Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-20 / 92. szám

Legbüszkébb az emlékplakettre , 8 Varhato időjárás MEGÖREGEDETT. Ráncos homlokú, barázdás arcú. A szőrme fölött: a redők néha összefutnak, idegesen ránga­tó zruak. Evszámdk. 1909-ban szüle­tett Kaposváron. Az 6t gyer­mek közül ő volt a legidő­sebb. A család nehéz körülmé­nyek között élt. keményen meg kellett dolgoznia a bete­vő falatért Bognár Lett, az­után tizennyolc évesen Hetes­re került dolgozni. Nem so­káig maradhatott nyolc hó­nap után nem tartottak igényt a munkájára A következő ál­lomás megint Kaposvár lett. Nem volt könnyű állást talál­nia, a bognármesterséget sem folytathatta, így aztán pedel­lus lett a cseri iskolában. 1932-ót mutatott a naptár, amikor áthelyezték a Petőfi iskolába Abban az évben nő­sült meg, és tavaly ment nyugdíjba Itt véget ér a sor... Az érvek mögött azonban na­pok húzódnák, a napok mö­gött órák és percek. A munka percei. Csipkét erí tós, kerek asztal mellett ül, középen vázában virág. A szobában megreked a csend. Mégis fotnr a levegő. Amikor beszél, homlokán ki­simulnak a ráncok, mosolyog, és égetnek a mondatai. — Szeretem az embert. S ez az egyetlen mondat, úgy érzem, életem mottója Korán kezdtem a munkát, s a mun­ka egyszerűségre tanít. Fegye­lemre és tiszteletre. Ez min­dennél többet ér. Harminc évvel ezelőtt, amikor a Vö­rös Hadsereg úti iskolába ösz- izegyűjtötték a kommunistá­kat, én hordtam nekik a le­veleket. Bemehettem. Kocká­zatos volt, de vállaltam. Ott tanultam meg igazán, mit je­lent örömet szerezni az embe­reknek, azoknak, akik rá van­nak szorulva a másik segítsé­gére. 1946 fontos dátum az életé­ben. A Hazafias Népfrontnak alapító tagja volt. Ma a váro­si bizottság és a Petőfi utcai körzet tagja. Olyan munkát nem lehet rábízni, amelyet becsülettel el ne végezne. Ki­vette részét a szervezésből, mozgósította az embereket, fi­gyelme a legapróbb részletek­re is kiterjedt. Ott volt min­den választáson. — Tizennégy éven keresztül tanácstagként' intéztem akör­A foitott nyúl harmadik csigolyája Vállalati tolmács a húskombinátban A kaposvári ■nagyüzemek többsége néhány éve rendsze­resen tart fenn kapcsolatot külföldi cégekkel. Egyre na­gyobb szükség van tehát nyel­vekét jól beszélő alkalmazot­takra. Egy-két helyen már egy új munkakör is szerepel a sze­mélyzeti listákon: a tolmácsé. Ilyen vállalati tolmács ár. Sá­rosán Ivánná Lg a Kaposvári Húskombinát áruforgalmi osztályán. — Milyen nyelveken beszel? — Franciául, olaszul, né­metül, szükség esetén angolul és perzsául is. Azért mondom, hogy szükség esetén, mert munkám során inkább csali az előbb említetteket használom. Igaz, volt már eset, mikor egy skandináv ország gépexportő­rével angol nyelven, kellett túrgyalnom. tíárosdyné külföldi kereske­delmi partnerekkel folyó üz­leti tárgyalásokon tolmácsol. — Gondolom, ez nem. tölti ki teljes munkaidejét. — Valóban nem, azonban ilyenkor is bőven van nyelv­tudást igénylő munkám. Az idegen nyelvű exportokmá­nyokkal kapcsolatos ügyinté­zés, az importált gépek mű­szaki leírásának fordítása és z idegen nyelvű kereskedel­mi levelez** mind az. én tel- t .intem. — Milyen 4 munkabeosztá­sa? — Reggel nyolctól déli egyig tart a munkaidőm, de nemegy­szer előfordul, hogy a késő es­ti órákban is sürgősen szük­ség van tolmácsra. — Milyen »-bonyolult mun­ka- adódhat ilyen szokatlan Időpontban ? — Egy esetben például egy Olaszországba induló előnyül­szállítmánynak nem volt Ausztriára érvényes állatorvo­si tranzit okmánya. X vámőr­ség kérésére ezt sürgősen pó­tolni kellett, hiszen az ilyen »kényes-« szállítmánynak órá­ra pontosan a megrendelőnél kell lennie. t— Volt eset,, hogy semmi­képp sem tudott, szót érten' egy külföldivel? —- Ilyen még soha, hiszen mindig van egy nyelv, melyet mindketten beszélünk. Olyan eset viszont már volt, főként a toj tottny úl-szá Uí talányok beindulásakor, amikor csak nagyon nehezen tudtam lefor­dítani a nyaka tekert szöveget. Az olaszok ugyanis nem »le­vágva», hanem »fojtva« szere­tik a nyulat, mivel így az ál­latban marad a vér. Ezt a mű­veletet olasz szakemberek Ta­nították meg gyárunk dolgo­zóinak. A harmadik csigolyá­nál kell lefogni a nyulat, hogy ne tudja megrúgni a munkást. E művelet olaszból való lefor­dítása volt a legnehezebb. — Ügy hallottam, hogy csa­ládja minden tagja több nyel­vet beszél. — Előttem a lányom dolgo­zott a mostani munkahelye­men, ő most főiskolás. Fiam pedig, aki jelenleg egyetemis­ta. a nyári szünetekben »tol­nia eskodik«. — Gondolom, nemcsak a vállalatnál van szükség nyel­vet tudó emberre — Valóban. Néha a rendőr­ség vagy a bíróság is fölkér, tolmácskodásra, sőt. legutóbb egy magyar lány és egy német fiú esküvőjén a fiú helyett én mondtam ki a boldogító igent. H. F. zet ügyes-bajos dolgait. Si­került kiharcolnom, hogy a Petőfi utca mindkét oldalát lebetonozzák. Sokszor meg­esett, hogy késő este keresték föl, legyek szíves elintézni valamit, Né tettem volna meg? Természetesen előfor­dult, hogy nem sikerült vala­mit kiharcolnom. £n ideges­kedtem a legtöbbet miatta, és ha valóban igazságosnak érez­tem a kérést, kötelességem­nek tekintettem, hogy a vé­cére járjak. Topolícs Lajos huszonhét éve tagi a a Pedagógus Szak- szervezet megyei bizottságá­nak. — Egyszer Budapestre küld­ték tanfolyamra. A részvevők közül én voltam az’ egyetlen, aki nem végzett főiskolát. A tanfolyam végén az eredmé­nyes vizsgáért könyvvel ju- t-almaztak. Tizen'--U éven ke­resztül mint munkavédelmi és bárfelelős dolgoztam a .szak- szervezetben. Tavaly mentem nyugdíjba, de nem tudom ab­bahagyni a munkát. Hét éve ’élünk a feleségemmel a Kuli­nyin városrészben. A Kisfa­ludy utcát parkosítottuk, fá­kat ültettünk, füvet vetet­tünk. Előkerülnek a kitüntetések is. Boldogan mutatja őket, s ahogy valama’yik a kezébe kerül, érzem, most újra átéli mindazt, amiért jutalmazták. — Az erkölcsi elismerés nekem mindennél többet ér, olyankor sokszorozódná érzem azt az energiát. melyet a munka közben veszítettem. Es ez a világon a legszebb érzés. MEGKAPTA a F eiszabadu­Az emberek UÍbbféL©- Jj£' .