Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-28 / 49. szám
Petőfi nevét vette föl a kertészbrigád kaposvári Latinca Tsz-ben Több támogatással több áru a kisgazdaságoktól A KAPOSVÁRI Latinca ' terme! őszövetkezet nőbizott- ságának idei munkaprogramjában többek között az a feladat is szerepel, hogy a gazdaság kertészetében egy szocialista címért küzdő brigádot alakítanak. Mint arról Sághy Tiborné dr., a nőbizottság elnöke tájékoztatott, hétfőn a kertészeti dolgozókkal kibővített nőtoizottsági ülésen létrejött a cím elnyerésén munkálkodó kollektíva. Az ülésen ott volt a szövetkezet elnöke, Tóth Lajos, a pártalapszervezet titkára, Ip- sics György, és a pártszervezet nőfelelőse, Sámik József is. A részvevőkkel ismertették a szocialista brigádmozgalom jelentőségét, célját, valamint a nőbizottsag, a pártalapszervezet és a tsz vezetősége által közösen kidolgozott általános alapelveket. Nyolcán vállalták a feladatokat, s a brigád Petőfi Sándor nevét vette föl. A brigád vezetője Szentgyörgyi Judit kertészeti szakmunkás lett. Számára ez a dátum annál inkább emlekezetes marad, mert ugyanezen a napon vették föl az MSZMP tagjainak sorába Ö és a többiek — Varga Jánosné, Sándor Jánosáé, Máté Mária, Polgár Ferencné, Jani Istvánná, Kuti Istvánná és Szanyi Istvánná — vállalásaikat a termelőszö- •etkezet éves termelési terve alapján tették meg. Egy-egy brigádtagra a tsz kertészetéből 2840 négyszögöl jut. Az 1560 öl paradicsomból 146 mázsás, a 640 öl paprikából 28, az ugyanekkora területű zöldborsóból pedig majdnem 10 mázsás hozamot kívánnak elérni. Az összes terület megműveléséhez 160,5 munkanapot kell dolgozniuk. vegyes munkák nevelő telepi elvégzése. A szocialista cím megszerzésén munkálkodó Petőfi brigád vállalta, hogy a szövetkezet terveiben szereplő termelési tervet tíz százalékkal túlteljesíti. Erre a szövetkezet anyagilag is ösztönzi a közösség tagjait: ők kapják meg prémiumként a többlettermés árbevételének a 20 százalékát. Ez — ha a vállalást valóra váltják — körülbelül 500 forintot jelent személyenként. A munkákat rendre értékelik. s úgy határoztak, hogy minden problémát »családon« belül oldanak meg. Hogy a brigád tagjai politikailag is kép- zetebbekké váljanak, részt vesznek a tsz pártszervezeténél folyó pártoktatásokon. A szakmai ismeretek bővítését szolgálja, hogy a tsz főagrónó- musa a kampánymunkák megkezdése előtt tájékzotatja őket a feladatokról. A szövetkezet a kulturális intézmények közös látogatását is segíti: színház- és mozijegyeket vesz a brigádnak. A HÉTFŐI ALAKULÁS után most már a vállalások teljesítésén — a bizonyításon van a sor. Ha a kezdeti elhatározáshoz hasonlóan a folytatást is az egység jellemzi, elérik céljukat H. F. (Tudósítónktól.) A párt- és kormányszervek intézkedései nyomán a fogyasztási szövetkezetek mind többet tesznek a kisgazdaságok termelésének korszerűsítéséért. A MÉSZÖV a múlt héten tanfolyamot szervezett Ba- latonbogláron az áfész-ek termeltetési, felvásárlási és értékesítési szakvezetőinek részvételével. Somogybán az áíesz-ek a Gabonafelvásárló és Feldolgozd Vállalattal közösen nagy mennyiségű tápot hoztak forgalomba. 1973-ban 4000 vagon táppal és más takarmánnyal segítik a kisgazdaságok sertés- és szarvasmarha-tenyésztését. Érdeklődéssel fogadták a tanfolyam részvevői Balogh Ferencnek, a vállalat osztály- vezetőjének előadását a takarmánygazdálkodás nemzetközi, hazai és somogyi tapasztalatairól. Jelentős a megyében a háztáji gyümölcstermelés, bár a tavalyi rossz időjárás különösen sújtotta ezt az ágazatot. Az e'.őzö évinek a felét csak 433 vagon gyümölcsöt vettek meg az áfész-ek. Ha az időjárás kedvez, akkor 1973-ban 800 vagon gyümölcs felvásárlására számítanak. Ehhez a munkához kapcsolódott Márton Jánosnak, az AGROKER osztályvezetőjének előadása, aki a műtrágyák és növényvédő szerek kezeléséről, használatáról és a forgalmazás kiszélesítéséről szólt. A kisüzemi zöldségtermelés fejlesztése kormányprogram. 1972-ben már 311 vagon zöldségfélét vásároltak fel a fogyasztási szövetkezetek, 64 százalékkal többet, mint az előző évben. Az idén szeretnék elérni a 400 vagon körüli mennyiséget A fóliás zöldség- termelő szakcsoportok — öt van a megyében — megalakulása, szervezett munkája minden bizonnyal javítja a primőrellátást. Ezért volt érdekes a kisüzemi zöldségtermelés korszerű módszereiről tartott előadás, amelyet dr. Náfrádi István balatonboglári szakközépiskolai igazgató mondott. Az előrejelzések szerint nagyobb piaca lesz az idén a tojásnak és a húsbaromfinak. Tojásból 1973-ban 30 milliót, a húsbaromfiból az 1972. évinél nagyobb mennyiséget szeretnének megvenni az áfész-ek. Több szövetkezetnél újjászervezik a régi zárt tartásod tojástermelő szakcsoportokat. A házinyúltenyésztés Somogybán egyre fejlődik. 1972- ben csaknem 100 vagonnal értékesítettek a kisgazdaságok, ez évben már 115 vagon nyúl felvásárlása várható. A nyúl- tenyésztés témakörében több előadás is elhangzott. A többi között dr. Holdas Sándor tudományos osztályvezető, Sus- ka Alfréd programvezető és dr. Horn Péterné szakállatorvos szólt a tenyésztés korszerűsítéséről, takarmányozási kérdésekről és az állategészségügyi feladatokról. ötszázezer forint Somogytarnóca fejlesztésére Elégedettek a tanácstagok A szövetkezet a gépi és fogatmunfcákfoól vállalta a talajelőkészítést, a fele műtrágyaszórást, az összes szállítási munkát a terület szükség szerinti öntözését, a gépi ültetést, a vegyszeres gyomirtást és növényvédelmet, valamint a sorközök húzatását. Ugyanakkor a brigádnak kell elvégeznie a növényápolási munkáknak mintegy 30 százalékát, a palántanevelést, a talaj fertőtlenítést, a fele műtrágya kiszórását, segédkezniük kell az öntözésnél, s rájuk vár a termés leszedése és más, palántaSomogytarnócán négy évvel, ezelőtt szűnt meg az önálló tanács. Azóta Barcs nagyközség tanácsában tizenöt somogytar- nócai tanácstag képviseli a társközséget. — Tapasztalataink szerint Somogytarnócán tevékenykednek legjobban a tanácstagok, mégpedig saját munkatervük szerint. Legfontosabb, hogy megfelelő kapcsolatot teremtsenek a lakosággal. Ügy érezzük, hogy ez valamennyi tanácstagunkról elmondható — mondta Gálosi Mihály, a barcsi nagyközségi tanács vb-titkára. — Milyen a kapcsolat a tanács és a somogytamócai tanácstagok között? — Rendszeresen részt veszünk a tanácstagi csoport ülésein. A lakdsság bátran fordul hozzájuk kéréssel. Az egyik ülésen elmondták, hogy az emberek szeretnének gázcseretelepet, mert akkor nem kellene minden egyes palackért a járási székhelyre utazniuk. Azonnal előteremtettük rá a pénzt. —- Mennyit költötték So— Ellene voltak az egyesítésnek. Azt gondolták, az önállóságukat vesztik el. Azóta belátták, hogy ez a fejlődés útja. Geflecz József társadalmi tanácselnök-helyettes: — Az összevonás óta csaknem minden fejlesztési terv megvalósult. Két évvel ezelőtt elhatároztuk a Kossuth és a Petőfi utca kivilágítását. Hamar elkészült, sokat segített a munkában a község lakossága is. Megépült a buszváró, s jövőre kezdjük építeni a művelődési otthont, amely nagyon sokba kerül, de lelkes társadalmi munkára számítunk. Részközgyűlések előtt a kutasi áfész-nél (Tudósítónktól.) A kutasi áfész küldöttei a közelmúltban tartották értekezletüket, s meghallgatták az igazgatóság és a felügyelő bizottság jelentését a szövetkezet 1972. évi működéséről. Horváth Péter, az igazgató- ! ság elnöke részletes tájékozta- j tást adott a múlt évi tevékenységről és az elért eredményekről. Elmondta, hogy az áfész forgalma 1972-ben 31,5 millió forint volt, s ez 2,5 millió forinttal több az előző évinél. Különösen — 1,2 millió forinttal — a felvásárlás forgalma nőtt. Az igazgatóság elnöke ezután az ellátási nehézségekről szólt. Főként takaréktűzhelyekből, . kályhákból és szerárukból volt kevesebb, mint amennyi kellett volna, de nem volt kielégítő az1 élelmiszereké nél a felvágottak választéka sem. A szövetkezet nyeresége 1,2 millió forint volt. Az idén 6,9 százalékos forgalomemelkedést terveznek, ennek megva- osítására tovább erősítik kap- -.olataikat a nagykereskedelmi vállalatokkal. A múlt évi xedvező tapasztalatok alapján nőtt a zöldségfélék termelése iránti kedv. Mintegy 400 háztáji árutermelővel kötöttek szerződést. Tovább fejlesztik a szolgáltatásokat, s a tagság érdekében kis gázcseretalegeket létesítenek, összefogva a tanáccsal és a termelőszövetkezetekkel. A i megvalósításnál figyelembe veszik a nőbizott- ságok javaslatait. ’ felelősség csendült -ki. Jó javaslatokat tettek a tervek megvalósítására. Ügy határoztak, hogy mindezeket a rész- közgyűlések elé terjesztik. mogytarnóca fejlesztésére azóta, hogy Barcshoz tartozik? — Csaknem ötszázezer forintot. Szépült a település, a megye egyik legjobban rendezett és parkosított községe. — Mi volt akkor az emberek véleménye a közös tanács megalakulásáról ? — Eredményes a tanácstagok munkája? H — Természetesen igen. A lakosságot is tájékoztatjuk a határozatokról. Az emberek érdekeit képviseljük, kéréseiket mindenkor tolmácsóljuk. Ami erőnkből telik és ami a község javát szolgálja, szeretnénk megvalósítani. R. G. m Epüt a panelparkettüzem 1 Ili iytr'l j.tság jelen-! tésének meghallgatása után vitára került sor. A felszólalók hangjából a szövetkezet iránti a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi fűrészüzemében. Az építkezést a múlt év novemberében kezdték, s 1974. június elején már megindul a próbaüzemelés. Az új pa- nelparkettüzemben évente 600 ezer négyzetméter parkettát gyártanák. Kinek fáj? E gy típuseseíet mondok, el bevezetőként. Csak aaért, hogy indokoljam a kérdést: kinek fáj? Néha úgy tűnik, serijeinek sem. Képzeljék el, hogy kiderül valami súlyos visszaélés, csalás vagy sikkasztás egy vállalatnál. A rendőrség megkezdi a nyomozást, kutat, kihallgat, szembesít. Az ügyész szakértői véleményre támaszkodva, bizonyítékok alapján elkészíti a vádiratot. Kitűzik a tárgyalást is. A vállalatnál azonban nem történik semmi. »Kívül« nagy apparátus foglalkozik az üggyel, de ott, ahol sikkasztottak, csend van, nyugalom, elégedettség. Följelentették a tettest, és ezzel eíintézettnek vélik a dolgot. Kinek fáj? Kit izgat ennél a vállalatnál a társadalmi tulajdon? Kit sért megvá- inolása, ki akarja, hogy még egyszer ne fordulhasson elő? Kinek fáj, hogy megcsaltak? Mintha nem is a miénk volna, mintha nem küzdöttünk volna érte, mintha eltulajdonítását agy vállrándítással el lehetne intézni. Nem a levegőbe beszélek. Három eseteit mondok el Önöknek, s az apró történetekben, kérem, ne a bűnösökre figyeljenek. Ha már megelőzni nem tudtuk a kártevést, ők minden bizonnyal »ítélőszék« elé kerülték, vagy kerülnek. Azokra figyeljenek inkább, akik a környezetükben éllek és dolgoztak, azokra, akik elnézőek és felelőtlenek; azokra, akik újra és újra lehetővé teszik, hogy kificamodott jellemű emberek dézsmálják valamennyiünk vagyonát; azokra, akik »jóságosán megbocsátok«, s néha attól sem riadnak vissza, hogy »védőangyalként« szegődjenek a bűnösök mellé. Rájuk figyeljenek, mert az ő cselekedetük sem veszélytelen. Folytatólagos sikkasztás miatt vádiratot nyújtottak be Kaponya István ellen, aki 1966-tól a Kaposvár és Vidéke Áfész taszári szabadkasszás(’) húsboltjának a vezetője volt. ' A meglepetésszerű leltározás kiderítette, hogy két év alatt több mint 63 000 forintot sikkasztott. A büntetőeljárás folyik, nem a mi dolgunk. Az előzmények azonban rendkívül izgalmasak. Ki ez a Kaponya István? Honnan jcVtt és hova tart? Piaci standvezető és felvásárló volt a kaposvári szövetkezetnél. Emlékeznek még az 1956-os Selymes-féle hús- ügyre? Ugye ismerős a név? Nos, KaoonyaIstvánt akkor bűn- szövetségben ismételten elkövetett sikkasztás és csalás miatt négyévi szabadságvesztésre ítélték. Hogy lett belőle — ráadásul szabadit áss zás — boltvezető? Ügy, hogy ő a »hazajáró lélek«. 1959-ben már újra a kaposvári szövetkezet alkalmazottja volt; génkocsárakodó, majd pincei segédmunkás. A vezetők azt írták róla: őszinte megbánást mutatott, éveikig nem volt kifogás ellene, nagy gyakorlata van és így tovább. S jóllehet mentesült a korábbi e1 ítéléséhez fűződő hátrányos következményeik alól, mégis megfontolatlanul vezetői beosztást kartott már 1966-ban. Ez a rövid »életút«. Védőarigvalai azonban most sem hagyták el. Főnöke följelentette ugyan és közölte 1972. szeptember 8-án: »A kár megtérítésére köteleztük, munkaviszonyát elbocsátással megszüntettük.«. És másban génkonsirekodó volt ugyanott, a Kaoosvár és Vidéke Áfész alkalmazásában. Ma is az. ?300 forint körüli átlagkeresettel. Minden kezdődne elölről? Ha én lennék a vezető, némi cinizmussal legalább any- nyit mondanék, hogy »most már aztán sikkasszon valahol másutt«. Nem mintha ez volna a megoldás. De hát nem támad föl a lelkiismeret? Azon a munkahelyen nincs gazdája a társadalmi tulajdonnak? Vagy rosszul értelmezett humanizmustól vezérelve még csak föl sem tudnak háborodni? Tanúk mondták el, hogy a feljelentő a tárgyaláson a védelem pulpitusához ült. Vajon miért? Kinek fáj ebben a szövetkezésben a társadalmi tulajdon elvesztése? D e menjünk tovább, mert nem egyedülálló esetről szóltam. A rendőrség nyomoz egy több tízezer forintos sikkasztás ügyében, melyet a Somogy megyei Tanács Kórházában követtek el. Az ügy egyik szereplőjét Horváth Imrének hívják, kaposvári lakos. Neki nincs más a füle möigött, mint hogy a járásbíróság 1964. július 17-én a társadalmi tulajdont sértő folytatólagos sikkasztás miatt kétévi szabadságvesztésre ítélte. Szabadulása után fölvették a kórházhoz kertészeti segédmunkásnak, később a pékségben betanított munkás, majd hentes a »húsosrészlegben«. Újra húsügy. ő maga így mondta a nyomozó hatáságnak: »Miután egyik munkatársam elment nyugdíjba, én lettem a hús előkészítésben a megbízott vezető hentes.«. Altkor még nem tudták a kórháznál, hogy büntetett előéletű, csak egy-két hó- nia-p múlva jötték rá Vezetőit azonban nem befolyásolta'ez, e tény. Még mag is lepődtek, amikor kiderü’t, hogv a húsosrészleg emberei rendsre-a«en »maszekpiacra« dobják a fehérárut, a belsőségeit. Sikkasztottak, az ügv feltárása folyik Horváth Imrének másodszor is lehetőséget biztosítottak a bűnözéshez. Szeretném, ha nem értenék félre háborgásomat. A bűnös, az elítélt, a börtönviselt embert nem veti ki magából a társadalom. Joga van a munkához, az élethez, becsületének visszaszerzéséhez. Alkalmazásukhoz ezen a poszton még csak erkölcsi bizonyítványt sem kellett kérni. De miért tálaljuk számukra a »bűnre vezető alkalmat?«. Mié-t állítjuk oilver posztra őket, ahol újra belemarhatnak mindannyiunk tulaj danába? Ezért senki sem felelős? Kinek fáj? Kit izgat a kö zös vagyon védelme? Kétnyári János eseraét mondom még el, ő a Kaoosfő ét Vidéke Áfész kezelésében levő kiskoroádi TÜZÉP-telep vezetője. Üzletszerűen elkövetett, a vásárlók' jelentős megkárosításának bűntettével vádolják. 49 000 köbméter fűrészáru'! adott el magasabb osztályba sorolva, -s állítólag a'telepen, levő rendetlenség miatti leltárhiánytól félve TI 938 forint jogtalan többletbevételhez juttatta a szövetkezetei. Ö nem vert e1 pénzt, legföljebb prémiumán érződhetett a jogtalan haszon Főnökei följelentették, azután megindították; a »mentőakciót- A rendőrség jelzésére közölték, hogy megszüntették a bűn cselekményt elősegítő okokat, a tárgyaláson azonban félen t mondásba kevereditek. De mii a legérdekesebb ? Kétnyári Já nos a tárgyalás napián is telepvezető. 5000 forintra büntettél az ügvész fellebbezett. A szövetkezet vezetői aligha vonták le a tenulságokiat. Miért tennék? Kinek főt* Az alkotmány első fejezetének 9. s-ái olvasom: »Az állami vállalatok és gazdálkodó szervek a társadalom általános, érdekeinek szolgálatában, a törvényben meghatározott, mb don és felelősséggel, önállóan gazda,lkodnak -a rájuk bízót1 varr-"---„aj.«. K in rtolvar. veszik ezt mindenütt? Nem kellene né- következetesebben érvényt szerezni e orrSiW-ífU'-ny* Ki ülted az erkölcsi ítélő*«*k azok-r »kflk eine zőek voltak és »jószívűek«, felelőtlenek és felületesek egy- egy munkahelyen? Ki vádol-a azokat, akiknek nem fáj a tár sadalmd vaigvon egv részének elveszítése: - -v—- - -;r- ^ figyelnek? Ki vádöM-g azokat „v ' ■etózésről. akik semmibe ver : - y * i ' zéseket akik elfelejtik, bog" ~il dősséggel ~c.«iozrM,k a ráj'a bízott vagyonért? Beszéltem egy ügyész ismerősömmel. Panaszolta: néha ügv érzi a tárgyalóteremben minrbha elvedül volna, mintha crpk ő képviselné a társadalom érdekét fotozor Jelentőkkel szemben is. • -».vy i- --- . . válaszolni a gyakori kérdésre: meggy.! .. ... -v az emberek óriási többségének fáj. Figyetaieztetnünk kéül azokat is. akik még érzéketlenek. Jávori BAt
