Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-17 / 89. szám
Az urnák elé járultak Somogy választópolgárai A friss hosszúvíziek Szavazás a laktanyában A meszteghyői tanácsházán Borba jegyzik a helyi és a társközségek választóköreinek jelentéseit. Fél kilenc van, s az 1770 választójogosult 60 százaléka már leadta a szavazatát. Az első teljes eredmény ebben az időpontban a 4. számú, hosszú vízi választókörből érkezik: mindenki leszavazott, a szavazatszedő bizottság lezárta az urnát. Rövid az út Mesztegnyőtől eddig a településig. Hosszúvízen a 140 választójogosult három választókerület tanácstag-jelöltjeire adta le a vok- sáit. A cserfekvésiek a 35-ös választókerületben Paár Istvánt jelölték, a hosszúvízáek a 33-asban Urr Bélát, a 34-esben pedig Vass Józsefet. A 4. számú szavazőkörben Nébli János a szavazatszedő bizottság elnöke. Ö mondja: — Cser-fekvésre a 64 választónak kivittük az urnát, ők ott szavaztak. Ugyanott három beteghez is elmentünk. Négy fiatal most szavazott először: Vízvári János, Vadál Mária, Volfinger Teréz és Friss István. • Izgalmas percek következnék. Ihász Tibornak, a marcali járási hivatal választási csoportja tagjának jelenlétében felbontják az urnát, s munkához lát az öttagú szavazatszedő bizottság. Eldől, hogyan tükröződik szavazatokban az a bizalom, melyet a jelölő gyűléseiken kapott a három ember. Nem telik el sok idő, s már tudjuk azt, ami a jegyzőkönyvben is szerepel: A hosszúvízi szavazókörben mind: a száznegyven jogosult, ■leadta szavazatát, méghozza anélkül, hogy akár. egyetlen érvénytelen is lett volna közöttük. Vas® Józsefet a vá- lasztőkerutetébeo. lakók 45, Urr Bélát 31 szavazattal, ellenszavazat nélkül megválasztották tanácstagnak; a cser- fekvésiek jelöltjét, Pair Istvánt ugyancsak nagy többséggel, 58 mellette és 5 ellene leadott szavazattal megválasztották. Mindhárman tapasztalt tanácstagok. Vass József és Urr Béla ezúttal a harmadik, Faár István pedig a második ciklusra kapott bizalmat választókerületének lakosságától. Városhoz csatolt község Töröcske — város. A Zseiic dombjai féltőn ölelik magukhoz a kisközséget. A falu 450 lakosét viszont egyre több szál kapcsolja Kaposvárhoz: többségük a város üzemeiből viszi haza fizetését, vagy a kaposvári Latinca Tsz- ben keresi a kenyerét. A szoros gazdasági kapcsolat indokolta, hogy a szemét gyönyörködtető, de kemény munkát parancsoló vidék közigazgatásilag is a városhoz tar- főzzem. A 313 választópolgár egyetlen városi tanácstagjelöltet állított: Kovács Gyulát, a volt községi tanács vb-ti tikárát. A falu jói ismeri tanácstagját— Most végre T&röcskéhez kapcsolták Kaposvárt — hallottam egy vidám megjegyzést a Bzavazóhelyiséglben. Aki tette — Horváth hajósnak, hívják —, a jövőt idézi: azt, hogy a kaposváriak kedveit hétvégi kirándulóhelye az álomszép terveknek megfelelően fejlődjön. — Bennünket szinte minden szál Kaposvárhoz fűz: oda járnak a felső tagozatos diás még a körzeti orvos helye is ott van. községi vb-titkárból lett városi tanácstagot kérdezem a változásról. Így felel: — Az első előny, ami az itteni embereknek a városi rangból származik az, hogy olcsóbb lesz a villanytarifa. Az első kétség, mély a Kaposvárhoz csatolás kapcsán felmerült, hogy — az utazás miatt — hosszabb ideig tart egy-egy ügy intézése a tanácson, mert utazni kell érte. De — s ezt is számításba kell venni — várhatóan, javul a közlekedés. Töröcske még közelebb kerül Kaposvárhoz. Ünnepi díszbe öltözött a szavazás napjára a laktanya. Elhangzik az ébresztő, s a fiatal katonák a szokásosnál gyorsabban és valamennyien kimenőruhájúkba öltöznek. A megszokott napirendtől eltérően most nem az étkezdébe,i Mint katona és mint ember is vonulnak, hanem az alegységek klubjaibán gyülekeznek. — Köszöntelek benneteket ezen a rövid, ünnepi KISZ- gyűlésen. S elsősorban is köszöntőm azokat a fiatal társainkat, akik ma először járulnak az urnákhoz. Nekünk, katonáknak, akik most állam- polgári kötelességünket teljesítjük, különösen fontos, hogy éljünk állampolgári jogunkkal, és fegyelmezetten, öntudatosan vegyünk részt a szavazásban. Erről beszél minden alap- szervezet . titkára, s a végrehajtás jelzi, hogy katonáink értik és érzik a szavazás jelentőségét. A kora délelőtti órákban már mindenütt felbontják. az urnákat, megkezdik a szavazatok számlálását, s a laktanyába visszatér a megszokott vasárnapi rend. Egyesek hozzátartozóikat fogadják, mások kimenőre indulnak, vagy felkészülnek, hogy átvegyék a szolgálatot. Balatonföldvárról, Molnár Rudolf Kaposvárról, Bereczk Imre Marcaliból, Engis Tibor pedig Fonyódról vonult be. — Ki volt a katonák tanácstagjelöltje? — Vincze László főtiszt. köztiszteletnek örvend, megért bennünket, minden kérdésben bizalommal fordulhatunk hozzá. Az ő fia is tényleges katona, helyesnek tartjuk, hogy ő a Hazafias Népfront jelöltje — mondják. Ezt igazolta a szavazás eredménye is. Vincze László főtiszt nemcsak a jelöléskor, hanem most a szavazáskor is megkapta a szükséges bizalmat. Pataki Mihály főtiszt még ezeket mondja: ! — Katonáink nemcsak a szavazásban való fegyelmezett részvétellel bizonyították politikai érettségüket. KISZ-is- táink vállalták, hogy társadalmi munkában segítenek Marcali' új óvodájának átalakításában, az épület körüli parkosításban, s a nagyközség útjainak, tereinek parkosításában is. Az utóbbi hetekben erősödött a fegyelem, s a napokban végrehajtott gyakorlatok színvonala is magasabb Bezerédi Pál szakaszvezető ' volt a korábbiakénál. Puszi a volt tanítványnak A diáklányok voksa Kállai Éva Leánykollégium, Ivaposvár. Az első választóknak korábban fejeződött be a tavaszi szünet. Már reggel visszautaztak, s déliben a kollégium társalgójában együtt szavaztak. Három negyedikes lányt — Tóth Erzsébetet, Vágner Magdolnát és Véger Erzsébetet — kérdeztem, mit ígért a jelölt a jelölő gyűlésen? — Sok szépet. Azt, hogy így fejlődik ezután is a város. És arról is szó volt, hogy új kollégium épül majd Kaposváron Nem mi. ’lanem az utódok lát-' ják majd e’őnyeit. — És mit kérnek a tanácstagtól a diákok? — Azt, hogy legyem, tisztább a komyeaat és jobb a kollégium környékén a közbiztonság. A tisztaság régi gond itt: a szeméttárolókat állandóan széttárják, s a kollégium környéke mindig tele van papírdarabokkal. A lányok az itteni kocsma és a sötét Színház park miatt is sokat panaszkodnak. Jár erre néhány férfi, ki folyton »beszól« a lányoknak, s olyan megjegyzéseket tesz, hogy pír nélkül nem lehet elviselni. A parkban pedig rossz a világítás, este és napközben sem szívesen megy végig egy jóérzésú diák. — A jelölő gyűlésen is beszéltünk erről, és már van eredménye. Többször lehet rendőrt látni erre, s mintha kevesebbet maceralnának beu- ,, minket. Nagy Gyula, a taíbi gimnázium tanára minden volt tanítványát örömmel köszöntötte a tabi tanácsházán levő szavazökörhen. Kadlicskó Évát szintén ő tanította Irodalomra és történelemre, s mint a szavazatszedő bizottság titkára, meg is puszilta az emléklap átnyújtása után. A bizottság nőtagjiai elmondták, hogy megosztották a munkát, mert az elsőválasztó fiúk tőlük kaptak puszit. Nagyon derűs történettel ajándékoztak meg bennünket a Ságvári Általános Iskolában. Már fél hétkor beállított egy ifiasszony a násznép egy részével. Szombaton, kötöttek házasságot a sáigivári tanács- házán, a lakodalom azonban Siófokon volt Gelencsér Ferenc, az ifjú férj a városban szavazott, a fiatalasszony pedig Ságváron, de még lányne- vén, Kovács Máriaként, ugyanis még így szerepelt a névsorban. — No és a szavazás után? — kérdeztek hamis kacsintás közben a bizottság tagjai? — Most egy kicsit pihenünk — mosolyodott el az új szony. A kormánykerék mellett Egy pillanatra megáll Bala- tonújlak főutcáján a VF 53- 07 rendszámú vontató.^ Erőteljes fiatalember, Simon Géza a vezetője, itt lakik a községben, a Balaton utcáiban. — Szavazott már? — Igen, az volt az első dolgom. — Kire adta a szavazatát? — Nincs ebben semmi titok, hiszen a jelölő gyűlésen is egyhangúan elfogadtuk Varga Györgyöt, a termelőszövetkezet takarmányosát. Rendes ember, megérdemli a bizalmat — Most dolgozni megy? — Nem, az erdészetnél, ahöl vontatás vagyok, nincs vasárnapi munka. A vontató egyik kereke defektes, megszerelem, hogy holnap rendiben legyen. Nyugodtalbhan nézhetem utána a televíziót, ha tudom, hogy munkahelyi kötelességemnek is jól eleget tehetek. íg\ képzeltem el.. Siófok régi tanácsházának nagytermében kapott helyet a 11. számú szavazókor. Futó Kornél, a szavazatszedő bizottság elnöke külön köszönti azokat a fiatalokat, akik először választanak, átnyújtja nekik az emléklapot. Zákar Mária KISZ-tag, az élébniszer- kiskereskedelmi Vállalat csemegeboltjának eladója a szüleivel együtt jött szavazni Édesaipja gépkocsivezető, az édesanyja raktárvezető a Halért-nél. A családból csak a tizenkét éves öccse maradt odahaza. — Kire szavazott? — Szűcs Jánosnéra. — Ismeri? — Részben... Éppen dolgoztam, s nem tudtam elmenni a jelölő gyűlésre, édesanyám azonban ott volt. Elmondta, hogy az emberek alkalmasnak tartották tanácstagnak. — S mit érez most, a választás után? — Ilyennek képzeltem anyuék elmondása alapján. Eljövök én, lelkeim Adandón, él egy nyolcvanhat éves asszony, aki bizony már elég sokat betegeskedik. Amikor a szavazatszedő bizottság számiba vette, kihez kell elmenni a mozgoumával, az ő neve az elsők között került szoba. Épipen ezért nagyon meglepődött mindenki, amikor Vörös Jő.zsefné beállított a tanácsházára. lélazt — Eljövök én még, keim... Minek hoznák ki a mozgóumát. A szavazatsaedő bizottság elnöke külön gratulált az idős asszonynak, s jő egészséget, hosszú életet kívánt neki, amikor átadta a borítékot és a szavazólapot. Az embereket az eredmények mozgósítják Még alig múlt nyolc óra, s a gadányiak már közel állnak a választás befejezéséhez. A szavazás lebonyolításában közreműködőktől hallom, hogy Gadányban reggel hatkor, a szavazóhelyiség megnyitásakor már vagy harmincán várták, mikor dobhatják be vok- sukat az urnába. A marcali járás egy másik községében mondják, hogy rövid idő alatt több millió forint értékkel gyarapodott a település, a hozzá tartozó falvakkal, külterületekkel együtt. „Most éreztem először, hogy felnőtt vagyok44 Mernyén — mint a megye többi falujában is — az idősebb választók voltak a frissebbek. Nem mintha a fiatalok lustálkodtak volna. Az első választók azonban úgy határoztak, hogy együtt, közösen adják le szavazatukat. Ennek megfelelően kilenc órakor ünnepélyes hangulatban gyülekezik a félszáz fiatal a művelődési otthonban. Felnőttekhez méltó komolysággal hallgatják meg Németh Sán- áar titkár rövid beszédét életük e fontos fordulójáról, a választás jelentőségéről, országunk és a község fejlődéséről. Azután két csoportra válva — ki-ki saját szavazókörzetébe indulva — együtt mennek szavazni. Többségük ezután se megy haza: együtt maradnak, és a KISE-klubban társasjátékokkal, magnózással szórakoznak. Hosszú, szőke hajú lányt szólítok meg, Horváth Gyöngyit: — Milyen érzés volt először szavazni? Egy kissé zavarban van, de azután határozottan válaszol: — Most éreztem először, hogy felnőtt vagyok, és beleszólhatok nagyobb dolgokba is. A községhez tartozó Mer- nyeszentmiklósra későn érkezünk: a falu mind a 172 szavazója már reggel fél nyolcra eleget tett állampolgári kötelességének. De a tanácsi körzet másik községében. Sosem várták meg a delet az urnák lezárása« És mutatják, mi mindenben mutatkozik meg ez a nagy összeg. Kétségtelen, hogy van látszata a befektetésnek, a társadalmi összefogásnak. Korszerűbbé vált a közvilágítás. Járda épült. Megszépült a: köztér. Boltot kapott a közös községi tanácshoz tartozó egyik kisebb falu. Mindebből. az is következik, hogy jól dolgozott a tanács, összefogott a lakosság, s a tanácstagjelölt megérdemli, hogy rá szavazzanak. Azt mondják, Gadányban is attól a korai jelentkezés a szavazóhelyiségnél, mert egyetértenek a jelöléssel, s ezzel is ki akarják fejezni az iránta érzett bizalmukat. Az emberek érzik, tudják, ki törődik velük többét, ki képes a közösségért fáradni, s ha kell, mozgósítani a lakosságot, összefogni az erőt a település szebbé tételére. Az eddigi eredmények a jelöltekért beszélnek. A közösen elért sikerek kétségtelen agitációs eszközök, s hatékonyságuk kifejezésre jut a választási eredményekben. Ugyanezek a tényezők azonban — kötelednek is. Szintén a marcali járásban hallottam az egyik tanácstagjelölttől, miközben a szavazási eredmények összegezésére várakoztunk: ezután az eddiginél csak többet szabad tenni és még jobbat. Ezt várják a választók, ez az igény benne van minden szavazólapban. Ezt nem szabad elfelejtenie megválasztása után egyik tanácstagnak sem. (Folytatás a 4. oldalon) tárásé-1 Somogyi Néplap