-wy-^w----­Kép pen viszonyulnak a mete­orológiai előrejelzéshez. Egye­sek abszolutizálják, tehát ha a rádió bemondja, hogy tizenöt fok lesz a hőmérséklet, akikor szerintük az ország egész te­rületén pontosan annyinak kell lennie. Akadnak kétke­dők. ök a prognózis után csak csóválják a fejüket. No, no, majd meglátjuk... Az igaz, hogy a hozzá nem értők szá­mára egy kicsit misztikusnak tűnik az élőre jelzés. Honnan tudják, hogy milyen idő lesz? — kérdezi magától az ember, amikor reggel, munkába in­dulás előtt a meteorológus ta­nácsára leakasztja a fogasról az esernyőt, mivel eső várha­tó. Dr. Böjti Bélát, a siófoki meteorológiai ob,szerva tori urn vezetőjét is ezzel 4 kérdéssel kerestük meg. Válaszként először a falon levő Európa-térképre muta­tott: ’ — Rendszeres kapcsolatban állunk a közép-európai mete­orológiai központokkal. A lég­körfizikai állapotról — amely nagyban meghatározza a kö­vetkező 12 óra időjárását — jelentést kapunk. Erre egyéb­ként különösen nyáron lesz szükség, amikor naponta vi­harjelzést adunk a Balaton és a Velencei-tó környékére. A kapott információhoz járulnak a saját méréseink. Á kettő együtt azonban még mindig csak anyag, amelyből később lesz prognózis. — Hányféle adatból alakul ki az előre jelzés? — Sokból. Néhány ezek kö­zül: a szél erőssége és iránya, lásd Jubileumi Emlékérmet, a j a leveg6 hőmérséklete, nyomá­Szakszervezeti munkáért ki­tüntetés bronz, majd ezüst fokozatát. Tavaly a Társadal­mi munkáért emlekplakettel ismerték el munkáját, legbüszkébb. Rőhrig Gábor sa, páratartalma, azután a napsütés erőssége, mértéke stb. Amikor minden együtt van, akkor kezdődik igazán a mete- Erre a j orológus munkája, ami egyál­talán nem jóslás, mint ahogy azt sokan hinnék, hanem ma­tematikai, fizikai, logikai mód­szerekkel annak keresése, hogy itt helyben, a Balaton környékén mi a meghatározó a kapott adatokból. Melyik té­nyező mennyire befolyásolja a következő óiák időjárását — Előfordul, hogy tévednék? szór is. Tehát mérhető, hogy jót dolgoztunk-e. — Nyáron a meteorológiai obszervatórium legfon tosebb feladata a viharjelzés. Ez ho­gyan történik? — A meteorológia a viharon szélvhart ért. Amikor az imént említett módszerekkel regiszt­— Ritkán, Pontos feljegyzést | Páljuk a vihar közaled+ét, vezetünk minden élőre jelzett | adatról. Utána ellenőrizzük, megállapíthatjuk annak erős ságiét is. Ha a szál erőssége 3 hogy jó volt-e a prognózis. így ! órán bélül nem haladja meg a kimutatható, hogy majdnem mindig ugyanazok az adatok kerülnék be élXgör és másod­Ajándék húsvétra Több mint hetven húsvéti képeslapot küldött el a Brá- dics család Kaposvárról, a Gorkij utca 99-ből az ország különböző részeibe. A lapok címzettjei családok, brigádok, üzemek, a húsvéti jókívánság mellé pedig mindig odakerült ez a mondat: Jól vagyunk, kö­szönjük a segítséget. Néhány hónapja történt, hogy a tizenkét éves Bradics Laci levelet írt a Kepes Újság szerkesztőségének. A levélben elpanaszolta kis élete min­den bánatát öten élnek a szo- ba-konyhás lakásban; özvegy édesanyja, beteg kishuga, nő­vére és annak kisgyereke. Édesanyja kevés fizetéséből — 1300 forintot keres a városi tanácsnál mint takarítónő — tartja el a csaladot, de beteg Forckorangkopása van a lábá­ban, menni is alig tud- Szűkö­sen élnek, a kis keresetet na­gyon be kell osztani. De a gyerek a nehéz anyagi körül­ményeket. saját életén keresz­tül méri. Néki nincs biciklije, mint a többi gyereknek, és nem utazhatott a Balaton mellé. Megjelent a cikk az újság­ban, , és levelek, csomagok, pénzküldemények érkeztek a Gorkij utcába szinte az ország minden részéből. Elsőnek a kaposvári posta dolgozói ko­pogtattak Brádicsék ajtaján. A kisfiút háromhetes üdülésre vitték a Mátrába. Mielőtt el­utazott, mindén »fölszerelés­sel« — pizsamával, tornacipő­vel. melegítővel — ellátták. Akkor már egyre többen küld­ték ajándékot Érkezett ke­rékpár is — három. A Brádios családot utoljára az elektroncsógyár rácsüzemé­nek Jókai Mór brigádja keres­te föl, Kuminecz Erzsébet bri­gádvezető és hat társa a bri­gádtagok egynapi keresetét és ajándékait — köztük egy cu­korból készült bárányt a gye­rekeknek -» hozta ®1. A kis szobában ülünk a csa­láddal. Lacika a mama válla mögül tekinget ki. Nehezen in­dul a beszélgetés. Brádícsné elfogódott, sír. Köszöni a se­gítséget, megmutatja a két szekrényre való gyerekholmit — ismeretlenek ajándéka. — Nem vártam én segítséget idegenektől. Nem is gondol­tam, hogy ilyen sokan fordul­nak felénk, amikor megjelent a cikk. Azt sem tudtam, hogy ez a gyerek írta azt a levelet. »Ez a gyerek«, Lacika félén­ken válaszol a kérdésekre: — Miért írtad a levelet? — Hát, hogy segítsenek. — Mi szeretnél lenni, ha megnősz? — Kőműves — Miért? — Mert azok. sokat keres» nek. Édesanya otthon van egész nap, annyira fájnak a lábal, hogy menni sem tud- Amióta meghalt a férj«, két ember helyett próbál helytállni. Most azonban nem tudja, hogyan lesz tovább. Orvosi leleteket mutat. A végső következtetés mindegyiken: »Álló, járó fitt- kai munkára neon alkalmas.« {KEREKE* IMRE hogy ESTE TÍZ UTAK »Reumatológiai gondozást igé­hyeL« »T j^yJt rz*1 el. ú vagy * szociális segélyezésre java­ti a kezét.. Az egyike®, már# seit« ?íak,öm 1 Pénz, ajándék, üdülte, se­bogrért, aztán körülnézek, hogy# ‘ mit kell itt még helyre tenni.# gítség. Sok mindé® érkezett <s­Az asztál lapját is végigsimí-f mérésektől és ismeretlenektől 31 Fölnéz a szekrény tetejére, ahorunah a citromleves üveg lekerült Keresi a narancsot. Ott van. Aztán elnyomja a ci­garettát, leemel egy naran­csot 5 * fogával kezdi há­mozni. —- Édes — mondja, ahogy belekóstol.-» Szerencse. Az idén sava­nyúnk a narancsok Az újság is írta, hogy mostanában sokat esik Afrikában, — Ez kubai. — Kubai? — Azért édes. Kubában nem esett Aztáh rtttomjevet tett a teá- ha és lahűtötte. Éppen annyi­ra, hogy inni lehetett. — Csak azt akartam kérdez­ni, hogy élsz. — Köszönöm, vagyok — Nem valami barátságé* a fogadtatás. — Várnak a megállóban... — Az léhet — mondja. —- Csak várjon. Aki nem tud vár­ni, majd továbbmegy. is elloptak egv ötvenest — Nem érdekelnek a nap­pali szarkák, — Csak nehogy éjszaka visz­sza járjanak. — Minek? — Hát hozzád. — Nevet Nem ad semmit a nevetéshez, csak nevet — Hozzám? — Ki van itt más, éjszak»? — Az lehet — Csak azért Vigyázz — mondja —, mert rövidek az éjszakák — Már nem sokáig. Persze, másra számított, ygl­hajtja a tea alját. Kesztyű van mint akinek nem tetszik, utánanéznek. —■ Szóval megvagy? — Ügy-ahogy mondom, — Rövidek az éjszakák. , ____.... _ _ ________________________________ — Hallottad, hogy art a hé- tóm ha vízcsepp hullt volna# hónap alatt Brádiosék­róm rnucust -kivágták? Tőlem a fára. Ennyi az égést f . _ — Indulsz? 1 hoz. Brigádok kérték a gyere­n • # keik fényképét hogy bera­_ , iJp , „ gasz thassák a naplóba, s íelez­Neaesn az óráit: lassan tizen-#,,, , . ■ __ i tók, hogy továbbra sem fleled­— Induljunk . i ***** « védencekről. , ' , f A Képes Üjság cikkírója a BÄ “Ä olyan «ölmyAlwn Űrt. ho£yl *1^ — azon nem tűrt meg gyűrődést — Hát akkor Föláll a a szoknyát mondja örülök^ hogy láttalak Látott minden este. Már) amikor az esti műszakba járt.) a kisfiúnak és családjának Én azonban azt hiszem, at ajándékozás —■ bármilyen szép is, ás bármennyire úgy tetszik, hogy egy darabig segít a gon­Ha meglátott, sose kaptam el) dákon, bajokon — nem végle­Kinézek az ablakon, az ut- nála. Előbb a táskájába rakja, cÁn át a megáiéhoz. Nem áll aztán kiveszi. Megmozdul ét* sankt Elhúzza a száját hogy föléli da aztán ölébe »j­a tekintetét mert valamire nézni, mitó nézne. úgy nth» tudott mallé­gas magoldás. A család sorsán i megnyugtatóbb intézkedéssel i JceUena változtatni. *. ifi. 64 kilométert, javaslatot te­münk a sárga jelzésre, ha meghaladja a 64-et, vörös jel­zésre. — A kRaétmülttaan. rendezett meteorológus konferencián szó volt a viharjelzés korszerűsíté­séről is. Ott hangzott el, hogv. az eddig használt, hang- és fényjeleik helyett villogó fény­jelzést használnak majd. — Kétségtelen, a fejlődés* útja ez lesz. A kiemelkedő pontokon elhelyezett, messzire villogó fényjelzés hatásosabb figyelmeztető, mint a lövés za­ja vagy a rakéta. Ezzel megol­dott egyébként a vihar »lefú­jása« is. Morzejelekkel közöl­hetik, ha eláll a szel. Ennek közlésére azonban most még nincs lehetőség. A fényjeles viharjelzést alkalmazzák pél­dául a Botjeni-tavon. Hazai bevezetésére egyelőre nincs le­hetőség, mert egy ilyen beren­dezés rendkívül drága. A meteorológiai előre jelzés pontosságának útja a berendezések korszerűsítése. A siófoki obszervatórium ve­zetője — ahogy minden, mű­szaki ember — még moder­nebb berendezéseket, műsze­reket szeretne. Pedig az ob­szervatórium már most is ősz szeköttetésben áll a műhol­dakkal. Egyik berendezésül;, az ESSA—8 típusú úgyneve­zett műholdvevő a műholdak áltai ikészített felhőképet ve­szi. A műszer a képet rádiójel- zésekke alakítja, majd ismét képpé. A vevőből a felhő fotó­papírra másolt képe kerül ki. A meteoípológiiaí állomáson, a toronyban, automata időjárási térképvevő, a Ladoga képtáv­író dolgozik Mellette a vü- Lámszámláló, mély a légköri kisüléseket regisztrálja Hő­mérséklet- és légnedvességmé- rő, napfénytartalom- és erős- ségmérő szolgáltatja a rész­adatokat az előre jelzéshez. A műszerék többsége automata, kezelésük azonban szakértói- met kíván. A meteorológia; obszervatórium csupán kilenc emberrel dolgozik, nekik kell éllátniuk az éjszakai ügyéle­tet is. Május elsejétől megsza- porodik a munka, a »hivata­los« prognózis mellett gyakran hívják az intézetet fejledonon is. — Ném Mnék a szezontól? — Nem. Tulajdonképpen er a meteorológus igazi munká­ja. Nagyon szívesen válaszo­lunk a nyaralók kérdéseire is. Shag Márta Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents