Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-13 / 60. szám

Huszonhat ipari szövetkezet jövője Interjú a KISZÖV elnökével A Somogy megyei KISZÖV összesen 26 szövetkezetét tö­mörít. E termelő és szolgálta­tó egységek munkája igen je­lentős a megye gazdasági éle­tében. A szövetkezetekben fog­lalkoztatott több mint 6000 ember a megyei iparban dol­gozóknak majdnem tíz száza­lékát teszi ki. E 26 szövetkezet tevékeny­ségét, fejlődését hangolja, fog­ja össze a KISZÖV. Elnökét, Biczó Pétert, kerestük fel, hogy a szövetkezetek helyzeté­ről érdeklődjünk. — Az utóbbi néhány évben a szövetkezetek »jogi státu­sában* is nagy jelentőségű változás következett be. Meg­született a szövetkezeti tör­vény, s az 1971-es OKISZ- kongresszuson meghatározták, hogy 1980-ig minden szövet­kezetnek a korszerű kis- és középüzemi szintre kell fej­lődnie. Milyen változások Várhatók a megyében e tör­vény ás a határozatok nyo­mán? — Az OKISZ-kongresszus után született a Gazdasági Bi­zottságnak egy. határozata, amelyben kimondja, hogy 1980-tg minden szövetkezetét végleges telephelyére kell köl­töztetni. Ez ugyanis a további fejlődés útjából hárítja el azo­kat a ma még meglevő hát­ráltató tényezőket, mint pél­dául a bizonytalanság, mejy a hosszú távú tervezést is lehe­tetlenné teszi. Az áttelepítések azonban jelentős költségekkel járnak, s ezek fedezetét a köl­csönös fejlesztési alap, a KFA (a saját eszközállomány utáni ötszázalékos járulék, melyet a KISZÖV-hoz fizetnek be a szövetkezetek), a saját fejlesz­tési alap, a központi és a ta­nácsi támogatás, valamint a bankhitel adja. Mas és más módon kell azonban az egyes szövetkezeteket • támogátni, mert a végleges telephely kér­dése is szövetkezetenként más és más. Ennék alapján három kategóriába soroltuk a szövet­kezeteket. Az elsőbe az a tíz került, melynek a telephelye véglegesnek tekinthető. (Pél­dául a Nagyatádi Komfort, a Csurgói Napsugár vagy a Ba- latoniboglári Vas-Műszaki Ipa­ri Szövetkezet). E szövetkeze­teknél ma már a korszerűsö­dés — esetleg kisebb-nagyobb bővítések — jelenti a fő gon­dot. — Sokkal érdekesebb, s úgy tudom a gondoktól kevés­bé mentes a második kategó­ * 1 ria. Ez különösen a megye- székhelyen jelent sok huza­vonát. — Igen, a második kategó­riába tartozó 13 szövetkeze­tét 1975-ig kell áttelepíteni. Tíz szövetkezet új telephelyet kapna, (például a Háziipari Szövetkezet), kettő pedig a je­lenlegit lényegesen bővítené (például a Lakberendező Ktsz). A rendelkezésre álló pénz na­gyobbik része is erre megy majd el. Terveink szerint 1975-ig 156 milliós fejlesztést, beruházást valósítanak meg ezek a szövetkezetek, s ebből csak ötvenmillió a saját erő (KFA).. Jellemző, hogy a KFA elosztása éppen ezért elég sok vitát váltott ki, mert hiszen a pénz az összes szövetkezet befizetéseiből jött össze, s mindannyian nem kaphattak belőle. Az összeg többi része a már említett forrásokból áll. A felhasználás során 71,4 milr liót emészt fel az áttelepítés, a többit szolgáltatásfejlesztésre fordítják. — Hogyan áll az áttelepíté­sek ügye? — Sajnos nem a legjobban. Szövetkezeteink egy része ki­nőtte a régi kereteket, a je­lenlegi körülmények már foj­togatják őket. Másokat pedig közvetlenül fenyegetik a vá­rosrendezési tervek. Mégsem tudtunk előbbre jutni. A leg­nagyobb baj s ez szilárd meg­győződésem, hogy a városi ta­nácson hiányzik egy kialakult, egységes területrendezési kon­cepció, amelybe pontosan be­illeszkedik a szövetkezetek majdani telephelyének a terve is. Néni tudom megmondani, hogy az áttelepítésnek hányfé­le variánsa létezett' már ed­dig és létezik még most is. Közben a tervekbe már bele­öltünk mintegy félmillió forin­tot A pénz is megvan, csak egy végleges, a testület által is jóváhagyott döntés hiányzik. Anélkül pedig nem tudunk to- vábhLépni. — Ügy tudom, hogy a Vő>- rös Hadsereg útján és az Iszák utcában épülnének az új telephelyek. : — Csak ennyi biztos, a töb­bi nem. — Es hogyan áll a harma­dik • kategóriába tartozó szö­vetkezetek ügye? — öt ipari szövetkezet tar­tozik ide, végleges kitelepíté­sükre csak 1976 után kerülhet sor, de 1980-ig mindenképpen be kéll fejezni. — Az ipari szövetkezetek tevékenységében egyre na­gyobb a szolgáltatások szere­pe. A kormány és a megyei tanács is jelentős összegekkel támogatja a -harmadik ága­zat* fejlesztését. Hogyan fej­lődött a megye szövetkezetei­ben a szolgáltatás? — Ha szemügyre vesszük a jelenlegi tervidőszak tényszá- rnait, akkor kitűnik, hogy az öt évre tervezett 57,5 százalé­kos növekedésben igen komoly szerep jut a szolgáltatásfej­lesztésnek. Pontosan 95,7 szá­zalékkal növekszik a szemé­lyes és 56,7 százalékkal az ipari javítások, szolgáltatások mennyisége. A statisztika azt mutatja, hogy ez a terv nem túlméretezett: tavaly például a megfelelő ütemben nőtt a szolgáltatások értéke: 14,8 szá­zalékkal. Ezen kívül az idén és a következő években több je­lentős beruházás is elkészül, gondolok itt például a barcsi autószervizre. — De a beruházások zöme elsősorban az ipari-termelői kapacitást növeli. — Ezt nem lehet ilyen ka­tegorikusan kimondani. Már csak azért sem, mert például az a két építőipari szövetke­zet, amely új telephelyre köl­tözött, nem tisztán ipari pro­filú, hanem szolgáltatásokat is végez. — Hogyan álakul az építő­ipari szolgáltatások szempont­jából olyan fontosnak látszó dél-somogyi céltársulás sorsa? A céltársulás 1972-ben meg­szűnt. Részint a szabályozók változása, részint- a csokonya- visontai szövetkezet rossz gaz­dálkodása miatt Jelenleg két pályázat vár elbírálásra. Pá­lyáztak a kappsmérőiek és a Nagyatádi Komfort Szövetke­zet. — Végezetül arra kérjük, hogy röviden ismertesse a .KISZÖV munkáját. — A KISZÖV az 1960-as évek gyakorlatával izemben gyökeresen átalakult A koráb­bi direkt irányító szervből ér­dekvédelmi ós szolgáltató szer­vezetté vált Mi szervezzük a mozgalmi tevékenységet is. A közvetlen utasítások helyett inkább orientáljuk a tagszö- ve (kezeteket, összhangba hoz­zuk elképzeléseiket s a jelen­leg is szerveződő különböző szakapparátusaink konkrét segítséget nyújtanak, főként közgazdasági,- jogi és műszak- fejlesztési vonalon. Csupor Tibor Megkezdődtek a jelölő gyűlések Bátran elmondta a véleményét Véger Erzsébet, aki most volt először gyűlésen. * életében jelölő Emberek ünneplőben. Ez jellemezte a tegnap estét az egész megyében. A művelődési otthonba, az iskolába, a közeli gyárba igyekeztek, hogy részt vegyenek azon a fó- rürhon, ahol körzetük tanácstagját jelölték. Amint azt a munkatársaink helyszíni tudósításai is tükrözik: nagyon aktív, demokratikus légkörben kezdődött meg a választási előkészületek e fontos szakasza. Egy nagyatádi, kaposvári és hatéi jelölő gyűlésen vettek részt munkatársaink. Felszólaltak az első választók A fekete tábla födött címer, a padokban kék kötésű köny­veik. A kaposvári Kállai Éva Leán y kolléga um tanulószobá­ja adott helyet a 2. sz. válasz­tókerület jelölő gyűlésének. Több mint húsz lány is ül a padokban, ők először válasz­tanak április 15-én. A felnőt­tek egy kicsit nehezebben gyü­lekeznek, s negyed hét után kezdődhet a gyűlés. Dr. Dér Mihály, a gyűlés el­nöke a népfront nevében üd­vözölte a választópolgárokat, majd Major Jenő beszélt Ka­posvár fejlődéséről. Mindenki feszülten ügyeit, mert az öt foglalkoztató kérdésekre vá­laszt kaphatott belőle. A Ha­zafias Népfront nevében 'Báli Ferenc pártonkivüli géplaka­tost, a Somogy megyei Finom­mechanikai Vállalat műveze­tőjét ajánlotta tanácstagjélölt- nak. Elmondta róla, hogy há­romszoros kiváló dolgozó, kor- mánykitüntetése is van. Sze­mélyesen ismeri, s tudja, hogy kiegyensúlyozott a családi éle­te is. Friss színfoltja volt a gyű­lésnek. hogy a kollégista lá­nyok közül hárman is felszó­laltak. Csepregi Zsuzsa meg­kérdezte, nem lehetne-e kite­lepíteni a Zalka Máté utcából a Kapos borozót, mert a ré­szegek molesztálják a lányo­kat. Ezt a gondolatot folytatta Véger Erzsébet; a környékben, a színházparkban nem megfe­lelő a közvilágítás, a köztisz­taság, s e környék, veszélyeire hívta föl a ügyeimet. Somlai Erzsébet kifogásolta, hogy mi­lyen bűzt áraszt a sántosi ser­téstelep, a cukorgyár szenny­víztelepe. Tóth Irén, a kollógj- um igazgatónője megerősítette a lányok felszólalását: noha gyenge a környéken a közbiz­tonság, mégsem sietnek gyor­san olykor-olykor a segítsé­gükre. Az viszont — mint mondatta — öröm, hogy szép új kollégiumot kapnak a üa- talok a közeljövőben. Szondy István, a Tejipari Vállalat igazgatója egyetértett azzal, hogy sok gondot okoz a borozó, több fényre volna szükség a parkban. Beihamer János szóvá tette, hogy a Marx Károly közből — noha több százan laknak ott — kevesen jöttek el a jelölő gyűlésre. Ö is meg Simon László, Móhr Győző is alkalmasnak tartotta a tanácstaigjelöltet. Az ő ja­vaslatukra a gyűlés részvevői egyhangúlag rá szavaztak. Ba­ld Ferenc, ha megválasztják, először kap lehetőséget, hogy e környéket a tanácsban képvi­selje Része volt eddig is a község fejlődésében L apunkban is hírt ad­tunk róla, hogy a 1 TOT és a Központi Sajtószolgálat pályázatán dí­jat nyert Losonczi Mihály el­nök pályamunkája, melyben a náluk kidolgozott üzem- és munkaszervezési módszert is­merteti. Országos elismerést érdemelt ki tehát a barcsiak gyakorlata, és jogos az ér­deklődés: milyen is az üzem- és munkaszervezetük. “■Termelőszövetkezetünkben a megalakulástól kezdve nagy gondot fordítottunk az üzem- és munkaszervezésre* — ezt írja Losonczi Mihály, és ez­zel kimondja azt is, hogy épp­úgy, mint a gazdálkodás, az üzemi szervezet is szüntelenül fejlődésben, mozgásban van. (Éppen a közelmúltban hal­lottunk olyan téves véle­ményt: mi az üzemet meg­szerveztük, az kész, erre a to­vábbiakban nincs gondunk.) A mai barcsi : gyakorlat hosszú évtizedek során ala­kult ki. IC űr az induláskor magában hordta azokat a vo­násokat, . melyek a jog és a kötelesség, a személyes fele­lősség, az önálló elszámolás fogalmába tartoznak. Az egész gazdaság akkor két fő ága­zatra: a növény tar mész lés re és az állatenyésztésre oszlott. A itovénytermesztéstoeii a te­A barcsi Vörös Csillag uzemszervezete Az előzmények rületi elv érvényesült, egy-egy brigád mindig ugyanazon a területen dolgozott. A tag munkaegység-jóváírása nem­csak a megművelt területtől, hanem az élért eredményektől is függött. Személyes, közvet­len érdek is fűződött tehát ahhoz, hogy a mennyiségen tűi minél jobb minőséget ad­jon mindenki.. Az . , állatte­nyésztésnél egy-egy telepen dolgozók tartoznak egy bri­gádba Csaknem húsz éve már an­nak, hogy 1954-ben kidolgoz­tak a. szövetkezetben egy min­denre kiterjedő, ügyrendet és munkarendet Figyelemre méltó, hogy bár azt azóta többször át kellett dolgozni.' az akkor lefektetett elvek, helyes alapok a ma érvényes szabályokban változatlanul benne ’ vannak. Ebben az idő­ben már egészséges verseny­szellem bontakozott ki a szö­vetkezetben, és nagy gondot (ordítottak a tagság szociális kulturális helyzetének javítá­sára (Fürdő, öltöző, ó/voda lé­tesítésed Ami eleinte csak csírájában volt fölfedezhető, az a követ­kező években jól sikerült gyakorlat lett. 1956-ban, mi­kor a munikaegyvégrendszer helyett a nyereségrészesedés­sel kiegészített havi bérezést vezették be. egy csapásra megkétszereződött az egy főre jutó termelési érték. 1960-ban az egész község dolgozó pa­rasztsága belépett a szövetke­zetbe, de akkor már kétéves gyakorlat volt itt az önelszá­moló brigádrendszer. Az ötezer holdas gazdaságot üzemegysé­gekre osztották. Sajátságosán és, igen körültekintően alakí­tották ki a brigád-önelszámo- lás módsz^tet, Az üzem­egység. illetve az oda tartozó brigádok termelési, elképzelé­seiket áz előző év augusztus j közepéig összeállítótták. A terv összeállításánál a brigád­nak hozam- és költségterve­ket is kellett készítenie, és természetesen olyan progra­mot összeállítania, amely fi­gyel veszi a foglalkozta- j tottságot. a rendelkezésre álló I technikai eszközöket Az - slapmauúíaÓÁyxL lapul jcs&g&­szitő részesedést kaphatott . a brigád akkor, ha gazdaságom san termelt. Erre is megfelelő módszert dolgoztak ki. A részletes számítás ismer­tetése helyett hadd szóljunk inkább az ónelszámolás gya­korlati hasznáról. A módszer szükségszerűen megkívánta az üzemegységektől, a brigádok­tól a szüntelen technikai fej­lesztést, a *k.Ls költség — nagy hozam* elvének érvénye­sülése közvetlen érdeke lett a szövetkezeti tagnak. Minden­nek jó része volt abban, hogy a barcsi Vörös Csillag az or­szágos termelési versenyben egymás után négyszer az első helyen végzett. U j lendületet adott ez a munkaverseny-mozga- lonmak. Már akkor alapkövetelmény volt a gazda­ságban, hogy évente a nö­vénytermesztésben 50 000, a szarvasmarha-ágazatban 120 ezer, a sertéságazatban 300 ezer forint termelési értéket állítson elő egy dolgozó. — Milyen kérdéseket vár a jelölő gyűlésen? Zeller Lajosné, a hatéi né­gyes körzet tanácstagjelöltje habozás nélkül válaszol: — Víz, óvoda, utak. Munkahelyén, a tsz tejgyűj­tőjében beszélgetünk. Huszon­egy éve végzi ezt a munkát A kőkockás, lucskos helyiség természetesen fűtetlen, az aj­tó is nyitva van. Vastag fej- kendőben, kötött kabátban ve­szi. át a két brigádtól naponta a mintegy ezer liter tejet. Hét­köznapokon és ünnepeken egyaránt. Legtöbbször akkor is, amikor társadalmi megbí­zatása vidékre szólítja. Ilyen­kor korábban kezd, és a busz­ról egyenesen ide siet. Megyei tanácstag is, a batéiakat és a taszáriakat képviseli e testü­letben. Hogy milyen volt a két év? Túl a negyvenen került a köz­élet e magas posztjára, de frissen szívta magába az új él­ményeket, a tapasztalatok, az ismeretek sokaságát. Elsősor­ban a járási tanácstagi csopor­tot említi. Itt értette meg iga­zán a legbonyolultabb előter­jesztések anyagát, ismert? meg a megye és a járás gondjait, törekvéseit, és ezeken keresz­tül tanulta meg látni saját községét. Néhány óra múltva á párt­klubban összegyűlt választók­tól ismét teljes bizalmat ka­pott: körzete újra őt jelölte ta­nácstagnak; Jól tudják, hogy ha látványos felszólalások nem is jelezték működését, je­lentős része volt a község .két­éves fejlődésében, amelyről Drankovics József csúcstitkár számolt be: korszerűsítették a kaposkeresztúri rendelőt, javí­tották az utakat, buszvárókat létesítettek, járdákat építet­tek. S mindig készséggel járt el a hozzá fordulók egyéni ügyeiben is. A jelölő gyűlés bizonyította, hogy lesz mit tennie a> követ­kezőkben is, ha tanácstagnak választják. Az általa jelzett kérdések mellé újabbak kerül­tek: a romos kastélyban lakó hat család gondjának megol­dása, a kialakítandó házhe­lyek elosztása, a vízműtársu­lat szervezése, és mozgósítás társadalmi munkákhoz, hogy csak a legfontosabbakat em­lítsem. Még csak annyit: a tanácsi munka és Zeller Lajosné te­vékenységének elismerését, megbecsülését jelzi, hogy a választókörzet családjai kö­zül mindössze ketten — mind­ketten egyedülálló, idős em­berek — maradtak távol. Harmadszor is jelölték (Folytatjuk) JU-M, Felnőttekkel népesedett be tagnap este hat órakor a ruagyartád-bődvicai óvoda, ahol a város első számú választó­kerületének jelölő gyűlését tar­tották. Csendes Géza, a Haza- üas Népfront városi bizottsá­gának elnöke nyitotta meg az ülést, majd Szabó Miklós, a népfrontbizottság tagja tartott beszédet. Két év telt el azóta, hogy megválasztották a képvi­selőket Nagyatád első városi tanácsába. Sokat fejlődött, vál­tozott a település azóta, a la­kosság aktívan bekapcsolódott, a várócszépítő-fejlesztó mun­kába, s egyre több várai at és üzem segíti a város fejleszté­sét gjazdaságilag is. Elmondta Szabó Miklós, hogy az első 6zámú választó­kerület is jelentős fejlődés előtt áll. Szélesítik a Sziget­vári utcát, a Rákóczi utcát és a Petőü utcát. Befejeződik a törpevízmű-hálózait építése !s az idén. Széles körű társa­dalmi összefogásra támaszkod­va hozzálátnak az; új bodvicai lubkönyvtár építéséhez is Végül javasolta, hogy ismétel­ten Dávid Jenőt, a konzerv- Sááit jákatotet- jfeiO-Ják tanács­tagnak. Dávid Jenő az elmúlt években minden alkalommal megfelelően, képviselte a vá­lasztókerületet, polgárainak érdekeit és szervezte a lakos­ságot a »Tegyünk többet Nagyatádért!* mozgalom ke­retében. Csupán 1972-ben 12 és fél ezer forint értékű társa­dalmi munkát végezték kerü­letének lakói, és ezzel a hato­dik helyre kerültek a 70 kör­zeten belül. Virág Jánosné felszólalásé ban elmondta, hegy tanács­tagjuk eddig is mindent elltö vetett a választókerület lakó sága érdekében, ezért me; bátran javasolni harmadszor is jelöltnek. Horváth Lajos a járdaépítéssel, a buszmegálló elhelyezésével kapcsolatban tett javaslatot. Hargovics György a klubkönyvtár építé­sét helyeselve arra kért min­denkit, hogy járuljon hozzá társadalmi munkával is. A jelenlévők végül egyhan­gúlag Dávid Jenőt tanácstagjelöltnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents