Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-22 / 44. szám
NEVELÉSRŐL „Nem mehetsz könyvtárba...” Megyei könyvtárunk gyer- mekkönyvtárosai januártól, tehát a félévi értesítő kiosztásától kezdve azt tapasztalják, hogy többen lemorzsolódnak, illetve nem kölcsönöznek. A könyvtárban megtudták, mi áll a dolog mögött: a szülői büntetés sújtja ezeket a gyerekeket, amiért egy-két tizedes tanulmányi romlást mutatott a félévi értesítő. Rendkívül összetett problémával kell szembenézniük a könyvtárosoknak. Két szálon futnak az események. Egyrészt meg kell vizsgálni, mennyire lett iskolai gyakorlat a tankönyv használata mellett az egyéb, könyvtárban kölcsönözhető könyvek bevonása a tanulmányi munkába. Az iskolának nem elég sok esetben a gyerekkel foglalkoznia. el kell jutnia a tan- testületi törekvésnek a szülőkhöz is. A pedagógusnak föl kall ismertetnie a szülőiekéi is a könyvtárak hasznosságát. Nem »szórakozni« jár a gyerek a könyvtárba, hanem tanulni. Az órákon szerzett Ismereteket, a tankönyv anyagát ott egészíti ki új Ismeretekkel. Teliát semmiképpen sem szabad büntetni a gyereket a könyv megvonásával, a könyvtárba járás megtiltásával. El tudom képzelni, hogy az északnyugati városrészből körülbelül két óra alatt járja meg a gyerek a könyvtárat Tehát a tanulásra szánt időből annyit »vesz« el a könyvtár. Rossz időbeosztás esetén ez gondot jelenthet a gyereknek. Mondjuk »nehéz nap« előtt áll, sók az írásbeli lecke, verstanulás stb. Az időbeosztás összefügg a tanulással, a könyvtárba járással, a szabad Idővel, a játékkal. A szülő akkor teszi helyesen, ha megtervezi a saját és gyereke szabad idejét, szórakozását. a köny vtárba járást is. Külön -Külön leéli ezt elkészíteni, de lehetőséig kínálkozik közös programra is. Ilyen többek között a könyvtárba járás is. A szülő a felnőttkölcsönzőben, a gyerek a szomszéd helyiségben viszonylag azonos idő alatt kikölcsönzhe- ti a könyveket. A megyei könyvtár gyermekkönyvtárosai ban is felmerült már az a gondolat, hogy hasznos lehetne egy úgynevezett könyvtári szülői értekezlet. De egy kicsit félnek is tőle, talán az iskolai példáikból ítélve, hogy éppen azoknak a szülei nem mennek el, akikkel a gond van ... A könyvtári szülői értekezlet gondolata bizonyára megérik hamarosan a gyermekkönyvtárosokban, és összehívják azokat, akiknek tudniuk kell, hogy nem szabad büntetni a gyereket az olvasás megtiltásával. Bizonyára számos lehetőséget találnak még a könyvtár— szülői ház kapcsolatának elmélyítésére is. Miért ne lehetne bevezetni az iskolák példájára a könyvtárosok alkalomszerű családlátogatását? A gyermek közvetlen környezete számos tapasztalatot adhat a könyvtári munka finomításához is. Néha talán elég lenne telefonon érdeklődni a gyerek után, hogy miért nem jön a könyvtárba. A szülő tálán csak furcsállmá, hogy otthon vagy a munkahelyén a gyerek könyvtárosa érdeklődik telefonon. Később talán Mányozna is az a hang... Otthon az a gyerek olvas, az jár később könyvtárba, aki hogy úgy mondjam »beleszokik« ebbe. Ahol a szülőik is rendszeresen olvasnak. A családban kell keresnünk az olvasásra nevelés lehetőségeit Is. Persze közösen az iskolával Az iskola, a könyvtár, a család egyre több szálon függ egymástól, s jó, ha ezt nem »nyűgnek«, hanem munkánk támogatásának, szórakozásunk biztosításának érezzük. Horányi Barna KISZ-titkár fehér köpenyben A kaposvári Rendelőintézet folyosóján tíz-tizenöt beteg topog türelmetlenül röntgenfelvételre várva. Végre nyílik az ajtó. A fehér köpenyes szőke leány a nevem és a születési évem utóin érdeklődik. — Blnéaést kiérek, én nem vagyok beteg. Gellert Éva KlSZ-tiktárt keresem. — Tessék bejönni. En vagyok ... Mindjárt megkérem egy kolléganőmet, helyettesítsen, amíg beszélgetünk. Várakozás közben a köpenyén fityegő különös kis szerkezetet ügyelem. — Egy egy doziméter — mondja, és látva, hogy most sem vágok sokkal értelmesebb arcot, hozzáteszi: •— Havonta küldjük föl Pestre, ahol kimutatják, nem kaptam-e veszélyesen sok röntgenbesugárzást. Az ajtón kilépve újra körülállták a betegek. — Meddig várjak még ezzel a gyerekkel? Másfél órája állunk már Itt — mondta egy türelmetlenkedő apa. Később a könyvtárszobában Gellért Éva elmondta, hogy az a másfél óra fél Is alig volt. — Azt hiszem, akkor is érthető az apa ingerültsége. — Ez esetben tényleg, mégis több éves tapasztalatom, hogy a komolyabb betegségben szenvedők a legcsendesebbek, legkevésbé türelmetlenkedők, míg a »kiíratom magam« fél betegek a leghamgo- sabbak. Nem értük meg, hogy a filmek hívása nem megy percek alatt. Sokan meg a túl gyakori römtgenezés veszélyeire nem gondolnak. Most volt itt egy néni, hogy elesett, világítsuk át a lábát. Alig tudtuk megértetni, vele hogy csak orvos utasítására kezelhetjük. — Nem gondolit-e arra, hogy az orvosi egyetemre jelentkezzen? — A Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi ismeretek szakára jelentkeztem, de tizenkétszeres túljelentkezés miatt nem kerültem be. Most huszonnégy éves vagyok, öt éve dolgozom itt. Megszerettem a röntgenasszisztens! munkát. Pár év múlva, ha majd lehet, szeretnék a pesti vagy a pécsi kobaltintézetben dolgozni. — A munkahely veszélyessége miatt még nem alkalmaznának. Az orvosi egyetemre túl öreg, a kobaltintézetbe túl fiatal vagyak. Gellért Éva a Rendelőintézet KlSZ-titkára. A múlt évben kiváló propagandistamunkájáért elismerő plakettet kapott. — Én vezetem az alapszer- veael politikai oktatását. — Milyen sajátos gondjai vannak a »fehér köpenyes« KISZ-szervezetnek? —■ Nem vagyunk termelőüzem, így a KlSZ-mumka lehetőségei alaposan eltérnek ■ a legtöbb alapszervezetétől. Nem szervezhetünk Intézetünkön belül társadalmi munkát; akciót a terv túlteljesítésére, vagy kommunista vasárnapot, így elsősorban a betegellátás színvonalának javításán dolgozunk. — Mi szerepel az akcióprogramban? — Nehezen mérhető, mégis nagyon fontos dolgok. Türel- messég és megértés a betegek iránt, pontosság és semmi kivételezés. Ezenkívül szívesen vállalunk üzemekben és gyárakban egészségügyi felvilágosítást. A tagok fele délelőttös, másik fele délutános, így ösz- sze jöveteleinket legtöbbször váltáskor tartjuk. Szerencsére vezetőink és fiataljaink meg- ártőek, s ez lehetővé teszi az eredményes KISZ-munkát. — Ügy hallottam, marxizmus—leninizmus esti egyetemre jár. — Igen. Egy KISZ-vezető számára szinte nélkülözhetetlennek és az eredményes munka föltételének tartom az elméleti felkészültséget. Fontos, hogy egy vezető megfelelően tudjon hozzászólni politikai és mozgalmi kérdésekhez. és hogy ezekben kellő tájékozottsága legyen. B. F. Magyar szoborkiállítás Moszkvában A moszkvai Puskin múzeumb an megnyílt a Mai magyar sz obrászat 1957—1972 állítás. című kiCazdag népművészeti program Kiemelkedő művészeti rendezvények 1973-ban A kiemelt művészeti rendezvények nyitánya a somogyi művészeti szemle három területi és megyei bemutatója lesz — mondta tegnap Gulyás József, a megyei művelődésügyi osztály főelőadója, aki beszámolt 1973 somogyi művészeti eseményeiről. Az irodalmi rendezvények közül kiemelkedik a József Attila kollégiumok és diákotthonok országos szavalóversenye, melyre április 10—11-én kerül sor Nagyatádon, az ötéves fennállását Ünneplő diákotthonban. A Himnusz a békéről — hagyományos — versmondó, színjátszó és irodalmi színpadi megyei bemutatót májusban tartják. Daloló Somogy címmel május 19—20-án rendezik meg az Ifjúsági és minősített felnőtt kórusok találkozóját Kaposváron. A megyei Röpülj páva körök mellett veszprémi, pécsi és fővárosi meghívott együttesek szerepelnek még, A kórusprogramok közül kiemelkedik a balatoni dalosünnep, színhelye Ismét Balatcm- boglár lesz. Az ipari szövetkezetek minősített kórusainak találkozóját május 26-án rendezik meg. Gazdag népművészeti program vár az érdeklődőkre. Június 10-én lesz Igaltoan az ifjúság és művészet napja, melyen a megye népdaléneklő együttesei, énekes, hangszeres szólistái és néptánccsoportjai találkoznak. A hagyományos baía- tonföldvári népművészeti hét eseményei július 23-tól 29-lg tartanak a Siotour-klubban, ahol a kiállításon kívül folklórműsort mutatnak be. Július 28—29: dunántúli néptáncosok találkozója a szabadtéri színpadon. Első ízben találkoznak Somogy ifjú faragói; Tabon július 23—29 között bemutatókkal egybekötött »tanfolyamot« rendeznek számukra. A fogyasztási szövetkezetek néptáncegyütteseinek találko vaszi tárlat helyett megrendezésre kerülő jubileumi, centenáriumi kiállítás érdemel említést, mely Kaposvár új kiállítócsarnokában lesz az ősz folyamán. Novemberben ismét megrenzójára augusztus 4-én kerül sor dezik a Barátság ^ Hídja nemBalatonlellén. Kétnaposra tervezik a buzsáki búcsút; augusztus 19—20-án Dél-Dunán- túl Röpülj páva körei tartanak itt bemutatót. E két napon lesz a délszláv nemzetiségi találkozó is Tótújfalun. A zenei rendezvények közül kiemelkedő eseménynek számít a kőröshegyi Cantus Pannoniens hangversenysorozat, mely júniusban kezdődik és augusztusban fejeződik be. összesen tíz koncert szerepel a tervben. A képzőművészeti kiállítások közül a hagyományos tazetközi fotókiállítást Kaposváron. Végül meg kell említenünk a dél-dunántúli népművészeti hetet, mely Somogyból indult el és most Zalában lesz. Témája a népi építészet. A balatoni filmhetek ünnepélyes megnyitója ismét Siófokon lesz, augusztusban. A főváros IX. kerületével közösen ünnepli Kaposvár is a centenáriumot, ebből az alkalomból Dési Huber-kiállítást rendeznek novemberben a megyei könyvtárban. A föld megmondja, mit tud, csak vallatni kell Tegnap a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár előadótermében, a mezőgazdasági könyvhónap megyei rendezvényén dr. Gerei László, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet igazgatója tartott előadást. Arról beszélt a mintegy félszáz érdeklődő mezőgazdasági szakembernek, hogy milyen fontossággal bírnak a talajvizsgálatok a korszerű gazdálkodásban, és hogyan állítják azokat a talajvédelem és az öntözés szolgálatába. (Csak dicsérni lehet a könyvtár segítő szándékát: a témával kapcsolatos szakirodalomból Tervdokumentációk a XVIII. századból Az Országos Műemléki Felügyelőség építészeti múzeuma az utóbbi hónapokban értékes szerzeményekkel gazdagította anyagát. Különösen nagyra értékelik azt a XVIII. századi Ötven eredeti színes tervrajzot, amelyet a Hausz- mann örökösöktől szereztek. Így több nagy köz- épitkezós csaknem teljes tervdokumentációjához jutottak hozzá. Az ilyen régi tervleletek nagyon ritkák, mert a hazai épületállomány régi terveinek túlnyomó része elpusztult. A gödöllői Grassalkovlch kastélyról például egyetlen eredeti terv sem maradt fenn, de a legutóbb szerzett kéziratok között több rajzot találták, amely még 1758-ban készült és a díszterem kiképzését ábrázolja. Érdekesség a budai királyi vár dunai homlokzatának a XVIII. századi állapotot megörökítő tervrajza. A múzeum gyűjteményébe került Weiner Tibor építész hagyatéka is, amelyben több érdekes városrendezési vázlatot találtaik, egyebek között Misikólc és Szentes belvárosának, valamint Budapest terelnek és utcáinak rendezési terveit. A múzeumnak sikerült hozzájutni a több értékes műalkotáshoz is. Így megszerezte Latz Károly két vázlatrajzát, amelyet a József körút 5. számú ház mozaik-díszítéséhez készített, a múzeumi gyűjteménybe került Barabás Miklósnak a máramarosszlgeti katolikus templom középkori freskóiról készített néhány múltszázadbeli másolat is. Nyelvet tanulnak a boltosok Kereskedők iskolapadban Német nyelvtanfolyamra 1 be, akik öt évnél régebben járnak a kaposvári kereske- | szerezték meg a boltvezetői dők. A kereskedelmi tovább- | vagy üzletvezetői képesítést. Az előadásokon elsősorban a képző és módszertani központ által készített speciális tananyagot audiovizuális módszerrel sajátítják el. A háromszor tizenhat hetes tanfolyam után alapfokú nyelvvizsgát tesznek a hallgatók. Ig- lódi Jánosné, a megyei tanács kereskedelmi osztályának munkaügyi és szakoktatási főelőadója követésre méltó újdonságként említette a most megindult első idegen nyelvű tanfolyamok A kormánynak a továbbképzésről szóló határozata alapján adta ki a Belkereskedelmi Minisztérium a kereskedelmi és1 vendéglátó dolgozók továbbképzésével foglalkozó irányelveit. Az 1971-ben megalakult továbbképző és módszertani központ által készítetett tananyag alapján Kaposváron is megkezdődött a boltvezetők és üzemvezetők továbbképzése. Erre a tanfolyamra — amelyet délutánonként a szakmunkásképző iskolában tartanak — azok iratkozhatnak korszerű kereskedelem és vendéglátás követelményeivel ismerkedik az 58 hallgató. A gazdaságirányítás mostani rendszerére való áttérés egyik jellemzője volt a vállalatok erősödő ártevékenysége. Ehhez viszont jól felkészült szakemberekre van. szükség. E továbbképző központ keretében ezért szervezték meg — jelenleg 33 hallgatóval — a szakmai képesítést is nyújtó árszakértői tanfolyamot. A 120 órás foglalkozás után középfokú árszakértői bizonyítványt adnak azoknak, akik eredményes vizsgát tesznek. Az első hallgatók a kereskedelmi és vendéglátó vállalatok árgazdálkodással foglalkozó dolgozói. A módszertani központ szervezésében pedagógiai alapképzést kapnak azok a bolti dolgozók is, akik szakmunkástanulókkal foglalkoznak. Kaposváron kívül Siófokon kezdődőit meg ilyen továbbképzés, s jelenleg kereken kétszázán tanulják, miként kell foglalkozni az üzletekben és vendéglátóhelyeken a tanulókkal. — A kereskedelmi forgalomba időről időre új áru kerül — mondta Iglódi Jánosné. — A boltok dolgozói természetesen csak akkor tudják ajánlani a vásárlóknak az árut, ha megismerik ezeket. Ezért tartjuk fontosnak azokat a szakmai bemutatókat, amelyek lassan rendszeressé válnak. A módszertani központ segítségével megállapodtunk több jelentős nagyvállalat marketingcsoportjával, s új termékeiket időről időre bemutatják a kereskedőknek. Márciusban és áprilisban például — többek között — a Baromfiipari Országos Vállalat, a Déligyümölcs- és Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat, a KHV, a Hazai Fésűsfonó, a Pamutnyomó-iipairi Vállalat, a Fehémeműgyár hozza el Kaposvárra legújabb termékeit. Az árubemutatóval egybekötött rövid továbbképzéseket a tapasztalatok szerint jól hasznosítják a kereskedelmi vállalatok. ajánlást adott az előadás hallgatóságának.) Az OMMI igazgatója talajtani, talajvizsgálati kérdésekről szólva áttekintést adott a világon ez idő szerint alkalmazott talajtérképezési módszerekről. Példákat mutatott be az Amerikai Egyesült Államok talajtani szolgálatának térképeiből, a régebbi és az újabb módszerekről. Ismertette a japán, az indiai, a román és az osztrák talajtérképezési eljárásokat, a munka során különösen figyelembe vett szempontokat, majd a Szovjetunióban alkalmazott módszerekről beszélt részletesebben. Ez utóbbi olyan üzemi talajtérképezési rendszer, mely a szocialista mezőgazda- sági nagyüzemekre épül, nem választja külön a talajtant és az agrokémiát; a genetikus irányzat jellemzi, mely a talajt fejlődésében, tulajdonságainak összefüggésében vizsgálja. Ez utóbbi módszert alkalmazzák Magyarországon is, és az OMMI a szocialista mező- gazdasági nagyüzemek igényeinek megfelelően látja el a feladatát. A részletes talaj- vizsgálatok eredményei sok vonatkozásban adnak hasznos útmutatást a mezőgazda- sági szakembereknek: megmondják a talaj összetételétől függően, hol és milyen növénynek a termesztése javasolt A térképek világosan megmutatják az egyes tábla- részek mütrágyaigényét, jelzik az esetleges talajvíz-veszélyt, választ adnak arra a kérdésre, hogy öntözhető-e vagy sem az adott terület A továbbiakban a talajvédő gazdálkodásról, annak objektív és szubjektív feltételeiről szólt az OMMI igazgatója, majd a »Genetikus üzemi talajtérképezés« című színes film vetítésével ért véget a -endezvény. Somogyi Nép/apl 5
