Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-03 / 78. szám

?RAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér agyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam 78. szám 1973. április 3., kedd Választási nagygyűlések Somogybán A múlt hét elejen kezdődtek meg a vá­lasztási gyűlések a megyénkben. Hétfőtől szombatig tizenhat választási nagygyűlést, huszonhét választási gyűlést, négy ifjúsági gyűlést tartottak a városokban és községek­ben. Ezenkívül nagyon sok réteg- és cso­portos beszélgetőst hívlak össze a népfront- bizottságok. Tegnap folytatódtak a megyében a vá­lasztási nagygyűlések, gyűlések, csoportos beszélgetések. Munkatársaink két választási nagygyűlésről tudósítanak ebben az össze­állításban. Csurgón Szigeti István ország­gyűlési képviselő, a megyei pártbizottság titkára, Bálatonszabadiban Bogó László, a megyei pártbizottság titkára volt az előadó. A lakosság bízik a tanácsokban pedig sok helyi jellegű, a köz- amelyet az egészséges, jó ivó­Átadták az 1973. évi Állami és Kossuth-díjakat Három somogyi szakember és egy művész a kitüntetettek között • ■ -■ \ - , V , . • /;*•'• > ;-*ti. ,-v- '* V '*,• ■ Választási nagygy ülést tar­tott a Hazafias Népfront bi- ’ zottsaga tegnap este a csurgói művelődés: központban, üi- czenti Ernő, a Hazafias Nép­front nagyközségi bizottságá­nak elnöke köszöntötte a meg­jelent mintegy 330 választó­polgárt. Ezután Szigeti István emel­kedett szálasra. Beszédében többek között szólt arról, hogy a tanácstagi választások előké­szítésének nagyon fontos sza­kasza zárult le a jelölő gyűlé­sek befejezödéseveL Egyrészt azért, mert a jelölő gyűlések feladata volt, hogy elfogadják a tanács Lag jel öl let vagy jelöl­teket, akikre április 15-én majd a szavazatukat adják a válasz­tópolgárok. Az országban het­venezer, Somogybán pedig ná- pameaer-hétszázötven ,ltt, Csurgón pedig hatvanhárom tanácstagjelöltet állítottak. — A jelölő gyűlések szerepe ez­zel nem merült ki — hangoz­tatta Szigeti István , bár ez is naigyon fontos volt, mivel ezek a beszélgetések egyben a politikai közélet fontos fóru­mai is. A megyei pártbizottság tit­kára több szempontból is bi­zonyította ezt. Elmondta, hogy igén nagy számban vettek részt a vaiasztopolgarok — s éppen a fontosságuk miatt — a jelölő gyűléseken: mintegy | százhúszezren a megyében, Csurgón pedig kébezernyolc- százan. Ez azt jelenti, hogy a somogyi választópolgárok negyvenöt százaléka, a csur­góiaknak pedig több mint öt­ven százaléka megjelent. Nem kevésbé fontos, hogy a megyé­ben 14 500-ah, Csurgón pedig 250-en tel is szólaltak. Ez szin­tén azt igazolja, hogy e gyűlé­sek a politikád élet fórumai voltak. Szintén figyelemre méltó és fontos dolog, ’högy akik véleményt nyilvánítottak a jelölő gyűléseken, azok ki­fejezték egyetértésüket a párt országos és helyi politikájával, a Hazafias Népfront választá­si programjával is. Ezenkívül Balatönszabadiban több mint 200 ember gyűlt össze a pártszékházban a tegnap este tartott választási nagygyűlésre. Szimcsák Istvánná, a község csúcstitkára köszöntötte a részvevőket és a nagygyűlés ünnepi szónokát. Bogó Lászlót, a megyei pártbizottság titká- rát. Belpolitikai életünk kiemel­kedően jelentős eseményét a tanácstag-választást méltatta bevezetőben Bogó László, s emlékeztetett azokra az ered­ményekre, sikereikre, amelye­ket népünk széles társadalmi összefogással, alkotó cselekvé­si egységgel a legutóbbi vá­lasztás óta eltelt két év alatt elért. — Országunk gyarapítá­sa, népünk jólétének növelése legalapvetőbb közös érdekünk — mondotta többek közt —, s jól kifejezésre jut ez abban is, hagv eyre fokozódik a köz­életi aktivitás, egyre nő a köz­ügyek iránti érdeklődés, és ez­zel együtt tartalmasabbá, el­se®- s a várospolitikára, illet­ve városfejlesztésre vonatkozó javaslatot tettek. A somogyi választópolgárok mintegy ti­zenegyezer javaslatot mondtak j el. Az emberek rendkívül nagy {megfontoltsággal, körültekin- | léssel mondtak véleményt. Ez j nem volt irreális, óhajokra : épülő, s még akkor is az ob- | jektív helyzetből indultak ki, I ha a javaslatok egy részét nem azonnal, csak később lehet megvalósítani. Olyat kértek, amire a közösségnek, a város­nak, a községnek vagy a vá­lasztókerületnek szüksége van. Egyéni jellegű panasz kis számban hangzott el — mint­egy ötszáz -ilyen volt —, az emberek azonban az ilyet is nyugodtan szóvá tehetik a je­lölő gyűléseken. Az előadó hangsúlyozta, hogy a másik levonható ta­pasztalat: a lakosság bízik a tanácsokban. Pozitívnak érté­kelték azt a muiíkáit, amelyet a tanácsok és a tanácstagok: az 1971. évi választás óta végez­tek. Ügy értékelték: jól éltek azzal az önállósággal, amelyet ; a tanácstörvény adott a helyi ; tanácsoknak. S a lakosság ér­tékeli az egyes tanácstagok te- ! vékeqységét is. Ezt elsősorban azzal juttatták kifejezésre, hogy az 1971-ben megválaszr tott tanácstagok nyolcvanegy százalékát ismét jelölték. Milyen jellegűek voltak a javaslatok? Szinte nincs olyan területe az emberi tevékeny­ségnek, amelyet ne érintettek volna. A környezet- s a termé­szetvédelem, a parkosítás és még sok egyéb szóba került, ami az emberiek életével ösz- szefügg, s éppen ezért rendkí­vül fontos. A tizenegyezer köz­érdekű javaslat közül nyolc­ezer a város- és a községfej­lesztést szorgalmazta. Ezen belül például az út- és a jár­daépítésre, a csatornázásra vo­natkozott mintegy négyezer­kétszáz. — Kiemelném azt a kilencszáz javaslatot, kérést, dasági építőmunkáink. Sikereinknek biztos záloga az a harmonikus összhang, amely kibontakozott az orszáí- gos politika s a helyi politizá­lás és a munka között. Éppen Baiatanszabadi, az itteni ter­melőszövetkezet gazdálkodá­sa és példája bizonyítja: a párt útmutatása, a X. kong­resszus határozatai szellemé­ben milyen dinamikus fejlődés­re képes mezőgazdaságunk s milyen — szinte beláthatatlan — lehetőségek állnak előttünk. — A balatonszaibadi Novem­ber 7. Termelőszövetkezet — mondta Bogó László — több vonatkozásban is hallat magá­ról. Példás az itt élő vezetők s dolgozók bátor, célratörő kez­deményezőkészsége, az új, a korszerű iránti fogékonysága. Kiemelte és részletesen ele­mezte az ünnepség szónoka, hogy ez a mezőgazdasági nagy­üzemünk mindig élen járt az I víz biztosítása érdekében tet­tek meg — mondotta Szigeti elvtárs. — Olyannyira igény­lik ezt az emberek, hogy egyé­ni áldozatot is vállalnak, sezt a következő ötéves tervben föl­tétlenül figyelembe kell ven­ni... Mintegy ötszáz javaslat a közoktatással foglalkozott, nyolcszáz javaslat a 'kereske­delmi hálózat korszerűsítésé­vel, kilencszáz pedig a helyi vagy távolsági Közlekedés ja­vításával. Az előadó ezután a javasla­tok sorsáról beszélt. Elmondta, hogy jogszabály írja elő: a ta­nácsoknak minden javaslatra vissza kell térniük. Helyesnek tartotta, hogy Csurgón már megkezdték a válaszadást az egyes javaslatokra. Mi a bizto­síték arra, hogy a jelölő gyű­léseken elhangzott javaslatoit megvalósulnak? Egyszer az, hogy jogszabály rögzíti az in­tézkedést, másodszor pedig az, hogy' akik a javaslatokat tet­ték, ott vannak, s a tanácsnak rendszeresen be kell számol­nia a munkájáról. Az utóbbiban nagyon nagy szerepe van az évenként meg­tartott falugyűléseknek — hangsúlyozta Szigeti István, s azt tanácsolta, hogy a helyi szervek, a tanácsok azonnal lássanak hozzá azoknak a ja­vaslatoknak a megvalósításá­hoz, amelyekhez nincs szük­ség nagyobb összegre. Ami vi­szont több pénzt igényel, azt majd a következő ötéves terv összeállításakor vegyék figye­lembe. Rendkívül fontos, hogy ez a nagy aktivitás, ami a jelölő gyűléseken való megjelenés­ben, a közérdekű javaslatok magtételében mutatkozott meg, úgy kamatozzon, hogy utak, járdáik épüljenek, s ja­vuljon a vízellátás a lakosság összefogásával. S a helyi for­rások nem elegendőek, akkor a központi támogatás igény­bevételével tegyék szebbé a helységek lakóinak az életét. agrárpolitikai céljainknak megfelelő új módszerek meg­honosításában. A balatonsza- badiak az elsők között voltak, akik gyümölcsöző együttműkö­dést alakítva ki a megyében ! élő kutatókkal megteremtették olcsó férőhelyen a szarvasmar­ha-hizlalás korszerű módsze­rét. Sikerrel vezették be és al­kalmazzák az ureoetm.es ta­karmányozást. a szövetkezet Ka-hyfo-sertóstenyésztésnek hí­re pedig ma már messze túlju­tott a megye, sőt — joggal mondható — az országhatáron is. Tényék ezék. mégpedig a megye gazdaságát, az itt élők javát, életszínvonalát szünte­lenül emelő tények. S ahogy í Bogó László hangsúlyozta: ez a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás kibontakozását szol­gáló céltudatos alkotó cseleke­deteknek csak egy része. To­vább lehetne sorolni az újért | való áldozatos fáradozás bi- j aanyÉtékait, a takarmányozás, I a takarmányszárítás itteni módszerét, azt a — most fo­lyamatban levő — tevékenysé­get, amellyel az állattenyésztés mellett a növénytermesztés­ben is igyekeznék megalapoz­ni, kialakítani a zárt rendsze­rű iparszerű termelést. — A CPS iparszerű kukori- catemelési programba bekap­csolódott mezőgazdasági üze­mek között ott van Balaton- szabadi — mondta az ünnep­ség szónoka —, de említésre méltó a fontos fehérjeforrás, a szója termelésének meghono­sítása érdekében tett intézke­dés is. Ezért a céltudatos, a mezőgazdasági termelés szín­vonalának emeléséért végzett eredményes és bátor kezdemé­nyezőkészségért, tevékenysé­gért a megyei vezetés nevében köszönetét mondok mindnyá­juknak. Beszéde további részében arról sízólt Bogó elvtárs, hogy szocialista mezőgazdaságunk továbbfejlődéséhez korunk­ban nélkülözhetetlenné vált a zárt iparszerű termelés elter­jesztése. Országos tényéken s eredményekre hivatkozva vi­lágított rá, hogy mind az ál­lattenyésztésben — szarvas- marha- és sertéstenyésztés —, mind a növénytermelésben — kukorica-, zöldség-, cukorrépa- termelési rendszerek — hoz­hatják és hozzák meg azokat az eredményeket, amelynek elérését célul tűztük ki. Föl­hívta a figyelmet arra is, hogy a modem nagyüzemi termelés alapjainak lerakása, kibonta­koztatása mellett nagy figyel­met kéül fordítani a háztáji termelés fejlesztésére, támoga­tására. Nem mond ez ellent az előbbi célnak: üzemi, népgaz­dasági és nem utolsósorban egyéni érdek, hogy a nagyüzem mellett továíbb erősödjön, fej­lődjön ez az üzemág is. A feladatokról szólva ki­emelten foglalkozott az előadó az üzem és munkaszervezés korszerűsítésének jelentőségé­vel, fontosságával. Hangsúlyoz­ta, hogy magasabb szintű, az üzemi adottságoknak jobban megfelelő szervezettséggel igen jelentősen, mintegy 40— 4ő százalékkal lehet növelni a termelékenységet. — A szer­vezettség javítása lényeges tartalék népünk életszínvona­lának gyorsabb ütemű emelé­séhez — mondotta. — Közös érdek, közös feladat az, amiért a maga helyén érdemes és szükséges mindenkinek fele­lősséggel fáradozni. A megyei pártbizottság tit­kára szóit a gazdasági építő- munkánk eredményeiről, számszerű tényékkel sorakoz­tatta föl a megye — városok és falvak — fejlődéséről, a la­kosság étotkörüknényeinek változásáról. Utalt gazdasági ópítőmunkánk nemzetközi ösz- saefüggéseire, a béke megőr­zéséért, a nemzetközi kérdések rendezéséért tett erőfeszitése- ! inikre. Végezetül hangsúlyozta: j törékvéseirik maradéktalan tel- j jesitéséhez egységes szemlélet­re, egységes cselekvésre van szükég. S a választók milliói tudatában vannak, hogy ápri­lis 15-én nemes, egész népünk boldogulását szolgáló céljaink­ra szavaaaak. Az Országház kupolacsarno­kában hazánk felszabadulásá­nak 28. évfordulója alkalmá­ból tegnap ünnepélyesen kiosz­tották az 1973. évi Állami és Kossuth-díjakat, s művészeket tüntették iá a Magyar Népköz- társaság kiváló, illetve érde­mes művészé címmel. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, dr. Ajtai Miklós, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Aczél György az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, több miniszter, illetve közéleti sze­mélyiség. Az ünnepségen dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhe­lyettese, az Állami és Kos­suth-díj Bizottság elnöke mon­dott beszédet. — Tudósokat, bányászokat, egyetemi tanárokat, textilipari dolgozókat, vállalati és tröszt­vezetőket, egy kőművesbrigád tagjait, tűzikovácsokat, műsze­részéket, biológusokat, vegyé­szeket, sebészprofesszort és tanyai pedagógusokat köszön­tünk, s művészeket, akik né­pünk életével, sorsával, a ma­gyar nép jövőjével jegyezték el saját sorsukat és művészetü­ket — hangsúlyozta többek között. Magyarország felszabadulá­sának 28. évfordulója alkalmá­ból hétfőn Moszkvába érkezett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége Apró Antalnak, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, a tár­saság elnökének vezetésével. A vendégeket Jadgar Nasz­Hazártk felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából hétfőn a hála és a kegyelet virágait helyezték el a bolgár hősök emlékművénél Har­kányiban. A néphadsereg dísz- egységének tisztelgése, majd a 'bolgár és a magyar nemzeti Himnusz után a gyászinduló hangjai mellett kezdődött meg a koszorúzás. Az Elnöki Tanács nevében dr. Trautmann Rezső és Úszta Gyula altábornagy, az Elnöki Tanács tagjai, a Miniszterta­nács képviseletében Bondor József építésügyi és városfej­lesztési miniszter és Holtai Imre külügyminiszter-helyet­tes koszorúnak meg az em­lékművet. A jugoszláv hősök sírjánál, a pécsi központi temetőben a néphadsereg díszegységének tisztelgése, majd a jugoszláv és a magyar Himnusz eiíiang­- Majd a kitüntetetteknek újabb sikereket kívánt a szo­cialista rendünk szolgálatában, a szocializmusra jellemző új ember erkölcsi, szellemi arcu­latának, érdekeinek kibonta­koztatásában. Ezután átadta az Állami és Kossuth-díjakat, valamint a művészeti kitüntetéseket. Az Állami Díjjal kitüntetet­tek között három somogyi gaz­dasági vezető szakember van. A tudományosan megalapozott, korszerű nagyüzemi szőlőter­mesztés és borászat hazai elterjesztéséért, illetve a bog­iári gazdaság nemzetközileg is elismert tevékenységéért Széli Andrást, a Balatonboglá- ri Állami Gazdaság igazgató­ját, Lakatos András kertész­mérnököt, a gazdaság igazgató- helyettesét és Sós Árpád gé­pészmérnököt, a gazdaság gé­pesítési főnökét az Állami Díj megosztott II. fokozatával tün­tették ki. Olsavszky Éva Jászai-díjas színművésznek, a kaposvári Csiky Gergely Színház tagjá­nak — jelentős színházművé- szeti teljesítményeiért a Kos­suth-díj III. fokozatát adomá­nyozták. (Az 1973. évi Állami és Kos- suth-dijjal kitüntetettek név­sorát lapunk 2. oldalán közöl; jűk.) felsőbb tanácsa nemzetiségi tanácsának elnöke, Pjotr Fe- doszejev akadémikus, a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság elnöke és más személyiségek, köztük Rapai Gyula, a Ma­gyar Népköztársaság moszkvai nagykövete fogadták a sereme­zása után, a gyászinduló hangjai közepette ugyancsak koszorúkat helyeztek el. A solymári angol katonai temetőben a felszabadító har­cok során elesett angol, len­gyel és kanadai katonák em­lékművét koszorúzták meg. Az angol, a lengyel és a ka­nadai nemzeti Himnuszt kö­vetően a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa nevé­ben. dr. Bartha Tibor és dr. Ortutay Gyula, az Elnöki Ta­nács tagjai helyezték el a megemlékezés virágait. A kormány képviseletében dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Lázár György mun­kaügyi miniszter és Nagy Já­nos külügyminiszter-helyettes koszorúzott. A Budaörsi úton a fasizmus elleni harcokban hősi halált halt amerikai katonák emlék- ! ír-úuét kűszarúzták mag. M • •• rr r_ • A jovo útja az iparszerű mezőgazdasági termelés mélyültébbé válik «gesz gaz­Felszabadulásunk évfordulója alkalmából HSZBT-küldöttség utazott a Szovjetunióba Tegnap reggel, Apró Antalnak, az MS55BT elnökének ve­zetésével MSZBT-delegacio utazott Moszkvába. riggyinova, a Szovjetunió leg- r tyevói repülőtéren. A bolgár, jugoszláv, lengyel katonák sírjánál Koszorúzási ünnepség Harkányban. Pécsen és a solymári temetőben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents