Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-29 / 99. szám
ionosi érzés Tulaj d< a szocialista demokráciában E z a tervidőszak a legelső hazánk történetében, amikor üzemeink, gyáraink önállóan alkották meg. saját ötéves tervüket. A tervtárgyaló vitákban akkor a munkások ezrei nyilvánítottak véleményt.. Ezt a tényt azonban helyenként nem elemezték és mérlegelték kellő alapossággal, s egyes üzemekben mostanában is csak formálisan, a statisztika száraz nyelvén beszélnek a munkások aktivitásáról, mondván: nálunk ennyien meg ennyien szólaltak fel, tettek javaslatot. Pedig az ügy ennél sokkal többet érdemel. A munkások napjainkban tapasztalható széles körű véleménynyilvánítása nemcsak a jövőért érzett nagyfokú felelősséget tükrözi. Egyben fokmérője az aktivizálódó közéletnek, a szocialista demokrácia fejlődésének. És kifejezője még egy fontos tényezőnek: a tulajdonosi érzésnek. Az akkori tervvita és az azóta bekövetkezett sok más mindennapi esemény, cselekvés és történés azt mutatja, hogy a munkások mind jobban gyakorolják tulajdonosi jogaikat. Többségük egyre tudatosabban és célratörőbben küzd a nemzeti vagyon, az állam és az államot alkotó emberek, szocialista közösségünk javainak gyarapításáért; formál jogot közös ügyeink megvitatására. Igaz, helyenként ma is jelen vannak és hatnak a munkások erkölcsi felfogásával, tulajdonosi szemléletével ellentétes nézetek. Egyesek keveset törődnek azzal, hogy munkájukkal, mindennapi tevékenységükkel hogyan járultak hozzá üzemük gyarapodásához, egyénileg mit tettek munkahelyükért, s e munkahely cserében milyen létbiztonságot jelent nekik, családjuknak, miként elégítik -ki igényüket — csak a borítékot nézik. Az ilyen helyeken persze általában a pártszervezet agitációs és propaganda munkájával is baj van — de nemcsak azzal. Más hiányosságok is hozzájárulnak, hiszen a szocialista tulajdonhoz való helyes viszony kialakítása sok tényezőtől függ. indenekelőtt attól: az üzemi kollektíva, a munkás, az egyén mennyire érzi, hogy tulajdonos. E fogalomnak a tudatban való megtapadásához azonban nem elég csupán a magyarázat, az agitáció — bár ennek rendkívül jelentős a közvetítő és nevelő szerepe —, hiszen ha a tulajdonosi jog nem kötődik közvetlen tapasztalatokhoz, élményekhez, csupán elvont fogalomként hat. Nélkülük nincs, ami serkentené a tudatos cselekvést és ösztönözne arra, hogy a »-miénk-« ugyanolyan becsben részesüljön, mint az »enyém«. Ebből fakad az is, hogy egyes üzemekben, gyárakban az egyéni érdek háttérbe szorítja a közös érdeket, noha ezek összhangja megteremthető. A szocialista tulajdonhoz való helyes viszony kialakításának alapvető feítéteLe a jó üzemi, munkahelyi légkör megteremtése. Olyan légköré, ahol minden munkás nyíltan kifejtheti a véleményét, beosztásra való tekintet nélkül vitatkozhat, érvelhet. A jó légkörnek ez természetesen csak egyik oldala. A másik, hogy a vitákban elhangzott észrevételeket, javaslatokat, bírálatokat hasznosítsák, a kérdések ne maradjanak válasz nélkül. Vagyis a szocialista demokrácia ne csak szavakban, hanem a gyakorlatban is jusson kifejezésre. A valóság és az igazság erejével segítse kialakítani a tettek tudatosságát, táplálja a közösség ügyét szolgáló igaz emberi érzéseket, fokozza a felelősséget és az alkotásvágyat. Ha személy szerint mindenki érzi, hogy munkájára szükség van, megbecsülik képességeit, igényt tartanak véleményére, akkor ez erősíti felelősségét, és jó tapasztalatokat ad számára. A z arriberek tudatának állandó fejlesztése, a politikai oktatás és a személyes kommunikáció egyaránt azt kell szolgálja, hogy a marxista—leninista szemlélet a tettekben érvényesüljön. Ez természetesen hosszú, kitartó munkát követel, nyüt, őszinte vitát, s nem utolsósorban olyan gyakorlati tapasztalatokat, melyek alátámasztják és igazolják szavainkat. N. J. Üzemgazdasági üzemmérnökök Új szak indul ősztől a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán Újsághír: 1973 szeptemberében megkezdődik az oktatás a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola üzemgazdasági üzemmérnöki szakán. A cél olyan mezőgazdasági üzemgazdászok képzése, akik az üzemszervezéssel kapcsolatos minden munkát el tudnak végezni. 1 Ulnyszor és hány helyen [ részé, hallhattunk olyan véleményt J sa. az utóbbi időkben, hogy a mezőgazdasági termelés jelenlegi szakaszában meghatározó jelentősége van az üzemszervezés korszerűsítésének. Tanúi vagyunk annak az örvendetes folyamatnak, hogy egyre több gazdaságunk fordít megkülön- j böztetett figyelmet erre, új ] utakat keres, új módszereket dolgoz ki. És hány helyen vallják, hogy a termelés szervezésében elsődleges szerepe van az elemző munkánák, a gazdaságossági, a hatékonysági vizsgálatoknak. legfontosabb segíiÓtárA hír hallatára hogy a kaposvári főiskola ad otthont az egyre inkább keresett szakma oktatásának, felidéződött berniem néhány vélemény. »Az ember egyre jobban érzi, hogy a régi módon nem lehet gazdálkodni. Valami olyan módszer kellene, hogy számszerűségében is, összefüggésében is jobban nyomon lehessen követni mindent, ami a gazdaságban történik. De nincs ember, aki ezt el tudná végezni ...« »Ma már nemcsak az a lényeges, hogy mit termelünk, hanem az is, hogy mennyiért, és talán még' lényegesebb : hogyan lehetne tovább csökkenteni a költségeket. .Ezzel foglalkozni, ezzel törődni egy egész embert kívánó feladat az üzemben.« Ügy vélem, ezek a vélemények önmagukért- beszélnek — az üzemgazdász tevékenysége nem nélkülözhető a mezőgazdaságban, a vezetés szerves Most az új oktatási forma beindulásánál érdemes néhány gondolattal elidőzni annál, miért is vált annyira fontossá, hogy mezőgazdasági üzemeinkben ott tevékenykedjenek mindenütt a jól képzett üzemgazdászok. Korunkban az anyagi-műszaki fejlődés rendkívül meggyorsult, az új kísérleti eredmények nyomán napról napra új technológiák születnek. A közgazdasági szabályozók is mind differenciáltabban hatnak. Egyszóval: igen nagy mennyiségű információ áll rendelkezésre. Ezeket elsősorban ismerni kell, másodsorban élni velük, az üzem adottságainak megfelelően. Helyesen dönteni csak úgy lehet, ha a tájékozódás sokoldalú, a legjobb módszert csak úgy lehet kiválasztani, ha a vezető sok módszert ismer. Ezeket a feladatokat ellátni az üzemgazdász hivatása. De rá vár annak elemzése, hogy például megfelelő-e a gazdaság vetésszerkezete, összhangban van-e az üzemi viszonyokkal a talajok termőképességével; az