Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
HOMBURG HERCEGE CSAPATGYŰLÉS NAGYATÁDON A mai néző nem emlékezhet Heinrich von Kleist darabjaira, hiszen egyfelvonásos vígjátéka, Az eltört korsó, valamint első nálunk megjelent regényes drámai hőskölteménye, a Heil- bronni Katalin vagy a tűzpró- faa már rég feledésbe merült. Több oka is lehet a feledésnek. A romantikus drámát hosszabb időre száműző színházi felfogás is, az avitt fordítás is. A Kaposváron bemutatott Homburg hercege Tandori Dezső nagyszerű fordításában került elénk: költői levegőjű, egyáltalán nem arisztokratikus, hanem minden ízében, forró diaszép beszéd, az irodalom követel helyet magának a színtéren. A meghatározó erejű kan ti filozófiáról annyit: Kleist nemcsak történelmi drámát írt, sőt elsősorban nem ezt, hanem morális tételdrámát is. Romantikus eszményekkel, kanti logikával. A hős költői magatartása igaz. A széprevá- gyás, a sóvárgás, a merengő meditáció tipikus magatartás- formája a »kriticizmus korának« (ahogy Kant nevezi ezt a kort). így áll előttünk az ifjú Hamburg is eszményeivel, me, hódító-rabló éhsége, amelyet olyan nagyszerűen ábrázolt Brecht is. Ezért eszményeket rajzolt kora kilátástalan valóságába az eszményekhez menekülő, zaklatott lelkű szemző. » ..: mindig kétségeim voltak, hogy mint tiszt vagy mint ember kell-e cselekednem, mert e kettő kötelességeit a hadsereg jelenlegi helyzetében lehetetlen összeegyeztetni« — írja Kleist egy levelében. Zsámbéki Gábor rendező Hombur-g-órtelmezése — némely vonatkozásban ha vitatkozunk is vele — összességéMegemlékezések a dicső 133 napról Koszorúzás Siófokon, Tabon, Marcaliban amelyek a játék során nem j ben kitűnő, puritán, a romaaJ tűnnek el, hanem »felma gasz - [ fásulnak«, Brandenburgi Frilógusaiban, tiszte vallomásai- ! gyes alakja példázat: ö tipikuban drámai költészet — igen gyakran hiányolt — irodalmi san kanti eszményi hős, aki hordozza a törvényeket, és nyelv. Ez egy bemutató sike- j még érzései ellenére is — hírének biztos alapja lehet. Ügy vélem, nem jutunk zsákutcába, ha éppen a költői nyelv nyomán indulunk el Kleist drámavilága felé, amelyet véleményünk szerint kettős gyökér kapcsol bizonyos külső meghatározó tényezőkhöz. S ezit leginkább a Homburg hercege kapcsán tehetjük, mivel bizonyos irodalomtörténeti értékelések, konzekvenciák félreérthetetlenül jelzi k: itt sűrűsödik leginkább a drámaíró tehetsége, ez a legegyenletesebb, legsikerültebb műve. A két külső mégha tározó: egyrészt a német irodalmi dráma tradíciója, melybe szervesen illik a Homburg hercege. a másik pedig a korabeli kanti filozófia, nevezetesen a kanti erkölcstan (minden bizonnyal A gyakorlati ész kritikája). Rövidebben az előbbiről. Kleist korára a német színjátszásnak két jellegzetes vonulata alakul ki, mindkettő idegen hatásra. Az egyik bőven alkalmazza a rögtönzést, a komikus eleiteket, a másik sokkal fegyelmezettebb, nagyszerű színészi alkatokat nevel, leírt szónak van előjoga szén szereti Homburgot — képviseli azokat. Ezzel a példázattal azonosul Homburg is. aki pontosan abban a pillanatban, mikor önmagát ítéli halálra, a nemzet fennmaradásának törvényét képviseli, ez az, amit Kant úgy nevez, hogy a belső én parancsa. Ezért jut el Homburg a meggyőződéiig — és nem valamiféle renegát katona-beletörődésig —, hogy a győzelemhez vivő kaland végül is nem a szabadságeszt-ikát éppen lényegében üstökön ragadó felfogást képviselt. Kevés eszközt használt, de az mind telitalálat: harangzúgás, hadd zászlók, tompuló, felragyogó fények ... A történelmi tablót hangulat töltötte fel mindenütt. A díszlet és jelmeztervező Pauer Gyulát ismét szó szerint alkotó társnak éreztük. Némely helyzet láttán azonban éreztünk még kimunká- latliairsáigot, s am,i nagyobb bosszúság: ezt a kitűnő irodalmi szöveget korántsem mondja minden szereplő szépen. Olyan szépen, mint Olsavszky Éra vagy Molnár Piroska. Mind- I ketten kitűnőek voltak. Ügy mén.v hősi tette volt, hanem az I vélem, a legjobb alakítást Sza- egyéni boldogulás és hírnév j bő Kálmán Brandenburgi Frihősi póza csupán. E bben a Kleist-drámában benne van a kanti erkölcstan sok éréivé és korlátja is. A legnagyobb korlát, amely a kor tudományos gondolkodásának szintjén természetesen érthető: az erkölcsi ítólőerő, Brandenburgi Frigyes lelki alkata valami önmagától adott dolog. A fentiek látszólag arra utalnak, hogy egy' nagyon fegyelmezett drámáit láttunk, az életrajzból pedig egzalítált »fegyelmezetlenség-« árad: a porosz katonaélettől megszabaduló, .öngyilkosságba menekülő életsors. S ebben tulajdonképpen nincs ellentmondás. A. Kleist, ha nem is ír verseket, | porosz állam megszilárdításákölt a színpadon, lírát teremt: sugározza ezt a Homburg hercege is. Nem véletlen tehát, hogy mindenkor kínálja magát ez a kitűnő dráma, ahol a tói több mint száz év telt el. A porosz katonaszellem újra felöltötte azokat a rigorózus, militarista vonásokat, s visszataszító embertelen vakfegyelevese hozta. A belső nyugalom és határozót fsáig — amely nem egv elkent lelkű hadvezérből árad, hanem sok eredeti karaktervonásból — érett, nagyszerű színészi teljesítmény. Kiss István Hamburgja nemcsak alkatában rapszodikus. hanem a megformálásban is. Több helyütt izgalmasan nagy írrel mi viharokat tükröz te- '’»m5e«env másutt viszont a rzövag érthetőségének- rovására megy a világfájdalmas jajS7Ó. E gy kitűnő epizódfigura: Dánffy Sándor Kott- viíz ezredese. Rusztikus, csupa érzés egyéniség, amelynek életre keltése me- gintósak igazolja Kleistte! kapcsolatos sejtéseinket: az ilyen katona eszményét rajzolja korának ' egy csalódott szerző a tizenkilencedik század elején. Tröszt Tibor Fonyódon a Latinca-tábla előtt tartottak ünnepséget.1 A Tanácsköztársaságra emlékeztek a megye városaiban és községeiben az 54. évforduló alkalmából. Tudósítóink a vidéki ünnepségekről számolnak be. Kedden délután a nagyatádi Ady Endre Gimnázium iskoés Halász Lajost, a siófoki direktórium tagját megölték. Emléküket a város kegyelettel őrzi. Az évforduló alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak a Dimitrov parkban felállított -Mártírsirató emlékműnél. A Kőolajvezeték Vállalat lai ünnepségén a diákok iro- KISZ-szervezete a temetőben dalmi színpada mutatott be az alkalomhoz illő műsort. Este a József Attila kollégiumban a Radnóti tanulóközösség 1919 dicső napjaira emlékezett. A szakmunkásképző intézet a művelődési központban tartott szerdán délelőtt ünnepséget. Czipóth Dezső, az intézet párttitkára méltatta a dicsőséges 133 napot, majd a növendékek adtak műsort. Az általános iskola udvarán mintegy levő mártírsírokat, a szakmunkástanulók és a gimnázium fiataljai Halász Lajos emléktábláját koszorúzták meg. Délután 3 órakor a pártós tanácsszékház előtt levő szobornál több száz siófoki lakos részvételével ünnepséget tartottak. Dr. Németh István, a városi tanács pártalapszerve- zetének titkára mondott beszédet, majd Juhász István, a városi pártbizottság első titHarmadszor is bizalmat kapott A SORBA ÁLLÍTOTT kék között, kis asztalkán rítójukkal lefedett gépek állnak egymás mögött. Itt a község egyik legtöbb embert foglalkoztató üzemének az alkalomra »átrendezett« műhelyében gyűltek össze a választók délután hat órára. A 8 számú tanácsi választó- körzetben lakók pontosan érkeznek a Kesztyűs Ktsz fo- nvódi telepének termébe. A körzethez huszonhét ház tartozik. A választók közül harmincán jelentek meg, tehát minden család képviseltette magát. A közelmúltban kiépült utca lakóit nagyon érdekli közérdekű javaslataik elintézésének módja, megvalósítása. A Hazafias Népfront nevében Bolvári József, a jelölő gyűlés elnöke üdvözölte a megjelenteket, maid Páncsics István, a Kesztyűs Ktsz fo- nyódi telepének vezetője beszélt a kétéves ciklus jelentősebb eseményeiről, a megoldott #s még megoldásra váró problémákról. A téma mindenkit közelről érintett, érthető volt a feszült figyelem. Páncsics István végül a Hazafias Népfront nevében Horváth Pálné háztartásbelit ajánlotta tanácstagjelöltnek. Két ciklusban már eddig is ő látta el ezt a megtisztelő feladatot. S hogy választói megelégedésére, azt bizonyítja, hogy a következő négy évre egyhangúlag elfogadták jelöltnek. Ezen a gyűléseit nem voltak szenvedélytől fűtött felszólalások, parázs viták. Pedig sokan szóltak hozzá. Majdnem mindegyikük sokakat érintő, közérdekű problémáról beszélt. Cseri Ferenc, a Balatonboglár és Vidéke Áfész elnöke ismerte a fo- nyódiak régi panaszát: legyen fenn a faluban, a hegyen is ABC-áruház. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy az áfész bármikor hajlandó itt egy euu'usit»helyet létesíteni, szé- i ha a helyi tanács ad hozzá bo- I megfelelő ingatlant. Az is szóba került — az áfész tevékenységének bizonyítékaként —, hogy a fonyódi sorompónál épülő társasház földszintjén kétmillió forintos költséggel ABC-áruházat rendez be a fogyasztási szövetkezet. Baksa Sándor az utcák tisztán tartásának szükségességére hívta föl a figyelmet, és arra, hogy végleges megoldást kellene már találni a szemét elszállítására. Ez utóbbi ugyanis az elmúlt években sokszor akadozott, sok kellemetlenséget okozva így a helybeli lakosoknak, és ront- i va — esztétikai-higiéniai szempontból egyaránt — a környezetet, pedig sok ezer üdülő vendég is megfordul itt. Hozzászólásában Baksa Sándor kitért a »Virágos Bala- ton« mozgalomra is. Javasol- j ta: mindenki parkosítson a saját háza előtt; ültessen minél több virágot. hogy ezzel a helyi lakosok üdévé, színessé tegyék községüket, és eredményesen versenyezhessenek a mozgalomban is. ' Közérdekű problémákkal foglalkozott a többi hozzászóló is. Végül Páncsics István válaszolt ezekre. Elmondta, hogy a két évvel ezelőtti jelölő gyűléseken is szóba kerültek a mostani problémák, így többek között a fonyódi piac ügye. A község rendezési terve alapján 1975-re elkészül az új piac, a jelenlegit pedig ^ dé.st a vállalattal, nem vásárolnak kukát, s a szemét egy részét utakra, közterületekre, elhagyott telkekre öntik ki. A parkosítással kapcsolatban — Baksa Sándornak válaszolva — elmondta, hogy ennek segítése és gyorsítása érdekében a tanács a kiültetéshez ingyen adja a virágokat, ezeket csupán igényelniük kell a lakosoknak. M. A. ezer fiatal és szülő részvételé- kára köszöntötte az ünnepélyes vei ünnepélyes csapatgyűlést fogadalomtételre felsorako- rendeztek. Hubay Gabriella, zott KlSZ-fiatalokgt. A helyi elszavalta a Latinca-balladát, majd Torják Teodóra mondott emlékbeszédet. Az iskola kóru- j sának műsora után a szaktár- j gyi versenyeket értékelték, s | jutalmakat adtak át. A város J több KISZ-alapszervezetében ! ünnepélyes taggyűléseken em- ! lékezték meg az évfordulóról, és ezen a napon bonyolították j le a VIT-vetélkedőket is. Az Kőröshegyen Libics Imre, Ba- intézeti rendezvényen részt ; latonföldváron a Fehér család, üzemek, intézmények képviselői elhelyezték koszorúikat az emlékmű talapzatára. Tabon a temetőben levő emlékművet koszorúzták meg. Az ünnepségen felidéződtek az egykori események: Somogyi Ferenc nyomdász vezetésével a járás községeiben is megindult a szervezkedés. vettek a városi párt-végrehajtóbizottság tagjai. 1919-ben Siófok volt egy időBálványoson Horváth András. Zalán Fintzkov János, Karódon dr. Fischer Albert vezetre Horthy ideiglenes főhadi-i te a haladás híveit. A tabi szállása. Különítményei több mint 600 személyt végeztek ki. Legszörnyűbb vérengzésüket augusztus 25-én vitték I ság megdöntése után a járás véghez, amikor egy éjszakán ; területéről Tabra hurcolták a 39 Veszprém megyei mártírt, I direktóriumok tagjait, majd nemzetőrök a déli határrész védelmében nagy szerepet vállaltak. A. Tanácsköztársatíznapi kínzás utón az 1 regszemcséből és Siófokról érkezett fehértisztek kivégezték őket. Somogyi Ferencet a tabi piactéren akasztották fel, Mi- zerák Mihályt, Székely Ignácot, dr. Fischer Albertet, Ri- bics Imrét és a Fehér családot hat társukkal együtt a tabi .temetőben végezték ki.- Tab nagyközség lakossága kegye- gyelettel őrzi a Tanácsköztársaság mártírjainak emlékét. A marcali nagyközségi temetőben a 24 mártír hősi síremlékénél tegnap délelőtt 11 órakor koszorúzási ünnepségre gyűltek össze. A megemlékezésen több mint háromszázötvenen vettek részt. Megjelentek a mártírok hozzátartozói is, hogy leróják kegyeletüket. Varga István, a Hazafias Népfront megyei bizottságának . tagja, tartott -megenniérkezést. Kiemelte, hogy a Vörös Somogy egyik legforradalmibb pontja Marcali volt, ezért nem véletlen, hogy Pró- nay és pribékjei vadállati kegyetlensége éppen itt tetőzött, és mártírokká váltak azok, akik a nép, a település igaz ügyéért szólni mertek. A délelőtt folyamán a Mechanikai Művek helyi gyáregységének KISZ-fiataljai megkoszorúzták az 1919-es mártírok emlékművét. Az 522. sz. Szakmunkásképző Intézet és KISZ- szervezete iskolanapot rendezett. Ezenkívül a nagyközség és a járás többi oktatási intézményében is megemlékezéseket tartottak tegnapelőtt. KEREKES IMRE ESTE TÍZ UTÁN megszüntetik. FELSZÓLALÁSÁBAN érintette a termálprogramot is. Ennek végrehajtásával a Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalatot bízták meg. s ____ _________ _______ a program első szakaszának / Ilyenkor még a szabad mező 7. Onnan is jön. Ha nem lesz nyereség vagy nem stimmel az export, azt valahol itt baltázzák el a gyáron belül. Valamelyik műhelyasztal vagy gép mellett. De hogy hol, azt még soha nem sikerült megtudni. Talán még neki se, mert akkor nem kapkodná a fejét olyan tanácstalanul. Ez az első éjszaka, amit szabadságon kellett volna töltenem. Majd csak eltelik ez is. Eddig semmi különös esemény nem történt. Lassan éjfél lesz. Egyszer már körüljártam a gyárat. A Nelli ma nem jön. Havat vártam. Hóesésben könnyebb az éjjeliőr dolga. A hó alulról világítja a földet, ahogy a szobrokat szokták. előkészületi munkálatai már folynak. A szemétszállítás végleges megoldása pedig részben a lakosságtól is függ. A szállításért ugyanis a Tőzegkitermelő Vállalat a felelős. de még mindig elég sok azoknak a lakosoknak a száma, akik nem kötöttek saerzőfelé is szép a táj. Belebámul [hatok a világos éjszakába, még csatornáin messzi facsoport is idelát- [szik. A hóban nyom marad. Szeretem a nyomokat a kishalt tájon meg a temetőben. [Az éjszaka kenyeret ad az éj« 'jeliőrnek, akit azért fizetnek, fhogy a sötétben m lásson. Havazás után — még éjszaka is — a környék úgy mutatja magát, amilyen. Gyerekjáték az éjjeliőr dolga. A kóbor- kutyák nyomát is meg tudja számolni. De nem havazik. Csendesen, sűrűn esik a decemberi eső, és függönye mögött folyik a játék. Eloltom a villanymelegítőt s körülnézek az udvaron. Az épületek közt, a műhelyutcán s;;et'^eket" át jutok el az irodaházhoz. A rossz esőcsatornákból nyakamba csurog a víz. A köpeny műanyagból, de hiába: az ilyen időben még belül is nyirkos, lankadtan tapad a vállon. Az irodaépület üvegfalán csobog a víz, függőleges patak. Fény villan a tócsában. A töltésen áteuhanó vonat reflektorai. Csobog az eső, csurog, lár- mázik a műhelyépületek rossz V issza-visszanézek, ban már a betörő az úr. Hátulról terít le a vasrúd, vagy a csavarhúzót nyomják beléd. Ez az ajtó zárva. Alábbhagy az eső. Fehér pillék szállnak a levegőben, a felhők közt kiugrik a hold. Színpadi világítás; szegélyes felhők rohannak alatta sötéten, réseik között az éjszaka játszik a csillagokkal. Karácsonytájt csendes a világ. Indulnék vissza, amikor megszólal egy telefon. Valakit keresnek. Kedvem lenne fölvenni a kagylót. Valaki nyitva hagyott egy ablakot, onnan szól a csengetés. Éjszaka a szerelmesek telefonálnak meg a túlórázók. A mentőket hívják, de az is lehet, hogy a rendőrséget. Keresik az elve- Valaki ébresztőt akar. Valaki nyitva hagyta az ablakot, valaki arra vár, hogy beleszóljanak: minden rendben. A tolvaj anyja az elfekvőiben, most kap morfiumot, hogy hogy aludni tudjon, a fia pedig lábujjhegyen jár, hogy elemei je a kasszát. És most belecseng a telefon. A világot nem jól hangszerelték. A pénztár a harmadik emeleten, a telefon nem lehet följebb, mint az elsőn. Elhallgat a csöngés. Az éjjeliőr ilyenkor ideges, zseblámpával bevilágítom a szögleteket, megnézem az irodaház bejáratát. Az éjjeliőr Tovább "lépek, hogy megkerül- akkor nyugodt, ha minden aj- jem a régi műhelytömböt. Ke- tó zárva van előtte. Alapsza- rülöm ezt a patkánytanyát, bály az éjjeliőrnek: nyitott aj- Bot mino, nálam, starterrel tón ne lépj be. A lepcsoihazItt aztán van törött ablak meg rossz ajtó. A bejárat egy roncs. Nekirohannak az elektromos targoncákkal, ostromolják, mint valami várat. Bekukkantok a résen, patkány- szagú a levegő. A harmadik ablaknál megállít a horkolás. Valaki horkol. De hol? — Hé, ki van ott? Szabályosan húzza a lóbőrt. Be kellene másznom az ablakon. de alapszabály, hogy éjjeliőr ajtón, ablakon ne lépjen be, ha még egyszer ki akar onnan lépni. Hol egy kő? Vasrudat találok. Van még egy ép ablak, három lépesről belevágom. Erre aztán abbahagyja. — Gyere ki — mondom —, mert belédlövök! Fölugrik. Kintről látom, ahogy imbolyog a sötétben. — Gyere az ablakhoz, matasd a pofád! — Jól van na — mondja a hang —, nem kell mindjárt így beszélni az emberrel. — Ne pofázz! — mondom. — Gyere az ablakhoz. Odajön. Mutatja magát, a szeme majd leragad. A haja csomókban egy kóc. Már megint ez a naplopó, a Pererz Vince. (FVljfttoejuk.) Somogyi Nép/api 5
