Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-06 / 80. szám

Emlékplakettek Barcsért MAI KOMMENTÁRUNK Koszorúzások, KISZ-fogada!omtétel Kutason Bezárt a Mi hoztuk az időt kiállítás A megye városaiban, köz­ségeiben kétnapos ünnepi program keretében emlékez­ték meg hazánk felszabadulá­sának 28. évfordulójáról. A hősi emlékműveik, hősi sírok előtt mindenhol ünnepségeket rendeztek. Vidéki tudósítóink telefon- és telexjelentései alapján erről közlünk összeál­lítást. Barcson április 3-án délután a Hősök terén megkoszorúzták a szovjet emlékművet Este ünnepi - nagygyűlést rendeztek a művelődési központban. Kovács József, a nagyközségi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet ezután az általános iskola együttese adott műsort. Az ünnepi nagygyűlés keretében Németh Jenő tanácselnök első ízben adta át a tanácsiilési határo­zattal alapított Barcs fejlesz­téséért és Barcs szolgálatéiért emlékplaketteket Barcs nagy­község tanácsa Barcs fejlesz­téséért emlékplakettet ado­mányozott Szirmai Jenőnek, az OTP vezérigazgatójának és Szabó János fűrészüzemi igazgatónak. A Barcs szolgá­latáért emiékplakettet Sipos Béla, a költségvetési üzem kommunális részlegének ve­zetője és Dergecz Mihályné, a barcsi Vörös Csillag Tsz egyik alapító tagja kapta meg. A nagygyűlés után zárták a Mi hoztuk az időt kiállítást, melyet az elmúlt másfél hét alatt mintegy háromezren te­kintettek meg a művelődési központban. ünnepi műsorát mintegy fél­ezren tekintették meg. Szer­dán zeneszóra ébredt a vá­ros lakossága. Délelőtt 9 óra­kor az üzemek, intézmények, hivatalok képviselői koszorú- zási ünnepségen vettek részt a szovjet hősök emlékművé­nél. Csurgón, Lábodon, Sza­báson1 és Inkén ugyancsak ko- szorúzási ünnepséget rendez­tek. Csúnya, széles időben ér­keztek Kutasra április 4-én délelőtt a belegi, kisbajomi, szabási, ötvösfcónyi, kiskorpá- di és félsőíbogáti KlSZ-fiata- lok, hogy a kutasiakkal együtt vegyenek részt az ifjú­sági találkozón és a közös fo~ gadalamtételi ünnepélyen. Az általános iskola zsibongójában 10 órakor az úttörő-csapat­zászló behozásával kezdődött az ünnepély. Kovács Dezső, az állami gazdaság pártszerveze­tének csúcstitkára mondott ünnepi beszédet, majd ötven KISZ-fiatal tett fogadalmat. Siófokon a Dunántúli Re­gionális Vízmű Vállalat dol­gozóinak ünnepségén Nemes János, az MSZBT országos elnökségének tagja adta át az alapító oklevelet az itt meg­alakított MSZBT-tagcsoport­nak. Szerdán délelőtt 10 óra­kor mintegy nyoicszáz siófoki lakos részvételével koszorúzá­sa ünnepséget tartottak a szov­jet hősi emlékműnél. Kurdi János, a városi pártbizottság tagja mondott beszédet. Mél­tatta az ünnepet, és fölidézte a balatoni csata egy-egy epi­zódját, melynek során sok csapatok képviselője köszön­tötte a siófokiakat Fonyódon kedden dél­után a járási hivatal nagyter­mében tartották a megemlé­kezést. Szokola Károlyné dr. országgyűlési képviselő, a já­rási pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Áp­rilis 4-én délelőtt Lengyeltó­tiban a járási, községi párt-, állami és tömegszervezeti ve­zetők helyezték et koszorúi­kat a szovjet hősi emlékmű­vön. Az ünnepségen szer vendégek is részt vették. Or­dacsehiben a szovjet hadsereg tiszteletére a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából fel­állított emlékoszlopot koszo- rúzták meg. Marcaliban a Szabadság parki felszabadulási emlék­műnél — a kedvezőtlen idő­járás ellenére — több mint hatszáz dolgozó és diák gyűlt össze hazánk felszabadulásá­nak 28. évfordulójának meg­ünneplésére. Az ünnepi nagy­gyűlésen Bojtor Ferenc, a já­rási pártbizottság titkára mon­dót ünnepi beszédet Megem­lékezett azokról a hősökről is, akik Marcali felszabadítá­sáért áldozták életüket. Első­sorban ők tették lehetővé a rohamosan fejlődő, szépülő járási székhelyközség lakossá­ga számára a békés építőmun­kát. Az ünnepség koszorúzás­sal, a katonák és a munkás­őrök tisztelgésével fejeződött be. A nagybajami szovjet hősi emlékműnél április 4-én tíz árakor koszorúzási ünnepséget zottság titkára nyitotta meg. Elsőként Dombóvári László, a járási pártbizottság első titká­ra és dr. Ulrich Károly, a já­rási hivatal elnökhelyettese helyezték el a megemlékezés koszorúját, majd a helyi párt-, állami és tömegszerve- zefcek, üzemék vezetői. A mű velődési otthonban tartott ün­nepi nagygyűlés előadója Sa- rudi Csaba, a megyei pártbi­zottság munkatársa volt Be szédében hangsúlyozta: Ha l valahol nagyon várták a fel- szabadulást, ez a nagybajo­miakra különösen elmondható, hiszen négy hónapig dörögtek az ágyúk, ropogtak a fegyve­rek. Nagybajom és még ^so­mogyi község március 29-én — visszaemlékezés szerint reggel 9 órakor — felszaba­dult. Másnap, 1945. március 30-án Moszkvában 224 löveg 20 össztüze köszöntötte a nagybajom! győztes csatát megvívó III. Ukrán Front csa­patait. Az áldozatok és a ne­hézségek ellenére a község megindult a fölemelkedés út­ján. Nemcsak a háború okoz­ta nyomokat sikerült eltüntet­ni, hanem közös erővel, ösz- szefogá&sal a múltban soha nem látott eredmények szü­lettek. Nagybajom és dolgos népe szorgalmas, áldozatos munkával helyreállította a le­rombolt épületeket, s megte­remtette a fejlődés lehetősé­gét. Koszorúzási ünnepséget tar­tottak Bárdudvarnokon, Kis­Döntés A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága kedden hagyta jóvá, hogy melyik kedvezőt­len adottságú szövekezet mi­lyen mértékben kap fejlesz­tési hozzájárulást szarvas­marha-tartásának komplex fejlesztéséhez. Tegnap a me­gyei tanácson — a hozott határozat értelmében — már azokkal a szövetkezetekkel tárgyaltak, amelyek az idén megkezdik a nagy jelentőségű program végrehajtását. A döntés utáni gyors cselekedet önmagában is tükrözi, hogy szövetkezeteink életében fon­tos feladat végrehajtásáról van szó, amikor nem lehet helye várakozásnak, tétová­zásnak. »Azonnal cselekedni, nyomban hozzáfogni a mun­kához« — ez a szellem hatja át most az indulás heteiben ezt a nagyszabású programot. És ez mindenképpen elisme­résre méltó.' Megyénk tizennégy szövet­kezetében a mai naptól meg­indulhat a komplex fejleszté­si program_ Csaknem kétszáz­hetvennégy millió forint költséget kívánó fejlesztési célkitűzés megvalósításáról van szó, amihez a tanács fejlesztési hozzájárulásként több mint ötvennégymillió forintot ad. A számok magu­kért beszélnek. Érthető tehát, hogy ezt a döntést igen ala­pos, körültekintő előkészítő munka előzte meg. Csak uta­lásszerűén említjük, hogy a megye 34 kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezete kér szítette el középtávú szarvas­marha-tenyésztési fejlesztési tervét, közülük 19-en fordul­tak a beruházási döntést meg­alapozó javaslattal a megyei vezetőséghez, és kértek tá­mogatást. után Az igények jelentősen meghaladták a lehetőségeket, mindenképpen szükség volt a rangsorolásra. Több szem­pontot is figyelembe vettek ennél: milyen a szövetkezet termelési adottsága, stabili­tása, hitelképessége, vezetési színvonala, szakember-, szak­munkás-ellátottsága stb. Csak ezután született meg a hatá­rozat, hogy 1973-tól 1975-ig 14 kedvezőtlen adottságú szö­vetkezet valósítja meg komp­lex szarvasmarha-tenyésztési fejlesztési programját Ezen­kívül nyolc tsz kap jelen­tős, több mint nyolc és há­romnegyed millió forint visz- sza nem térítendő hozzájáru­lást tehénállományának nö­veléséhez. Olyan üzemeknek ítélték ezt a segítséget, ahol kihasználatlan tehénférőhe­lyek vannak, illetve ahol már elkészültek a tehenészeti tele. pék, de a benépesítéshez nem rendelkezett megfelelő anya­giakkal a szövekezet. Nem ok nélkül említjük többször is, hogy komplex programról van szó. Ez a fej­lesztés, ez a hozzájárulás nem csupán épületek létesítésére, korszerűsítésére vonatkozik, az állomány növelését szol­gálja; beletartozik a gyepte­rületek javítása, a korszerű takarmánytermelés, takar­mányozási technológia kiala­kítása. A kitűzött célt csak úgy lehet elérni, ha a sokré­tű feladat végrehajtásában biztosított a megfelelő össz­hang. A sok gonddal, nehézséggel birkózó, kedvezőtlen adottsá­gú szövetkezeteink számotte­vő segítséget kaptak nemes céljuk valóra váltásához. Most rajtuk a sor, hogy az induláshoz méltó legyen a végrehajtás is. V. M. Mit „tud” a Dália? Nagyatádon kedden este a Fegyveres Erők Klubjában a Magyar Állami Népi Együttes Tiszán innen, Dunán túl című ezer szovjet katona áldozta életét szabadságunkért A ko­szorúzás előtt az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Bírósági népi ülnökök választása Az alkotmányos rendelkező- ' sek szerint hazánkban minden bírói tisztséget választással töltenek be, s ez állami éle­tünk demokratikus fejlődésé­nek egyik jelentős előrelépése. 1972-ben a hivatásos bírók választása megtörtént Most a bírói tisztség időszakos vise­lőit, a népi ülnököket is meg­választják. Működésük négy­évi időtartamra szól. A járásbíróságok és a me­gyei bíróság népi ülnökeit a bíróság területén működő vál­lalatok, szövetkezetek, társa­dalmi szervek és állami intéz­mények dolgozói jelölik. A munkaügyi bíróság népi ülnö­keinek, továbbá a fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeinek jelölése a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának a feladata. Az illetékes helyi tanácsok elé a dolgozók jelölte ülnökö­ket — megválasztásra — a helyi népfrontbizottságok ter­jesztik elő. Népi ülnöknek büntetlen előéletű, feddhetetlen, válasz­tójoggal rendelkező és 24. élet­évét betöltött magyar állam- polgái-ok jelölhetők. E követel­ményeken kívül biztosítani kell, hogy olyan személyeket válasszanak meg, akik megfe­lelő politikai ismeretekkel, kellő élettapasztalattal rendel­keznek, és munkahelyükön, la­kóhelyükön megbecsült embe­rek. Az eljárásjogi rendelkezések értelmében egyes esetekben az első fokú bíróság — egy szakbíró — egyes bíróként, más esetekben két népi ülnök­ből és egy szakbíróból álló há­romtagú tanácsban jár el. Erre a szervezeti intézkedésre azért került sor, mert az elmúlt évek tapasztalatai szerint számos jogterület akadt, amelyekben formális volt a népi ülnökök részvétele. Az egyesöírói in­tézmény bevezetése nem csök­kenti, hanem növeli az ülnök­bíráskodás súlyát azzal, hogy ott teszi kötelezővé a törvény a nem hivatásos bírák részvé­telét, ahol az valóban fontos. A népi ülnökök élettapaszta­lataikkal, a népgazdaság és a tudomány egyes ágaiban való jártasságukkal szélesítik a bí­róság ismereteit, erősítik kap­csolatait a mindennapi élettel, s így természetesen fokozzák az ítélkezés eredményességét. Az egyesbírói intézmény be­vezetésével a megválasztásra kerülő népi ülnökök száma a korábbiakhoz képest csaknem a felére csökken, müködésüK jelentősége viszont hatványo­zottan növekszik. A népi ülnököt a szakbíró­val egyenlő jogok illetik meg az ítélkezési munkában. Bíró­nak lenni szép és felelősség- teljes feladat. Feladatukat az alkotmány és a bíróságokról szóló törvény határozza meg. A Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatás a bíró­ságok feladata. A bíróság az igazságszolgáltatás gyakorlása során védi és biztosítja a Ma­gyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rend­jét, az állampolgárok, valamint az állami, társadalmi és gaz­dasági szervek (szervezetek) jogait és törvényes érdekeit, bünteti a bűncselekmények el­követőit; neveli az állampol­gárokat a törvények tiszteleté­re, az állampolgári fegyelem­re, és a társadalmi együttélés szabályainak megtartására. Ezért jelentős esemény me­gyénk életében is a népi ülnö­kök jelölése és választása. Dr. Ignác* Pál, • Megye Bfcóeág tímokt tartottak. Az ünnepséget Bakó korpádon is április 3-án dél- László, a nagyközségi pártbi- után. Palániáznak, vetnek Siófokon Folynak a tavaszi munkák a siófoki Egyetértés