Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-29 / 74. szám

/

Értékelés és következtetések

A máit év gazdálkodásának tapasztalatait értékelte a napokban az észak-somogyi tsz-szövetség elnöksége. A gaz- dá&ottás részletes elemzése a következő idők legfontosabb feladataira irányította a figyelmet.

»■Termelőszövetkezeteink 1972-ben — a mostoha időjárás ellenére — mindent egybevetve eredményes esztendőt zártak. A negyedik ötéves terv második évének célkitűzéseit elérték, sőt egyes ágazatok eredményeivel azt túl is szár- :: Jalták.« így kezdőtök az a risztetek írásos és szemléltető táMazastekíhain. gazdag elem- zás, mely a megye mintegy e gy harmadainak, az észak-somogyi, szövetkezeteknek: múlt évi gazdálkodását értékeli.

. Az áttalánossógtoan jellemző tény után hadd idézzünk egy véleményt:

— Nem végeznénk megfelelő munkát, ha most arról beszélgetnénk, hol milyen sálkereket értünk el. Az eredményt elismerjük, tudjuk, örülünk neki, de tudomásul kéül venni, hogy igen sok gonddal, nehézséggel küszködünk. Legfőbb érdekünk, hogy ezeket a problémákat, fogyatékosságokat megvitassuk, s azokra a tapasztalatokra irányítsuk a figyelműinket, amelyekből ok ulnunk keliL

A (két megállapítás önmagáiért beszel: a fejlődés nem mentes gondoktól, elientmom- dásoktoL Ezen az elnökségi ülésen egyértelműen kifejezésre jutott a szándék: úgy értékeljük munkánkat, hogy jól hasznosítható következtetéseket vonhassunk le.

Korszerűsödés — gondokká!

A növénytermelés és az állattenyésztés értékelése elválaszthatatlan a szövetkezetek műszaki ellátottságától. A szoros összefüggést jól bizonyítja többek között az a tény, hogy 'bár jefantösen nőttek a terméshozamok a növénytermesztésben, mind a tervhez, mind pedig a korábbi évekhez viszonyítva igen sok probléma volt főként a gabonák és a kukorica minőségével. Ennek oka pedig a megfelelő szárító- kapacitás hiánya. Az elnökségi ülésen — érthetően — ezzel a témával kapcsolatban elsősorban arról esett szó, hogy a megfelelőbb fajtáik kiválasztása mellett a szárítóberendezések beszerzésére és üzembe

helyezésére kell a fő figyelmet fordítani. De említhetnénk a takarmánytermeléssel kapcsolatos műszaki ■ összefüggéseket is: a múlt év csapadékos időjárása kedvezett a szálas és tömegtakanmányok termelésének. A jó kilátásokból mégsem lett valóság: a korszerű betakarító gépsorok, és a nem megfelelő tárolási lehetőségek miatt jelentős lett a minőségi romlás, a tápanyag veszteség

Lehetne tovább sorolni a péüdálkart, de hogy mennyire sürgető a műszaki színvonal emelése, a gépi beruházások meggyorsítása, annak igazolására még csak egyetlen tényre utalunk. Az észak-somogyi szövetkezeitek a múlt évben meglevő gépparkjuk értékének mindössze kilenc százalékáért vásároltak új gépeket. Ha ezt az ütemet tovább tartanák, azt jelentené, hogy a géppark cseréje tizenegy évet kívánna! Ha ehhez hozzátesz- szük, hogy a meglevő traktor- állomány egyötöde már ma is nyolc évnél idősebb, akkor csak azt a következtetést vonhatjuk ile, mely a tanácskozáson is eühamjgzott: nem tartható ez a helyzet, minden lehetőséget meg kell ragadni a gépesítés gyorsabb ütemű fejlesztésére.

Kedvező tapasztalat és a saarvasmarhaprotgrajm első eredményének tudható be, hogy az észak-somogyi szövetkezeitekben 1,7 százalékkal nőtt a közös sziairvasmarha- álilomány, ezen belül pedig ennél is nagyobb mértékben, 3,1 százalékkal emelkedett a tehénlétszám. öt szövetkezeiben befejeződött a tehenészeti telep építése, ami egyben azt is jeleníti, hogy jó úton halad az ágazat koncentrálódása. Az eredmények mégsem egyértelműen kedvezőek, figyelmeztető és elgondolkodtató, hogy például szövetségi szinten csökkent az egy tehénre jutó éves tejhozam, meglehetősen magas volt a borjúeihuűlás, a korábbihoz viszonyítva csökkent a napi súlygyarapodás. Bár sok összetevője és oka van ennek — a takairmányoziasi gondokra már utaltunk —, egy nagyon lényeges, a vitában1 többször is szóba kerülő, sürgető feladatot említsünk: az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a szakmunkásképzésre!

Az állattenyésztési ágazatról szólva mindenképpen említést érdemel, hogy csaiknem tíz százalékkal csökkent a szövetkezetek sertésállománya, biztató körülmény viszont az, hogy majdnem öt százalékkal emelkedett a kocalétszám, és javult a száz kocára jutó malacszaporulat is.

Nőttek a ráfordítások — romlott

a jő vedel mezőség

Az ászaik-somogyi szövetkezetek összes bevétele a múlt évben három százalékkal magasabb volt az előző évinél. Ezt az emelkedést viszont a költségek, a ráfordítások öt- százalékos növekedésével érték el — tehát romlott a szövetkezetek jövedelmezősége. Míg a korábbi évben egy,, a múlt évben öt szövetkezet zárt mérleg szerinti veszteséggel. Kétségtelen, hogy - ebben objektív okok is közrejátszottak, de ahagy a tanácskozáson is erre irányult a figyelem, sok baj oka volt a szervezetlenség, a lazaság. Figyelmeztető tanulságok ezek éppúgy, mint az, ami a személyes jövedelem alakulására és a holnap fejlődését biztosító felhalmozásra vonatkozik.

Mint említettük, a ráfordító sok növekedése miatt 2,3 szá ■ zalőkikal csökkent a jövedelmezőség. Ugyanakkor a szövetkezeteikben dolgozó tagol: és alkalmazottak személyes jövedelme 2,3 százalékkal emelkedett. Félreértés ne essék: a személyes jövedelem növekedése alapvető célunk és érdekünk, de ez nem történhet a továbbfejlődéshez szűk- ■ séges alapok rovására. Ahogy az elnökségi ülésen is kifeje zésre jutott,, a jövő szempont jábcü fontos és magszí vlelemd. tapasztalat ez.

x__a problémákat, a fog

yatékosságokat vitassuk meg, azokat, amelyekből okulnunk kell« — ez a szellem hatottc át az észak-somogyi tsz-szövetség elnökségének ülését. A holnap ad választ arra, hogy ki-ki milyen hatékonyan alkalmazza a gyakorlatban ezeket a tapasztalatokat.

Vörös Márta

Agitációs és propagandatanácskozás

a miéi pártbizottságon

Tegnap délelőtt a megyei pártbizottságon aktívaülést tartottak az országos agitációs, propaganda és művelődési tanácskozás anyagából. Az aktívaülésen részt vett Grósz Károly, a Központi Bizottság agitáció« és propagandaosztályának helyettes vezetője, Bíró

Gyula, a megyei pártbizottság titkára és Honfi István, a megyei pártbizottság propaganda-1 és művelődési osztályának vezetője, továbbá a járási és városi pártbizottságok illetékes vezetői, munkatársai.

Honfi István vitaindító előadásában megyénk ideológiai,

politikai helyzetét elemezte és meghatározta az ebből következő agitációs feladatokat. Előadását vita követte. Ennek során felszólalt. Grósz Károly is, aki az agitációs és propagandamunka általános, időszerű kérdéseiről beszélt.

m

Recept helyett y alapszervezetről

— Azt mondják, a balatonszentgyörgyi ÉRDÉRT K1SZ- alapszervezete működik a legjobban a fonyódi járásban.

— Nem csináltunk; csodát. A titka talán ennyi :í folyamatosan kell dolgozni,' égy percre sem szabad leállni. A mi mostani eredményeinkhez öt év kitartó munkája kellett — kezdte a beszélgetést Nagy Lajos KISZ-titkár.

— Aranykoszorűs címmel tüntették ki a KlSZ-klubjukat. Milyen munka van az elismerés mögött?

— Nálunk nem válik külön a KISZ-munka a klubmunkától. A klub az otthonunk. A vállalat 40 ezer forint értékű bútorral rendezte be a termünket, mi pedig most díszítjük a falburkolatot. Minden rendezvényt itt tartunk. Havonta taA

hegsztést itt így hívják: varrat. A meóso- kat — akik a sugárveszélyt jelentő háromszöggel fölszerelt gépkocsin utaznak — radiológusoknak nevezik.

A varrat minőségét iridium — 192-vel vizsgálják. Ez a radioaktív izotóp öt éve került először a Siófoki Kőolajvezeték Vállalathoz, s lassan kiszorította a nehezen kezelhető és lassú röntgenkészülékeket.

