Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-25 / 71. szám
fa rtekezfet, ülés. komiéig rancia, -tárgyalás, megbeszélés. Megannyi tompra véleményünk kicserélé- sénefe. s a különböző álláspontok tisztázásának. Izgalmas szóváltások, érvpárbajok, késhegyig menő heves viták, okos, gondos mérlegeléssel és ésszerű döntéssel párosulva. Azt hinné az ember, hogy minden megbeszélés, értekezlet ilyen, ugyanis ez a fórum az, ajhol az értékes, az emberek, vállalatok sorsát befolyásoló — sőt esetenként meghatározó — döntéseknek születniük kell. Alaposan és ésszerűen dönteni pedig nem lehet akárhogy. S mégis sokan vannak, akiknek eleve ásításra nyílik a szájuk, amikor elindulnak az értekezletre (vagy nevezzük bárminek). Mert a gyakorlatban az a helyzet, hogy az izgalmas eszmecsere sokszor kiszorul az értekezletről. Miért? Miért hosszúak általában az értekezletek — legalábbis a tartalmi munkához képest? Miért unalmasak? Miért tartja őket a legtöbb ember fölösleges időtöltésnek? Elsőként mindjárt az előkészítést hibázzuk él. Vannak olyan anyagok, amelyek nem valók testületi tanácskozás élé, hanem egyszerűen egyik vagy másik osztály illetékességi körébe tartoznak. Pedig a jelentéktelen témák az értekezlet napirendjén — tökéletesen kimerítik az idópocsékolás fogalmát. Az érem másik oldala: az értekezlet napirendjét megterhelik négy-öt részletes elemzésre váró kérdéssel, s így tulajdonképpen egyiket sem tárgyalják, tárgyalhatják meg igazán. Az értekezlet másik, ezzel összefüggő oldala a felkészületlenség. Jómagam nem egy olyan tanácskozáson voltam, amelyen a részvevőkben a felkészülésnek és az érdeklődésnek csak vajmi kevés jelét vettem észre. Nem értették, Értekezünk nem érezték a száraz adathalmazok közti összefüggéseket, mert az anyag nehézkes és elrettentő volt. S az anyaghoz »méltóan« felszólalásaikban olyan dolgokat mondták el. kicsinyesen, aprólékosan, amelyek feldolgozva — mintegy szintézisre emelve — már eleve az előadó anyagában szerepeltek. A hiíha kettős: bürokratikus nyelvezettől csikorgó, vaskos, a lényeget agyonnyomó előterjesztés és a tökéletlen, felszínes felkészülés. S ezzel eljutottunk az értekezlet legkevésbé fontos, de a gyakorlatban mégis széles körben érvényesülő formaságaihoz. Részt vettem olyan értekezleten, ahol a nyolctagú elnökség előtt négyen »szorongtak« a teremben. Hallottam már az írásbelit kiegészítő. olyan szóbeli beszámolót is, amelyben az égvilágon semmi új nem volt Vagy egyes helyen megsértődnek, ha nem a KISZ-titkár, hanem »csak« a munkatársa megy el — holott az adott témáról a munkatárs többet tud, mert áz a szakterülete —, s az értekezlet lebecsülésének tekintik, ha nem szól hozzá. (Még akkor is, ha nincs mondanivalója.) H iba a kellő önmérséklet hiánya, a szűklátókörűség vagy a provincializmus is. Mindenki előtt ismerős az a típus, aki feláll, s hosszú, értékes perceket rabol el azzal, hogy elmeséli, maként csinálják ők az üzemrészben, a gyáregységben vagy a hivatalban. Ez a típus a »mit tettünk annak érdekében.« ember, aki csak beszél, azt mondja, amit tapasztalt, de ebből gondolati általánosításra nem képes. De miért szól hozzá akkor? Az, hogy miként teszik dolgukat többnyire ismert. Hozzászólása megtöri a tanácskozás lendületét s főleg; ha hosszú lére ereszti mondandóját nemcsak az unalom terjed félelmetes gyorsasággal, hanem a bosszúság is. Ilyenkor alussza ki éjjeli kimaradásának fáradalmait az osztályvezető, ékkor meséli él a félbemaradt viccet a főmérnök, s az igazgató is idegesen int hogy hozzák már a kávét Ebben a pillanatban alakul ki az értekezletnek a közfelfogásban jól ismert elrettentő jellege S a vidékről jött brigád- vezető vagy tanácstag ilyenkor sóhajt fel, órájára nézve: — Na, már megint lekésem a délutáni buszt Az ilyen ember — sőt szemlélet — kihasználja az értekezlet alapvető demokratikus játékszabályát éxt, hogy nálunk mindenki elmondhatja, ami a szivén fekszik. De nem azt kellene elmondani! Hanem okos, használható, jó gondolatokra, érvekre lenne szükség. Az érdektelen, minden felkészülést nélkülöző, lapos hozzászólások, a notórius, a szó- bamfcxrgó tárgynak csak a perifériáját érintő hozzászólások akadályozzák meg a heves vitát az alkotó gondolatot s teszik rutinszerűvé, unalmassá az értekezleitet. ire van szükség althoz, hogy az értekezlet va« lóban az legyen, ami: a vélemények kicserélésének, megérlelésének egy-egy fontos fóruma? Csupán arra: mindenki eredeti funkciójának megfelelően értelmezze az értekezletet Csupor Tibor MAI KOMM ENTÁRUNK Törvény a Silinletöeljá él M Négy és fél órás eszmecsere A megyei tanács és a Somogyi Néplap együttműködéséről Sok szó esik az utóbbi hetekben a tanácsok munkájáról. A somogyi embereknek ezt a megnövékedett érdeklődését — amelyet jelölő gyűlések is tükröztek —, a megyei lap is igyekszik kielégíteni. A szerkesztőség a jövőben még érdekesebben, alaposabban, átfogóbban szeretne foglalkozni a tanácsok gazdasági, művelődési, egészsógügyt kommunális, szociális tevékenységével. Ehhez nagy segítséget ad, hogy a megyei tanács vezetői tegnap délelőtt tájékoztatták a Somogyi Néplap vezető Jó helyre tett milliók Befejezés előtt a karádi „sertésváros” Karódon, a vasút felé vivő útról már látszik, közelebbről pedig kibontakozik a helyi Búzakaüász Tsz eddigi legnagyobb beruházásának képe: szakosított sertéstelep építésének munkálatai fejeződnek be az idén májusig. Ha a létesítmény elkészül, évente ötezer hízósertést értékesíthetnék innen. Sok munka van már eddig is az épületekben — és bizakodás, hogy egyszer majd gyümölcsöt hoz a nagy anyagi áldozat. Nos, ettől az évtől kezdve már a »gyü- mölcsórés« időszaka következik... Árvái József tsz-elnök: — Ennek a szakosított sertéstelepnek az építési munkái még 1969-ben kezdődtek. 1971 végéig mintegy 12 millió forint termelési érték volt a létesítményben. Tavaly 13,4 milliót építettünk be. összesen 34,4 millió forintba jön a telep, ebből 54 százalékos állami támogatásban részesültünk eddig. A telep létrehozását egyrészt az indokolta, hogy Karódon hagyománya van a sertéstenyésztésnek és -hizlalásnak — mindig is inkább ezzel foglalkoztak a. gazdák, mint a szarvasmarhával —, másrészt | kitűnő abraktermő területtel rendelkeznek, és a régi' sertés- férőhelyek már korszerűtlennek bizonyultak. — Három jelentősebb növényféleséggel foglalkozunk: abraktakarmány, pillangósok és kenyérgabona termesztésével. A kukoricánál a szekszárdi módszert alkalm-azrnlr a zárt rendszerű termesztés keretében. Májusban benépesítik a sertéstelepet 400 Ka-Hyb kocasüldő vásárlását tervezik. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola tanulmányterve é& a Somogy megyei MEZŐ BÉR terved alapján készül a létesítmény. a hizlalási technológia; az épületeket a szövetkezet brigádja készíti. Folyik a vegyes sertésállomány felszámolása, csak tiszta Ka-Hyb sertések kapnak helyet a telepen. — Tizenhét szakmunkást foglalkoztatunk majd. A képzésük most folyik: az üzemi szakmunkásképző tanfolyamon hartnincketten tettek sikeres vizsgát az első évfolyam anyagából, a bizonyítványt április közepén kapják meg. A telepet Lengyel Lóránt agrármérnök, a jelenlegi tanfolyam osztályfőnöke irányítja majd, előzőleg azonban meglátogat néhány gazdaságot, ahol hasonló telep van, mint amulyem a miénk, s néhány hétig tenulmányozza az ottani módszereket A gondozók részére minden igényt kielégítő öltözőt mosdót, társalgót építenek és rendeznék be, . Fontos része ugyanis az eredményes munkának, hogy az ember jő körülmények között dolgozzék a f. munkatársait • az időszerű kérdésekről, a feladatokról, a programokról, a tervekről és az elképzedésékrpl. Különösen időszerűvé tette a választás ezt a tanácskozást amelyen a megyei tanács részéről, részt vett Böhm József megyei elnök, Sugár Imre. Tóth Lajos, Kocsis László elnökhfelyettesek és ár. Kassai János vb-titkár. A négy és fél órás eszmecsere alkalmat adott arra, hogy a tanács vezetői részletesen válaszoljanak az újságírók kérdéseim. ArrS? is sok sző esett az ankéten, hogyan lehet az együttműködést tovább fejleszteni. Jávori Béla főszerkesztő azt javasolta, hogy minden évben találkozzanak a tanács és a szerkesztőség vezetői, ugyanis ez nagy segítséget ad a lap munkájának tartalmasabbá tételéhez. A beszélgetés során szóba került, hogy a fontos jogszabályokat ismertesse az újság. Ezt azzal egészítette ki, hogy témajavaslatot nyújtott át a megyei tanács vezetőinek olyan cikkek megírására, amelyek nagyon érdekelnék a megye közvéleményét Böhm József megyei tanácselnök úgy ítélte meg, hogy a tanács és a szerkesztőség együttműködése korrekt, elvi alapom álL A lap a párthatározatok szellemében foglalkozik az egyes témákkal, helyesen szolgálja a megyei vezető szervek elképzeléseit állásfoglalásait Különösen jó a gazdaságpolitikai tevékenysége. Azt kérte, hogy az újság még elemzőbben foglalkozzon a megyei tanács, a végrehajtó bizottság állásfoglalásaival. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka elfogadta a büntetőeljárásról szóló tör •ényt, amely felváltja az immár egy évtizede hatályban levő törvényerejű rendeletet. Az elmúlt tíz év alatt a bűnüldözésben szerzett tapasztalatok, a tudomány eredményei megbillentették az egyensúlyt a hatályban levő rendelkezések és a gyakorlat között. Időszerűvé vált olyan jogszabály megalkotása, amely a büntetőeljárásban is biztosítja a gyorsaságot és hatékonyságot. A közelmúltban a bűnüldözést és az igazságszolgáltatást érintő nagy jelentőségű jogszabályok léptek hatályba, (gondoljunk elsősorban a módosított alkotmányra a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvényre, a Btk módosítására, amelyek szükségessé tették az eljárásnak íz anyagi jogszabályokhoz való alakítását. A most elfogadott büntetőeljárási törvény jelentős újításokat tartalmaz: ezek a szocialista jogalkotás humanizmusát bizonyítják, és növelik az igazságszolgáltatás hatékonyságát. Az új törvény — a korábbi jogszabállyal ellentétben — felsorolja a büntetőeljárás alapelveit. A korábbi büntetőeljárási jogszabályok ezt csak közvetve különböző részletrendelkezésekben juttatták kifejezésre. A törvény kiemeli az offici- alítás alapelveit, vagyis azt, hogy a büntetőügyekben a hatóságok hivatalból kötelesek eljárni. Külön kell szólni az egyik legjelentősebb alapelvrőí, az ártatlasság vélelméről. A jogtudomány által kidolgozott elvet az új eljárási jogszabály törvényerőre emelte, s kimondja: amíg a bíróság el nem ítéli a terheltet, a hatóságok nem kezelhetik bűnösként. Amíg jogerős bírói ítélet nem mondja ki bűnösségét, az eljárás alá vont személyt ártatlannak kell tekinteni. Ebből következik és a terhelt szempontjából kiemelkedő jelentőségű szabály, hogy a terhelt nem köteles ártatlanságát bizonyítani. A kétséget kizáró módon nem bizonyított tényt pedig terhére róni nem lehet. Mindez az állampolgári jogok nagy jelentőségű biztosítéka is. M. A. 15 éves az Ifjú Gárda Az ünnepségeken gyakran szerepelnek a kék inges, vörös nyakkendős fiúk, lányok, az df júgárd isták. Az évforduló kapcsán az ő múltjukról, jelenükről, feladataikról beszélgettünk Hifner Ferenccel, az Ifjú Gárda megyei parancsnokával. — Mikor alakult meg az Ifjú Gárda? — Az Ifjú Gárda a Kommundsta Ifjúsági Szövetség egyik tevékenységi formája, s arunak irányításával dolgozik. A KISZ megalakulása után — 1957. március 21. — megjelenítek a gárdisták Budapesten, s fokozatosan szerte az országban. Nálunk 1968 márciusában alakult az első ifjú gárda-egység, Kaposváron. — Ml indokolta a létrejöttét? — Szükség volt rójuk. Az 1956 utáni konszolidációs folyamatban nekik is szerepük volt Főleg huszonéves munkás fiatalok lettek a gárda tagjai, de akadt köztük diák és érteümiségi is. — Hogyan módosultak az idő során az ifjúgárdisták feladatai? — A konszolidáció után megváltoztak a feladatok. A hatvanas évek közepéig pangási időszak következett, hiszen csupán egyes rendezvényeken jutattak feladathoz a gárdisták. A párt 1967-ben határozatot hozott a változtatás érdekében. A KISZ kb p>edig 1970 júniusában megszabta a legfőbb feladatokat. Az Ifjú Gárdát a honvédelmi nevelés szolgálatába állították, de feladatul kapta meg azt is, hogy segítse az állami és társadalmi szervek munkáját tevékenykedjen a társadalmi tulajdon védelmében, lásson él rendeződ feladatokat társadalmi ünnepélyéken. — Hogyan folyik a kiképzés, kik segítenek? — A kiképzés ideje három év. Elméleti és gyakorlati ismereteket szereznek a gárda tagjai. Elsősorban a fegyveres testületek segítik a munkánkat Jó eredményeket értünk el. Intéző bizottságunk 1971-ben pozitívan értékelte munkánkat. Tavaly az országos szemlén 'kiváló címet szerzett a So- mogyot képviselő kaposvári szakasz. — Problémáik nincsenek? — De. igen, A legnagyobb talán az, hogy a középiskolákban nem látták még be azt, hogy a honvédelmi nevelésben, a hazaszeretetre nevelésben szép eredményeket tudunk elérni. Határozat született, hogy minden középiskolában meg kell alakítani egy Ifjú Gárda-szakaszt a legtöbb helyen azonban nem alakult meg. Persze vannak kivételek. Ilyen a barcsi, a marcali, a siófoki középiskola. H. ÉL Kevesebb burgonya, több cukorrépa Babócsai beszélgetés Läufer Imre. a babócsai Űj mélynek a teljes termését érVüág Termelőszövetkezet elnöke a múlt hét közepén úgy nézett ki az iroda ablakán, hogy tekintetéből le lehetett olvasni: ilyen idő van, ehhez kell alkalmazkodnunk. Kaptunk ízelítőt ezen a télen a a tavaszból, s amikor azit hittük, tartós lesz a jó idő, visz- szakacsontott a téL Äz élnők szerint: — Arra jó volt az eayfee tél, hogy a múlt évről elma- radt óctH mélyszántásokkal végezzünk Fogatok és gépek hordják az istállótrágyát a földekre, somítózzuk a mélyszántott területeket Nemrég még zöldborsót vetettünk, aztán le kellett állnunk vele. Százötven holdon termesztjük szerződés alapján ezt a növényt a Nagyatádi Konzervgyárnak. Mihelyt lehet folytatjuk a borsóvetést, aztán jön a 30 hold zab és a 200 hold cukorrépa. — Jókora területet szárúnak a cukorrépának. — Tavaly csak SO holdon vétettünk. Hogy az idén ennek a területnek toibb mint kétszeresén termesztjük, ennek egyik óka. hogy eddig meglehetősen kevés áruvovényünk veU, téke&íthettük volna. Azután azért is döntöttünk a területnövelés mellett, mert a cukorrépával ,. kapcsolatos munkák csaknem teljes egészében gé- pesithetők. Jól jön a cukorrépa azért is, mert a répafejet kitűnően hasznosíthatjuk taka rmány-ké-nt, ■— Milyen, nővényfélék vetésterületének a rovására nőtt a cukorrépáéi — Burgonyát az idén mindössze 80 hóidon ültetünk, s jövőre már nem is foglalkozunk krumplival. A naprafor- ígót pedig teljesen, kizártuk a termesztésből. — Az imént a cukorrépánál említette, hogy a gépesithető- ség, mént nagyon, előnyös szempont jött számításba. Milyen a gazdaság munkaerő- helyzete? — Ügy vélem, egyre több mezőgazdasági nagyüzem teszi fel önmagában, ezt a kérdést, s amikor igyekszik . ró válaszolni, egyúttal intézkedik is. Meghatározza azokat a növényféléket, melyeknek a munkái a vetéstől a betakarításig, tárolásig teljesen vagy részben gépesíthetSk. Erre ösztönöz bennünket is a kézi erő fokozatos-csökkenése. Az űj Világ Tsz-ben a tagok átlagos életkora 58 év. És ez sok mindenre figyelmeztet. A két utóbbi esztendőben több mint százzal csökkent szövetkezetünkben a dolgozó tagok száma. A gazdaságokhoz tartozó három községben ez idő szerint 280 dolgozó tag van, de köztük sem számít mindenki százszázalékos munkaerőnek. A nyugdíjasok és járadékosok száma ezzel szemben 425. A fiatalok elsősorhan alkalmazottként dolgoznak a közösben ; többségük szakmunkás, és főként a gépesítésben dolgozik. — A gépek, a vegyszerek a növénytermesztésben többé- kevésbé megoldják ezt a problémát. Mi a helyzet asz állattenyésztéssel ? — Egyrészt új beruházásokból, másrésiZt átalakított épületekből 1975-re létrehozzuk a szakosított szarvasmarhatelepet. Most 200 tehenünk van, ennek az állománynak a szaporulatából és vásárlásból addigra ötszázas tehenészetet alakítunk ki. Ezzel párhuzamosan még az idén befejez-, zük az állomány negativizálá- sát. Jövőre már 400 tehenünk lesz. Ennek megfelelően folyik ,a xéi- és l^előteriiletek termőképességének a javítása. Ha ez a telep megvalósul, megváltoznak az állatgondozók munkakörülményei, s talán azok is kedvet kapnak majd a'.jószággal való bánáshoz, akik eddig különböző okok miatt távol tartották magukat az istállóktól... Szerdán, a tavasz első napján már erről tájékoztatott a szövetkezet elnöke: — Jól jött a hét eleji kellemes idő. Amiről a múlt héten még nem beszélhettem, ma már tény:, elkezdődött a burgonya kiültetése, mintegy , tíz holdon már földiben vannak a gumók. A múlt héten a rossz idő miatt félbehagytuk a borsóvetést, azóta már itt is végeztünk az első szakasszal. Akkor még csak készültünk ró, most viszont már befejeztük a zabvetést, és előkészítettük a talajt a cukorrépa alá. Szusszan ásnyi szünetnek, no meg kikapcsolódásként is jót tett sokaknak a szerda esti program: szövetkezetünkből népes csoport utazott Budapestre, megnézni az Újpesti Dózsa—Juventus futbailmecs- cset... így köszöntött a tavasz a baibócsai Üj Világ Tsz-re. Hernesz Ferenc Somogyi Néplap