állattartás mérete, aránya, termelési iránya az adott körülmények között a legmegfelelőbb-e; milyen géprendszert célszerű alkalmazni, és hogyan lehet az eszközök hatékonyságát növelni. Ö szervezi meg a külső és belső információ áramlását, elemez, javaslatokat tesz, feltárja a hiányokat, megkeresi a tartalékokat. Nem túlzás úgy fogalmazni, hogy olyan feladatot, olyan munkát végez, amely nélkül ma tudatosan, biztosan vezetni nem lehet. Az első számú vezetők jobb keze az üzemgazdász. Alapvető követelmény, hogy szakmailag magas felkészültséggel rendelkezzen. A kaposvári főiskola fontos feladatot kapott, amikor megbízták az üzemgazdasági üzemmérnökök képzésével. Ügy véljük, sokak véleményét írjuk le: külön öröm, hogy éppen Kaposváron indul ez az oktatás. Mezőgazdasági üzemeink minden bizonnyal élnek azzal a nagyszerű lehetőséggel, amelyet itt Somogybán jelent az új oktatási forma beindulása. V. M. Az 51 milliós termelési értékből 15 millió a zöldségé Tények, tervek a Balatonújhelyi Állami Gazdaságban Tavaly teljes egészében megszüntették az állattenyésztést a 2100 hektáron gazdálkodó Baiiatonújhelyi Állami Gazdaságban, s a figyelem középpontjába a zöldség- és gyümölcstermesztés került. E lsét fő profil fejlesztésének rekonstrukciójának rendeltek alá minden rendelkezésire álló erőt a gazdaságban, s a tavaly elért 35 millió helyett az idén miár 51 millió forint tenmetósá értéket terveznek. Szalai Géza, a gazdaság igazgatója tájékoztatott az idei tervekről és a távolabbi, ugyancsak megalapozott elképzelésekről. — Az említett termelési értékből 15 millióval részesedik a zöldségtermesztés. Ez a meghatározó ágazat a gazdaságban, 350 hektáron foglalkozunk evvel. 12—Í3 milliót várunk a gyümölcsöstől, 10 milliót a szántóföldi növénytermesztéstől (már csak búza és kukorica), és mintegy 15 milliót a saját konzervüzemünktől. Az igazgató elmondta, hogy összesen 6000 négyzetméternyi, fólia alatti területről körülibeiül 400 mázsa paradicsomot (az egyik ilyen fóliasátor alatt, a paradicsompalántákról készült az itt látható kép) és 200 mázsa uborkát szednek le és értékesítenek primőr áruként. Ezzel az áruval a balatoni szezon indulásakor már szeretnének segíteni Siófok ellátásában. A »föl i avárosb an« a pa- radácsompalánták egy része miár virágzik, s ha nincs az áprilisi hideg, szeles időjárás, még korábban meigjaLemheittak volna terimelvónyeiklkel a boltokban. Szabadföldi paradicsomot 116 hektáron termesztenek az idén a balaibonújhelyi- ek, s hektáronként átlagosan 320 mázsás hozamot terveztek. A várható csaknem 400 vagon- nyi termésnek a 80 százaléka ipari feldolgozásra megy, a többit nyers áruként hozzák forgalomba. Harmincvagonos exportra számítanak ebből. A gazdaságnak a szigetvári és a nagyatádi konzervgyárral van szerződéses kapcsolata, emellett saját konzervüzemükben is feldolgiozmiak jelentős mennyiséget a zöldség-, illetőleg gyümölcstermasztési 'ágazat hozamából. Ennék a komizervüzemniek, mint már említettük, a tervek szerint 15 millió forintos termelési értéket kell elérnie az idén, s ez 160 vagon konzervet jelent. Ebből 120 vagoninyit exportálnak a Szovjetunióba és a Német Demokratikus Köztársaságba — ezek a szállítmányok uborkából és vegyes