Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-01 / 77. szám

Érdekviszonyok a szocializmusban

Az elmúlt évtizedekben veit olyan időszak, amikor mélyen hallgattunk, csaknem egyáltalán nem beszeltünk az érdek létezéséről és szerepéről a táirsadiaílombam. Azután következett egy olyan időszak, amikor már beszéltünk ugyan róla, de főként és egyoldalúan csak az egyik formáját, a társadalmi érdeket, annak fontosságát és jelentőségét hangsúlyoztok.

Több év óta nyíltam és őszintén beszélünk az érdekről, ammaik szerepéről és hatásánál az élet különböző területein. Elismerjük létezését és jogosultságát az új társadalom építésében. Sőt, elismerjük és tudjuk, hogy a fölismert érdek nagy hajtóerő és ösztönző a szocializmus építésében. Azt is tudjak és számolunk vele. hegy igen sokszor a különböző érdekek ütköznek egymással, s hogy ezzel a konfliktussal számolniuk kell á (különlböző szintű vezetőknek.

Az érdekkel összefüggő kérdésekkel való foglalkozás tehát nemcsak, hogy nem tilos terület napjainkban, hanem ellenkezőleg. szükséges _ és hasznos politikai és gazdasági szempontból egyaránt. A történelem bizonyítja, hogy az érdek volt az egész emberi társadalom történetében mindenkor, és ma is minden emberi cselekvés és tevékenység rugója, mozgatója. Ennek a tevékenységnek meghatározó és kiinduló pontja pedig az a szükséglet, mely az ember mindennapi életében jelentkezik. De az is igaz, hogy az érdek csak akkor váffiJc a cselekvés indítékává, ha tudatosodik az emberben, és ha fölismeri a kitűzött, a megjelölt célban a saját érdekeit is. Tapasztalati tény viszont, hogy a fölismerés köre és mértéke igen változó és sok mindentől függ. Ennek következtében saámtalam esetben előfordul, hogy emberek csoportjai vagy az egyes ember nem ismeri föl az igazi, valódi érdekeit az adott időben.

A Hündenkari társadalom

ti, hanem annak fölismerését, hogy az egyéni érdekek is csak a közös érdekek, a szocializmus egyre erősödő gazdasága és eredményei alapján érvényesülhetnek.

Áztál, hogy a dolgozók egyéni arfyagi érdekeinek biztosításáról társadalmilag messzemenően gondoskodik, már magában véve is tükröződik a szocializmusnak mint társadalmi rendnek a humánus volta. Másrészt a fogyasztási cikkek nagyobb részének a végzett munka alapján való elosztásával a szocialista társadalmi rend anyagilag közvetlenül is érdekeltté teszi a dolgozókat, hogy a közös termelőeszközöket és anyagokat minél ésszerűbben, minél gazdaságosabban használják fel, és azok állandó, rendszeres fejlesztéséről kellően gondoskodjanak.

A szocializmusnak™.int

társadalmi rendnek éppen az az egyik óriási előnye, lényeges tulajdonsága, hogy a kizsákmányolás megszüntetésével megteremti az egyéni és társadalmi érdekek összhangját, melyet semmiféle más osztálytársadalom nem képes megvalósítani. Ha ezeket ez órdekformákaí sikerül jól ösz- szeegyeztetni, akkor — bár teljes egészében megszüntetni nem ltudjuk — lényegesen csökkenteni lehet társadalmi méretekben a meglevő eOlenté- teket és érdekütközéseket.

A társadalmi és egyéni érdek összhangjának a megteremtése rendkívül bonyolult és egyáltalán nem egyszerű és könnyű feladat. Sokkal könnyebb magát az élvet kimondaná, mint azt az életben megvalósítani. Így van ez annál is inkább, mert egyrészt a szocialista társadalomiban. egyidejűleg léteznek olyan alapvető érdekek, melyekben egyaránt és egységesen kifejződik minden dolgozó érdeke. Hogy csak néhányat említsek esnek közül: hogy a hatalom szilárd legyen a tmmfcásosztáfljy kezében;

hogy ne legyen kizsákmányolás; hogy a dolgozók életszínvonala állandóan emelkedjék; hogy a béke fennmaradjon; hogy a népgazdaság töretlenül fejlődjön.; hogy a törvényesség szilárd legyen stb.

Ugyanakkor és ezzel párhuzamosan viszont léteznek elkülönült érdekek is, melyek a társadalom mindenkori osztályszerkezetéből adódnak, és osztály- vagy társadalmi, csoportérdeket fejeznek ki. Az ilyen esetekben elég sűrűn fordul elő az. hogy nem is kifejezetten érdekellentétekről, érdekütközésről van szó, hanem arról, hogy eltérés vagy azonosság hiánya áll fenn az érdekek között.

Azt egyértelműen kimondhatjuk. hogy tendenciájában a szocialista építésben való előbbre jutással oárhuzamosan az egységesedési folyamat erősödik, vagyis egyre inkább megvalósul az érdekek azonossága. Ez a tendencia azt felezi M, hogy . társadalmunkban baráti- osztályok vannak, hogy ezek viszonyában mindinkább megszűnnek az érdek- különbségek, és az ^j-defcek egyesülési, azonosulási folyamata megy végbe. Ez az egész folyamat azonban nem automatikusam, magától megy végbe, hanem tudatos és aktív tevékenységre van szükség ahhoz, hogy a különböző és esetenként eüemtmomdáába kerülő érdekeket összhangba lehessen hozná.

Hogyan, milyen módon és milyen eszközökkel lehet az érdekeket összeegyeztetni ?

Ennek egyik legfontosabb eszköze a megfelelő ösztönzési módszer és ösztönzési rendszer alkalmazása. Hiszen ha végiggondoljuk, maga az ösztönzési rendszer nem más, mint olyan változtatható módszereknek az összessége, amelynek segítségévei befolyásolni lehet az emberek tevékenységét, és érdekeltté lehet őket tenmá meghatározott cselekvés elvégzésében.

Ezek az ösztönző módszerek vagy eszközök lehetnek anyagi jellegűek, tehát formájában jelentkezhet munkabérként, prémiumként, nyereségrészesedésként, jutalomként, vagy például a mezőgazdaságban a különböző termékek felvásárlási árának emelésében, vagy valaminek állami szubvencióval való támogatásaként és még lehetne sorolni hosszan. Tagadhatatlan, hogy az anyagi vonatkozású ösztönzés a leghatásosabb ösztönzési módszer, és igen széles skálája van alkalmazói lehetőségének. Nem vitás, hogy ésszerű, okos fel- használása gyorsíthatja gazdaságunk fejlődését.

Az ösztönzésnek azonban nemcsak ez a formája létezik. Az anyagi ösztönzés mellett ismerjük a politikai, erkölcsi, j< i és adminisztratív ösztönzi i formákat is. Arra kell tör ikedni, hogy ezeket is a kellő időben megfelelően használjuk. Ezt meg kell tenni annál is inkább, mivel az emberek tevékenységét és cselekvését nem kizárólagosan csak anyagi érdekek szabják meg, hanem egyéb érdekek is. Hiszen gondol junk csak a különböző társadalmi szervezetekben tevékenykedő emberekre vagy a társadalmi munkára. Partok, játszótereik, óvodák építésére, államilag gondozott gyerekek patronálására stb.

Az átmeneti korszak társadalmában tehát aiz érdekek létező és ható tényezők. Vannak, léteznek napjainkban, és léteznek a jövőben is érdekellentétek, érdekösszeütközések. Ezeket az ütközéseiket még igen hosszú ideig nem tud juk megszüntetni. Ami igen lényeges a má rendszerünkben, hogy ezek a meglévő ellentétek nem j az alapvető kérdésekben vannak, nem. azokat érintik. Másrészt, vagy éppen azért, ezek az ellentmondások nem aeta- gonisztikusak, s magának a társadalmi rendszernek érdeke, hogy azok megszűnjenek, feloldódjanak. Ezért minden esetben, amikor a megoldás föltételei létrejöttek, a megoldáshoz szükséges eszközök — adott esetben anyagi' eszközök — rendelkezésre állnak, akkor nem is késlekedik a megoldással,

Dr. Nagy Lajos

érdekvásaanyad íwtffiávül sokrétűek, szerteágazóak. így volt ez régen, még inkább így van ez napjainkban. Éppen ezért kell hangsúlyoznánk, hogy az érdek nemcsak gazdasági, anyagi, materiális térén létezik, hanem politikai, eszmei, kulturális, erkölcsi sth. téren is.

Az persze Iga® és természetes, hogy az érdekek hierarchiájában a gazdasági érdekek az eäsöcfliegeiaek. Ebből következik, hogy az anyagi, materiális érdekeknek meghatározó szerepük van a politikai és eszmei érdekekhez való viszonyban. Hiszen válaszoljunk csak arra a kérdésre, vajon miért vallja magáénak a mi pártunk politikáját, miért érzi magáénak a rendszert; a proletárdiktatúrát a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és haladó éritemiség? És miért tapasztalható ennek az éllesnke- zője mindazoknál, akik nem érzik magukénak a rendszert? Nem nehéz sem az egyiket, sem a másikat megérteni, megmagyarázni. Mindenesetre jól érzékelteti a gazdasági és politikai érdek kapcsolatát és szoros összefüggését

Amikor a szocialista társadalom érdekviszonyairól beszélünk, általában azt szoktak mondani, hogy a szocializmusban létezik társadalmi, osztály-, csoport- és egyéni érdek. E formák közűd mindenkor a társadalmi érdeké az elsőbbség, mert benne általánosságban mindem dolgozó ember alapvető érdeke összpontosul és kifejeződik.

Az természetes, hogy az érdekek hierarchiája alapján most és a jövőben is az egész társadalom közös érdeke áll az első helyen. Amikor azonban ezt hangsúlyozzuk, egyúttal elismerjük az egyéni érdekeit is, de mint a közérdektől, az össztársadalmi érdektől függőt, annak alárendeltet. A társadalmi érdek elsődlegességének hangsúlyozása nem az egyéni érdekek elhanyagolását, figyelmem kívül hagyáséi jelenKávéfőzők és szerszámok

Lent a csarnokban a kék köpenyes asszonyoknak munkaköri kötelességük a kávéfőzés. Ezt csinál ják nyolc órán keresztül, s nem is egy készülékkel, hanem tíz-tizenöttel egyszerre. A különbség csupán az, hogy itt mindig zaoc- ból készül a »kávé«, s mihelyt lefolyik, kiöntik.

Az asszonyok ugyanis az

újonnan elkészült Espresszó típusú kávéfőzők minőségét ellenőrzik.

A meózásnak nem ez az egyetlen módja, de aki belép a Damuivia Központi Szerszám- és Készülékgyár 4. sz. nagyatádi gyárába, ezt veszi először észre.

Pásztor János, a nagyvállalat termelési főosztályvezetője mondja:

— A volt gépjéf/fbó állomást 1970 januárjaiban vettük át Az új termék gyártása akkor kezdődött meg itt Számításaink szerint az ősz előtt elkészül a százezredik kávéfőző, s aa ősszel elhagyja a gyárat a háromszázezredik fúrótokmány.

A gyár — külföldi piacon is — legismertebb két terméke a kávéfőző és a fúrótokmány.

Egy svájci üzletember mondta a jó formájú,

Espresszó nevet viselő kávéfőzőről: megfelel a mai -di- i vatnak«, * az Kávéfőzők

európai piacon mindenütt i megállja a helyét Bizonyíték- j ként: Svájc két éve vásárol a j DamuviátaL Üj vevőként jelentkezett Olaszország, s ezek- ; ben a napokban elindul a pi- j ackutatásnak is szánt próba- I szállítmány az Egyesült Álla- j mákba.

A Damrvia régi gazdája a kávéfőzőknek. Ok készítették az Unipresst is. Ebből itthon és külföldön 840 ezer darab fogyott eL A keresleteit is figyelembe véve úgy számítanak, hogy az Espresszóból elfogy legalább egymillió darab.

_A gyártmánynak tehát van jövője.

A gyártmányok jövője meghatározza a gyárét is.

— A fúrótokmánybái 124 ezer darab az idei tervünk — mondta a főosztályvezető. — Külföldi megrendelóink két dologért keresik: olcsó és jó.

meósok.

Azért, hogy versenyképesek maradjunk a piacon, átdolgoztuk a gyártmányt: a mostani jobban megfelél a nemzetközi szabványoknak. A tervezés során az úgynevezett gyártmánycsalád elvet vettük figyelembe, s ennek köszönhető, hegy egyharmaddal csökkenteni lehetett a szükséges alkatrészeket is. Ez pedig — a számítások szerint — 20—22 százalékos önköltségcsökkentést jelent

A recept tehát így szól: ja« vuló minőség, csökkenő önköltség. Az eredmény: gazdaságosabb termelés, nagyobb piaci biztonság.

A jelen mellett a Jövőről is sok szó esik mostanában Nagyatádon a Damrvia gyárban. Az építők — a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai — megkésve ugyan, de nagyjából elkészítették a 3000 négyzetméter alapterületű csarnokot A belső munkák elvégzése után ide is jönnek a nagy teljesítményű gépek. Készül a gáztüzelésre tervezett kazánház, a kétszintes — négyszáz személy« — öltöző-mosdó, a kampresszorház. Egyre inkább rendezett gyártóimat at a hajdani gépjavító.

— Az épületek 30 millió forintba kerülnek — mondta Dmícs János ‘beruházási osztályvezető. A termékeny gépek pedig 35 millióba. S éhhez hozzá tartozik az az ezer kilowat- tos transrformátoráilomás is, mely az energiaellátás zavartalanságát 'biztosítja, s amelyet —r ígéretüket tartva — határidőre adtak át az áramszolgáltató szerelői

— Ha mind« megválóéul, a termelési érték eléri a százmillió forintot — mondta Kohlrusz Győző temetési ősz- tályveaafcű.

Épült a gazdaság segítségével

AZT HISZEM szükségtelen arról beszélni, hogy milyen érzés új otthonba költözni, méghozzá olyanba, mely az előzőnél szebb, korszerűbb. A házasság feltételei között is fontos helyen áll a lakás, hiszen a családalapításnak csak akkor van értelme, ha a születendő gyermeknek egészséges kö- i rülményékiet biztosítanak,

A Kaposvári Állami Gazdaság kislakásépítési akciója ezt a célt szolgálja. Azok, akik már legalább öt éve dolgoznak a gazdaságnál, és munkájukat mindig becsületesen elvégezték, százezer forint kölcsönt kapnak. Ebből hatvanezret kétszázalékos kamatra, negyvenezret pedig nem kell visszafizetni, ha még legalább 15 évig a gazdaságnál maradnak. Hogy ez a segítség mit jelent -a dolgozóknak, arról szóljanak ők maguk.

Bellái László autószerelő:

— A lakásom tavaly készült el. Kilencvennégy négyzetméter alapterületű, kétszoba-össz- .komfortos. Előtte a szüleimnél laktam, azután megházasodtam. A feleségemet már az új házba vittem, és a fiam már itt született. Mo6t nyolchónapos. Egyelőre csak az egyik szobát tudtuk berendezni, de majd szép lassan a másikra is sor kerül. A gazdaság nemcsak pénzzel segített bennünket, hanem fuvart is biztosított feláron. Nem kell mondani, hogy mindez mit jelentett. Tíz éve dolgozom itt, tanulóéveimet is itt töltöttem. Elégedett vagyok, és nem is gondoltam arra, hogy itthagyjam a munkahelyemet. Nem mondom, hogy jaj de sokat keresek, de ennyiből is szépen kijövünk.

A dénes-majori kerület dolgozói közül is sokan építettek új házat. Fiatalok és idősebbek egyaránt éltek a lehetőséggel. Eret József a fiatalok közé tartozik, bár tíz éve dolgozik már a gazdaságnál gépszerelőként.

— A munkában eltöltött évek száma is meghatározza, hogy ki kaphat ilyen kedvezményt. Ez csak a törzsgárda- tagoknak jár. Az én lakásom két és fél szobás. Fiatal házas vagyok, nyolchónapos a kislányom.

Kocsis József az elsők között volt, akik ebben az akcióban részt vettek.

— Négy éve fejeztük be as építkezést. Tízezer forint készpénzzel Indultunk, ezen vásároltam a telket, ugyanis a gazdaság csak azoknak ad kedvezményt, akik saját telekivel rendelkeznek. Tízezer forintból lakásom van. Ennyit jelent a kedvezmény, és azt, hogy jó körülmények között élhetek négytagú családommal. Havonta kifizetem az ötszáz forintot, és nincs gondom. Azelőtt tanyán laktam, nem éppen kultúrált körülmények között. A szüleim régen gazdasági cselédek voltak, saját otthonunk soha nem volt. Amikor felnőttem, kezdetben nem sokat kerestem, 1800 forintot kaptam mint traktoros. A munkakörülmények összehasonlíthatatlanul rosszabbak voltak, mint most. Hofherr traktorokkal dolgoztam, ma már ilyen csak mutatóban van. Nem tudtam elképzelni, hogy az én fizetésem mellett valaha is lesz saját lakásom. És mégis lett. Hogy mit éreztem, amikor hétéves házasként beköltöztem a még friss, malterszagot árasztó falak közé, azt nem lehet szavakkal kifejezni. És azt sem, hogy most mit érzek, ha munka után hazamegyek lepihenni, vagy a kertemben dolgozok. Bárhova nézek, tudom, hogy a gazdaság segítsége nélkül mindez nem lenne.

EVENTE tíz ilyen lakás épül Az állami gazdaság válóban mindent elkövet, hogy dolgozód kényelmét biztosítsa. Itt a szavak mögött tettek állnak.

Dán Tibor

Az új, 3000 négyzetméter alapterületű csarnokba már a gépeket várják.

A fiatal gyár profilja tovább bővüL A szerszámelemek gyártása ma még csupán 9 millió forintos értéket képvisel Nagyatádon. A mostani tervidőszak végére már 25—30 millió forinttal számolnak. S hogy mit jelent ez? Pásztor János így fogalmazott.

— A nagyatádi lesz a Da- nuvia harmadik — lehet, hogy legnagyobb — szerszámbázisa. A szériagyártmányok mellett egyedi szerszámok készítésére is vállalkozunk itt A Damrvia számára a nagyatádi a kedves gyár. Szerszámgyártásunk jövőjét, fejlesztését itt tudjuk csak elképzelni. Ha megvalósulnak az elhatározott beruházásaink, két műszakiban körülbelül 500 embert foglalkoztathatunk majd. Gyártmányaink azonban azt is szükségessé teszik, hogy — a munkáslétszám növelése mellett — megfelelő műszaki bázist fejlesszünk ki.

A profil kialakítása még tart Nagyatádon. Ahogy nőnek a lehetőségek, úgy szaporodnak a gyártmányok. A körasztal gyártása az év végére települ teljes egészében Nagyatádra. Ezek a géptartozékok főleg csehszlovák igényeket elégítenek ki. Mielőtt Nagyatádra te- j építették ezt « gyártmányt, i

korszerűsítették is. S a korszerűbb gyártmányok termelése napról napra emelkedik.

A Danuvia nagyatádi gyárának telepítése sem volt gond nélküli. A vállalkozás sikerét azonban a következetesség bi- toaítja: a fiatal miunkásgárda tapasztalatának szaporodásával párhuzamosan nőnek a feladatai, s az új feladatok megállapításánál — a gyártmányok letelepítésénél — mindig figyelembe vették a korszerűség követelményét is:

A munkások 30 százaléka szakképzett, s minden három szakmunkásból kettőt itt a gyárban neveltek. Járható útnak ezután is ezt tartják. Bizonyíték erre, hogy a tanműhelyben jelenleg is százan gyakorolnak, s a létszámot emelni akarják. A főosztályvezető mondta:

— Nem biztos, hogy valamennyi nálunk végzett fiatal itt is marad; Nagyatádon más gyárak is varrnak. De ha egy részük itt marad, akkor nekünk megérte pénzt áldozni m szakmunkásképzésre.,

Kereza Imre

Somogyi Néplap I 3