Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-23 / 69. szám

4 fogyasztók érdekében Összehangolt ellenőrzések Somogybán Nemcsak a boltban, az üzemben is A FOGYASZTÓI érdekvé­delem helyzetéről tárgyalt tegnap a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának elnöksége. A szakszervezetek mindig beha­tóan foglalkoztak ezzel a té­mával, a Központi Bizottság novemberi állásfoglalásai, a SZOT elnökségének január 15-4 határozata azonban még tervszerűbb, színvonalasabb munkára serkenti őket a me­gyében is. A korszerű módsze­reket és szemléletet jól tük­rözte az a jelentés, amelyet Müller Lajos, az SZMT köz- gazdasági bizottságának veze­tője terjesztett az elnökség eié. Dóri János, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának munkatársa szerint azért korszerű ez a je­lentés, mert a termelés olda­láról közelíti meg az érdekvé­delmet. S ezt a vitára is ki le­het terjeszteni, mert nagyon szenvedélyesen ugyanebben a szeülemböi folyt. A fogyasztók érdekeinek vé­delme már akkor elkezdődik, amikor egy-egy döntést előké­szítenek, amely a lakosság éLeSkorüiményeát érinti. A mostani jelölő gyűlések is bi­zonyítják, hogy az embereket na már nemcsak az áruellá­tás érdekli, hanem az is, hogy milyen a bolthálózat. Éppen ezért az SZMT elnöksége a megyei tanács vb-ve] kötött együttműködési megállapodás alapján elsősorban a városok peremkerületednek és . kis községeknek a kereskedelmi és vendéglátóhelyi fejlesztését szorgalmazza majd az V. öt­éves terv előkészítésekor. Az SZMT közgazdasági bi­zottsága rendszeres kapcsola­tot tart a megyei tanács ke­reskedelmi osztályával. Az SZMT elnöksége döntés előtt minden olyan árintézkedést véleményez majd, mely a la­kosságot jelentős mértékben hátrányosan érinti. A SZOT elnökségének határozata sze­rint az SZMT feladata, hogy ellenőrizze a fogyasztási cik­keket gyártó, a szolgáltató ■ és a kereskedelmi forgalmat le­bonyolító tanácsi vállalatokat, szövetkezeteket Az üzlet- és árpolitikát vizsgálják meg a szakemberek a megyei tanács kereskedelmi osztályával ösz- széhangoit terv alapján a. vál­lalatok, szövetkezetek köz­pontjaiban. Müller Lajos el­mondta, hogy az igali áfész- nél kezdik, majd folytatják a Somogy megyei Ásványvíz- és Szikvízi pari Vállalatnál. Ezen­kívül két kereskedelmi válla­latnál megvizsgálják a maxi­mált árak képzését Pápá János, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályának vezetője ismertette, hogy 1972 második felében 672 ezer fo­rintot kellett elvonná a me­gyében néhány vállalattól helytelen árképzés miatt. A felelősségre vonás sajnce el­maradt a vállalatoknál, ehe­lyett magyarázkodtak. Az SZMT elnöksége ezért' foglalt állást ügy, hogy szigorítsanak a megyében az állami árel­lenőrzésen, a felelősségre vo­nás pedig következetesebb le­gyen az eddiginél. Továbbra is fontos a társadalmi keres­kedelmi ellenőrök rendszeres munkája, lépjenek föl még szigorúbban, ha kevesebbet ménnek, többet számolnak a boltokban és a vendéglátóhe­lyeken. Ezt elősegíti, hogy Ka­posvárom, Siófokon, Fonyódom, Boglárom, Balatonszentgyör- gyön, Marcaliban, Barcson és Nagyatádom ellenőri csoporto­kat szervez a szakszervezet, s gondoskodik arról, hogy rend­szeresen figyeljék a fogyasz­tási cikkek árát, az olcsóbb cikkekkel való ellátást A TANÁCCSAL, a Minő­ségvizsgáló Intézettel, a me­gyebizottságokkal összehangolt terv a fogyasztók érdekeinek jobb védelmét eredményezi. L. G. Somogyi gazdaságok is nekivágnak... Több növényi fehérjét hazai termésből Szájatermesztési tanácskozás Bicsérden Munkaértekezletet hívott össze az Iregszamcsei Takar- mánytermesztés Kutató Inté­zet a Baranya megyei Bicser- den levő kotatóa i Vwnásán «znknsk az állaim) gazdasá­goknak és termelőszövetkeze­teknek a vezetői részére, me­lyek az idén részt vesznek szójatermesztésí kísértetek­ben. Mint azt az intézet igaz­gatójának, őr. Kumik Ernő­nek a tájékoztatásából meg­tudtok, Somogy ból kilenc gaz­daság vesz reszt az országos szójanrogramban, A rnnAmkmtítarm megyénk gazdaságainak vezetőin kívül ott wűt és felszólalt Hemer Endre, a Kozép-somogyi Ter- meJősaovetkezetek Területi Saaüw'etsegenek temaelesfej- Tenatéra csoportvezetője is. — Szövetségünk körzetéből a topomári—zimányi es a íösgyalám szövetkezet képvi­seltette magát Szeretnénk több és olcsóbb növényi fe­hérjéhez jutni az állatállo­mány reszere, méghozzá ügy, hogy a hazai termelésre es ennek a termésnek a feldolgo­zására az eddiginél jóval több gondot fordítanánk. Magas az importált fehérje ára, ez a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői előtt közismert Ennél olcsóbbon élő lehet állítani itthon is, ha ehhez minden körülmény — megfelelő terű- lei, fajta, szakmai hozzáértés ■— adva van. Ezen a munka­értekezteten ismertették az intézet 1972. évi, az amerikai szó jófajtákkal folytatott hazai kísérleteit, megvitattunk sok tennivalót — Ebben a témában hogyan került kapcsolatba az intézet s szövetséggel? — A kutatóintézet felaján­lotta hogy 1973-ban fölveszi a kapcsolatot a szövetség tsz- eavel, s elkezdi területünkön a szójatermesztést Szövetsé­günk tanácskozást rendezett Kaposváron, amelyen 7 olyan, tsz képviseltette magát, ahol a témát érdekesnek tartják. Ki­— Milyen egyéb problémá­kat kell megoldaniuk a prog­ram sikere érdekében? — Itt van. mindjárt a fél- dolgozás. A natúr termés ma­gas olajtartalmú, szójálisztté való direkt feldolgozásra nem alkalmas. Hazánkban jelenleg az olajipar dolgozza fél a szóját, ám kapacitásukat le­köti a-napraforgó, a repce és az olajlen, minthogy ezek olajtartalma jóval magasabb a szójáénál. Szóiba jött a ta­nácskozáson, hogy takar­mánylisztét készítő feldolgo­zókat, esettek társulással hoz­jeaentették: tudják, hogy te- j náraak létre nagyüzemek, hérjetakartnány 'biztosítása j Gondot okoz: az ilyen létesít­súatt szükség ven a szójára a korszerű állattenyésztés e nélkül nem létezhet — Milyen biztonsággal ter­meszthető a mi körülmé­nyeink között a szója? — Tavaly tavasszal «sza­gos kísérlet kezdődött az in­tézet által javasolt amerikai szójafajtákkal. Olyan fájták ezek, amelyek az- Amerikai Egyesült Államok legészakibb szójatermesztésí tájairól va­menyhez szükséges anyagi erő biztosítása a gazdaságok ré­széről. — Milyen közvetlen lévés várható már az «den a ter­mesztésben^? — A kutatóintézet ebben az é\bon ezer holdon kezd — az ország különböző termőtájain — kísérleti termelést Szövet­ségünk tagszövetkezetei közül a toponári—zimányi. a lók_ tehát onnan, ahol az idő- j a göllei kapott négy­járás némileg hasonlít a négy. fajtát 5--5..hóLdra .az in­miénkhez. Kényes növény a | térttől, ehhez tenmeléstech­szójabab, szakértelem és gon­dos munka kell a termeszté­séhez. Legértékesebb termése például lent a földközelben található, így az egyenetlen talaj, a rossz kombájnbeállí­tás súlyos veszteségeket okoz­hat nalógiai javaslatot is ad te,le Ezekben a gazdaságokban be­mutatókat szerveznek majd, s leszűrik a tapasztalatokat — mondta befejezésül a közép- somogyi tsz-szövetség eso­porbvezetóaa. *. F. A téglások jelöltje Őszintén, szavakkal A jelöli, dr. Németh István beszél a választókhoz. Nehéz fi-riTcaii mimikát vég­ző emberek gyülekeznek a kéthelyi téglagyár kns termé­ben. Alig néhány perccel hat óra után Slezák Ferenc eiimök, a gyár vezetője már köszönt­heti is a körzet választópol­gárait, Szabó Istvánt, a köz­ség csúcsveízetöségiének titká­rát, s átadhatja a szót Kiss Zoltán iskolaigazgatónak. Az arcokat Egyelem, amíg az előadó a község fejlődésé­ről, gazdagodásáról beszél. Ar­ról, hogy Kéthély egyike a megye leggyorsabban előrelé­pő községeinek. Látom, többen egyetértőén bólintanak e sza­vak hallatán, s akkor is, ami­kor arról beszél, hogy ebben nagy érdeme van dr. Németh István tanácselnöknek. — Nem kell őt bemutatni, jói ismerjük valamennyien. Csaknem húsz esztendeje, 1954 óta ebben a munkáslakta kör­zetben jelölik tanácstagnak. Azóta minden, választáskor bi­zalmat kapott, s eg,a bizalom is erőt adott, hogy küzdjön a község fejlődéséért. Valameny- nyiünk érdekében készült a művelődési ház, az óvoda, az orvosi rendelő, az étterem, a presszó is. Járdáik, utak épül­tek, s ebben az évben átadják a vízmüvet, egészséges ivóvize lesz Kéttheüynék. Eddigi'mun­kája alapján a Hazafi« Nép­front isimét dr. Németh Ist­vánt jelöli e körzet tanácstag­jának. Valamennyi kéz a magasba emalked-Xt á szavazásikor. A választók kivétel nélkül a tég­lagyár dolgozói- Nem kenye­rük a sok beszéd, mégis töb­ben szót kértek, hogy elmond­hassák önmaguk es társaik véftesnényét is. — Köszönjük, «mit a tanács ós dr. Németh István a közsé­gért tett. Ismerjük őt 1954 óta, s tiszteljük munkájáért Tud­juk, megérti gondjainkat s amiben lehet, segít A község as á elnöksége alatt nagyon sokat fejlődött Arra kérjük, hogy a tanács folytassa tovább a járdák és az utak építését mert sok új utca van, ahol er­re nagy a szükség. Teremtse­nek nagyobb sportolási lehető­séget a fiatalságnak, intézze el a tanács, hogy a házat épí­tő héthelyiek helyben is kap­hassanak a gyárból téglát, s ne kelljen azért távoli helyek­re menniük. Orsós György, Hermanics József, Gelencsér Józsefné, Slezák Ferenc és Horváth Im­re beszéltek így, őszintén, egyszerű szavakkal, aztán a jelölt dr. Németh István kért szót: — Köszönöm a bizalmat jó érzés az elismerés, az a tudat, hogy munkánkat helyesen, a köz érdekében végeztük. Jo­gosnak érzem azt a kívánsá­got hogy a lakásépítők hely­ben is vásárolhassanak téglát. A tanács felméri az igénye­ket megrendeli és el is osztja j a téglát A termelőszövetke­zettel már megállapodtunk a sportpálya fejlesztésében, az idén öltözőt építünk. Előbb a vízmű építését befejezzük, az­után folytatjuk tovább a jár­da- és az útépítést. A község kereskedelmi, hálózata korsze­rűtlen. Éppen ma állapodtunk meg az áfész vezetőivel egy ABC-áruház építéséről, mely a tervek szerint decemberre el is készül. De épül egy szolgál­tatóház is. Községünk lakói az elmúlt években számtalan pél­dáját adták annak, hogy fe­lelősséget éreznek Kétheiy fej­lődéséért. Azt kérem, hogy ez a felelősség a jövőből is nyil­vánuljon meg. A kéthelyi munkásak, a téglásak jelöltje ismét dr. Né­meth István lett Csaknem két évtizedes munkájával érde­melte ki ezt az újabb bizal­mat •. Sa.- L. Kesztyű és fantázia ryomogyi képviselő is Munkatársunk jelenti, a ParlamentbSl: ^ c-p-rt* Irrtnntí. termán dél~ J Felszólalás Somogy érdekében szót kapott tegnap dél után az országgyűlés tavaszi ülésszakán, a kormány elnökének beszámolóját kö­vető »maratoni- vitában. Az átlagosnál jóval többen kér­tek szót; harminc képviseld mondta el véleményét. Közü­lük többen érintették részle­teiben azt a témát, amelyet Böhm József, a Somogy me­gyei Tanács elnöke fejtett ki parlamenti felszólalásában. Böhm elvtárssal a felszóla­lást megelőző szünetben be­szélgettünk. Miért és hogyan került sor arra, hogy ebből a témából felszólalás legyen? — ez volt a kérdés. A képvise­lőcsoport ülésén a megyéi ta­nács elnöke már ismertette elképzeléseit. Akkor úgy lát­szott. hogy a felszólalás szin­te -kész-, s mór csak mon­datokba kell önteni a vázlat- pontokat. A kezdet azonban sokkal régebbre nyúlik visz- sza. — Mikorra? __ Néhány éve az MSZMP é s a tanács megyei vezetői é\~ készítetté k Somogy középtá­vú fejlesztési tervét Ennek végrehajtásakor azonban fi­gyelembe kell venni megyénk egyes területeinek kedvezőt­len adottságait is, amelyek miatt a ráfordított anyagi és szellemi energia nehezebben térül meg, mint másutt Hogy mit jelent ez? Hg előre oltá­runk jutni, akkor állami tá­mogatásra szorulunk. Hogy honnan és miből le­het ilyen támogatást kapni, a felszólalás erre is választ ad: a területfejlesztési alapbői. — Bölim elptárs a témát jól ismeri, hiszen a tanácselnök »hivatalból- is foglalkozik a legégetőbb problémákkal. Felszólalásában elsősorban a mezőgazdasági területekről és az ott élő emberek minden­napjairól, jövőjéről beszél. Nines azonban szó arról, hogy Somogy melyik területeire vo­natkozik majd a fejlesztés, —. EJ;tfonrbacs. e tahi dombvidékre és a dél­somogyi homokhátra. A hely pontosabb megjelölését szán­dékosan nem használtam, mert nemcsak Somogynak ké­rek állami támogatóst, ha­nem a többi hátrányos hely­zetű mezőgazdasági terület­nek és terrnelőszövetkezetnek is. .Ez a gond, az ország egy­negyedét érinti, Somogy megye Tanácsának, elnöke tehát az ország, s ugyanakkor szükebb hazájá­nak jövőjét meghatározó gon­dokat vétett föl. Elmondta, hogy addig, amig a témából felszólalás lett, sokan működ­ték közre, többen mondták el gondolataikat ezzel kapcsolat­ban. Körülbelül húsz ember véleménye és munkája is benne van abban a nyolc gé­pelt oldalnyi szövegben, ame­lyet Böhm elvtárs á ház elé terjesztett megyei tanács elnökét arról kérdeztem, hogy nem izgul-e a felszólalás előtt, — Egészséges drukk min­denkiben van, bennem is' — válaszolta mosolyogva. Ügy látszik, a felszólalás előtti izgalom nem múlik el maradéktalanul az idő ' ha­ladtával. Böhm élvtárs ,zoly Nekünk ehhez kell ugyanis — az előző ciklust is beleértve — most szólalt fel hatodszor a Parlamentben. A drukkot természetesen az afölött érzett aggodalom is kiváltja, hogy vajon műyen visszhangja lesz a felszólalás­nak. Ettől azonban — mint később kiderült — nem kel­lett . tartania. Már a közvet­lenül utána felszólaló képvi­selő is reflektált rá. Helyesel­te a somogyi tanácselnök ál­tal elmondottakat, egyetértett azokkal S&avt Márts Valóságos szíhkavalkád fo­gad a pécsi Kesztyűs Ktsz fo~ nyódi telepének raktárában. Páncsics István, a telep veze­tője így tájékoztat: «— Most a. papagájszínű sí- kesztyű a sztár. Ezért szinte mindén alapszínnel dolgo­zunk, számtalan formában va­riálva ezeket Később azután az is kide­rült, hogy ez a bizonyos »számtalan-«: pontosan két­száz különféle modellt je­lent. Fonyódon zömmel sí- ka&ztyűket készítenék, rész­ben bérmumkábán, részben vásárolt alapanyagból. Mint­egy százharminc asszony és negyven férfi kattogtatja a gépét, varrja a díszeket szab­ja a kesztyűk egyes részeit A gépi szabászatban és a diszí- tővarrodában két műszakban dolgoznak, a többi részlég egymúszakos. Az exportra szäMtott sí- kesztyűt már nagyüzemi mó­dé» gyártják. Ezt Fonyódon fejlesztették ki, igazodva a rendelt mennyiséghez: 1971- ben 45 ezer, 1972-ben 67 ezer párat készítettek. Olyan távo­li . országokba is szállítanak, mint Kanada és Űj-Zéland. Ebben az évben a terv 70 ezer pár, ennek október 30-ig kell elkészülnie. — Miért? . — A világ . »havas-« tájain októberben már indul a áísze­iga­zodnunk, hogy termékeink idejében jelenjenek meg a piacokon. Ebben az évben már a bé­lések is itt készülnek. Kasí­rozott szoftot, ezt a puha, ma­gyar gyártmányú alapanyagot használják. A bélés és a hu­zat között egy vékony szige­telőréteg van, amely akadá­lyozza az átnedvesedést. Végignéztük a gyártási fo­lyamatot. A felhasznált alap­anyag zerge, bárány, ló és szarvasmarha bőre. A bőrö­kéi rendkívül finomra sa dolgozva kapja a telep. Ha nem bérmunkáiban készítik a kesztyűket, akkor kemény va­lutát ■ kell érte fizetni, más esetben azonban a partner nyersanyagával dolgoznak. A bőrt szabó gépek — »stanco- lók-« — 10 tonnás nyomással vágják ki a megfelelő min­tát Páncsics István bemutat­ta a működését is: a rendkí­vül éles kések nem roncsolják a bőrt. — Minek alapján mintázzák a díszítő varrásokat? — Vagy a megrendelő küld műszaki rajzot, illetve egy vázlatot, vagy szabadon, fan­tázia alapján. Minden évben elkészül egy mintakollekció is, ezeket bemutatjuk a piaco­kon.­A megrendelők igényesek, kényes ízlésűek. Osztrák , kí­vánságra készülnek például a partner nemzeti száriéit muta­tó piros-fehér síkesztyűk, amelyeknek a kézhát felőli oldalát az ország címere dí­szíti. A dolgozókat darabbér alapján fizetik. Gyorsan, pon­tosan, megszokott mozdula­tokkal dolgoznak. Lassan sé­tálva nyomon lehet követni egy-egy darab elkészülését a szabástól a kész termékig, így. ismét eljuthatunk a rak­tárba, ahol egymás mellett tornyosulnak a szebbnél szebb kesztyűk. Kék-sárga, fekete­piros, fekete-sárga — nem is lehet felsorolni a variációkat. Európa szükséglete 8 millió pár síkesztyű egy évben. Eh­hez viszonyítva a Fonyódon készített 140 ezer darab nem sok. Ám a külföldi téli sport- centrumokban ott vannak ezek is. És hogy a tervezésben szűk-, ség van a fantáziára? Csak Páncsics István a múlt évben 20 modellt tervezett. Mészáros Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents