Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-04 / 53. szám
Munkások a béremelésről fFolytatás az 1. oldalról.) béremelést kapott, mint aki nyolc éve a vállalattól viszi haza a fizetését. — Baj ez? — kérdem. — Vám, aki egy fillérrel kevesebbet kapott nála, s azt kérdezte: én nem érek any- nyit? A kérdésre Bán Dénes így felel: — Alki problémáit csinál belőle, úgy érvel, én is meg tudom csinálná, amit a másik. Én azt feleleim erre: megcsináltad-e — megcsinálod-e — ugyanazt? Az építésvezető folytatja tovább a kőműves gondolatát: — Az órabéremeliésnél — tehát a differenciálásnál — azt is figyelembe vettük többek között, hogy leiteszt-e pélés segít-e a segédmunkásnak, ha az el van maradva, vagy karba tett kézzel várja meg, amíg odaér — mondjuk — az építőanyag. A néhány filléres órabérküldörabségek a munkához való hozzáállást is kifejezik. Az elv helyes. Ezt a munkások valamennyiem, elismerik, S mennyivel lesz több a borítékban? A megemelt darabbéreket számítva egy kőműves körülbelül 150—180 forinttal többet visz haza, ha ugyanannyit dolgozik, mint eddig. Egy segédmunkás bére 100— 150 forint közötti összeggel emelkedik. Ahhoz, hagy nőjön a nyereség, eredményesebben gazdálkodjon a vállalat, s még többet vigyenek haza, az eddidául a szerszámot a kőműves, 1 gieknél jobban kell dolgozni. A vártnál többet kaptak a pékek Voít-e meglepetés a pékeknél? — Minden bizonnyal Általában keüflemesen csalódtak. De álljanak itt először a számok és Talpai János igazgató véleménye: — Vállalaitunk a munkások és művezetők fizetését egy- núillió-fkétszázháinomezer forinttal növeli. Az árukihordók részére — ez összesen hatvanhét embert érint — 83 000 forintot osztottunk ki. Saját erőnkből 25 800 forintot biztosítunk dolgozóinknak. A munkások átlagosan 11,1 százalék béremelést kaptak, a pékek 16,5 százalékot, a segédmunkások tíz százalékot A művezetők bére 11,3 százalékkal emelkedett, a rakodóké pedig 7,4 százalékkal. A vállalat a béreket differenciáltam, a végzett munka minősége alapján rendezte. Az -A«, »B« és »C« kategóriák között kicsiny, negyven Hitetve ötve® fillér az eltérés. Hogy mutatkozik meg a bérrendezés például egy kenyérgyári szakmunkás keresetében ? Kaposvölgyi József brigádvezető: — Naponta előkerült a papír meg a ceruza. Számolgattam, kíváncsi voltam, engem menynyire érint a béremelés. Eddig tizennégy forintos órabérem volit, ezután tizenhatot kapok. Az »A« kategóriába soroltak be, s ekkora fizetésemelésre nem gondoltam. A feleségem örülni fog, és én is boldog vagyok. Természetesen az »A« kategória kötelez is. JÓI tudom, hogy ezután többéit kell nyújtanom. • Nálam a bérrendezés tizenöt százalékos órabéremelést hozott. A többlet havi négyszáz forint. A 'kategorizálás a művezetők javaslata alapján történt. Hogy beválik-e? Ez majd a bérek kifizetése után dói el. Arra törekedtek, hogy senki ne érezze magát sértve, s hogy elégedett legyen bérének emelésével A vállalat 8. sz. üzemében tizennégy betanított 'és szakmunkás dolgozik. Magyar László nem tett szakmunkásvizsgáit, bérének rendezésekor azonban kiderült, csaknem ugyanannyit keres majd, mintha elvégezte volna az iskolát. — Tíz forint nyolcvan volt az órabérem. Körülbelül tizenkét forintra számítottam, kiderült, hogy az új órabérem tizenhárom forint negyven fillér lesz. Ez átlagosan négy- hatszáz forintos emelkedést jelent. Érzem, megbecsülik a munkámat, ez egyben elismerés is. — A felesége? — ö is itt dolgozik mint betanított munkás. Hét húsz volt az órabére, tíz forint tíz fillért kap majd. Kiss József vető szakmunkás. A minőségi kategóriák közül a »C«-be sorolták, ami nem azt jelenti, hogy munkája bizonyos kívánnivalókat hagy maga után. — Egy éve kezdtem el dolgozni. Sokat jelent számomra a béremelés. Eddig kétezer- kilencszáz forintot kerestem, a rendezés után a fizetésem eléri a háromezer-négyszáz forintot. Az üzem brigádvezetője, Magyar József szakítja félbe a beszélgetést: — Én sem számítottam ilyen jélenitős emelésire. Tizenegy ötven volt az órabérem, tizenhárom forintra gondoltam, de arra álmomban sem, hogy itázenjnégy forint nyolcvanra szalad. Pedig mennyit »matematiikáztain!«. Emelték az éjszakai pótlékot A Tejipari Vállalat öt megyei üzemében pénteken kapták meg a papírt a béremelésről. Amikor a kaposvári központi 'sajtüzemiben jártam, a ceruzák már javában szántottak a papíron: az emberek igyekeztek lefordítani a mindennapok nyelvére azt a kis számot, mely a megváltozott új órabér érteikét fejezte ki. A vállalat csaknem egymillió forintot osztott ki béremelés címén 343 dolgozójának. — Nagyon világos elvek szerint osztattuk el a pénzt — mondja Vass Gyula szb-titkár. — A differenciálásra szánt összegből kaptak a nők, a nehéz fizikai munkát végzőik, a Egy csaknem 700 íorintos félreértésről“ A vesztes: a vásárló Olvasom a jókora hirdetést, amelyet egyik országos lapunk már hetek óta közöl. A két NDK-gyártmányú fejőgép — az ELFA M 610/1—I. és az ELFA M 610/1—III. típusú — mellett a háztáji gazdaságok figyelmébe ajánlja az AGRO- TRÖSZT a HTF—01 típusú magyar gyártmányú fejőgépet. Ez utóbbi annyira magyar, hogy a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola és a kaposvári MEZŐGÉP Vállalat »-szülötte«; az utóbbi az egyedüli gyártója az országban, és az AGRO- KER-ek árusítják. A két NDK- gyártmányúnál ez mintegy kétezer forinttal drágább, a hirdetés szerinti fogyasztói ára 7100 forint. De nem is emiatt szólok elsősorban, hanem azért, mert ugyancsak ezen a télen, ugyanez a magyar fejőgép egy megyei kiadványban — kétezer példányban — még csak 6420 forintért »kínálta magát«. Közben bemutatók, tanácsadások követték egymást a megyében, s nőtt az érdeklődés országosan is a kaposváriak háztáji fejőgépe iránt. (Egyébként amikor a főiskolán bemutatták az ország megyéiből érkezett szakembereknek, ők kérték, hogy másutt is Ismertessék meg a lakosságot ezzel a hasznos munkaeszközzel. Ebben nyilvánvalóan az akkor közölt ár is közrejátszott. Ezt megírtuk annak idején.) Tehát adva van egy háztáji fejőgép, melynek az árát így is, úgy is hitelesnek vehetjük. Hiteles volt a 6420 forintos ár, itt a megyében ennyiért is adták. A dolog történetéhez tartozik, hogy azon a már említett főiskolai bemutatón a kaposvári AGROKER illetékes osztályvezetője egy, a tröszttől kapott levélre hivatkozva, bejelentette: ők nem fogyasztói, hanem mezőgazdasági — tehát mérsékeltebb — áron adják a fejőgépet, mivel állattenyésztési gépről, illetve felszerelésről van szó. S így is történt. Azután ... De erről hallgassuk meg Kutas Sándor osztályvezetőt: — Néhány héttel a bemutató után értesítés jött a tröszttől, hogy módosítás történt; a gépet csak fogyasztói áron, vagyis 7100 forintért adhatjuk. Tehát félreértésről van szó, az a bizonyos levél tavaly nyáron kelt, azóta megváltozott az utasítás, s nem adhatjuk a gépet mezőgazdasági áron ... Pedig nem ártana, ha azért adnák. Sokan úgy vélik — nagyon helyesen- —, hogy a háztáji szarvasmarha-tenycszlés is része az országos szarvasmarha-programnak, hiszen az egyéb állami kedvezményekből, támogatásokból is erre lehet következtetni. S ha mór egyszer így van, art gondolják, hogy ez a támogatás a háztáji fejőgépre is kiterjed, amely állattenyésztési, sőt ml több: kimondottan szarvasmarha-tenyésztésben használatos gépnek számit. Lehet, hogy tévednének? & E» nyugdíj előtt állók és a szakmunkásak. A diffenenciálásná] tehát nagyobb hangsúlyt kaptak a szociális megfontolások — De elismertük a váliala érdekében végzett kiemelkedí többletmunkát is — kapcsolódik a beszélgetésbe Kiss 1st ván, a sajtüzem vezetője. — Az éjszakai munkát végzői pótlékát további öt százalékkal emeltük: 20-ról 25 százalékra. Az emelést megtárgyaltuk, senkit sem ént váratlanul Hárman nem sokkal azelőt kapták meg a papírt: Pubei Ferenc — a sajtérlelőből — órabére 12,90-ről 14,30-ra emelkedett, Bíró Antalné — a tú róüzem/ből — 8,70-ről 10,10-r< emelkedett az órabére, é Herr Gyuláné — a sajtérlelő bői — órabére 8,80-ról emelkedett 9,60-ra. Az emelésnél égj sajátos rangsort vettek figyelembe: az úgynevezett szak- számot, melynek értéke a szakképzettségtől és a beo6ztástó függ. Puber Ferenc: — Két éven van a nyugdíjig, s ez a kis pénz jól jött a nyugdíjalapho: is. Tudja, akinek háza van annak a félévenkénti fizetésemelés is kevés lenne. Hol ez kell venni, hol azt, mindig var toldozgatini-fotklozgatni való Ahogy számoltam, legalábl háromszáz forinttal kapói többet majd. Régi dolgozójí vagyok a vállalatnak, s úgj érzem, brigádommal eddig s< vallottunk szégyent. Tavai' például munkánkkal 370 ezei forint nyereséget hoztunk < vállalatnak azzal, hogy az ér lelásd veszteséget nagymérték ben csökkentettük. Herr Gyuláné: — Segódmun kas vagyok, s csak négyszázalékos emelést kaptam. Ügj 150—160 forintos többletet ho; ez havonta. Azt hiszem nen kell mondani, hogy menny helye van. Különösen annak akinek a családjában gyerekek is vannak, s az idén őszszel vett drága ballon,kabát cipő jövőre már haszná!hatat lan, .mert a gyerek kinövi Ezért a pénzért ugyancsal meg kell dolgozná. Egy-egj sajtkarikát — van ez 10—2( kiló is — megemelni kétszer- háromszor is, nem gyere játék S ezt csak akkor érzi az ember, ha közeleg a műszak vége. A Tejipari Válhatnál tv élső hangok, érzelmek sz örömöt jébaik. De — bízta vagyok benne — ez az őrön estére már vegyül a józan é kitartó SBámoligatáaaal. Röhrig Bős zen fai akarat Kitárulkozó falukép a domb gerincéről — márciusi fényben fürdőző zselici kisközség. A barna hátú szántók púpce egyformaságát törik szét az utcák, a házak. Bőszénfa. Egy a zselici »fák« — Gálosfa, Si- monfa, Cserénfa — sorából. Egy a kisközségek sorából, ahol az emberek néha kicsit kesernyésen jegyzik meg; »Mi a világ végén lakunk«. Erdei falu mint a neve is mutatja, erdei foglalatosságból — a faszén égetéséből — éltek legrégebbi lakói. Csak látszólag egyforma a dombok között megbúvó kisközségek jelene, múltja, jövője, az emberragasztó sár, a béklyózó távolságtudat: valójában az akarat sokféleképpen robbantja, bomlasztja ezt az egyformaságot. A hétszáz főt számláló kisközség valamennyi gondja lecsapódott egy hosszú beszélgetésben az iskolában. Szimbolikusan úgy lehetne megfő-' galmazni, hogy az ablakon kitekintő szem bogara egy képzeletbeli kamaraként összegyűjtőét mindent, hangulatos hagyományokat, megnyugtató eredményeket és nyugtalanító gondokat, amelyek itt ágaskodnak a sáros utea mentén álló házak falai között. Gondokat, amelyek messzire mutatnak a dombgerincen is túl — a város felé. Tizenkilenc kilométer ide Kaposvár. A mozgóképek sorába számok vágódnak, írógéplapok zizegé- se hallatszik, aztán megint falukép, az esti buszról hazatérők sora, a reggeli buszhoz induló, dombra kapaszkodó lábak sietése. Az öt főszereplő az öt itteni pedagógus, akinek munkája á keretjáték. Fontos keret, mert jól végzik dolgukat — ezt jegyeztem föl négyhónapos átfogó szakfelügyeleti vizsgálat zárójelentéséből. Könnyű ott jó tantestületi légkört teremteni, ahol öten dolgoznak — mondhatná valaki. Én azt mondom: nem könnyű ott jó tantestületi légkört teremteni, ahol félig összevont oktatás folyik, nem szakos nevelőkkel, igen rossz tárgyi feltételekkel. És mindenképpen nagyszerű, hogy sikerült megteremteni ezt csaknem három év alatt Tdn- czos János igazgatónak. Nem ment magától. A bőszénfai tantestület hosszú ideig változott, nevelők jöttek, mentek. Ok öten — úgy mondták — együtt maradnak. Ott ült a fehér abrosszal letakart összetolt katedrák mellett a helybeli párttitkár meg a simonfai közö6 tanács elnöke, ök is így mondták ... A legszebb igazolás, hogy az innen elkerült gyerekek megállják a helyüket — számokkal bizonyítható —, a lehetőségeken belül kony oktató-nevelő munka a hasonló iskolák sorából. Eny- nyit a tantestület dicséretére. A de ezután következik. És a keretjáték gondjai így mutatkoznak egyre messzebbre és mélyebbre. Nincs megfelelő írásos segédanyag ahhoz, hogy a nem szakos nevelő jobbon végezze a munkáját. Nincs? Ma, amikor a pedagógián belül is az írásos anyagok, kiadványok, füzetek, ismertetések, jegyzetek tömkelegé jelenik meg? S ebből az alapvetően szükséges nem jut el Kaposvártól tizenkilenc kilométerre?! Róluk van szó. ; Nincs az iskolában rádió. Volt egy mozgalom: Televíziót minden iskolának! Tévéjük nekik is van. Most kellene egy mozgalom, hogy rádiót .rpinden iskolának? Nem hiszem, csak észre kellene venni ezt például a Kaposvári Állami Gazdaság itteni üzemegységének, amikor kukorica- szedésre kérik az iskolát, mert kevés a kéz és sürget a dolog. De címezzünk borítékot. Észrevehetőé még az iskola gondjait a Somogy megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Egyiknek téglagyára, másiknak fűrészüzeme van itt. Bőszénfaiak dolgoznak bennük. Dolgozóik gyermekeiről van szó. Gyerekarcok. Holnap-ígéretek, akik innen indulnak el, és nagyon sokan ide térnek vissza a dombok közé. Van olyan gyerek, aki több mint négy kilométert gyalogol szombatonként, mert szabad szombatos a gazdaság fogatosa. »A felnőttek pihenőjével a gyerekeket fárasztjuk? — kérdezte valaki. »Itt szeretnénk megtelepedni« — mondta az igazgató. Azt is érzi, hogy az iskola gondja a község gondja is. itt — írtam fentebb. A legfájóbb is. Út kellene! A betonra sáros kerékvágás kanyarodik, ez a kerékvágás kapaszkodik fél a domboldalon. Mellette salakozott gyalogút. Bent a faluban már betonjárda kíséri az út sarát. Üt kellene — mutat a párttitkár ujja a város felé. Az emberek várakoznak, sokan azon tűnődnek, érdemes-e Bőszéníán építkezni. Sokan szeretnének új fészket rakni, hiszen közel a város, ha kocsival be lehetne fordulni a ház elé, akkor valóságos paradicsom lenne itt a dombok között Út kellene — mondja az iskolaigazgató, a tanácselnök és arról beszélnek, hogy ponyvásszekér hordja a kenyeret a faluba. A művelődési házban szépen berendezett KISZ-klubot láttam. Tánczos Jánosné vezeti a könyvtárat, 6 tanítja a színdarabot is. A színjátszás hagyományai elevenen élnek itt a zselici dombok között. Sok apró mozaikból: esti próbákból, tantárgyi átlagokból, az emberek szívós munkájából tevődik össze a bőszénfai akarat. A szembogár-kame- ra csak a sarat látja, a múlt nehéz örökségét őrzi a kép: de az akarat erővonalai irányt mutatnak itt is. A megmaradáshoz elsősorban. Ennek biztos jele többek között az is, hogy törődnek a múltjukkal. Honismereti szakkör térképezi két szorgalmas kutató falumonográfiájához kiegészítésképpen a népszokásokat. Az erdő, a fejlődő fűrésztelep bizonyság: a Zselic életet ad. Az iskola régi falai közötti jó nevelőmunka is bizonyítja ezt. Érzik, hogy közel a város, és egyre többen fogják választani majd lakhelyül az erdős-dombos, csendes vidéket. Tizenkilenc kilométerre a várostól — s nem a világ végén. Az egykori népiskolát két tanteremmel bővítették. Nyári felvételünkön: Az iskola előtti térségen tartják a testnevelés órát.
