Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-09 / 57. szám
Tanulnak a cérnagyári asszonyok Könnyebb az éjszakai műszak Egyenlő munkáért egyenlő bér A Nagyatádi Cémagyár párt-, gazdasági és társadalmi vezetősége feladattervet készített a párt nőpolitikái határozata alapján. A pártcsú(»vezetőség a gazdasági vezetőkkel együtt áttekintette, mi valósult meg a feladattervből. A gazdasági vezetők felülvizsgálták, hogy az azonos munkakörben dolgozó férfiak és nők egyenlő munkáért egyenlő bért kapnak-e. A vizsgálat kedvező eredménnyel zánu'llt, mert a fizikai munkás- nőik és az alkalmazottak bére az elvnek megfelélő volt, mindössze csekély korrekcióra volit szükség. Taivady elvégezték az üzemiben a kötelező bédbesorodást A szakmai végzettség, a munkakörben eltöltött idő, a gyakorlottság foka szerint állapították meg a bérkülönbségeket. Az átsorolásnál ügyelitek arra, hogy az egy- sainten teljesítő férfiak és nők között ne legyen bérkülönbség. Nagy gondot fordítanak a nők képzésére, továbbképzésére. Az 1972/73-as oktatási évben középszintű állami oktatásban, szakmai továbbképzésben összesen harmincnyolcán vesznek részt, közülük huszonnyolc nő. A poLiitoTkaí továbbképzés szervezésekor a dolgozó nőket is bevonták. A marxizmus-lenániz- mus esti középfokú iskola tíz hallgatója közül nyolc nő. A párt, KISZ és szakszervezeti politikai oktatás hallgatóinak mintegy 85—90 százaléka nő. Február elején megszervezték a dolgozók iskolájának üzemi tagozatát. Tizenöt nő tanul a VII. osztályban. Nem tudtak előrelépni a nők szakmai képzésében, ugyanis a cérnázóban és a kiszerelőben végzett munkát nem ismerik el szakmunkának. Pedig valamennyi itt dolgozó szívesen vállalná a tanulást azért, hogy szakmunkássá képezze magát. Kérésük csak akkor teljesíthető, ha a vállalati központ és a minisztérium támogatja őket ebben. A gazdasági vezetőség a több gyermekes anyákat — akik ezt kérték — fölmentette az éjszakai műszak alóL Az üzem vezetői keresték annak a lehetőségét, hogyan lehetne segíteni az éjszakai műszakban dolgozók helyzetén. Elképzeléseiket 1975-ig kívánják megvalósítani. Az év elejétől — kísérletképpen — bevezették a 15 perces munkaközi szünetet, ennek időtartama alatt frissítőként ingyen kávét, teát és gyümölcslevet szolgálnak fel. Beszereztek több hajszárítót, hogy a fürdés után hajat száríthassanak a nők. A távlati tervek között szerepel, hogy a motringoló gépeken dolgozók a motringkötést majd ülve végezhetik. Arra törekszenek, hogy az éjszakai műszakban dolgozó nők számát a minimálisra csökkentsék. Igen kedvezően fogadták az üzemben a fogászati és nőgyógyászati szakrendelést. A tárgyi és személyi föltételekről az üzem gondoskodott. Tisztább lett az üzemi csarnokok levegője, mert megoldották a kiszerelőben a légcserét. A cémagyári vezetők mindennapos tevékenységének szerves része a nőpolitikái határozat végrehajtása. Nemcsak beszélnek, hanem tesznek is a határozat megvalósításáért. Tavaly nyolcvanegyen érdemelték ki a kiválódolgozó-címet, ebből a nők aránya 74 százalék. Ott vannak a nők az üzem vezetőségében, a párt-, a KISZ- és szakszervezet vezetőségeiben is. A Nagyatádi Cémagyár nődolgozóinak helyzete fokozatosain, mégis nagymértékben javult a határozat megjelenése óta. D. S. Megünnepelték a nőnapot a megyében Kijelölés helyett választás A megyei konferenciára készülnek a kaposvári úttörővezetők A Kommunista Ifjúsági Szövetség intéző bizottsága áprilisban rendezi meg az úttörővezetők V. országos konferenciáját Budapesten. Az úttörő- vezetők városi konferenciáját a közelmúltban tartották. — Milyen témák köré lehet csoportosítani az országos konferencián elhangzó kérdéseket? — kérdeztük Sándor Máriától, a városi úttörőelnökség elnökétőL — A novemberi úttörőparlament részvevői nagyon sok javaslatot tettek az úttörőélettel kapcsolatban. Ennek megvitatása és elfogadása lesz egyrészt a konferencia feladata. Kiegészítjük a működési szabályzatot. Például meghatározzuk az úttörők jogait és kötelességeit. Bár az utóbbi megtalálható a tizenkét pontban, úgy gondoljuk, nem hiábavaló erről újból beszélgetni. A harmadik témakör az úttörőélet demokratizmusa lesz. Az út- törőparlamenten elhangzott javaslatok nem merültek a feledés homályába. Most a konferencián is megvitatják, mi valósítható meg belőlük. A gyerekek sok használható ötletet adtak a televíziónak, a rádiónak, a sajtónak. Több olyan műsort szeretnének, amelyben gondjaikkal, életükkel foglalkoznak, — Mit jelent a működési szabályzat kiegészítése? — Az úttörőszervezet nagyobb mértékben kíván a társadalomra támaszkodni, mint eddig. Több segítséget várunk. Azt hiszem, az úttörők kötelességével nem szükséges külön foglalkozni, inkább a jogaik fontosabbak. Eddig nem érvényesültek megfelelően az úttörők jogai. Országos szinten is megalakítjuk az úttörőtanácsot, s ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek az úttörőcsapaton belül élhessenek jogaikkal. Az őrsi foglalkozásokon például nincs lehetőség arra, hogy a gyerekek kötöttségek nélkül elmondhassák mindazt, amivel nem értenek egyet. Kevés az olyan gyűlés, ahol napi gondokkal, az őket érintő problémákkal foglalkoznak. így pedig a szervezet nem tudja kifogástalanul megoldani a feladatát. Eddig a konferenciára kijelölték a részvevőket, ezután úgy választják a képviselőket. Ez az úttörőélet demokratizmusának növekedését jelenti. A csapatvezetőség hatáskörét kibővítették, s a demokratizmus elve már most, az országos konferencia előtt is érződik. — Eddig is érvényesült az úttörőéletben. Miért kerül újra a tárgyalóasztalra? — Az elvet nem a jó értelemben értelmezték. Kaposvári úttörőcsapataink munkája nagyon változatos képet mutat. A városiban az úttörőcsapatokban egyáltalán nem volt úttörőtanács, a gyerekek irányító joga csak látszólagos volt. — Hányán vesznek részt a megyei konferencián? — Az úttörővezetők városi konferenciája megválasztotta a harmincegy tagú városi tanácsát. Ez a tanács azután megválasztotta soraiból a tizenhárom tagú úttörőelnökséget, valamint az elnököt. Kaposvár várost huszonöt küldött képviseli a megyei konferencián, amelyet március 22-én rendeznek. Reméljük, hogy javaslataikkal hozzájárulnak a sikeréhez. R. G. Már szerdán megkezdődtek a bensőséges ünnepségek az üzemekben, szövetkezetekben, intézményekben. Virággal, ajándékokkal kedveskedtek a lányoknak és asszonyoknak a nemzetközi nőnap alkalmából. Tegnap délelőtt a virág volt mindenfelé a legkelendőbb, a kollégák ezenkívül édességet, apró ajándéktárgyakat vittek a munkahelyükre, este pedig haza. a feleségüknek, az édesanyjuknak. A nőnap alkalmából tartott ünnepségeken arról is szó esett, hogy a párt nőpolitikái határozata óta milyen változások következtek be. Ez az összeállítás a nőnap megünnepléséről ad képet. Fonónők ünnepe Bensőséges ünnepséget rendeztek tegnap a Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyárában. Ennek jelentőségét fokozta, hogy a gyár dolgozóinak 72 százaléka — mintegy ezer- kétszázam — nő. A zsúfolásig megtelt gyári ebédlőben Bayer Nándor főosztályvezető a vállalat gazdasági vezetőségének nevében köszöntötte a nőket. Elmondta, hogy a gyár dolgozóinak a helyzetében — felmérve a tennivalókat — alapos változások várhatók. A Gazdasági Bizottság segítségével — noha a papírt még nem kapták kézhez a dolgozók — az átlagosnál lényegesem nagyobb béremelést hajtanak végre. A gyárban tovább javulnak a szociális és a munkakörülmények. Az egyes üzemcsarnokokban felméréseket végeztek a zajártalomról, s kutatják annak a módját, hogy miként lehetne azt csökkenteni. Ezenkívül hűtőgépeket szereztek be, melyeknek a haszna nyáron érezhető majd Igazán. A jobb egészség- ügyi ellátást pedig a fogászati rendelő segíti. A gyárban megtalálható a szórakozási, tanulási és sportolási lehetőségeknek szinte minden változata. A köszöntő után rövid, de igen tartalmas műsort láthattak az ünnepség részvevői. Esze Istvánnak, a Fonómunkás Kisszínpad tagjának szavalata után kedves meglepetéssel szolgáltak a rendezők. A televízió Ki mit tud? versenyéből :ól ismert két fiatal lépett fel: Forgács Gábor jódlizó és Boros Lajos polbeaténekes. Mindkét fiatal nagy ßikert aratott. Még szerdán, de a nőnap alkalmából a gyár két nődolgozója kapta meg a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést: Veress Zoltánná tervosztályvezető és Kóbor Károlyné. A tsz-bcn dolgozó nőket ünnepelték Asszonyok, lányok töltötték meg tegnap este a beraencei tanács és a Jobblét Termelőszövetkezet székhazának nagytermét. A szövetkezet vezetősége több mint száz meghívót küldött szét a faluban. A szíves invitálás (kijárt minden olyan női tsz-tagnak, aki ötszonyók, lányok alaposan kivették részüket a munkákból. Főként a növénytermesztés igényelte fáradozásaikat. A szövetkezet eredményei az ő munkájuk mozaikcserepedből is épülnek. Ezt hangsúlyozta Varga János elnök a tegnapi munkanapon felül telje- • összejövetelen. Idézünk beszé- ' débői: »A magyar nőtáirsada- lomimal együtt ünnepéi ma az egész haladó világ. Elismeréssel és köszönettel adózunk a magyar nőknek, a mi asszpsített, s minden nőbizottsági rendezvényen részt vett. Mert volt ebben a szövetkezetben minden téma iránt érdeklődés. Ott voltak az asszonyok a nyolc előadásból álló sorozaton is. Meghallgatták a múlt évi munka értékelését, a nőket érintő jogszabályokat, a család és az iskola kapcsolatáról szóló előadást, a gyermek- és ifjúságvédelem kérdéseit taglaló beszámolót, s nem egy egészségügyi felvilágosító" tematikájú összejövetelen is rósat vettek. Ez a nagy aktivitás nagymértékben a nőbizottság elnökének és titkárának, Huszics Istvánjának és Kak- lik Jánosnénak, valamint a pártalapszierveziet titkárának, Kovács Istvánnénak köszönhető. A berzencei Jobblét Termelőszövetkezetben dolgozó asz- i nyainknak, lányainknak. Tár- sadalmunáíiban hármas szerepkörben kell helytállniuk: dolgozóként, társadalmi feladatok megoldódként és családanyaként. A tsz vezetősége és férfi tagsága nevében a leg- őszintébb tisztelettel köszöntök minden asszonyt, és lányt, erőt, egészséget, boldogságot kívánva nekik.A helyi általános iskola tanulói műsorral és virággal kedveskedtek az ünnepeiteknek. Nagy sükere volt egy kis óvódás — Káplár Erika —köszöntőjének. Az ümhepség végén megvendégelték az asszonyokat, lányokat. Ötmilliót a nőnapra Reggel zene köszöntötte a Kaposvári Ruhagyárban a munkagépek mellett helyet foglaló nőket. A gyárban gondosan kiválasztották a legjobb férfihang tulajdonosát, aki mikrofonon keresztül üdvözölte a nődolgozökat. A gyár vezetősége hóvirággal és édességgel kedveskedett az ünnepeiteknek. A héten folyamatosan osztották ki a tavalyi nyereségrészesedést a Kaposvári Ruhagyárban és telephelyein — tájékoztatott bennünket Szabó Benő főkönyvelő. A kifizetéseket úgy időzítették — a vállalatnál igen nagy a nődolgozók aránya —, hogy a nőnapra mindenki megkapja a pénzét. Összesen mintegy ötmillió forintot osztottak ki a vállalat 2400 dolgozója közölt. Általában mindenki az évi fizetésének tíz százalékát kapta, kivéve azokat a telephelyeket, ahol a termelékenység nem alakult megfelelően, itt csak kilenc százalék jutott. A vállalat régi dolgozóit fokozottabban megbecsülték: aki 15 éve dolgozott itt, az húsz, aki már 20 évet töltött a vállalatnál, az harminc százalékkal emelt nyereségrészesedést kapott. ÍJj óvodában az ijjú lakók HORVÁTH 1 ÁN O S A 1 ka pun kívülről-Art hiszitek, hegy csak tn ácsorgók fényért és szereletért a város kapuja előtt.., Sokan várjuk a kapukon kívül, hogy bizalmatok rézkrajcáraival megajándékozzatok :(Bari Károly) Sok gondunk van az iskolában a cigánygyerekekkel, sok a szüleikkel, körülményeikkel az iskolán kívül. Mi lesz velük? Mit tehetünk értük? Megérdemlik, hogy tegyünk irt ük valamit? Akarnak ők változtatni az életformájukon? Tudunk segíteni nekik ebben? Számtalan kérdés. Egy ’gaz történettel megpróbálok válaszolni. Ügy írom le, ahogy a történet főszereplője elmondta, átélte, érezte... MIÉRT VAGYOK ÉN CIGÁNY? Iskolába megyek. Lábom alatt ropog a fagyos hó; szél zúg, zörög az ág. Szememet csípi a hideg, kibuggyanó könnyem végigfolyik arcomon. Megállók, hátat fordítok a szélnek, kabátom ujjával próbálom ■ szárítani arcomat. Tekintetem végigjárja a zsom- béfcos tájat, a zúzmarától fehérbe öltöztetett árokba hajló fűzfákat, a puha füstölt eregető házacskákat, putrikat. Itt a patak hiújánál mindig megállók, visszanézek. Anyám áll kinn. Hosszan néz utánam. Félt, hátha beleesek az árokba. Csak akkor megy be, nyugszik meg, ha már a falu felé irányítom utamat, átérve a hídon. Mikor elsős voltam, mindig elkísért az iskoláig. Jó légy ám! — mondta, amikor elbocsátott. Én jó voltam, és most is ió vagyok, szeretek iskolába járni. Egyszer olvadáskor kiöntött az árok, s elnyelte a hidat, amelyen a faluba vezet az út. Azt mondták, nem mehetek iskolába. Én sírtam, nem bírtak velem. Én el akarok menni, hajtogattam. Gyurka bátyám megsajnált, hátára vett, s nagy kerülővel kivitt az országúira. Eljutottam az iskolába. Nem hiányoztam sohasem. Mindig alig vártam, hogy odaérjek. Az osztályban meleg van, ismerősként fogadnak a padok, a tabla, s a íaäafee» a Az iskola az én tündér világon. Az órán mindig nagyon figyelek. Beleremegek, ha a tanító néni felszólít felelésre. Szívem a torkomban dobog, mikor megsimogatja a fejemet és megdicsér. Szépen írok, nagyon vigyázok a betűk kapcsolására. Olvasásnál utánzóm a tanító nénit. Sok verset, mesét tudok kívülről. Ha látogató jön az osztályba, a tanító néni elkéri a füzetemet, meg olvastat is.., Csak az bánt. ha csúfolnak. Cigány. Olyankor sírok. Verekedni is szoktam. Egyszer megkérdeztem anyámat, miért vagyok én cigány. — Annak születtünk — mondta. Beszélem a nyelvet is, de szégyenlem. Csak öregapámmal szoktam szívesen beszélgetni. Sok mesét, történetet tud, igaz történeteket ... öregapám vajda volt, teürin- télyes ember. Termetes, szép szál ember. Nagy bajusza vaui, szépen kipödörve, ahogy az a vajdához illik. Ügy hívják ma is: »Bajuszos Jancsi bácsi«. Van neki szalukapája, azzal farag sudár nyárfákból beknó- ket, vályúkat, ö mondta el, hogyan éltek, hogyan vándoroltak még a szüleim is. Egy- egy falu határában megtelepedtek. A férfiak vájták a tek- nőket, vályúkat, faragták a fő- zőkanalakat, az asszonyok meg kéregetm mentek, házaltak. Sodróiéra akasztott bugyorral o( dadogtak. lepedőbe kötött csecsemővel, lesunyt saemmaJ, naegaferawa. öragMPÉM 1» így látta el tíznél is több gyerme két. Mikor én születtem. 1945-öt írtak. Akkor határozták el szüleim, hogy ezután máskép pen lesz. AZ EMBERIBB ÉLET FELE A lovak cuppogva emelgetik lábukat a tengelyig érő sárban. Erejüket megfeszítve, hangosakat prüszkölve húzzák a kocsit. Nehezen vergődnek, ki a földútról az országúira. Öregapám biztatja őket: — Hajsz! Ne! Rigó! A rúdon állva tornázza magát a kátyúkban dülöngélő kocsin, míg a kövesútra nem koppan a lovak lába. Ekkor leszáll, oldalról irányítja a jószágokat. Hátraszól: vigyázzunk, le ne essen valami. A kocsin bútordarabok, lepedőbe kötött cókimók. Anyám kezét fogva én is a kocsi után baktatok. Amint ad kövesútra érünk, anyám meg-# áll, visszanéz. Szeme meäszei lát, túl az elhagyott zsombé-i koson. Nem szól, csak némán néz, szorítja a kezemet. Talán búcsúzkor!ik. Apámra gondolok, aki meghalt, s nem érte meg, hegy leomlanak a putrik, hegy a faluba költözünk. Toppemtgat lábával, a ragadós sarat rázza le csizmájáról. Nem megy könnyen. Majd a# kövesúúon guruló kocsi nyomé-i ba szegődünk. # i Több mint huszonegy ezren szereznek diplomát Évről évre többen szereznek diplomáit a hazai felsőoktatási intézmények különböző fakultásain. Tavaly együttvéve 20 008 voűit az utolsó éves haffligaitök számoa, az idén 21 338-an végeortek a nappali, «8Ü éa tewecó tagozaton. Ezen belül 12 60«-an • nappalin, 1565-en az estim, 7167-en pedig a levelező tagozaton szerzik meg diplomájukat. Somogyi NéplopI 5
