Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-25 / 95. szám

Közel-keleti események El-Sazli tábornok nyilatkozata a 18 arab ország küldötteinek tanácskozásáról Az egyiptomi külügyminiszter hazautazott New York-ból Az Arab Liga tagállamai ve­zérkari iónokéi két napig ta­nácskoztak Kairóban. Ennek a ■megbeszélésnek befejeztével .nyilatkozatot adott El-Sazli, az egyiptomi fegyveres erők ve­zérkari főnöke, az Arab Liga katonai ügyekben illetékes fő­titkár-helyettese, El-Sazli tá­bornok elmondotta, hogy a 13 arab ország képviselőinek rész­vételével megtartott ülésen minden egyes vezérkari főnök jelentésben számolt be arról: milyen országa hadseregének felkészültsége, és milyen lépé­seket. tettek a múlt évben az egységesített arab stratégia célkitűzéseinek megvalósítá­sára. A keleti front helyreállítása mindeddig nem járt sikerrel — mondotta az egyiptomi ve­zérkari főnök, s beszámolt ar­ról is, hogy a Jordániái király« ■lyal e kérdésben folytatott ta­nácskozások zsákutcába ju­tottak. Ennek okát abban je­lölte meg, hogy amrnani vé-. lemény szerint a keleti front helyreállításáról előbb politi­kai síkon kell tárgyalni, csak aztán lehet áttérni a kérdés katonai vonatkozásaira. Eigy kérdésre válaszolva Saz- li végezetül közölte, hogy a tanácskozáson nem vetették föl az arab államfők csúcsta­lálkozójának lehetőségét. * # « El-Zajjat, az Egyiptomi Arab Köztársaság külügyminisztere, aki 10 nappal ezelőtt érkezett New Yorkba, hogy részt ve­gyen a Biztonsági Tanács kö­zel-keleti vitájában,, vasárnap este nyilatkozott az amerikai CBS .televízióban, • Az egyiptomi külügyminisz­ter leszögezte, hogy Egyiptom nem békül meg a Közel-Kele­ten lévő »tűrhetetlen helyzet­tel-«, nem fogadja el, hogy Izra­el továbbra is megszállás alatt tartson arab területeket. Hang­súlyozta: országa minden esz­közt felhasznál a kérdés ren­dezése érdekében. Kissinger beszél az amerikai külpolitikáról Az egyiptomi külügyminisz­ter nyilatkozata további részé­ben kijelentette: kormánya el­várja a Biztonsági Tanácstól, hogy a lehető legalaposabban tanulmányozza a közel-keleti helyzetet, nyújtson támogatást a probléma megoldásában. Az Egyesült Államok közel-keleti szerepét értékelve El-Zajjat bírálta az amerikai kormány álláspontját, s megbélyegezte az izraeli agresszoroknak nyújtott támogatást. — Az Egyesült Államok — mutatott rá Zajjat — minden évben hatalmas eszközöket bo­csát Izrael rendelkezésére, köz­tük repülőgépeket és más tö­megpusztító fegyvereket. Wa­shingtonban ezt azzal magya­rázzák, hogy Izrael »védei­jmét« biztosítják segítségükkel. — De milyen »védelemről lehet szó akkor, amikor éppen Izrael tart megszállás alatt arab területeket? — tette föl a kérdést az egyiptomi külügy­miniszter. A közel-keleti konfliktus megoldásának kilátásairól szólva El-Zajjat ezúttal is el­utasított mindenféle részleges rendezési tervet. Az Associated Press amerikai hírügynökség közgyűlésén be­szédet mondott Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbizton­sági tanácsadója. Kissinger Nixon Európával kapcsolatos új politikai terveit körvonalazta. (Telefotó: AP-MTI-KS) Véget ért a holdjáró negyedik „munkanapja“ Befejeződött a Lunohod—2. szovjet automata berendezés negyedik »holdmunkanap j a-. A sziklák borította rendkívül nehéz terepen a holdjármű eddig összesen 36 200 méternyi utat tett meg, számos televí­ziós felvételt készített és kü- * lönböző méréseket végzett. A Lunohod tevékenységé­gének színhelye egy hatalmas tektonikus törés volt, ennek lejtőjét térképezte föl tv-ka- merák és teleszkópikus mérő­műszerek segítségével. A ne­gyedik munkanapon a térség mágneses viszonyainak fölmé­résére 'i6 sor került. Az automata holdjáróval április 22-én létesített rádió­kapcsolat során a berendezést fölkészítették a következő holdéjszakára, amely az érin­tett térségben május 7-ig tart. ! Varsói Szerződés Egyezmény ; a tagállamok között 1973. április 24-én Moszkvá­ban aláírták a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erői vezérkarának és más irányító szerveinek a jog­képességéről, kiváltságairól és sérthetetlenségéről szóló egyezményt. Az egyezmény aláírói: Kt- ril Nesztorov, a Bolgár Nép- köztársaság külügyminiszter- helyettese. Marjai József, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminiszter-heti . ttese, Ős- kar Fischer, a Német Demok­ratikus Köztársaság külügy­miniszter-helyettese. Jan Czap- la, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszter-helyettese, Nicolae Ghenea, a Román Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztériumának főtitká­ra, Nyikolaj Rogyionov, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének külügy­miniszter-helyettese. Franti- sek Krajcir, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­ügyminiszterének első helyet­tese. Az egyezmény aláírásánál jelen volt Ivan Jakubovszkij, a Szovjetunió marsall ja, a Varsói Szerződésben részt ve­vő államok egyesített fegyve­res erőinek főparancsnoka, a fent említett államok moszk­vai nagykövetei, valamint a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői ve­zérkarának képviselői. (MTI) Hafez nemzeti egységkormány létrehozásán táradozik Amin Hafez, kinevezett li­banoni miniszterelnök vasár­nap este bejelentette: »nemze­ti egységkormán y « létrehozá­sán fáradozik, s reméli, hogy az új kabinet sikerrel fog meg­birkózni a külső veszéllyel és az ország belső bajaival egyaránt. • * • A Libanonban élő ameri­kaiak vasárnap »húsvéti me­netet« rendeztek a paleszti­najak ügyének támogatására. A Bejrutból az egykori szádó- ni kereszteslóvagok várához felvonuló menetben . 150 ame­rikai vett részt, az amerikai kormány közel-keleti politiká­ját megbélyegző s a Palesztina! nép jogainak helyreállítását követelő táblákkal. Igyekeznek megrongálni az izlandi őrnaszádokat A Nagy-Britannia és Izland között dúló »tőkehalháború-« eddigi legsúlyosabb incidense zajlott le keddre virradóan: egy brit halászhajó szándéko­san összeütközött az egyik iz­landi őrnaszáddáL — Ezt je­lentette be kedden az izlandi parti őrség. Mindkét hajó súlyosan megrongálódott. A parti őrség szóvivője tel­jesen felelőtlennek minősítette az angol halászhajó manőve­reit, amelyekkel már eddig is több ízben igyekeztek meg­rongálni az őmaszádokat. A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen cselekede­tekkel nemcsak az örn aszó­dok személyzetének életét ve­szélyeztetik, hanem kockáztat­ják saját legénységükét is. Két gerillaszervezet egyesülése Az Al-Desztur című libano­ni hetilap hétfői számában ar­ról közöl értesülést, hogy az El-Fatah és a Palesztinái Né­pi Felszabadítás! Front, geril- laszei-veaete ■— a két csoport autonómiáját megtartva — lét­rehozták a Palesztinái Nem­zeti Front magvát. A két csoport vezetői Kairó­ban és Bejrutban megtartott tanácskozásaikon megállapod­tak abban, hogy a szervezet minden arab rendszer irányá­ban megőrzi függetlenségét és hadműveleteket hajt végre a megszállt területeken. Nemzetközi terror állami szinten Aligha jártak messze az igazságtól azok, akik 1967-ben, amikor napvilágra kerültek az j arab—izraeli háború részletei, azt mondták: az izraeli titkos­szolgálat a világ egyik legjob- .bain szervezett és legprecízeb­ben működő szervezete. E meglehetősen kétes hírnevet akkor szerezte Dajanék ország­határokat nem ismerő »titkos •szeme és füle«, amikor a leg­utóbbi háborúban még az egyiptomi pilótákat irányító rádióadók kódjeleit is megsze­rezték, s arab nyelven adtak zavaró utasításokat Nasszer katonáinak. A lehetséges legnagyobb tö­kélyre fejlesztett titkosszolgá­lat — noha Izrael »biztonsá­ga« szempontjából bizonyosan hasznos — mégis