Bakó Béla hegesztőmérnök, a radiológus csoport egyik vezetője mondja:

— Nekünk roncsolásmentes vizsgálattal azt kell megállapítanunk, hogy a készített varrat megfelel-e a minőségnek. A munkánk egyre több: ahogy nőnek a vállalat feladatai — és a minőségi követelmények —, úgy szaporodnak a vizsgálatra váró varratok.

A Barátság II. kőolajvezeték építésekor összesen 19 700 hegesztést vizsgáltak meg. Ipari röntgenfi'met tettek a hegesztésre, s radioaktív sugárzásnak vetették alá: ahol hibásan végezték a munkát — gyengébb volt a falvastagság —, ott sötét csík jelent meg az előhívás után a filmen. Ebből már következett: újra kell hegeszteni.

Izztóp és csővezeték

A radiológusoktól kérdezem — Mérgesek a hegésztők a föl- fedett hibákért?

Dórnak Gábor, napcserzett arcú fiatalember feleli;

— A szemünkbe nem mondják, de látszik az arcukon, hogy rosszul esik nekik.

Nagy Gábor mélyet szív a

pipájából:

— Az az igazság, ha megmutatjuk a felvételt, akkor mindenki hisz nekünk és nem tehet mást, mint újra hegeszti. Kényes dolog ez: a hegesztők prémiuma ugyanis a minőségtől függ. A minőségért viszont mi felelünk. Ha egyszer rámondjuk a csőre, hogy jó, akkor ki kell bírni a 90—100 atmoszférász próbanyomás után a 64 atonoszférás üzemi nyomást is.

— Meddig tart a felelősség?

— Tulajdonképpen amíg üzemben van a oső. Harminc év? KörülbelüL Amíg egy megépített rendszer üzemel, nekünk addig meg kell őriznünk a felvételeket.

o

A radiológusok jókedvű, pontos munkához szokott emberek. Havonta 156 órát dolgoznak kint a vezetékeken, s hetenként legföljebb száz mil- liröntgen sugárzást kaphatnak. A sugárdózist rendkívül szigorúan veszik,' ha a fikndóziméier enne! tóhhet mutat, sagOrú vizsgál átok sora következik. A munka ütemét tulajdonképpen a hegesztők határozzák meg: ahány varratot készítenek, annyit kell megvizsgálni, s mindezt úgy, hogy a sugárdózis ne emelkedjen a megengedett fölé.

— Mit lehet tenni? Ha több a munka, gyorsabban szaladunk. A legtöbb sugárzás akkor ér bennünket, amikor kiemeljük az ólomtömbből az izotópot A távolság növekedésével viszont csökken a sugárzás mennyisége: rátesszük a csőre, s igyekszünk minél távolabb tőle. Decemberben nagy hajtás volt a hegesztőknél, nekünk is menni kellett utánuk; mindent megcsináltunk, és senki sem kapott több sugárzást a megengedettnél.

Milyen a radiológusok munkája? Mint a szabadban dolgozó építőké: havonta kétszer mennek ki, egy-egy dekádra, s akkor reggeltől estig hajtják az UAZ-kocsikat.

Izotóp öt éve van. Addig röntgennel dolgoztunk, a sugárveszély kisebb volt, a munka nehezebb. Egy berendezés súlya nyolcvan kilogramm volt, s bárhol dolgozott elektromos áramról mindig gondoskodni keltett, A sugaifarras

most mindössze néhány dekát nyom. Könnyebb vele bánni.

e

A meősok valamennyien érettségizett emberek. Mielőtt sugárzó anyagot kaptak volna, hathónapos tanfolyamra mentek. A bérüket harminc százalék veszélyességi pótlék egészíti ki.

— Amikor a Barátság II. építése indult, brigádot alakítottunk. Azt mondtuk, hogy nálunk nem lehet normát előírni, mégis — éppen a nagy- beruházás miatt — többet akarunk dolgozni. A dózis viszont szorított bennünket, és akkor jött az újítás.

Az újítást Szincsák István adta be:

— Tulajdonképpen egyszerű az egész: egy kis kocsira helyezzük az izotópot, s ezt egy hosszú zsinórral húzzuk a csöveken. Az ember messzebb van a sugárforrástól, kisebb dózist kap, nem kell úgy vigyázni, termelékenyebben dolgozhat. Volt eset, hogy egy nap nyolcvan varratot is megvizsgáltunk így, és sugáradagunk a megengedettnek a negyedére csökkent.

Mindehhez még annyit: egyetlen varrat minőségi vizsgálata — a munkabért, a gépkocsiköltséget, is beleszámítva — 980 forintba kerül.

Leicas, isnrc

lálkozunk itt a község vezetőivel is. A közös problémákat mindig megbeszéljük. Szívesen segítünk mi is, ha tudunk. Legutoljára fákat ültettünk, s három kilométer hosszú útpadkát javítottunk ki Balaton- szentgyörgy és Balátoiíberény között.

— Mire készül most az alapszervezet?

— A legközelebbi, legsürgetőbb feladatunk a művészeti szemlékre való készülődés. Van irodalmi színpadunk, néptánccsoportunk, de a mi alapszervezetünk tagja Gergye György parodista is, akit a nyári Ki mit tud-ról ismerhetett meg a közönség. Májusban mi leszünk a gazdái az ERDÉRT-telepek kulturális seregszemléjének. Az utolsó Szolnokon volt, mi Zánkán. rendezzük. Sok munka van vele. Nincs még színpad, meg kell oldani a több száz ideérkező étkeztetését, elszállásolását is.

Lassan befejeződik a politikai oktatás az alapszervezetben, A VIT-ek történetét dolgoztuk fel, de volt több ifjúságpolitikai előadás is. A legemlékezetesebb talán az, amelyet Fecser Péter országgyűlési képviselő tartott az ifjúsági törvényről. Minden politikai oktatást egy totó kitöltése előzött meg. Feltérképezhettük ezzel a fehér foltokat, s így bővebben foglalkoztunk azokkal az eseményekkel, amelyek problémát okoztak, vagy elkerülték a tagság figyelmét.

Most azon törjük á fejünket, mire költs ük el a tízezer forintot, melyet a klubmunkáért kaptunk. Tervezünk egy utat a nyáron külföldre, Ju- goszláviába vagy Csehszlovákiába. Erre már együtt van a pénz.

— Ügy látszik a tervekből, hogy nincs anyagi problémájuk.

— Gyakran végzünk a faluban olyan munkát, amiért pénzt is kaphatunk. f)e a leglényegesebb, hogy vállalatunk nem szűkmarkú. Furák elv- társék — ő a vállalat igazgatója — mindenben támogatnak bennünket — mondta Radies Gyula titkárhelyettes, mielőtt megérkezett as igazgató.

Kénytelen voltam' - visszamondani a dicséretet, mert kiváncsivá tettek az okok.

— Rengeteg munkával jár a fiatalokkal való törődés, de megéri. Ügy nem megy, hogy csak ma figyelek rájuk, s holnap már él is felejtem őket, azután egy fél év múlva ismét eszembe jutnak. Most épült fel egy új téglagyár a faluban, itt van azonban a régi is még, meg a nádfeldolgozó, a vasút, és sorolhatnám a munkalehetőségeket tovább. Egynek sincs elszívó hatása. Igaz, amikor bútort vettünk nekik, azt mondták a faluban, kár a pénzért, úgyis tönkreteszik. Még .most is ép, pedig nem tegnap vettük. Dolgoznak itt becsületesen olyanok, akikről néhány évvel ezelőtt én is azt hittem, hogy csak libbenős nadrágban tudnak járni. Bízni kell bennük. Persze ne gondolja, hogy csak mi segítjük őket A párt- titkár, az iskolaigazgató, a tanácselnök is megértette, hogy csak velük együtt lehet tenni valamit

— Engem beválasztottak a pártvezetőségbe, de tudom, hogy ez nemcsak nekem szólt, hanem társaimnak is — vetette közbe a KISZ-titkár.

— Most már tekintélye van a KISZ-nek a faluban. Egy ilyen vallásos községben bizony nagy szó, hogy a lányokat egyedül elengedik esténként a klubba. Ha esküvőt tartunk, az általában KISZ-es- küvő — folytatta a beszélgetést az igazgató.

— Hogyan győzi ezt a rengeteg szervezést a vezetőség?

— Jól néznénk ki, ha mindent nekünk kellene csinálnunk. Art nem lehet, hogy egy-kettő csinálja, a többi meg csak kullog utána — mondta a titkár.

— Látom én is, hogyan csinálják. Az új klubvezető kiadott egy feladatot. Egyik nap haliam ám, hogy Feri, a helyettes azt mondja neki: »Aztán ellenőrizted? Csak úgy fogadj el mindent, ha látod is.« Szóval, értik a dolgukat. Ha nem értenék, én sem tudnám támogatni őket. Csak- olyan embereket lehet segíteni, akik tudnak és akarnak is cselekedni.

H. É.

Somogyi Néplapl 3