Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-07 / 55. szám

I A gyermekbútorokról Az eddig elhany agolt gyer­mekbútor és gyermekszoba- berendezés végre központi té­maként szerepel a magyar bú­torgyáraknál. A bútorboltok­ban azonban még ma is igen szegényes a választék. Aki öt­letes, egy kisebb méretű fió­kos-polcos — mondjuk «Alba Regia« szekrényt, egy »Varia« íróasztalt s egy ágyneműtartós »Szundi* fekhelyet vásárol. Ezzel tulajdonképpen az isko­lába járó gyermeknek megte­remtette az otthoni kényel­met. A gyermek kapott egy önálló nyugalmas »sarkot« a lakásban, ahol tanulhat, és a holmijait is elhelyezheti. Ahol azonban több gyermek van s a lakás is több szo­bás — és egy teljes szobát akarnak berendezni a gyer­meknek, mégpedig gyermek- bútorokkal —, ott már nem ilyen egyszerű a dolog. A je­lenleg rapsaodikus bútorellá­tás ezt a tervet befolyásolja. A bútorboltok ugyanis ritkán rendelnek — de ritkán is kap­nak — megfelelő1 gyermekbú­tort Miután a gyermekbútorok gyártásában kedvező fordulat következett be, remélhető, hogy az idén az üzletekben is kedvezőbb lesz az áruellátás a színes — narancs szín, türkiz, barna vagy zöld — ajtófelüle­tek igen szépek, s dekoratívak. A szekrénysorba beépített fo­telágy és ülőke huzata harsány színű, nagy virágos. A »Kari«- nak a kiállításon aránylag ol­csó ára miatt is nagy sikere volt. S még az idén nagyobb szériát készít a gyár a derűs, hangulatos gyermekbútorok­ból (s amelyik bútorüzlet ren­del belőle, folyamatos ellátás­ban is részesül). A gyermekbútorok vá­lasztékát külföldről — többek között Lengyelországból — im­portált bútorokkal is bővítik. A gyermekbútorokat gyártja — illetve gyártaná — az ipar. A boltokban, áruházakban azon­ban csak akkor kapható, ha megrendelik. Ki a szaluidba! Szervezetünk megújítása — aktív pihenéssel N emcsak a lakásunkat, a • ruhatárunkat, a háztar­tási gépeinket — s jó esetben a gépkocsinkat — kell megfelelően karbantartanunk, hanem elsősorban önmagun­kat. Mégis saját testi-lelki erőnlétünkről kedély- és ideg­állapotunk felfrissítéséről, fi­zikai és hangulati regeneráló­dásunkról gondoskodunk a legkevésbé. Pedig ha úgy dön­töttünk. hogy élni akarunk — s ráadásul a lehetőségeknek megfelelően legalább 75—80 évig —, akkor be kell rendez­kednünk a nehézségeinket el­lensúlyozni képes életmódra. Ez a legkevesebb, amit meg kell tennünk önmagunkért. Persze könnyű ezt így el­mondani, de annál nehezebb kinek-kinek megvalósítani. Jól pihenni ugyanis művészet. Statisztikai adatok bizonyít­ják. hogy a szabad idejükben bezárkózó hétalvók, az embe­reknek. társaságnak, külvilág­nak feléje sem nézők állandó fáradtsággal küzdenek, s nem tudnak <^lyan harmonikus, ki­egyensúlyozott egyéniségekké válni, mint a sokat beszélgető és sétáló, erdőt-mezót járó mozgékonyabb emberek. Az aktív pihenés ugyanis a legha­tásosabb módja szervezetünk megújulásának. A kerti tevé­kenység — de ha erre nincs mód. akkor maga a természet­járás — a legjobb gyógyszer mindenfajta fáradtság elűzésé­re. A gyönyörködés a napsü­tötte tájban, a felfrissülés a tiszta levegőn többet ér min­den feketekávénál vagy piru­lánál. Mégis — sajnos — az emberek nagy többsége rest mozdulni is, legföljebb füstös presszókba ül be néhány órá­ra. S ha meggondoljuk, hogy a munkahelyek és az ottho­nunk fokozódó gépesítése is egyre inkább megfoszt ben­nünket a legkisebb testmoz­gástól is. A gáz- és távfűtés terjedése a fűtéssel, favágás­sal, tüzelőhordással együtt járó kis mozgástól is »megkí­méli« a férfiakat. Az autó pe­dig kétszeresen is ártalmas — mert szennyezi környezetün­ket. és megfoszt bennünket a sétáktól, a járkálás, nézelődés, levegőzés egyszerű, de nagy jelentőségű változatosságától, így aztán a szabad idejüket helytelenül felhasználó embe­rek száma egyre szaporodik, s neurotikus konfliktusaink és felhalmozódó fáradságunk be­tegséggé is válhat. Hol a kiút.tehát,? Mi a meg­oldás? A telekvásárlás, a nyaraló­kért nyújtotta kikapcsolódás azért nem tökéletes megoldás, mert mindenkinek nem telik telekre, s mert a kiskert nem is nyújtja teljesen azt a test- mozgásszükségletet, amire a legkülönfélébb munkát végző emberek egészsége egyformán megkíván. Nem marad más hátra, mint egy mind ez ideig csak kismértékben kihasznált, ugyanakkor mindenkinek egy­formán rendelkezésére álló le­hetőség' igénybevétele: ki kell mennünk a szabadba. A hazai tájak, erdők, hegyek és víz­partok mindenért gazdagon kárpótolnak bennühket, s még a legjobb orvos nem tud ennél különb receptet. Ha felismer­jük a természetjárás szépsé­geit. s rájövünk, hogy nincs jobb »agymosás* néhány perc­nyi rigófütty hallgatásánál, akkor a módját is megtaláljuk annak, hogy hetente egyszer- kétszer megajándékozzuk ma­gunkat néhány ilyen pihentető órával. A helyes életritmus kialakítása józan ész és belá­tás kérdése. S helyettünk sen­ki nem változtathat életmó­dunkon, helyettünk senki nem űzheti el egy kis frissítő moz­gással sokszor már-már elvi­selhetetlen fáradtságérzetfH*' két. Ma még kevesek hobbyja a természetjárás, holott valójá­ban milliók szükséglete a civi­lizációs ártalmaktól való sza­badulás . Azt sem lehet mon­dani, hogy pénz'’ kérdése a természetjárás, hisz a nagyvá- . rosok lakói nem panaszkod­hatnak. A fővárosiakat a bu- , dai és a pilisi hegyek, a pé­csieket a Mecsek, a miskolcia­kat a Bükk várja szinte kar­nyújtásnyi távolságban. De ! ugyanilyen szerencsések a ki­sebb városok és községek la­kói is. hisz nincs olyan em­ber lakta tájunk, ahol félórás, egyórás távolságra ne volna er­dő vagy rét. Nagyon sok szem­pontból ideális országban élünk, de nem éppen ideális megszokásaink rabjaiként. V onjuk ki tehát magun­kat a zajok, a közleke­dési ártalmak, a rossz levegő, a nagy tömeg »bűvkö­réből«. Mert ha ezt nem teez- szük, megsínyli idegrendsze­rünk, csökken az életerőnk, és ezzel párhuzamosan életked - vünk is. Ne feledjük, a kérdés így szól: élni vagy idő előtt meghalni. S a felelet, a tenni­való-nem lehet más, mint: ki a szabadba! k. e. Tjaoaizüdtd k&zttidJJkiL A KORA TAVASZI nap- [ sütés bizonyára a nőket is jobb kedvre deríti. S a jobb hangulatot nem véletlenül em­lítem, hiszen a szép arcbőr egyik- kritériuma a kiegyensú­lyozott testi és lelfká harmónia, amely »kiül* minden nő ar­cára. Ahogyan szükséges a tava­szi ruhatár előzetes karban­tartása, annyira fontos a tél ^ ártalmaitól megviselt arcbőr I »generálozása-« is. A napfény- , szegény időszak, a fűtött szo- I bábán való tartózkodás, a friss levegő hiánya és a kevés moz­gás, a vitaimánszegény étrend, valamint a téli időjárás, na­gyon megviselték, »elíannyasz- ! tották« bőrünket. A rendsze- ; rés kozmetikai kezelésen túl most, — tavaszváráskor — ! otthoni bőrápolás is szükséges. Néhány szót a várható és kereshető gyermekbútorokról. Az iskolabútqrgyár tervezte és készítette el — még tavaly — a »Bubu« néven forgalom­ba hozott gyormekszoba-be­rendezés első ötezer darabját. (Ezt méretednél fogva 4—15 éves korig^ijánlják a gyerme­kek részére.) A háromrészes, natúr színű szekrények ruha, fehérnemű és játék befogadá­sára alkalmasak. A szekrények közé írópolc szerelhető tanu­lóasztalnak. Az ágyak (az 1. képen emeletesek, habszivacs betéttel, két gyermeknek na­gyon ideális, de három gyer­meknek is kényelmes fekhe- hely nyújtva. A szekrény aj­taja különben átbillenthető rajztáblává is. A gyermekek négy-ötéves korban jelentkező szenvedélyes rajzolási készsé­güket így megfelelő helyen j'-akorolhatják. A színes bútorprogram kere- ében mutatta be a Kanizsa bútorgyár — a BNV-n és az Otthon ’73 kiállításon is nagy sikerrel — »Kari« nevű gyer- mekszekrénysorát. Ez kicsik­nek, a 3-»13 éves kordáknak ideális, A szekrények magassá­ga is alkalmazkodik hozzájuk: 1,2 méteres. A szekrénysorban lehajtható írólap van; a fek­hely beépített fotelágy. A 'ru­hák tárolására egy kétajtós szekrény, a játékok és egyéb holmik elhelyezésére 8 fiók szolgál (a 2. kép). A fehér fe­lületű belső részek mellett a Somogyi "Néplap FEKETE GYULA 7) Y------------—-------------------------------------J ; iA fiú meg a katonák j 55 f És pukkannak már az aknák iis. S akkor nem lehet valami í messze a front, mert aknával Jnem lőnek messzire, i Ez meg Sztálin-orgona. A i legnagyobb frontzajban is meg f tudja különböztetni a Sztálin ­Í orgona hangját. »Akkor meg jó — gondolja ^megkönnyebbülve. — Akkor f visszairányít ják Grisát is a ^műhelybe, és megmutatja ö, fa motort hogyan kell szétszed- fni meg összerakni. Mert azt az f egyet nagyon sajnáltam volna, fha az ilyen szereléseket nem i tanulom ■ meg. Parázsó nagy- ! apa is mondta, hogy Grisa ért J hozzá a legjobban. Hogy jönne (már az ki, ott lebzselek mel- , lette mióta, és nem tanulom i meg ...« Ez már igazi robbanás. Azt hitte, pedig álmodta az •előbb, és nem is igaz, hogy •vége a békének. De ez nem [álom, ezek igazi robbanások. Sztálin-orgona. Ez megint , igazi. Akkor azóta visszajött Grisa (is. Szólni kellene a hálóinges i lánynak. Persze, odaát van az is, a • hálóinges lány, túl a patakon. •Meg a front is odaát van, •meg mindenki. De lehet, hogy •a katonák most el vannak fog­hatva a lövöldözéssel, és nem •néznek hátra. Addig kellene valahogy át- [ jutni a patakon, míg nem néz­őnek hátra. Felült, és már nyúlt a ta­risznyáért. Sietni kell, míg nem néznek hátra a katonák. De ettől, hogy felült, egé­szen felébredt. Ledobta a takarót és kibújt a szárcsomó alól. A kutya máris ott nyüszített a lábánál. Nem törődött most a kutyával. Jól álmodta az előbb: eget- földet betöltött a front menny­dörgése. Sötét volt még, de élesen kirajzolódtak a tűzko- szorúban a távoli dombok kör­vonalai. Ha ilyen istenesen elkezd­ték, akkor már biztos, hogy mozdulnak valamerre. Kár, hogy nem ugrott ki rögtön a kuckóból; az elején még lát­ni, melyik oldal a támadó. Mert amelyik a támadó, az tudja magát erősebbnek. És csakugyan is: az szokott előre­nyomulni. »Bánom is én, előre vagy hátra, csak innen mozdulja­nak el« — gondolta. S rögtön utána, minden átmenet nél­kül : »Grisának elmondom, hogy a sapka miatt fel akar­tak akasztani.« Nem feküdt vissza most már. Magára borította a takarót, s úgy ült a szárcsomó alá, hogy ne érje a kellemetlen szél. de azért jól lásson. Nem félt. Olyan érzése volt a szárkévék alatt, mintha be­tonfedezékben ülne. Különben sem lőnek ide. Sehol a közelben katona. És ha innen, a környékről nem lőnek oda, onnan sem lőnek ide. Minek pocsékolnák az ágyúgolyót. Tudják azt egy­másról aZ"- ellenségek, hol ér­demes kereskedni. A repülőről is látni azt. Vagy amit onnan nem látni, arra valók a kémek. A tüzér, amit a szemével nem láthat, azt is eltalálja. A hidat is, a hegy túloldaláról, mert azt is pontosan tudják a térképről, hol vannak a hidak, és ahol híd van, katonának is kell lenni alatta. És itt a közelben híd sincs, sehol. Este pedig miért nem adta volna ha talál- egy hidat a pa­takon. Most meg épp az a sze­rencse, hogy nincs. Jobbra az erdőszélen a tan­kok sűrűn köpködték a löve­dékeket. S azon a dombon is fröcskölték a tüzet az ágyúk, amerrefelé át akart vágni a sötétben. • Csak az volt érthetetlen: miért nem indulnak el a tan­kok? Nem mernek ezek elindulni. Biztosan jelentették a kémek, hogy T 34-esek vannak odaát. Mintha balfelől is hallott volna ágyúzást. Csak most nézett figyelme­sebben arra: persze, hogy ott is vibrál az egész látóhatár a torkolattüzektől. És ez a vib­rálás már messze elnyúlik, messze a háta mögé. »Á, az nem létezik — gon­dolta hitetlenkedve. — Én ép­pen onnan jövök, legalábbis most olyan, mintha ... de igen, igen, arrólfelől jövök én. a mögött a lapos tetejű domb mögött, emlékszem, ott bukott le a nap. De ez nem létezik, ott nem lehet front. Amerre jártam, front nem volt sehol; észrevettem volna én azt.« »Ügy van, a Tigrisek is — jutott az eszébe. — Minek jöt­tek volna erre, ha a front ar­ra van?« A hangokon nem lehetett biztosan eligazodni, hallat.-! szik-e hátulról is a dörgés,! Olyan .érzés volt hallgatni a* frontzajt, mintha környes-kö- rül mindenütt ágyúk menny­dörögnének. De akárhogy nézte: azok torkolattüzek. Balra hátul is ugyanúgy vib- rál-lüktet a fény a látóhatá­ron, mint szemben előtte, a dombok mögött. Azaz már szemben egészen halvány a\ tűzkoszorú: beleolvad a rózsá-* san földerengő pirkadatba. Fázósan összébb húzta ma­gán a, takarót. Tovább nézelő-. dött, töprengett, és észre sem! vette, hogy letisztulnak előtte! a hajnali szürkületben a! domboldalak; mintha a párázó! ködök nyelték volna el őket,! úgy eltűntek mind a katonák.J Előbb csak az tűnt fel, hogyf ritkul a tüzelés ideáiról (»El-i fogyott a lőszer?«), majd ami-f kor oldódott a hajnali ho-f mály és szemét erőltetve ke-f reste az erdőszélen sorakozó^ tankokat, és látta, hogy sehol f egy tank, se ágyú, se katona, f semmi. Csak a friss turkálásokj — becsapódások? —'foltjai af szántóföldek egyszínű csíkjain, f A dübörgés észrevehetően! csendesedett, és a torkolattü-J zek koszorúját már végképp £ elmosta a reggeli fény. S ahogy a kelő nap valahonnan a dombok mögül felsugárzott, szemben, jobb kéz felől a dombhajlatban meg jent egy tank. Ilyen messziről nem láthatta, jól. de biztosan érezte, hogy! az T 34-es. f Aztán jöttek. csapatostul.! Számolta, de hamar belezava-- rodott. Szerencséje volt, a patak, miatt kikerülték ezt a részt a! tankok. A visszavonulók is, a( támadók is. (.Vége következik^ Elsősorban törődjünk többet, önmagunkkal! Igyekezzünk vi­szonylag . korán lefeküdni, hí - seen a pihenés egyike a leg­jobb szépítőszieraknek. Kisi - mítja a fáradt vonásokat.. . Tartsunk minden héten egy tej- vagy gyümölcsnapot is, ami azt jelenti, hogy gyümöl­csökből és tejtermékből álljon a diéta. Ez a belső kozmetika a szabad levegőn való napi tíz-tizenöt perces sétával ki­egészíthető, Lehetőleg keveset, vagy egyáltalán ne dohányoz­zunk, mert az is rontja az arc bőrét. Mi a házi bőrápolás menet­rendje? A lemosott arcbőr mittessze- reit, pattanásait hársfa- vagy kamillateás gőzölés után erős lámpafénynél — ha van, na­gyító tükör, akkor azt is ve­gyük segítségül ’— nedves, puha ruhával vagy gézzel tá­volítsuk el. (A bőr alatti kép­ződményekhez ne nyúljunk, azokkal szakemberhez kell fordulni!) Tisztítás után hideg, citromos vízzel öblítsük le ar­cunkat, s hagyjuk a vizet föl­száradni a bőrön, így a póru­sok összehúzódnak. Ezután nyers tejbe áztatott vattada­rabokkal borogassuk arcunkat és nyakunkat! Így puhító ha­tást érünk el. Ugyancsak pu­hít és hidrái egy tojás sárgá­jából. egy kávéskanálnyi tej­színből. egy kis mézből és egv csirkemáj lereszelt pépjéből összeállított pakolás. Frissít a lereszelt narancs- és citrom- héjból s fél narancs lécéből meg egy kis talkumból készí­tett pakolás is. A vérkerin­gést fokozza a váltakozó hi­deg-meleg vizes öblítés is. B- vitamdn tartalmú és igen jó hatású az élesztő és tejszín kombinációja. A borogatást, pakolást 10—15 percig hagytok a bőrön, utána állott vízzel lemossuk, s az a,’'- cot bőrtápláló krémmel ken­jük be. MIUTÁN TÜL VAGYUNK az arc szépítésén, következhet a testápolás. Fürdővizünk egy citrom tevétől és egy liter tej­től fokozza frissítő, élénkítő és üdítő hatását. Jót tesz az ide­geknek a kamillatea-főzetéből és fenyőtablettáitól pezsgő lan­gyos fürdő is. A fürdő 10 perc­nél tovább ne tartson! Utána langyos vizzel alapos zuhanyo­zás következzék. Nyakunkat és mellünket hidegebb, erős — néhánv másodperces erős — zuhanyozással »regenerál j uk «. A dörzstörölközővel való ala- oos törö'lközést. testápoló ólai­tól vagv könvven felszívódó krémmel történő krémezés kö­vesse. Fürdő után lehetőleg fe­küd took te aludni, vagy ha valahová készülünk í-nem ko­rán reggé!, munka előtt vég­zendők a fent leint műveletek!, ternyink a szérn«»kre kamilla- oki.atos borogatást! C. X

Next

/
Thumbnails
Contents