Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-07 / 55. szám

I

A gyermekbútorokról

Az eddig elhany agolt gyermekbútor és gyermekszoba- berendezés végre központi témaként szerepel a magyar bútorgyáraknál. A bútorboltokban azonban még ma is igen szegényes a választék. Aki ötletes, egy kisebb méretű fiókos-polcos — mondjuk «Alba Regia« szekrényt, egy »Varia« íróasztalt s egy ágyneműtartós »Szundi* fekhelyet vásárol. Ezzel tulajdonképpen az iskolába járó gyermeknek megteremtette az otthoni kényelmet. A gyermek kapott egy önálló nyugalmas »sarkot« a lakásban, ahol tanulhat, és a holmijait is elhelyezheti.

Ahol azonban több gyermek van s a lakás is több szobás — és egy teljes szobát akarnak berendezni a gyermeknek, mégpedig gyermek- bútorokkal —, ott már nem ilyen egyszerű a dolog. A jelenleg rapsaodikus bútorellátás ezt a tervet befolyásolja. A bútorboltok ugyanis ritkán rendelnek — de ritkán is kapnak — megfelelő1 gyermekbútort Miután a gyermekbútorok gyártásában kedvező fordulat következett be, remélhető, hogy az idén az üzletekben is kedvezőbb lesz az áruellátás a

színes — narancs szín, türkiz, barna vagy zöld — ajtófelületek igen szépek, s dekoratívak. A szekrénysorba beépített fotelágy és ülőke huzata harsány színű, nagy virágos. A »Kari«- nak a kiállításon aránylag olcsó ára miatt is nagy sikere volt. S még az idén nagyobb szériát készít a gyár a derűs, hangulatos gyermekbútorokból (s amelyik bútorüzlet rendel belőle, folyamatos ellátásban is részesül).

A gyermekbútorok választékát külföldről — többek között Lengyelországból — importált bútorokkal is bővítik. A gyermekbútorokat gyártja — illetve gyártaná — az ipar. A boltokban, áruházakban azonban csak akkor kapható, ha megrendelik.

Ki a szaluidba!

Szervezetünk megújítása — aktív pihenéssel

N

emcsak a lakásunkat, a • ruhatárunkat, a háztartási gépeinket — s jó esetben a gépkocsinkat — kell megfelelően karbantartanunk, hanem elsősorban önmagunkat. Mégis saját testi-lelki erőnlétünkről kedély- és idegállapotunk felfrissítéséről, fizikai és hangulati regenerálódásunkról gondoskodunk a legkevésbé. Pedig ha úgy döntöttünk. hogy élni akarunk — s ráadásul a lehetőségeknek megfelelően legalább 75—80 évig —, akkor be kell rendezkednünk a nehézségeinket ellensúlyozni képes életmódra. Ez a legkevesebb, amit meg kell tennünk önmagunkért.

Persze könnyű ezt így elmondani, de annál nehezebb kinek-kinek megvalósítani. Jól pihenni ugyanis művészet.

Statisztikai adatok bizonyítják. hogy a szabad idejükben bezárkózó hétalvók, az embereknek. társaságnak, külvilágnak feléje sem nézők állandó fáradtsággal küzdenek, s nem tudnak <^lyan harmonikus, kiegyensúlyozott egyéniségekké válni, mint a sokat beszélgető és sétáló, erdőt-mezót járó mozgékonyabb emberek. Az aktív pihenés ugyanis a leghatásosabb módja szervezetünk megújulásának. A kerti tevékenység — de ha erre nincs mód. akkor maga a természetjárás — a legjobb gyógyszer mindenfajta fáradtság elűzésére. A gyönyörködés a napsütötte tájban, a felfrissülés a tiszta levegőn többet ér minden feketekávénál vagy pirulánál. Mégis — sajnos — az emberek nagy többsége rest mozdulni is, legföljebb füstös presszókba ül be néhány órára. S ha meggondoljuk, hogy a munkahelyek és az otthonunk fokozódó gépesítése is egyre inkább megfoszt bennünket a legkisebb testmozgástól is. A gáz- és távfűtés terjedése a fűtéssel, favágással, tüzelőhordással együtt járó kis mozgástól is »megkíméli« a férfiakat. Az autó pedig kétszeresen is ártalmas — mert szennyezi környezetünket. és megfoszt bennünket a sétáktól, a járkálás, nézelődés, levegőzés egyszerű, de nagy jelentőségű változatosságától, így aztán a szabad idejüket helytelenül felhasználó emberek száma egyre szaporodik, s neurotikus konfliktusaink és felhalmozódó fáradságunk betegséggé is válhat.

Hol a kiút.tehát,? Mi a megoldás?

A telekvásárlás, a nyaralókért nyújtotta kikapcsolódás azért nem tökéletes megoldás, mert mindenkinek nem telik telekre, s mert a kiskert nem is nyújtja teljesen azt a test- mozgásszükségletet, amire a legkülönfélébb munkát végző emberek egészsége egyformán megkíván. Nem marad más hátra, mint egy mind ez ideig csak kismértékben kihasznált, ugyanakkor mindenkinek egyformán rendelkezésére álló lehetőség' igénybevétele: ki kell mennünk a szabadba. A hazai tájak, erdők, hegyek és vízpartok mindenért gazdagon kárpótolnak bennühket, s még a legjobb orvos nem tud ennél különb receptet. Ha felismerjük a természetjárás szépségeit. s rájövünk, hogy nincs jobb »agymosás* néhány percnyi rigófütty hallgatásánál, akkor a módját is megtaláljuk annak, hogy hetente egyszer- kétszer megajándékozzuk magunkat néhány ilyen pihentető órával. A helyes életritmus kialakítása józan ész és belátás kérdése. S helyettünk senki nem változtathat életmódunkon, helyettünk senki nem űzheti el egy kis frissítő mozgással sokszor már-már elviselhetetlen fáradtságérzetfH*' két.

Ma még kevesek hobbyja a természetjárás, holott valójában milliók szükséglete a civilizációs ártalmaktól való szabadulás . Azt sem lehet mondani, hogy pénz'’ kérdése a természetjárás, hisz a nagyvá- . rosok lakói nem panaszkodhatnak. A fővárosiakat a bu- , dai és a pilisi hegyek, a pécsieket a Mecsek, a miskolciakat a Bükk várja szinte karnyújtásnyi távolságban. De ! ugyanilyen szerencsések a kisebb városok és községek lakói is. hisz nincs olyan ember lakta tájunk, ahol félórás, egyórás távolságra ne volna erdő vagy rét. Nagyon sok szempontból ideális országban élünk, de nem éppen ideális megszokásaink rabjaiként.

V

onjuk ki tehát magunkat a zajok, a közlekedési ártalmak, a rossz levegő, a nagy tömeg »bűvköréből«. Mert ha ezt nem teez- szük, megsínyli idegrendszerünk, csökken az életerőnk, és ezzel párhuzamosan életked - vünk is. Ne feledjük, a kérdés így szól: élni vagy idő előtt meghalni. S a felelet, a tennivaló-nem lehet más, mint: ki a szabadba!

k. e.

Tjaoaizüdtd

k&zttidJJkiL

A KORA TAVASZI nap- [

sütés bizonyára a nőket is jobb kedvre deríti. S a jobb hangulatot nem véletlenül említem, hiszen a szép arcbőr egyik- kritériuma a kiegyensúlyozott testi és lelfká harmónia, amely »kiül* minden nő arcára.

Ahogyan szükséges a tavaszi ruhatár előzetes karbantartása, annyira fontos a tél ^ ártalmaitól megviselt arcbőr I »generálozása-« is. A napfény- , szegény időszak, a fűtött szo- I bábán való tartózkodás, a friss levegő hiánya és a kevés mozgás, a vitaimánszegény étrend, valamint a téli időjárás, nagyon megviselték, »elíannyasz- ! tották« bőrünket. A rendsze- ; rés kozmetikai kezelésen túl most, — tavaszváráskor — ! otthoni bőrápolás is szükséges.

Néhány szót a várható és kereshető gyermekbútorokról.

Az iskolabútqrgyár tervezte és készítette el — még tavaly — a »Bubu« néven forgalomba hozott gyormekszoba-berendezés első ötezer darabját. (Ezt méretednél fogva 4—15 éves korig^ijánlják a gyermekek részére.) A háromrészes, natúr színű szekrények ruha, fehérnemű és játék befogadására alkalmasak. A szekrények közé írópolc szerelhető tanulóasztalnak. Az ágyak (az 1. képen emeletesek, habszivacs betéttel, két gyermeknek nagyon ideális, de három gyermeknek is kényelmes fekhe- hely nyújtva. A szekrény ajtaja különben átbillenthető rajztáblává is. A gyermekek négy-ötéves korban jelentkező szenvedélyes rajzolási készségüket így megfelelő helyen j'-akorolhatják.

A színes bútorprogram kere- ében mutatta be a Kanizsa bútorgyár — a BNV-n és az Otthon ’73 kiállításon is nagy sikerrel — »Kari« nevű gyer- mekszekrénysorát. Ez kicsiknek, a 3-»13 éves kordáknak ideális, A szekrények magassága is alkalmazkodik hozzájuk: 1,2 méteres. A szekrénysorban lehajtható írólap van; a fekhely beépített fotelágy. A 'ruhák tárolására egy kétajtós szekrény, a játékok és egyéb holmik elhelyezésére 8 fiók szolgál (a 2. kép). A fehér felületű belső részek mellett a

Somogyi "Néplap

FEKETE GYULA

7)

Y------------—-------------------------------------J

;

iA fiú meg a katonák

j 55

f És pukkannak már az aknák iis. S akkor nem lehet valami í messze a front, mert aknával Jnem lőnek messzire, i Ez meg Sztálin-orgona. A i legnagyobb frontzajban is meg f tudja különböztetni a Sztálin Í orgona hangját.

»Akkor meg jó — gondolja ^megkönnyebbülve. — Akkor f visszairányít ják Grisát is a ^műhelybe, és megmutatja ö, fa motort hogyan kell szétszed- fni meg összerakni. Mert azt az f egyet nagyon sajnáltam volna, fha az ilyen szereléseket nem

i tanulom ■ meg. Parázsó nagy- ! apa is mondta, hogy Grisa ért J hozzá a legjobban. Hogy jönne (már az ki, ott lebzselek mel- , lette mióta, és nem tanulom i meg ...«

Ez már igazi robbanás.

Azt hitte, pedig álmodta az •előbb, és nem is igaz, hogy •vége a békének. De ez nem [álom, ezek igazi robbanások.

Sztálin-orgona. Ez megint , igazi.

Akkor azóta visszajött Grisa (is. Szólni kellene a hálóinges i lánynak.

Persze, odaát van az is, a • hálóinges lány, túl a patakon. •Meg a front is odaát van, •meg mindenki. De lehet, hogy •a katonák most el vannak foghatva a lövöldözéssel, és nem •néznek hátra.

Addig kellene valahogy át- [ jutni a patakon, míg nem nézőnek hátra.

Felült, és már nyúlt a tarisznyáért. Sietni kell, míg nem néznek hátra a katonák.

De ettől, hogy felült, egészen felébredt.

Ledobta a takarót és kibújt a szárcsomó alól.

A kutya máris ott nyüszített a lábánál. Nem törődött most a kutyával.

Jól álmodta az előbb: eget- földet betöltött a front mennydörgése. Sötét volt még, de élesen kirajzolódtak a tűzko- szorúban a távoli dombok körvonalai.

Ha ilyen istenesen elkezdték, akkor már biztos, hogy mozdulnak valamerre. Kár, hogy nem ugrott ki rögtön a kuckóból; az elején még látni, melyik oldal a támadó. Mert amelyik a támadó, az tudja magát erősebbnek. És csakugyan is: az szokott előrenyomulni.

»Bánom is én, előre vagy hátra, csak innen mozduljanak el« — gondolta. S rögtön utána, minden átmenet nélkül : »Grisának elmondom, hogy a sapka miatt fel akartak akasztani.«

Nem feküdt vissza most már.

Magára borította a takarót, s úgy ült a szárcsomó alá, hogy ne érje a kellemetlen szél. de azért jól lásson.

Nem félt. Olyan érzése volt a szárkévék alatt, mintha betonfedezékben ülne.

Különben sem lőnek ide. Sehol a közelben katona. És ha innen, a környékről nem lőnek oda, onnan sem lőnek ide. Minek pocsékolnák az

ágyúgolyót. Tudják azt egymásról aZ"- ellenségek, hol érdemes kereskedni.

A repülőről is látni azt. Vagy amit onnan nem látni, arra valók a kémek.

A tüzér, amit a szemével nem láthat, azt is eltalálja. A hidat is, a hegy túloldaláról, mert azt is pontosan tudják a térképről, hol vannak a hidak, és ahol híd van, katonának is kell lenni alatta.

És itt a közelben híd sincs, sehol.

Este pedig miért nem adta volna ha talál- egy hidat a patakon. Most meg épp az a szerencse, hogy nincs.

Jobbra az erdőszélen a tankok sűrűn köpködték a lövedékeket. S azon a dombon is fröcskölték a tüzet az ágyúk, amerrefelé át akart vágni a sötétben.

• Csak az volt érthetetlen: miért nem indulnak el a tankok?

Nem mernek ezek elindulni. Biztosan jelentették a kémek, hogy T 34-esek vannak odaát.

Mintha balfelől is hallott volna ágyúzást.

Csak most nézett figyelmesebben arra: persze, hogy ott is vibrál az egész látóhatár a torkolattüzektől. És ez a vibrálás már messze elnyúlik, messze a háta mögé.

»Á, az nem létezik — gondolta hitetlenkedve. — Én éppen onnan jövök, legalábbis most olyan, mintha ... de igen, igen, arrólfelől jövök én. a mögött a lapos tetejű domb mögött, emlékszem, ott bukott le a nap. De ez nem létezik, ott nem lehet front. Amerre jártam, front nem volt sehol; észrevettem volna én azt.«

»Ügy van, a Tigrisek is — jutott az eszébe. — Minek jöttek volna erre, ha a front arra van?«

A hangokon nem lehetett

biztosan eligazodni, hallat.-! szik-e hátulról is a dörgés,! Olyan .érzés volt hallgatni a* frontzajt, mintha környes-kö- rül mindenütt ágyúk mennydörögnének.

De akárhogy nézte: azok torkolattüzek.

Balra hátul is ugyanúgy vib- rál-lüktet a fény a látóhatáron, mint szemben előtte, a dombok mögött. Azaz már szemben egészen halvány a\ tűzkoszorú: beleolvad a rózsá-* san földerengő pirkadatba.

Fázósan összébb húzta magán a, takarót. Tovább nézelő-. dött, töprengett, és észre sem! vette, hogy letisztulnak előtte! a hajnali szürkületben a! domboldalak; mintha a párázó! ködök nyelték volna el őket,! úgy eltűntek mind a katonák.J

Előbb csak az tűnt fel, hogyf ritkul a tüzelés ideáiról (»El-i fogyott a lőszer?«), majd ami-f kor oldódott a hajnali ho-f mály és szemét erőltetve ke-f reste az erdőszélen sorakozó^ tankokat, és látta, hogy sehol f egy tank, se ágyú, se katona, f semmi. Csak a friss turkálásokj — becsapódások? —'foltjai af szántóföldek egyszínű csíkjain, f

A dübörgés észrevehetően! csendesedett, és a torkolattü-J zek koszorúját már végképp £ elmosta a reggeli fény. S ahogy a kelő nap valahonnan a dombok mögül felsugárzott, szemben, jobb kéz felől a dombhajlatban meg jent egy tank.

Ilyen messziről nem láthatta, jól. de biztosan érezte, hogy! az T 34-es. f

Aztán jöttek. csapatostul.! Számolta, de hamar belezava-- rodott.

Szerencséje volt, a patak, miatt kikerülték ezt a részt a! tankok. A visszavonulók is, a( támadók is.

(.Vége következik^

Elsősorban törődjünk többet, önmagunkkal! Igyekezzünk viszonylag . korán lefeküdni, hí - seen a pihenés egyike a legjobb szépítőszieraknek. Kisi - mítja a fáradt vonásokat.. . Tartsunk minden héten egy tej- vagy gyümölcsnapot is, ami azt jelenti, hogy gyümölcsökből és tejtermékből álljon a diéta. Ez a belső kozmetika a szabad levegőn való napi tíz-tizenöt perces sétával kiegészíthető, Lehetőleg keveset, vagy egyáltalán ne dohányozzunk, mert az is rontja az arc bőrét.

Mi a házi bőrápolás menetrendje?

A lemosott arcbőr mittessze- reit, pattanásait hársfa- vagy kamillateás gőzölés után erős lámpafénynél — ha van, nagyító tükör, akkor azt is vegyük segítségül ’— nedves, puha ruhával vagy gézzel távolítsuk el. (A bőr alatti képződményekhez ne nyúljunk, azokkal szakemberhez kell fordulni!) Tisztítás után hideg, citromos vízzel öblítsük le arcunkat, s hagyjuk a vizet fölszáradni a bőrön, így a pórusok összehúzódnak. Ezután nyers tejbe áztatott vattadarabokkal borogassuk arcunkat és nyakunkat! Így puhító hatást érünk el. Ugyancsak puhít és hidrái egy tojás sárgájából. egy kávéskanálnyi tejszínből. egy kis mézből és egv csirkemáj lereszelt pépjéből összeállított pakolás. Frissít a lereszelt narancs- és citrom- héjból s fél narancs lécéből meg egy kis talkumból készített pakolás is. A vérkeringést fokozza a váltakozó hideg-meleg vizes öblítés is. B- vitamdn tartalmú és igen jó hatású az élesztő és tejszín kombinációja.

A borogatást, pakolást 10—15 percig hagytok a bőrön, utána állott vízzel lemossuk, s az a,’'- cot bőrtápláló krémmel kenjük be.

MIUTÁN TÜL VAGYUNK

az arc szépítésén, következhet a testápolás. Fürdővizünk egy citrom tevétől és egy liter tejtől fokozza frissítő, élénkítő és üdítő hatását. Jót tesz az idegeknek a kamillatea-főzetéből és fenyőtablettáitól pezsgő langyos fürdő is. A fürdő 10 percnél tovább ne tartson! Utána langyos vizzel alapos zuhanyozás következzék. Nyakunkat és mellünket hidegebb, erős — néhánv másodperces erős — zuhanyozással »regenerál j uk «. A dörzstörölközővel való ala- oos törö'lközést. testápoló ólaitól vagv könvven felszívódó krémmel történő krémezés kövesse. Fürdő után lehetőleg feküd took te aludni, vagy ha valahová készülünk í-nem korán reggé!, munka előtt végzendők a fent leint műveletek!, ternyink a szérn«»kre kamilla- oki.atos borogatást!

C. X