Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-03 / 78. szám

Csökkent az M. Latinca előnye Sárád—Somogyi SE 2:1 (1:1) Korád, 150 néző. V.: Tóth I». A hazaiak fegyelmezetteb- játékukkal harcolták ki a győ­zelmet. G.: Lepenye (2, egyet 11-esből), ill. Meiszner (11- esből). Jók: Komáromi, Ke­resztes, Kudomrák, Sá»i. ill. Máté. Mészer János Marcali VM—Csurgó 1:0 (1:0) Csurgó, 300 néző. V.: Tardi. A marcali csapat már a 4. percben Szita révén gólt él t el, ezt követően végig nagy fölényben játszott a csurgói együttes, mégsem sikerült még egyenlítenie sem. A mar­csali csapat védelmének min­den tagja kiemelkedően ját­szott, a csurgói együttesből Kovács, Viaszaik és Kütisön jeleskedett. Kovács Antal Kapoly—M. Latinca 2:0 (1:0) Marcali, 400 néző. V. Szé­phez. A két testvércsapat ösz- aaecsapásán egy szerencsés góllal hamarosan vezetést szerzett a kapolyi együttes. Eset kővetően, rohamozott a bajnok jelölt, amelynek játéka. azonban nem volt folyamatos. A 88. percben egy újabb * gól megpecsételte a Latinca SE sorsát. G.: Soós. Pintér. Jók: Csáki, Szőcs, Fazekas, Pintér, ill. Király, Engelbrecht. Kisborsó Imre Somogy larnóca—Babócsa 3:2 (0:1) Somogytarnóca, 100 néző. V.: Hardi. Közepes színvonalú mérkőzés, amelyen a vendé­gek időnként nagyon jól fut­balloztak. A tarnócai csapat nagymértékben a kapusának köszönheti, hogy a csapat ki­harcolta a győzelmet. G.: Ben- csik II. (2), Pintér, ill. Takács. Hajdú. Jók: Kátai, Pintér, Bencsik I., ill. Kiss, Takács, Korsós. Novák József Lengyeltóti—Balatonboglár 0:0 Lengyeltóti, 400 néző. V.: Molnár. Jó iramú mérkőzés. A hazai csapatnak volt több helyzete, de nem tudott meg- j birkózni a jól záró bogiári vé- I delemmel és a jó napot kifo- ] gó Magyar kapussal. Jók: ] Sándor. Sohmida, ill. Magyar. Szilágyi. Dr. Körmendy István Barcs—Csokonyavisonta 3:0 (1:0) Barcs, 400 néző. V. Tóth Gy. Vagy kétszáz szurkoló kí­sérte el a barcsi csapatot Cso- konyavisontára. ahol a vendé­gek egy öngóllal hamarosan vezetéshez jutottak. Szünet után jobb csatárjátékával be­biztosította győzelmét a baj­nokjelölt. G.: Éder (öngól), Gulyás, Kuczkó. Jók: Gulyás, Winkler,, Kiss, Kuczkó, ill. Tóth, Somorjai II., Éder, Ga- rai. Szöllős Gyula K. Vasutas—Fonyód 2:1 (1:0) Kaposvár, 150 néző. V. Fö­ritz. Közepes színvonalú mér­kőzés. Mindkét csapat sok helyzetet hagyott kihasználat­lanul, a hazaiak valamivel kevesebbet. G.: Kéti. Bakos, ill. Ferenczi. Jók: Takács, Ba­kos, ill. Kerkapoly, Gyuricza. Horváth Zoltán K. Rákóczi II.—Balaton- fenyves 1:0 (1:0) K. Táncsics II.—Taszár 10:1 (4:1) Tehetségek és sikerek Járási művészeti szemle Nagybajomban Április 4-i sportműsor A Kaposvári Dózsa országos meghívásos (nemzetközi) autófcügyeseegi versenye Ka­posváron, a Kossuth téren. Rajt 13 ó. Tájékozódási futás Április 4, emlékverseny a Somogy megyei Tájékozódási futó Szakszövetség rendezésé­ben Kaposváron, a Nádasdi- erdőben. A versenyzők 9 óra­kor találkoznak a 7-es autó­busznál. (A rendezők 7.30 óra­kor.) Sakk Felszabadulási egyéni vil­lámverseny a Somogy megyei Sakk Szakszövetség rendezé­sében. A versenyen bárki in­dulhat! A verseny színhelye az MTS kaposvári székháza Sor­solás 9 órakor. A fonyódi járás férfi felnőtt egyéni minősítő emlékversenye Fonyódon, a járási hivatal­ban, 9 ó. Kézilabda Felszabadulás Kupa a Fo­nyódi járási Kézilabda Szak- szövetség rendezésében. Fo­nyód, giimn. pálya, 9 ó. Részve­vő csapatok: Balatonboglári MEDOSZ, Balatonszemes, Fo­nyód, Kaposvári Vasas, Se- ge6d. Taszár. Labdarúgás Barátságos mérkőzés: K. Rá­kóczi—Várpalota (NB I B), Kaposvár, Rákóczi-p. 16 ó. (Bálint). NB III: K. Vasas—Paksi Kinizsi, Kaposvár, Rákóczi- pálya, 14.15 ó. Nagyatádi Kini­zsi—Máza-Szászvár, Nagyatád, 15.30 ó. Fornád—Lábod, For- nád. Siófoki Bányász—KÖFÉM SC (Székesfehérvár), Siófok, 16 ó. MEGYEI BAJNOKSÁG: I. osztály: Babócsa—Somogyi SE. Babócsa. 16 ó (Varjas). Taszár—Karád, Taszár. 16 ó (Kovács Gy.). Fonyód—K. M. Lipszkeroo DILEMMA Az élet roppant bonyolult. Naponta ezer problémát vet föl, amit bosszús fejcsóválás- sal igyekszünk megoldani. Az efféle megoldások tekinteté­ben én mindig körültekintő vagyok. Mielőtt döntenék, előbb tüzetesen mérlegelem a lehetőségeket. Elvem: az óva- tosság! Lakásomat nemrég tarta- rozták. Befejezés előtt az a fogas problémám támadt: merre nyíljon az ablak? Kife­lé vagy befelé? — Hát nem mindegy? — kérdezte a mester, aki a ta­tarozást vezette. — Persze, hogy nem — vá­laszoltam. — Mert ha kifelé nyílik, a szél könnyen bevág­ja. — Akkor nyíljon befelé — javasolta a mester. — Na igen, de ha befelé nyílik, sokkal kisebbnek tet­szik a szobám! — Akkor nyíljon kifelé — hangzott a tanács. — Kényelmetlen lesz tisztí­tani ... — Akkor nyíljon befelé. — De ha befelé nyílik, le­mosáskor a padlóra csurog a koszos víz. — Hadd nyíljon akkor ki­felé. — Lehetetlen, hisz ha lá­nyilom, nekimennek a járó­kelők! — A tizenkettedik emele­ten? — meresztette rám a szemét a mester. — Nos. akkor a madarak — helyesbítettem. — Akkor hadd nyíljon be­felé. — Jó, de akkor véletlenül én megyek neki. —■ Akkor nyíljon kifelé — vélekedett nagy elhamarko­dottan a mester. — Igen ám, de ha berúgok és friss levegőt óhajtok szip­pantani, könnyen az utcára eshetek. — Akkor nyíljon befelé! — Jó, de így egy részeg alak behajolhat az utcáról s a szobámban köt ki — ér­veltem — A tyzenkettedik emele­ten behajol valaki? — ámult a mester. — A részegnek a tenger is térdig ér, a tizenkettedik emelet pedig övig .. . — Hát, akkor nyíljon kife lé! — Robbanás esetén köny- nyen kitörhet — érveltem. — Miféle robbanástól? — Bármilyen robbanástól. — Hát akkor nyíljon befelé hagyta rám könnyelmű han­gon a mester, — De akkor . . — Nyíljon kifelé! — Igen ám, csakhogy . .. — Akkor .. . — De ... — Rendben van — mondta a mester, — én megcsinálom úgy, ahogy tetszik. Mindennel készen lett, ami­kor észrevettem, hogy szo­bámnak nincs ablaka. A mes­ter befalazta. Megkönnyeloülten fölsó­hajtottam. A szobában mély csönd, teljes sötétség honolt, ám ettől eltekintve nem vol­tam nyugodt. Hátra volt ugyanis meg egy életbevá­góan fontos probléma meg­oldása: merre nyíljon az aj- ió? Mert ha kifelé nyílik, ak­kor ... Há viszont befelé nyí­lik . . . Szóval az élet rop­pant-roppant bonyolult. potdította: B*rate Bazalt* Táncsics, Fonyód, 16 ó (Klei­ner). Kapoly—K. Vasutas, Ka­poly, 16 ó (Bóna). Balaton­boglár—M. Latinca. Balaton­boglár, 16 ó (Zsalakó). Marca­li VM—Lengyeltóti, Marcali, 16 ó. (Schrantz). Barcs—Csur­gó, Barcs. 16 ó (Schádl). K. Rákóczi—Csokonyavisonta. Kaposvár. Rakóczi-pálya, 12 ó (Keller). Somogytarnóca—Ba- latonfenyves. Somogytarnóca. 16 ó (Buzsáki). II. osztály: az elöl álló csa­patok a pályaválasztók, a hi­vatalos. kezdési idő 16 ó, ahol ez változik, azt feltüntetjük): Lakócsa—Kutas (Fellegi). To­pónál’—Böhönye (Tálas), K. Gazdász—Kadarkút 15.30 ó (Rafiái), Felsőbogát—Potony (Király), Nagybajom—Vése (Aüimann), Mesztegnyő-^So- mogysard (Mayer). Balaton­szentgyörgy—Balatonlelle (Er­délyi), Balatonföldvár—Táska (Bózsa). K. V. Lobogó—Két- hely. 10.45 ó (Móricz). Siófok II.—Szentgáloskér (Császár), Gölle—Tapsony (Pesti). S. ME­DOSZ—Balatonkeresztúr (Var­ga I.), Somogy vár—Tab (Feny­vesi). Kispályás labdarúgás Felszabadulási Kupa villám- torna, Kaposvár. Dózsa sport­telep és a Berzsenyi Ált. Isko­la kézilabda-pályája, 8.30 ó. Ü szás Tóth Lajos emlékverseny, Kaposvár, íedett uszoda, 10 ó. A MŰVELŐDÉSI HÁZ egyik kistermében, műsorkezdés előtt Nagy Klára népművelési felügyelővel a járási bemuta­tót megelőző körzeti verse­nyekről beszélgettünk. Két dolgot emelt ki tapasztalatai I közül. Az 1973. évi somogyi művészeti szemlén tovább ér­ződött a röpülj páva körök mozgalma, a meglévő csopor- tok mellett újak alakultak; s a Petőfi-évforduló is pezsdü- j lést eredményezett a falusi irodalmi színpadok, fiatalok életében. Beszélgetés közben nagyon szép gyermekrajzokat néze- j gettünk. A helyi rajzszakkór tagjai készítették a Petőfi-ju- bileumra. Négyet a pesti kö­zönség láthat csak a Petőfi Irodalmi Múzeumban rende­zett országos gyermekrajz-ki- J állításon. | Látatlanban, csak a nyomta- j tott műsorfüzetet olvasva: a csoportok vállalkozása az ed­digieknél közelebb került ah- j hoz a realitáshoz, amit ők tud- .- hatnak — énekelve, táncolva, * 1 II. elbeszélve előadni — és amit tőlük várunk. Most nem találkoztunk egyetlen idegenül csengő pro­dukcióval sem, így a műked­velő mozgalomnak is könnyebb lesz a megtalált »hang- esi- ' szólása, megfelelni a nagyobb követelményeknek. A nag'ybajomi bemutató színvonalát jól érzékelteti az i is, hogy a harminchárom mű- j sorszám közül huszonhárom ] kapott arany minősítést, hét | ezüstöt és három bronz elis- I mérést. A gigei színjátszó csoport az idén is helyi gyűjtésű foklór- anyaggal készült, most a | leánykéróst, a kézfogót állítot­ták színpadra, a tavalyinál ki­sebb sikerrel. Die az igyekeze­tük helyes, mivel a népélet szokásainak artisztikumát őr­zik tovább. (A feldolgozásnak kell hatásosabbá tennie a szín- | padi megelevenítést.) örültünk ! a somogygesztí irodalmi szín- | pad Tente-baba című összeál­lításának. mely a Fehér László népballada alapján rajzolt ké- j pet az elmúlt századokról, de j szerencsésebb megoldást je­lentett volna a téma tovább­vitele. akár napjainkig. Egy­két jó előadóképességű