Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

M Biztonsági Tanács kihelyezett ülésszaka A felszólalók támogatták a panamai—perui javaslatot Jakov A. Malik szovjet delegátus mond beszédet. (Telefotó: AP—MTI—KS) A Biztonsági Tanács Pana­mába kihelyezett rendkívüli ülésszakán fölszólalt Jakov Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője is. Beszédé­ben támogatásáról biztosította a Panama-csatorna státusának rendezésére benyújtott pana­mai—perui közös javaslatot, s rámutatott: ez a megoldás nemcsak Panama valódi szuve­renitását és teljes joghatósá­gát állítaná helyre saját terü­lete fölött, hanem biztosítaná a nemzetközi hajózás szabad­ságát is. (A panamai—perui közös határozati javaslat kö­veteli az 1903-ban megkötött egyezmény hatálytalanítását, síkraszáll e problémának az egyenjogúság és igazságosság alapján történő megoldásáért:) A szovjet küldött fölszólalá- sa után számos állam képvi­selői emeltek szót a kolonializ- mus és neokolonializmus ma­radványainak fölszámolásáért, a népek nemzeti szuverenitá­sának és jogainak tiszteletben tartásáért. Hangsúlyozták, hogy minden nemzetnek joga van saját természeti kincsei­vel rendelkezni. A felszólalók, támogatták Panamának területi egysége helyreállítását célzó törekvé­sét. • • • Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára tegnap Bogotából visszatért Panamába, hogy részt vegyen a Biztonsági Ta­nács kihelyezett ülésszakának szerdal záróülésén, (MTI) A szovjet—amerikai vegyes bizottság tanácskozása A kérdések építő jellegű megvitatására törekedtek 1 Elnökválasztási huzavona Ankarában A szovjet—amerikai tudo- mányce-müszaki együttműkö-. dési vegyes bizottság hétfői ülésén megmutatkozott, hogy a felek érdekeltek a Szovjet­unió és az Egyesült Államok közötti kölcsönösen előnyös együttműködés mielőbbi meg­teremtésében. és a kérdések építő jellegű megvitatására törekednek. Az első munkaülésen álta­lánosan áttekintették a két ország tudományos-műszak: együttműködésének jelenlegi helyzetét. A következő ülése­ken megvitatják a tudomány és a technika más területein való együttműködés lehetősé­geit is. Kenneth Rush, az Egyesült Államok külügyminiszter-he­lyettese fogadta a szovjet kül­döttséget, amelynek vezetője Vlagyimir Trapeznyikov aka­démikus, a tudományos és mű­szaki állami bizottság első el­nökhelyettese, és az amerikai küldöttséget Guyford Stever- nek, a nemzeti tudományos alap igazgatójának vezetésé­vel. ' A két ország képviselői a találkozón elhangzott beszé­dükben kiemelték a szovjet— amerikai tudományos és mű­szaki együttműködés fontossá­gát és kifejezték azt a meg­győződésüket. hogy a bizottság teljesíteni fogja az előtte álló feladatokat. Tárgyalások Párizsban a kulisszák mögött Pompidou napról napra... Dobsa János, az MTI tudósí­tója jelenti: A francia belpolitikára to­vábbra is a várakozó hangulat nyomja rá bélyegét. Pompidou elnök napról napra folytatja tárgyalásait a kormánypártok vezetőivel, de még nem isme­retes, hogy az elnök kit bíz majd meg az új kormány meg­alakításával, s kik töltik majd be abban a kulcspozíciókat. Párizsban ugyan számos talál­gatás van erről forgalomban, de a kommentátorok általában; hangsúlyozzák: az elnök még nem döntött véglegesen. A kulisszák mögötti tárgya­lásokon nemcsak a kormányon belüli pozíciókról folynak az alkudozások, hanem arról ’.s, hogy ki legyen a nemzetgyűlés új elnöke. Az UDR továbbra is igényt tart arra, hogy e pozí­ciót UDR-képviselő töltse be, de partnereik — a független köztársaságiak — külön jelöl­tet akarnak állítani. A kiszí- várgó híreit szerint Chaban- Delmas volt miniszterelnök, aki de Gaulle idején több mint tíz évig volt a nemzetgyűlés elnöke, most ismét szeretné átvenni ezt a tisztséget. Az argentínai kommunisták támogatni lógják Campora kormányát Az Argentínai Kommunista Párt támogatni fogja Hector Campora kormányát — jelen­tette be a párt központi bi­zottságának a március 11-i vá­lasztásokkal kapcsolatban köz­zétett nyilatkozata. Várakozásteli csend után „Fehér könyv“ az északír problémáról Sovány ígéret — némi távlattal Patak Károly, az MTI tudósítója jelenti Londonból: Az angol kormány kedden közétette úgynevezett észak- írországi «-fehér könyvét«. A politikai dokumentumot Wil­liam Whitelaw, a tartomány ügyeinek minisztere állította össze különböző ulsteri pártok képviselőivel folytatott ta­nácskozásai után, és délután ismertette az alsóházban. A »fehér könyv« 34 oldalon át azokat az elképzeléseiket taglalja, amelyeket az őszi po­litikai konferencia után egy vitaokmány — a »zöld könyv« '— már szellőztetett, s így ko- ránntaem jelent újdonságot. A dokumentum egyik alap­vétő pontja, hogy Észak-Íror­szág továbbra is Nagy-Britan- nia része marad. Az angol kormány a helyi szervek fölé rendeli észak-írországi ügyek­ben illetékes miniszterét. Az 1972 márciusában felosz­latott helyi parlament átala­kul: nyolcvan tagja lesz, de a képviselőket a régi rendszer­től eltérően — amely a pro­testáns lakosságnak az ará­nyát is meghaladó képvisele­tet adott — ezután úgyneve­zett arányos képviseleti rend­szer alapján választják meg (Ez kedvez a kisebbségi pár­toknak, így a katolikusoknak is.) A választásokat — ígéri a »fehér .könvy« — nemsokára megrendezik. Az új tartományi gyűlés mettett kormánybizottságok egész rendszerét építik ki az ígéret szerint — azért, hogy a kisebbségben lévő katolikus lakosság az eddiginél több szót kapjon. Írország újraegyesítésének gondolatát az a sovány ígéret jelenti, hogy összehívják észak és dél képviselőinek konzulta­tív tanácskozását. S ezen — mint írja — kiderül, fölállít­hatnak-e egy »ö&sz-írországi« tanácsot, amely egyeztethetné a különböző fejlesztési terve­ket. A »fehér könyv« egyébként az angol parlamenti szokások szerint a kormány állásfogla­lását és céljait tartalmazó do­kumentum, gyakran a készülő törvények előfutára, amelyen azonban még lehet változtatni. Ebben az esetben azt a célt szolgálja, hogy a súlyos konf­liktust, a majdnem négy év óta tartó belháborút okozó ré­gi kormányzati rendszer he­lyére újat építsen ki, amely bizonyos engedményeket ad a katolikus kisebbség számára. . A könyv roegiélenését Észak -1 rországban hétfő óta csend előzte meg. Az ír Köz­társasági Hadsereg (IRA) ide­iglenes szárnyához közel álló források szerint a szervezet úgy döntött: ideiglenesen be­szünteti fegyveres akcióit. (Ugyanakkor a dublini köztár­sasági sajtóiroda alaptalannak minősítette ezt a hírt, és ha­sonló cáfolatot adtak ki Bel­fastban is.) Az egymásnak ellentmondó hírek ellenére a hétfői nap — hosszú hónapok óta — a»teg- eseménybelienebb« volt. * * * A szélsőséges észak-írorszá­gi szervezetek akcióitól tartva kedden délelőtt Londonban nagy igazoltatások folytak a középületek — közöttük a ki­rályi palota, a parlament és a rendőrség főhadiszállása — környékén. A dokumentum rámutat: az argentin kommunisták támo- gajták Campora leendő kor­mánya programjának azokat a pontjait, amelyek a munkások és alkalmazottak fizetéseme­lését, a bankok államosítását, a megtorló törvények eltörlé­sét, a politikai foglyokra vo­natkozó amnesztiát, a Kubá­val, a VDK-val és a KNDK- -al való diplomáciai kapcsola­tok fölvételét irányozzák elő. Podprnij Finnországba utazik Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének elnöke, április ele­jén Finnországba érkezik, hogy részt vegyen a szovjet— finn barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segítségnyújtá­si , szerződés aláírásának 25. évfordulójával kapcsolatos ün­nepségeken. A sáovjet államférfi Urho j Kekkonen finn köztársasági j elnök meghívásának tesz ele- I get. (MTI) Katonák két tűz között Miután a török nagy nem­zetgyűlés e hét eleji ülése sem hozott fordulatot a köz- társasági elnök megválasztá­sa körüli huzavonában, ma — a hírek szerint — ismét ösz- 6zeülnek a török honatyák. Pedig a hadsereg vezérkari főnöke már hétfőn választás elé állította őket: vagy ered­ményes lesz a szavazás, vagy döntsenek arról, hogy meg­hosszabbítják a jelenlegi el­nök, Cevdet Sunay megbíza- ■ tását. (Ehhez alkotmánymó­dosításra lenne szükség!) S most hét meddő próbálkozás után — a nyolcadik' előtt — ugyanott van a törvényhozó testület, ahol a múlt hét ele­jén. Sőt, e furcsa patthelyzet­ből kivezető út megtalálásá­nak reménye nélkül. Már maga az a tény, hogy a vezérkari főnök ilyen üze-' neteket intéz a parlamenthez, mutatja e lomha kisázsiai or­szág belpolitikai életének visszásságait. Egyrészt a klasszikus polgári demokrácia eszközeit felvonultatva foly­nak a különböző pártok vá­lasztási manőverezgetései, másrészt a rendkívüli állapot ürügyén megszólaló katonai vezetők diktálják a belpoli­tika lényeges lépéseit. Az elnökválasztással kap­csolatban ugyan hírzárlatot rendeltek el a török hatósá­gok, így a kulisszák mögött folyó egyezkedésekről több a sejtés, mint a világos kép, bi­zonyos jelekből mégis sok mindenre következtethetünk. Az már nem is újság, hogy újabb politikai válság bontakozott ki, mert két év óta szinte állandónak tekint­hető a Török Köztársaság belpolitikai krízise. S ennek egyes jelentéktelen állomásait is csupán a török haderő be­avatkozási kísérletei jelzik. 1971 márciusában a katonák távolították el a miniszterel­nöki székből Demirelt,. akinek pártja — a parlamenti több­séggel rendelkező török Igaz- ságpárt — a hagyományos, éti. dekszférájú török nagytőke és a földesurak érdekeit kép­viselte. Tömegbázisa viszont — tekintve a politikailag éretlen, nyomorgó és kiszol­gáltatott paraszti tömegeket (a lakosságnak még ma is több mint fele analfabéta), amelyek szellemi tekintetben a reakciós. mohafnedán pap­ság befolyása alatt állnak — máig is a legszélesebbnek tekinthet. S bár Demireí kor­mánya — természetesen a hadsereg vezérkarának jóvá-, hagyásával — a hatvanas évek végétől kezdve a koráb­bi kormányokénál sokkal realisztikusabb külpolitikát alakított ki (az Atlanti Blokk iránti »feltétlen ' hűséget«' hangoztatva még az egyol­dalú amerikai kötöttségeken is lazítani tudott), képtelen-, nek bizonyult akár csak ele­mi reformok végrehajtására is. Így végül a hadsereg, amely — bár ellentmondásos formában — továbbra is őrzi Kemal pasa liberális haladó hagyományait, avatkozott be WOUNDED KNEE Elutasították a hárompontos »csomagtervet“ A háromhetes sztrájk finise Megindult a francia légi forgalom A kormány „kísérlete“ kudarcot vallott járatainak osak a fele indult A dél-dakotai Wounded Knee városkát megszállva tar­tó sziú índ’ánok vezetői eluta­sították a szövetségi kormány képviselőjének hárompontos csomagtervét, amely bár tár­gyalásokat ígér, lényegében megadásra szólította föl a re­zervátum nyomorúságos kö­rülményei ellen tiltakozó in­diánokat. Vagy elfogadják követelésein­ket, vagy ha’ nem »úgy fogunk védekezni, mint ahogyan az törvényen kívül helyezett nép­hez illik« — mondotta az in; ci iá n/frk saóvivöje. Tegnap ismét megindult a légi forgalom Franciaország­ban. A forgalom katonai irá­nyítását hétfőn éjfélkor meg­szüntették, s a repülőtereken kedden reggel nyolc órakor már munkába álltak az irá­nyító személyzet első csoport­jai. A CFTC-hez tartozó sztrájkotok is úgy döntöttek hétfő éjjel tartott közgyűlésü­kön, hogy ismét munkába áll­nak, illetve egyelőre fölfüg­gesztik a sztrájkot, remélve, i hogy a közlekedésügyi mi­niszterrel folytatandó tárgya­lásukon a miniszter fontolóra veszi majd követeléseik tel­jesítését. Kedden azonban még nem normalizálódhat teljesen a helyzet. Az Air France közöl­te: előbb csak nagy- és közép­távolságú járatait indítja, vagyis elsősorban a tengeren­túli járatait. Szokásos európai meg kedden, a következő két- három napon azonban fokoza­tosan megindítják a többi já­ratot is. (Budapest és Prága felé már kedden elindult a menetrendszerű Air France- gép.) A CGT. a CFDT és a FO — vagyis azok a szakszervezetek, amelyek nem csatlakoztak an­nak idején a sztrájkhoz, s rá­mutattak a CFTC által kirob­bant sztrájkmozgalom kalan­dor jellegére — most közzé­tett közös nyilatkozatukban hangsúlyozzák: kudarcba ful­ladt a kormánynak az a kísér­lete, hogy katonai személyzet­tel helyettesítse a légi forgalom irányítóit. A légiforgalmi irá­nyítóknak pedig felelősségtel­jes és hatékony akciókkal kell harcolniuk követelésein­kért. Ennek feltétele az, hogy most újból megkezdjék a munkát. El kell érni azt is, hogy a miniszter ne sújtsa fegyelmi büntetéssel a sztrájk részve­vőit — hangzik a szakszerve­zeti állásfoglalás. A CGT egy korábbi nyilat­kozatában rámutatott arra is, a légi forgalom megbénulásá­nak — amely mintegy 200 mil­lió frankra becsülhető kárt okozott — fő oka nem a sztrájk volt. A személyzet je­lentős része ugyanis hajlandó lett volna végezni a munkát, I a kormánynak az a kísérlete j viszont, hogy a gyakorlatban is kipróbálja a hadügyminisz­tériumban már korábban ki­dolgozott »Clement Marót« fe­dőnevű tervet, kirobbantotta a sztrájkot E terv célja az, hogy »rendkívüli esetekben« katonai személyzettel biztosítsák a pol­gári légi forgalom lebonyolítá­sát. (MTI) ♦ ennek szellemében a belpoli­tikái élet menetébe. A hadsereg által két éve követelt reformokat viszont az egymást követő török kormányok képtelenek voltak megvalósí­tani, Egyrészt mert az Igazság Párt továbbra is megőrizte tömegbázisát, (s ennek követ­keztében politikai erejét), másrészt mert a vezérkar kö­vetelve a »törvény és rend« politikájának megvalósítá­sát, óvakodott a nyílt katonai diktatúra bevezetésétől. Ép­pen azért, mert nem volt mö­götte hathatós népi erő, s a törvényhozásban részt vevő pártok soraiban sem talált megfelelő politika! támogató­ra. Sőt az elnyomóapparátus belső erőviszonyai következ­tében a reformprogram js el­torzult a gya’.wrlatban, s az ultrabalos Amerika-eltenes csoportok szétszórt akcióit ürügyül felhasználva a ko­rábbinál súlyosabb nyomás ■nehezedett a török politikai élet leghaladóbb csoportjaira. (Lásd: a Török Munkapárt vezetőinek bebörtönzése, diá­kok és, haladó értelmiségiek ellen indított perek stb. Egyes adatok szerint ezernél több a bebörtönzöttek száma s még ennél is több a folya­matban lévő politikai pere­ké!) Ennek a több mint egyéves kotkzaknák látványos meg­nyilvánulása volt Ferit Melen — volt hadügyminiszter — tavaly májusi kormányalakí­tása. Meten élvezte ugyanis a vezérkar bizalmát, a kabinet­ben helyet foglaló Igazság­párti . miniszterek viszont meghiúsították még legeny­hébb reform javaslatait is. És mivel a vezérkar nem tudta elszánni magát bátrabb lé­pésire — a hatalomátvételre — a haladóbb jelszava re­formpolitika is zsákutcába került A vezérkar élén he­lvet foglaló érdekcsoport- kénrt*élők ugrani« kordában tartják a kisebb naneú tisz­tek radikálisabb és plebejus! módon értelmezett reformtö­rekvéseit, s a kapitalista Nvu- gat-Európát tekintve mintá­nak az uralkodó körök tet- fizésnyUvánításától kísérve próbá'taik eddig előbbre lép­ni. S kiéleződött a viszony a teli éten tosebb polgári el­lenzéki párt soraiban is, a Köztársasági Néppártban. E politikai csoportosulás ve­zető egyénisége ugyan a tö­rök politika »nagy őrért e«, Inönü volt (csaknem 50 éven át), s a radikálisabb fiatalok­kal élre törő Eeevit bírálata lényegében kettészakította a pártot. Ez az. összeütközés ve­zette be tulajdonképpen a je­lenleg is tarkó válságot, mi­kor a Melén-kabinet lemon­dott. Eleikor lénett közbe a hadisereg vezérkara: helyén tartotta a tömegbázis és a pártok támogatását nélkülöző minisztert — még egy tehe­tőséget adva, hogy megvaló­sítsák a tervezett reformokat. E korlátozott reform elképze­léseknek azonban túlzottan baloldali volt a Néppárt ha­ladóbb sízárnva. míg az Teaz- ságpárt az 1971-es megbukta­tás miatt nem lehetett hű és támogató partnere. Ebben a helyzetben érke­zett el Cevdet Sunay köztár­sasági elnök megbízatásának vége, s dönténd kell az állam legfőbb vezetőjének személyé­ről. A hadsereg jelöltje Gur- ler (volt vezérkari főnök, akinek legádázabb ellenféea nemzetgyűlési és szenátusi többséggel rendelkező Igazság Párt vezetője. Demirel (a volt miniszterelnök). Vagy talán az Igazság Párt és a Köztársasági Néppárt között m 'gis létrejön az egyetértés, hogy két évvel meg kell hosszabbítani a je­lentesd elnök man dátumát? Akikor pedig csak elodázzák a lényegi döntést. Kurucz Fercno (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents