Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-24 / 70. szám
Befejezte tanácskozását az országgyűlés tavaszi ülésszaka A társadalom fejlődése szükségessé tette az újabb szabályozást Szokola Károlyné dr. felszólalása Szokola Károlyné dr. Somogy megyei képviselő, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának előadója a törvényjavaslatról szólva hangsúlyozta: Az MSZMP X. kongresszusa célul tűzte ki az államélet. a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. A büntető eljárásról szóló törvényjavaslat szervesen illeszkedik azoknak a Á büntető eljárás szóié« Összefüggésben van az állampolgári jogok érvényesítésével és a kötelezettségek teljesítésével. Ezért az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának egyetértésével találkozott a kormánynak az a kezdeményezése, hogy a büntető eljárást törvény szabályozza — hangsúlyozta a képviselőnő. A büntető eljárásról szóló hatályos jogszabályunk, az ■1962. évi 8. sz. törvényerejű rendelet, eredményesen szolgálta a társadalom védelmét. Megalkotása óta azonban a társadalom fejlődésében, a bűnözés alakulásában olyan változások történtek, a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek gyakorlatában olyan hasznos tapasztalaitok gyűltek össze, amelyek szükségessé teszik a büntető eljárás újabb szabályozását. Az országgyűlés ügyrendjének értelmében bizottságunk feladata a plenum elé kerülő törvényjavaslatok előzetes véleményezése. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság e kötelezettségének eleget téve alapos, előzetes tájékozódás alapján vitatta meg a törvényjavaslatot — mondotta többek közt — A vitában felszólaló képviselők kifejezésre juttatták jogszabályoknak a sorába, melyek a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás munkájának tökéletesítését hivatottak szolgálni. Az országgyűlés a múlt esztendőben módosította az alkotmányt, alaptörvényünk kimondja, hogy az állampolgárok alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat a Magyar Népköztársaságban törvény szabályozza. választókerületi munkájukban szerzett ez irányú tapasztalataikat, az illetékes szakemberekkel folytatott konzultációik eredményeit, személyes véleményüket. A felszólalások — tartalmukat tekintve — az állompolgári jogok garanciális Több más paragrafus pontosabb megfogalmazása hozzájárul az eljárás differenciálásához — mondotta —, biztosítja, hogy a hatóságok a leginkább célravezető módon járhassanak el az elkövetőkkel szemben. Egy további indítvánnyal elhagyni javasolja a bizottság azt, hogy a bíróság milyen esetekben mellőzi a büntetés kiszabását. Ennék indoka az, hogy a büntető anyagi jog változhat, s egy ilyen változás szükségszerűen maga után vonná az eljárási törvény módosítását is. A bizottság egyetAz országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megállapította — mondotta végül előterjesztésében a képviselőnő —, hogy a büntető eljárásról szóló törvényjavaslat jól szolgálja a szocialista védelmének pontos megfogalmazására, az eljárás egyszerűsítésére, s arra irányultak, hogy a bűncselekmények elkövetői a lehető legrövidebb időn belül elnyerjék méltó büntetésüket. Néhány javaslat egyes részletrendelkezések pontosabb megfogalmazását célozta. Szokola Károlyné dr. a továbbiakban részletesen szólt a képviselőknek írásban is kiosztott módosító javaslatok imdoldásáról. Az egyik javaslat az előzetes letartóztatás határidejét hozza összhangba a nyomozás határidejével. így szükségtelenné válik e határidőik meghosszabbítása végett a különböző iratok többszöri ide-oda küldözgetése, s nem csupán az adminisztrációt csökkenti, hanem a nyomozás mielőbbi befejezését is segíti. értett azzal is, hogy a bíróság rövidített jegyzőkönyvet készíthessen, hiszen ez is az eljárás egyszerűsítését szolgálja. A bizottsági vitában felszólalók elismeréssel szóltak a sajtónak, a tv-nek és más hírközlési eszközöknek a bűnüldözés elleni küzdelemben betöltött szerepéről. Hangsúlyozták azonban azt is, hogy a sajtónak ügyelnie kell: tájékoztatásaik az érintetteknek ne okozzanak indokolatlanul nagyobb hátrányt, mint ami az elkövetett cselekmény súlyával arányban áll. törvényesség fejlesztését, az állampolgári jogók biztosításéval összhangban. Ezért bizottságunk a törvényjavaslatot a beterjesztett módosításokkal együtt elfogadásra ajánlja. Szoros összefüggésben van a jogokkal és kötelességekkel Egyszerűbb és differenciáltabb eljárás Jól szolgálja a szocialista törvényesség fejlesztését Felszólalások a törvényjavaslat »Kajában Ezután a felszólalások következtek. Dr. Mátay Pál főügyész (Fejér megyei képviselő) a törvényjavaslattal kapcsolatban hangsúlyozta: csak a törvényes munkát ismerhetjük el jó munkának, s ez még abban is kifejezésre jut, hogy nemcsak az a bűnüldöző kap elismerést vagy esetleg kitüntetést, aki bebizonyította a gyanúsított bűnösségét, hanem az is, aki a terhelő adatok ellenére kibogozta, az eljárás alá von t személy ártatlanságát, Szólt ezután a bűnüldözési munka nehézségeiről, a szakmához szükséges sokoldalúságról. örvendetesnek mondotta, hogy a törvény] avaslat mindenütt egyszerűsíti ezt a munkát, ahol csak lehetőség adódik rá. Végezetül kiemelte az új törvényjavaslatnak azt a vonását, hogy megfelel szocialista-humanista felfogásunknak. Segíti jogpolitikai elveink érvényesülését, hatékonyabbá teszi a bűnüldöző szervek munkáját, s egyben biztosítja az állampolgári jogok védelmét. Pongrácz Imrénc Győr megyei képviselő hozzászólásában már a törvényjavaslat kidolgozását is az országban egyre szélesedő demokratizmus megnyilvánulásaként értékelte. S kiemelte: a magyar jogtörténetben nem volt még ilyen szabály, amely ennyire figyelembe veszi a bűncselekmény súlyát és az annak megfelelő eljárási módozatokat. A továbbiakban a társadalom szerepéről szólt a bűnözés megelőzésében. Ezután szünet, majd dr. Szénást Géza legfelsőbb ügyész hozzászólása következett. A cél az, hogy jogszabályaink megfeleljenek szocializmust építő társadalmunk igényeinek mely szakában csak a Legfelsőbb'Bíróság döntése alapján tartható fenn. A fiatalkorúakról Büntetőpolitikai törekvéseink közé tartozik — mondta dr. Szénási Géza —, hogy . a gyermekeket és fiatalkorúakat egyre eredményesebben kívánjuk óvni a bűnözés irányába indító körülményektől, a rendezetlen családi élet, rossz baráti környezet, az alkoholizmus és egyéb hasonló tényezők hatáisától. A javaslat a fiatalkorúak, elleni büntetőel- lárás újraszabályozásával a jogalkotás területén törekszik elősegíteni az ifjúság- és gyermekvédelem fokozott érvényre juttatását, a fiatalok visz- szatartását az erkölcsi zülléstől, a bűnözésben való részvételtől. Ennek megfelelően a javaslat a fiatalkorú elleni bírósági eljárásban kizárja a vé'tségi eljárást, valamint a tárgyalás mellőzésével történő pénzbüntetés kiszabását; a szükséges esetekben előírja, védő és óvó intézkedés, valamint a fiatalkorú nevelését, gondozását vagy felügyeletét elmulasztó személy elleni intézkedés kezdeményezését. Rendelkezik a fiatalkorúak ügyeiben eljáró bírósági tanács különleges ősz-. szetételéről, és a jövőre vonatkozóan a fiatalkorúak és a felnőttkorúak eddig az általános illetékességű bíróság elé tartozott úgynevezett vegyes ügyeit a fiatalkorúak bírósága elé utalja. Arról is szólt a legfőbb ügyész, hogy a megelőzésnek fontos területe az utógondozás is. Itt az a cél, hogy a bűn- cselekmény miatt elítéltet oly módon vezessék vissza a társadalomba a büntetés letöltése után, hogy többé ne ismétlődjék meg a törvénnyel, a társadalommal való szemibehe- lyezkedése. Az utógondozás kellő színvonalra fejlesztésében még igen sok a teendő; és feltétlenül szükséges, hogy a társadalom a bűnüldöző szervek segítségére, siessen.. . Befejezésül annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a javaslat, törvényerőre emelkedése után, jól fogia szolgálni a bűnüldözés hatósági feladatait, és alkalmazásának hosszabb gyakorlata megmutatja majd, hogy később esetleg egyes részletrendelkezések milyen további korszerűsítésre, finomításra szorulnak. * * * A következő hozzászóló, özv Gáspár Istvánná Szabolcs mérvéi képviselő örömmel nyug tázta, hogy a fontos társadalmi érdekek védelme szempontjából jogszabályainkat is az élet változása szerint módosítjuk. Kiemelte a törvényjavaslat megelőző és visszatartó szerepét, majd a korszerű technikai fölszerelés fontosságára és a jogászképzés tervszerűségére is kitért. Több képviselő felszólalásra nem jelentkezett, az elnöklő Apró Antal ékkor dr. Korom Mihálynak adta meg-- a szót, aki válaszolt a képviselői felszólalásokra. Örömének adott kifejezést, mivel a képviselők is hangsúlyozták, hogy a büntető eljárásról beterjesztett javaslat jó fegyvert ad a bűnüldöző hatóságok kezébe társadalmi rendünk és az állampolgárok jogainak még fokozottabb védelméhez. Egyetértőleg ' szólt azokról a képviselői kérésekről, megfontolandó ajánlásokról, amelyek közvetlenül ugyan nem a törvényjavaslathoz kapcsolódtak, de közvetve a bűnüldöző és igazságszolgáltató tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében hangzottak el Biztosította dr. Korom Mihály az országgyűlést, hogy a bűnüldöző és igazságszolgáltató hatóságok dolgozói á jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek a közrend, a köz- biztonság eredményes fenntartásáért és biztosításáért, hozzájárulva ezzel a nehéz és felelősségteljes tevékenységgel is a törvényesség, a szociálist* építőmunka, további sikereihez. Végül kérte, hogy az országgyűlés - a- törvényjavaslatot a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága részéről benyújtott kiegészítő és módosító javaslatokkal együtt fogadja el, iktassa az ország törvényei közé. A törvényjavaslat elfogadása Határozathozatal következett: az országgyűlés a büntető éljárásról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának módosító javaslataival egyetértve —- részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Napirend szerint ezután a legfelsőbb bíróság elnökének megválasztása következett. Az előterjesztett javaslat . alapján az országgyűlés dr. Szakács Ödönt egyhangúlag újra a legfelsőbb bíróság elnökévé választotta meg. Interpelláci ók A napirend szerint ezután az interpellációkra került sor. Bata János Pest megyei képviselő szóvá tette: a távbeszélő központok mind terhesebbek, sokszor csali több órás várakozás után folytatható távolsági beszélgetés. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter megadta a választ. Ezután ugyancsak Pest megyei képviselő vetett föl két javaslatot. Az egyik sajátosan helyi jellegű volt, a másik Pest megyei szempontból közérdekű. A miniszteri válaszokat elfogadták. Csapó Jánosné Tolna megyei képviselő az egészségügyi miniszterhez interpellált: milyen intézkedést kíván tenni, hogy a vidéki és a körzeti orvosellátás folyamatosan biztosítva legyen? Várható-e a jelenlegi pályázati rendszer módosítása? Dr. Szabó Zoltán válaszában aláhúzta: az orvosok száma 1960 és 1970 között., kereken hatezerrel, 23 500-ra emelkedett. 90,százalékuk közvetlenül a betegellátásban, 10 százalékuk a betegellátást közvetetten szolgáló munkakörben'dolgozik. Javult a jelzett időszak alatt a megyék orvosellátottsága is: a tízezer lakosra számított orvosok száma — a megyék átlagában — 11-ről 17- re emelkedett. A pályázati rendszer megváltoztatását nem tervezik, de törekednek az arányos elosztás, az összhang javítására. A helyi akadályok és nehézségek elhárítása rrr'idorekeWt az állásokat fenntartó szerv, az illetékes tanácsok feladata — mondotta. — De ahol ez szükséges, közösen megvizsgálják az okokat, amelyek miatt a körzeti orvosi állások az átlagosnál jelentősebb mértékben betöltetlenek. Az országgyűlés és a képviselő a miniszter válaszát egyhangúlag elfogadta. Dr. Marton Zoltán budapesti képviselő az új lakótelepek belső konyhájának szellőzési problémája ügyében interpellált. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszában elmondotta, hogy az úgynevezett belső konyhák és fürdőszobák kedvezően befolyásolják a lakások belső elrendezését, az építkezés költségeit, ilyen megfontolásból épült 14 500 belső kor.vhás, fürdőszobás lakás. A minisztérium ismeri a szellőzéssel kapcsolatos gondokat, s azt is megállapította, a hibák egy része a — ventillátorok nem megfelelő üzemeltetéséből adódott. A minisztérium jobb villanymotorokat szerzett be, kedvezőbb, hatásfokúvá terveztették át a ventillátorokat, s intézkedtek az alkatrészhiány megszüntetésére. Az interpellációra adott választ mind a . képviselő, mind az Országgyűlés tudomásul vette. Az elnöklő Apró Antal ezután az ország-gyűlés tavaszi ülésszakát berekesztette, s további jó munkát kívánt a képviselőknek. Dr. Szakács Ödön eskütétele Dr. Szakács Ödön, a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke tegnap, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter és dr. Szénási Géza legfőbb ügyész. Mun Nőtársunk jelenti a Parlamentből: Az előadó: Szokola Károlyné dr. Dr. Szénási Géza bevezetőben hangsúlyozta: jogrendszerünk továbbfejlesztésének, az MSZMP erre vonatkozó határozataival elindított átfogó jogalkotási programunknak az a célja, hogy jogszabályaink elviekben, gyakorlati megoldásaikban . és korszerűségben egyaránt megfeleljenek a szocializmust építő társadalom fejlődésié által támasztott mindenkori objektív igényeknek. Mint valamennyi jogterületen, a bűnüldözés eljárási szabályainak újrarendezésénél is az a kod-ifikációs tevékenység elsődleges célja, hogy a jogszabályaink az élet tényleges követelményeivel — a lehetőséghez mérten szinte »naprakészen« — összhangban legyenek. Elmondta, hogy az ismertté vált bűncselekmények számával mért összbűnöaés évi nagyságrendje — különféle ob,k által előidézett ingadozásoktól eltekintve — lényeges változást nem mutat. Fölhívta azonban a figyelmet a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények nagy fokú veszélyességére. Nemkülönben arra is figyelmeztetett, hogy a 2 liomogy; Néplap gazdasági életben tapasztalhatók olyan visszaélések, amelyek egyfelől gazdasági vesztegetés, másfelől adócsalások útján, nem munkán alapuló kiemelkedő jövedelmeket biztosítanak egy szűk rétegnek. A törvényjavaslat alapelvei A törvényjavaslat alapelveiről szólt ezután: — Rendelkezéseket tartalmaz a törvényjavaslat az eljárási feladatok, közelebbről a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól való elkülönülésére. Ez egyike az alapvető eljárási garanciáknak; azt jelenti, hogy a vád, a védelem és az ítélkezés eljárási funkcióit más-más szervnek, illetve személyeknek kell ellátniuk. Nem jelent azonban e rendelkezés elkülönülést az »elszigeteltség« értelmében. Nem jelenti azt, hogy az eljárás különféle funkcióit gyakorlóknak nem lenne kötelességük az együttműködés a leglényegesebb közős törekvés: az objektív igazság kiderítése érdekéiben. Mindennek legfőbb biztosítéka — hangsúlyozta a legfőbb ügyész —, ha a bűnüldöző és igazságszolgáltatás szervei nagy föíikészültaipaet és körültekintést igénylő munkájukban az egyéb állami gazdasági és társadalmi szervezetek, valamint az állampolgárok széles körénék aktív támogatására és összefogására támaszkodhatnak. A javaslat részletes rendelkezésed egyfelől mellőzik a gyakorlat tapasztalatai szerint fölöslegessé, illetve túlhaladottá vált formaságokat — mondotta dr. Szénási Géza, — másfelől viszont kiszélesítik a törvényesség valódi garanciáit. Büntetőeljárási jogunkban az előzetes letartóztatás és más személyes szabadságjogot korlátozó kényszerintézkedések csak külön törvényi okok alapján alkalmazható kivételek; a fő szabály az, hogy a terhelt az eljárás folyamán, szabad lábon védekezhessék. E kényszerintézkedéseket, különösen az előzetes letartóztatást a javaslat további garanciákkal bástyázza körül Ilyen többek között az a rendelkezés, amely szerint bizonyos hosszabb idő eltelte után a terhelt előzetes letartóztatása *z eljárás bárAz érdeklődés középpontjába kerültek tegnap a parlamentben a somogyi képviselők. A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatot az igazságügyi miniszter terjesztette elő. Ezt követően Szokola Károlyné dr., a Somogy megyei képviselőcsoport vezetője ismertette az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának véleményét az új törvényjavaslatról. A nagy érdeklődéssel várt előadás olyan jól sikerült, hogy a folyosói gratulációkból — az előadón kívül — a többi somogyi képviselőnek is jutott. Szokola Károlyné dr. a parlamenti szereplés minden formáját megpróbálta már: hozzászólt, interpellált, tegnap pedig előadott. — Melyik a legnehezebb a három közül? — kérdeztem a fonyódi képviselőnőt az ülés szünetében. — Ez a mai — mondta. — Miért? — Ebben az előadásban egy bizottság véleményét, észrevételeit, javaslatait kellett összegeznem. A felszólalásban az ember szubjektivebb lehet, míg az előbbi beszéd kizárja a szubjektivitást. Emellett nagyon kellett vigyázni arra, hogy ne ismételjek. Se azt, ami a törvény- javaslatban már szerepel, se pedig azt, amit az igazságügyi miniszter már elmondott előterjesztésében. — így utólag mi a véleménye a bizottság munkájáról? — Ügy érzem, alaposan és szakszerűen dolgozott. E munka eredményének tartom, hogy észrevételeink után kilenc helyen módosították a törvényjavaslatot. A beszélgetést meg-megsza- kitották az ismerősök és ismeretlenek, akik gratuláltak a somogyi képviselőnőnek tömör beszédéhez. — Mit gondol, miért tetszett az előadása? — kérdezte az egyik képviselő Szokolánét. — Mert rövid volt — válaszolta a kérdezett. — Nemcsak azért, hanem mert semmit nem ismételt abból, amit a miniszter már elmondott... Egyébként éppen a hosszadalmasság és az ismétlés veszélyétől óvta Szokolánét a képviselőcsoport nagyatádi ülésén az Elnöki Tanács elnöke. Losonczi Pál akkor arról beszélt: milyen megtiszteltetés az egész a somogyi képviselőcsoportra, hogy egyik tagja előadó lesz a miniszteri expozé után. »Szeretném, ha jól sikerülne«, mondta. Szokola Károlyné dr. akkor így válaszolt: — Ügy gondolom, Losonczi elvtárs, hogy csak annyit fogok beszélni, ameny- nyi mondanivalóm lesz. Az előadást követő szünetben megkérdeztem az Elnöki Tanács elnökét, mi a véleménye a somogyi képviselő »szerepléséről«. — Pontosan úgy beszélt, ahogy kellett. Röviden, a lényeget kiemelve. Ez a véleménye egyébként a kormány elnökének is. Fock elvtára azt mondta, hogy jó lenne minél több hasonlót hallani j Parlamentben. S. M.