fiatallal ismerkedhettünk meg a nagy­bajomi irodalmi színpad Pető- fi-összeá,Uításában. A somogy- jádi irodalrpi színpad Petőfi- műsora lehetett volna a legtel­jesebb élmény, ha következe­tesebbek. Az együttes most is tehetséges fiatalokból áll. Most is szépen énekelt az 1968-ban feltűnt ecsenyi Ig- riácz Ibolya, a felsőmocsoládi j Polgár Erzsébet, aikiket — az j egyik Kaposváron dolgozik, a másik a íonyódi gimnáziumba I jár — bizonyára rendszeres 1 | továbbképzésre lehetne biztat­ni, biztosítva fejlődésüket. Mert az is szükséges, hogy a tehetségek ne csak szerephez j jussanak alkalmanként, ha- j nem képességűk is kibontakoz- i hasson. Mint például Vörös ’ Éváé, aki — Petőfi-verset mondott a bemutatón — a Fo­nómunkás Ki&színpad tagja. Kedves meglepetés volt a taszári pol-beat együttes. Ba­logh Flórián és ifjú Balogh Flórián furulyaprodukciója. Talán a legnagyobb meglepe­tés a kadarkúti cigány tánc- együttes volt. Este a cigány- j, tanyán című folklórműsoruk nemcsak a gyűjtőknek nyújt­hat ‘»csemegét« — akárcsak Orsós Sándorné kercseligeti asszony tánca —, hanem a kö­zönségnek is élvezetes. Nagybajom, a házigazda köz­ség kitett magáért: minden műfajban képviseltette magát. Olykor ugyanazok a fiatalok szavaltak, táncoltak, énekeltek, s ez azért jó, mert az eddigi­i vei szemben komplexebb mű­sorszerkesztést tehet lehetővé, j kamatoztatva a csoport tagjai- I nak »univerzális- tehetségét, j kedvét. A tánc talán az egyik leg- j kedveltebb műsorszámot je- I lenti a közönség számára. A taszári fiúk, a kaposfői lányok megérdemelt sikert arattak. Akárcsak az új hetest ének­kar, citerazenekar, a régről is­mert kercseligeti csoport, s a most is remeklő büssüi—fonói —kisgyaláni egyesített kórus. NÉGY KIEMELT díjat is alapítottak erre az alkalomra. | A KISZÖV különdíját a 1 nagybajomi tánccsoport kapta, ' a MESZÖV-ét a kercseligeti- ek, a Közép-somogyi területi t.sz-szóvétségét Büssü—Fonó— j Kisgyalán közös kórusa. A me­gyei művelődésügyi osztály kü- j löndíja Nagybajomban marad j a jól szereplő együttesek tá­mogatására. Horányi Barna Don Quijote lovas szobra Drezdában A drezdai Albertinumban rendezett VII. művészeti kiál­lítás látogatói nagy érdeklődéssel szemlélik Johann Beiz bronzba öntött művét, Don Quijote lovas szobrát. Az NDK központi művészeti kiállításán mintegy kétezer al­kotást mutatnak be, közöttük 130 plasztikai művet. Átadták az idei művészeti díjak Művészeti díjakat adtak at j hétfőn, a Fészek klubban, ha­zánk felszabadulásának 28. ; évfordulója alkalmából. Az I ünnepségen megjelent és az el­nökségben foglalt helyet: Aczét György, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára, s valamint mű­vészeti, politikai és társadalmi i életünk jeles képviselői. A ki­tüntetetteket IIJcu Pál műve­lődésügyi miniszter üdvözölte. A JÓZSEF ATTILA-DÍJ I. fokozatát kapta Csanádi Imre költő, Fekete Gyula író, Fodor András köl­tő, Mesterházi Lajos író, Mol­dova György író. Rab Zsuzsa műfordító és Sziráky Judit író. n. fokozatában Abody Béla kritikus, Buda Ferenc költő. Fekete Sándor irodalomtörténész, Jánosy