Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-20 / 116. szám
A szakszervezetek legyenek még kezdeményezőbbek IfjúgánSisták megyei szemléje Kaposváron A megye szakszervezeti mozgalmáról, az időszerű ™k- szervezetó üfiérdésekról volt szó azon a közös megbeszélésen, amelyen a megyei pártbizottság titkárai, Cfiztalyvezlói, az SZMT titkárai, a szakmai szakszervezetek megyei titkárai vettek részt a megyei párt- szefchazbain. Klenovics Imre, az SZMT vezető titkára tájékoztatta a megyei pártbizottság vezetőit a szakszervezeti munkáról gyepeimmel kísérik. S nem tart- , selők szerezzenek érvényt a ják megnyugtatónak, hogy a ! szakszervezetnek biztosított jokollektiv szerződések általában nem tartalmaznak előrelátó középtávú berintézkede- seket és -terveket. A kollektív szerződéseik egyébként egyre jobban betöltik hivatásukat, a gazdasági vezetők nagy gondot fordítanak végrehajtásukra. Az SZMT, a szakmai megoknak. Ha például valahol megsértik a törvényeket, akkor ez ellen emeljék föl szavukat, természetesen betartva az előírásoikait. Magabiztosain, tudatosan, önállóan végezzék munkájukat a szakszervezetek vezető testületéi. A kilencvenezer szakszer- zeti tag, a tizenötezer aktíva gyebdzottságok a szakszarveze- ... „ , , . , . . _ . , tek legfontosabb feladataihoz 'raiobatl nagy erőt képvisel, a A beszeígetes során kapcsoljak a tömegpolitikai dpl>en, ^ "agy figyebnet erÄ munkát. Említésre méltó, demfL Kijár a megbecsülés i-ezetok kiegészítettek az el- ! hogy évenként tízezren vesz- ' mindazoknak, akik tarsadal- tapasztalataik- | llek res2t a szakszervezeti ok- I m munkában tevékenyked, tatásban. A mozgalom ezután 1 ae^ a közösségért, i még nagyobb figyelmet fordít | Fontos, hogy a szakszerveze- Kozponta nelyet | a munkásosztály műveltségi ; tek nagy gondot fordítsanak a szintjének emelésére. I tagok politikai nevelésére. S A szakszervezetek vezetői i ez ott kezdődjön, hogy az em- tájékoztatójukiban elmondták, j berek érezzék: érdemes szak- hogy az utóbbi években nőtt j szervezeti tagnak lenni; érez- az alapszervezebek tevékeny- zék, hogy' számíthatnak a mondottakat kai. A megye mozgalmában foglal el, hogy a szakseervezetek betöltseg társadalmi szerepüket, s ezzel hozzájáruljanak a párt politikájának, következetes végrehajtásához. Aszak- szervezetek társadalmi súlya növekedett, szocialista jellege erősödött. Ezt az is alátámasztja, hogy' ma mái- a bérből és fizetésiből élők 9.4,5 százaléka szakszervezeti tag. Sok szó esett a beszélgetésen a szakszervezetek termelést és gazdálkodást segítő tevékenységéről A szocialista munka verseny- mozgalom a SZOT és a kormány határozatának szellemében megujhodóban van. A szakszervezetek időben meghatározták a feladataikat. Gondot okoz azonban, hogy az irányító szervek a gazdasáségének színvonala. A választott testületek többsége tudja, mi a feladata, s megfelelően képviseli a dolgozókat. A srzaikszervezetek a hatásos jogkörök révén vonják be a dolgozókat a vezetésbe. A döntési, az egyetértési joggal általában jól élnek a szakszervezeti szervek, van azonban javítani való a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, a gazdasaga vezetők véleményezésében, a vétójog alkalmazásában. A MEDOSZ fölfigyelt arra, hogy néhány mezőgazdaságii üzemben időhiány miatt az szb-titkár gi vezetőket nem készítettek j kénytelen dönteni olyan fcér- föl kielégítően, az új felada- ; désekíben, amelyekben egyéb- tokra. Például a mezogazdiasá- ként csak testület foglalhatna gi üzemekben nem hívták föl a í állást. szocialista brigádok figyelmét arra, hogy milyen vállalásokkal segíthetnek még eredményesebben a gazdálkodást. A középvezetők nem értékelik rendszeresen a brigádok munkáját. Az üzemé demokrácia közvetett es közvetlen fórumai a korábbi © akartat szerint működnék, a tartalom azonban nem felél meg a politikai igényeknek. A saakszei-vezetek tapasztalatai szerint nem mdn- defiütt biztosítják a dolgozók Az SZMT, a szakmai megy ebizottságok fontos feladatuknak érzik, hogy fölkészítsék a tisztségviselőket munkájuk ellátására. Sajnos, nagy gondot okoz az emberek gyakori cserélődése a szakszervezeti bizottságokban. Sokkal nagyobb segí tséget igényelnek az alapszervezetek a helyszínen, mivel a jó határozatok végrehajtása többnyire ott akad el. Á kötetlen beszélgetésen Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára szántén nagyobb beleszólását a gazdái- j elmondta véleményét a szak- kodasha. a termelésbe, s a szervezetek tevékenységéről, tajékozcatas sem javult kel- j Többek között felhívta a fiiéképpen, i gyeimet arra. hogy a szakszerA dolgozóik étet- es munka- I vezetékben dolgozó komjnu- (cöruimeriyeit rendszeresen fi- 1 nisták. pártohkivüli tisztseigviszakszervezetre. A megyei pártbizottság első titkára igen fontosnak ítélte meg, hogy javítsák az alapszervezetiek munkáját. Azt javasolta: a szákszervezeti szervek munkáját — akárcsak a pártszervekét —'aszerint értékeljék, hogyan dolgoznak az alapszervezetek. A szakszervezeti tisztségviselőket arra ösztönözte, hogy bátrabban, határozottabban tevékenykedjenek. A szakszervezeti n^. galom arra összpontosítsa a figyelmét, hogy Legyen élő kapcsolata az emberekkel. A szakszervezeti bizottságok ismerjék meg jobban, mi foglalkoztatja a munkásokait és munkásasszanyokat. Szép feladatuk. hogy fölébresszék és erősítsek a munkásöntudatot az ifjúmunkásokban, a bejárói dolgozókban. Németh Ferenc végezetül azt kérte, hogy a szakszervezetek legyenek még kezdeményezőbbek az élet mmden területen. Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára a közös megbeszélést összegezve, mindezt azzal egészítette ki, hogy a szakszervezetek politikai súlyúiénak megfelelően., sokkal határozottabban töltsék be társadalmi szerepüket. L. G. Negy edszer rendezték meg I ság nevében szólt a ré&zvevők- Kaposvaron az ifjúgárdistak hoz — a járások, városok kül- megyei szemléjét. Tegnap dél- J dötteáhez. — A jelenlegi szemle arra hivatott, hogy a kiképzési tervekben meghatározott feladatok végrehajtását, megvalósítását felmérje, s elért eredmények alapján eldöntse: mely szakasz képviselje majd So- mogyot az Ifjú Gárda országos szemléjén. — mondotta többek között. Kovács ezredes végül köszönetét mondott azoknak a katonáknak, az MHSZ-aktivis- táknak, klubvezetőknek, szakrendőröknek, és pedagóguelőtt Hifner Ferenc, az Ifjú Gárda Országos Tanácsának tagja, a megyei Ifjú Gárda parancsnoka nyitotta meg ünnepélyesen a kétnapos rendezvényt. Üdvözölte ■ a megjelentek között dr. Sólyom Gábor ezredest, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét, Görgényi Dániel vezérőrnagyot, az Ifjú Gárda országos Tanácsának tagját és Boczán András alezredest, az MHSZ megyei titkárát Az ifjúgárdisták díszegyen- í körvezetőknek, ruhás egységei tömör sorok- i munkásőröknek ban állva hallgatták végig i soknak, akik segítik ezt a Kovács István ezredes kö- j KISZ által szervezett hoiwé- szöntőjét, aki a szemlébizott- I delmi tevékenységet. A tegnapi nap alaki és me- netdalversennyel kezdődött, majd a fiatalok lövészettél kapcsolatos gyakorlati feladatokat oldottak meg a Zalka- lőtéren. Ezután következett az elméleti verseny: tereptani, polgárivédelmi és tűzrendésze ti ismereteikről adtak számot, illetve politikai tudásukat mérték össze a versenyzők. (Többségükben katona- és ifjúságpolitikai kérdésekre válaszolták.) Ma, vasárnap a járőrverse- myek befejezése után, a honvédelmi nap ünnepélyes keretei között hirdetik ki a megyei Ifjú Gárda-szemlén részit vevő szakaszok vetélkedésének eredményét Gazdaságosabban termelneI Több bútor, új sátrak A gazdaságosságra törekvés jellemzi a somogyi tanácsi vállalatok munkáját — állapította meg értékelésében a megyei tanács ipari osztálya. — Ugyanakkor növelték a lakosság részére végzett szolgái tatásaikat is. Az értékelés szerint a Tőzegkitermelő Vállalat — kötelezettségének megfelelően — a Balaton déli partján a köztisztaság javítására törekedett Űj termékek es szolgáltatás E tevékenysége egy év alatt a korábbinak 3,5-szörösére emelkedett. A Kaposvári BúA vegyipar .1972-ben esők- Aki árat mond kentette a termelői arakat, így lehetővé vált, hogy 12,6 százalékkal mérsékeljék a mosó- és mosogatószerek, a szappanok fogyasztói árát, s olcsóbbak más háztartási vegyi cikkek is. Egy fecske neon csinál nyaral, ám — szerencsére — nem egyetlen már ez a »fecske«. Igaz, ma még több a nyílt és burkolt áremelés, mint ezek fordítottja, a csökkentés. Persze, njnes értelme ott engedni • az árból, ahol nem tudják kielégíteni a keresletet, ez csak a feszültséget növelné. Ám jó néhány árunál lehetne kisebb is az árcédulán álló összeg, ha ... Ez a »ha« azonban eléggé bonyolult. Burkoltan, nyíltan Újfajta komámasszony Nyílt árdrágítást követnek él ott, ahol a hatósági árat túllépik, szabad ár esetén pedig a méltányos hasznot meghaladó nyereséget akarnak elérni. Burkolt az árdrágítás, ha az árszámításban szereplőnél rosszabb minőseget vagy kisebb mennyiséget adnak a vevőnek. A tisztességtelen haszon — s ez fontos változás — ma már nem vállalatonként kerül mérlegelésre, mint korábban, hanem termékenként. Szigorúbb az áremelési bejelentések elbírálása, szabályozottabb az árkalkuláció. Mindezek a vállalatok egy részét — s persze ide tartoznak a szövetkezetek, a rnagániparosok is — újfajta komámasszony-játék kitalálására ösztönözték, am nem az oltót, hanem a kevésbé szembetűnő árnövelési lehetőségeket keresik. A gazdasági egységek egy másik része azonban kezdi fölismerni a tisztes árpolitika hasznát Szándékosan nem említve konfekcionált ágyneműkét, takarókét szintén. Olcsóbb lett a harisnyanadrág, egyéb harisnya, zokni; de ugyancsak ármérséklésként tudható be az is, hogy jelentősen fölemelték a tv-tkészülékek, s az oiaj- kályhak garanciális idejét Vevők piaca Arra, hogy ma még egyediek s nem tömegesek ezek a példák, a magyarázat a vevők piacában lelhető. Nem az áru keresi a vevőt, hanem megfordítva. S ez természetesen árfelhajtó erőként működik. Vannak, akik kihasználják. S vannak, akik messzebbre tekintve döntenek a nagy forgatóm, kis haszon elvét érvényesítve. Munka nélkül pénzt besöpörni nemcsak tisztességtelen, hanem veszélyes is, hiszen árufedezet nélküli jövedelmek keletkeznek. Az, hogy a termelőnek, a kereskedőnek haszonra szüksége van — ebből fejleszt, növeli a béreket, oszt részesedést stb. —, senki nem vitatja. Arra azonban sem az előállító, sem az értékesítő nem törekedhet kizárólagos alapon, hogy minden áru nyereséget hozzon. Márpedig napjainkban széles kör ben hat ez a szemlélet. Nem egyszer teljesen figyelmen kívül hagyva a fogyasztói erdékeket is. Március 1-én lépett érvénybe a Könnyűipari és a Belkereskedelmi Minisztérium együttes rendelkezése, amely előírja 30 féle gyermekruházati cikk kötelező gyártását, mégpedig meghatározott minőségben, s változatlan áron való forgalomba hozatalát is. Van, ahol a kereslet-kínálat szabad érvényesülése vezet árcsökkenésre. 1972-ben egyebek között a fejes káposzta 33 százalékkal olcsóbb volt, mint 1971-ben, kevesebbért adták a karfiolt, a kelkáposztát A forgalom föllendítését célozta, hogy csökkent a halak, a befőttek, a dzsemék ára, a kötött alsóruházat cikkeké, a ballonkabatoké, a nagy forgalom kis haszon még mindig jobb, mint a csekély eladás, semmi nyereség. Az igazi érdek Fölismerni a vállalat igazi érdekét s annak megfelelő árpolitikát folytatni nem egyszerű feladat, de hosszú távon csakis ez ígér boldogulást. Emelni az eleven munka termelékenységét megkövetelni az anyagtakarékosságot, szorgalmazni — minöségrontás szerszámok, célgépek ugrásszerűen növelik a termelékenységet, a gépi .termelési programok nagymértékben csökkentik a veszteségidőket, az átállási költségeket stb. A modern tömeggyártás megszervezése — példával élve — lehetővé tette, hogy az öt évvel korábbi hatezerről 11 ezer tonnára növekedjék a mosószerek eladása, 40 féle termek közül választhasson (s így valóban választhat!) a vevő. Korszerűbbet kap, olcsón. Ez nem boszorkányság, hanem átgondolt termelésfejlesztés, hosszú tavra szóló üzletpolitika. Mindenki árfelelős Ahhoz, hogy valamennyi gazdasági egységre ez legyen a jellemző, jócskán kell még idő. Nagy hiba lenne abban a tévhitben élni, hogy az árel- lenórzés, a számonkérés oldja meg a gondokat A tanács megszabhatja és ellenőrizheti, hogy mennyiért adják a helyi szükségletekre gyártott termékeket, mibe kerülnék a szolgáltatások, de senki helyett nem képes megtenni a gazdálkodási intézkedéseket; más nélkül! — az olcsóbb anyagok j árhatóságok ugyancsak képtevállalatneveket, inkább termékeket: sokféle kender- és ju-! sége is szorgalmazná, taáru. festek, több kötött hol- tett eszközökkel mi arat a termelők önként! szabályosokkal - csökkentettek, s & matracokét, í nüL Béktaiiai (például a színesfémek helyett ! a műanyagok) alkalmazását: í külön-kiilön s együttesen a j meg szilárdabb árpolitikához • teremtenek kereteket. Ahogy Utasításra! | az állóeszközök jobb kihasználása — mert azok amortizációja egyformán terheli a terméket, ha egy és ha három műszákban dolgoznák, a termelés novelese (áz állandó gazdasági i költségek nagyobb árumennyi- kozvetie- ! segre oszlanak «!) szintén. Az ilyen vállalati magatartás visszaszorítását a központi irányításnak joga és köteles- KözveSaroihatjuk további * cél-, felelés. lenek erre. A gazdasági életben ritkák a véletlenek, s nincsenek csodák. Az indokolt és az indokolatlan áremelkedéseik sem maguktól, valami titokzatos eró hatasára mennek végbe. Az árnövekedés okozat, tehát oltók lelhetők mögötte. Ezek kutatása, indokolatlan részük fölszámolása az árfelelősök dolga. S a maga helyén, a maga munkájában mindenki ár- Me&zares Ottó toripari Vállalat termelésnövekedése egy év alatt meghaladta a tíz százalékot, s ez — jelenlegi adottságait figyelőmbe véve — rendkívül jó eredmény. A gazdaságosabb termelést