Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-30 / 75. szám
Felkészülés az ügyfelek érdekében Népművelési jegyzetek Az igazságügyi minisztertől hallottam egy sajtótájékoztatón, hogy áttekinthetetlen az a félezer vagy még ennél is több különböző szintű jogszabály, mely a társadalombiztosításra vonatkozik. Nem köny- nyű eligazodniuk sem azoknak, akik az emberek ügyeit intézik, sem azoknak, akik ügyfélként érdeklődnek a családi pótlék, a nyugdíj stb. elintézése iránt. Addig is intézni kell viszont az ügyeket a vállalatoknál, a szövetkezetekben, amíg elkészül a jóval egyszerűbb társadalombiztosítási törvény. Érdekes az az adat, hogy a somogyi biztosítottak nyolcvan százaléka ma már a száz- harminchárom üzemi, a harminc termelőszövetkezeti önálló kifizetőhelyhez tartozik. Nem mindegy, hogy a társadalombiztosítással foglalkozó j ügyintézőik mennyire szakképzettek és fölkészültek. Ezt szolgálja az a tanfolyam, melyet a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság rendezett a fonyódi Tungsram Üdülő- j ben. — Telt házunk van — újsá- j golta Sárdi Gyula, a tanfolyam vezetője. — Korábban hatva- nan-hetvenen vettek részt egy-egy tanfolyamon, most azonban száztizennégyen. Ez is mutatja, hogy ' a vállalatok, | a szövetkezetek sokkal nagyobb gondot fordítanak az önálló kifizetőhelyükre, szeretnék, ha az ügyintézők lépést tartanának az állandóan változó jogszabályokkal. Hétfőn kezdődött a tanfolyam és szombaton fejeződik be. Külön csoportban tanulnak a régi, külön csoportban az új ügyintézők, így van alkalom azoknak a részeknek az alapos megbeszélésére, amelyek gondot okoznak a gyakorlatban. Csak úgy lehet jól alkalmazni a jogszabályokat, ha pontosan értelmezik, s ennek tisztázására nagyon jók a konzultációk. A megyei igazgatóság vezetői, az SZMT társadalombiztosítási bizottságának vezetője és munkatársa szerdán jártak a tanfolyamon, s nagyon elégedettek voltak az érdeklődéssel. Beszéltem néhány hallgatóval. Talpas Istvánná vezető ügyintéző a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában. Valamikor orsózóként dolgozott, majd elkezdett tanulni, s kiemelték. Nagyon sok tapasztalatot szerzett a hét év alatt. Hárman intézik ezernyolcszáz dolgozó ügyeit. — Mi adja a legtöbb munkát? — A textilművek női üzem, sok a szülő nő, általában évenként száz. Jelenleg százki- lencvenen vannak gyermekPszichológia nevelőknek Üj sorozatot indított a Tan- könyvkiadó Pszichológia nevelőknek címmel. »Sorozatunk igyekszik megfelelni a nevelők várakozásának és igényeinek. Célja, hogy közérthető és olvasmányos formában közvetítse a modem pszichológia eredményeiből mindazt, ami a nevelői munkában hasznosítható.« Az eddig megjelent két kötet megfelelt a várakozásunknak, gyakorló pedagógusoknak, leendő nevelőknek és a szülőknek is segítséget ad a nevelés sokrétű munkájához. A sorozat első kötete Harsányt István: A tanulók megismerése. Az eredményes oktató-nevelő munka alapfeltétele a tanulók megismerése, hogy fejlődésükbe irány ítóan bele tudjunk szólói. Harsányi ebben a könyvében néhány viszonylag egyszerű, de nagyon jól hasznosítható módszert mutat be. Az első részben a személyiségről kapunk rövid ösz- szeüoglaláat. Felhívja a figyelmet, hogy gyakorlati szempontból mindig aktuális személyiségről kell beszélni, melyről tudjuk, hogy bár önmaga folytonosságát és azonosságát a tudat, az öntudat segítségével fenntartja, mindvégig változásoknak, alakulásnak, fejlődésnek a lehetőségeit hordja magában. Tulajdonképpen ez adja meg nevelésünk alapját is. Módszertanilag a megismerés szempontjából elkerülhetetlen a személyiség összetevőinek önálló vizsgálata. A Harsányi-féle személyiségelmélet a személyiséget különböző összetevőire bontja (testi, megismerési, érzelmi stb), majd módszereket ajánl, melyek segítségével ezek a részterületek megismerhetők. Bemutat néhány írásbeli feladatot, mely sem az osztályfőnöktől, sem a gyermekektől nem kíván sok időt, mégis hasznos adatokat kaphatunk az egyénről és a közös- | sé'gröl egyaránt. Minden meg- j ismerési módszernél megkapjuk az elemzési szempontokat, majd azt is, hogy a tanuló' j mely tulajdonságaira vonatko- , zóan használható különös haszonnal. Ha a tovább tanulók jellemzéséhez keres segítséget a pedagógus, a könyv végén kaphat hozzá útmutatót, s az ennek alapján elkészített személyiségképet funkciójuknak megfelelően tudják használni a felsőoktatási intézmények is. T. T. M. I gondozási segélyen. Éppen | ezért tisztában kell lenni az I idevágó szabályokkal. Az üzemorvos táppénzes állományba veheti a dolgozókat. Dr. Sarlós Vilmossal jó az együttműködésünk, figyelemmel kísérjük azokat, akik hosszabb ideig betegek. — Szoktak tévedni? — Nemigen. Szakmai hibánk régen nem volt. Sokat lapozgatjuk az ügyintézési utasítást, részt veszünk a továbbképzéseken. Az ilyen tanfolyamok nagyon jók, átvesz- szük az egész szakmai anyagot. Egy évre elég, amit most kapunk. — Megköszönik, ha eliptéz- nek valamit? — Előfordul. Egyszer az ebédlőben egy néni összecsókolt, mert elintéztem, hogy fizetéskor megkapja a táppénzt. Egyedülálló nő, s két nappal előbb hozta a táppénzes papírt. — Szereti ezt a szakmát? — Nagyon. Az különösen foglalkoztat, hogyan lehetne tovább tanulni a társadalom- biztosítási főiskolán. Szemüveges, mosolygós asz- szony Nagy Józsefné, a siófoki Egyetértés Tsz munkaügyi és bércsoportvezetője. Nem könnyű a kifizetőhelyük munkája, hiszen kétszáz-kétszáz alkalmazott és tag ügyeit intézik. Különösen megragadott, amit arról mondott, hogyan tájékoztatják a közérdekű társadalombiztosítási szabályokról a tagokat a közgyűlésen. — Ha közben jelenik meg egy rendelet, akkor a vezetőség elé visszük, majd kifüggesztjük a tanyán. Van egy pártbi/almink, a Kiss néni, ő az alakulás óta tag. Számtalanszor bejön, felhívja a figyelmet arra, amit olvas. 6Őt szívesen elmagyarázza az embereknek. amit ennek kapcsán megbeszélünk. Koszorú Gábor elemző statisztikus az AGROKlCR-nél, s 1970 márciusa óta társadalombiztosítási ügyintéző. Szerinte mindig van mit megjegyezni, s ez a tanfolyam jobb, mint a kéthavi összevont értekezletek. Vallomással fölér ez a mondata: aki nem szereti az embereket, nem tud velük fog- I lalkozni, az ne legyen SZTKügyintéző. Réti Gyuláné a Sió- ! foki Regionális Vízmű Vállalat I ügyintézője az újak közül való. Elmondta, hogy egy ügyet j nőm tudott eldönteni, s félretette. A tanfolyamon tanultak j alapján már érti, mi a teendője. Nemcsak az ő döntéseit, hanem a többiekét is megköny- nvíti a mostani tanfolyam. Ennek hasznát pedig munkatársaik érzik majd a legjobban. Lajos Géza Az előrelépés reményében Pezsgést hozott a tavasz a műkedvelő művészeti mozgalomba. Meglepő és örömteli tény igazolja a hagyományos művészeti szemlék létjogosultságát: a körzeti rendezvények kezdik visszahódítani a közönséget. Több, szép múltra visz- szatekintő megyei együttes — irodalmi színpad, néptánccsoport — önálló estre készül. Űj és új erőpróbák, nekifeszülé- sek. szereplések. A sikerek mögött ott áll a népművelő... Különös foglalkozás, amelyet nem kell bemutatni, hivatás voltát régóta hangsúlyozzuk, nemikülönben e munka nehézségeit ás. i néha öncélúak. Néha elvontak, néha idegenek attól a közeg- | tői, ahol mindezeket meg kel- | lene valósítani. Tehát megva- 1 lósíthatatlanok. A kudarcsoro- j zat pedig elkedvetlenít, eltántorít a pályától. Nagyobb politikai, világnézeti orientációt várunk a köz- j ségi népműveléstől. De első- I sorban a népművelőktől. Az j ideológiai kérdésben biztosabb eligazodást, politikai tisztánlátást. Csák így válhatnak a helybeli vezetők partnerévé. A megyei népművelők számáról, végzettségéről, beosztásáról készült legutóbbi kimutatást forgattam . nemrég. Azonnal megfogalmazódik egy tanulság: a kimutatás csak részben érvényes már, ugyanis a népművelők állandóan cserélődnek, sokan elmennek e pályáról, egy részük központi intézményekbe, könyvtárakba igyekszik. Egy bizonyos: ott vannak a legkevesebben, és ott a legnagyobb a fluktuáció is, ahol legnagyobb a szükség: a községekben. Nehéz lenne újat mondani a fluktuáció eredőinek vizsgálatakor. A munka presztízsének megteremtéséért sokat kell fáradozniuk a népművelőknek, tanácsi vezetőknek, községi, üzemi pártbizottságoknak, pártszervezeteknek. (Megjegyzem, az üzemi közművelődésben biztatóbbak az eredmények a megyében, mint a falvaikban. (Nyugtalanító fehér foltokat találunk; Segesd, Bö- hönye, Andocs, Hátrány ... Megint csak önismétlés lenne valamennyi elősorolása. Ennél több is van. Különösen nyugtalanító a Balaton-part: Balatonszárszó és Fonyód helyzete. Ismeretes, hogy a gyenge tárgyi feltételek is meghatározók; a népmüvelöhiány azonban legalább ilyen súlyos. A népművelőnek tudnia kell azt is, hogy mit »ad« vissza az őt segítő gazdasági vezetőknek. Azt hiszem szemléletes az alábbi példa. Egyik járási székhelyünk népművelői gazdasági vezetőket vittek el egy országos hírű, közös fenntartásban működő művelődési házba. Az egyik gazdasági vezető kérdése az volt: és mit ad a népművelés a gazdálkodásnak »cserébe«? Nyilvánvalóan nem pénzösszeget kívánt hallani feleletül a jogos kérdésre — amelyre sajnos nem kapott választ. Pedig erre kész válasza kell legyen a népművelőnek ... Bizonyos, hogy az eredményes népművelés nemcsak főállás kérdése. Ha a hazai népművelés múltjára tekintünk — és jelenére is természetesen —, igen nagy jelentőségű eredményeket hozott a pedagógusok tevékenysége. És ezekre a lelkes tanítókra, tanárokra van szüksége a jövőben is a népművelésnek. Tudásukra, hiva- tásszerete tükre, szervezőkészségükre. Biztató lépésnek ígérkezik a kezdeményezés, mely a Kaposvári Tanítóképző Intézetben született. Speciálkollégiumot indítottak a műkedvelő művészeti mozgalom több szakágában és ebből a tanulmányokkal egy időben képesítő ! vizsgát tehetnek a hallgatók. | Jó. hogy a diploma mellett egy 1 ilyen képesítés is lesz a tar- : solyban. Azt reméljük, hogy a 'képesítés valóban képessé: értővé, lelkessé teszi őket arra, hogy a katedrán kívül a művelődési házban is eredményesen dolgozhassanak. Előrelépés lesz? Szeretnénk bízni, reménykedni benne. T. T. Renato Guttuso kiállítása lUi W C* > * -;/. i f * í | £ !■ % > ■ ■ , «iJ S Sir • LA . j i A Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Kiállítási intézmények rendelésében nyílt meg a Műcsarnokban Renato Guttuso olasz festőművész kiállítása. KEREKES IMRE ESTE TÍZ UTÁN 14. Szóval azt mondtam neki, mármint a bizalminak: anyus- íám, utazz magad. Engem ne tegyetek boldoggá azzal, hogy aztán dörgöljétekV az orrom alá. Különben is jártam már külföldön. Egyszer. Ühüm. A hegyek ugye ... a nagy zöld hegyek. Fehér meg színes dobozban ragasztva az oldalukhoz. Na persze. Szép látvány. Es akkor csak fogtam magam, és mentem és mentem. Míg csak föl nem szálltam egy vonatra, és addig néztem a tájat, míg egyszer csak azt látom, hogy itthon vagyok. Ahogy mondom, ez aztán jól sikerült. Ezért ne menjen külföldre az, aki semmit nem ért! Csak magyarán. A tengerre pedig csak az menjen, aki úszni tud. Jöhet hozzám a bizalmi, de az hétszentség, hogy én a tengerhez nem megyek. Majd ha tudok úszni. Ez van. így bizony, és a többi... Az ésatöbbiről pedig úgy akarom folytatni, mielőtt még teljesen ellövöm a puskaporom a kutyás Elzával, senki ne higgye, hogy rám nem ugatnak. Ugatnak bizony. Ram például ugat a rendész, hogy az/éjjeliőr minek áll kora este a portásfülkénél, annak nem ott a helye. Tudom én azt nagyon is jól. Mert ha én nem is utazom a tengerre, de ilyenkor az esti órákban utazik a szajré. Ilyenkor a gépkocsiknak még szabad kijárásuk van az esti műszak alatt, és ilyenkor töri a nyavalya a rendészt, hogy miért állok a portásfülkénél és rágom ott .a körmöm és szivarozok, és figyelem, hogy idegesek-e a mucusok. Mert ha a mucusok idegesek, az mond valamit. Mondjuk, jön a front, az átvonulás. A mucusok már idegesek a front előtt. - Ez így van. A front meg ideges lesz tőlük. Ez így halad. Világos, hogy tudnom kell, idege6ek-e a mucusok, mert nálam ettől függ, hogyan sikerül az éjszaka. Hogy félre ne beszéljünk. így aztán hiába várja a rendész. hogy takarodjak a portásfülkétől. Nekem ugyan nem főnököm. Pofája másnak is van. Ez való igaz, úgy, mint ahogy az ás, hogy valahol a kocsi farában utazik a szajré. Kutatni nem vagyok illetékes, de az se kötelező, hogy vak legyek. Tudja ezt a rendész. Csak egyszer tudnám, hogy mit hoz az éjszaka. Amióta először leütöttek, ez minden este megfordul a fejemben. Azóta megpróbálom kikalkulálni, hogy ha jól áll a hold az égen és szellő jön a temetőből és a gyárfalak jól verik vissza a kutyás Elza nyomában az ugatást, és Perecz Vince időben kibiceg a gyárkapun — minthogy biceg —, ha a mucusok nyújtják a lépést, hogy jobban mutasson a lábuk és a gyárkéményből a . füst egyenesen száll, akkor érdemes-e idegeskedni az éjjeliőrnek, vagy ez valami jót jelent. Csak egyszer tudnám előre, hogy mit hoz az éjszaka. A Lipták úr például tudja, mert mától fölemelték a sör árát, és akárhogy is számítja, neki ez rámegy az életszínvonalra. A Slezákné pedig, ha sörárfolyamon számolja a rezsiköltséget a mínusz nála is rögtön jelentkezik. A Vajda úr, a KÖZÉRT-es azt forgatja a fejében, ha majd lefekszik, hogy jól blokkolták-e az áremelkedést, mert ha nem, a saját zsebá“e megy. Richter úr, a csapos, most aztán igazén ügy érzi magát, mint a világ közepe. Minthogy a ser került terítékre, a mese pont róla szól. Erdélyi úr, a festő, fixre lehet venni, hogy három napig kerüli a sort. Csak töményét, Mikor végez jó munkát a - „ , _ népművelő? — kérdezhetné EdZOT Ervin ,,TTISséi valaki. Én is megkérdeztem ezt, mégpedig egy népművelőtől. A válasz: ha megvalósítja céljait. Ez eddig rendben is »Ha három lábon gyábo- volna, csakhogy ezek a célok koi-sz. . . kálán pugra nem tudsz menni.« Látod, emiatt >'v'%''v*''v'v'^vvvvv^v' nem írtam én sem előbb. Ügy J tébláboltaim el az időt, mint az urak, csak töményét! MégisJ a kislány a mesédben. Pedig van bátorság a világon. Vagy-Jkellett volna; már A fehér tig- is tüntetés az árak ellen. Dejris című regényed megjelené- harmadnap már ő is megadjaj sekor. magát a sorsnak, mert hiába! Szomorú meséket írsz. Er- a tömény, ha sör nélkül^ vin, ebben A Hétfejű Tü'ndér- szomjan halunk. Csak Tölcs-^ben. S mégis (vagv éppen váry Adrienne tesz úgy, mint-iezért?): felemelőket. Nagy gye- ha a világon semmi nem tör-i retkeknek, /öregségükben is tént volna. Félrevágja a fejét,i csodálkozni tudó tisztáknak, és csak akkor húzza föl az or-/ Vonul járnák hát fel hőseid mi- rát, ha a daxlival meg kelli ként Fellini egyik filmjének állnia, mert űgv szükségelte-/ (S életének) szereplői a po- tik. Van ilyen helyzet is. / rondra! Mikamakka. Vacska- Egyébként, hogy ne csapjuk/ mati, Maminti, Babó Titti, Ló arcul az igazságot, a Nelli ké-/ Szerafin, Bruckner Szigfrid, sik. Most mondjak valamit?/Szörnyeteg Lajos, Dömdöm- Az éjszakáról vagy jót vagy/ dóm. meg a Pakuk madár. Te, semmit. / én, ő, meg a többiek mind . . Van úgy, hogy hosszú ideig/ semmi nem történik, aztán/ "Nem mese az, gyermek.« egyszerre történik minden./Ütazi mesék ezek. Az iga- Van úgy. Megfigyelésem sze-/ ■4'ri‘al j® igazabbak. Mert esen- rint ahhoz, hogy valami tör-/ hőségünkről, kicsinyességunk- ténjék, valaminek történnie/ eredendő és belénk gvöke- kell. Röstellem, hogy tudatlan-/rezett hibáinkról szólnak, Brútságomról most így elszóltam/ nelia, a kislány mindenkit szemagam, de pillanatnyilag nem/ retett. O. elég egy simogatás, tudom ezt jobban kifejezni./ e§F íö szó, s megszelídülünk, Már mással is megesett. / hálásán dorombolunk mi, tigMindegy. Csak azt kellene £ risek> medvék, guruló pakuk tudni, mikor indul el az a va-/madarak. S igen: néha elárul- lami, ami már valaminek a / tatunk. Nem, Brunella nem kezdete. Ki tudja ezt? /akarta, hogy a vadász golyója Amikor engem először le- / talál ja a Tigrist, a Medvét ütöttek, ezt már akartam me-f nl®8 a Pakuk madarat, azokat, sélni, tulajdonképpen láthat-f "akiket szeretett«. S mégis ott tam volna előre. Tulajdonkép-' hevernek holtan mind. Ott he- oen. De semmit nem láttam/verünk néha tehetetlenül, M?rt kilenckor, amikor a ren- megalázóttan. Szótól, íróétól, tud-J intrikától. A szeretet néha öl. I f Vártán a üétfejű Tündér mellett dészt telefonon keresték, hatom volna, hogy ez Most már tudom, ha a dészt telefonon keresik, kell húzni a s-tukkert. (Folytatjuk,) fal \ Ha nem »okos szeretet«, ren-i Egyszer — kutya, kemény föy félen, 69-ben — azt írtad ne- / kem Varsóiból!: »... most hi r- i «esten el akartam mondani ▼&-* lamit, de már látom, hogy nem lesz hozzá erőm.« Ezekből a »mesékből« tudom, mi volt az. Lám, egyikben a kisfiút csak az ötödik emelet fogadja szívesen. A többi — a tizediktől visszafelé — más számot kap. A tizedikből lesz az első és így tovább. Csak az ötödik marad mindig ötödiknek. A kisfiú odahaza elkezdi kockáiból építeni a saját házát, ahol minden emelet ötödik. »Költészet prózában« — ezek a meséid. A valóság »égi másai«. Az »öttödik emeletieknek«. S amíg nagyapánk újra és újra fölszegezi az égre a leszaladó csillagokat, érdemes lesz újra és újra beleolvasni ezekbe a felhőt fújó, betegséget űző. mosolyt virágoztató »versekbe«. A Hétié jű Tündér csak azokat engedi be a Csodaor- szágba. akik fafurulyán tiszta dallamot fújnak. Az aranyat virágzó fáról szak asztok, kívül féltednek. Te a furulyát választottad, Ervin. Szép ez a daliam .. . Volt egytszer egy kisfiú, aki levágta a Tündér hat fejét. Akkor a hetedik szemében hirtelen meglátta önmagát. S életében először: szépnek saját csúnyaságait. És azóta ott áll a vártán, s vigyáz a Tündérré. »Lándzsával, karddiai, baloskával, péklapáttal, sza fiivá val. vassal, vérrel, venesel- lővel. És szeretettel.« Odaállunk mi is, kiik olvastuk, Ervin. Tarts ki addig, ezt üzenem. Leskó Lásstó Somogyi Néplap