Ist­ván költő, műfordító, Miklós Pál irodalomtörténész ts Var­ga Domokos író. 111. fokozatában Kovács Sándor Iván kriti­kus, Orbán Otto költő, műfor­dító es Veress Miklós költő ré­szesült. AZ IDEI JÁSZAI MARI-DlJASOK: 1. fokozat: Béres Ilona. a Vígszínház saremüvésze, Bozó László, a i Magyar Rádió főrendezője, Holl István, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze, Horváth Gyula, a József Attila Színház j I színművésze. II. fokozat: Almási Éva, a Madách Szín­ház színművésze. Harsányi Gá­bor, a Thália Színház színmű­vésze, Hofi Géza, a Mikrosz­kóp Színpad színművésze. Kő­szegi Gyula, a Déryné Színház színművésze, Löte Attila, a Madách Színház színművésze. Sik Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház rendezője, Szegedi Eri- Ica, a Vígszínház színművésze. III. fokozat: Csomós Mari, a Szolnoki Szigligeti Színház színművé­sze. Dobák Lajos, a veszprémi Petőfi Színház színművésze, Jobba Gabi. a 25. Színház szín­művésze, Székely László, a j szolnoki Szigligeti Színház díszlettervezője. A BALÁZS BÉLA-DtJ I. fokozatát Huszarik Zoltán filmrende­zőnek, Simó Sándor filmren­dezőnek es Szönyi G. Sándor­nak, a Magyar Televízió ren­dezőjének ítélték. II. fokozatai Czeizing Lajos fotóművész, i Féner Tamas fotóművész, Ko­ca Dezső filmrendező-asszisz­tens és Szalóky József dra­maturg kapta. III. fokozatát Bánki László filmrendező, Bíró Miklós, a Magyar Televí­zió operatőre, Bornyi Gyula, a Magyar Televízió operatőre es Zöldi István filmoperatőr ré­szesült. AZ ERKEL FERENC-DÍJ II. fokozatában Bónis Ferenc zenetörténész, a Magyar Tudományos Akadé­mia Zenetudományi Intézeté­nek munkatársa, Huszár Klá­ra, a Magyar Állami Operaház rendezője és Kocsár Miklós zeneszerző részesült. A LISZT FERENC-DÍJ I. fokozatát Turpinszky Béla, a Magyar Állami Operahaz magánéne­kese kapta. ] II. fokozatában i Bcganyi Ferenc, a Magyar Állami Operaház magánéneke­se, Breitner Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház karmestere, Kocsis Zoltán zongoraművész. Ránki Dezső zongoraművész. Szebenyi János, a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar fu­volaművésze és Szegedi Anikó I aon@cramüvész részesült. III. fokozatát Kotlári Olga. a Magyar Nép~ i hadsereg Művészegyüttesének I szólistája, Pászti Miklós, az Állami Népi Együttes énekka­rának vezető karnagya, Sajti Sándor, az Állami Népi Együt­tes magántáncosa, Sterbinszky László, a Magyar Állami Ope­raház magántáncosa és Tibay \ Kriszta, a debreceni Csokonai | Színház magánénekese kapta. A MUNKÁCSY MIHALY-DÍJ I. fokozatát Huszár Imre szobrászmű­vésznek, Kamotsay István festőművésznek ítélték. II. fokozatát Gyulai Liviusz grafikusmű­vésznek, Kamotsky István. szobrászművésznek, Lenkey Zoltán grafikusművésznek és Sváby Lajos festőművésznek nyújtották át. III. fokozatában Gunda Antal grafikusmű­vész, Kumposzt Éva kerami- | kus iparművész, Muharos La j jós ötvös iparművész, R.ózsa j Gyula művészettörténész, kri- ; tikus. Somos .Miklós festőmű­vész és Veres Lajos ipari for­matervező művész részesült. Somogyi Néplap I 5

Next

/
Thumbnails
Contents