Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-11 / 84. szám

Töarg^&Lt szok/ii/a holer óval középvastag, szintetikus fonalból Három és feles tűvel készíthető, és kb. 570 gramm fonalat igényel. ALAPMINTA: A megfelelő hosszúságú láncszemsor után az első sor: minden máso­dik láncszembe egy szoros szem és egy rövid­pálca, mindig két láncszemmel fordulunk, s az előző sor minden szoros szemére egy szo­ros szemet és egy rövidpálcát öltünk. A szok­nya hátrészével kezdjük a munkánkat — a szabásmintának megfelelő hosszú láncszem- sorral. Fogyasztást csípőig,csak a szélén hor­golunk, de a csípővonaltól fölfelé már — a szoknya középvonalától a szabásmintának megfelelő távolságnál — jobbról és balról is fogyasztunk. Ezt úgy horgoljuk, hogy a kö­vetkező szoros szembe csak szoros szemet, a következő szoros szembe pedig a rövidpálcát öltjük. A kellő magasság (a modell 58 cm)-től 3 cm szélességben behorgoljuk szoros szem­mel. A szoknya elejét azzal az eltéréssel horgol­juk. hogy ott a belső fogyasztásokat nem olyan mélyen kezdjük. DERÉKÖV: Hat láncszemmel kezdjük, az alapmintával horgoljuk, s a megfelelő hosz- szúság után befejezzük. KIDOLGOZÁS: A kitűzött két rész alapján kiszabjuk a bélést, a horgoLást betakarjuk nedves ruhával, száradás után összevarrjuk. A bal oldalon 18 cm-t nyitva hagyunk, ezt mindkét részen szoros szemmel behorgoljuk, a cipzárat bevarrjuk, az övpántot rádolgoz­zuk, és kapcsokkal ellátjuk (de gombolhatjuk is). Az összevarrt bélést bevarrjuk. 1 A bolerót szabásminta szerint alakítva ugyanazzal a horgolással készítjük. Összeál­lítva a szabad széleit behorgoljuk 3 soron szo­ros szemmel, és egy soron — balról jobbra haladva — rövidpálcával. Szintén kibéleljük. Az összekötéséhez megfelelő hosszúságú pán­tot horgolunk. Szegcdyné Ismerkedés u fenykepezőgéppel A iue^vil»gü»§i i«lő beallíuÍNa Diabetikus élelmiszerek Cukorbetegeknek és kövéreknek Hazánkban a legutóbbi föl­mérések szerint hárommillió túlsúlyos, kövér ember él. So­kan szenvednek cukor- vagy más betegségben, így nélkü­lözhetetlen számukra a diétá- zá6. Gyakran hallani nap­jainkban, hogy az elhízás új magyar népbetegség. Sokat foglalkoznak a különböző fó­rumokon a túlsúlyos emberek étrendjének kialakításával, a helyes táplálkozással. Azt, hogy a helyes táplálkozás problémája mennyire közügy már. az is bizonyítja, hogy a Minisztertanács február 1-i ülésén tárgyalta a népélelme­zés alakulásáról szóló jelen­tést és határozatot hozott an­nak további korszerűsítésére. A korábbihoz képest tavaly sokat javult a diabetikus élel­miszerellátás. Igen örvendetes, hogy a fővárosi üzletek diétás pultjai mellett egyre több vidé' ki fűszer- és élelmiszerüzlet­ben, áruházban is megtalálha­tó már a diétás reszort (ha szegényes Í6 helyenként még a választéka). A már hosszabb idő óta, rendszeresen kapható diétás készítmények mellett nemrégiben megjelentek a sza- harinnal-szorbittal édesített befőttek, a diétás gyümölcslé és a szénhidrátszegény édes és sós tea6ütemények is. Sok diétázó, fogyókúrázó, süteményt szerető ember óha­ja teljesült, amikor megjelent a boltokban a Fővárosi Sütő­ipari Vállalat csögkkentett szénhidráttartalmú édes és sós íeasüteménye. Minden do­bozon föltüntették a szénhid­rát, zsír, tehérje- és szorbit- tartalmat. valamint a kalória- értéket. így mindenki maga könnyen ellenőrizheti, hogy az orvos által engedélyezett érté­ken beiül fogyaszt-e süte­ményt A diétázók, cukorbetegek és fogyókúrázók részére készített diabetikus élelmiszerek gyár­tását és forgalmazását nagyon szigorú laboratóriumi ellenőr­zések, egészségügyi előírások szabályozzák. Érthető, hogy egy-egy új termék megjelenése hosszabb időt vesz igénybe. A vállalatoknál is újszerű a dia­betikus élelmiszerek készíté­se; sok az ismeretlen tényező, új technológiát, új befektetést igényel, és nehezíti a helyzetet, hogy nem ismerik eléggé az igényeket sem. Sokat segíthet­ne a diabetikus élelmiszerek választékának bővítésében, ha az illetékesek fölmérnék az igényeket és a vállalatokat ösztönöznék a diabetikus élel­miszerek gyártására. A diabetikus élelmiszerek ugyanis jelenleg még nem vá­lasztékot bővítenék, hanem hiányosságot pótolnak. Olyan hiányosságot, mely az ország lakosságának egyharmadát na­gyon közelről érinti. N. E. Álló témák — tájkép, repró, : épület — fényképezéséhez tet- ! szés szerinti hosszú időt vá- I laszthatunik, ha egy megfelelő stabil állványunk vagy zseb- állványunk van. Állvány. hasz­nálatánál ügyeljünk arra, hogy az állvány lábai sima padlón vagy kövön megcsúszhatnak, így ajánlatos az állvány lábait egy darab zsineggel összeköt­ni. Kézből fényképezve 1 '60 s-ig exponálhatunk. Hosszabb időt — pl. 1/30, 1 15, 1 8-ot — ak­kor exponálhatunk, ha asziik- ségímegoldások egyikénél dol­gozunk, pl. Zsinegállványt, mellállványt használunk. Ha magas érzékenységű anyagra dolgozunk, akikor kézből hosz- szabb időt is exponálhatunk. Mozdulatlan témák fényképe­zésékor is a 'mélységélesség követelményeiből induljunk ki. és a fényrekeszértékhez keressünk megfelelő megvilá­gítási időt. Mozgó témáknál az expozí­ciós idő kiválasztását a moz­gás sebessége, a mozgó tárgynak vagy személynek a fényképezőgéptől való távol­sága és a mozgás iránya ha­tározza meg. A MOZGÁS SEBESSÉGE Álló szefrVílyre 1/60-ot, fu­tóra 1 125-s-ot, motorkerék­párra 1 500, autóra 1/1000 s-ot exponálunk, ha a felvételi tá­volság és a mozgás iránya azonoß. a téma távolsága Futó személyre 50 méterről 1/60, 1 30 méterről 1/30 s-et, 20 méterről 1/125 s-at, 10 méterről 1/250 s-ot, 5 méterről 1/500 s-ot , exponálunk. Ebből kitűnik, hogy minél közelebb van a téma, annál rövidebb expozíciós idővel kapunk éles; képet. álló személyre es mozgó léniáknál j A MOZGÁS IRÁNYA 1 Szemközti irányból jövő sze­mély vagy jármű mozgását vi- 1 szonyiag hosszú expozíciós I idővel fényképezhetjük. A mozgás irányára 60—90 fokig j fényképezve a legnagyobb az : elmozdulási veszély. A megvilágítási — expozí- , cios idő pontos megállapítása j a felvétel készítésének egyik I döntő mozzanata. Az objektív j kiválasztott fényrekeszérté- ! kéhez ki kell választanunk I egy megvilágítási időt, s eh- 1 hez figyelembe kell vehni a világítási viszonyokat, a téma j világosságát és a film érzé- j kenységét. összefoglalva: a megvilágí- | tási idő megállapításakor az alábbiakra kell tekintettel lennünk: — melyik hónapban fény­képezünk, — hány óraikor fényképe­zünk. — időjárási tényezők, nap­sütéses, borús, párás, stb. — milyen filmre fényképe­zünk, — fényrekesz értéke, — az esetleges szűrők szor­zószámára (1, 1,5, 2-Sze- res szmszűrővel fényké­pezünk), — világos vagy sötét témá­jú-e a táj vagy épület. . A megvilágítási időt megál­lapíthatjuk becsléssel, megvi­lágítási táblázat vagy fény- elektromos megvilágitásmérő segítségévek BECSLÉS ALAPJÁN állapítjuk meg az egyszerűbb nappali témákat Ilyenkor jó, ha a felvétek körülményeket följegyezzük. Pl. erős napsü­tésben 11 órakor 18 DIN érzé­kenységű filmre 8-as fényre­kesszel 1/125-öt exponáltunk. A kidolgozás után a kész kép­pel ellenőrizzük az adatokat s így a tapasztalatokat a ké­sőbbiekben is fölhasználhat­juk. j MEGVILÁGÍTÁSI j TÁBLÁZAT Különböző táblázatok van­nak forgalomban, s ezekből több adatot összevetve meg­kapjuk az expozíciós időt. | Egyszerűbb megoldás persze, ha a fotóba ltokban díjtalanul kapható, évszakoknak megfe­lelő expozíciós táblázatot hordjuk magunknál. ELEKTROMOS FÉNYMÉRŐK Két fajtáját ismerjük. A fényeleimes meg világít atme ­rőkben a fény a fényeleimre esik, és villamos árammá ala­kul át A mutató kilengése mutatja a fényerősséget. Ol­csón beszerezhetők, és meg­bízhatóan működnek. Újab­ban jelenteik meg az OFO- TÉRT-boltokban az úgyneve­zett fotóellenállásos fénymé­rők. Ezekben beépített áram- \ forrós, gombeleim van. A me­rendő fény félvezető (CdS = j kadmiumszuliíid) ellenállás fe- j Ihletére jut, és így annak el­lenállását csökkenti. Ezt az | áramerősség-változást mikro­ampermérő méri. (Jelenleg ez j a fénymérőtípus a legmegbíz- j hatóbb.) Van olyan típus is j pL a Lunasix fénymérő, amely j képes holdfenynél is megfele- | lő expozíciós adatokat mérni, I és mérési tartománya akár a 8 órás expozíciót is mutatja. ,Meghálálja a gondoskodást“ Szobanövények ifjítása A fényszegény, fűtött szó-1 nyék számára, sok kedves, j bakban,^ ahol az életkorúimé- | dédelgetett dísznövény lehul­latta levelét és fölkopaszodott nyék a károsan száraz levegő miatt sem kedvezőek a növé­KEREKES IMRE ESTE TÍZ UTÁN 23. Szolgálatban el nem alud­tam: az biztos. Innen égy szö­get el nem vittem. Vigyen más. A nappali alváshoz tisz­ta lap kell. Ez világos. Szóvál­tásba senkivel nem kevered­tem. Minek? Nem szeretek beszélni, ha nincs miről, már­pedig miről beszélhet itt az ember azokkal, akik éppen él­ni ••••ek? ern értik ezek úgysem azt, akit itt vár egy egész éjszaka. Mit lehet válaszolni arra, ha odaszólnak, Gáspár, már me­gint lóg az orrod. Vagy így: jól kinézünk, Gáspár, ha te vagy itt a legszebb éjjeli pil­langó. Szóval, ezekkel nem be­szélek. Meg amúgy sincs nagy tehetségem a szóváltáshoz. Át is tértem a pinára. Az ember a pipát nem könnyen veszi ki a szájából. Elő nem léptetnek. Hova? Nem mondhat'ák azt, hogy le­hetek a magam főnöke. Mint ahogy azt sem: bánjak jobban a beosztottal, hallgassam meg mii javasol, mert az az igazi, ha az ember odafigyel a je­lekre. A NeHl miatt szólhatnak. A Perecz Vince ugyan biztce to­| Somogyi Néplap dott a dologról. Valamit tud, mert mindig vigyorog, ha este elvonul. Mintha nemcsak azt tudá, hogy mi volt, hanem azt is, hogy mi van. Vagyis hogy Nellivel auszra ment a dolog. Míg eddig eljutok, már a sö­tét oldal közepén járok. Fél- útig van idő, alkalom is, te­kingetni jobbra-baira, kitapo­gatni, mi van a sötétben, rán­gatni a fejet. Szóval az ilyen félút már alaposan begyújtja a fantáziát. Ez kell most ne­kem. Szóval megint a Nelli. De ez a Perecz Vince nem tud semmit. Ez mindenkivel úgy tesz, mintha tudna mindent. Az ilyen lógŐ6 senkiházi ebből él. Ügy kellene neki az adu, mint egy falat kenyér. De csak kellene. Mert nem tud semmit, így aztán marad neki, hogy megjátssza magát. Van akinek már ez is elég. Szóval mégis a Perecz Vin­ce. Elengedtem. Még jegyző­könyv se készült. Nem szere­tek összeakadini az ilyen sem­mirekellő néppel. Ha fölve­szem a jegyzőkönyvet, minden este azzal búcsúzna: ria, mi van Gáspár, nem írunk egy jegyzőkönyvet? Kell ez ne­kem? Azóta legalább befogja a csőrét. Csakhogy abból, ami éjsza­ka történik, minden kiszj va ­•- . j. j. - .­JÖÖDarl el lehet rejteni. Nagyobb a zűrzavar. A rendőrség is a nappali gyilkostól fél a legjob­ban. A pali megtörli a bicskát, becsapja az ajtót, aztán kisé­tál a lópcsőházból a többivel. Forintért őt is elviszi a villa­mos, szolgál neki az automata. Az éjszakai ügyek világo­sabbak. Kevesebben vagyunk. Az egyik tesz valamit, a má­sik látja. Én például megeskü6zöm, hogy most, mielőtt tovább in­dultam, itt a sötét oldalon, a' Töicsváry Adrienne daxliját láttam, amint meglapul. Még füttyentettem is neki. Annyi­ra elgondolkoztam, hogy a daxlira talán föl sem figyel­tem volna. A saját füttyenté­semre füttyentettem még egyet. Hát így megy ez. Aztán már hiába is füty- tyentgettem tovább, hiába emeltem meg a sötétség alját, a daxli már nem volt sehol. Pedig, hogy ott volt, az száz százalék. Minthogy az éjszakai ügyek akkor is léteznek, ha az ember csak egy pillanatra sejti őket Na, így látta meg valaki a Perecz Vincét. Jelentés, jegy­zőkönyv pedig sehol. Azt lehet gondolni, minden további nél­kül, hogy összejátszom vele. Kihordom neki a szajrét, ő pe­dig elipucol. Világos! Különben lenne jelentés. Ahol pedig je­lentés van. ott jegyzőkönyv is születik, az már hétszenteég. Szóval így látták itt éjszaka a Perecz Vincét, aztán így ke­rülök most én sorra. De akkor a Nellit is látták. Jobb, ha ilyenkor az ember meghúzza a lépést és megnézi, hogy a s tűk kér a hátsó zseb­ben a tél folyamán. Az ilyen nö­vények elvesztették díszítő ér­„ , , . téküket, s bizony csúnyák is. Csakhogy a Nellit futni f , , . . , , . , , hagyták ^Elég, ha az ember éj-* he dobjuk ,ta. ezeket’ szaka egy kicsit belegondol a ? mert »felújítással-“ aránylag nappal történtekbe, és hamar ? rövid idő múlva ismét szép rájön, hogy ki mindenkit futni? növényekhez jutunk! hagynak. Ha nem éget az ügy,? meg valaki még van a háttér-? A fölkopaszodott idős fiku- ben, miért ne hagynák. Az? szokat, diffenbachiákat, mons- adminisztráció meg azt se győ-. térékait, aráliákat ilyenkor ta- zi, ami nélkülük marad. És, , ...... . termelni is kell. , ívas62al 8,keresen újíthatjuk De a Perecz Vincét nem? meg a következőképpen. Az hagyják. Csak látni kell, ahogy? alsó egésaséges levelek alatt vonul ki a gyárból, A szakik^ ■vágjunk ki a növény törzséből nak örülnek, ha mennél hama-J centimeter szélességű gyu- rabb eltűnik. Az ilyen ember-? rűt, majd a törzs köré kössünk nek direkt jól jön a sötét. Van? tölcsérszerűen műanyagfóliót. mivel eltakarni magát. f Ebbe öntsünk jól megnedvesí­nem fogják. Most aztán engem! tozeSet- maJd a toIcsert is megfogtak. } felül is erossen kössük át. Hűvös az éjszaka. Itt, a sötét / Körülbelül egy hónap múlva a oldalon most mégis meleg feled szegélvén megjelen­van. Mindig a link palik miatti , , . ..." . IT fizet a másik. Ha még valami $ nek ,az e,8° Sikerek. Ha ezek el is tűnik, amit ráhúznak, st kellőéin megerősödtek, vágjuk magyarázhat az ember, míg el-i le ezt a felső részt az anyatő- ^fönwh<>Sy miél’1 nm<* jegy~? ről és ültessük cserépbe. A A°zné7szakai ügyek soha nemi levéltelen törzset maradnak homályban. Az éj-i se dobjuk ki, hanem a tőré6z- szaka nem alkalmas arra, hogyi nél az eÍ6Ö vagy második lé­vaiam! sötétben maradjon, i levél helye fölött vág­Meg van idő. A harmada Gondos öntözés mel­meg hátra van az útnak, a ke-f . .. ... ­rítés mellett. Ha ki lehet talál-? lett « s ebbó1 1S 8zep ni, hogy a hívás a Perecz Vin-J növényt nyerünk. ^ ce miatt, akkor annak is meg? A lévé! nélküli megmaradt kell lenni valahol, hogy hol? szárrészt is fölhasználhatjuk, lehet itt kibújni. J Daraboljuk föl úgy. hogy Megindulok a sarok felé,? mindegyik részen egy-két rügy ahonnan a hosszú utca fényei? maradjon, és fektessük ezeket már látszanak. Járás közben? e§y kis ladaba, nyirkos ho- jóbban forog a fej. Álló em- ? mokba. De tehetjük őket kü- ber mindig egyre gondol. Ül-i lon-külön cserépbe is. Ha fő­ve még lehet valamire menni, i liával vagy üveggel letakarjuk, de ha áll az ember, az nagyon t eSY ióő múlva meggyökére­baszorywnan ‘ seónek és kihajtanak a saép»i-------------­A Monstera deliciosát (né­pies nevén falódéndront), ha erősen fölkopaszodott vagy ha túl vékony alul a törzse és gyakran elsárgulnak az alsó levelei, úgy is ifjíthatjuk, hogy ahol már vastagabb a törzs és legalább két erősen fejlett léggyökere van, elvág­juk. A levelekkel és a .léggyö­kerekkel rendelkező részt ki­mosott cserépbe helyezzük. A gyökereket ott gondosan eliga­zítjuk, és a cserepet föltöltjük nedves földdel, amit óvatosan tömörítünk. A léggyökerek egy idő múlva átalakulnak rendes gyökerekké. Ilyenkor a növény több párát kíván, s hogy el­kerüljük a Ievélsárgulást — a fő cél éppen a levelek átmen­tése volt! — borítsuk le mons- téránkat fóliazacskóvai és a talaj mérsékelt öntözése mel­lett, leveleit több alkalommal permetezzük be állott, tiszta vízzel. A tövet hagyjuk az eredeti cserépben, vágjuk vissza, ez majd ismét kihajt. A megma­radó törzsrész földarabolásá­val, elültetésével pedig szin­tén újaSbb növényekhez jutunk majd, ha 6—8 hét múlva ki­hajtanak. A muskátli elszáradt leve­leit szedjük le, a felnyurgult hajtásokat vágjuk vissza! Gya­kori eset, hogy aszparágu­szunk hosszú, levél nélküli hajtásokat fejlesztett a télen, a meleg és a kevés fény miatt. Ne sajnáljuk ezeket a hajtáso­kat tőből visszavágni! S már néhány hét múlva erőteljes és leveles hajtásokkal hálálja meg a gondoskodást.

Next

/
Thumbnails
Contents