elősegítette,, hogy csökkentették az egyedi gyártmányokat, növelték a teljes garnitúrák számát. A Boglárka fantázianevet viselő lakószobákból 530 darabbal gyártottak többet egy év alatti Értékesítési gondjaik egyáltalán nem voltak. Növelte termelését a tafbi Cainping-cikk Vállalat is, s emellett jelentős változás következett be a termelés szerkezetében: jóval több kempirigsátrat gyártottak, és — új profilként — bevezették az iskolasátrak készítését is. Ebből a termékükből — egy év alatt — tízmillió forint értékűt adtak el a tőkéspiacon. Nőtt a lakosság részére végzett szolgáltatások aránya a Patyolat Vállalatnál is. A vegytisztítás és a mosás aránya emelkedett, s jelentősen csökkent a festés. Legkisebb mértékű termelésnövekedést a Somogy megyei Finommechanikai Vállalat ért el, s kedvezőtlenül alakult a termelésszerkezete is. Ennek oka, hogy viszonylag sok munkáit végez kooperációban, s partnereitől való függősége miatt nem tudta tervét teljesíteni. A kiesést — önálló profil hiányában — pótolni sem lehetett Beruházás és műszaki fejlesztés A magasabb termelési értéket lényegében ugyanazzal a létszámmal érték el a tanácsi vállalatok, s csökkentették a túlórakait is. Az eredményesebb gazdálkodás kedvezően hatott a jövedelmekre is: a munkások átlagkeresete a múlt évben 4,7 százalékkal emelkedett, s a nyereség megyei szinten 9 millió forinttal volt több az előző évineL Az eredményes gazdálkodás a termelési struktúra változásából, az üzem- és munka- szervezési intézkedésekbőL a kereskedelmi tevékenység fokozódásából a jobb költséges eszközga zdiükodágból adódott, s rnajjr saerepe tradk sb-; ben a munkaverseny-mozga- lamnajk is. A tanácsi vállalatok munkájáról szólva beruházásaik helyzetének alakulását külön is érdemes megemlíteni. A kisebb fejlesztések tervszerűen haladnak, de a nagy beruházásoknál lemaradás van. Az új kaposvári nyomda és a siófoki paityolatszalon építésének üteme egyáltalán nem megfelelő — a tervek szerint sem. A beruházásokon kívül a műszaki fejlesztés is fontos része a vállalati eredmények javításának A megyei tanács irányítása alá tartozó ipari vállalatok közül kettő folytat e tekintetben jelentősebb tevér kenységet: a Kefe- és Műanyagipari Vállalat a műszálból készült termékek gazdaságosabb gyártására törekszik, a tabi Camping-cikk Vállalat pedig a gyártmányfejlesztésre (új termékek kikísérletezésére és 'bevezetésére) törekszik. És a munkakörülmények ? A tanácsi vállalatok munkavédelmi és szociális helyzetéről évek óta sok szó esik. Az ipari osztály összegezése most arról számol be , hogy ebben is van javulás, de a jelenlegi állapotot még koránt sem lehet kielégítőnek nevezni. A Fonyódon székelő Tőzegki- termelő Vállalat az idén fejezi be szociális létesítményének építését A Somogy megyei Finommechanikai Vállalat Ju tai úti telepének elkészülte a itt dolgozó munkásoknak teremtett összehasonlíthatatl: nul jobb körülményeket. / Május 1. utcai, valamint fo- nyódi és siófoki telepén azonban változatlanul elíogadha tatlan a helyzet Legzsúfolta 1 bak a szociális helyiségek Kaposvári Bútoripari Vállal? inéi, s korszerűtlen géppark' is sok baleset forrása lehet Változtatni gyökeresen csak az egész vállalat korszerűsítésével leheti A mostani állapotok meghatározzák a feladatokat is: anyagi lehetőségeikhez mérten a vállalatoknak mindent meg kell tenniük, hogy javuljon a szociális ellátás, korszerűbbek legyenek a munkakörülmények. K. L Somogyi ■ Néplap
