Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-28 / 49. szám

Petőfi nevét vette föl a kertészbrigád kaposvári Latinca Tsz-ben Több támogatással több áru a kisgazdaságoktól A KAPOSVÁRI Latinca ' terme! őszövetkezet nőbizott- ságának idei munkaprogram­jában többek között az a fela­dat is szerepel, hogy a gazda­ság kertészetében egy szocia­lista címért küzdő brigádot alakítanak. Mint arról Sághy Tiborné dr., a nőbizottság el­nöke tájékoztatott, hétfőn a kertészeti dolgozókkal kibőví­tett nőtoizottsági ülésen létre­jött a cím elnyerésén munkál­kodó kollektíva. Az ülésen ott volt a szövet­kezet elnöke, Tóth Lajos, a pártalapszervezet titkára, Ip- sics György, és a pártszerve­zet nőfelelőse, Sámik József is. A részvevőkkel ismertették a szocialista brigádmozgalom jelentőségét, célját, valamint a nőbizottsag, a pártalapszerve­zet és a tsz vezetősége által közösen kidolgozott általános alapelveket. Nyolcán vállalták a feladatokat, s a brigád Pe­tőfi Sándor nevét vette föl. A brigád vezetője Szentgyörgyi Judit kertészeti szakmunkás lett. Számára ez a dátum an­nál inkább emlekezetes marad, mert ugyanezen a napon vet­ték föl az MSZMP tagjainak sorába Ö és a többiek — Varga Jánosné, Sándor Já­nosáé, Máté Mária, Polgár Ferencné, Jani Istvánná, Kuti Istvánná és Szanyi Istvánná — vállalásaikat a termelőszö- •etkezet éves termelési terve alapján tették meg. Egy-egy brigádtagra a tsz kertészeté­ből 2840 négyszögöl jut. Az 1560 öl paradicsomból 146 má­zsás, a 640 öl paprikából 28, az ugyanekkora területű zöld­borsóból pedig majdnem 10 mázsás hozamot kívánnak el­érni. Az összes terület meg­műveléséhez 160,5 munkanapot kell dolgozniuk. vegyes munkák nevelő telepi elvégzése. A szocialista cím megszerzé­sén munkálkodó Petőfi brigád vállalta, hogy a szövetkezet terveiben szereplő termelési tervet tíz százalékkal túltelje­síti. Erre a szövetkezet anya­gilag is ösztönzi a közösség tagjait: ők kapják meg prémi­umként a többlettermés árbe­vételének a 20 százalékát. Ez — ha a vállalást valóra vált­ják — körülbelül 500 forintot jelent személyenként. A munkákat rendre értéke­lik. s úgy határoztak, hogy minden problémát »családon« belül oldanak meg. Hogy a bri­gád tagjai politikailag is kép- zetebbekké váljanak, részt vesznek a tsz pártszervezeté­nél folyó pártoktatásokon. A szakmai ismeretek bővítését szolgálja, hogy a tsz főagrónó- musa a kampánymunkák meg­kezdése előtt tájékzotatja őket a feladatokról. A szövetkezet a kulturális intézmények kö­zös látogatását is segíti: szín­ház- és mozijegyeket vesz a brigádnak. A HÉTFŐI ALAKULÁS után most már a vállalások teljesítésén — a bizonyítá­son van a sor. Ha a kezdeti el­határozáshoz hasonlóan a folytatást is az egység jellem­zi, elérik céljukat H. F. (Tudósítónktól.) A párt- és kormányszervek intézkedései nyomán a fo­gyasztási szövetkezetek mind többet tesznek a kisgazdasá­gok termelésének korszerűsíté­séért. A MÉSZÖV a múlt hé­ten tanfolyamot szervezett Ba- latonbogláron az áfész-ek ter­meltetési, felvásárlási és érté­kesítési szakvezetőinek részvé­telével. Somogybán az áíesz-ek a Gabonafelvásárló és Feldolgo­zd Vállalattal közösen nagy mennyiségű tápot hoztak for­galomba. 1973-ban 4000 vagon táppal és más takarmánnyal segítik a kisgazdaságok ser­tés- és szarvasmarha-tenyész­tését. Érdeklődéssel fogadták a tanfolyam részvevői Balogh Ferencnek, a vállalat osztály- vezetőjének előadását a takar­mánygazdálkodás nemzetközi, hazai és somogyi tapasztala­tairól. Jelentős a megyében a ház­táji gyümölcstermelés, bár a tavalyi rossz időjárás különö­sen sújtotta ezt az ágazatot. Az e'.őzö évinek a felét csak 433 vagon gyümölcsöt vettek meg az áfész-ek. Ha az időjá­rás kedvez, akkor 1973-ban 800 vagon gyümölcs felvásár­lására számítanak. Ehhez a munkához kapcsolódott Már­ton Jánosnak, az AGROKER osztályvezetőjének előadá­sa, aki a műtrágyák és nö­vényvédő szerek kezeléséről, használatáról és a forgalmazás kiszélesítéséről szólt. A kisüzemi zöldségtermelés fejlesztése kormányprogram. 1972-ben már 311 vagon zöld­ségfélét vásároltak fel a fo­gyasztási szövetkezetek, 64 százalékkal többet, mint az előző évben. Az idén szeret­nék elérni a 400 vagon körüli mennyiséget A fóliás zöldség- termelő szakcsoportok — öt van a megyében — megalaku­lása, szervezett munkája min­den bizonnyal javítja a pri­mőrellátást. Ezért volt érdekes a kisüzemi zöldségtermelés korszerű módszereiről tartott előadás, amelyet dr. Náfrádi István balatonboglári szakkö­zépiskolai igazgató mondott. Az előrejelzések szerint na­gyobb piaca lesz az idén a to­jásnak és a húsbaromfinak. Tojásból 1973-ban 30 milliót, a húsbaromfiból az 1972. évi­nél nagyobb mennyiséget sze­retnének megvenni az áfész-ek. Több szövetkezetnél újjászervezik a régi zárt tartá­sod tojástermelő szakcsoporto­kat. A házinyúltenyésztés So­mogybán egyre fejlődik. 1972- ben csaknem 100 vagonnal ér­tékesítettek a kisgazdaságok, ez évben már 115 vagon nyúl felvásárlása várható. A nyúl- tenyésztés témakörében több előadás is elhangzott. A többi között dr. Holdas Sándor tu­dományos osztályvezető, Sus- ka Alfréd programvezető és dr. Horn Péterné szakállator­vos szólt a tenyésztés korsze­rűsítéséről, takarmányozási kérdésekről és az állategész­ségügyi feladatokról. ötszázezer forint Somogytarnóca fejlesztésére Elégedettek a tanácstagok A szövetkezet a gépi és fo­gatmunfcákfoól vállalta a ta­lajelőkészítést, a fele műtrá­gyaszórást, az összes szállítá­si munkát a terület szükség szerinti öntözését, a gépi ül­tetést, a vegyszeres gyomirtást és növényvédelmet, valamint a sorközök húzatását. Ugyan­akkor a brigádnak kell elvé­geznie a növényápolási mun­káknak mintegy 30 százalékát, a palántanevelést, a talaj fer­tőtlenítést, a fele műtrágya ki­szórását, segédkezniük kell az öntözésnél, s rájuk vár a ter­més leszedése és más, palánta­Somogytarnócán négy évvel, ezelőtt szűnt meg az önálló ta­nács. Azóta Barcs nagyközség tanácsában tizenöt somogytar- nócai tanácstag képviseli a társközséget. — Tapasztalataink szerint Somogytarnócán tevékenyked­nek legjobban a tanácstagok, mégpedig saját munkatervük szerint. Legfontosabb, hogy megfelelő kapcsolatot teremt­senek a lakosággal. Ügy érez­zük, hogy ez valamennyi ta­nácstagunkról elmondható — mondta Gálosi Mihály, a bar­csi nagyközségi tanács vb-tit­kára. — Milyen a kapcsolat a ta­nács és a somogytamócai ta­nácstagok között? — Rendszeresen részt ve­szünk a tanácstagi csoport ülé­sein. A lakdsság bátran for­dul hozzájuk kéréssel. Az egyik ülésen elmondták, hogy az emberek szeretnének gáz­cseretelepet, mert akkor nem kellene minden egyes palac­kért a járási székhelyre utaz­niuk. Azonnal előteremtettük rá a pénzt. —- Mennyit költötték So­— Ellene voltak az egyesí­tésnek. Azt gondolták, az ön­állóságukat vesztik el. Azóta belátták, hogy ez a fejlődés útja. Geflecz József társadalmi tanácselnök-helyettes: — Az összevonás óta csak­nem minden fejlesztési terv megvalósult. Két évvel ezelőtt elhatároztuk a Kossuth és a Petőfi utca kivilágítását. Ha­mar elkészült, sokat segített a munkában a község lakossága is. Megépült a buszváró, s jö­vőre kezdjük építeni a műve­lődési otthont, amely nagyon sokba kerül, de lelkes társa­dalmi munkára számítunk. Részközgyűlések előtt a kutasi áfész-nél (Tudósítónktól.) A kutasi áfész küldöttei a közelmúltban tartották érte­kezletüket, s meghallgatták az igazgatóság és a felügyelő bi­zottság jelentését a szövetke­zet 1972. évi működéséről. Horváth Péter, az igazgató- ! ság elnöke részletes tájékozta- j tást adott a múlt évi tevé­kenységről és az elért eredmé­nyekről. Elmondta, hogy az áfész forgalma 1972-ben 31,5 millió forint volt, s ez 2,5 mil­lió forinttal több az előző évi­nél. Különösen — 1,2 millió forinttal — a felvásárlás for­galma nőtt. Az igazgatóság elnöke ez­után az ellátási nehézségekről szólt. Főként takaréktűzhe­lyekből, . kályhákból és szer­árukból volt kevesebb, mint amennyi kellett volna, de nem volt kielégítő az1 élelmiszereké nél a felvágottak választéka sem. A szövetkezet nyeresége 1,2 millió forint volt. Az idén 6,9 százalékos forgalomemelke­dést terveznek, ennek megva- osítására tovább erősítik kap- -.olataikat a nagykereskedel­mi vállalatokkal. A múlt évi xedvező tapasztalatok alapján nőtt a zöldségfélék termelése iránti kedv. Mintegy 400 ház­táji árutermelővel kötöttek szerződést. Tovább fejlesztik a szolgáltatásokat, s a tagság ér­dekében kis gázcseretalegeket létesítenek, összefogva a ta­náccsal és a termelőszövetke­zetekkel. A i megvalósításnál figyelembe veszik a nőbizott- ságok javaslatait. ’ felelősség csendült -ki. Jó ja­vaslatokat tettek a tervek megvalósítására. Ügy határoz­tak, hogy mindezeket a rész- közgyűlések elé terjesztik. mogytarnóca fejlesztésére az­óta, hogy Barcshoz tartozik? — Csaknem ötszázezer fo­rintot. Szépült a település, a megye egyik legjobban rende­zett és parkosított községe. — Mi volt akkor az embe­rek véleménye a közös tanács megalakulásáról ? — Eredményes a tanácsta­gok munkája? H — Természetesen igen. A lakosságot is tájékoztatjuk a határozatokról. Az emberek érdekeit képviseljük, kérései­ket mindenkor tolmácsóljuk. Ami erőnkből telik és ami a község javát szolgálja, szeret­nénk megvalósítani. R. G. m Epüt a panelparkettüzem 1 Ili iytr'l j.tság jelen-! tésének meghallgatása után vi­tára került sor. A felszólalók hangjából a szövetkezet iránti a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi fűrészüzemében. Az építkezést a múlt év novemberében kezdték, s 1974. június elején már megindul a próbaüzemelés. Az új pa- nelparkettüzemben évente 600 ezer négyzetméter parkettát gyártanák. Kinek fáj? E gy típuseseíet mondok, el bevezetőként. Csak aaért, hogy indokoljam a kérdést: kinek fáj? Néha úgy tű­nik, serijeinek sem. Képzeljék el, hogy kiderül vala­mi súlyos visszaélés, csalás vagy sikkasztás egy vállalatnál. A rendőrség megkezdi a nyomozást, kutat, kihallgat, szem­besít. Az ügyész szakértői véleményre támaszkodva, bizonyí­tékok alapján elkészíti a vádiratot. Kitűzik a tárgyalást is. A vállalatnál azonban nem történik semmi. »Kívül« nagy apparátus foglalkozik az üggyel, de ott, ahol sikkasztottak, csend van, nyugalom, elégedettség. Följelentették a tettest, és ezzel eíintézettnek vélik a dolgot. Kinek fáj? Kit izgat ennél a vállalatnál a társadalmi tulajdon? Kit sért megvá- inolása, ki akarja, hogy még egyszer ne fordulhasson elő? Kinek fáj, hogy megcsaltak? Mintha nem is a miénk volna, mintha nem küzdöttünk volna érte, mintha eltulajdonítását agy vállrándítással el lehetne intézni. Nem a levegőbe beszélek. Három eseteit mondok el Önök­nek, s az apró történetekben, kérem, ne a bűnösökre figyel­jenek. Ha már megelőzni nem tudtuk a kártevést, ők min­den bizonnyal »ítélőszék« elé kerülték, vagy kerülnek. Azok­ra figyeljenek inkább, akik a környezetükben éllek és dol­goztak, azokra, akik elnézőek és felelőtlenek; azokra, akik újra és újra lehetővé teszik, hogy kificamodott jellemű em­berek dézsmálják valamennyiünk vagyonát; azokra, akik »jóságosán megbocsátok«, s néha attól sem riadnak vissza, hogy »védőangyalként« szegődjenek a bűnösök mellé. Rájuk figyeljenek, mert az ő cselekedetük sem veszélytelen. Folytatólagos sikkasztás miatt vádiratot nyújtottak be Kaponya István ellen, aki 1966-tól a Kaposvár és Vidéke Áfész taszári szabadkasszás(’) húsboltjának a vezetője volt. ' A meglepetésszerű leltározás kiderítette, hogy két év alatt több mint 63 000 forintot sikkasztott. A büntetőeljárás fo­lyik, nem a mi dolgunk. Az előzmények azonban rendkívül izgalmasak. Ki ez a Kaponya István? Honnan jcVtt és hova tart? Piaci standvezető és felvásárló volt a kaposvári szö­vetkezetnél. Emlékeznek még az 1956-os Selymes-féle hús- ügyre? Ugye ismerős a név? Nos, KaoonyaIstvánt akkor bűn- szövetségben ismételten elkövetett sikkasztás és csalás miatt négyévi szabadságvesztésre ítélték. Hogy lett belőle — rá­adásul szabadit áss zás — boltvezető? Ügy, hogy ő a »hazajáró lélek«. 1959-ben már újra a kaposvári szövetkezet alkalma­zottja volt; génkocsárakodó, majd pincei segédmunkás. A vezetők azt írták róla: őszinte megbánást mutatott, éveikig nem volt kifogás ellene, nagy gyakorlata van és így tovább. S jóllehet mentesült a korábbi e1 ítéléséhez fűződő hátrányos következményeik alól, mégis megfontolatlanul vezetői beosz­tást kartott már 1966-ban. Ez a rövid »életút«. Védőarigvalai azonban most sem hagyták el. Főnöke följelentette ugyan és közölte 1972. szeptember 8-án: »A kár megtérítésére kötelez­tük, munkaviszonyát elbocsátással megszüntettük.«. És más­ban génkonsirekodó volt ugyanott, a Kaoosvár és Vidéke Áfész alkalmazásában. Ma is az. ?300 forint körüli átlagke­resettel. Minden kezdődne elölről? Ha én lennék a vezető, némi cinizmussal legalább any- nyit mondanék, hogy »most már aztán sikkasszon valahol másutt«. Nem mintha ez volna a megoldás. De hát nem tá­mad föl a lelkiismeret? Azon a munkahelyen nincs gazdája a társadalmi tulajdonnak? Vagy rosszul értelmezett huma­nizmustól vezérelve még csak föl sem tudnak háborodni? Tanúk mondták el, hogy a feljelentő a tárgyaláson a véde­lem pulpitusához ült. Vajon miért? Kinek fáj ebben a szö­vetkezésben a társadalmi tulajdon elvesztése? D e menjünk tovább, mert nem egyedülálló esetről szól­tam. A rendőrség nyomoz egy több tízezer forintos sikkasztás ügyében, melyet a Somogy megyei Tanács Kórházában követtek el. Az ügy egyik szereplőjét Horváth Imrének hívják, kaposvári lakos. Neki nincs más a füle möigött, mint hogy a járásbíróság 1964. július 17-én a társa­dalmi tulajdont sértő folytatólagos sikkasztás miatt kétévi szabadságvesztésre ítélte. Szabadulása után fölvették a kór­házhoz kertészeti segédmunkásnak, később a pékségben be­tanított munkás, majd hentes a »húsosrészlegben«. Újra hús­ügy. ő maga így mondta a nyomozó hatáságnak: »Miután egyik munkatársam elment nyugdíjba, én lettem a hús elő­készítésben a megbízott vezető hentes.«. Altkor még nem tudták a kórháznál, hogy büntetett előéletű, csak egy-két hó- nia-p múlva jötték rá Vezetőit azonban nem befolyásolta'ez, e tény. Még mag is lepődtek, amikor kiderü’t, hogv a húsos­részleg emberei rendsre-a«en »maszekpiacra« dobják a fe­hérárut, a belsőségeit. Sikkasztottak, az ügv feltárása folyik Horváth Imrének másodszor is lehetőséget biztosítottak a bűnözéshez. Szeretném, ha nem értenék félre háborgásomat. A bű­nös, az elítélt, a börtönviselt embert nem veti ki magából a társadalom. Joga van a munkához, az élethez, becsületének visszaszerzéséhez. Alkalmazásukhoz ezen a poszton még csak erkölcsi bizonyítványt sem kellett kérni. De miért tálaljuk számukra a »bűnre vezető alkalmat?«. Mié-t állítjuk oilver posztra őket, ahol újra belemarhatnak mindannyiunk tulaj danába? Ezért senki sem felelős? Kinek fáj? Kit izgat a kö zös vagyon védelme? Kétnyári János eseraét mondom még el, ő a Kaoosfő ét Vidéke Áfész kezelésében levő kiskoroádi TÜZÉP-telep ve­zetője. Üzletszerűen elkövetett, a vásárlók' jelentős megkáro­sításának bűntettével vádolják. 49 000 köbméter fűrészáru'! adott el magasabb osztályba sorolva, -s állítólag a'telepen, levő rendetlenség miatti leltárhiánytól félve TI 938 forint jogtalan többletbevételhez juttatta a szövetkezetei. Ö nem vert e1 pénzt, legföljebb prémiumán érződhetett a jogtalan haszon Főnökei följelentették, azután megindították; a »mentőakciót- A rendőrség jelzésére közölték, hogy megszüntették a bűn cselekményt elősegítő okokat, a tárgyaláson azonban félen t mondásba kevereditek. De mii a legérdekesebb ? Kétnyári Já nos a tárgyalás napián is telepvezető. 5000 forintra büntettél az ügvész fellebbezett. A szövetkezet vezetői aligha vonták le a tenulságokiat. Miért tennék? Kinek főt* Az alkotmány első fejezetének 9. s-ái olvasom: »Az ál­lami vállalatok és gazdálkodó szervek a társadalom általános, érdekeinek szolgálatában, a törvényben meghatározott, mb don és felelősséggel, önállóan gazda,lkodnak -a rájuk bízót1 varr-"---„aj.«. K in rtolvar. veszik ezt mindenütt? Nem kellene né- következetesebben érvényt szerezni e orrSiW-ífU'-ny* Ki ülted az erkölcsi ítélő*«*k azok-r »kflk eine zőek voltak és »jószívűek«, felelőtlenek és felületesek egy- egy munkahelyen? Ki vádol-a azokat, akiknek nem fáj a tár sadalmd vaigvon egv részének elveszítése: - -v—- - -;r- ^ figyelnek? Ki vádöM-g azokat „v ' ■­etózésről. akik semmibe ver : - y * i ' zéseket akik elfelejtik, bog" ~il dősséggel ~c.«iozrM,k a ráj'a bízott vagyonért? Beszéltem egy ügyész ismerősömmel. Panaszolta: néha ügv érzi a tárgyalóteremben minrbha elvedül volna, mintha crpk ő képviselné a társadalom érdekét fotozor Jelen­tőkkel szemben is. • -».vy i- --- . . válaszolni a gyakori kérdésre: meggy.! .. ... -v az em­berek óriási többségének fáj. Figyetaieztetnünk kéül azokat is. akik még érzéketlenek. Jávori BAt

Next

/
Thumbnails
Contents