Terme­lőszövetkezetben. Szántanak, vetnek, palántát ültetnek, hogy a jó idő minden percét kihasználják. MEGYÉNKBEN eddig két termelőszövetkezet, a berzen- cei és a bárdudvarnoka került közelebbi ismeretségbe az or­szágosan egyre népszerűbbé váló Dália-programmal: az előbbi gazdaság már régebb óta tagja a Hús- és Tejhasznú Szarvasmarha-tenyésztő Ter­melőszövetkezetek Közös Vál­lalkozásának, az utóbhi szö­vetkezet a közelmúltban hatá­rozta el csatlakozását. Az érdeklődés az eredmé­nyek és a módszer előnyei miatt érthető. A vállalkozás által kiadott előzetes ered- ményösszesítésfoől kitűnik pél­dául, hogy tavaly a berzencei Jobb Élet Termelőszövetkezet tehenészeti ágazatában 52 te­hén és 47 választott borjú volt; az összes hústermelés megközelítette a 9800 kilót; a választott borjak átlagos élő­súlya 208 kiló, életkora 242 nap volt, s egy-egy borjúnál a takarmányozási napra jutó súlygyarapodás csaknem 700 gramm volt Figyelembe véve a műit évi időjárási körülmé­nyeket és azt, hogy a berzen- ceiéknek lényegében a tavalyi volt a kezdő évük a HSZV ke­retében, ez az eredmény jó­nak mondható. Megkezdték a paradicsompalánták ültetését a termelőszö­vetkezet kertészetében, mintegy ötszáz négyzetméter fóliafe­lület alatt. További ötszáz négyzetméternyi területen pap­rika, karalábé és saláta lesz. Tizenöt holdnyí területen kerül földbe a vöröshagyma magja a siojuti üzemegységnél. Holdanként nyolcvanmá­«qg gá.mak. A megyét járva több gazda­ságban is hallani, hogy a Dá­liához hasonló módszerrel pró­bálkoznak, vagy legalábbis többet szeretnének tudni erről a programról, érdekli őket: mit »-tud- a Dália? Nos, ami miatt a berzeneei- ek és a hárdudvamokiak is szívesen tértek át erre a mód­szerre és ebben látják szarvas- marha- tenyésztésük fejleszté­sének egyik legjobb lehetősé­gét: a meglevő, feljavított ré­tek és legelők gazdaságos ki­használása; a viszonylag ke­vés anyagi befektetést igénylő beruházások, és a minimális kézierő-szükséglet. Az üzem adottságainak legjobban meg­felelő komplex árutermelési rendszer ismeretanyagainak bővítésére — a gazdaságok kezdeményezésére és a kor­mány ösztönzésére —, a ter­melés és * izervezee össze­hangolt megoldására alakult meg annak idején a HSZV. A vállalkozás igazgatósága és a tagszövetkezetek és állami gazdaságok az egyhasznú hús­vagy tejtermelő tehenészetek kialakításánál alapvető szem­pontnak tartják, hogy a lehető legkisebb tőkebefektetéssel a lehető legnagyobb tej-, illetve hústermelést érjék el, s így mi­nél nagyobb jövedeknre te­gyenek szert. A marhahúster­melési program például azt. a célt tartalmazza, hogy a meg­levő magyartarka állomány felhasználásával, az eddig csak részben vagy egyáltalán nem hasznosított gyepterületeken, a fejés elhagyásával tehenen­ként évente egy 270—300 kilós választott borjúval gyarapod­jon az állomány; olcsó, helyi­leg összeszerelhető épületek­ben helyezzék el a jószágot; igen kevés munkával nagy termelési értéket állítsanak elő. A vállalkozás laboratóriumi vizsgálatokkal segíti á terme­lési folyamat biztonságát, s a program megvalósulását egye­bek mellett a szervezett tájé­koztatással és szaktanácsadás­sal is szolgálja. Minthogy a vállalkozás szakemberei a szaktanácsadási tevékenység során érdekeltek az üzérnek eredményeiben, így kétségte­len, hogy munkájukkal hozzá­járulnak a vállalkozásban részt vevő gazdaságok ered­ményeihez, jövedelmük foko­zásához. HA MÄR A BERZENCEIEK múlt évi előzetesen összege­zett termelési eredményeit em­lítettük, érdemes egy másik példát is venni a HSZV tagjai közül. A Városföldi Állami Gazdaság összes hústermelése a programban részt vevő állo­mánynál 32 865 kiló volt. A választott borjak átlagos élő­súlya 269 kiló, életkora 234 nap volt. Itt a napi súlygyarapodás már meghaladta az 1000 grammot. Tehát: ezt is »tudja- a Dália... H. F. Somogyi Néplap El

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents