Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-29 / 74. szám
üfcy u (‘mmelenki kesébe — f972-ben A legeredményesebb évet zárták a szakszervezeti könyvtárak Szubjektív jegyzet egy kiállításról A CSEND KÉPEI Somogy lakosságának hu- szonnyolc százaléka jár rendszeresen könyvtárba: összesen mintegy ki lencvenegy ezren. Ebből tizenegyezer emtber szak- szervezeti könyvtárban kölcsönöz olvasnivalót. A közművelődésben tehát fontos szerepük van. az. üzemi, munkahelyi, szakszervezeti gondozásban álló könyvtáraknak. Erről esett szó tegnap a magyarországi könyvnyomtatás 500. évfordulója tiszteletére rendezett Somogy megyei szakszervezeti könyrrtári napok megnyitóján. Gelencsér István, a Szaksaervraeteik Megyei Tanácsa központi könyvtárának vezetője értétoeáite a szakszervezeti könyvtárakban 1972-ben végzett munkát. Öt idézi meéáWiapttáBunk: a legeredményesebb évet zárták a szakszervezeti könyvtárak tavaly. Próbál jnk egy kicsit közelebbről is megvilágítaná, mit tartalmaz ez a summáé vélemény. A nanaftiiln könyvár hathatós könyvpropagandója ta] álkozott a szakszervezeti könyvtáraik háflázaítfejleszté- sénék ötéves programjával. A könyvtárosok szívügyüknek tekintették a nemzetközi könyvév »Könyvet mindenki kezé- ' be« jelszó megvalósításéit, az átlagosnál nagyobb ambícióval szervezték, irányították a szakszervezeti könyvtárak munkáját. A fejlesztési tervet a tartatom munka elmélyítésével igyekeztek jól szolgálni. Az 1972-ben meghirdetett Kell a jó könyv olvasópályá- zaton husaomlhal szakszerveze' ti könyvtár vett részt, és j nyolcszáznj'olcvaninyolc pá- | [ lyamunika érkezett be. Ezzel j az eredménnyel Somogy szak- j j szervezeti könyvtárai a negyedik helyet szerezték meg. Soha nem volt annyi író- ; vendégük a szakszervezeti ! . könyvtáraknak, mint amennyi | tavaly. Hat üzem rendezett író—olvasó találkozót a kölité- . szét napja, az ünnepi könyv- ] hét alkalmából: eredményes volt ebből a szempontból a j műszaki könyvnapok, a pali ti- i kai könyvhónap propagandája is. A somogyi szakszervezeti ! napok könyvtár-rendezvé- j i nyedért elismerésit kaptak az j I SZMT vezetőitől a könyvtárosok. Az említett programok jól szolgálták a közművelődési célokat, segítették az irodalmi ízlésnevelést, tudatformálást. Eziek a rendezvények központi szervezésűék voltak, s felvetődik, hogy miért olyan bátortalanok a könyvtárosok a helyi j kezdeményezésben. A könyvtári munka, így a szakszervezeti könyvtári munka is a közművelődést szolgálja. Ezért fontos, hogy milyen szakértelemmel dől- ! goznak a társadalmi könyvtárosok. Sókuk jó munkát: végez., de ez nem feledteti, hogy s nyolcvannégyből harmincnyolcnak nincsen könyvtárosi szakképzettsége. Az eredményes év mérlegéből néhány fontosabb adat: A Somogy megyei szakszervezeti könyvtárhálózatba nyolcvanöt könyvtár tartozik. Ebből csupán kilenc önálló, a többi letéti. Könyvállományuk 153 459. (A központi könyvtáré: 85 672.) 1972-ben — megyénk szak- szervezeti könyvtárhálózatának történetében először — az eddigi legmagasabb olvasólétszámot érték el. Csaknem tizenegyezerre emelkedett a számuk. A könyvtárba beiratkozott olvasók látogatásának gyakorisága vagy ritkasága már a tartalmi munka színvonalát ;s mutatja. Bár 8,2 százalékkal növekedett a látogatottság, mégis csak kéthavonta járnak könyvtárba az olvasók. Itt még sok a tennivaló. A könyvkölcsönzés színvonalának emelésében nem lehet közömbös az üzemi vezetőség sem. Ott. ahol sikerült megoldani a könyvtár megfelelő elhelyezését, többet és többen olvasnak. Egy megyei reprezentatív fölmérés azt mutatja, hogy a munkáséivá-. sók aránya a.z összeshez viszonyítva alig hol ad ír meg az ötven százalékot. Esősorban tehát bennük kell fölkelteni az igényt az olvasásra, a művelődésre, s ebben a munkahely is sokat, ae eddiginél többet tehet. Nekünk magvaroknak szerencsés időre esett az UNESCO által meghirdetett nemzetközi könyvév. A magyar szervező bizottság úgy határozott, hogy 1973-ban is folytatódik a kiemelt könyvpropa gan d a; ebben az évben ünnepeljük a magyarországi könyvnyomtatás 500. évfordulóját. »Engedjétek meg, hogy befejezzük Isten egyetlen zsoltárát : a hallgatást. .. Socino, énekeljük — a csendet/« (Páskándi Géza: Vendégség.) Bennünk és csak befelé zeng a csend zenéje. Orgona zúgása; talán Bach-futamok. A d-moll toccata és fuga bensőnket remegtető vihara, a Pastorale ezer színe.« ... énekeljük — a csendet!« Variációk a csedre. Képek a csendre. A csend képei. Időtlenség. Homokká szitálódnak egykor erős kőfalak, élőfa szénné kövül, arc csontokká mesztelenül. A csend képei. Fotók. Két fiatalember, harmincon innen. Ök állították meg az időt, s mégis: ők adták át a pillanatot az »örökkévalóságnak«. Ellentétes mozgások szelídülnek kezessé, mint nyájasan találkozó tengeráramlatok. A való világ hunyászkodik meg fényképezőgépük halk kattanásaira. Csak a prasperoi varázspálcának volt hatalma ehhez a csodához. A csend fotói, a hallgatás képei. Baksa Ferencnek egy korábbi csendjét dédelgettem magamban, régóta. Riasztó méretű, fényességű járművek között egy apa babakocsit tol. Ettől a parányi kocsitól lesz ! olyan mélyértelmű a csend, s Gyertyás László: Elhagyatva Horányi Barna A jövő útja Korszerű nevelési központ KÖZOKTATÁSUNK fejlődése a felszabadulást követő negyedszázadban óriási léptekkel haladt, így pótolta a háborús károkat, megteremtette az általános iskolai hálózatot. magas szintre emelte a középiskolai és szakképzési iskolarendszert. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére elsősorban mennyiségi követelményeket szem előtt tartó tömeges iskolaépítési mód vált uralkodóvá. Szerte az országban a felmerülő pillanatnyi igényeket igyekezett kielégíteni az iskolaépítés, ennek eredményeként jött létre egy ■ i.yan törpeiskola-hálózat, melyet csali nagyon költségesen ehet korszerűsíteni. Ez az építési mód egy korán elavuló iskolahálózatot hozott létre. Az is akadályozna a fejlődést, hogy a fejlesztőt irányító szervek nem ren- -(ielkeztek távlati településfej- esztési tervekkel, valamint ; z is, hogy csak a beruházá- s (építési) költségeket vizsgál- . :',{. s nem vették figyelembe a ’ üzemeltetési és karbantar- . 'si költségeket. így az egy- s erű, olcsó, a telepítésben s étszórt iskolahálózat a meg- é-iítésnél »olcsó« volt, de táv- I irtokban a népgazdaság szá- ■ mára nagyon költséges a fenn- | tartása. Mindezeknek az országos szinten jelentkező proD- lémának a felismerése állította előtérbe a komplex kutatások szükségességét. Az Építési s Városfejlesztési Miniszté- ium és a Művelődésügyi Mi- - s/térium kutatócsoportja a I nemzetközi tapasztalatokra és a tudományos jövőkutatásra 1 támaszkodva dolgozta ki a korszerű nevelési központot (szerintünk nevelési és művelődési központ) tervét pedagógiai, pszichológiai, szociológiai és építészeti szempontok sokoldalú mérlegelésével. A nevelési központ a 3—18 év közötti fiatalok művelődését szolgálja majd. s az ötnapos iskolai hétre gondolva központja lesz a felnőttek képzésének és átképzésének is. Első helyen áll a korszerű oktatás lehetőségeinek megteremtése, a csoportos foglalkozások, a programozott oktatás, a laboratóriumi munka, a könyvtári foglalkozás, á sporttevékenység maximális biztosítása. Leglényegesebb szempont volt a tervezésnél is és a megvalósításnál is, hogy a külön létesített kis intézmények helyett egy komplexumban biztosítsa a település oktatási, művelődési, sportolási és szórakozási lehetőségeit. KÜLÖN ÉPÜLETBEN kap helyet az óvoda, megfelelő zöldövezettel körülvéve. A másik épület földszintjén az alsó tagozat, emeletén a felső tagozat helyezkedik .el változtatható nagyságú osztálytermekben és közös laboratóriumi helyiségekkel (félkabinet- rendszer). A földszinti aula, melyet az emeleten »karzat« övez, különböző rendezvényekre ad lehetőséget. A középiskola külön tömbjében, a kabinetrendszerű tantermek I mellett kap helyet a könyvtár. [ mely az iskolán kívül a fel- j nőtt lakosság igényeit is kielégíti. A komplexumon belül van a versenycélokra is alkalmas tornaterem, a megfelelő nagyságú és variálható műhelyterem és az étterem a konyhával. Egy külön terem szolgálhatja a színházi előadások, filmvetítések, különféle társadalmi rendezvények céljait. BIZTATÓ, hogy mindezt a már épülő budai, két korszerű nevelési központban nemsokára »élőben«, működés közben tanulmányozhatják szakembereink. Szelcndi Gábor V ■ -"Vb .*"«■- <v. Baksa Ferenc: Ablakok Új szakmunkásképzési formák Felnőtteket varnak iskolapadba A BIW-n és a „Komplex 20“ kiállítás on bemutatott találmányok kiállítási elsőbbsége Az Országos Találmányi Hivatal elnöke hirdetményt ’x>csátott ki az áprilisban Butapesten sorra kerülő »Komplex 20« kiállításon, valamint A május 18—28-a közötti Bu- apesti Nemzetközi Vásáron a lított találmányok, vódje- ek és ipari minták kiállítási elsőbbségéről. Ez azt jelenti, hogy az említett rendezvényeken kiállított találmányokat, védjegyeket, ipari mintákat abban az esetben is megilleti a szabadalmi védettség, ha a kiállítót a szabadalmi bejelentéssel más megelőzné. Ez a kedvezmény azonban csak abban az esetiben érvényes, ha a szabadalmi bejelentés a kiállítástól számított hat hónapon belül megtörténik. Fontos tehát. hogy az ilyen szellemi termékek kiállításáról a vásár vagy a kiállítás igazgatóságát a kiállító tájékoztassa s erről tanúsítványt kérjen. A felnőttek szakmunkás- képzéséről utasításban rendelkezett a közelmúltban a mun-i kaügyi miniszter. — Az intézkedés lényege — mondták a megyei tanács munkaügyi osztályán —. hogy elősegítse a betanított1 és segédmunkások továbbtanulását. A négy új képzési forma azt is j lehetővé teszi, hogy a korábbi- j nál rövidebb idő alatt szerezzenek bizonyítványt, akik tanulásra szánják magukat. Esti tagozatot az iskolák szerveznek az utasítás értelmében, s a gyakorlatot figyelembe véve a három év helyett 2. a két év helyett pedig másfél év alatt lehet bizonyítványt szerezni. Az utasítás azt is lehetővé teszi, hogy második- szakmát szerezzenek azok, akiknek már egy van. Egyetlen feltétele ennek az. hogy a váLlalat biztosítsa: később foglalkoztatja az új szakmában is a munkást. A vállalatok — saját költ-! ségükre — intenzív szakmun- 1 kásképző tanfolyamot is szer- I vezhetnek a most megjelent utasítás alapján. A betanított és segédmunkások azokban a szakmákban, amelyekben 3 év a képzési idő, egy, ahol pedig 2 év, kilenc hónap alatt kap- 1 hatják meg a bizonyítványt. Előnye ennék, hogy a gyakorlattal rendelkező szakképzet- len munkások a korábbinál jóval rövidebb idő alatt 'juthatnak képzettséget jelentő oklevélhez, s a vállalat — saját lehetőségeit felmérve — telephelyén indíthatja meg — akár munkaidőben is — a tanfolyamot; i Azok. akik munkaviszonyban állnak, s legalább másfél éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, féléves intenvíz tanfolyam után tehetnek vizsgát. Ha viszont két és fél éves szakmai gyakorlatuk van, akkor egyénileg is felkészülhetnek a szakmunkásvizsgára. Ebben a két esetben azonban maguknak kell fizetniük. a vizsga és a tanulás díjait. Üj lehetőség, hogy azok a felnőttek, akik nem állnak munkaviszonyban, beiratkozhatnak a szakmunkásképzőbe, s az általános tagozat számára előírt időnél rövidebb alatt szerezhetnek bizonyítványt. A miniszteri utasítás csupán egy megkötést tartalmaz: az úgynevezett hiányszakmákba lehet fölvenni a jelentkezőket. Hogy melyek ezek? Például néhány: hegesztő, gépi forgá! csoló, szerkezetlakatos, fonó, cipész, ács-állványozó, kelme- I festő és vegytisztító, épületburkoló, tetőfedő, kőműves, sütő. És egy új szakma: gép- járművezető és -karbantartó. — Ez az új képzési mód az í ősszel indul, ha elegendő jelentkező lesz rá. Az igényeket most mérjük fel — mondta Nagy Lajosné. a megyei tanács munkaügyi osztályának előadója. — A feltétel csupán az. hogy a jelentkező töltse be a huszadik életévét. A lehetőségeket figyelembe véve elsősorban a háztartásban dolgozó nőkre gondolunk, amikor ezt az oktatási formát megindítjuk. Akik erre jelentkeznek, azokkal tanulóviszonyt létesítenek az ipari szakmunkás- képző iskolák. Ebből következik, hogy őket is megilletik azok a kedvezmények (különböző juttatások, ösztöndíj stb.), melyeket a jogszabályok a szakmunkástanulóknak biztosítanak. Képzési költségeiket a Munkaügyi Minisztérium fedezi. Éppen ezért van jelentősége annak, hogy idejében fölmérjük az igényeket, mert csak így tudjuk kérni a minisztériumtól a költségek megtérítését a béke bennem. Ennek a képnek a hangulatát találtam meg újra a TIT-székházibeli kiállítás megnyitójának embernyüzsgésében is. Mert Baksa újra a »csendet énekli« még akkor is, ha néhány képén maga az élet zajlik. A szelíden hajló vasisál mezőkre osztott Ablakok nyugalmát izgalmasan oldja fel a négyszögletű bizonyosság, a kitárt ablakszárny. Vajon ki lakhat abban a szobában? Talán a festőművész, akinek stílusát is megismerjük a nagyszerű portréból? Vagy a Szerelem című kép összefonódó párja költözik majd be lehiggadva, érzelmeik egyenletessé apályo- sodásakor? Talán még a szél is lágyan emeli hátára a lány hajsatrát ott azon a fotón. Mennyi színiből van a fehér és fekete! És ott. azok a fehér, érdes kövek! Tombolhat mögöttük a vihar. Azok nyugalmas fehéren világolnak, csendet muzsikálva. Nehogy »művi« legyen a nyugalom; Baksa hajlamos a túlszerkesztésre. És Gyertyás László csendje milyen beszédes csend! Az Égig című kép magas tornyából még magasabbra törő galambja. A csúnyaságában is gyönyörű lány a Harmónia cí- I mű fotón talán nem a belsé- ! .iében felzengő hallgatástól olyan szép? A Holdbéli csó- j nakos a nyugalom csillagokkal J szórt vízén hajózik. Bizony mondom: még a Küzdelem I markáns tűzoltói is a csendet jelentik nekem a kavargó füstben. Mert vaskosságuk a győzelmet ígéri. Dehogy Zorbász, a favágó vagy te. kedves ka- polyi öregember! A gyászában is szilaj görögből semmi sincs benned; megfáradt, csak befelé figyelő ember vagy. Tudom, mert nemcsak ott a TIT- helyiségben, hanem szobám falán is őrzöm sza leáll as arcodat. Olyan vagy öregségedben, elfáradásodban, mint az Idő című kép málló oszlopfői. Az ítéletet megértőén, sőt egyetértéssel fogadod. Mert v tudod már a titkot, a legnagyobbat. S zeng benned a csend csillapíthatatlanul. Variációk a csendre. A csend képei. Gyertek, -énekeljük — a csendet!« Leskó László Pl \
