Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-22 / 117. szám
Atlétikai CSß NB I ß A férfiaknál a Csepel győzött, a nőknél a Győri Dózsa Vasárnap meleg, nyárias idő- ] ben folytatódott az atlétikai csapatbajnokság NB I. B osztályának csoportküzdelme Kaposváron. A várakozásnak megfelelően a férfiaknál a Csepel együttese szerezte a legtöbb pontot. Kellemes meglepetés a somogyi együttes második helyezése. Záborszki feledtetve a rúdugrásban sikertelen szereplését, biztosan győzött a 200 méteres síkfutásban. Hosszú idő után először ugrottak két méter fölött magasugrók Kaposváron; a csepeli Szóród meg sem állt a 208 cm-ig. A nőknél nagyon érdekesen alakult a pontverseny. A Győri Dózsa és a Szombathelyi Haladás fej fej melletti harcot vívott egymással a győzelemért, s végül azonos pontszámmal végzett a két Csapat. Az döntött a győriek javára, hogy a Dózsának több volt a második helye. Derekasan harcoltak a somogyi lányok is. A harmadik hely várakozáson felüli. A második nap eredményei: Férfiak: 400 m gát: 1. Ács (Csepel) 50.9. 2. Lendvai (Somogy) 59.4. 3. Horváth (Bakony V.) 61.0. 200 m: 1. Záborszki (Somogy) 22.5. 2. Kalocsai (Ganz- MÄVAG) 23.1, 3. Szabó (Keszthely) 23.2. Kalapácsvetés: 1. Németh (Vas) '63.66, 2. Bandi (Csepel) 61.00, 3. Kovács (GanzMÁVAG) 45.98. 800 m: 1. Benkő (Csepel) 1:56.1, 2. Gergely (Keszthely) 1:56.1, 3. Pfundt (GanzMÁVAG) 1 :56.5. Diszkosz: 1. Saskői (Csepel) 48,50. 2. Gajdán (Ganz) 47,34, 3. Németh (Vas) 42,92. Hármasugrás: 1. Ivanov (Somogy) 15,33, 2. Ferenczi (Ganz) 14.44, 3. Arany (Keszthely) 14.37.' 5000 m: 1. Babinyecz (Csepel) 15:31.4, 2. Játékos (Ba- kony V.) 15:46, 3. László (Keszthely) 15:55.6. 4x100 m váltó: 1. Keszthely > 3:25.0, 2. Somogy 3:28.2, 3. Csepel 3:28.9. Magasugrás: 1. Szó rád (Csepel) 208, 2. Bubinszki (Bakony | V.) 196, 3. Hollósi (Vas) 185. A férfi-csapatpontverseny végeredménye (a gyaloglás 1 nélkül): I. Csepel 97 pont j | 2. Somogy 79 pont 3. Keszthelyi Haladás 73 pont 4. Ganz-MÁVAG 67 pont j 5. Bakony Vegyész 62 pont 6. Vas 56 pont Nők: 200 m: 1. Halmosi Zoltánná | (Szombathely) 25.9, 2. Szabó j Éva (Somogy) 26.6. 3. Mohácsi Éva (Baranya) 26.9. 800 m: 1. Jakab Erzsébet (Gy. Dózsa) 2:11.2, 2. Acs La- josné (Somogy) 2:13.5, 3. Farkas Magdolna (Bakony V.) 2:16.5. Súlylökés: 1. Horváth Viktória (Szombathely) 12,02, 2. j Varga Magdolna (Gy. Dózsa) ' II. 95. 3. Matics Margit (Somogy) 11,87. Magasugrás: 1. Eger Zsuzsa ; (Gy. Dózsa) 176, 2. Zolnai Katalin (Bakony V.) 174, 3. Köves Mária (Baranya) 170. 100 m gát: 1. Balogh Katalin (ZTE) 15.0. 2. Éger Zsuzsa (Gy. Dózsa) 16.5. 3. Kovács Kamilla (Szombathely) 16.8. , 4x400 m váltó: 1. Szombat' helyi Haladás 4:00.1. 2. Bax-a- nya 4:01.6, 3. Győri Dózsa 4:06.6. A női csapatpontverseny végeredménye: 1. Győri Dózsa 59 pont 2. Sz. Haladás 59 pont 3. Somogy 51 pont 4. Baronva 44 pont 5. ZTE 39 pont i 6. Bakony Vegyész 33 pont Éles harc a megyei bajnoki címért Barcsi SC—Fonyód 4:0 (2:0) Barcs, 600 néző. V.: Kovács Gv. Végig a nagy becsvággyal játszó barcsi csapat támadott. A látottak alapján nagyobb arányú győzelem is születhetett volna. Góllövők: Winkler (2), Tóth (2, egyet 11-esből). A hazai csapat minden tagja kiemelkedően játszott. A vendégeknél csupán Fenyvesi jeleskedett. Pandur Ferenc Ba bocsa—Balatonboglár 7:2 (5:2) Babócsa, 300 néző. V.: Kornak Nagyszerű játékkal akár nagyobb arányban is győzhetett volna a babócsai együttes. — Góllövők: Hajdú (4), Orsós (2), Takács, illetve Hock (2). Jók: az egész babócsai együttes, illetve Hock és Pordán. Kovács Tibor Csurgó—K. Vasutas 1:1 (0:0) Csurgó, 200 néző. V.: Hardi. Az első félidőben a titkos bajnokesélyes kaposvári csapat. játszott enyhe mezőnyfölényben. A szünet után a hazaiak kezdtek jobban és ők rúgták az első gólt is. A Vasutasnak azonban sikerült egyenlítenie. Igazságos döntetlen. Góllövök: Mód II., illetve Kéki. Jók: Mód II., Kisgéczi, Lieber, Luka, Ko- [ vács, illetve Kéki, Hajdó, Weisz, Bakos. Kovács Antal I K Rákóczi ll.—Taszar 4 :2 (1:0) K. Táncsics II.—Csokonya- visonta 4:2 (2:2) Karód—Balatonfenyves 1:0 (0:0) Karád, 300 néző. V.: Krei ser. Lelkesebben futballozott a vendégcsapat, mint a vérszegényen játszó hazai együttes. Góllövő: Papp. Jók: Békefi, illetve Kékesi. Szabó Ernő Somogytarnóca—Somogyi B. SE 4:2 (1:1) Somogytarnóca, 150 néző. V.: Bognár. Alacsony színvonalú mérkőzés volt. Szünet után nagy fölénybe került a hazai csapat, amely helyzeteinek csak egy töredékét használta ki a védekező vendégekkel szemben. Góllövők: Nagy (2), Bencsik II. (2). illetve Meiszner (2). Jók: Pintér, Novák. Kovács, Nagy, illetve Máté, Szijj. Novák József M. Latinca—Lengyeltóti 3:0 (1:0) Lengyeltóti, 300 néző. V.: Zsalakó. A mezőnyben nem volt lényeges különbség a két csapat között, a kapu előtt azonban sokkal határozottabbak voltak a marcaliak. A lengyeltóti együttest az is zavarta, hogy egyik legjobbja, Sándor, az első percekben súlyosan megsérült. Góllövők: Király, Kollár, Kalász. Jók: Kisbonsó, Kollár, illetve Csordás, Schmida. Dr. Körmendy István Kapoly—Marcali VM 1:0 (0:0) Marcali, 200 néző. V.: Mold tz. Végig sportszerű, de a nagy melegben eléggé közepes színvonalú mérkőzés volt. A vendégek egy Szerencset gólt rúgtak, a hazaiak erejéből csak egy kapufára telt. Góllövő: Csáki. Jók: Savanyó, Pintér. Sós, Fazekas, illetve Kusz, Ri- | gó, Dunkler. Kálmán Sándor Két megye találkozott Nyitány a Balatonon Majdnem minden hagyományos volt ezen a siófoki hétvégén. A nyitány mindenképpen, de csak a külsőségeit tekintve. Az események egy részét tartalmasabbnak láttam, mint máskor; a többiek megmaradtak a »hagyományos« keretek között. De szép volt az idő, melegen sütött a nap, kivirágzott az akác és a Bala- ton-vidék is. Az eseményeken közönséggel mo6t sem dicsekedhettünk, Siófok azonban szépült, változott, s mintha a művelődés emberei is többet törődtek volna a nyitánnyal, mint eddig. Szombat este meggyőződhettem arról, hogy mégis csak kezdjük országos ügynek tekinteni a Balatont. Igaz, egyelőre szavakban, de ehhez is több mint egy évtized kellett. Két megye vezetői találkoztak az évadnyitón és gondolatokat cseréltek, művelődésügyi miniszterhelyettes mondta az ünnepi beszédet — ez már jelzi a kibontakozás útját. íme, egy idézet dr. Simó Jenő minisz- terhelyettés beszédéből: »Túlhaladottá vált az a szemlélet, hogy a balatoni üdülők csak pihenni, fürödni, szórakozni akarnak. Előtérbe került a hogyan éljünk? kérdése, az értékes és kulturált szabadidő-töl-, tés igényeinek kielégítése is A külföldi látogatók is kíváncsiak a szocialista Magyarország kulturális eredményeire.« És néhány mondattal odább: -Ki kell dolgozni a Balatonvidék kulturális fejlesztésének tervét, hogy eltűnjön a két part közötti különbség, és minden nagyobb üdülőhelyen vagy annak közegében elérhetővé tegyük mindenki számára a jó hangver- j senyeket, elő- 1 adásokat, ki- '' állításokat. Egyenes be- j széd. Ezt a szemléletet szeretnénk mielőbb üstökön ragadni, mert a víz, a csatornázás, az elhelyezés és az anyagi ellátás megjavítása után végre a szellemi épüléshez is megoldiist ígérv Kár. hogy az évadnyitó esti műsora még nem a jövőt idézte; helyette a múltra utalt és azt bi- ízonyította: jobban, színvonalasabban kell ezt csinálni. Igazi siker, hogy Siófoknak mór nem kell vendégzenekart I hívni »súlyos pénzekért«. Sajátja van: kisdiákok együttese i adott toronyzenét az ünnep el- | só napján, és másnap is ők j szórakoztatták térzenével a Dimitrov park kíváncsi sétálóit. Ügyes, fejlődő és fárad-1 hatatlan zenekar, amelynek kezdeti hibáit is elnéző mosollyal, tapssal fogadja a közönség. A másik számottevő esemény az volt, hogy a BM- . üdülő — az egykori Ellinger- villa — falán leleplezték Krúdy Gyula emléktábláját. Az író lánya, Krúdy Zsuzsa és a családtagok jelenlétében Iby András mondott értékelő beszédet, és kedves műsor előzte meg a babérkoszorúk elhelyezését. A szokáshoz híven volt autós ügyességi verseny; Kovács Sándorné dr. üdülőket köszöntő szavai után magasba kúszott Siófok zászlaja, volt reggel zenés ébresztő, később 6akkvetélkedő és -sör-meccs«. A legszínesebb és legvonzóbb rendezvénynek mégis a több éves múlttal dicsekvő aszfaltrajzversenyt tartom, amelyre Dunántúl minden kisvárosa elküldte apróságait. Sok díj és emlékplakett, ajándék lelt gazdára, s a legötletesebb, legeredetibb gyermekrajzok alkotói — a sárvári Csönge Lajos és a siófoki Sulák Zsuzsa — a dobogó legfelső fokára kerültek. A part közelében fürödtek már, napozók sokasága lepte el a szállodasor zöld pázsitját, megteltek az üdülők, a szórakozóhelyek, zsúfoltak voltak az országutak és sok a baleset: ki merné azt mondani, hogy nem kezdődött meg a balatoni évad? ; ' 1 • J. b. I Daloló Somogy Három kórushangverseny — Színpompás kórustalálkozó A III. Daloló Somogy kórustalálkozóra, amely szombaton este kezdődött meg a Latinca Sándor megyei Művelődési Központban és közbeiktatva a vasárnap délelőt- , töt is — vasárnap este feje- ■ ződött be, huszonhárom — legyük hozzá nyomban — figyelemre méltó felnőtt- és isko- ! lai kórus jelentkezett. A rendkívül pontos, figyelmes ; szervezésben csak egyet hiányoltunk: a pódiumszereplések mellett a Daloló Somogy »■feszti válhang.u latá t«. Pedig 1 milyen szín- ] pompásak voltak a megjelent kórusok! A tömeg a kórust, vagy több személy egyszerre való éneklését nem érezte soha illúziórombolónak — írja az a Hevesi Sándor, akinek a' századik születésnapját a minap ünnepeltük. A drámaírás iskolájában ma is időszerű Hevesi lám az éneklésről is mondott olyat, amit talán nem mindig értettünk így. Arra gondolok, hogy sokan mindmáig a legnehezebb és legnehezebben fejleszthető művészeti agnaik tartják az éneklést, a kórusmozgalmat. Ha a valóságra vetjük a szemünket, akkor Somogybán eppen az ellenkezőjét tapasztalhatjuk, azt, hogy a műkedvelő mozgalom leggazdagabbja a kó- rusimozgalom. Különösen egy év alatt fejlődött sokat, nyilván a befektetett munka gyümölcséként. Hevesi mindig igaz megállapítása jutott az eszembe, amikor azokat a Röpülj páva!- népdaléneklő, falusi csoportokat hallgattam, amelyek az egyszólamú énekles után nagyon hamar arra is gondoltak, hogy előbbre kell lépni, a többszólamúság felé. Többsége sikerrel is igyekszik már ezen az úton. A cél: az egy ütténeklés öröme mellett gazdagítani az emberek énekkultúráját. Tehát komoly (művészeti) nevelési lehetőség rejlik ebben, a Somogybán szépen fejlődött mozgalomban, mely megőrizte egyszerű tisztaságát is. Mit lehet még elmondani általánosságban, mert hiszen most abban a helyzetben vagyunk, hogy a kórusok mindegyikét föl kellene sorolnunk példának? A műsorról, a kórusirodalom választott darabjairól csak annyit: egyrészt örülhetünk, hogy a kórusvéze- tők szívesen fordulnak a XX századi, a mai szerzők müveihez. Nagy Olivér, a Zenernű- veszeta Főiskola tanara is örült ennek, de kiemelte beszélgetésünkben azt is, hogy ennyire mégsem szabad szűkmarkúnak lenni a klasszikusokkal szemben. Többször aláhúztam a műsorfüzetben azokat a produkciókat, amelyek a Petőfi-évforduló jegveben születtek. Itt kell megemlíteni Heisz Károly tevékenységét is, aki tovább gazdagította a maga munkásságát — a Petőfi Föl és Fönséges éjre írott kórusműveire gondolok — és a kórusok repertoárját is szélesítette ezzel. A felnőttkórusok mellett néhány nagyon figyelemre méltó ifjúsági kórussal is találkoztunk. ezek többsége — úgy gondolom — ismert az olvasó előtt is. A sok-sok törődés mellett miben találhatjuk meg végsősoron a kiemelkedő siker titkát, a kórusmozgalomban nyilvánvaló »tetőzés« nyitját? Azt hiszem, ebben is igaza volt Nagy Olivérnek, amikor ezt mondta: — A kórus lelke a karnagy. Ha ö nem képezi magát, a kórus sem fejlődhet Szerencsére Somogybán nem erről van sző... De hat, hogy miről, s az milyen öröm forrása, sajnos, erről csak nagyon kevés embernek van közvetlen élménye. S/.ük rétég érdeklődik a kórushangversenyek iránt — ez is további célokat rejt magában ... Horányi Barna Somogyi NéplapI 5
