Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-20 / 92. szám

Hétmillió forint értékű áru a háztájiból Már a tervben együtt szerepel a közössel A pusztakovácsi Egyesült Erő Termelőszövetkezethez tartozó négy községből — Libiokozniáról, NikIáról, Pusz­taikovácsiból és Somogyfajszról — a múlt évben 7 millió forint értékű árut (hízómarhát, hízott sertést és tejet) értékesítettek a háztájiból a szövetkezeten keresztül a gazdák. Ezen a nagy összegen beiül mintegy ötmilliót tett ki a sertéseladás. Lukács László tsz-elnökkel és Princz István elnökhelyet­tessel beszélgettünk arról, ho­gyan szervezik és segítik eb­ben a jókora közös gazdaság­ban a háztáji árutermelést és értékesítést. — A háztáji sertés tenyészté­si kedv különösen a somogy- fajsziaknái és a pusztaková­csiaknál tapasztalható, a ki­sebb részben a lihickozmaiak- nális. Az utóbbiak azonban a niklaiakkal együtt főként a • á tejtermelésben jeleskednek, a tehenészettel foglalkoznak szí­vesebben. Eladásra szánt hí­zóállataikat és a tejet a gaz­dák a szövetkezeten keresztül juttatják el az átvevőhöz. A Kaposvári Húskombinátban gazdaságunk megbízottja ott van a minősítésnél, s ő nem­csak a közösből, hanem a ház­tájiból kikerült állatok minő­sítését is figyelemmel kíséri. — Ha a tsz adja tovább a háztáji árut, jelentkezik egy bizonyos árrés. Mekkora volt ez tavaly, s hogyan oszlott meg a közös gazdaság és a háztáji ái'ut értékesítő szövet­kezeti gazdák között? — A tavalyi forgalomból az árrés révén a szövetkezetre ju­tó tiszta haszon 128 ezer forint volt. Minthogy a gazdákkal az árrésből adódó különbözetet megfeleztük, így nekik is eny- nyi jutott, s megoszlott közöt­' tűk az értékesítés arányában. Hogy milyen jelentősége van nálunk a háztájinak, mint ki­egészítő jövedelemforrásnak, ahhoz elég néhány példa bizo­nyításként. Ä pusztakovácsi Domonkos István például a múlt évben mintegy 12 ezer forintot kapott tejért, de sok tejet adott el id. Teglonics Já­nos is. A pusztakovácsi Hor­váth Istvánná körülbelül 30 ezer forintot kapott tizenkét hízott sertéséért. Az ugyan­csak pusztakovácsi Kondor László tizenhét, a niklai Csonka István pedig tizenöt hízott sertést adott él tavaly a szövetkezeten keresztül. Ez idő szerint Pusztakovácsiban, Libickozmán és Somogyfajszon átlagosan három anyakoca jut egy-egy háztáji gazdaságra, de akad olyan gazda, akinek öt­hat kocája is van. — Hogy ilyen értéket adhas­son ki a háztáji évente, ezt csak a szövetkezet átfogó, ha­tékony segítségével érhetik el. Milyen módszert alkalmaznak az Egyesült Erő Tsz-ben ? — Tény, hogy a gazdaság­hoz tarbpzó négy község lakos­ságé sok árut ad el, jól hasz­nosítja a meglevő férőhelye­ket. Az utóbbi időben fellen­dült a sertéstenyésztés, főként a jó árak miatt. így jófor­mán a pusztakovácsiak, a So­mogy faj sziak meg a libickoz- maáák látják el választómalac­cal a marcali piacot. Ennek a piacnak nagy a felvevőképes­sége, hiszen a környékbelieken kívül Zala és Veszprém me­gyéből is járnak ide malacot venni. Minden pénteken, a piaci napokon, a gazdaság szinte valamennyi fogata ser­tést visz Marcaliba. De ezeket a fogaterőiket nélkülözni tudja a tsz, sőt a hízók elszállításá­hoz is adunk fuvart. Apróvadak Békés megyéből MflVOSZ kildötlkizgyűfés Kaposvár«) AZ ERDŐK már kdzöldell- tek, a vadállomány naponta friss éleséihez jut. Megtör­téntek a vadszámlálásoik, a vadásztársaságok ismerik ál­lományukat, elkészülhetnek a vadgazdálkodási tervek. A múlt év lezárása és az idei megkezdése után a napokban tartotta a MA VOSZ Somogy megyei intéző bizottsága szo­kásos évi küldöttközgyűlését. A megyei intéző bizottság beszámolója a vadásztársasá­gok működését értékelte. So­mogy megye főleg a nagyva­dak vonatkozásában ért el ki­tűnő eredményeket, e téren a fejlődés egyre nagyobb ütemű. Nőtt a vadásztársaságok be­vétele, javult a pénzgazdálko­dásuk, különösen a lőtt vad értékesítéséből származó ja­vak növekedtek. Az 1971/72. év eredménye megyénkben 342 százalékkal felülmúlta az 1968. évit. Országos szinten az emelkedés 311 százalék volt. Dr. Boda Pál üdvözlő sza­vai után Koncz István, a me­gyei intéző bizottság elnöke egészítette ki a beszámolót. Elmondta, hogy az apróva­dakra vonatkozó terveket nem tudták teljesíteni, az állo­mé nynövelés nem járt siker­rel. Ezért a somogyi vadász- támasírok a Békés megyeiek­kel együttműködési szerződést kötnek. A békésiek nyulat, fácánt, foglyot szállítanak So­mogyba, a somogyiak pedig lehetővé teszik, hogy az otta­ni vadászok megyénkbe láto­gatva hódolhassanak szenve­délyüknek. Az ellenőrző bizottság mun­kájáról Tóth Lajos számolt be. Megtudtuk, hogy a va­dé ' ’ - ''-.'•nil elsősorban az s . f.V/ai van prob­lem- .n kell javítani. A tagdíjbefizetések is rendszer­telenek. A lőtt vad értékesí­tése mindenütt az előírások­nak megüelelöea történi. A számos közérdekű hozzá­szólás során többen fölvetet­ték a vadásztársaságok és a termelőszövetkezetek együtt­működésének gondolatát. Ed­dig ez csak a, darányi és a Dráva menti vadásztársasá­goknál valósult meg, pedig a vadgazdálkodás szempontjá­ból ma már szánté elengedhe­tetlen lenne. Az erdészetek­Szövetkezetünk vezetősége hozzájárult ahhoz, hogy a be­takarítást követően a háztáji sertéseket kihajtsák a gabona- és kukoricatarlóra. Ezzel jú­nius végétől októberig segítjük a takarmányozást. A koca-, süldő- és malactápot szintén a ,tsz biztosítja, igény szerint ol gazdák háztáji állományának. Amikor a szövetkezet terme­lési és pénzügyi tervét készít­jük, már számolunk ezzel az igénnyel, s egész évben gom doskodumk a kielégítéséről. Megtudtuk a szövetkezet ve­zetőitől azt is, hogy a tagság július 1-től december 1-ig ál­lami áron szabadon vásárolhat takarmánygabonát a tsz.-től, sőt ősszel még szárított kuko­ricát is adnak. Az addig mun­kadíjként elszámolt minden száz forint után 5 kiló ked­vezményes árú kukoricát ve­hetnek a gazdák. Azoknak, akik a háztájiban sertéste­nyésztéssel és hizlalással fog­lalkoznak, 60 négyszögöl zöld­lucernát adnak a közös táblá­ból egész évre, négyszögölét 1 forint bérleti díjért. Ezt zöl­den vagy szénaként akkor ta­karítják be, amikor akarják. A nyugdíjasoknak és a jára- i dékosoknak is kimérnek 30 ölet, ha ezt igénylik. — Segítjük azokat a gazdá­kat is, akik szarvasmarhát te­nyésztenek. Három évre olyan nagyságú rétet adtunk ki ne­kik, amekkorát kértek, s ezért négyszögölenként 50 fillér bér­leti díjat fizetnek. A szövetke­zet ezekre a rétterületekre in- gyefi adott szerves trágyát, de éppen azért szól a bérleti idő­szak három évre, hogy a ház­táji tehéntartó gazdák is érde­küknek taxisak a rét termő­képességének megóvását, sőt fokozását. A háztáji tej össze­gyűjtéséről a szövetkezet gon­doskodik : mind a négy köz­ségben van az Egyesült Erő Tsz-nek tejbegyűjtóje, ahon­nan mi egy helyre szállítjuk a tejet, s onnan elviszi a válla­lat. A pusztakovácsi termelőszö­vetkezet ilyen módszerrel se­gíti tagjait a háztáji áruter­melésben és - értékesítésben. Ezek után érthető, hogy a gaz­dák szívesen vállalkoznak ser­tés és szarvasmarha tenyész­A BIZALOM KÖTELEZ Megtartotta alakuló ülését a nagybajomi tanács kel sem volt minden esetben ., , megfelelő kapcsolatuk a tár- te6ere- hxzlalasara. Megerx ez- saságoknak, ezért az erdészeti munkák szervezése gyakran nem volt megfelelő. Az erdő- gazdaság képviselője ígéretet tett, hogy ha időben értesül­nek a társaságok terveiről, a munkát úgy szervezik, hogy az a vadgazdálkodás érdekei­nek is megfeleljen. A hivatásos vadászokat Bőd Lajos megyei főva­dász képviselte. Hozzá­szólásában. hangsúlyozta, hogy a vadászat sport, és a lövés tudományát minden vadásznak jól el kell sajátí­tania. Ezért az erdőgazdaság és az MHSZ közösen egy sportlövőpályát épített, ahol mindenki fejlesztheti képes­ségét. A KÉRDÉSEKRE Rácz Im­re országos fővadász válaszolt. Felhívta a vadászok figyel­mét arra, hogy a golyós pus­kák száma az utóbbi időben rohamosan nő. Egy-egy vadá­szaton 25—30 ilyen fegyvert is használnak, és ez nagy bal­esetveszélyt jelent. Ezért a vadászati fegyelmet fokozot­tabban be kell tartani, az ez ellen vétőket pedig az eddi­ginél szigorúbban kell bün­tetni. A következő időszak felada­tait az egyhangúlag elfoga­dott határozatok összegezik; ezekben szerepel többek kö­zött a hivatásos vadászok is­meretének bővítése, a vad- gazdálkodás javítása, a sza­bályzat rnődofrftáxa. D. X. zel foglalkozniuk, s a közös­nek is hasznot hoz, amelyből, minit minden más gazdasági jövedelemből, végső soron az egész tagság részesedik. Hern esz Ferenc i • M \ $ % ■■■■ i tó ", p§|y «i 1- * . V v Azok, akiknek a Nagybajom nagyközség csaknem három és fél ezer választópolgára a múlt vasárnap bizalmat szavazott, ünnepi eseményre gyűltek össze tegnap reggel a tanács­házán. Az alakuló tanácsülés formájában is tartalmában is más, mint a többi; az újon­nan választott tanácstagoknak tulajdonképpen ezzel kezdődik felelősségteljes és korántsem könnyű munkájuk. A földíszített tanácsterem­ben Kovács István, a helyi Lenin Tsz párttifkára köszön­tötte a nagyközség tanácstag­jait, valamint Molnár Ferenc­nél, a járási pártbizottság munkatársát, Tamás Árpádot, a megyei tanács építési, köz­lekedési és vízügyi osztályá­nak helyettes vezetőjét, dr. Ulrich Károlyt, a Kaposvári Járási Hivatal elnökhelyette­sét. Elsőként Zoliéi Valéria, a választási elnökség elnöke szá­molt be a választás eredmé­nyeiről. Emlékeztetett az elő­készületekre, az ötven válasz­tókerületben megtartott jelölő gyűlésekre. A nagyközség öt­ven tanácstagjelöltjére nyolc sziavazókörben adták le szava­zatukat a választópolgárok, és említést érdemei, hogy száz százalékig eleget tettek köte­lességüknek. Délután fél - ket­tőre a nagyközség minden kör­zetében befejeződött a szava­zás. Ahogy Jaradi Gyula, az ügyrendi bizottság elnöke tá­jékoztatta a tanácsülést, a ta­nácstagok választása hiteles, megfelel a törvényes előírá­soknak. Ezután került sor a nagy­községi tanács végrehajtó bi­zottságának, a tanács elnöké­nek és elnökhelyettesének megválasztására. A jelenlevő negyvenkilenc tanácstag egy­hangúlag elfogadta Péterfai Vincéitek, a Hazafias Népfront községi bizottsága elnökének javaslatát, hogy mint koráb­ban, a következő ciklusra is kilenctagú végrehajtó bizottsá­got válasszon a tanácstagság. Egyetértés és taps fogadta a javaslatot: a nagyközség ta­nácselnökének tisztét továbbra is Dómján László töltse be. Ti­zenöt év óta irányítja a tanács munkáját, az épülő, szépülő, fejlődő nagyközség, a tettek dicsérik tevékenységét. Elnök­helyettesnek Kányási Kálmánt választotta meg a testület. A községi tanács munkáját hathatósan segíthetik — s a tapasztalatok szerint segítik is — a különböző tanácsi bi­zottságok. Öttagú számvizsgá­ló, tizenhat tagú szabálysérté­si, hattagú településfejlesztési, öttagú művelődési és egész­ségügyi, és öttagú igazgatási és hatósági állandó bizottságot hoztak létre. Dr. Ulrich Károlynak, a já­rási hivatal elnökhelyettesé­nek javaslatával egyhangúan egyetértett a tanácstagság, hogy továbbra is Kiss Józsefet jelöljék megyei tanácstagnak. Ez az egyetértés nemcsak a nyilvános jelölésnél, hanem a titkos szavazásnál is megmu­tatkozott. A tanácsülés utolsó válasz­tási aktusa volt a népi ülnö­kök megválasztása. A testület Simon Imrét, Tóth Istvánnét, Herczeg Imrét és a jákói Hor­váth Jánost bízta meg ezzel a felelősségteljes tisztséggel. A tanácstörvény szellemében választott, döntött Nagybajom tanácstagsága. A törvényről, a végrehajtása során eddig szer­zett tapasztalatokról szólt Ta­más Árpád, a megyei tanács osztályvezetőhelyettese. Hang­súlyozta és részletesen ele­mezte a tanács népképviseleti, önkormányzati és államigazga­tási jellegét, ami önmagában meghatározza az elvégzendő feladatokat. Dómján László tanácselnök köszönetét mondott a tanács­tagoknak, s rajtuk keresztül a nagyközség valamennyi lakó­jának a bizalomért. Ahogy mondta, a bizalom jóérzéssel tölti el az embert, egyben kötelez és igen nagy felelős­séggé! jár. Az eltelt két év rö­vid idő volt, de akkorát lépett előre a nagyközség, mint azt megelőzően hosszú idő alatt sem. A cél: tovább folytatni a választási programban meg­hirdetett feladatok végrehaj­tását, amelyek során először is számba veszik a jelölő gyűlé­seken elhangzott javaslatokat, észrevételeket, és meghatároz­zák a végrehajtás módját. Szakorvosi rendelők építése, gyermekorvosi körzet kialakí­tása, orvoslakás, bölcsőde, áruház építése ,— és lehetne sorolni tovább azt a temérdek tennivalót, mely az újonnan, megválasztott tanácsra vár. Nagy és nemes célok ezek, végrehajtásuk nem nélkülöz­heti a lakosság odaadó támo­gatását. V. M. Katonaként megtanulták Akikre számítani lehet — Ne haragudjon, hogy nem fogunk kezet. A gép mel­lett nem lehet eléggé vigyázni, gyorsan olajos lesz a kéz... Négy fiatalember ül egymás mellett a bőrhuzatú kanapén. Nemrégen még zöld egyenru­hát viseltek, és csak távolról figyelték a város forgatagát. A Kaposvári Villamossági Gyár KlSZ-szobájában azonban újrg fölelevenednek a régi élmé­nyek, az egy- vagy kétéves ka­tonai szolgálat emlékei. — Milyen politikai oktatá­sön vettek részt a néphadse­regben? Sallai Attila technológus, az I. sz. műszaki KlSZ-alapszer- vezet tagja: — Február 19-én szereltem le. Negyvenen voltunk egy alapszervezetben, hetenként, egyszer tartottak politikai ok tatást. Időszerű kül- és .belpo litfksi eseményekről hallót tonik előadásokat és vitaindí­tókat. Úgy érzem, hogy a gyári KISZ-szervezetben hasznosí­tani tudom az ott tanultakat. Walter László a II. számú alapsaervezet tagja. Bevonulá­sa előtt már a gyárban dol­gozott, jól ismeri az alapszer­vezetek munkáját. — A hadseregben sportfele­lősnek neveztek ki. Alapszer­vezetünkben. kötelezőek voltak a politikai oktatások, s el­mondhattuk a véleményünket is. Negyvennyolcán tartoz­tunk egy alapszervezetbe. Úgy érzem, használhatók a gyári KISZ-szervezetben is azok a programok, amelyekben ne­künk ott részünk volt. — Kétségtelen, a hadsereg­ben sokkal egységesebb a KISZ-szervezet. A fiatalok egymásra vannak utalva, és ami a legfontosabb, minden gondjukat közösen keli meg­beszélniük és elintézniük. Én is a ©'árból vonultam be ka­tonának. A közeli gyári lá­nyokkal többszőr is rendez­tünk klubdélutánokat, érde­kes és színvonalas vetélkedő­ket. A szabad időben sport- versenyeket szerveztünk, ké­zilabda- és röplabdabajnoksá­gokon vettünk részt — mondja Pozsgai János, a III. számú KISZ-szervezet tagja. \— Mit hiányol a gyári KISZ-alapszervezetek akció­program j ából ? — Nehéz lenne elmondani. Nincs lényeges különbség a két alapszervezet működése és munkája között. A helyzet az, hogy a honvédségi KISZ- szervezetekben a fiatalok sok­kal összetartóbbak, mint egy' gyári vagy üzemi alapszerve- ze^en. Ez pedig azt jelenti, hogy az utóbbiban színvonala­sabb és izgalmasabb program­ra van szükség. Körtés József, a II. számú KISZ-szervezet szervező wtka-j ra két éve vetette le a katona- ruhát. — Mielőtt bevonultam, a ruhagyárban dolgoztam. A kétéves szolgálat alatt a villa­mossági gyárat is meglátogat­tuk, akkor határoztam ed, hogy ha leszerelek, ide jövök dolgozni. Három hónap múlva a vezérlőműhely kultúrosa és sportfelelőse lettem. A politi­kai oktatások közül a VIT- kört választottuk az idén. Ta­valy marxista vitakörön vet­tünk részt. A két év katonai szolgálat rendkívül sokat je­lent az ember életében. Ter­mészetesen a politikai képzett­séget nemcsak a munkahelyen, hanem az életben is hasznosí­tani lehet, A gyár KlSZ-bdzottságának titkára, Boksa Ferenc elmond­ta, hogy ezekre a fiatalokra mindig számítani lehet. Mun­kájuk is példás, és segítik a KKSZ-tagök politikai tudat- formálását. R. & Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents