Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-18 / 90. szám
A francia divat 1973 tavaszán és nyarán CHLOÉ. Csípőtől lefelé plisszírozott szoknya, úgynevezett csokoládétónusú (bézs és krém) színösszeállításban. A szoknya geometrikus mintáját láthatjuk a kötött, ujjatlan pulóveren is. Az ingblúz fehér fátyolgyapjúból készült. Az 1973-as divaitnak három sztárja van: a KOSZTÜMKABÁT — blúz, blézer vagy safari formában —, az INGRU- HA többféle változatban és a SZOKNYA sugár plisszével, lapos hajtással vagy vasaJat- lan hajtással. Továbbra is divatos a mély ujjkivágás és a LANVIN. Nagyon csinos és kényelmes a lapos hajtásokkal bővülő fekete-bézs-fehér mintás emprimészoknya. Az együttes többi darabja bézs ingblúz, mintás emprimésál és hosszú, fekete gyapjúkardigán. bő ujj. A bőséget és a köny- nyedséget a hajtások adják, és a ráncolás is gyakori. Megjelent a ráncolt és bújtatott öves derékimegoldás. Az ingruha és pulóver pedig sokszor úgynevezett »napfürdő- dekoltázzsal« készül (a hát és a váll meztelen). BALMAIN. Anizs- és fehér kockás kosztüm. A szoknyája oldalt lapos hajtásokkal bővül. A rövid blúzkabát könnyedén követi a test vonalát. Kiegészítői: fehér kalap, sál és cipő. A pantalló nem dominál többé, de mindenütt látható, főleg bő és egyenes szabás- megoldásban. Űjra föltűntek a nadrágszoknyák is — gyakran mély hajtás alá rejtve. A fehér mellett a kedvelt divatszínek: a kobaltkék, a piros és a zöld. K. M. Gyep a kertben Országszerte mind többen vásárolnak hétvégi telket. Az újdonsült tulajdonosok jelentős részének igen nagy gondot okoz, miiként is rendezze be kertjét, amelynek elsődleges célja pihenés, a teljes kikapcsolódás. A kert rendezetté tételének egyik módja a terület nagy részének füvesítése. Aránylag nem sok munkát igényel a gyep kezelése, viszont kellemes zöld felületével kiváló hely a napozásra, olvasásra, ! ehevered ésre, gyermekeknek játszani stb. — s így kertünk értékes részét alkotja majd. Tavasszal a fagyos napok elmúltával már nekiláthaturík a >vep készítésének. Először is 'sztítsuk meg területünket a ‘romoktól, a kövektől; távo- ' ívtuk el az építkezési törmeléket. kavicsot. Ha nagyon rossz a talaj, ne sajnáljuk a pénzt, hozassunk jó minőségű földet. Ássuk föl alaposan a talajt, »•s egyúttal dolgozzunk bele •b-ett szerves trágyát, kom posztot, vagy négyzetméterenként 3—5 dkg péti sót. Akár kaszálni akarjuk majd a füvet, akár géppel nyírni, igyekezzünk minél simább felületet kialakítani, nehogy egyenetlenségek majd később hátráltassák, akadályozzák a talajápolási munkákat. Gondos gereblyézés és hen- gerezés után lássunk a vetéshez. Egy négyzetméterre legalább 3—4 dkg fűmagot számítsunk, amit igyekezzünk egyenletesen kiszórni. Ezután a magvakat gereblyézzük be a talajba, majd tömörítsük a földet, és végül öntözzük meg alaposan. (A kikelésig úgy öntözzünk, hogy a talaj sohase száradjon ki.) A gyomokat még időben távolítsuk el, s ne hagyjuk, hogy magot érleljenek. A füvet akkor vágjuk le először, ha elérte a 10—15 cm-es magasságot. Elekor csak kaszáljuk vagy sarlóval vágjuk le, és csak ha már megerősödött a gyep, akkor alkalmazzunk fűnyírót! A ‘kaszálás után mindig tömörítsük, hengerezzük a talajt, és öntözzünk. Ha legalább 3— 4 hetenként nyírjuk a füvet, akkor szép tömör gyepet kapunk. Főleg száraz időben — ha van rá lehetőség — ne mulasszuk el az öntözést! Ne feledjük, hogy a szép pázsit titka : a rendszeres öntözés és nyírás. Az üzletekben általában két fűmagkeveréket vásárolhatunk: a »Sport« és a »Pázsit« elnevezésűt. A »Sport«-keveré- ket főként ott célszerű vetni, ahol nagyobb igénybevételnek, taposásnak lesz ma.id -kitéve a gyeo: a »Pá?sit«-ikeverék füve szebb ugyan, viszont érzékenyebb. A gyepet hangulatosabbá, mutatósabbá tehetjük, ha közben egy-egy szép díszcserjét, rózsáit vagy kis virágágyakat i helyezünk el. Szent« Miklóssy Ferenc Ismerkedés a fénvképezoeéppel A féimkl<kk<ron)Oüí fóniméi’ők hawxnálsila Méréskor a legelső feladat a í film érzékenységének megálla- j pítása. (A gyártó vállalatok a j filmek adatait a csomagoláson, illetve a dobozon feltün- I tátik.) Az érzékenységet gyártmánytól függően ASA, Goszi és DIN jelzéssel is jelölik, amely az illető ország szabvány elnevezése. Az európai országok a német DIN jelölést, az angolszász országok ASA. míg a szovjet filmeken Goszt szabvány jelzést használnak. A szabvány jelzés után következik a film érzékenységének száma, pl.: DIN 18 vagy DIN 25. Ha a különböző, fajtákról szükségünk lenne átszámítani az érzékenységet, ehhez díjtalan átszámítótáblázatot adnak a fotóbottok. A filmérzékenység beállítása után megviláeításmérőnkkel többféle módszert követhetünk Lehetséges tárgymérés, fénymérés és közelmérés. TÁRGYMÉRÉS esetén a fényelektromos műszerrel a tárgyról visszavert fényt a fényképezőgép mellől mérjük, úgy, hogy a fényelem a fölvételi téma, a tárgy felé nézzen. A fénymérővel szinte megcélozzuk a tárgyat, illetve a témát. A fénymérőkhöz való fehér színű lapocskát ilyenkor nem használjuk. A fénymérőnk mérőszöge kb. 60 fokos, amely megfelel körülbelül a normál képszögű objek/tívünknek. Nagyon fontos a helyes ered- .rnény eléréséhez, hogy a téma a megvilágítás szempontjából normális, azaz a világos és sötét részek arányosan oszlanak meg, nincsenek túlnyomóan nagy felületű világos, illetve sötét foltok. Tárgvmérésnél az alábbi hibalehetőségek fordulhatnak elő: VILÁGOS HÁTTÉR ELŐTT világos téma. Igen gyakori a nyári felvételeken a balatoni vitorlás, amely fehér színben villog a vízen. Ilyen esetekben a fényelektromos műszerek mutatója a nagy fényvisszaverődés következtében a kelleténél többet leng ki, tehát rö- videbb expozíciót mutat, s ne- gi?itívunk így alexponált lesz. A védekezés az ilyen esetekben az. hogy kétszer többet exponálunk. Ha a műszer mutatója ni. 8-as fényrekesszel 250-edet mutat, akkor 8-as fényrekesz mellett 1 125 zársebességgel exponálunk. Ugvanez az eset előfordul, ha fehér fal előtt feh°r ruhás szeméi vt fénvké- nezünk. Szintén hosszabban exnonálunk. Most nézzünk mee eev másik variációt. SÖTÉT TÉMA. sötét háttérrel. Ilyenkor a műszer kevesebbet leng ki. tehát hosszabb exoozíeiós időt mutat a kelleténél. Pl. utcai felvételeknél sötét ruhás férfi áll sötét háttér, ház előtt. Ilyenkor elég ha kevesebbet exponálunk, pl.: 4- es fényrekesz 1 30-ad helyett ‘ 1 60 mp. FÉNYMÉRÉSKOR a tárgyra eső fény mérése esetén kapjuk a legnagyobb pon- , tosságot. (Vigyázat! Ellenie | nyes és esti felvételek kivéte- | I lével!) Ilyenkor a fehér opál- j lapocskát, a diffúzort, amely minden típusú fénymérőnek tartozéka, minden esetben föltesszük. Ennél a mérési mód- | nál a téma illetve a fényképe- j zendő személy mellől a fő fé- j nyék irányába kell mérni, A diffúzort az igen nagy íény- 1 árnyék különbség esetén és fény ellen fényképezve a gép mellől a tárgy felé mérve, tehát tárgymérés esetén is használhatjuk. KÖZELMÉRÉS: A fényelektromos műszert arckép fényképezésekor is használhatjuk, pl. egész közel tartva az archoz, kb. 30 cm-re. A mutatott érték kétszeresét vesszük. Ha nagy felületű égháttér előtt fényképezünk, akkor a műszerünket döntsük egy kissé a föld felé, még akkor is, ha az ég túlnyomó a képen, mert csak így kapunk valós eredményt. A fényelektromos fénymérőket, valamint a fényelemes fénymérőket napjainkban a gyárak beépítik az egyes géptípusokba is. Ezek általában az egész és félautomata gépek ] szerkezeteivel vannak össze- | kapcsolva. Szabadság vagy utazások -lőtt ajánlatos fénymérőnket ellenőrizni. Legjobb ha egy darab filmre a mutatott érték, pl. 8-as fény rekesz 1 60-ad mellett 1'25—1/125—1/250-es zársebességgel is készítünk "elvételt. Az előhívott negatívon ellenőrzhetjük műszerünk pontosságát. Ismételten hangsúlyozzuk: ezek a műszerek nagyon érzékenyek ütődéire és rázásra, tehát fokozott óvatossággal kell kezelni őket. Nyitott állapotban, tűző napon lehetőleg ne tartsuk, és a ráerősített fogantyúnál fogva ne ne gyón W. A. o OTTHON CSALÁD Ásítás és ásítozás Az ásítozás sokszor élet- I bevágó kellemetlenséget okozhat. Beszélgetek valakivel. Va- ! lami fontos — talán hivatalos , — ügyet magyaráz. Hallgatom. Aztán egyszer csak megrándul i a szám, s olyat ásítok, hogy | még az álkapocs-ízületem Is j belereccsen... Még a véletlen ásítás is kellemetlenné vájhat. Hát' még az igazi, az egészséges, a jóleső, a szabadon tátogató, amikor még az a furcsa bugyborékoló hang is kíséri! Az olyan, amit Munkácsy Mihály egyik világhírű képén, az »Ásító inas«-on megörökített. Mit mond az ásításról az élettan? Az arcizmok görcsösen ösz- szerándulnak. Tágra nyílik a száj, s az állkapocsízület túlfe- sszül. A szájtátást tartós, mély belégzés követi, és a folyamat rövid lökésszerű kilégzésekkel fejeződik be. Részt vesz benne a mimikái izmokat ellátó arcideg, a rekeszizom, a borda- mellékizmait ellátó és a g’ége- j fő mozgató idege, tehát a lég- [ aésit végző idegek összessége is. 1 Legfőbb oka pedig az agy légzőközpomtjának a zavara, amit — feltehetően — a vér valamilyen oxigénhiánya idézhet elő. Az ásítás akaratunktól független reflexfolyamat. A leggyakrabban valóban unalom, kifáradás, álmosság, legyen- gültség, az érdeklődés hiánya, esetleg éhség, valamilyen idegrendszeri betegség (példá- tíf hisztéria,' aminél esetleg valóságos ásítógörcs jelentkezhet!), váltóláz, migrén, fejfájás vagy egyéb rendellenesség idézi elő. Igen jellemző velejárója az, hogy szinte ragályos. Ha valaki ásítozó embert lát, ugyancsak ásítozni kezd, és minél jobban igyekszik abbahagyni, annál követelőbben, annál veszedelmesebben kínozza az ásítás vágya. És talán ez benne a legkellemetlenebb. Mert köztudott, hogy a kapcsolódó reflexfolyamatok elfojtása igen nehéz, s komoly feszültséget is okozhat. Még a valóban álmos ember természetes ásítását is csak a nyugodt, kielégítő, pihentető alvás tudja végérvényesen megszüntetni. Az ásítás élettani alapja mindig magában az ásító emKEREKES IMRE ESTE TÍZ ETÁN 29. Még sose láttam ezeket a srácokat, csak a holmikról gondolom, hogy hány évesek lehetnek. Kerek kis zöld meg kék meg fehér siltes sapkákat hordanak, olcsó kis pulóvereket, elöl foltosak, az ételtől, madzagcsomók, zsebkendők, sörkupakok meg játékpisztolyok maradnak utánuk. Ha ezekre gondolok, ahogy ülök a portásfülke előtt, valahogy megnyugszom. Elképzelem, hogy a zöld rét nem olyan kiégett, mint a valóságban, hintát is raknak oda meg két kaput a focizóknaik. A Nelli eltűnt, már egy hete nem láttam. Az éjjeliőrnek nincs gyereke. A muoueok nappal otthon főznek vagy mosnak, az üzletbe szaladgálnak vagy a gyárakban kapkodnak. Vagy a hivatalokban töltik a drága időt, de valahogy agyonütik a na□ Somogyi Néplap pót. Estére készülnek. Estig megérik bennük az, ami nappal a fejükben jár, aztán este vagy igent mondanak vagy nemet. De mindenesetre estére jön el az ő világuk, mert azt hiszik, hogy estére megváltják őket, vagy ők saját magukat. Nappal nem lehet semmire se menni a nőkkel. De az éjjeliőrnek nincs szabad estéje. A tolvajok, akárcsak a nők, egész nap terveznek, valahogy elütik a napot. Gyűjtik az energiát, s lapulnak. ha van mitől. Ha éppen most szabadultak, akkor is bújnak a fény elől, mert •rég sem szokták meg. Vagy azon töprengenek, hogy nem lehetne-e mindent elölről kezdeni. De semmit sem lehet elölről kezdeni. így aztán minden marad a régi. Az este a tolyajok világa. Kirajzanak a sötétbe, és ha valami jó ötletük támad, befordulnak a talponállóba, bedobnak két-három féldecit, mielőtt elindulnak, mert azt hiszik, hogy az éjszakának sose lesz vége. Aa éjjeüórneA mncs szabad estéje. Megnézheti, hogy merről fúj a szél; a temető vagy a vágóhíd fejői. Meglocsolhatja a virágot, megfőzheti a teát a villanyfőzőn, de aztán semmi több. Aki szeret aludni, az még álmában se lop el egy gombostűt. A tolvajok nem alszanak. Az éjjeliőrnek ettől készülnek ki az idegei. Amikor leül a székre a portásfülke előtt, mert már elfáradt, még mielőtt beáll az éjszaka, hiába gondol az otthagyott gyerekholmikra a sötét kerítésoldalon, nem ér semmit. Mire megnyugodna, már hallja, hogy körülötte egész nap zúgott a gyár, a haverok káromkodtak, a mucusok sírtak a tegnapi szakítás miatt. A targoncákon elszállították a kész termékeket. Minden úgy megtelik körülötte, hogy a levegő sűrű lesz, .méghozzá itt, valahol fölötte, mintha egy összetákolt helikopterre rakták volna a fényes napot, hogy most itt keringjen éjszaka a portásfülke körül, míg csak ki nem hajnalod ik. Pedig még csak este van. a tolvajok éppen hogy megborotválkoztak, kifényesítették a cipőt, és most néznek a tükörbe, hogy jólfésültek legyenek. Nehéz ügy. Indulni kell. mert ha elmarad *z eiaó kór, aonál neme zebb elindulni a másodikra. Ez már így van. Mióta rájöttem, hogy megroppantak az idegeim, a fiókban hagyom a stukkert. így aztán könnyű velem elbánni. De mégse vihetem. Az ilyen ember könnyen lő. Márpedig az éjjeliőr akkor mondhatja, hogy ura az éjszakának, ha nem használja a stukkert. Itt a .félhomályos részen, szemben a rövid utcával, még sose használtam. De a sötét sarkon, mint mindig, most is megállók. Még idevilágítanak az ablakok, a rét felőli sötét oldalról pedig messziről tisztán idehaílani a kis erdő zúgását. Onnan fúj a szél. Nem félek jobban, mióta nincs nálam a stukker. A szél még csalogat is, hogy húzódjak beljebb a sötétbe, ismerjük meg egymást. Elindulok, aztán egyre jobban távolodok a kerítéstől, befelé az éjszakába. Visszavisszanézek. A kerítés már eltűnt, de a kis utca lámpái idevilágítanak. A levegő csak annyira mozog, mintha valaki a beborult ég felhőivel legyezné. De ez elég ahhoz, hogy a fák koronái zúgjanak. Zúgnak is, amint tisztán hallom, egyre erősebben. Nem lehet olyan messze az a kis erdő. mint ahogy az ember a sötétből, á láthatatlanból gondolná. Mire az ember kényelmesen eljátszik a távol- saga&L, mar a koaeiooe- er_ b na berben van, de a folyamatot é megindító inger a környezet, ... , ... i bői érkezik, mar itt vagyok, a zseblámpa-i val bevilágítom a fákat. De? Hogyan lehet a kellemetlen nem lépek alájuk. Megfordu-? ásítozást megelőzni? — kérdi- lók. mert már meg sem talál - > joggal az olvasó. Először is: ne nám a gyárat, ha nem látnám? hajszolja, ne feszítse magát túl a rövid utcavillanysorát. J. az ember. Pihenésről — elsőJó fű nőhet a fák alatt. Most \ sorban az éjszakai nyugodal- kellene ott elheveredni. mert? máról — folyamatosan es itt egy óra alvá6 rendbehoz-? rendszeresen gondoskodjék. A hatná az embert. De nem le-? kipihent ember az ásítóref-; hét. Most se jutottam el a fák? lexet könnyebben legyőzi. Ha alá. ? érdeklődése csökken, ha iiHa jó lesz az idő, még aj gyelme gyengül, iparkodjék nyáron kijövök ide. Nappal) fölébreszteni magát. Rázza föl aztán enyém lesz az erdő,) a figyelmét! Irányítsa a gon- csak ne lássam innen az or-) dolatait, és valamilyen rész- szagutat. ) létkérdésben keressen szokat Visszafelé elvezettek a rövid/lant- érdekfeszítőt! Ha helv- utca fényei. Ennyi jut egy éj-f hez kötött, a homlok, a tarkó- jeliőrnek. Éjfél elmúlt, mire # táj vagy a nyak megtörlésá- a gyárkerítéstől újra körül-# vei, megnyomásával iparkod- nézek a tájon. De semmi nem fi®’1 a vérellátást erősíteni. Ha maradt, még ez a gyenge szél I mozoghat, menjen szabad leis elcsendesedett, ami kivitt ? vegére, s vegyen mély léleg- ma a kiserdőhöz. I zeteket, mert így az oxigénA hosszú utcán már sötétek? hiÉ,nyt csökkentheti! A Ric*?te‘'. Ilyenkor jó hatása van a mar njoma sincs. A Sle/.akne * . . pacsulijának a szagát is el-í ^'etekavenak is. (Tálán ez az vitte már a környékről eavi a’ hogy a végtelenbe nyúló ... .... \ „ . , ' értekezletek ünnepi itala a feay ge kis szellő. A Vajda ur* ketekávé.) De ahogy újabban is horkol már, de azt itt a por-1 szaporodnak a nemdohánv- tásfülke előtt nem hallani. Az j z<)k, úgy egyre többen mond- Erdélyi urat is lerakta már a* íák: ~KÍ>szönöm, nem iszom '■.-iSt'ÄÄn, semmiségért földhöz vágta* megteszi, különösen, ha azzal volna a kalapját és rátaposott# a tudattal issza valaki, hogy # m< volna. Csendesen behúzták raj megelőzi vele az ásítozást. # Mert az ásítás valóban kel# lemetlen. az ajtót. (FakftatjutJ Or. 6. L