Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-10 / 34. szám
Kamsúáf 1973.11.10. JT A SOMOGYI NÉPLAP MELLÉKLETE A város kasszája Csaknem ötvenöt millió adókból Fontos a pontosság — Hogyan kerülhető el a „zaklatás“ Interpellál a tanácstag, bejelentést tesz valamelyik kaposvári, s azt kéri, hogy ezt, azt építsenek, javítsanak meg. A kérések általában jogosak, azonban a teljesítésük attól függ, vajon mennyi pénze van a városi tanácsnak. Ezért fontos, hogy minden pénzösszeg befolyik-e a kasszába azokon a csatornákon, amelyek meg— Nagyon nemes célokra. Megemlíteném, hogy többek között ebből fedezi a tanácsi intézmények fenntartását. Ez a négy bölcsődét, az öregek két napközi otthonát, az anyatejgyűjtő-állomást, a tizenhét óvodát, a tizenegy általános iskolát, a két gimnáziumot, a középiskolákat (közgazdasági, kereskedelmi, egészségügyi), a zene-, a gyorsíró iskolát, a két gyors bejelentés. Hiába adja el valaki például a kocsiját, ha nem jelenti be, továbbra is tőle kérjük az adót! A kisiparosoknál előfordul, hogy a magánosoknak végzett munkát nem vezetik be a pénztárkönyvbe, ez pedig már pénzügyi szabálysértésnek számit, s ha kiderül, bírságot rovunk ki, progresszíven adózfríft 0 cfüteráromra r Ovodatervek a csomagban Mindig örömmel adtunk hírt arról, hogy régi óvodákat bővítettek, helyiségeket alakították át. új óvodát építettek. A városban élő családok elsősorban azért kísérik nagy figyelemmel az ilyen híradásokat, mert egyre több gyermeknek szeretnének óvodai helyet szerezni. S ezért még áldozatra is képesek. Ezt jól mutatja az a mozgalom, amelyet a húskombinát szocialista brigádjai indítottak el. Most már azonban egyre jobban arra is kíváncsiak az emberek, hogy mikor kezdik el építeni az új óvodát. A centenárium programja szerint az ősszel avatják fel. Ügynevezett hernádi gyöngypanel elemekből építi majd fel a költségvetési üzem. A tervek éppen a közelmúltban készültek el, s ebből az alkalomból a Somogyterv dolgozói nevében levelet írt Szigetvári György igazgató Rostás Károly tanácselnöknek. Ebben bejelentette, hogy jaKészülnek az új utca- és számtáblák alapozzák a költségvetést. Harangozó Jánossal, a városi tanács pénzügyi osztályvezetőjével az adókról, azok fel- használásáról beszélgettünk. — Az adóknak igen fontos szerepük van az állami feladatok teljesítéséhez szükséges pénzügyi fedezetek biztosításában. Adórendszerünk hármas tagoltságú. — Ez mit jelent? — A vállalatok, a szövetkezetek és a lakosság fizet különféle adókat. Vegyük talán először a válltalaboíkat, ktsz-eket, áfész-ékiet. ök illetményadót, esziközűekötésii járulékot, városfejlesztési hozzájárulást fizetnek. Kaposvár ebből a megyei tanács pénzügyi osztálya által készített terv alapján részesedik. A részesedés kulcsa vállalatonként más és más. A termelőszövetkezetek jövedelem-, föld-, gépjárműadót, városfejlesztési, hozzájárulást fizetnek. Ez teljesen a város kasszájába folyik be. A vállalatok és a szövetkezetek adója tavaly 46 millió forintot tett ki, s ez a város költségvetési bevételének csaknem a fele. — Mennyi adót fizet a lakosság egy évben? — Tavaly 8 900 000 forintot. I Ez mindössze tíz százaléka a tanács költségvetési bevételeinek, tehát a nagyobb terhet a vállalatok viselik. Az iparosítás egyébként így hat visz- sza a város fejlődésére. A tanácsnak ezenkívül vannak úgynevezett működési bevételei. A saját intézmények 23 millióval gyarapították a város kasszáját 1972-ben, a felsőbb tanácsi hozzájárulás pedig 19 millió volt. Ennyiből gazdálkodhat a város. — Milyen adókat fizetnek a kaposváriak? — Általános jövedelemadót, a mezőgazdasági lakosság jövedelemadót, azután van ház-, bor-, forgalmi-, gépjárműadó, honvédelmi, községfejlesztési hozzájárulás, mezőőri járulék. Körülbelül tizenháromezren adóznak a megyeszékhelyen. — Mire fordítja a város a pénzünket? Száz éve történt Állandó Ezzel a címmel számol be a Somogy című hetilap 1873 februárjában megjelent száma a városi színház építésének tervéről. Roboz István, a lap főszerkesztője cikkében örömmel üdvözli a tervet, mely ha megvalósul, végre háza lesz a magyar szónak Somogybán is. »Valóra válik minden művelt ember vágya: Kaposvárott állandó színházat emelni« — úja Roboz István. A színház építése nagy jelentőségű: «H.indenki tudja, mit te z az alapkövét tenni olyan háznak, amelyben nyelvünket zengik, művelik.« Az írásból azonban kitűnik, hogy Roboz István — bármennyire lelikesül is a kultúkollégiumot, a tizenhárom fiókkönyvtárat, a tizenhét általános, nyolc gyermekorvosi körzetet jelenti. Ezenkívül szociális segélyeket is utalunk ki az így befolyt összegekből. — Rendesen fizetnek-e a város lakói? — Az utóbbi években javult a lakosság adófizetési morálja. Az adózók 90 százaléka pontosan, minden felszólítás nélkül fizet, 7 százaléka csak felszólításra. Mintegy 3 százalék nem tesz eleget kötelezettségének, s így letiltást, zálogolást kell alkalmazni velük szemben. Az emberek két részletben fizethetik az adót pótlékmentesen. Az első félévit március 15-ig, a második félévit szeptember 15-ig kell befizetni. Minden adót lehet részletekben fizetni, ha szociális szempontból indokolt, s ezt az adózó illetékmentesen írásban kéri a pénzügyi osztálytól. Ez az új gépjárműadó fizetésére is vonatkozik. Aki viszont nem fizeti pontosan a részleteket a hónap tizenötödik napjáig, annak megszűnik ez a kedvezménye, sőt pótlékkal fizeti tovább az adót. A pénzügyi osztály persze azt kéri, hogy a munka csökkentése végett — aki tudja — két részletben fizesse az adót. Hiszen még így is 28 000 ügyirat elintézése, 29 000 adótétel könyvelése hárult ránk tavaly. — Hogyan kerülhetik el az emberek a felszólítást? — Egy-két jó tanács. Lényeges a pontos név, lakcím, a törzsszám feltüntetése a csekkeken, mert ennek elmaradása miatt sok embert kell zaklatni. Ha valaki adóköteles ingatlanra, gépkocsira tesz szert, vagy ilyen tevékenységet kezd, ugyancsak fontos a tatunk. A borral kapcsolatban azt kérjük, hogy a tárolás helyét is jelentsék a pénzügyi osztálynak. Akiknek nem terem több ötszáz liternél, nem automatikusan jár az átalány, az ő esetükben is mi állapítjuk meg. A pénzügyi osztály arra törekszik, hogy jó kapcsolatot alakítson ki a város lakóival. Ennek alapja azonban, hogy az adózók pontosan tegyenek eleget kötelezettségüknek. U G. nuár 31-én kinek-kinek csomagban elküldték a szocialista brigádok mozgalmának eredményeként létesülő óvoda terveit megvalósításra. A két- i kéziektől azt várják, hogy minél előbb valósuljon meg, ami most még pauszpapíron van. A Somogyterv, azaz a Tanácsi Tervező Vállalat eddig az elektroncsőgyár óvodáját, valamint a szocialista brigádok óvodáját tervezte meg társadalmi munkában. E felajánlott munka értéke mintegy 143 000 forint. 100 éves Kaposvár A város kiállítása Javában dolgoznak az építők, és már a befejezés előtt állnak az átalakítási munkálatok a Rippl-Rónai Múzeum Latinca-termében. A kiállításra alkalmas területet jelentős mértékben növelitek, így a centenáriumi és az ezt követő munkásmozgalmi kiállításnak méltó helyet biztosítanak a Latinca utcai kiáliítóteiremben. Dr. Bakay Kornél, a Somogy megyei Múzeumok igazgatója elmondta, hogy a centenáriumi kiállítást előkészítő bizottságot alakítottak. Az ülésen, melyen a város üzemeinek, ipari létesítményeinek a vezetői, a kulturális intézmények irányítói vettek részt, felajánlást tettek a gazdasági vezetők a centenáriumi kiállítás anyagi támogatására. Ezt az akciót a városi pártbizottság irányítja. A kulturális intézmények elsősorban dokumentációkkal segítik a kiállítás rendezőit, hogy minél gazdagabb anyag kerülhessen a közönség elé. Az előkészítő bizottság javaslatára született meg az elhatározás, hogy felhívják a város lakosainak figyelmét a tulajdonukban levő értékes, sokatmondó anyag — képzőművészeti alkotás, ipartörténeti és egyéb tárgy, írásos emlékek — bejelentésére, melyet a kiállítás idejére kölcsönadnának. A város polgárai a Rippl- Rónai múzeumban február 20-ig jelenthetik be, hogy milyen fontos, kiállításra alkalmas anyag birtokában vannak. s hozzájárulnak a centenáriumi kiállítás jelentőségének emeléséhez. A költségvetési üzem csaknem háromezer darabot fest. A városi tanács a centenárium tiszteletére cserélteti ki a megkopott táblákat. Ahogy a költségvetési üzemben elmondták a toponári és a kapóstüredi városrészben cserélik ki a legtöbb számtáblát. ARCOK — HAGYOMÁNYOK Vaszary János (1867—1939) Tizenöt éves korában hagyta él szülővárosát, kitörve a sokgyermekes pedaigóguscsailád szegénységéből. Kaposvártól Kolozsvárig meg sem állt. Tizennyolc évesen Székely Bertalan tanítványa a Mintarajz- tanodában. Az iskolás feladatokat nehezen tűrte. 1887-ben beiratkozott ugyan a müncheni Akadémiára, de a városban tartózkodó Hollósy Simon sza- badiskolájának hatása alá került. Nyugtalansága — és a hercegprímás nagybácsi, Va- szary Kolos támogatása — hatására megjárta Párizst és Rómát is a következő években. A kilencvenes években hazatért, de az első adandó alkalommal újra útnak indult, vissza Párizsba, majd hosszabb időre Spanyolországba. Később is, egész életében szüntelenül járta Európát. A fiatal festő az akadémiai képzés mellett a szecesszió, impresszionizmus, posztimpresszionizmus bűvkörében ér. lelődött. Nem állt meg sehol: megismerte, megtanulta mindazt, ami az európai mestereKözművesítés a Kalinyin városrészben színház Kaposváron ra házának építéséért — nem tudja megjegyzés nélkül hagyni azt a tényt, hogy a lap már régebben sokszor szóvá tette ugyanezt. De a megyei -►journalisták« hangja pusztába kiáltott szó maradt. A színház építésének gondolata is olyan helyen és olyan körülmények között vetődött fel, ami jellemző volt a városra; «Az utolsó városházi vigalom alkalmával az ebédlőben felköszöntést mondott Bárány polgármester úr.« Itt hangzott el a nevezetes bejelentés: «Nem is kell mondanunk, hogy a jelenlevők általános tetszéssel fogadták az indítványt, s hogy ne csak szóban nyilatkoztassák a részvét, hanem tettekben is, azonnal aláírtak 3—4000 forintot, kiváló örömmel hozván ezt az áldozatot a nemzetiség oltárára.« A cikkíró a nem sokkal előtte megalakult rendezett tanács vezetőinek és tagjainak hiúságára apellál, amikor ezt írja: «A kaposvári rendezett tanács jobban nem is vésheti ércbe a nevét, mintha hivataloskodása elején oly emléket örökít meg, melyet nemzet magáénak vall.« A színház építése tehát — ha egy »városházi vigalom» alkalmával határoztatott is el. de megindult. Hozzájárulva a város kultúrálódásához. El is készült — harminc- nyolc év múlva ... k. M. Tegnap kezdte meg Kaposváron, a Honvéd utcában épülő 276 lakáshoz szükséges közművesítést a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. kiét foglalkoztatta. Miközben Toulosue-Lautrec, Gauguin, Bonnard, Carriére, Ludwig von Hofmann műtermi problémáival viaskodott, gobelineket is tervezett és nem szakadt el a magyar festészet hagyományaitól. Egészséges, kemény munkáit végző parasztokat ábrázoló képeit is láthatjuk ebből az időből. Közülük nem egy somogyi élményt tűk. röz, mint például a »Somogyi legény lovakkal«. A hagyomány szerint a «Szolgalegény« robusztus alakjának modellje balatongyöröki parasztember volt. Komor, megrázó képeket örököltünk tőle Szerbia harctereiről. Azután váratlanul egy sor könnyed, franciás csendéletet festett és megtanulta azt a stílust, amelynél haláláig kitartott. Ecsetét tökéletesen használta, de a látvány szép- ságfénél maradt, és nem töprengett, nem filozofált. Korának minden haladó irányz,altéban otthonos volt, örömmel és sokat festett. Szüntelenül Párizs vonzásában élt. Miközben ecsetje megállapodott a tájaik, csendéletek derűs színeinél, közéleti magatartása erjesztő erővé vált a magyar művészetben. A Műcsarnok állandó kiállítója lett, komoly hazai és nemzetközi sikereket aratott, és közben lazító erejű cikkeket írt. Űj nemzedékék tanítója, szervezője is volt. Aki addig nem csatlakozott semmiféle közös célkitűzéshez, kötött programhoz, 1924-ben a Képzőművészek új Társasága szervezetének egyik alapítója volt. Az egyesület elnöke Rippl-Rónai, alelnöke Vaszary János. Szellemi vezér a Szinyei Társaságban, majd az Űj Művészek Egyesületében. Rippl-Rónai művészetének lelkes propagá- tora. Elveiért harcolt, véleményét nyilvánosan kimondta. Franciás kultúráltsága, szellemi mozgékonysága a növekvő német befolyás ellen fordította. 1920-ban Lyka Károly került a Képzőművészeti Főiskola élére, és meghívta tanárnak Vaszaryt, valamint Csókot. A két mester tanítványainak nagy része a modern törekvések méltó folytatója lett. A hivatalos irányítással azonban szembe kerültek: a növendékek képei kiríttak a Műcsarnokban rendezett szolid kiállításon. 1932-ben a két mestert eltávolították, tanítványaik szétszéleditek. Nem maradtak monumentális alkotásai, de tájékozottságával, információéhségével, örök nyugtalanságával, tagadhatatlan huszadik századi voltával pályája ellentmondásossága elleniére is máig példa lehet a magyar művészeti életben a Kaposvárról indult művész. Fiola Pál
