Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-31 / 76. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S ö L J ET E K I Ara: 80 fillér A háromnapos hivatalos látogatás befejeztével AZ M SI M P S O M O G Y M É G YE I B I Z OTTS Á G Á N AK LAPJA XXIX. évfolyam 76. szám 1973. március 31., szombat „Kedvezőek a feltételek a szocializmus építésének folytatásához Választási nagygyűlés Kaposváron »Sikereink forrása: népünk alkotó mun­kája.« — Ez a jelmondat a Magyar Népköz- társaság címere mellett, a színpad háttér­falán, híven kifejezte az egész választási nagygyűlés tartalmát, politikánk és törekvé­seink lényegét. A Hazafias Népfront megyei és Kaposvár városi bizottsága által tegnap délután a La­tinra Sándor Művelődési Köz-pontban rende­zett választási nagygyűlés elnökségében töb­bek között helyet foglalt Szigeti István a me­A nagy-termet zsúfolásig megtöltő közönséget Kocsis László üdvözölte. A választó- polgárok nevében is tisztelettel és szeretettel köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Óvári Miklóst, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárát, a nagy­gyűlés előadóját Kocsis László megnyitó be­szédében a választások jelen­gyei pártbizottság titkára, országgyűlési kép­viselő, Bíró Gyu\a, a megyei pártbizottság titkára, Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára, Kocsis László, a megyei tanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront megyei elnöke, Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, országgyűlési képviselő, Kle- novics Imre, az SZMT vezető titkára, Rostás Károly, a városi tanács elnöke és Koszto- lánczi Jánosné országgyűlési képviselő. körzetben megtartott jelölő gyűlések jó politikai hangulat­ban zajlottak le. A több mint százezer részvevő és a mint­egy 14 ezer felszólaló azt bi­zonyítja: az emberek élénken érdeklődnek a város- és köz­ségpolitika iránt. Végül arról beszélt, milyen kérdések fog­lalkoztatják a választókat, majd felkérte Óvári Miklóst ■beszédének megtartására. tőségét méltatta. Szólt arról, hogy az új helyzetben, amikor a figyelem teljes egészében a helyi kérdések felé fordul, a számadás konkrétabb és szi­gorúbb. Hangsúlyozta: taná­csainknak és tanácstagjaink­nak azonban nem kell szégyen­kezniük, híven szolgálták a la­kosság érdekeit. Elmondta to­vábbá, hogy a 3711 választó­SIKEREINK FORRÁSA NÉPÜNK ALKOTÖ MUNKÁJA y* Óvári Miklós beszéde Tisztelt nagygyűlés, kedves elvtársnők, elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak üdvözletét hozom e nagy­gyűlés minden részvevőjének, és önökön keresztül a százéves jubileumát ünneplő varos min­den lakosúnak. Kérem, ne ve­gyék puszta formalitásnak vagy egyszerű udvariasságnak, ha ezzel az üdvözlettel kez­dem a beszédet. Tudjuk, hogy e város népében már a múlt­ban is eggyé forrt a hazaszere­tet és a társadalmi haladás igenlése. És ez a hazaszeretet táplálkozik abból a szeretet:b ól is, amelyet városuk iránt éreznek, és amelynek apróbb- neigyotob jeleit a városba láto­gató lépten-nyomon érezheti és láthatja. Az elmúlt huszonnégy órá­ban módom volt ismerkedni a várossal 'és lakóival. Beval­lom: ezen túl kértem és kap­tam adatokat is a város fejlő­déséről. Ezek az adatok és sze­mélyes benyomásaim is arról tanúskodnak, hogy a felsza­badulás óta, de különösen az elmúlt évtizedben, a város gyors ütemben fejlődött, gya­rapodott. Új üzemek,' gyárak sora létesült két év alatt álla­mi és magánerőből ezer lakó épült. Megoldódott a város ivó- vízellátása, új utak, járdák ké­szültek el, megjelent a város­ban a földgáz, fejlődött a vá­ros kereskédelmi és vend églá­tói pari ellátottsága. Az új ren­delőorvosi körzetek, üzemor­vosi hálózat javítja a lakosság egészségügyi ellátását. S el­mondták, hogy az óvodai ellá­tás itt magasabb színvonalú, mint az országos átlag. Általá­nos- és középiskolák épülnek, és fejlődik a felsőoktatás. Mindezekben az eredmé­nyekben és. a fél nem sorol­takban benne van a város la­kóinak áldozatos munkája. Ezek az eredményeik bizonyít­ják, hogy e város lakói szere­tik városukat. S ez igy is van rendjén. Mert ahogy nem lehet csak úgy, általában szeretni a népet, és közben megfeledkez­ni az egyszerű emberek gond- jadrói, problémáiról, ugyanúgy nem szeretheti igazán hazáját az sem, aki nem szereti szű- kebb pátriáját. Óvári Miklós ezután a vá­lasztások jelentőségéről be­szélt. Többek között hangsú­lyozta: Április 15-én mindenekelőtt a személyekről döntünk, akik a következő négy évben kép­viselni fogják ügyeinket a he­lyi tanácsokban. Én nem is­merem a helyi jelölteket, de két dolgot biztosan tudok ró­luk: az egyik, hogy több száz­ezer választó a jelölő gyűlése­ken kifejezte irántuk a bizal­mát. A másik: akit megválasz­tanak, a bizalmon és remélhe­tőleg a munkájával arányos megbecsülésem túl semmit sem kap. Ok megbízatásuknak ön­zetlenül, társadalmi munká­ban tesznek eleget. Ugyanak­kor azt is tudom, hogy e mun­ka vállalása sok feladattal jár, s akik vállalják ezt a felada­tot, magukra veszik a kisefob- nagvobb közösség minden gondját, baját. — Ezután arra, hogy a választás politikai ál­lásfoglalás is, bár most nem országgyűlési választások van­nak. De szavazatunkkal állást foglalunk amellett, hogy he­lyeseljük esst a politikát, amit másfél évtizede folytat a párt és a. kormány, s azt, ami az elmúlt másfél évtizedben tör­tént. — Bízunk abban.— mon­dotta —, hogy ez a politika eredményes lesz a jövőben is. A választás tehát nagy fokú társadalmi felelősség és poli­tikai öntudat megnyilvánulá­sa is. Tudjuk, hogy a választás népfromtjelttegű választás, te­hát a nemzeti egység kifejező­dése is. Milyen egységről van itt szó? — tette föl a kérdést, és vá­laszolt is rá: — Nyilvánvaló, hogy nem valamiféle abszolút egységről. Tudjuk, hogy né­pünk nem egyformáin foglal állást sok kérdésben. Tudjuk, hogy a marxizmus—leniniz- mus ideológiáját népünk egy része elfogadja, a másik része pedig még nem. A marxiz­mus—feminizmus nincs mono- poihelyzetben még a mi orszá­gunkban, Különböző világné­zetű emberek éhnek társadal­munkban, de e különböző vi­lágnézetű embereknek is le­hetnek közös feladataik, lehet­nek közös céljaik. Ilyen közös cél minden becsületes, hazáját szerető ember számára a haza és a nép érdekeinek önzetlen szolgai a/ta. A Központi Bizottság titká­ra a belpolitikai helyzetet ele­mezve a továbbiakban hang­súlyozta: Megvan a nyugodt, alkotó munka számára szük­séges megfelelő légkör. A dol­gozó embernek becsülete van hazánkban, s ezt mondhatjuk akkor is, ha nem is vagyunk mindig megelégedve a dolgozó ember becsületének tisztelet­ben tartásával. De az is tény, hogy hazáinkban senkinek sen­ki előtt nem kell többé meg­alázkodnia. Hazánkban érvé­nyesül a munkásosztály vezető szerepe, erős a munkásosztály és más dolgozó osztály szövet­sége. és ebben a nyugodt bel­politikában az is benne van, hogy má nemcsak harcot hoz­tunk, hanem megbékélésit is. Eredményes munkáról szá­molhatunk be a gazdasági élet területén is — folytatta beszé­déit Óvári Miklós. — Az ipar országosan is egészségesen fej­lődik, évi 5—6 százalékkal, úgy, hogy köziben csökken a gazdaságtalan és nő a gazda­ságos termelés. A mezőgazda­ságban az elmúlt két évben sok nehézség ellenére is jó évet zártunk. A gazdaságirányítás rendszere bevált, nőtt az el­múlt években a tervszerűség, javult a termelő munka haté­konysága, fejlődött a helyi önállóság és kezdeményező­készség., Az elmúlt években le tudtuk küzdeni a feszültsége­ket. Tavaly a beruházások a tervezett színvonalon voltak, javult külkereskedelmi mérle­günk, 23 százalékkal növeltük az exportot, három százalék­kal csökkent az importunk, és bár a költségvetés egyensúlya még nem tökéletes, de nem romlott tovább, és az elvisel- hetőság határain belül van. A Központi Bizottság titká­ra a továbbiakban az életszín­vonal alakulásáról beszélt Többek között azt mondta: a döntő ennek vizsgálatánál az, hogy hogyan élünk. — Én azt hiszem, hogy mindeniki, aki tárgyilagosan szemléli saját maga és környezete életvisizo- nyait,. meg kell állapítsa: ma jobban élünk, minit pár évti­zeddél ezelőtt. Minden adat azt mutatja, hogy az életszín­vonal az elmúlt évtizedben r ezen belül az utóbbi évekbe" is érezhető mértékben emel­kedett (Folytatás a 3. oldalomJ) Elutazott hazánkból az osztrák szövetségi kancellár Közös közlemény a tárgyalásokról — Kreisky sajtókonferenciája Dr. Bruno Kreisky, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi kancellárja —, aki Fock Jenő­nek, a Minisztertanács elnöké­nek meghívására hivatalos lá­togatást tett hazánkban — fe­leségével, valamint kíséretével együtt pénteken délután eluta­zott BudapestrőL Az ünnepélyes búcsúztatáson megjelent Fock Jenő és fele­sége, Vályi Péter, miniszterel­nök-helyettes, dr. Csanádi György, dr. Horgos Gyula, II- ku Pál és Péter János, a kor­mány tagjai, továbbá a fővá­rosi tanács elnöke, s politikai elletünk több más vezető sze­mélyisége, a Magyar Néphad­sereg tábornoki karának több tagja. , A látogatásról tegnap közös közleményt adtak ki. Ez töb­bek között hangsúlyozza: »A kormányfők őszinte, nyílt esz­mecserét folytattak a két or­szág kapcsolatairól és a fele­ket kölcsönösen érdeklő nem­zetközi kérdésekről. Elégedett­séggel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között az elmúlt években a politikai, gazdasági, kulturális és tudo­mányos élet, valamint a társa­dalmi érintkezés számos terü­letén szoros, jószomszédi kap­csolatok épültek ki. Ehhez nagyban hozzájárultak a két ország államfőinek, miniszter­elnökeinek, külügymi mszte ­reinek és más minisztereinek találkozói.« A közlemény a továbbiakban kiemeli, hogy a tárgyalásokon behatóan foglalkoztak a két ország gazdasági, ipari és ke­reskedelmi együttműködésé­vel, s a tárgyaló felek megálla­pították: az 1972—1977. évekre szóló új, hosszú lejáratú keres­kedelmi megállapodás, vala­mint a szabad devizás elszá­molásra való áttérés kedvező­en hat a két ország kereske­delmi forgalmára. »•A jelentős és örvendetes fejlődés mellett a szomszéd­ság, valamint a két ország hagyományos kapcsolatai még együttműködés szélesítésére az ipar és a műszaki-tudományos kapcsolatok minden területén« — hangsúlyozza ezután a kö­zös közlemény, amely végül a két Jwrmányfőnek a nemzet­közi helyzet megítélésével kap­csolatos véleménycseréjéről szöL A tárgyaló felek megelége­déssel állapították meg, hogy a nemzetközi életben az utób­bi időben kedvező változások bontakoztak Oá. Eszmecseréik során nagy figyelmet szentel­tek Európának, ahol különösen szembetűnő a nemzetközi vi­szonyok javulása. A két fél eltökélt szándéka, hogy minden tőle telhetőt megtesz annak érdiekében —, hangoztatja a közlemény —, hogy e kedvező tendenciák tartóssá váljanak. Ebből a szempontból. megelégedéssel nyugtázták az európai bizton­sági és együttműködési kon­ferenciát előkészítő helsinki megbeszéléseken eddig elért előrehaladást. A tárgyalások 'befejeztével a két kormányfő megerősítette azt a szándékát, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság jószom­szédi kapcsolatait a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve alapján tovább fejleszti. Kreisky szövetségi kancel­lár hivatalos ausztriai látoga­tásra hívta meg Fock Jenőt, aki a meghívást elfogadta. Az időpont egyeztetésére diplomá­ciai úton kerül sor. Dr. Bruno Kreisky, aiz Oszt­rák Köztársaság szövetségi kancellárja pénteken délelőtt még sajtókonferenciát tartott a Magyar Tudományos Akadé­mia Országház utcai kongresz- szusá termiében. — Magyarország és Ausztria kapcsolatait — jelentette ki a kancellár — a szó legigazabb értelmében, a jószomszódság jellemzi. Ez határozta meg a légkörét a mostani kormányfői szintű magyarországi találko­(Folytatás a 2. oldalon.) számos lehetőséget kínálnak az Tárgyalások a dél-vietnami rendezésről Még mindig egy helyben topognak a Párizs környéki találkozókon Washingtont is felelősség terhel Negyedszer ültek össze teg­nap a Párizs környéki La Cel- le-Saint-Claud-ban a DIFK és a saigoni kormány küldöttsé­gei, de az ülés ismét ered­ménytelenül végződött. Még mindig nem tudtak megálla­podni a dél-vietnami kérdések rendezésére irányuló politikai tárgyalások napirendjében. A saigoni küldöttség tovább­ra is ellenzi azt, hogy a tár­gyalásokon elsőrórban a de­mokratikus szabadságjogok kérdését vitassák meg, s ehe­lyett az ún. »északi csapa­tok« visszavonásának kérdését akarja megvitatni. Az ülésen Nguyen Van Hieu államminiszter, a DIFK kül­döttségének vezetője rámuta­tott: a demokratikus szabad­ságjogok helyreállítása előfel­tétele a nemzeti megbékélés és (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet fogadott el 9 testnevelés és sport állami irá­nyításáról. Ebben meghatároz­ta a testnevelés és sport álla­mi irányításának szervezetét és feladatait. A központi álla­mi irányítás országos hatás­körű szerve az Országos Test- nevelési és Sporthivatal, amely közvetlenül a Minisztertanács irányítása és felügyelete alatt működik. A testnevelés és sport területi és helyi irányí- tása a tanácsok feladata. Az Elnöki Tanács dr. Beckl Sándort, az Országos Testne­velési és Sporthivatal elnökét államtitkárrá nevezte ki. Az Elnöki Tanács határoza­tot hozott a járási és megyei fokozatú bíróságok, a munka­ügyi bíróságok és a katonai bíróságok népi ülnökeinek 1973. évi június 30-ig történő megválasztásáról. Az Elnöki Tanács végül ?gyéni kegyelmi ügyekben döntött. Helsinki konzultáció Tanácskozott a munkabizottság A helsinki nagyköveti ta­nácskozáson pénteken délelőtt ismét ülést tartott az európai bizottsági és együttműködési értekezlet első két napirendi pontját szerkesztő két testület. Á biztonsági téma különböző vonatkozásainak kidolgozását két vázlat alapján az úgyneve­zett minicsoport végzi, a gaz­dasági együttműködés témájá­nak szerkesztése a teljes lét­számú munkabizottság kereté­ben folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents