője. A MÁSODIK NAP legna­gyobb érdeklődésre számot tartó előadását dr. Ródé Iván egyetemi tanár, a Magyar Or­vostudományi Nukleáris Tár­saság elnöke tartotta. A daga­natok felismerésében az izotó- pdadiagnosztika lehetőségeiről szólt. Elmondta, hogy a rádió- aiktív izotópoknak a gyógyítás­ban óriási szerepük van; egy­részt a diagnózis megállapítá­sában. másrészt pedig magá­ban a therápiában. A professzor kitért előadá­sában arra is, hogy Magyar- ország élen jár az izotópok felhasználásában', 40—50 félét ismernek és használnak. A két éve megalakult orvostudomá­nyi nukleáris társaság további elterjesztésükben és a gyógyí­tásban való alkalmazásukon fáradozik. S elmondta: min­denképpen az a cél, hogy ezt a hálózatot kiterjesszék a me­gyei kórházakra is. Símen Marta Önök helytállása, becsületes munkája, a honvédelmi köte­lességünk teljesítésében tanú­sított példaadása... Neveket olvastak: Ács Imre, Bakó József, Balogh József, Dancsó Dezső, Fábián Kálmán, Kovács József, Hrankai József, P. Molnár János az elmúlt év­tizedekben nemcsak katonai kötelességüket teljesítették, hanem munkájuk, közéleti te­vékenységük is példamutató. Most ennek elismeréseként vették át Bogya Imre vezér­őrnagytól a Honvédelmi Ér­demérmet. őket és a többieket is kö­szöntötték a város úttörői, akik meleg szavakkal s virág­gal viszonozták az «obsitos bácsik« sok évi fáradságos, az ő jövőjük s a jelen érdekében is végzett munkáját. Erről szólt ünnepi beszédében Bogya Im­re vezérőrnagy is, aki a hon­védelmi miniszter nevében köszöntötte a hadseregtől bú­csúzókat. amikor a legszebb s legszentebb hivatást, a haza fegyveres szolgálatát, a haza védelmét méltatta: — Utolsó ünnepélyes állo- mányigyűlésre hívtuk meg önöket, hogy elbúcsúzzunk, megköszönve példamutató munkájukat, s átadjuk az ob- sátot. Az élet más területén azonban még nem kapnak ob- sdtot... Kérem, végezzenek a jövőben is olyan munkát mint eddig. Kamatoztassál-: a hadse­regben. a munkában és másutt szerzett tapasztalatokat, tegye­nek továbbra is hű fiai szo­cialista hazáinknak... A hadseregtől búcsúzok ne­vében ezután Szűcs Lajos át­adta a fegyvert katonai szol­gálat előtt álló fiának, Péter­nek, aki meghatottan ígérte meg, hogy becsülettel vé­dik az eskü szellemében ha­zánkat. Felhangzott az Intemacio- náűé, majd az ünnepség mű­sorral zárult. Sz. L. A város úttörői virággal köszöntötték az obsitosokat. Szezon előtt a Nagyatádi Konzervgyárban (Tudósítónktólj Meg jó két-három hét és munkához láthatnak a zöld­borsó-cséplőgépek a mezőgaz­dasági nagyüzemek borsótáb­láin — újságolták a napokban a Nagyatádi Konzervgyár ter­meltetési osztályán. A gyárban már készülnek az első szállít­mányok fogadására: rendbe- hozták a gépeket, a »zöldbor­só-vonalat", hogy zökkenő­mentes legyen az új termés feldolgozása. Az idei terve* szerint * gyár összes termelése mintegy 13—14 százalékkal emelkedik majd az 1972. évihez viszo­nyítva, s ez mintegy 550 va­gonnal több készárut jelent. Ezen belül is elsősorban fő­ző 1 ékkőnzervekből és savanyú­ságból. Nagyobb mértékben növelik — terveik szerint — a sűrített almaié és a zöldborsó- konzerv termelését, illetve a zakuszkáét, a hámozott paradi­csomét és a vegyes savanyú­ságét. Jó hír a háziasszonyok­nak, hogy az üzem a belkeres­kedelem részére az idén 13 százalékkal több konzenvet. ér­tékesít, mint tavaly. A gyár­táshoz szükséges nyersanya­gok többségét a gyár a mezó-t gazdasági nagyüzemekkel kö­tött szerződéses területekről szerzi be, de jelentős mennyi­ségű »nyersanyagra« számít az áfészektől és a MÉK-tól is. Az üzem gondoskodott a megfelelő munkaerőről is. Emellett gépesítik a nagy vo­lumenű, kézi munkát igénylő munkafolyamatokat. Enyhít a gondokon, hogy a termelők­től egyes nyersanyagokat már megtisztítva vesznek át, s a termelés növelését elsősorban a termelékenység emelésével kívánják elérni. Mindössze 71-gyei emelik a munkások számát Az üzemszervezési csoport munkatársai azon dolgoznak, hogy a tanályládás — konté­neres — anyagmozgatást to­vábbfejlesszék. és a paradicso­mon kívül újabb nyersanyagok — zöldborsó, paprika, uborka — szállítását is ilyen módszer­rel végezzék. A mezőgazdasági üzemektől kapott értesülések szerint az április elején ve­tett zöldborsó mai hüvelyese­dig és június első felében már gép alá érik.

Next

/
Thumbnails
Contents