savanyúságból altnak —, a további 40 vagon pedig — savanyúság és befőtt — a hazai ellátást segíti, szerződés alapján. Az idén májusiban indulnak a munkával. a HUNG AROFRUCT-tól vett spárga kerül a konzervüzemükbe. Tizenkét évi munka eredménye Jobb balatoni vízellátás kiváló vállalati cím Együttműködés a gazdaságosabb csőgyártásért Magyar—Szovjet együttműködési munkatervet írt alá Csató László, a Csepel Művek vezérigazgatója és G. Á. Bibik, Ukrajna vaskohászati miniszterhelyettese, a csőgyártás automatizálásának, korszerűsítésének közös kido'gozására. A csepe. iák már két modern csőgyárat szállítottak a Szovjetun : Iba. s még további komplett berendezéseket rendelt tőlük a szomszédos baráti ország. Ezért határozták el a két ország szakemberei, hogy gazdasági és műszaki-tudományos együttműködéssel korszerűsítik az úgynevezett Pillger- rendszerű csőgyártási technológiát. A közösen kidolgozott korszerű technológiával Csepelen lehetővé válik, hogy a jelenleg évente gyártott 170 ezer helyett 280 ezer tonna csövet állítsanak elő. A termelés fokozását sürgeti azt is, hogy a szénhidrogének térhódításának dinamikus növekedési ütemével arányosan emelkedik a népgazdaság csőigénye is. — Büszkén tekinthetünk vissza az 1972-es esztendőre. Eredményeink alapján az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és a HVDSZ elnöksége kiváló címet adományozott vállalatunknak. Ezt a'zzal a lelkiismeretes munkával érdemeltük ki, amelyet 1960-tól kezdve vállalatunk valamennyi dolgozója végzett annak érdekében, hogy a Balaton és a Velenceitó körzetében biztosítsuk a megfelelő vízellátást. — Ró- zsavölgyi Imre igazgató beszélt így a kiváló cím átadásakor rendezett ünnepségen. Az ünnepség elnökségében ott ült Illés György, az OVH elnökhelyettese, Záhonyi János, a megyei pártbizottság munkatársa, Erdős Zoltán, a megyei tanács osztályvezetője, Dolgos Gyula, a HVDSZ megyei bizottságának titkára. Nehéz, fáradságos munkáról számolt be az igazgató. Azok a tíz- és százezrek, akik nyaranta a Balatonon és a Velencei-tó környékén pihennek, nem is tudják, hogy kényelmükért mennyit fáradoznak ennek a vállalatnak a dolgozói. Bizony, sokat kellett dolgozniuk, amíg sikerült megvalósítani a gyorsfejlesztési programot, amely megszüntette a nyári vízhiányt, és lehetővé tette, hogy a csúcsidőszakban 95 ezer köbméter vizet adhassanak. A vízellátás és csatornázás mellett építési, szolgáltatási, béröntözési és más feladatokat is meg kellett oldaniuk. Elég, ha azt említjük meg, hogy építőipari részlegünk tavaly 80 millió forint értékű földmunkát végzett: 18 gazdaság földjeit öntözték, ezeknek a múlt évben 21 millió köbméter vizet szolgáltattak. Hatalmas tehát a fejlődés az eltelt 12 esztendő alatt. Modern, sok milliós értékű gépek, szállítóeszközök könnyítik munkáikat és teszik lehetővé, hogy a vállalat tovább fejlődjön, feladatát még eredményesebben oldhassa meg. Jelenleg próbaüzemei a siófok-széplaki, napi 15 ezer köbméter vizet szolgáltató vízmű, és belépésével még tovább javul Siófok és a környék vízellátása Elismeréssel szólt az igazgató a vállalat dolgozóinak, köztük a szocialista brigádoknak a munkájáról, elsősorban az ő érdemük, hogy elnyerték a kiváló címet Őket köszöntötte Illés György, az OVH elnök- helyettese is, amikor átadta Rózsavölgyi Imre igazgatónak a kiváló cím elnyeréséről szóló oklevelet, és elmondta, hogy elégedettek a vállalat magas fokú szervezettségével, tervszerű és céltudatos munkájával. Hat dolgozó A vízgazdálkodás kiváló dolgozója kitüntetést kapta; Sasvári Illés, a Vízügyi Tröszt vezérigazgató-helyettese pedig jutalmat adott át a vállalat vezetőinek. Huszonhárom dolgozónak kiváló jelvényt, többnek pénzjutalmat adtak. Felszólalt az ünnepségen Zákonyi János is, aki a megyei párt- és tanácsi vezetés elismerését tolmácsolta. A kitüntetettek nevében Ilicsics József mondott köszönetét. Az ünnepség Varga Gyulának, a Vállalat osúcstátkárának zárszavával ért véget. Uborkát 50 hektáron, termesztenek az idén, a hektá- ronikénit tervezett hozam 120 mázsa. Ezt a 60 vagon uborkát csaknem teljes egészében, saját konzervüzemükben dolgozzák fel, s csak mintegy 10 vagonnal szállítanak el zölden, ezt is exportra. Nyersíogyiasz- tiáisna csupán a fólia alatt termesztett uborkát szánják. Zöldibabjuk 58 hektáron lesz az idén, jövőre — főkénit a hű- tödpsrral történő megállapodás alapján — ennek a területnek a háromszorosán termesztik. A betakarítást teljesen gépesítik. — A Szigetvári Konzervgyár kérésiére vállaltuk, hogy a körzetükbe tartozó gazdaságok közül négyben a betakarítás kivételével’ minden — a para- dicsomtarmesztóssel összefüggő — munkában besegítünk — mondta az igazgató. — Így a somogyapáti tsz-ben 1:5, a mozsgói, a kétújfalui és a darányi tsz-ben pedig 20—20 hold szántóföldi paradicsom termesztéséhez magot adunk, azt speciális vetőgéppel elvetjük, vegyszeresük, és rendszeres szaktanácsokat nyújtunk a termesztéshez, vegyszerezéshez. Az ezzel kapcsolatos költségeket a konzervgyár megtéríti. A gazdaságban most vetik a szántóföldi paradicsomot. Nagy a terület — 116 hektár —, s ez azt is jelenti, hogy nagy a kockázat. A munkák teljes gépesítésére rendezkedtek be, de így is épp hogy nem fizetnek rá ennek a növénynek a termesztésére. A 400 mázsa körüli hektáronkénti hozam vaigy a magasabb átvételi ár segítene a bajon. A jövőre vonatkozó tervekről így beszélt a gazdaság igazgatója: — Fejleszteni (kívánjuk zöld- sógtermiesiztésünlket, azonban nem elég az öntözhető terület. Ez idő szerint mintegy ezer hektárt öntözünk, és ez kevés. Ugyancsak szeretnénk fejleszteni a gyümölcsösünket is. A húszéves gyümölcsösök rekonstrukció előtt állnak. Nálunk, Üjhelyen mintegy 220 hektáron van diófa, ezen belül 50 hektárt az idén telepítünk. Ez utóbbi területet öntözzük majd, és az állomány nyolc év alatt termőre fordítható. Géfú betakarítást tervezünk itt. Az a cél is vezeti a gazdaságot a fejlesztési elképzelések megvalósításánál. hogy az eddiginél jobban ellássa az üdülőket primőr zöldségfélékkel. Ezért már lövőre 12 000 -éyvzefméterre növe’dk a mostani 6000 négyzetméteres, fóliasátorral fedett területet. A Bailiatomújhelvi Állami Gazdaság egyre erősödő zöldség- és gyümölcstermesztése érdemes arra, hosv árukibocsátását elismeréssel illessék, de arra is. ^w-Mgv pi bg-n betöltött foj’pn’VMV» <T>’iO|ranÄn.o|lr fH óit |Cv| q nrr p/UinlrtÁl i<? t '(‘»»»Arfij■p'vo,'"«''-'-''i"* o-r »T |7oreric Somogyi Néplap
