Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-10 / 34. szám
DÖNTÉS ÉS FELELŐSSÉG T öbb mint huszonhét év telt él hazánk felszabadulása óta. Gazdasága korábban soha nem látott gyors fejlődésnek indult Ez a gazdasági fejlődés azonban nem öncél. A szocialista forradalom, melyben a munkásosztály kezébe kerül a hatalom, az egész dolgozó nép érdekeit képviseli Ez a képviselet és cél a szocializmus gazdasági alaptörvényében fogalmazódik meg: a szocializmus célja az egész társadalom állandóan növekvő szükségleteinek lehető legteljesebb kielégítése, az életszínvonal lehető legnagyobb mértékű emelése, és a társadalom valamennyi tagjának minden irányú -fejlődésének elősegítése. A Magyar Szocialista Munkáspárt, amely ennek a fejlődésnek vezető ereje, következetes politikával valósít- ‘a meg egész népünket érintő terveit Minden tevékenység, amelyet gazdasági síkon végzünk, politikai céljaink elérésének eszköze. Nemcsak a politika hat a gazdaságra, hanem fordítva is. Az MSZMP Központi bizottsága az 1972. novemberi ülésén kiemelte: minden gazdasági vezető számoljon gazdasági döntésének politikai hatásával, és minden politikai vezető számoljon azzal, hogy politikai döntéseinek gazdasági kihatásai is lesznek. Ennek az egységnek a szellemében vizsgáljuk szocialista társadalmiunk fejlődését munkánk eredményeit és a feladatok megoldása során előforduló hibákat A párt X. kongresszusa meghatározta társadalmunk további fejlődésének fő irányvonalát, és az MS ZMP KB novemberi ülése megerősítette ezt A IV. ötéves terv megkezdése óta két év telt el. A Központi Statisztikai Hivatal közleményének megjelenése ismerteti azt az utat, amelyet megtettünk, a számok és eredmények tükrében azonban a következő időszak feladatait is látnunk kell. Közismert, hogy hazánkban a népgazdaság fejlődési üteme 1968 óta valamelyest meggyorsult és egyenletesebbé vált, bár az elmúlt időszak utolsó évében, mérséklődött Azonban a kedvező fejlődés arra is utal, hogy népgazdaságunk egyensúlyi helyzetét a további fejlődés érdekében föltétlenül szilárdítani kell. A fejlődés fontos eleme a gazdaság hatékonyságának a növekedése. Ebben nagy szerep jut a népgazdasági szerkezet alakulásának és a munkatermelékenység emelkedésének. A központi fejlesztési programok a szerkezet változásában segítenek. Ebben az évben öt nagy beruházás indul meg. Tavaly a munkatermelékenység az ipar területén 6,5 százalékkal emelkedett. Ezt a növekedési ütemet meg kell tartani, illetve a munka- és üzemszervezés továbbfejlesztésével gyorsítani. H a a beruházásokat vizsgáljuk, akkor fejlődést tapasztalunk, ugyanis az 1971. évinél kisebb mértékben emelkedett a befejezetlen beruházások aránya. További fejlődésünk érdekében a beruházásokat szorosan kézben kell tartani, és minden szinten növelni kell a döntési felelősséget. Javítani kell a műszaki előkészítést és a naturális, valamint a pénzügyi fedezet összehangolását. A reáljövedelmek tavaly 3,5 százalékkal növekedtek. A jövedelmek növekedése szempontjából kiemelkedő az állami ipar munkásainak és művezetőinek tervezett jövedelememelkedése az MSZMP KB 1972 novemberi határozata nyomán. Szocialista építőmunkánkat a tervszerűség határozzA meg Ez tükröződik országunk fejlődésében még akkor is, ha ezt különböző folyamatok vagy tényezők kedvezőtlenül befolyásolják, például a tőkés külkereskedelmi arányok alakulása, eltérő keresleti és kínálati viszonyok, megalapozatlan gazdasági döntések. Hogyan kell elősegíteni közös céljaink elérését a politikai munkában? A gazdasági munka politikai hatásának rendszeres elemzésével, azután az agitációs és propagált- damunkában a gazdasági feladatok politikai jelentőségének széles körű megismertetésével, és olyan politikai közhangulat kialakításával, amely céljaink elérését segíti. Több esetben az agitációs és propagandamunka hiányosságai gátolják egyes feladatok megfelelő megoldását. A párt- szervezeteknek kell elvégezniük ezt a munkát a saját területükön, ez azonban csak akkor lehetséges, ha értik a feladatokat és adott esetben az önálló véleményük is helyes. Fontos, hogy ne várjanak mindig »•mankót'« az agitációs munkához. Amikor a pártszervezetek több önállóságot kapnak, ez nemcsak a döntések önállóságát jelenti, hanem a megnövekedett felelősséget is. Ehhez a munkához nyújt segítséget a pártlskolai továbbképzés. A megyében évenként mintegy 150—200 pártvezető- 'égj tag kap m? "'telelő elö- kér)7?‘t'éget murik Mához. Ez erősíti a pártta-'ok politikai szilárdsérí t. önállóvá "'át, segíti a? a'apezervo—'t: munka siínv'r.a! árak eme' "óit. T ea-’al ni cél’aink elérése nemcsak politikai és gazdasági feladat. E munkát szoros egységben, reális munkamegosztás alapján lehet és kell elvégezni. Ez a cselekvési és politikai egység jövőnk, a szocializmus teljes fölépítésének záloga. Herke Miklós A tartalmasabb munka feltételei A gazdasági vezetés segítségével lehet előbbre lépni — Képzési és továbbképzési gondok a Siófoki Kőolajvezeték Vállalatnál Egymillió kilogramm primőráru napenergiából A Mecsek—Duna—Dráva határolta “-meleg« háromszögben — hazánk legdélibb vidékén — megkezdődött a fóliavarosok kialakítása. A természet ritka ajándéka a mostani szokatlanul enyhe időjárás és a napi hat-hét órás napsütés. Ha az időjárás kedvezően alakul és továbbra is elegendő napfény lesz, akkor április elején már szedésre érnek a fólia alatt hajtatott első primőrök. Baranyában egyre terjed az alig tízesztendős múltra visz- szatekintő fóliás zöldségtermelés. Az idei tavaszon csaknem félmillió négyzetméternyi területen alkalmazzák már az úgynevezett napenergiái haj- tatást. Áprilistól júniusig minden eddiginél nagyobb mennyiségű primőrárut termelnek napenergiával a Mecsek—Duna— Dráva háromszög fóliás kertészetei. Az előzetes számítás szerint legalább egymillió kilogramm vitamindús zöldáru kerül innen a hazai és a külföldi fogyasztókhoz. A primőrök több mint nyolcvan százalékára szerződést kötöttek az üzemek a BARANYAMÉK- kel, amely — többek között — 1,3 millió fej salátát, 1,4 millió darab paprikát, 270 ezer kilogramm paradicsomot és 180 ezer kilogramm uborkát szállít a tavasz folyamán a mecseki iparvidékre, Budapestre és az ország más városaiba. A műit év eredményeit értékelték, s az idei fiéladaito- kait határozták meg tegnapi tanácskozásukon a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat szocialista brigádvezetői. Tavaly az ország csaknem rmnden megyéjében dolgozó 95 brigádból 71 nyerte el a megtisztelő címet. A tanácskozásom — amelyen részi vetít ár. Szerényt János, a Szakszervezetek Megyei Ta •rácsának titkára is — Aján Gergely skb-titkár hangsúlyozta: a vállalat gazdasági vezetőinek az eddiginél sokkal jobban kell segíteniük a brigádok célkitűzéseinek megvalósításait. A velük való foglalkozás a gazdasági irányító munka szerves része. Ezt nem íélkülözhetik sem a feladatok meghatározásakor, sem a teljesítés időszakában. A tartalmasabb vállalást)/ negtételénél elsősorban a vá' atat előtt álló féladaitokbó kell kiindulni, ez az eddigiek léi jobb tájékozódást és tá akoztatást is kíván. Schneid- ler János brigádvezető mondta el a tanácskozásom: reális vállalást csak akkor lehet várni a brigádoktól, ha megismertetik őket a munkájukkal kapcsolatos gazdasági mutatókkal. Ma azonban a legtöbb helyen iám tudják mérni a haté- onyságot, mert nem ismerik tzokal a költségeket, amelyek ezit befolyásolják. A tapasztalatok szerint a szocialista címéint küzdő brigádok aktívan dolgoznak a vállalat minden részlegében. A 63 üzemegységben dolgozó közösségek szánté az ország minden területén jó kapcsolatét alakítottak ki a helyi iskolákkal, óvodákkal, kulturális intézményekkel, és segítették jéljaik megvalósításált. ön- ,sérti; vállaltak rést például az álfaldi tanya iskolák villamosításában, tettekkel válaszoltak valaraana^i oms-Tág/ME felhívásra. Fecser Péter igaagatóhelyet- tes beszámolójában mondta: »A vállalat vezetősége a jövőben fokozottabb figyelemmel kíséri a brigádok tevékenyséAmikor a szocialista munkaverseny társadalmi szerepéről, funkciójáról beszélünk, elsősorban gazdasági jelentőségét szoktuk emlegetni. A mun- .caverseny azonban nemcsak gazdasági, hanem fontos politikai megnyilvánulás is. Nem túlzás azt mondani, hogy a versenyben való aktív részvétel kifejezi a dolgozóknak, a termelőszövetkezeti tagoknak a szocializmus iránti tudatos kötelezettségvállalását is. A szocialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom ma már több termelőszövetkezetben átfogja a termelés számos területét, örvendetes tény, hogy termelőszövetkezeteinkben egyre népszerűbbé válik és mind szélesebb körben terjed a mozgalom. Szocialista brigádok a termelőszövetkezetekben 53 brigád Az észak-somogyi területi szövetséghez tartozó termelő- szöve-kezetekben hagyományai vannak a szocialista bri- gádmozgalomnak. Az első szocialista címért küzdő brigádok többek között a marcali Vörös Csillag, a böhönyei Szabadság, a balatonszabadi November 7., a héthelyi Aranykalász termelőszövetkezetben alakulták meg ezelőtt tíz-tizenöt éve. A területi szövetség létrejöttekor összesen kilenc szocialista brigád dolgozott az észak-somogyi termelőszövetkezetekben. A szövet- ségneh-** kormányhatározat is utal erre — fontos feladata a termelőszövetkezeti munka- versenyek, ezen belül a szocialista brigádok szervezésének segítese, a mozgalom ksszélesitése, a munkaversenyek koordinálása. Ennek a feladatnak igyekezett eleget tenni a szövetség termelésfejlesztési és munka verseny-bizottsága, amikor kidolgozta és ajánlás céljából megküldte a termelőszövetkezeteknek a különböző versenyformák bevezetésére tett javaslatait és irányelveit. Az észak-somogyi termelőszövetkezetek egy részében a termelőszövetkezeti pártszervezetek segítségével elérték, hogy jelenleg már 53 szocialista, illetve e címért versenyző brigád dolgozik, 995 fővel. Az 53 brigád közül 13 a növénytermelésben, 9 a kertészetben, 17 az állattenyésztésben, 7 a takarmáhyüzemben, 6 a szerelő- és gépműhelyekben, és egy brigád a számviteli munkábafi dolgozik. A szocialista címert ■ versenyző brigádok közűi területünkön egyedülálló a tapso- nyi Rákóczi Tsz-ben levő 18 fős számviteli, pénzügyi, ügyviteli brigád vállalása. Ez a brigád 1972-ben alakult, és tett vállalásokat a munka jobb megszervezésére, elvégzésére, s a hármas követelmény — szocialista módon dolgozni, tanulni és élni — ; megvalósítására. Vállalták, ' nagy minden Humkaaukat magas szakmai színvonalon végzik. A havi főkönyvi kivonatokat határidő előtt három nappal, a negyedévi főkönyvi lei- vonatokat határidő előtt két nappal, az év végi mérleget (zárszámadást) pedig a kötelezően előírt határidő előtt 15 nappal korábban készítik él, elsősorban munkájuk jobb megszervezésével. Példásan mindenkor Számviteli munkájuk végzésében fő célkitűzésük a “dolgozz hibátlanul« elv maradéktalan megvalósítása. A hármas követélmény második részében — szocialista ftiódon tanulni — vállalták, hogy mind politikailag, mind szakmailag a brigád tagjai továbbképezik •magukat. A brigád valameny- nyi tagja részt vesz a téli politikai oktatáson, előfizet egy napilapra és egy politikai-társadalmi folyóiratra, ezenkívül megrendelik a Brigádelet című időszaki folyóiratot is. Vállalták továbbá, hogy a marcali középiskolából szakmai gyakorlatra fogadnak tanulókat, ezáltal is biztosítják a munkaerő-utánpótlást A hármas követelmény utol- i só részében — szocialista módon élni — vállalták, hogy a való foglalkozás során messzemenő előzékenységet és türelmet tanúsítanak. Mozgalmi megbízatásuknak mindenkor eleget tesznek, köz- és magánéletükben példás magatartást tanúsítanák. Az alakuló ülésen Radnai Józsefet, a termelőszövetkezet főkönyvelőjét választották meg brigádvezetőnek. Elhatároztak, hogy ha a tsz párt- és gazdasági vezetői, valamint az értékelő bizottság az 1973. évi zárszámadás atán a brigádot a szocialista oírm viselésére méltónak tartja, abban az esetben a Mihail Je- gorov szocialista brigád nevet veszik föL E nevet azért választották, mert Mihail Jego- nov számviteli ember volt, s annak a két szovjet hősnek az egyike, akik 1945 tavaszán kitűzték a győzelmes vörös lobogót a berlini Reichstag épületére. A tapaonyi példa követésre méltó. A soron levő gazdaságpolitikai feladatok eredményes végrehaj tásának elengedhetetlen feltétele, hogy 1973- ban erőteljesebb és tervszerűbb legyen a munka- és üzemszervezés. A cél elérésére nélkülözhetetlen termelőszövetkezeteink szocialista munkaversenyénék tovább szélesítése, a tartalmi munka fokozass. gét, s fellkairol minden kezde ményezést, mely az eredményes gazdálkodást segíti. Fon tos feladatnak tekintjük a tulajdonosi szemlélet kialakító sóit, a társadalmi tulajdon védelmiét.«. A vállalat vezetőinek ez a törekvése visszhang ra talált a brigádvezetők kö zött is. Sok sezó esett a tanácskozáson a képzésiről és továbbképzésről; a munkások többsége nagy értékű gépekkel dolgozik, s ez indokolja rendszeres szakmai továbbképzésüket. A "á/lilíálatnál azonban több olyan — mesterségbeli tudást :s igénylő — munkakör van, amelyre nem képeznek szakmunkásokat A tanácskozáson sürgették ennék az ellentmondásnak a megszüntetését. A képzésről szólva éühamg- zott egy elgondolkodtató adat is: a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat dolgozói közül 1192- nek nincs meg a nyolc áljta lános iskolája. Igaz 59 száza- ’ékük negyvenévesnél már idő sebb, de rajtuk kívül is meg tehetősen magas az általános skolát be nem fejezett fiatalok aránya. Szakképzésük ilött először arról kell gondoskodni, hogy félbemaradt támlásukat befejezzék. Nemes > anos személyzeti osztályvezető elmondta, hogy terv készült erre. A dékádrendszer- ’>en dolgozókat munkaidő-kedvezménnyel, a több műszakosokat pedig megfelelő mű- ■uakbeosMással is ösztönzik a tnnüláTa. Szó volt arról, hogy a lakott teleoü'éstől távol dolgozók részére a munkahelyen tervezzenek esti oktatást. A brigádvezetők fogalmazták meg a tanácskozáson: a közösségek feladatait a vállalat célkitűzéseinek figyelembevételével kell meghatározni. S mindehhez érdemes még idézni Csala Lászlónak, a vállalat pártbizottsága titkárának hozzászólását: «-Ahol a gazdasági vezetés ■ nem irányítja a brigádmozgalmat, ott lehet találkozni formális vállalásokkal A brigádokat sehol sem szabad arra használni, hogy vállalásaikkal a lemaradást , pótolják, hanem arra, hogy a célkitűzéseiket megvalósítsák.« K. I Szőlőoltvány Balatonboglárról A Balaton bogiári Állami Gazdaságban ez év első három hónapjában 5 és fél millió szőlőoltványt gondoznak, amelyből 2 millió 100 ezer darabot a Szovjetunióba exportálnak. A bogiári Tramini, SemiUon, Chartnnay, Cardinal és Rajnai rizlingfajta oltványokból a hazai gazdaságoknak is szállítanak, és ezekből maguk is telepítenék. Képünkön: Az alanyvesszőket hűtött helyiségekben tárolják. Cukorrépo-betakarító gépsort vásárolnak Fokozza gépesítését a ráksi tsz (TudósttónJatőL) Szénibe meghatározó egy gazdaságban a gépesítés foka. Döntően 'befolyásolja a munkák időbeni elvégzését, s a termelés eredményese sem közömbös az, mennyi esi milyen műszaki állapotú gép áR rendelkezésre. Mindezek fíigyélemibevóbélé- vei döntött úgy a ráfogj űj Éleit Tsz vezetősége, hogy a gépparkot bővíti. Ebben az évben csaknem egymillió forintért vásáiroiiniak erő- és rniunfcagépékiet. A fejlesztésre fordítható összegből pár nappal ezelőtt hámom Super-Zetor traktort és taiajélókószitő munkagépeket vettek félmillió forint értékben. Farkas Lajos tsz-einök még elmondta: az óv első félében egv SZK—4 típusú kombájnt és egy cükorrépa-betakarító gépsort vásároltak a még rendelkezésükre álló összegből Jelenleg 19 traktort — munkagépekkel — és két tehergépkocsit mondhat magáénak a gazdaság. Ha figyelembe vesz- i .-saSSt a gaaaesag -»óvá»*,.. szántóterületét, gépedűátattsá- guk jó. — Holt szezont jelent a tél gépeink • számára, de nem így a gépszereüőmühely dolgozóinak — mondta Btczó Lajos gépésztechnikus, műszaki vezető. — Korszerűnek mondható javítóműhelyünkben a kilencfős szenelőgárda alapos és lelkiismeretes munkával veszd sorba az erő- és* munkagépeket. A nagyjavításokat befejezték, most a középfójavitá- sok folynak. Biczó Lajos 1965-től vezeti és irányítja a gépműhely munkáját nagy szorgalommai. Számos újítását hasznosítja a közös gazdaság, bár egyet sem szabadalmaztatott. Hogy miért? Nem akar ebből pénzt szerezni, a közösség javára, konstruálja ötletes gépeit: Március elejére minden ero- és munkagép kijavítva, üzemképesen várja a tavaszi munkák kezdetét. Somogyi Néplapl 3
