Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-28 / 98. szám

Kötődés az üzemhez A Kaposvári MEZŐGÉP ▼általat 6. számú tapsonyi üzemegységének idei termelési terve 28 millió forint. Ezt fő­ként három profilnak kell »hoznia«: a gyártásnak, a javí­tásnak és a- technológiai sze­relésnek. Termékeik egy részét külföldön is ismerik. .Gyárta­nak rönkszállító pótkocsikat és talajművelő gépeket az er­dészeteknek, speciális konténe­reket más megrendelőknek, s az idén csaknem 1 millió fo­rint értékű pótalkatrészt ké­szítenek. 1971 végéig hat ter­melőszövetkezetnek a sertéste­lepén szerelték föl és állítot­ták üzembe a főként nyugati országok gépeiből álló techno­lógiát. Az idén tizenkét somo­gyi és baranyai gazdaságban szerelik össze és építik fel a terményszárítókat. A dolgozóiknak egyötöde törzsgárdatag. A ma feladatai­nak megvalósítói közül jó né- hányan csaknem negyedszáza­da kezdték itt a munkát. Itt, az egykori gépállomáson, Tap- sonyban... Folytonos tanulás nan hazajöttem, ismét a tanu­lást választottam, ezúttal a brigádvezetői tanfolyamon. Brigádvezető voltam ötvenhá­romig, akkor bevonultam ka­tonának. ötvenhatban vonta­tóvezetői tanfolyamot végez­tem, hatvanegyig vontatót ve­zettem. Minthogy sok termelő- szövekezet gépeket vásárolt akkori ban a tapsonyi gépállo­más körzetében is, egyre ke­vesebb lett a mi munkánk. Brigádunk egyik része tsz-ek- be ment, mi néhányan a ga­bonafeldolgozó vállalat itteni takarmánykeverő üzemében helyezkedtünk el, ezt válasz­tottuk. Két évet töltöttem ott. De tudja, hogy van az, ha az ember még szinte gyerek­korában elkezd .valamit csi­nálni, amit igazán szeret. Én így voltam a gépekkel. Ezért aztán hatvanháromban vissza­jöttem, vontatóra ültem me­gint. Elvégeztem az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályát, s utána sem. álltam le a tanulással, hanem 1968- ban érettségi vizsgát tettem mezőgazdasági gépésztechni­kumban. Közben gyártáselőké­szítő csoportvezető is voltam. Ezután elvégeztem a féléves normatechnológus tanfolya­mot. Fél évig technológus vol­tam, Körülbelül egy éve már, hogy művezető vagyok. Ápri­lisban betöltöttem a negyvene­dik évemet. Ügy érzem, meg­állapodtam. Persze, hogy mi­képpen alaikul még a jövőben, nem tudom, de most már min­denképpen itt szeretnék ma­radni. Ahol megismerkedtem • munkával, huszonhárom év- •*ea ezelőtt... „Az asszony is traktoros volt“ Fáibos László mflvezetS Megjöttek az első traktorok. A kormosokét kiraktak a vas­útállomásán. Elindultak a gép­állomás felé. Sokan bámulták a pöfögő gépeket. Fábos László életében akkor kezdődött az igazi munka. t — Én tizenhét éves voltam, amikor ötvenben ide kerültem. Amolyan kisegítő munkát vé­geztem a műhelyben. Hideg volt a műhely, jöll félöitözköd- tünk. Dehogyis ülhettem ak­kor meg traktorra. Villany hí­ján magam tapostam a fújta- tót a kovácsnak. Szépén izzóit a vas. Még abhan az évben János­halmára kerültem, megtanulni a trajktorvezetést Amikor on­Nehéz volt az az időszak. A traktoros az újat hozta mun­kájával, a holnapot jelentette a paraszti földekén, ám a falu­siak olykor mégis megszólták, s kezdetben lenézték ezeket az olajc* ruhájú embereket. És néha okkal, máskor ok nélkül becsmérelték a traktorszán­tást. Ezek az emberek még­sem hátráltak meg. Nagy Já­nos raktáros így emlékezik: — I960 márciusa óta vagyok ezen az állomáson. Én tizen­kilenc éves voltam, amikor ide jöttem. Lajos testvéremmel együtt álltunk munkába, Ist­ván öcsénk később, néhány év múlva csatlakozott hozzánk. Mindhárman dolgoztunk trak­toron, Nekem G—35-ösöm volt, hozzá eke meg borona. Lakókocsi már nem jutott, mert az egész állomásom mindössze három volt. Én Bö- hönyén dolgoztam, egyéni gaz­dák földjein. A földművesszö­vetkezet szervezte a munkán­kat, de sokszor mi magunk vagy csoportosan látogattuk meg esténként a gazda kát szerződéskötés végett. Fölhaj­tottuk a munkát, hogy dol­gozhassunk. Hárman voltunk egy-egy géphez: két vezető és egy munkagépkezelő. Amíg a váltótárs dolgozott a traktor­ral, mi házaltunk újabb meg­bízásért. Az én váltótársam Fábos Márton volt. Itt ismerkedtem meg a fe­leségemmel, ugyanis az asz- szomy is traktoros volt lány­korában. Ö is akkor állt mun­kába ezen az állomáson, ami­kor én, és szintén traktoron ült, de nem Böhönyén dolgo­zott, hanem Nemesviden. öt­venegyben összeházasodtunk, azóta nem ült traktorra. Most már a fiam is itt dolgozik, s ez az első állandó munkahe­lye. Itt tanulta ki a hegesztő­szakmát, jelenleg is hegesztő a lakatosüzemben. Már ő is megnősült. De nemcsak az én családom van így a gépállo­mással. illetőleg most már a MEZŐGÉP tapsonyi üzemegy­ségével. Több példa van rá, hogy férj, feleség, gyerek, test- Tár ma is itt dolgozik egy- «gy család ból. Ketten emlékeztek a régi Időkre. A műhelycsarnokok sajátos levegője, a vas hideg keménysége, a gépek hangja az, ami ide köti az embere­ket? Nehéz volna megmonda­Lenin születésének 103. évfordulóját ünnepelték Emlékműsor a tanítóképzőben Az irodalmi színpad Lenin a század elején és ma című őss zcállitással szerepelt Lenin születésének harmadik évfordulóját vinme- peflték tegnap délután. Kapos­váron a tanítóképző intézet­ben a város meghívott veze­tői, az intézet hallgatói és ta­nárai. S immár hagyomány, hogy a városiban minden év­ben a tanítóképzőiben rendezik az ünnepé megemtsikezést szá­zadunk nagy gondolkodójáról és palitok usárólL. A tegnapé színvonalas, sok­rétű műsorban a Liszt Ferenc Állami Zeneiskola tanárai és a tanítóképző halHigatói szere­pelték. Elsőként Majakovszkij Lenin-poémájának részletét hallhatták a jelenlévők Pa- zaurek Rita szép, átélő tolmá­csolásában, majd Rózner Ka­talin, az újonnan választott intézeti KlSZ-bizottság titká­ra köszöntötte a jelenlevőket. Az ünnepi beszédet Balázs Nándor, a KISZ megyei bi­zottságának titkára tartotta. Elsősorban Lenin és kora ifjú­ságának kapcsolatáról beszélt, s a lenini eszmék szellemiében érintette hazánk fiataljainak munkáját, feladatait a szocia­lizmus építésében. Az «irodalmi sízinpad előadá­sa a történelmi események és a ma Leninjét állította a kö­zéppontba. Méltó megemléke­zés volt ez a Gorkij, Maja­kovszkij, Lukács György, Brecht, Eliot, Illyés Gyula és Gyurkó László műveiből ké­szült összeállítás. Az irodalmi műsor után. Pal­los László és Kardos Kálmán Ajvazjan Grúz tánc című ze­neművét szólaltatta meg, majd Csajkovszkij Őszi dalát May Győző és Kardos Kálmán adta elő. A Mese című Prokofjev- művet ugyancsak Kardos Kál­mán zongorajátékéiban hall­hatták a jelenlevők. Az ünnepi megemlékezést az intézet nőd karának műso­ra zárta. Lépjünk vásárlóközeibe ' ” posvaron az allarr á. Mindenesetre vallják, hogy gök mintaboltjába. Nagy János raktáros nem nehéz hűségesnek lenni ott, ahol becsülik a hűséget. Hemesz Ferenc Ügy vélem, a cím némi ma­gyarázatra szorul. A követke­zőkről van szó: Somogy mezőgazdasági nagy­üzemei. de különösképpen megyénk állaim! gazdaságai egyre több olyan mezőgazda- sági termékkel rukkolnak ki, amelyek joggal nevezhetők késztermékeknek. Nem mást tenni, mint belépni Ka- az állami gazdasá- is körül­nézni. Füstölt húsáruk, borok kínálják magukat. S az em­ber elégedetten megállapíthat­ja: igen, erre képesek a mi gazdaságaink. Pontosabban: erre is képesek. A minap a Balatonújhelyi Állami Gazdaságban jártam. A központi iroda előterében — egy tágas folyosón — érdekes késztermékek sorakoznak egy állványon. A látogató nem léphet tovább anélkül egyik kell iroda felé sem, hogy ne időz­ne el ezek előtt a polcok előtt, annyira megkapó a látvány. Vagy húsz befőttesüveget so­rakoztattak föl itt nagyon gusztusosán, mindegyik üve­gen színes címke, magyar, tói függően, hogy tartalmát hazai fogyasztásra szánták-e vagy exportra, a Szovjetunió­ba, illetőleg a Német Demok­ratikus Köztársaságba. Az egyik üvegben savanyú ubor­ka. a másikban alul uborka, felül piros, hegyes paradi­csom. A harmadikban zöld paradicsom. A negyedikben őszibarackbefőtt. És így to­vább. S mindez a gazdaság saját konzervüzemének a ter­méke ... Távol áll tőlem a szándék, hogy ezeknek a már útra ké­Ezefcben a napokban a ka­posvári járás területén meg­kezdődtek a tavaszi határ- szemlék. Szemlebizottságok alakultak, a határt dűlőnként járják be — ideértve a belte­rületet és a zártkertet is—, és megállapítják: elvégezték-e a gazdaságok az időszerű mező- gazdasági munkákat. Megkérdeztük négy egymás­sal határos termelőszövetke­zet főagronómusát — mint a legilletékesebb szakembert —: közös gazdaságuk hol tart a munkákkal, hogyan készültek fel a határszemlére. — Nagyon várjuk már az évszak­nak. megfeje­lő, napsütéses időt — mondta Sebők József. — A száraz tél nem tett szá­mottevő kárt, mindössze egy táblán találtak félfagyásos fol­tokat. így eke, tünk kihasználni a kora tavaszi jó időt, elvégez­tük az ősziek fej trágyázását, gondosan előkészített talajba került 150 holdon a cukorrépa­mag, s 100 holdon a lucerna- mag. Cukorrépa-területünket vegyszereztük. Sokat várunk ettől, hiszen a múlt évi 270 mázsás átlagtermés 2,5. millió forintos bevételt biztosított gazdaságunknak. Sokan ide­genkednek e népgazdaságáig is fontos -alapanyag« termelé­sétől, Kétségtelen, hogy mun­kaigényes a termelés, de fej­lett agrotechnikai módszerek­kel, s megfetéló gépesítéssel Határszemle előtt Négy község termelőszövetkezetében megtaláljuk számításunkat. I padék megtömte a földet, s | nosítanak szántóként. Március Már szépen látszanak a répa­sorok. A 1 ucema termesztés is kulcsfontosságú feladat Ráksi- ban, mert szakosított tehené­szeti telepük takarmányellátá­sát biztosítani kell. A kukori­cavetésre készültek, de az idő­járás áthúzta számításukat. Az előkészített talajra már nem mehettek a vetőgéppel. 19 erő­gépük — és a gazdaság vezető­sége — várja az -évszaknak megfelelő, napsütéses időt«. Alig több, mint két kilo­méterre Rék­aitól, az igali Aranyka­lász Tsz irodájában, Jován- czai István tsz-elnök és Pintér Gyula főmezőgazdász a gaz­daság térképe előtt beszélge­tett. A hét elején már re­ménykedtek : talán folytathat­ják a kényszerszünetelő küko- ricavetést. Sajnos, mindössze 54 holdon kerülhetett földbe a mag pedig az időjárás okozta kényszerpihenő kezdetéig 750 hold alapműtrágyázott terü­leteik várta a vetógépeke t. Á mostani nagy vetés előtt talajkambinátorral vagy nehéz fogassal lazítani kell. Éltek a korábbi kedvező idő adta lehetőséggel, hiszen 1675 hoidnyi őszi kalászost fejtrá­gyáztak, 344 hold pillangós ta­karmányt, 34 hold takarmány­keveréket és 135 hold borsót vetettek éL Tervük nem sike­rült: a- május 2-i határszemlé­re -készet« akartak mutatná az igali Aranykalász Tsz ha­tárában szemléző bizottságnak. — Pillanatnyilag úgy lát­szik, nem fejeződik be erre az időre a kukoricavetés — mondta gondterhelten Pintér Gyula —, de ez nem rajtunk múlt. Az első arra alkalmas napon négy erőgéppel újból indulunk. A szövetke­zet főagronó- musa, Ősz Nándor ázzál fogadott, hogy nagyon várták a tavaszi esőt, de nem ennyit. Ennék kö­szönhettem a -szerencsét«, hogy április végén őt az író­asztal mellett, találtam. Termelőszövetkezetük csak- i nem hatezer holdon gazdálko­dik. . *oocá 4300 holdat hasz­közepén az összes őszi kalá­szosuk fejtrágyázásáról már múlt időben beszéltek. Azóta 400 holdat vetettek be a ko­ra tavasziakkal (lucerna, bor­só, takarmánykeverék), 6 be­vetették a tervezett 120 hol­das napraforgóterületüket is. A somogyszilieknek ez utób­bit -megéri« termeszteni. A talajerő-utánpótlást folyama­tosan biztosították, a műtrá­gyázás mellett ebben az évben 200 holdat szerves trágyáztak. Azon a területen, ahol a ked­vezőtlen adottság miatt szán- tóföldá növényt nem tudnak termelni, erdősítettek, 30 hol­dat telepítettek be facseme­tékkel. Kukoricából 120 holdat si­került bevetni, mindössze 10 százalékát a tervezett terület­nek. A talaj készen áll, s ha az idő engedi, naponta -200 hold kukoricát, vethetnek. Dömötör La­jos agronómus elmosolyodott, amikor meg­kérdeztem : — van-e mogrnűvelet'.en földte­rületük ? — Ha február végén kér­dette volna — válaszolta —, jrosz és német szöveggel, at- , szített áruknak m rekláHlot csináljak. Fölösleges lenne an­nál is inkább, mert ezekre a készítményekre már megvan­nak a vevők; szerződések ga­rantálják, hogy nem marad "aktáron egyetlen üveg . sem. Csupán azért írom le mind­ezt, hogy érzékeltessem: ilyen áruk is kerülnek ki somogyi mezőgazdasági üzemből. És ezért volna jó, hogy ha ezekkel az előállító — vásár­lóköreibe lépne. Hallottam, hogy tervezik: Siófokon nyíl­na egy bolt, ahol az újhe- ’yiek ezekkel a konzervekkel meg gyümölccsel, a bogiáriak szőlőlével, szőlővel és más gyümölccsel, a Kaposvári Ál­lami Gazdaság hússal és hús­készítménnyel mutatkozna be, mintegy -emberközelbe« ke­rülve a fogyasztóval. Ezt a lépést csak helyeselni lehet. Megkockáztatok még egy to­vábbi fél lépést is. Arra gon­dolok, hogy ott, abban a bolt­ban esetleg adagolt . befőttet is árusíthatnának, azaz kíván­ság szerint helyben fogyasz­tásra kiszolgálhatnának. Ott­hon megszoktuk a kompótot, üzemi étkezdékben is kapha­tunk, miért ne kaphatnánk máshol is? S ha valakinek így megnyeri az ízlésé*, szíve­sebben — és nyugodt'’1 v an — kér ugyanabból egész üveg­gel vagy üvegekkel azért, hogy haza/vigye. Mindenképpen jó volna ki­lépni ezekkel a saját termés­ből származó, saját konzerv­üzemben előállított t?"uákefk- kel a nagy közön.::..'g a vásár­lók elé. Így ezek a készítmé­nyek további és még közvetle­nebb elismerést szerezhetné­nek a gazdaságnak. talán igent mondok, de erről nálunk már nem aktuális be­szélni. Lucernából 150 hold új ve­tést, s majdnem ennyi felül- vetést végeztek el, s már látni lehet 150 hold cukorrépájuk sorait. Ez utóbbinak 60 száza­lékán a gyomirtás is kész. Ter­vezett kukoricaterületük 90 százalékban alapműtrágyázott és ezt be is munkálták. Igaz, mindössze 120 holdat sikerült bevetni, és jött a kényszerpi­henő. A csírázáshoz nagyon kellett az eső, de most már legalább ennyire kellene a jé idő, a meleg. Legégetőbb és soron következő feladatuk: minden erőt a kukoricavetés­re és a vegyszerezésre össz­pontosítani. Négy egymással határos ter­melőszövetkezet, megközelí­tően 17 ezer hold gazdája. Te­rületi adataik, termelési adott­ságaik eltérőek. Gondjaik, problémáik megközelítően azonosak. Éltek a kedvező ko­ra tavaszi lehetőségekkel, és most türelmetlenek, mert a kiszámíthatatlan időjárás egy jó kezdetet szakított félbe. A türelmetlenség mellett helyet kapott a bizakodás is, akkor, amikor eddigi munkájukról beszéltek, hiszen fél hónapnyi előnyük van a múlt évhez ké­pest még most is. Kétségtelen, a határszemlék nem lehetnek teljes értékűek. Hiányzott, a jó, napfényes idő. De teljes ér­tékű a ki nem mondott biza­kodás, az eddigi, idejében el végzett munka. n f. Rajéra Janos

Next

/
Thumbnails
Contents