jelképe egy elítélendő politikának. Legyen bármennyire is igaz, amit a Tél-Aviv-í propaganda nem- győz hangsúlyozni, hogy »Izra­el ellenséges arab tenger kö­zepén él«, a mesterségesen fel­duzzasztott titkos szervezet végül is egészségtelen daga­nat egy méreteiben és népes­ségét tekintve olyan kis ország testén, mint Izrael. S hogy. mégsem fakad ki és válik le, annak oka az, hogy a titkos- szolgálat két szerepe tökéletes összhangban van a hivatalos politikával. Legutóbb Bejrútban, a liba­noni főváros kellős közepén. — szinte az ország biztonsági szerveinek statiszta,lása mellett — dörögtek a fegyverek, rob­bantak a bombák és folyt a vér. Az izraeli kommandók -tökéletes munkát« végeztek, a titkosszolgálat újra bizonyí­tott. — Megtorlásul — mond­ták Tel Avivbam, a Palesztinái harcosok khartúmi és ciprusi akciói miatt. Szemet szemért, fogat fogért — ez Golda Meir kormányának logikája. Csakhogy ez a logika lényegében hamis logika. Ha­mis, mert nem felel meg a té­nyeknek, illetve végtelenül le­egyszerűsíti azokat. A Palesz­tinái gerillák akciói ugyanis nem egységesek: ismeretes, hogy a leginkább hírhedt, a viliág közvéleményének felhá­borodását kiváltó gierillaakció­kat — repülőgéprablások. müncheni, khartúmi, ciprusi merényletek — nem a Palesz­tinái nemzeti felszabadító mozgalom hajtotta végre, ha­nem csak egy maroknyi, elszi­getelt csoport. (Többnyire a Fekete Szeptember.) Sőt. a Jasszer Arafat vezette hivata­los mozgalom mindig is elha­tárolta magát az efféle akciók­tól. Izrael ezzel szemben hivata­losan állami szintre emelte a terrorizmust. S nemzetközi jo­gilag és erkölcsileg is ez óriási különbség. Nemhiába nevezik a Fekete Szeptember mozgal­mát felelőtlennek; a mozgalom ugyanis a maga szazegynéhány tagot tömörítő szervezetével egyszerűen egy terrorakciók­kal operáló kalandor csoport, Izrael viszont felelős kormány- nyál rendelkező ország, tagja egy sor nemzetközi szervezet­nek (többek között az ENSZ- nek is, amelynek hivatalosan is elfogadta alapokmányát!). S Izraelt nagyon is körülha­tárolható normák — nemzet­közi, állami létéből következő normák — kötik, illetve kor­látoznák. A Tel Aviv-i politi­ka azonban nem érzi magára nézve kötelezőnek ezeket a normákat... A napokban New Yorkban, az ENSZ székhelyén a Bizton­sági Tanács is elítélte a Liba­non elleni agressziót. Egyetlen állam sem szavazott az elítélő határozat ellen, még a régi patron us, az Egyesült Államok sem, Kurt Waldheim, ENSZ- főtitkár pedig fölkérte Jarrin- got, hogy készítsen jelentest a közel-keleti helyzetről, mert májusban ismét a közgyűlés elé viszi a kérdést. A Szovjet­unió nem adta voksát a leg­utóbbi elítélő — de mégis kompressziumokat tükröző — határozathoz, Anglia és az NSZK pedig tiltakozott a Tel Aviv-i kormánynál, mert az' izraeli kommandók tagjai a tét állam hamis útleveleit hasz­nálták föl. Forr, pezseg a közel-keleti helyzet, egyenlőre csaknem át­láthatatlanok a frontok. Egy dolog azonban mind erőseb­ben körvonalazódik: a hivata­losain is állami szintre emelt izraeli terrorizmus láttán mind több ember ismeri meg Tel Aviv igazi arcát és szándékért. Cs. T. Külügyminiszterünk algériai és marokkói látogatása Magyarország és Algéria gazdasági kapcsolatai az észak-afrikai ország függet­lenségének elnyerése után alakultak ki. A két ország eb ső kereskedelmi és kliring- fizetési megál’apodását 1985 februárjában írták alá. majd a következő évben a műszá­ki-tudományos együttműkö­dési megállapodás is 'létre­jött. A megállapodások alá­írása utáni első évékben a forgalom .még stagnált, 1969- ben azonban már erőteljesebb lendületet vett a két ország külkereskedelme. Az 1970 augusztusában aláírt magyar- algériai gazdasági együttmű­ködési megállapodás alapján Magyarország 20 millió dol­láros hosszú lejáratú hitéit nyújt Algériának, s így to­vább fokozódott a magyar export. A két ország kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztését a ■magas szintű látogatások is elősegítették. Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnö­kének 1971 decemberi láto­gatása során írták alá dr. Bí­ró József és Layachi Yaker miniszterek a magyar—algé­riai gazdasági, műszaki—tu­dományos együttműködésről szóló megállapodást, s létre­jött a magas szintű vegyes- bizottság. Ez évente rendsze­resen áttekinti a két ország gazdasági kapcsolatainak ala­kulását, segítve ezzel a gaz­dasági, a műszaki és a tudo­mányos együttműködés bőví­gyesbizottságának immár a második ülésszakán vesz részt (ez várhatóan április 25-től 30-ig tart). Az ülésszakon már biztató eredményekről számolhatnak be a ' részve­vők. s újabb lehetőségeket is föltárhatnak a kapcsolatok bővítésére. Algériából dr. Bíró József legkésőbb máius elején Ma­rokkóba utazik. Ott Ä. Ben- szliman kereskedelmi, ipari és bányaipari miniszter meg­hívására a 25. — jubileumi. — casablancai vásárt tekinti meg. Ez alkalommal vendég­látójával megbeszélhetik majd — a kérdések széles kö­rét átfogva hazánk és Ma­rokkó gazdasági kapcsolatai­nak eredményeit és tovább­fejlesztésének lehetőségeit i6. Marokkóval 1972-ben kö­tött Magyarország kereske­delmi és kldring-fizetési meg­állapodást. s ezt időközben 'a két fél 1975-ig meg is hosz- szabbította. Kereskedelmi forgalmunk ezzel az észak­afrikai országgal az elmúlt években fokozatosan fejlő­dött. s a korábbi 3—3,5 millió dollárról évi. 5—5.5 millió dollárra emelkedett. Marokkó gazdasági és kül­kereskedelme ugyan hagyo­mányosan nyugati országok­hoz — főként Franciaország­hoz — kötődik, de egyre erő­sebb az a marokkói törekvés is, hogy bővítsék az ország gazdasági kapcsolatait a szo­cialista országokkal, köztük Magyarországgal is. Magyar gazdasági körökben ezt a kö­zeledést, szívesen fogadják, tését. A vegyesbizottság 1972 má­jusában Budapesten tartotta első ülésszakát. Ott határoz­ták el, hogy a kereskecieltni kapcsolatokat minél több te­rületen, fejlettebb formájú gazdasági együttműködéssé kell fejleszteni. Dr. Bíró József, a mostani látogatás alkalmával a ma­gyar—algériai gazdasági és műszaki együttműködési ve­mért az együttműködés köl­csönös keresése megfelelő alapot nyújt a külkereskdel- mi kapcsolatok további fej­lesztéséhez, a tartósabb együttműködési formák — például hosszú lejáratú ma­gánjogi és együttműködési megállapodások, esetleg a kö­zös vállalatok — létrehozá­sához. ÚJABB ARANYLÁZ A* arany világpiaci árának gyors növekedése az Egyesült Államokba»; újabb »aranylázt« váltott ki. Szerencsevadá­szok ezrei járják a hegyeket, az egykori lelőhelyeken arany után kutatva. Képünk az Arizona állambeli Congress helyi­ség térségében készült egy »aranyásóról«, aki a nagy esőzé­sektől újból életre kelt patak medrében aranyat mos. (Telefotó: AP—MTI—KS) Ultrabaloldali tüntetés Chilében A Népi Egység koalícióját korábban támogató szélsősé­ges Baloldali Forradalmi Moz­galom (MIR) tagjai keddre virradóan megszállták a chilei munkaügyi minisztérium épü­letét. A munkaügyi miniszté­riumot megszállva tartó tün­tetőle csak Salvador Allende elnök személyes felhívására voltak hajlandók elhagyni az épületet. Allende nem sokkal később nyilatkozatban ítélte el a MIR tettét, s hangsúlyozta: »Tudok a munkásokat, sújtó nehézségekről, de a problé­mákat' nem lehet közhivatalok elfoglalásával megoldani«. A hatóságok egyébként a tünte­tőknek szabad elvonulást biz­tos íöttak. A Népi Egység hatalomra jutása óta a MIR már több alkalommal is erőszakos esz­közökhöz folyamodott, állító­lag a forradalom érdekében, de mindenekelőtt a Chilei Kommunista Párt széles körű meggyőző tevékenysége követ­keztében gyakorlatilag elszige­telődött. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents