Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-30 / 75. szám

A gyorsaság fél siker csak igen ritka esetben lehet »jóvátenni". Ezúttal arra a gyorsaság- j ra gondolok, amelyről úgy szoktunk beszélni, a tudomá­nyos eredmények, új módsze­rek gyakorlati elterjedése. Mert nem mindegy az, hogy egy kutatási eredmény milyen »átfutási" idő után válik min­dennapos gyakorlattá. Fontos feladatunk, hogy ez az út mi­nél rövidebb legyen. Számta­lan módszer, eszköz szolgaija ezt a szakirodalomtól kezdve az AGROINFORM tájékozta­tási szolgálatán keresztül a tanulmányutakig, tapasztalat­cserékig. Módja van minden egyes mezőgazdasági üzemnek arra, hogy éljen ezekkel a le­hetőségekkel. Csakhogy... És itt jön az első és igen lényeges fékező tényező: gazdaságaink egy ré­szére nem mondható el jel­lemzésként, hogy »kapva kap az alkalmon". Tétovázik, bi­zonytalankodik, sokszor fölös­legesen aggályoskodik, azután egy idő múlva jön a szánom- bánom: »sajnos, későn ébred­tünk fel". Ennek a késői föl­ismerésnek igen sok következ­ménye lehet. Éppen a mező­gazdaság az az ágazat, ahol a késlekedést vagy a mulasztást Egy közelmúltban folytatott beszélgetés indított minden­nek az elmondására. Illetve a beszélgetésnek csak egy egé­szén kicsi töredéke, amikor Varga János, a berzenzei szö­vetkezet elnöke azt mondta: »Nem vitás, hogy a növényter­mesztésben a jövő útja a zárt rendszerű ipari termelés. Ez indított minket arra, hogy csatlakozzunk a Lábodi Álla­mi Gazdaság burgonyaterme- lési rendszeréhez. Űj dolog ez, lényegében ebben az évben nyílik rá először lehetőség — mi belevágunk. Kétszáz hol­don termelünk burgonyát, eb­ből ötven holdon csatlakozunk a lábodiakhoz.-« A berzencei szövetkezet ne­ve nem most forog először olyan értelemben szóban, hogy »nyitott szemmel" gazdálko­dik", van bátorsága elsőként élni a legújabb módsze­rekkel — természetesen azok­kal, amelyek megfelelnek adottságainak. Elegendő meg­említeni a náluk alkalmazott szarvasmarhatartási rendszert, amelyet ők hoztak be a me­gyébe. Ismertek ezek az ered­mények, és lassan szaporodik követőik száma is. És most itt az új példa, a burgonyater­melés. Nem tétováznak, nem meditálnak, nem várnak még egy évet, hogy »majd meglát­juk", »bizonyítsa csak még ez a rendszer, hogy mit tud« —, hanem nyomban megragadják az alkalmat. Nem az egész te­rületen, hanem annak csak negyedrészén, azért, hogy sa­ját maguk szerezzenek bizo­nyosságot. És ez természetes. Ez a tény felelet azoknak is, akik a késlekedést azzal ma­gyarázzák: nem lehet egy gazdaságban csak úgy hűbele- balázs módjára belevágni va­lamibe. Erre senki sem ösz­tönzi a gazdaságok irányítóit. De arra igen, hogy vegyék észre az újat. a jobbat, a cél­ravezetőt, fontolják meg, vi­tassák meg — és határozottan ■tvoTsan döntsenek. A berzencei példa bizo­nyíték. a gyorsaság fél siker. A tétovázás, a toporgás — le­maradás. Tem árt erre gondol­ni egy-egy kínálkozó lehető­ség, egy-egv korszerű, új mód­szer hallatán! V. M. Kapjon átfogó segítséget a háztáji — A nagyatádi járás négy termelőszövetkezete összesen 195 vemhes kocasüldőt helyez ki a háztáji gazdaságokba. Az iharosberényi tsz száz, a gör­A budapesti Városépítési Tervező Vállalat elkészítette és .sütör tökön a városi tanács agrehajtó bizottsága elé ter­jesztette Zalaegerszeg új belvá­rosának rekonstrukciós ter­veit. A 21 hektár kiterjedésű n városközpontban három öt- vas tervcikius alatt. 117 000 jgyzetméter lakóterületet . lakíthaitnak ki, több mint külözheteflenek a hizlalás megalapozásához, s a tenyész­téshez és a hizlaláshoz egy­aránt — takarmány kell. Nyil­vánvaló, hogy az itt említett és még sok más termelőszö­vetkezet az idei termelési ter­es 72 000 negyzetméter alapte­rületen közintézményeket he­lyezhetnek ed. A vb a tervet elfogadta, s annak végrehajtása megkez­dődött. Bontják azokat a régi, földszintes épületekeit, ame­lyek helyén korszerű lakóhá­zakat és áruházakat emelnek. daságon belül a közös és a háztáji között, hiszen a háztáji agronómusok foglalkoztatása, a háztáji árunak a közösön ke­resztül történő értékesítése mind emellett szól. Nyilvánva­ló az is, hogy például a Phy- laxia kaposvári leraknia által tavaly eladott 8152 mázsa ma­lactápszer, s a megye terme­lőszövetkezeteiben a múlt év folyamán felhasznált jelentős mennyiségű sertéstáp és -kon- centrátum egy része szintén a háztáji állomány takarmány- ellátását segítette. A marcali egyesült Vörös Hajnal Tsz módszeréről az ottani háztáji agronómus tájékoztatása alap­ján írtunk még a télen, s be­mutattuk, milyen hatékony se­gítséget nyújt a közös a háztá­jinak azért, hogy még ered­ményesebben — és nagyobb kedvvel — folyjon a régi, egyébként kihasználatlan kis­üzemi gazdasági épületekben az állattenyésztés és hizlalás. A tavasz kezdetén szólunk minderről, akkor, amikor a munkák nagyobb részV ek még az elején vannak a kö­zösben és a háztájiban egy­aránt. A közös elsődleges fej­lesztése mellett fokozott gon­dot kell fordítani a háztájira, mert a népgazdaság is számít az innen származó árura. Ezért is szükség van a háztáji át­fogó segítésére. . H. F. getegi 35, a 6zabási 30 és a mikei ugyancsak 30 ilyen sül­dőt szándékozik kiadni az idén tagjainak. Ez a mennyiség fe­dezi ezekben a szövetkezetek­ben a háztáji igényeket, s ez a fajta akció hozzásegít a ser­téstenyésztés fejlesztéséhez az adott községekben. Emellett hozájárul az ilyen jellegű or­szágos program megvalósítá­sához is. Eddig a tájékoztató, melyet a Somogy megyei Ál­lattenyésztési Felügyelőség termelésfejlesztési osztályától a minap kaptunk. Szólni kell arról, hogy jól­lehet ez és a többi hasonló ak­ció mindenképpen ígéretes, ám csak a további segítséggel együtt vezethet eredményre. A kihelyezett tenyészállatok ned­vek elkészítésekor a közös igé­nyei mellett figyelembe vette a háztáji — ezek szerint — megnövekedő szükségleteit is, s ennek megfelelően állította össze takarmánytermesztésé­nek mennyiségi és minőségi előirányzatát. Tudvalevő ugyanis, hogy a háztáji földön nemcsak takarmány-, hanem árunövényeket és közvetlenül a háztartásban fogyasztható cikkeket is termel a szövetke­zeti gazda. Szükség van arra, hogy a hiányzó takarmányhoz a közösből hozzájuthasson a tsz-tag. , Ellmondható, hogy egyre szo­rosabb — gyakorlatiasabb —a kapcsolat a szövetkezeti gaz­Új városközpont épül Za laeger szegen másfél ezer laikást építhetnek, Változatlan a burgonya iránti kereslet ilíánycikk a tavaszi kalászosok nemesített vetőmagja A tavasz beköszöntött, las­san földbe kerülnek a magvak, úté tik a burgonyát. A vető- nagellátásról érdeklődtünk a fomogy megyei Vetőmagfel- ■gyelőség vezetőjétől, Varadi gyulától. — Egyes nézetek szerint a e tőburgonya iránti kereslet sokkén, az igények azonban aast mutatnak. A tenyész­ni.iyag minősége megfelelő, a burgonya jól teleit. — Milyen új fajták megje­lenése várható? — összesen mintegy 400 va­gon vetőburgonya kerül for­galomba, amelynek negyedré­szét már fémzárolták. Késés eddig még nincs. Az új fajták a gül.baba és a kisvárdai ró­zsa helyére lépnek, mivel vár­ható termésük felülmúlja a két régi fajtáét. Mo6t érkezik it.ven vagon holland import vetőburgonya, és ez, valamint a hazai új fajták, remélhető­leg nem okoznak majd csaló­dást a gazdaságoknak. A vár­ható termés 350—400 mázsa hektáronként, s így a termelés kifizetődőbb. A gazdaságosság növelését .szolgálja a zárt rendszerű burgonyatermesztés is. Bizonyos, hogy ez lesz a jövő útja. Ehhez természete­sen jó minőségű szaporító­anyag. magas fokú gépesítés, megfelelő technológia szüksé­ges. A burgonyatermesztő gazda­ságok igényei tehát teljesen kielégíthetők. Az új és a régi fajták jelenleg még egyaránt beszerezhetők. Cél az, hogy minél előbb és minél több gazdaság áttérjen a nagyobb hozamú, nemesített fajtákra. Tavaszi kalászosokból nem került nemesített vetőmag a gazdaságokba. Tavaszi árpá­ból és zabból ugyanis a sza­porítás nem volt számottevő, másrészt a meglevő készlet nagyon gyenge csíraképességű. — Hogy az igényeket mégis kielégíthessük — mondta Vá- radi Gyula —, tíz vagonnal érkezett ezekből a magvakból is. Aprómag bértisztítását a megyében az Öreglaki Állami Gazdaság vállalja, jelenleg a lucernát és a vörösherét fém­zárolják. A szaporító területek nagy­sága a tavalyihoz képest csök­kent (a gabonaféléké csaknem ezer, a burgonyáé háromszáz, a bükkönyé ezerkétszáz hek­tárral) Egyedül lucernából és vörcsheréből tapasztalható 500 —600 hektáros növekedés. A csökkenés oka, hogy az olyan növények termesztéséhez, mint például a bükköny, nin­csenek stabil bázisgazdaságok, így a gépesítés sem megol­dott. A kukoricánál tulajdonkép­pen csak most derült ki, hogy a fuzárium milyen nagymér­tékben rontotta a csíraképes­séget. Az import vetőmag mi­nősége sem megfelelő. összegezésül elmondható, hogy a tavasszal szükséges vetőmagvak mennyisége ele­gendő, minőségük azonban nem éppen kifogástalan. A megfelelő talajelőkészítés, a termesztéstechnika azonban — ha nem is küszöbölheti ki a gyengébb minőségű vetőmag­vak okozta hátrányt — szá­mottevően növelheti a termés­átlagokat. tt. T. Újabb feladatok előtt az önkéntes rendőrök A megyeszékhelyen és a kaposvári járás önkéntes rendőr csoportvezetőinek értekezletén dr. Virág Ferenc alezredes, a kaposvári városi—járási rendőrkapitányság vezetője köszön­tötte a részvevőket. A közelmúltban a járási rendőrkapitányságok értékel­ték a területükhöz tartozó ön­kéntes rendőrségi csoportok ta­valyi tevékenységlót. Az ön­kéntes rendőrök eredményei­ről, munkájuk újabb állomá­sairól Kiss Ferenc őrnaggyal, a Somogy megyei Rendőr-fő­kapitányság közrendvédelmi osztályának vezetőjével be­szélgettünk. — Milyen feladatokkal _ kel­lett megbirkózniuk tavaly az önkéntes rendőröknek? — A legfontosabb tenniva­ló: segíteni a rendőrségnek a közrend és a közbiztonság fenntartására, a társadalmi tu­lajdon védelmére, a szocialista együttélés szabályainak meg­tartására irányuló munkában. Meglehet, ez így általánosság­nak hangzik, ám el kell mon­danom, hogy az önkéntes rendőrök több ezer in/tézkedé­gokban, üzemekben ügyéinek a közös vagyonra, s ott van­nak, ha az utca rendjét kell vigyázni, ha a közúti közleke­dés igényűi a jelenlétüket, vagy ha a rendezvények za­vartalanságáról kell gondos­kodni. Tevékenykednek kizá­rólag közlekedésrendészettel és vízi rendészettel foglalkozó önkéntesek is. Számtalanszor nemcsak a rendőrökkel, ha­nem egyénileg is szolgálatba indulnak. Különösen a nyári Balatonon van nagy szükség az ifjúságvédelmi önkéntes rendőrök támogatására. Sok közöttük a fiatal és a pedagó gus. — Ha már az összetételnél tartunk: kikből áll a megye önkéntes rendőreinek szerve­zete? — A legkülönbözőbb fog­lalkozású és életkorú embe­rekből. A közrendvédelmiek káj ukat kiválóan végző em­berek. Szép számmal tevé­kenykednék az önkéntes rendőrök körében párttagok és KISZ-tagak is. Soraikban épp­úgy megtalálható a nyolc ál­talánost végzett fizikai dolgo­zó, mint az egyetemet végzett nedagógus. — Minden járás azonos mun­katerv alapján dolgozik.? — Természetesen .figyeljem- oe veszik a helyi viszonyok meghatározta különleges ten­nivalókat is. Így a barcsi, a nagyatádi járásban az önkén­tes rendőrök más szervekkel karöltve eredményesen részt vesznek a határvédelemfoen, a fonyódi, a siófoki járás ön­kéntesei pedig az idegenforga­lom zavartalanságáért dol­goznak. — Melyek azok a feladatok, melyekben a legközelebb részt vállalnak az önkéntes rend­őrök? — Mint ismeretes, nagy »küzdelem" folyik a kivilágí- tatlan kerékpárral és lovas fogattal közlekedők ellen. Az önkéntes rendőrök nemcsak a fevilágosító előadást tartók között, hanem a közlekedést ellenőrzők között is ott van­nak. Számtalan nem akciójel-' legű tennivaló is vár rájuk- így például az eddigieknél is jobban kell őrizni a társadal­mi és a magántulajdont. se hitelt ad a megállapításnak — alaposan kivettek részüket a feladatokból. — Kik azok, akik különöset sokat vállalnak? — Elsősorban, de nem kizá­rólagosan a közrendvédelmi önkéntesek. A termelőszövet­kezetekben, állami gazdasá­közíil a termelőszövetkezeti ta­gok vannak a legtöbben, s természetesen megfelelően képviseltetik magukat az ipa­ri munkások, az állami gazda­ságiak és az egyéb fizikai dol­gozók is. Akad hivatali, keres­kedelmi dolgozó és nyugdíjas is. Ami többek között össze­köti őket: tisztességes, mun­Az első tanfolyamok sikere A munkahelyi vezetők képzése OKTATÁSI bizottságának tevékenységéről tárgyalt töb­bek között tegnap délutáni ülésén az MTESZ Somogy me­gyei Szervezetének elnöksége. A tanácskozáson részt vett dr. Túri Istvánná főtitkárhelyet­tes, Sugár Imre, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese, a megyei szervezet elnöke is. A mindössze egy esztendeje létrehozott bizottság jórészt a kezdetted járó nehézségekkel küszködött. Nagy Gábor szak­titkár azonban arról is beszá­molt az elnökségnek, hogy — a Szervezési és Vezetéstudo­mányi Társasággal közösen — megindították a munkahelyi vezetőképzést. A Kohó- és Gépipari Minisztérium irányí­tása alá tartozó kaposvári vál- Ladatöknál már működik egy tanfolyam, egy másik szerve­zését pedig megkezdték. Ered­ményes tanfolyamét szervez­tek — a Szabványügyi Hivatal és a MEZŐGÉP Vállalat fel­kérésére — a megyeszékhe- I Íven: huszonkilenc szabvány­ügyi ügyintéző vett ezen részt, s fejezte be eredményesen. Az érdeklődést jellemzi, hogy a tanácsi vállalatoktól is voltak hallgatói az előadásoknak. A tanfolyamok szervezésé vei kapcsolatos gond, hogy ke- tvee a szakmailag jód képzett előadó. Ezért hangzott el a tegnap délutáni tanácskozá­son, hogy számba kell venni: a megyében dolgozó műszaki értelmiségiek közül kik vál­lalnának részt szívesen az ok­tatásban. Az előadók felkészí­tésének költségeit egyébként a tegnapi ülésen megelőlegezte az elnökség. A MŰSZAKIAK és szak­munkások képzésében, illetve továbbképzésében az MTESZ — jellegénél fogva — csak hé­zagpótló szerepre vállalkoz­hat: semmiképpen sem helyet­tesítheti az állami oktatási in­tézményekben való tovább­képzést. Ezért végeztek föl­mérést annak megállapítására, hogy mely vállalatok kívánják igénybe venni a szervezet se­gítségét az előadók biztosítá­sára, illetve a tanfolyamok szervezésére. E fölmérés alap­ján a legfontosabb feladatnak a munkahelyi vezetőképzést tartják. A tanfolyamok bein­dítását megelőzően éppen ezért sürgető az előadók kiválasz­tása és felkészítése. Ezt szab­ta meg az egyik legfontosabb feladatként tegnapi ülésén az elnökség, s annak érdekében hogy szélesebb társadalmi bá risra épüljön a bizottság mun- kája, növelte tagjainak létszá­mát — A várható eredményekről is képet adna, ha hallhatnánk róla: tavaly lepleztek-e le bün- cselekménvt a somogyi önkén­tes rendőrök? — Tizenhárom bűncselek­mény-elkövetőt, tíz körözött lűnözőt fogták el, százötven- hét csavargót és munkakerülőt állítottak elő. Véleményünk szerint ezek az adatok is fel- iogosítanak á reményié: ön­kéntes rendőreink az idén is megállják helyűiket. — Megfelelö-e az önkéntesek megbecsülése? — Tavaly 331-en kaptak a gazdasági szervektől amvagi ed- •'smerést kiváló munkájukért, s nagy azoknak a száma is. ■’kik a Belügyminisztérium el­ismerésében részesültek ön­kéntes rendőri munkájuk tize­dik vagy tizenötödik évfordu­lója alkalmából. — Kiktől várnak több támo­gatást? — A megyében akad még néhány község, ahol nem si­került megszervezni az önálló önkéntes rendőri csoportot. A helyi vezetők segítségét kér­jük, hogy ne maradjanak »fe­hér foltok" Somogybám. A gazdasági szervek úgy támo­gathatják az önkéntes rendőri szervezetet, ha a kiválóan dol­gozók munkájának elismeré­séről ezután sem feledkeznek meg. P. D.

Next

/
Thumbnails
Contents