Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-04 / 53. szám
Számvetés a tanácstagi választások előtt írta: Böhm József, a Somogy megyei Tanács elnöke Április 15-én az ország lakossága megválasztja a helyi tanácsok tagjait Az 1970-ben módosított választási törvény alapján az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása az idén először különül ét ami a szocialista demokrácia továbbfej- lesBtesémek újabb lehetősége. A képviselőválasztások esetében az országos jelentőségű bei- es külpolitikai, a legfontosabb társadalmi, gazdasági és kulturális. kérdések, a tanácstagi választásoknál pedig a községpoiitíikai, a község- és városfejlesztési tevékenység, általában a lakosság életéé munkakörülményeit közvetlenül befolyásóié helyi gondok, feladatok i állnak a választási politika előkészületeinek középpontjában. Ez a lakosság közéleti aktivitásának fokozását szolgálja, s lehetőséget teremt a népünk ügyét szolgáló, legrátermettebb jelöltek ki választására. A megyei tanácstagok közvetett választását a helyi tanácsok önállóságának és felelősségének növekedése, önkormányzati jelilegük erősítése tette szükségessé. Ez biztosítja azt. hogy az őket megválasztó helyi tanácsot és a lakosságot is képviseljék. A Somogybán működő tanácsi választott testületek és hivatali szervek az élmúlt két évben is legfontosabb feladatuknak tekintették azok végrehajtását, ezzel összhangban a helyi érdekek képviseletét. A megyei pártbizottság irányitó, ellenőrző és segítő munkája jó feltéteteket teremtett a tanácsi munkához. A tanácsok az elmúlt két év alatt a korábbinál jobban dolgoztak. Munkánk azonban nem volt hibamentes. A jelenleginél még hatékonyabban és eredményesebben kell dolgoznunk, hogy kiérdemeljük a párt és a dolgozó emberek bizalmát. keresték meg a tanácsokat. Ez 1970-hez képest 0,3 csökkenést mutat. Ugyanakkor több mint egynegyeddel nőtt a határozatokkal elintézett ügyek száma, ami azt bizonyítja, hogy az állampolgárok egyre inkább döntést igénylő ügyekben fordulnak a tanácsokhoz. A lakedvező, hogy a hatásági hatáskörök leadása következtében jelentős mértékben megnőtt a helyben elintézhető ügyek száma. 1970- ben a határozatoknak még csak 75,2, 1971-ben 82,9, 1972- ben már 86,2 százalékát a helyi tanácsok szervei hozták. Az elmúlt két évben is folyamatosan javult a hatósági ügyintézés színvonala, szak- szerűsége, gyorsasága és kulturáltsága. Az eljárás törvényessége biztosított. Helyenként és esetenként azonban még találkozunk figyelmetlen udvaríafiLansággai, tR» raLmetlenséggeL, s a döntései indokolatlan elhúzásával. A tanácsi hálózat korszerűsítése — a járási tanácsok hivatalokká alakulása —megváltoztatta a helyi tanácsok és a megyei tanács közötti kapcsolatot, azt közvetlenné tettbe. Létrejött a nagyközségi tanácsok és a községi közös tanácsok rendszere. A tanácsoknak és szerveiknek gondosan kell ügyelniük arra, hogy a működési területükhöz tartozó váteménriyi község tervszerűen és arányosan fejlődjön. AIV. ötéves terv időarányos teljesítése A megye IV. ötéves területi ! vékenysóg javult, még mindig terve első két évének eradmé- sok gonddal küzdünk. A be- nyea összességükben a terv :■ ruházások tervezése, a végrenea-htásat bizonyítják 1971—72-es evekben Somogy fejlődési üteme a gazdasági ágazatok többségében megegyezik az országos átlagszínt- téi, néhány esetben nagyobb annál. A népgazdasági ágak és ágazatok — a korábbiakhoz képest. — kfegyensülyozottab- ban fejMdtek. A termetest és a lakosság étertszmvooaiát közvetlenül befolyásoló fejlesztések üteme kedvező Bár az életkőrúimenyek áltáléiban javultak, a lakosság pénzbevételének növekedése kisebb az országos átlagnál, A harmadik ötéves terv időszakában korszerű szerkezetű ipar alakult ki Somogybán. A negyedik ötéves terv során — így az ekmat két évben is — OéüüdtűaésCnáfc e kialakult struktúra erősítése volt. A megye szocialista iparának termetese nagyabb ütemben nőtt az országos átlagnál (7,7, Sietve 7.9 százalékl Az egyes szék. torok. Sietve főbb ipari csoportok fejlődési dinamikája kiegyenlítettebb, s a termelés fejlesztése is intenzívebb a korábbinál. Gondot okoz azonban, hogy Marcaliban az ipar- fejlesztés megtorpant, s a barcsi körzet iparosítása » lassúbb a szükségesnél. A megye szociálisa építőiparénak növekedési üteme (leszámítva az árszm vonal-vál - tozáscke*) 4 százalékra tehető, amely valamivel az országos átlag alatt van. s alacsonyabb a megye előző évi eredményénél is. Az elmúlt években soAz hajtás szervezése és a kivitelezés során tapasztalt hibáik elsősorban a laza, rendszertelen etenörzésből fakadnak. Ezért az ellenőrzést szigorítanunk kelIL A gazdasági szerkezet kedvező változásai ellenére megyénk még évtizedekig mezőgazdasági jellegű terület marad. Somogy lakosságának a fő megélhetési forrása a mező- gazdaság Itt dolgozik a foglalkoztatottak 41 százaléka. Emiatt a mezőgazdasági ágazat helyzete nemcsak gazdasági, hanem fontos társadalmi és politikai kérdés is. Somogybán a mezőgazdaságban dolgozók számára a kedvezőtlen időjárás nehézzé tette az 1972-es évet A vártnál kevesebb termett búzából és rozsból, viszont az őszi betakarításé főbb növények termésátlaga jól alakult. A mezőgazdaság a kenyérgabona és a tojás kivételével teljesítette legfontosabb áruértékesítési előirányzatait Az eredményeket jelentősen elősegíti a te- rütetá koncentráció és a korszerű állattenyésztési szakosított telepiek kialakítása. Változásánál nagy araid, hogy a mezőgazdasági üzemeknek nincs meg az intenzív fejlesztéshez szükséges saját fejlesztési alapjuk, illetve az ehhez néHkillözhetetiern központi kiegészítés. A két forrás együttvéve sem biztosítja, a megfelelő fejteszbásá ütemet. A kiskereskedelmi hálózat egyenletesen fejlődött. A hóikat tettünk azért, hogy az épí- j tok alapterűSete csaknem 19 tőipari váJJaiatok, szervezetek fejlődjenek, erősödjenek A tanácsok jelentős anyagi támogatást nyújtottak a korszerűsítéshez. Az építőipar azonban ma még — különösen Kaposváron — nem tudja kielégíteni az igényeiket.' Emiatt elmaradtunk a lakásépítésben, a kiemelt beruházások — Kaposváron a bevásárlási központ, Nagyatádon a kórház. Siófokon a kufltúrház — megvalósításában. Bár a beruházói teezar négyzetméterrel nőtt. örvendetes, hogy a növekedés az ellátatlan területekre is kiterjedt. A balatoni ellátás j ar vitására a tanács — a központi szervek segítségével — gyorsított fejlesztési programot szervezett, amelynek eredményeként 8300 négyzetméterrel nőtt a Balaton-parti keréske- delmi hálózat. A kommunális ágazatban kiemelt programunk a lakásépítés. A megye negyedik ötéves tervében 14 400 lakás megépítését irányozta elő. Az első két év terve 94,4 százailékban valósult meg. Lakásfejlesztési célkitűzéseink összességükben teljesíthetők, arányaiban azonban nem: lemaradás várható az állami célcsoportos és az OTP saját beruházású társas- ház-épiitésekben, a családi házaké növekszik. Gátolja a terv megvalósítását, hogy — a cél- csoportos lakásépítés kivételével — fedezethiány miatt lemaradás van a területélőké- szftésbén. Nem megfelelő a tanácsi íkoordinácáó sem. A beruházás folyamatos lazaságai, a részvevők egy részének nem kielégítő munkája gátolja a lakásépítési terv ütem szerinti megvalósítását. Az előre nem Látott áremelkedésiefc is zavarják a tervszerű munkát; A 14 000 lakás felépítése érdekében a részvevőktől, az érintett vezetőktől és közösségektől jobb munkát, az eddigiéknél sókkal nagyobb állami és munkafegyelmet várunk. Az egészségügyi, szociális ágazat negyedik ötéves terv- fél adatai között kiemelt helyet foglal el a maatetádi járási kórház megépítése, amelynek munkáit gyorsítani kell. A kulturális ágazatban legfontosabb feladatnak az óvodai hálózat bővítését tekintettük. A tanácsok és a lakosság összefogásával, az üzemek szocialista brigádjainak kezdeményezésére és aktív közreműködésével az öt évre tervezett óvodai helyek 48,5 százaléka valósult meg (703 hely). Előtérbe került az általános iskolák elhelyezés! gondjainak megoldása is. Eddig az öt évre tervezett tantermek 52 százalékát (37 tanterem) építettük meg. Emellett a súlyos helyzet enyhítésére (az általános iskolai épületek csaknem 50 sízázaléka, 100 éves, és egyha- toda volt kastély és uradalmi épület) emelt programot dolgoztunk ki az iskolai tantermek építésére, amelynek teljesítése megkezdődéi*. 1974 végére hét új általános jékólát építünk, több mint 65 millió forintos költséggel. Főbb feladataink a kővetkező tanácsciklusban A következő négy év jelentős feladatokat ró az országban működő politikai, állami és társadalmi szervekre. Ezek lényegét az MSZMP X. kongresszusán hozott határozatok végrehajtása, az MSZMP KB 1972. november 14—15-i állásfoglalásai, a negyedik ötéves tervtörvény teljesítése, az ötödik ötéves terv előkészítése, végrehajtásának megszervezése és biztosítása jelentik. A megyénkben működő tanácsoknak, tanácstagoknak és apparátusokban dolgozóknak konkrét feladatait a megyei pártértekezlet, a vezető testületek határozatai és állásfoglalásai mutatják. A következő ciklusban tennivalóink igazodnak eddigi eredményeinkhez, meglévő gondjainkhoz, s a központi és megyei pártszervek, illetve a kormányszervek programjához. Somogy megye gyorsabb ütemű gazdasági fejlődésének alapját a Politikai Bizottság 1965. január 12-1 határozata teremtette meg. Az elmúlt években intézkedéseink és középtávú terveink e határozat megvalósítását szolgálták. Az országban bekövetkezett gazdasági, társadalmi és politikai fejlődés — figyelemmel a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerére s a tanácsok megváltozott körülményeire — szükségessé teszi, hogy újból áttekintsük helyzetünket, s meghatározzuk a következő időszak gazdaságpolitikai feladatait A tanácsoknak korábban is kötelességük volt a lakosság érdekvédelme, az új tanácstörvény azonban ezt konkrét feladatukká teszi. A megyénkben működő tanácsok is akkor szolgálják helyesen a lakosság érdekeit, ha az országos helyzet és a megye sajátos adottságainak figyelembevételével határozzák meg gazdaságpolitikai tevékenységük fő irányát Tennivalóink a foglalkoztatottság biztosításában A tanácsi munka megváltozott feltételei A tanácsok második éve dolgoznak az új tanácstörvény alapján. Az új feladatoknak magfeüeüó numkamódsaart és munkstílust keltett kialakítani, meghatározna a tanácsi szintek, a tanácsi és nem tanácsi szervek közötti együttműködés formáit, s intézkedéseket kellett tenni a tanácsok gazdaságpolitikai, gazdaságszervező munkájának javítására. A gazdasági mechanizmus reformja, majd a tanácsokról szőlő új törvény — amely biztosítja a tanácsi munkában a területi elv érvényesülését — megteremtette a tanácsok gazdasági önállóságait. A területi elv érvényesítése, az egyes települések, területek gazdasági, társadalmi viszonyaitól függően mást és mást jelent, de lényege mindig egy: a tanács nem a tanácsi szektorért, hanem az egész működési területért felelős, s e fételősség érvényesítésének alapja a párt politikája, a lakosság bizalma. Legfőbb eszköze az együttműködés és az egyeztetés, A tanácstörvény lehetővé teszi, hogy a tanácsi és a nem tanácsi szervek közösen oldjanak meg feladatokat Tamáedső két évében több mint 276 millió forintot vettek át nem tanácsi szervektől közös —elsősorban. kommunális — célok megvalósítására. A tanácsa fejlesztési alap első kétévi bevételei jelentősen meghaladták az előirányzatot, bár néhány, a helyi tanácsoknál jelentkező új bevételi forrás teljesítésében lemaradás van. 1968. január 1-től, a tanácsi többletbevétel összege eléri a 300 millió formte*. Ez gyorsabb fejlesztés* tesz tehetővé. A költségvetési bevételek teljesítése több mm* 10 százalékkal haladta meg az első két évre tervezett előirányzatot A kiadások évenkénti részletes teljesítésében azonban — a gazdálkodásban még mindig jelentkező hiányosságok miatt — lemaradás van. Pénzmaradványaink nagyok. Az állami étet, a szocialista demokrácia egyenletes fejlődérét bizonyítja, hogy a lakosság mind közvetlenebbül és szélesebb körben, kapcsolódik megyénkben is a tanácsi munkához, a helyi feladatok megoldásához. A lakosság jelentős csaink a negyedik ötéves terv j. részt vállalt a negyedik ötéves terv cáSdtűzéseinek teljesítéséből, a legutóbbi választásokat megelőző jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű javaslatok megvalósításából. Ezt bizonyítják az előző két év eredményei. Az egy főre jutó társadalmi munka érteke az 1970. évi 119 forintról 1972-ben 143 forintra emelkedett. Az első két évben a községek mintegy 99 százalékában tartottak falugyűlést, ahol csaknem 42 ezren jelenitek meg. A megjelentek több min* tíz százaléka felszólalt, s többnyire közérdekű javaslatokkal él*. A falugyűlések bizonyítják, hogy a lakosság helyesli és támogatja a bizalomra, az érdekeltségre épülő központi és helyi vezetési módszereké*. A tanácsi önállóság növelte a testületek elhatározó szerepét, s megváltoztatta az irányítási rendszert. Elme jellemző, hogy elsősorban jogszabályok útján, s nem közvetlen utasításokkal történik. Nőtt a tanácsok hatásköre. Azokat az első fokú hatósági jogköröket, amelyeknek ellátására képesek, a helyi tanácsok gyakorolják. Az elmúlt kiét évben megyénkben az állampolgárok átlag 2,7 esetben . szán vonalát Az elmúlt évejk tapasztalatai alapján a megye fejlődésében ezután is a termelőágazatok fejlődésének kell elsőbbséget biztosítani. Csak így tudunk munkalehetőséget teremteni a megyében élő emberek számára. Somogy örökölt kedvezőtlen gazdasági viszonyai és településszerkezete, valamint az a körülmény, hogy népsűrűsége alig fele csak az országos átlagnak, s a természetes szaporodás is majdnem itt a legrosszabb, behatárolja a tanácsok társadalompolitikai tevékenységét. Fő feladatunk a népesség megtartása érdekében a foglalkoztatás biztosítása — az életkörülményék és az életszínvonal javítása, az egészségügyi, szociális, kulturális, kommunális környezet fejlesztése, a társadalom egyes rétegei helyzetének (nők, ifjúság) javítása. Ezek csak megfelelő gazdasági alapon valósíthatók meg. Kiemelt ágazatként az ipart, a mezőgazdaságot és az idegenforgalmat kell kezelnünk, ezek konstruktív és gyorsabb ütemű fejlesztését kell elősegítenünk Feladatunk az ipar kialakult szerkezetének erősítése, területi elhelyezésének javítása. Űj ipari munkahelyiek létesítése érdekében az V. ötéves tervben gyorsabban kell fejleszteni a meglévő ipari bázist, különösen Kaposváron, Barcson, Nagyatádon és Marcaliban. Emellett az ipar intenzív fejlesztése is fontos feladatot jelent számiunkra. ■ A mezőgazdaság fejlődési irányának meghatározásánál számba kéH vennünk gazdasági adottságainkat, technikai felszereltségünket és a rendelkezésre álló szellemi kapacitást A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek magas aránya kétirányú kötelezettséget ró ránk. Egyrészt, élő kell segítenünk, hogy a szövetkezetek végleges megélhetési forrást biztosítsanak az ott dolgozóknak, másrészt átfogó intézkedéseket kell tennünk a mező- gazdaság belső szerkezetének megváltoztatására és a tagság teljes foglalkoztatására. Emellett a központi célkitűzésekhez igazodva kiemelt feladatként kell kezelnünk a szarvasmarhaprogram és a zöldségprogram megvalósítását továbbá a kedvezőtlen adottságú tsz-ek helyzetének javítását; fokozott ütemben kell megteremteni a területi koncentráció, az ágazati szakosítás anyagi, technikai és személyi feltételei*, valamint javítani a szövetkezeti vezetés Megyénk idegenforgalmi sajátossága jelentősen, befolyásolja lehetőségeinket és feladatainkat Az idegenforgalmat céltudatosabban, olyan ágazatként kell kezelnünk, amely befolyásolja gazdasági helyzetünket, s amely az itt élő embereknek foglalkoztatást biztosít Jobban számításba kell vennünk a három kiemelt ágazat: az ipar, a mezőgazdaság és az idegenforgalom egymásra gyakorolt hatását A Balaton-part fejlesztésére a központi szervekkel egyeztetett, összefüggő megyei komplex fejlesztési tervet készítünk. A Politikai Bizottság 1970. március 30-i határozata alapján hazánkban előtérbe .került a területek tervszerű, arányos fejlesztése, a különböző adottságú területek közötti szántkülönbségek megszüntetése. Ez az összetett feladat, amely .csak gazdasági alapokon' oldható meg, közvetlenül érinti ‘a lakosság életszínvonalát és jelentős tennivalókat ró az egyes megyékre, így Somogyra is. Föl kell mérnünk az országban elfoglalt helyünket, lehetőségeinket, s a megyén belüli adottságainkat. A terület- fejlesztés függvényeként átgondoltan kell meghatároznunk településfejlesztési elképzeléseinket. Az urbanizációs folyamat Somogy megyében több irányú feladatot jelent: erősítenünk kell ' városainkat, továbbra is segíteni kell új városok kialakítását, a nagyközségek és a székhelyközségek . fejlesztését. Munkánk során, figyelembe kell vennünk, hogy Somogy településhálózata aprófalvas szerkezetű, hogy jelenleg falun él a lakosság háromnegyed része, és még hosszú ideig falusi lakos marad a megyében élők többsége. Emellett több évtizedig nélkülözhetetlen az a beruházás, amely a falvakban kommunális, kulturális és egészségügyi létesítményekben megvalósult Ezért arra. kell törekednünk, hogy a falvakban a városihoz hasonló életkörülményeket teremtsünk. Javítani kell a gazdaságszervező munkát A következő időszakban a kommunális ágazatban változatlanul kiemelt feladatnak tekintjük a lakásépítést, a közműfejlesztést, Kaposvár és Siófok közlekedési gondjainak megoldását és a megye belső úthálózatának javítását; kulturális ágazatban az általános iskolai tanterem, a felszereltség és a kollégiumi ellátás gyors ütemű javítását; egészségügyi. és szociális téren a járóbetegéllátás zsúfoltságának csökkentését, a műszerezettség javítását és a szociális otthonok hálózatának fejlesztését A megye aprófalvas települési jellege megköveteli, hogy néhány kiemelt kulturális és szociális feladatot a tanácsok a területen működő gazdasági szervekkel és a lakosság aktív közreműködésével együtt oldjanak meg. Ennek érdekében akciókat kell szerveznünk. Az eddigi irányban folytatjuk a kereskedelmi hálózat fejlesztését a városokban, a kiemel* községekben. Elsősorban az ellátatlan területekre fordítjuk a figyelmet Erősítjük árellenőrzési munkánkat. Fontos kötelezettségünknek tekintjük, hogy a lakossági szolgáltatás a következő ötéves tervben jobban közelítse a- országos átlagot A IV. ötéves terv célkitűzésednek megvalósítása érdekében manadéktalanul teljesítenünk kell a tanácsi beruházásokat Ez az érdekelt tervező, kivitelező vállalatoktól és a tanácsoktól tervszerűbb, szervezettebb és összehangoltabb munkát követel. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a járulékos és kapcsolódó kommunális stb. célkitűzések megvalósítására. A tanácsi munkában — különösen a helyi tanácsoknál — erőteljesien javítaná kell a tervező- és a gazdaságszervező munkát. Szigorítani keli az ellenőrzést és erősítenünk — különösen a vezetők körében — a gazdasági és az állami fegyelme*. Szorosabban kell együttműködnünk a lakossággal Céljaink megvalósítása ér- I hatósági munkát, az ügyintédeikében szükség van a tanácsi munika továbbfejlesztésére, zést. Munkánk társadalmi, politikai célja az állami élet dea tanácsok elhatározó szerepé- I mokratizmusának erősítése, nek növelésére, s a tanácsi apparátusok testületeket kiszolgáló tevékenységének javítására. Fejleszteni kell a tanácsi bizottságok munkáját. A területi munkában jobban kell igényelni a tanácstagok állásfoglalását, fokozni a tanácstagok társadalmi megbecsülését. A tanácsi vezetés színvonalának javításával, a szakmai és politikád felkészültség növelésével élő kell segíteni az új tanácstörvény rendelkezéseinek érvényesülésé*. Gyarsab- (há. egyszerűbbé kén tenni a, amelynek segítésére még szorosabban kell együttműködnünk a lakossággal, a társadalmi és tamegszervezetekkieL Bízunk abban, hogy a tanácstagi választások során a lakosság és a tanácsok kapcsolata tovább erősödik, és a következő négy évben a tanácsa munkának még eredményesebb torrása lesz.
