Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-22 / 94. szám

I Pálmák az üvegházban Megsuhant a Babadag Történetek a cifra tarisznyából Négyfajt* pálma kapható a Kertészeti és Parképítő Vállalat siótoki telepén. A növények iránt az ntóbbi időben egyre nagyobb az érdeklődés. Dekorációs célokra kölcsönöz is pál­mákat a kertészet. Parkosították a fürdB területét a szezonra az igali fürdő Az tpaTI tanács végrehajtó bizottsága a közeimül óban tárgyalta a kezelésében levő termálfürdő felkészülését a sneaonra. A vízellátást biztosí­tó négy kompresszorból három főjavítást kapott a kevésbé forgalma* téli hónapokban. Befejezték a festést, a mázo­lást, a több ezer forintot for­dítottak a fürdő belső terüle­tének parkosítására. Gyurisics Dániel fürdőveze­tő szólt a fürdőnek és környé­kének köztisztaságáról, a ko­rábbi években ugyanis emiatt sok jogos bírálatot kapott a fürdő. A belső területen több hulladékgyűjtőt helyeztek el, s napközben többször takarí­tanak. Különösen a vendéglá­tó helyek környékén fontos ez. A hétvégi házak tulajdonosai­tól elsősorban a környék, az üdülőházak közti területek t:isztá,n tartását várják, hiszen a jó idő beálltával több száz ember tölti itt szabadságát, j gyümölcsén átás is választéko- Segit a tanács is: műanyag lesz. hulladékgyűjtő zsákot kap Éppen két éve őrzöm a cifra tarisznyát. Egyike leg­kedvesebb emlékeimnek. Szí­nes cérnavirágok vannak raj­ta. díszes minták dicsérik ké­szítőjét. A tarisznyában útba­igazítás is található a hasz­nálathoz,, tisztításhoz: «-Ha el­piszkolódik, bátran ki lehet mosni. Csak dörzsölni nem szabad, mert akkor a fonál felszálasodik. Vasalni visszá­járól kell, hogy a szemek ma­gasak maradjanak«. És volt benne két szép hímes tojás is, meg egy képeslap, amelyen ez állt: »Szegény sánta nyúlasz- szonnyal az utcán találkoz­tam. Belelépett egy tüskébe és nagyon fájt a lába. Kérdez­tem tőle, nem segíthetnék-e neki? Azt mondta, nagyon örülne, hogy ha én ezt a kis csomagot elküldeném, hogy neki ne kelljen vinni, mert már nagyon elfáradt. Hát most ezért küldöm én ezt a szegény nyuszi helyett.« És mindemellett sok-sok ré­gi emléket tartalmaz ez a cif­ra tarisznya. Időnként végig­olvasom a kedves sorokat. Szálkás betű mindahány. A törökkoppámyi Buzsáki Ist­vánná írsea, azé az idős asz- szonyé, aki a tarisznyát ké­szítette. A tarisznya tartalmából egy- egv írást az elmúlt éveidbe» már közreadtam,. így az or­szág más részein is olvashat­ták a mesét a katioabogarok- ról, »akik-« elajándékoztak egy-egy pöttyöt a szárnyukról az őket megmentő kismadár­nak. A másik meséből azt tudtam meg. miért olyan rö­vid a nyuszi farkincája. Am nemcsak mesék, hanem régi népszokások is megele­venednek ezekben az írások­ban. »Emlékek a régi idők­ről. A májusi köszöntő régen« — olvasom az egyiknek a cl- . mét, s a továbbiakban így j folytatódik: »Forgassuk éissza j az emlékek lapjait úgy az 1850—1860 közötti időre, ami­kor még a nagyanyám volt eladósorban. ..« És megy. megy az emléke­zés ízes gyönyörűséggel a má­jus 1-i búcsúról, a májusfaál- lításról, a legények nagy víg- ságáról, a rokon járásról, a vendégvárás és a vendéglátás módijáról... Hogy miképpen rakódtak össze ezek a történetek? Így: »A nagyapám sok mindenről mesélt. Állatokról meg olyas­miről, ami vele megtörtént. Sok mindenről mesélt. Hogy olvasta vagy hallotta mások­tól, mi sohasem kérdeztük meg tőle. A könyveit nagyon szerette, óvta. Ha valaki ke­resgélt közöttük, már észre- \ vette. Mindmegannyit szépen í elrakta a ládájába, és én is csak akkor nézhettem meg őket, ha megmutatta. Pedig 1 engem nagyon szeretett, én voltam a kedvence. Akkoriban még az idős férfiak olyan 1 hosszú hajat hordtak, és én megfésülhettem ...