Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-18 / 90. szám
A szabin nők elrablása ÓVÓNŐKÉPZÉS TELEVÍZIÓVAL Lámcsak, hogy elröpült ti- I zenegy év! Sokan vannak a kaposvári nézők között, akik j még emlékeznek arra, hogyan : rabolták el a szabin nőket egy csendes, »Hannibál« típusú pe- j dagögus: Bányai tanár úr csu- ! dasaép történelmi tragédiájá- i ban... Én csak ezt az elrablást láttam, és nem sajnálom \ azokat, akik jó évtizednyi idő után megint leültek a nézőtérre. A szabin nők elrablása ugyanis az a darab, amelyet könnyen elfelejt az ember. Pillanatnyi élmény. Ettől könnyű, inkább könnyűcske, egy-egy daliLaimfoszlány, egy- egy poén ott ólálkodik emlékezetünkben — azután vége. Ennyi idő után Kellér Dezső jó poénjai megint újak, mosolyt, kacajt, nevetést, bőséges hahotázást is fakasztanak, hiszem bohózat ez ugyebár, amelyben annyit jelent a tragikus történelem, mint a kitömött bagoly Bányai tanár úr polcán. Persze azért korántsem olyan ártatlan darab ez, legalábbis neon akarta ártatlannak látni a kaposvári színház mostani társulata, anélkül persze, hogy megkomodyították volna ezt az ügyesen összevissza történetet. A félmoso- lyokban, a vándorszírü játszadozásról elmondottakban, a kösKÍnház-fohászban volt — vagy csak éreztük? — cseppnyi önparódia, a ripacskodás pellengérre vonása, éppenség- ges jó adag »ripizés« által. De hát ezök csak tónusok a darab mulatságos, groteszk színvilágálban, melyből néhány egészen kitűnő, harsány- nyá színezett figura komikus, slílusegységet j Szilvásy Béla állatorvos a karmester- j pucsférje .. . Réti Erika pamár // A Magyar Nemzeti Galériában kiállítás látható az auschwitzi múzeum képzőművészeti anyagából. A Hazafias Népfront, a Magyar Partizán Szövetség, a Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága és a Magyar Nemzeti met. Méltán, mert a kiállítás anyaga — miként azt a megnyitóban Darvas József, a Magyar Írószövetség elnöke mondta: üzenet az embereknek, hogy tartsa,g tiszteletben a meggyilkolt, megkínzott milliók emlékét, és figyelmeztetés arra. hogy csak a haladás eszméi, a haladó társadalom képesek megakadályozni és békébe szelídíteni a feltörő barbár indulatokat. A vitrinekben, tárlókban a | megölt foglyok használati tárgyai, cipők, ruhák, kefék, gyermekjátékok sorakoznak. Együttesen és egyenként is | megrendítő, megrázó élményt j jelentenek a szemlélő számé- J ra. Képek, szobrok, fafaragó- j sok elevenítik fel a szörnyű élményeket. Az igen csekély szómban életben maradt, akkori kezdő művészek közül ma már nem egy európai hírű. A napokban elhunyt nagy spanyol festő, Picasso egy grafikája is a kiállított anyag között van. Sok kép mellett hazai és külföldi költőik és íróik idézeteit olvashatjuk; Radnóti, Simon István, Pilinszky sorait. A külföldi írók közül legjobban a haladó német író. Apitz Maltz sorai ragadtak meg, miután a valóságnak es a történelmi hűségnek legmegfelelőbben adja vissza a szellemet és a politikai irányt, I mely Ausohwitzot és a hozzá \ hasonló haléltáboroikat életre hívta. Annáik idején azt hir- | dették ugyanis a németek: óik | mindent elkövetnek, hogy a fogolytáborok lakói ■ jód érezzék magukat, és egészségesen térjenek vissza hazájukba, qáthonukba. találó karikatúrája emelkedett len: ugyanúgy, ahogy nagysze- ki. Azért azt nem mondom, rü volt Csorba István és Kom- hogy a népes szereplőgárdában los István két figurája is: Ret- sikerült a szerepfelfogásban, a tegi Fridolin színigazgató és játszásmódban »vezényelnie« nek: Verebes István rendezőnek, annyi azonban bizonyos, hogy jó bűvésze a neve Hetesnek, mert minden arra alkalmat adó helyzetből elővarázsolja. illetve elővarázsoltatja a jókedvet. Végig kitetszett az előadásból: A szabin nők elrablását nem azért tűzték színre, mert zenés darab, mert az egykor országszerte dúdolt slágerei »közét« ki kellett tölteni szöveggel. Itt inkább a szövegközöket tölti ki a zene meg a tánc. Pogány Judit és Kiss Jenő bájosan üde és kedvesen fiatalos kettősét leszámítva általában idegen maradt az énekszó a darab hangulatától, s még inkább idegen a koreográfia: Rajka Péter munkája. Ha ezeket a táncokat jól eljárják az Operettszínházban, már akikor is minden elismerésünk a táncosoknak! Gene Kelly bravúros tánclépéseit parodizálni is csak bravúrosan lehet,', utánozgatni azonban fölösleges! Marad tehát a zenétien, s mégis fűszeres darab, amely hozott játékélményt bőven. Jó! illett, illeszkedett a játékba — a prózai játékba! — olyan színész is, akit mindeddig kizárólag operettben, sőt operett- stílusban láttunk. Pálfy Alice- re gondolunk, aki házi úrnővé, szigorú polgárasszonnyá | csak termetével, hanem a roo- »szürkült« a sok grófné és bá- j i€tt primadonna, a sikerkirálynő csillogó vonzáskörével, ragyogásával »taszított«. Olyan volt, mint egy emlékmű egy »régiszép« játékstílus felett, A két testvér — Irma és Etelka — Pogány Judit és Horváth Zsuzsa — két ellentétes de jól megtalált típus. A kisebb epizódfigurák közül — Korpássy jellegzetesen esetlenné rajzolt alakítását — ifj. Mucsi Sán- | dort említjük meg. A díszletek nyitottak, levegősek, szellemesek, a jelmezek találóak; Gáspár András és Kele Judit jó humorát; fantáziáját dicsérik. Tröszt Tibor ' ’ I ' í;' eddig is többször bizonyította, hogy nerrícsak zenés darabban kitűnő: Róza házi cseléd kedvesen ügyefogyott, lelkendező figurája újabb bizonyiték. Banyai tanár úr általában szürke, összeaszott, esetlen figura, persze nem biztos, hogy csak ilyennek lehet elképzelni. Papp István ilyennek képzelte, pontosan leírta, vagy inkább illusztrálta ezt a figurát, ennél többet azonban nem tudott adni, pedig úgy érezzük, többre ad lehetőséget egy ilyen szerep, miként bőven adott két kitűnő színésznek, Dán- ffy Sándornak és Kiss Jenőnek. Dánffy borkereskedője ,egy sildes sapkás bömbölő szőrmók volt, harsogó köznapi vámpír, együgyű és erőszakos, ha a szinre lépett, lehetetlen volt nem figyelni rá, nem nevetni rajta. Kiss Jenő Szendeífy hosszé- j relmese nagy elismerést érdé- jfelnőttoktatás mel. A fiatal színész az olasz ölmvíig játékhősök lezserségé- vel jár-leél a színen, széles, néha szegletes mozdulatokkal; egész igényes játéka ellentmondott a hagyományos hős- szerelmes sablonoknak, és mégis hősszerelmes volt, csak éppen eredeti, újszerű. Talán a legjobb az egész darabban. Szül. Janáky Vilma amikor színre lépett — Simonyi Magda meghívott vendég — nemSopronban. az Óvónőképző Intézetben televíziót állítottak az oktatás szolgálatába. Az ipari televíziós rendszer, valamint a képmagnó csaknem 100 ezer forintba került. A készülék a tanintézet és az óvoda között működik. A kamera segítségével figyelhetik a jövő óvónői az óvodai foglalkozást. a iioi esfjenjojifiisag; szolgálatában a nerón-é után — egész nagyszerű ű _ Üzenet az élőknek” Mindezekre méltó választ ad Maltz alábbi idézete: »Mindent megtettek, hogy életben maradjanak, de amit nem tettek meg. attól maradtak életben az emberek.« Valóban úgy van, amint a költő, író látta, ítélte. »Le- Galéria együttesen rendezték i gyen az emlékezés sírkövük«, e tárlatot, mely méltán viseld ; miként azt a kiállítás bejára- az »Üzenet az élőknek« cí- j tánál egy felirat hirdeti az elpusztítottak ról. Gyenes Zoltán Berzsenyi Dániel, a magyar t'elvi.ágosodás egyik leg- mesi megelégedettség osztály- nagyobb koltoje, a múlt ^ sza- eifoguitságábol, és a polgári zad elejen ilyen vallomást tett ■ átalakulás irányába fordult. A házasságáról baratjanak, a £eivjiágosodás eszméi rádöb- korabeü magyar n-odalom ve- intették: a haladás érdeké- zeralakjanak, Kaztnczynek ^en SZQkség van a nők szelleBerzsenyl heves belső világ- | megvalósítását? Milyen tényenézeti harc árán kitört írott levelében: »Feleségem teljes együgyüségben találtam, I s abban meg is hagytam ...« Ez annyit jelent, hogy a nemes kisasszonyt szellemileg j igénytelennek, műveletlennek ismerte meg a nősülő fiatal nemes, de ezen cseppet sem akadt fenn. sőt ezt a szellemi igénytelenséget később sem igyekezett eloszlatni benne, mert a kor nemesi közgondol- [ kodása szerint ezt természetesnek találta. ml felszabadítására. Sógornőjéhez, Dukai Takács Judithoz írt későbbi versében az egész feudális rendnek kiáltja oda a szemrehányó, a változást sürgető kérdést: »Hogy a szelíden érző szép nemet Letiltva minden főbb zők együtthatása vezet az értékesebb személyiség kialakulásához? Mindenekelőtt ilyen a magasabb szaktudást és műveltséget elsajátító egyén saját öntudatának növekedése, önmaga értékének helyes megítélése az alapja további fejlődésének. Ehhez járul az az igény, hogy mindennapi üzemi munkájában össze tudja kapcsolni a fizikai és szellemi tevékenységet, mert korunk technikai fejlettsége ezt mind nagyobb mértékben megkívánja. Igény, sikerél- } mény és tudatosság a fejlővan-e?« Ez a rövid nyilatkozat lelep lezi a nők szellemi lebecsülő-j a. polgári átalakulás után a set. íme. nemes uraink nem- j tőkés rendszerben azt már csak a népét zárták el erős nern engedték, hogy nagy szá- §on* I mű munkás- vagy parasztfia- tal tovább tanulhasson. Bizokorlátokkal a veszélyes dolatokat ébresztő tudástól, ^ hanem még saját osztályuk nő tagjainál is fölöslegesnek ítélték a műveltség megszerzését. Tsak semmi felhajtás! (úgy, mint máskor) A minap, az estvéli órákban, hol a Kapos fogadó előtti térre fordul a Fő utcza, erős ostorpattogások közepette a főbejárat elé kanyarodott egy vörös postakocsi, Pest-Budáról érkezvén. Jeles férfiúkat és asszonyságokat hozott magával, kik az öszvz- gyűlt társaságot voltak hivatva jóllakatni s szórakoztatni. Megjöttek a színjátszó urak és hölgyek is, szivárványszínű toalettekben. Különösen pompázatos volt a szubrett ruházatja, de orczája is. Ur- banovícsné — ki a rétesféleségek miatt volt hivatva Kaposvár városába — igencsak nehezen kászálódott ki a hintából, minthogy annak ajtaját vékonyra méretezte csinálója — relatíve az asszonysághoz. A teremben bent nagy mulatságot csapott a tiszteletreméltó közönség, kinek pénztárcája elbírta a terheket. A pincérek, szervírozván a jóféle étkeket, maguk is részesei lettek az estvéncP. s váltak kiváló modorukkal színfolttá. Lám-lám, mit is tesz a Pest-Budai színvonal... Sok gyertyák ragyogtak az asztalokon, mint a pallérozott fők feje búbja. Volt ott me- nue-kártya, hetven forintokért csak a rézdomborítás darabján, amit talán nagynevű művész kalapált ki, hogy ily sokban mérték mz értéket. Kétféle éteklista is találtatott majd minden asztalon, fekete és piros színekben ragyogva, mindegyikükben ugyanaz éteksorral, hogy tisztábban lásson a gyomrára koncentráló polgárság. Aztán asztali kalendárium, amely szivarzsebben is hordattathatik, kinek éppen arra támadna kedve. Reserviert táblák a gótikus ábécének rendje szerént, majd minden asztalon. Mindenek legfigyelemreméltóbb dísze volt az, mit maga a híres vendég, a közismert fő- szakács írt alá: Hegedűs. A pesti Vörös Postakocsi éte'c- csinálója nem tévesztendő össze Balogh Jancsival, ki a helybéli közönség által megszokott czigánybandát vezeté hegedűjével, és időnként dalolni is szokott volt. Bár hallhattuk volna mostan is e jeles férfiút az ide czitált idegen dalművész helyett, kinek ugyan erős hangja i'agyon, ám nem mentes az néhány dissonantiáktól. Sajnos eUnaradtanak az estréröl a helybeli irodalmárok, kik penig híres relikviáknak lehettek volna szemtanúi. Mert minő szerencsés ötlet is ama nagy étteremben kiállítani a híres tollforgató- nak. a Krudynak néhány emléktárgyát. mit a leves és a cikakriposzta között módjában all az étkezőknek megpillantani, a fő helyen egy stampedlinek nevezett pálinkáspohárral. Meg kell említeni a jeles férfiút, ki önként tévedt a színjátszás útjára, s műsorának talpazatja mások ügyes utánzása lett. Bizony hallhattuk volt szájából még a híres primadonnát, a Honthy művésznőt is, kinek penig utánzása igen ritka, csakúgy, mint Feleky Kamill és Rátonyi művész úré! Mégis ő adta az estve fortissimoját, miszerint a műértö közönség nem nagyon engedte el a dobogóról, ismét hallani akarván kac- zagtató mókáit. Különösen hölgvvendégek tüntették ki az előadót lelkes tapsikolás- sal. valamint lövellő pillantásokkal, melyek ugyan inkább szóltak a szóban forgó önkéntes jeles termetének, bordó pantallójának. összegezvén hát a tapasztaltakat, bátran kimondhatjuk a sententiát: pompázatos estve kerekedett, minden megtaláltatott az asztalokon, mik egy egyszerű vendégfogadói vacsorának feltétlenül kellékei szoktak volt lenni! Mondotta is az egyik uraság: Tsak semmi felhajtás! — de nem nagyon hallatszott az ő hangja a nagy mulatság közepette. _ . ., , . , PaJ-Vairol, késnek egy-egy fokozata, egyGuzsalyra, tore kárhoztatni : ^tal nyomában jár a termelés ........ . szokta fokossá Lehetővé válik az A ferfitorveny, vájjon jól , anyagi megbecsülés növekedése is. Természetesen ezen túl az egyenjogúság megvalósításának útján erkölcsi tényezők is hatnak: a tudással rendelkező ember tekintélyének növekedése a családban, az üzemben, a társadalomban. nyitják ezt a polgári iskola , . , , , zsákutcája is. vagy a tanítta- ! Az llyen "ok na§yotab es «ed- tás anyagi nehézségei. A női Pl®P?l€se.bb szerepei tudnak egyenjogúság megvalósulása- tieloltem * csalad jovojenek nak útjában, álltak az elnyomó 11 anyásában, a gyermekek osztálypk érdekei: a női műn- somanak ^ formálásában. Alti kaerőkmek fizetett kevesebb - pedlg a kls közösségben, a csa- bér fokozott kizsákmányolást jelentett, a feudális nézetek maradványai pedig tovább is azt tanították, hogy a nők számára a magasabb műveltség megszerzése fölösleges. A szocializmust építő társadalomban az alkotmány kimondja a nők egyenjogúságát, belefoglalva a tanuláshoz való jogot is. Ennek az elmúlt 27 évben sok eredménye mutatkozott meg: nők tömegei végezték el az általános, majd a középiskolát esti vagy levelező tagozaton, többen még magasabb szaktudást és műveltséget is szereztek, szép számmal láthatunk nőket a politikai, gazdasági, kulturális élet fontos helyein. Mégis vannak még tennivalóink a női egyenjogúság teljes megvalósításáért. Ilyen terület a munkásosztály nő tagjai számára a munkavégzés melletti tanulás, a szakmai tudás, az általános magasabb műveltség megszerzésének biztosítása. Azokról van szó, akik az általános iskola elvégzése után mindjárt a termelőmunkába álltak be. A korszerű termelési technika megkívánja a folyamatos önképzést, ezt pedig a legeredményesebben szervezett formában lehet csak megvalósítani. A céf elérését a dolgozók általános és középiskolái .szolgálják. Iádban így megállja a helyét, az a társadalom, a közélet dolgaiba is hatékonyabban beleszólhat. Párhuzamos mindezzel az öntevékeny életforma megvalósítása, az ilyen emberben kifejlődik a sokoldalú alkotókészség, az üzemi munka ész- szerűsítésében, az újításokban is. Az egyenjogú női személyiség kialakulásának ez az útja a szervezett formában, közösségekben járható végig. Az üzemi munkahely és a dolgozók iskoláinak együttműködése hozza létre ezeket a fejlődési alkalmakat. A szervezett oktatás-nevelés hoz létre a személyiségben olyan értékeket, mint az önálló gondolkodás képessége, melybe beletartozik a felelősséget érző ítéletalkotás, a kombinációs készség fejlesztése, továbbá a személyiség értékes vonása a szakmai gyakorlat, a világnézeti tudatosság és a művelődési igényesség összekapcsolása. Megrajzolható a jövő képe: a férfi és a nő viszonyát az érzelmi és családi, nemi kapcsolatokon túl a közös munka, a közös társadalmi tevékenység is alapvetően meghatározza. Ez pedig a kapcsolatok megerősödését jelenti majd. Török Lehel Hogyan szolgálja a felnött- ilcszaros Attila *ok látás a óta agjuegweaEasfc Somogyi Néplap