« Szeretettél olvasom a Szent Iváni tűzijáték történetét, * azt, ahogyan a »minden tudó­nagyiapa magyarázatát adta a tűzijátékok eredetének. Aztán: mi is volt az a komatál? Mi- | lyen rigmust mondtak, mi­közben átadták <-húsvét dél­után a szép, szőttes fehér ru­hába belepakolt piros és hí­mes tojásokat, a diós és má­kos' kaláccsal teli, rozmaring­gal földíszített tálat«? Ismét kezembe került a tör­ténet a húsvéti tojásokról, a fűzfabokorban kilesett »be- szélgetés«-ről, amely szerint megegyezett a búbos, a kopasz nyakú meg a kendermagos tyúk a nyúlasszonnyal a fé­szekkészítésről. Persze, mind­ez az után történt, hogy »megsuhant a Babadag — a faluval szemben levő akácot domboldalt nevezték így —, ami azt jelenti, hogy nemso­kára itt a tavasz...« Hadd idézzem az írás végét: »Ez jut eszembe ilyenkor, húsvét idején. Vajon a mostani kis­fiúk és kislányok tudnak-e úgy örülni a hímes tojásnak, mint amennyire mi örültünk, ha elmentünk valamelyik ro­konunkhoz, s ott kaptunk még egy hímes tojást, és az egé­szet egymás me Hé raktuk? Ámelyik a legszebb volt, azt hagytuk meg utoljára ,.j* Bizonyos, hogy időn át ad szép, érdekes ol­vasnivalót a cifra tarisznya — a kedves Buzsáki néni jówó- tábőL Évről évre távolabb kerülünk időbe» esőknek a történeteknek a születési dá­tumától, de amint megsüham a Babadag és új tavasz érkez­tet jelzi, új életre kelnek ezek a történetek is, és tikérankor- nak a virágoktól díszes, cifra tarisznyából. Berness fftre» minden hétvégiház-tulajdo­nos. A zsákokat szemétgyűjtő kocsival rendszeresen ürítik, és a szemétszállításért nem kell fizetni. Aki viszont nem tartja be a köztisztasági in­tézkedést, annak fizetnie kell a szabálysértésért. Még az idén rendezik a für­dőié lep utcaelnevezéseit és házszámozását. Ez a tájékozó­dás egyszerűsítésén kívül le­hetővé teszi a postai külde­mények gyors kézbesítését is. A helyi áfész a tavalyi hat üzletét eggyel bővítette, az egész szezonban kapható lesz a frissen sült lángos és pala­csinta. A korábban érkező vendégeknek választékos reg­gelit tudnak adni. Nem feled­keztek meg a tej- és tejter­mékellátásról sem, ebben a szezonban már a zöldség- és I Mezőgazdasági üzemek figyelmébe! VÁLLALATUNKNÁL LEÉRTÉKELT ÁRON KAPHATOK AZ ALÄBBI MŰHELY ÉS SZERVIZ FELSZERELÉSEK : Régi ár Ft: ÜjárFt: START—5,8 csiszoló 10 700 7 4M KCS—106 csiszoló 1 050 540 Porlasztóbemcrő készülék 2 876 2 010 Kompressziómérő készülék 1 180 590 3—KTH—1600 transzformátor 4 250 2 980 Villamos vibrációs vésőgép 1590 800 MSS—90 szegecselőpisztoly 1707 850 FOiM—6 menctfúró 10 150 5 070 VVSZ—?00 párhuzamos satu 1998 1000 Osztófejvizsgáló készülék 10 650 8380 5 to. fogasrúdemelő 2 010 1400 5 to. hidraulikus emelő 2 336 1 650 T—1042 villamos futómacska 36 780 25 750 T—1032 villamos futómacska 29 490 20 640 VARJUK A FENTIEKRE VONATKOZÓ SZIVES MEGRENDELÉSEIKET. BRÓKER. i J GSlál A Somogy megyei Vendéglá­tó Vállalat üzemelteti e sze­zonban is az Aranykalász ét­termet, a közkedvelt Ínyenc büfét. A tapasztalatok szerint a korábbá évek kirívó hibáit már tavaly sikerült kijavíta­ni, s megnyerték a vendégek bizalmát. Mint a vállalat kép­viselője elmondta, kiemelt idényüzletnek minősítették az ittenit, és megkülönböztetett áruforgalmi és üzemeltetési eljárást írtak elő. Ez évben először a vállalat saját üze­mében készített cukrászter­mékekkel is ellátja a vendé­geket. Esténként. Igali Gyula öttagú népi zenekara játszik. A tanács a társadalmi ellen­őrök bevonásával rendszere­sen ellenőrzi az itt kereskedelmi és vendéglátó­ipari egységeket. Az igali termálfürdő április 15-én a főádényre vonatkozó nyitva tartási rend szerint megkezdte az üzemelést R. J. Ruha az árváknak AZT HITTEM, költözik az | osztály. Mindent elmozdítot­tak a helyéről. De a kaposvá­ri kórház fertőző gyermekosz­tályának két ápolónője meg­nyugtatott. Szó sincs róla. : Csak a szokásos nagytakarí­tást végzi a két szocialista i brigád. • • Egyszerre, 1970 őszén ala­kult meg a Martos Flóra és a j Braun Éva brigád. Azt mond- j ják, azóta jobban érzik ma­gukat a munkahelyen, pedig j több feladat vállalásával jár a , brigádban való tevékenyke­dés. — Szívesen vállalnák külső, nem a kórházhoz kötött mun­kát is, de együtt soha nem tizennégy. Az édesaoyjr* itt dolgozott a kórházban, mi­előtt meghalt. Takarékbetét­könyvet nyitottunk a két gye­reknek, meg ruhákat vásárol­tunk nekik. Nem tudjuk, ho­gyan segíthetnénk még. A 83 éves dédnagyiapával laknak együtt egy rossz állapotban levő házban. Brigádunk egyjk tagja----Szenes Imréné — m ost ipari tanulókkal keresi a kapcsolatot, hátha tudnának segíteni a lakás otthonosabbá tételében — mesélte Pohl Ti- borné, a Martos Flóra brigád vezetője. — Önkéntes szakmai to­vábbképzésre is jelentkeztek a tagok. Most fejeződött be az , -- , , , oktatás, s majd az ősszel vizs­mukodo vagyunk szabadok. Egyszer az j gázunk a tanultakból. Üj egyik éjszakás, máskor a má- J gyógyszerekkel, gépekkel is­sik — mondta Spanits István­ná, a Braun Éva brigád veze­tője. — Verseny nincs a két bri­gád között. Minden munkát közösen végzünk. A legszíve­sebben vállalt feladatunk két mosdósi árva támogatása. A kislány tizenkét éves, a fiú, merkedtünk, így nagyobb a szakmai biztonságunk. Meg ; jobban összekovácsolta a bri­gádtagokat is. Pedig az ele­jén nem lelkesedett mindenki. Szeretnénk állandóvá tenni az ilyen továbbképzéseket. Ter­vezzük, hogy más kórházak gyermekosztályaira látoga- I tunk. Ebből csalt hasasa le#»Hi a kórháznak meg nekünk is. — Mióta komolyabba» vesszők a szakmai fejlődést, meg a kötelező munkán kívül mást is szívesen elvégzőnk, megváltozott a hangulat az osztályon. Kevesebb a plety­ii á, a fölösleges apróságok megtárgyalása, van egyéb, sokkal fontosabb mondaniva­lónk is egymásnak. A BRIGÁDNAPLÓT lapoz­zuk. Sok köszönetét kaptak a Vietnamba küldött takaró­kért; azért, mert az egészség­ügyi szakiskolásokat fölkészí­tették a kollokviumira; a tár­sadalmi munkában végzett rendszeres nagytakarításért. A kórtermeket színes, hímzett térítők élénkítik. Mindegyiket szabad időben készítették a nővérek. A mostani takarításért pénzt kapnak. Elfogadják, mert pó­tolni keR a két gyerek taka­rékbetétkönyvében azt a* összegeit, melyet tavaszi ru­hájukra költöttek. h. e. IKEREKES IMRE ESTE TÍZ ETÁN ; 32. i De most ismét itt állok a portásfülke előtt Az emberek j önnek-mennek, villamosra, autóbuszra szállnak, meg se emelik a kalapjukat. Oda se köszönnek, annyit se mondá­nál?, hogy most már mindenki elmehet. 1 A gyárkapu most is úgy áll, ahogy utoljára láttam. Csak a fekete vasrészekén lett vasta­gabb a por, meg a portásfülke ablakán. Benn, az asztal meg a szék most is azon a helyen, ahogy ottmaradt. A szekrény tetején üres konzervdobozok, a prices sarkán pedig valaki i ottfelejtett egy olajos azerszá- J mosládát. A portás most viszi a leveleket. Az órán tizenegy lesz, ha nem ké6ik, talán úgy jó öt perc múlva A hosszú utca ab- f lakain még reggel leengedték fa rolókat. Nyitva a trafik, az f önkiszolgáló, a patika, a tal- ponálló előtt egy pincér tá­masztja a hátát a falnak. Na­pozik. A gyárkeríté6 — így a napsütésben — kopott, de masszív, mint az öreg várfa­lak, amit csak rág az idő, de nagyon lassan rágja. Délelőtt tizenegy. Most már eljött az óra, hogy megkerül­jem a gyárat. A túloldalon, a hosszú utca gyalogjáróján igyekeznek az emberek, van aki átnéz, hogy mit keresek itt, baktatva a kerítés mellett, de én senkit nem ismerek kö­zülük. A nappali népség ez, sose láttam őket. Idegenek va­gyunk egymásnak. A Nélli vacsorával vér. Most látom csak, hogy az utca aszfaltja, ahol az autók rohangálnak, milyen törede­zett Itt, a kerítés mellett szin­te jobb az út, a csapás, amit én vágtam. Kétoldalán a fü­vek és a gazok elszaporodtak. A 6arkon, ahol legközelebb vagyok a talponállóhoz, meg­állók. Leveszem a napszem­üvegemet. A másik irányból, a temető felől »üt most Ilyen élesen a nap, de a vágóhíd fe­lől, a másik oldalon felhők gyülekeznek. Eső lesz. Most, ahogy befordulok, a kis utcával párhuzamosan, is­merősebb , a táj. Forgalom nincs, az ablakok itt is zárva. Hűtik a lakást. Az ott az árnyé­kos oldaL A gyalogjárón gye­rekkocsit tol egy asszony, s időnként a kocsi fölé hajol, megigazítja a takarót. A gye­rek fényében sütkérezik. Mennyi fényforrás van itt a közelben!... A sötét oldal sarkán most is megállók. Ügy, mint máskor. Kifelé nézve a réten megszá­radt a fű, de lepkék azért vannak. Káposztalepkék. Hogy megzavarom őket, fölcikáznak a kerítés fölé, aztán eltűnnek a gyárudvaron. Milyen egy­szerű. Innen a sötét oldalról sem­mit nem mutat a rét. Semmit nem mutat jobban vagy pon­tosabban, mint éjszaka. Ha nappal megszokjuk, hogy sem­mit se látunk pontosan és mégis meg kell érteni vala­mit, ennél többet nem várha­tunk az éjszakától sem. Vilá­gos. Ezen az oldalon bontották ki a kerítésfalat. A csapás mel­lett még most is téglatörme- lék. Míg be nem falazták, pap­pal innen be lehetett látni á gyárudvarra. Ha most még nyitva lenne, itt beléphetnék, aztán a targonca meg dömper- nyomokmentén eljuthatnék: keresztbe, a raktár mellett, ami leégett, meg a műhelyek mellett, ahol a Perecz Vince vacka volt, ahonnan ugatták a kutyás Elzát, meg a mucusok öltözője, meg a kultúrház mel­lett és a mély hangú gépterem mellett, meg az ócskavasak mellett, amelyekből évek óta már csak a rozsda táplálkozott — szóval így eljuthatnék egé­szen a portásfülkéig. De így csak azt érzem; hogy a gyárudvarból a keríté­sen ót a vasreszelék szaga meg a géptermek levegője árad. Meg dohos pára, azokról a helyekről, ahol éjszaka a pat­kányok rohangálnak meg a tol­vajok neszeznek. Csak az iro­daépület áll úgy, mintha an­nak semmi levegője nem vol­na. Végignézem az ablakait} nincs egy törött üveg rajta. Eltűntek a felhők a vágó­híd felőli oldalon. Én is meg­fordulok: el a gyártól. Ki­lépek a kiserdő felé. Ha jól meghúzom, egy-kettőre ott vagyok. Befelé tartok a réten át, az országúttól és a teme­tőtől egyre távolabb. Vannak még üres helyek. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents