Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-18 / 41. szám
Sok pénz van, de elég soha ? Akiknek „pechje“ volt Hetvenéves népművelő Lengyeltóti beszélgetések A tízszokás ikervilla tulaj dánosai vad nem találkoztam személyesem. Nem tudom hány centi magasak, milyen színű a szemük, a hajuk és fogalmam sincs, mennyit nyomnak a mérlegen. Dehogy a szocialista ember követelményeinek nem felelnek mag, az igen valószínűnek látszik. Legalábbis erre lehet következtetni a Idlónyi aktacsomóból, amely állandó kérelmektől és fellebbezésektől hízott kövérre. A legjellemzőbb adat az a halványlila rajz, amely egy »•kacsalábon forgó« hétvégi ház terveiről szól. A kétszintes nyaraló — látszólag — a legkényesebb igényeket is kielégíti. Tulajdonosaik azonban mégsem elégedettek. ŰjsJbb négy szobával szerették volna bővíteni a' házikót, de »pechjük« volt. A harmadik szánithee már nem kaptak építési engedélyt: mert azon kívül, hogy építészeti szempontból teljesen szabálytalan lett volna, alaposan meghaladná a személyi tulajdon mértékét No, persze föttételerfieitnénk, talán a csemeték száma indokolja, hogy a két família csupán tizennégy szobáiban férne eL De: hol az a sofcgyerek.es család, amely képes »kiizzadni'« azt a part közeliben épülő, háromszánbes siófoki villára vak) néhány müfliócskát? Igaz, a kivitelezés »házilag« történt, hiszen a két tulajdonos, Kovács József és Zilaky Gyula építőipari vállalatnál dolgozik. Elképzelhető, hogy tisztességes úton szerzett vagy örökölt pénzből szakmai tudásuk, jó szervezőképességük révén viszonylag olcsón »kihozták« a tizszobás, négy fürdőszobás, hallos, kanyhás, étkezőfülkés, teraszos, loggiás, bal- konos csodát Arra azért kíváncsi lennék, vajon munkahelyükön, hivatalból ugyanolyan buzgalommal keresik-e az olcsóbb és jó megoldásokat, ha teszem azt tanácsi bérlakások építésénél működnek közre? Ugyanígy foggal-körömmel harcodnak-e a közös tulajdon védelmében, mint most a saját tulajdonuk sértetlenségéért. Mert — ó, szörnyű igazságtalanság — népi elég, hogy az 1969-ben kezdett építkezés további menetét a jelenleg érvényben levő rendelkezések szerint korlátozzák, vagyis a tanács nem ad engedélyt i a második emelet felhúzására — pedig már az építőanyagot is összehordták hozzá —, ráadásul a tetőterasz gyönyörűsé- géitőd is meg akarják fosztani a »szerencséidéin« tulajdonosokat A szabálytalan, lebegő lépcső lebontását követelik tőlük. Pedig miOyen szépen kitervelték. Föltehetően pontosan kiszámolták azt is, hogy Válasz a képviselőnőnek Az üzem- és munkaszervezéf fontosságát hangsúlyozta felszólalásában az országgyűlés legutóbbi ülésén Kosztolánczi Jáqflsné képviselő, a Kaposvári Ruhagyár dolgozója. — Ezen a téren jelentős a dolgozó szaktudása, de a magasabb termelékenységet nem lehet csupán az egyén szorgalmára építeni. Szükséges az új korszerű szervezési módszerek széles körű elterjesztése — mondta. Felszólalása további részében arra hívta fel a figyelmet, hogy az új módszerek elterjesztését nem szabad a véletlenre és az esetlegességre bízni. Javasolta, hogy — ha szükséges, külön pénzügyi alap biztosításával — szervezzék meg a hazai és külföldi munkamódszerek elterjesztését. A felszólalásra a pénzügyminiszter válaszolt a Munkaügyi Minisztérium véleményét is figyelembevéve. A válasz tartalmazza azt a tényt, hogy a vállalatok üzemszervezéséről hozott párt- és kormányhatározat óta rendszeresebbé vált a minisztériumok szervezést irányító tevékenysége, és kibontakozóban van a vállalati szervezési munka javítása. A minisztériumok elkészítették a vállalati szervezési programok kidolgozásának irányelveit. Ezek többek között azt is tartalmazzák, hogy kijelölt vállalatok feladata munkaszervezési módszereikkel segíteni a többi vállalatnál a szervezési tevékenységet. Mivel a korszerű üzem- és munkaszervezési módszerek elterjesztése nagyrészt személyi feltételektől függ, napirenden van a szakemberek képzése is. A vállalatoknak pedig lehetőségük van arra, hogy a termelésszervezést a műszaki fejlesztési alapból finanszírozzák- Mindezek figyelembevételével külön pénzügyi alap létesítését nem tervezik. Még egy fontos, közérdekű javaslatot vetett föl Kosztolánczi Jánosné. A tej árának fölemelése a csecsemők és a terhes anyák részére adott kedvezményes. úgynevezett csecsemőtejre nem vonatkozott. Ez az ellátás azonban csak nagyobb ipari városokra vonatkozik. A képviselőnő azt szorgalmazta, hogy terjesszék ki a többi városra, illetve nagyobb településekre is. A felszólalásra a belkereskedelmi miniszter első helyettese válaszolt. A csecsemőtej-ellátás kiterjesztését a pénzügy-, egészségügy-, mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium közösen vizsgálja meg, és ezután várható intézkedés. S. M. Iparművészek a Soproni Szőnyeggyárban A Soproni Szőnyeggyárban iparművészek Hervczfk a különféle szőnyegmlntákat. Az igények szerint évente több száz tervet készítenek, hogy kielégíthessék mind a hazai, mind a külföldi megrendelőket. Képünkön: VelúiazóayeK »»*»-. teematerv* Irriraiii —. , mennyiért lehet bérbe adni | nyaranta a külön bejáratú lakosztályokat. Én csak nagyjából számoltam ki. A harmadik szint felépülésével százezret jövedelmezett volna egy- egy évadban. Így »csak« hat- vanat — akkor, ha a földszinten maga a két gazda üdül. Micsoda veszteség! És akkor még a szomszéd Is állandóan okvetetlenkedik. Furcsa módon nem szereti, ha a 150 négyzetméteres tető ereszcsatornájából az ő telikére zúdul az eső, és Hdfoeásoilja, hogy 5 »élvezi« szomszédjai nem megfelelően kialakított szemnyvízgödrének »áldásait«. Folytassam? Talán ennyiből is nyilvánvaló, hogy a pompás hétvégi ház gazdáit túlméretezett szerzési ösztön, haszonlesés, az emberi együttélés szabályainak megsértése jellemzi. Ha az egész országban csak ők ketten lennének, aligha kerül sor a tulajdonszerzést korlátozó rendelkezés bevezetésére. De sor került rá. Kárörvendő vagyok? Ha az öröm, amit a pöffeszkedő és munka nélkül százezreket jövedelmező villa jogainak megnyirbálása láttán érzek — káröröm, hát vóllelam. Kárör- vendő vagyok. Az örömömbe azonban üröm vegyül. „Ezután másképp lesz. Nincs kibúvó!« — gondoltam én. Az érdekelték fantáziája azonban jobb az enyémnél. Máris megtalálták a kiskaput. A szóban forgó ikerház egyik tulajdonosa, Kovács József — felismerve a helyzetet — az épület nagyságáihoz viszonyítva amúgy is kicsi telkének egynegyed részét eladta. A vevőt — érdékes véletlen — Kovács Erzsébetnek hívják. Lehet, hogy testvérek? Ki tudja. A »birtok« — mindenesetre — oszthatatlan ilyen farmájban. Mert mit lehet kezdeni a 23 négyszögöl telekkel és a ráeső ingatlanrésszel? Ahhoz azonban untig élég, hogy a villatulajdonos — papírforma szerint — fedve legyen. Rezes Zsuzsa Valaha járási székhely volt a mai fonyódi járás nagyközsége: Lengyeltóti. Egyetlen járási funkciója a most is itt működő bíróság ... Sokan ingáztak másfelé, sokan elköltöztek. A munkahely- hiány vészes tüneteit csak szívós tevékenység szüntette meg az utóbbi fél évtizedben. A budapesti kitsz fióküzeme, a bogiári állami gazdaság üzemegysége, a gépjavító állomás, a fogyasztási szövetkezet hálózata, a helybeli intézmények azt tükrözik, hogy újra megteremtették a nagyközség vonzását; a társközségekből és a távolabbi környékről is sokan itt találnak munkát, itt vesznék, építenek lakást. A korábbi foghíjas telkek beépülitek, sőt a tanács újra parcellázott. A legutóbbi falugyűlés központi témája a kommunáilis beruházások ügye volt Lengyeltóti, tehát körzeti központ ma is, megyénk egyik fejlődő nagyközsége. A helybeli gazdasági egységek felsorolása természetesen nem érzékeltetheti, hogy mennyi tárgyalás, milyen következetes tanácsi iparfejlesztő, község- fejlesztő tevékenység áll mindezek mögött. Mert az áll •.. A tanácsházán a községi tanács elnökével és a községi pártbizottság titkárával olyan kérdésrőt beszélgettünk, amelyet a dinamikus és gyors ütemű gazdasági előrelépés után Időszerű feltenni, s ez: Lengyeltóti közművelődése. — Elment a népművelőnk, tehát sem a személyi, sem a tárgyi adottságok nem voltak a legjobbak a közelmúltban — mondja Benczes István tanácselnök. — Miért a közelmúltban? — Azért, mert a személyi adottságok most jók. A népművelőnk egy nyugdíjas pedagógus, Gaál István. Lelkesedése és tenni akarása meghazudtolja korát Nézze, itt van a teimácisüJés jegyzőkönyve, a téma a közművelődési terv volt. Tudjuk, hogy ez a munka elég megterhelő számára, meghirdettük a művelődési ház igazgatói állását, pályázat is érkezett, de még várunk. Válogatunk. Olyan embert keresünk, akinek Pista bácsi nyugodtan átadhatja, amit most elkezdett —, de természetesen rá is számítunk a jövőben. Ö írja a falukróndkát is. A tárgyi adottságok? Minek tagadj uk, a legfontosabb az ipartelepítés volt; más megoldást nem találtunk, mint azt, hogy a művelődési ház nagytermét kötőüzemnek rendezzük be. Igen jelentős tanácsi segítséggel felépült már az új üzem, néhány hét még, és visszaadjuk a nagytermet. A tartalékolást már most megkezdtük, hogy a következő ötéves tervben a helybeli gazdiaisági egységek támogatásával elkészülhessen az új művelődési ház. Haszon Lajos párttitkárt az értelmiség részvételéről kérdeztem. — Főleg az ismeretterjesztésbe kapcsolódnak be a pedagógusok, orvosok, műszaki értelmiségiek. A közművelődési terv — mélyet én is jónak tartok — részletesen meghatározza a teendőket A középkorúak részvétele lelkes és segítőkész, a fiatal értelmiségiek — néhány kivételtől eltekintve — már kevésbé kapcsolódnak be a munkába. Az ő bevonásuk hamarosan napirendre kerül a KISZ csúcsvezefcő- ség előtt Gaál István művelődési tervét nagyszerűnek ítélte tehát a tanácsülés. A művelődési ház egyik szobájában beszélgetünk. Csaknem egyidős ezzel a századdal, ötven éve pedagógus. Bár nyugdíjas, mostani tevékenységét is a pedagógus lelkesedése hatjait — 1922-ben kerültem Lengyeltótiba. Milyen volt akikor a tanító . helyzete? Nagyinak, dzsentrik és a helybeliek között? Ezt manapság nehéz elképzelni. Én inkább az iparossághoz csatlakoztam, és szerveztem, vezettem tíz ipari iskolát is, egészen 1953-ig. A pedagógus mindig köteHesise- gének tartja, hogy foglalkozzon azokkal is, akik már elhagyták az iskoláit A múltkor egy volt tanítványom — most negyvenéves lehet — megállított az utcáin és kérdezte: lesz-« színdarab. Ha kérdezte, mit felelhettem volna mást Hát persze, hegy kész — ha többen is akarják. Indul a tánocsopart is, sikerült vesse- tót találnunk. A fúvószenekar ugyancsak elkezdi a próbáikat — Varrnak hagyományai a színjátszásnak Lengyeltótiban? — Készítem a faftukrónflcát, a/bban is utalok ezekre. Kevesen tudják, hegy Rákosi Jenő 1860-tól 1862-ig volt itt a gróf alkalmazásában, és rtt kezdett írni. Műkedvelő előadásokat azóta is tartotta«:... — A mai népművelés formája azonban sokat változott. — Ehhez alkaäimazKoäiM kell. A napilapok, az Oj írás, a Kortárs rendszeres olvasmányaim. Az ember nyitott szemmel jár és tájékozódik. Ha van kedve hozzá, akkor hetvenévesen is lehet népművelő. De azért aura kérem, ne túlozza ed. ezt a dolgot. Én egész életemben nem csináltam semmi olyat, amire most visszanézve azt kellene mondani, hogy: nahát, micsoda különösen nagyszerű! Nem álszerénység ez. Én dolgoztam, mint más egyszerű ember — ötven évig. Valóiban igaz. És ez a legtöbb. Ezért tartozik neki mindenki köszönettel Lengyeltótiban. Tröszt Tibor Az óvoda és iskola kapcsolata »Az iskolába lépő gyermekek könnyebben küzdik le az első akadályokat, ha megelőzően óvodába Jártak...« (Az MSZMP KB határozatából.) EBBŐL A GONDOLATBÓL kiindulva folytatnám, hogy az »akadályok« leküzdése kölcsönös feladata az óvodának és iskolának. Az eddiginél alaposabb megfontolást igényel a kapcsolat elmélyítése. A tapasztalatok szerint a legtöbb esetben formális ez az együttműködés. Vagyis: elkészültek az »együttműködési tervek«, de a tartalom mindig háttérben maradt. Gyakran hangoztatják a vezető óvónők, »hogy mindig az óvoda kezdeményezi a kapcsolatot az iskolával, és ritkán fordul elő fordítva ...« Talán nem Is az a lényeg és a legfontosabb, hogy ki kezdeményez, inkább a hogyanon van a' hangsúly. Annál is inkább, mert.,. »az óvodai nevelési program alapgondolata: a gyermek egész személyiségét kívánjuk fejleszteni az isfcotá- balépés küszöbéig olyanná, hogy ott folytathassa, amit az óvodában megkezdett; ami valahol a kezdet kezdetén megveti az emberré nevelés alapját...« A »gyermekközpontúságot« figyelembe véve a tanév második félévében érdemes a jó kapcsolat kialakításának gondolatával foglalkoznunk, hogy az első »akadályokat« is ioA kölcsönös megismerés szükségessé teszi, hogy az iskolai nevelők ne csak egy-egy foglalkozást lássanak, hanem legalább egy délelőttön át kísérjék figyelemmel a gyerekeket. Nagyon lényeges a gyermekek személyiségének megismerése szempontjából. A játékon keresztül (az óvodás korú gyermek fő tevékenységi formája) konkrét lehetőségük nyílik nevelőtársainknak arra, hogy jobban szemügyre vegyék a közösségi nevelésen belül mint egyént is. Tud-e tár- ! saihoz alkalmazkodni? Kitartó-e? Milyen a kézügyessége | sitb... Szerep- és szabályjátékoknál ismeri-e a helyes magatartás normáit? Az oktatás hatására pontosabbá válnak és rendeződnek, megszilárdulnak és kibővülnek az egyéb tevékenység közben szerzett ismeretek, fejlődnek az értelmi képességek, s a gyermekek előbbre haladnak anyanyelvűk! elsajátításában is. A foglalkozások során felébred a gyermekekben a tanulás vágya, a gondolkodás öröme. Kialakul az iskolai ta- ! nulás megkezdéséhez szükséges pszichikus beállítódás, a feladattudat, az önfegyelmezés képessége. AZ ÁBRÁZOLÁS ugyancsak eléggé sokat vitatott téma, sok félreértésre is ad lehetőséget De egy csapósra megváltoznának a helytelen szemléletek, ha az iskolád nevelőik ismernék a követelményeinket Nem az a lényeg, OoGf. tus óvodái m katikái jobbról balra kezdi-e rajzolni vagy fordítva — mindkét oldalról képes legyen kerek, szép karika rajzolására, ez a tudás. Az óvodában az év második felében több és több díszítő munka szerepel az oktatási tervben, amit a gyerekek igen szeretnek, kedvelnek is. Minden esetben hangsúlyozza az óvónő: — »ha iskolások lesztek, a füzetetekben is rajzoltok majd ilyen formákat!« Fontos szempont az írásoktatás előkészítésé — sordíszek rajzolásával. Minden foglalkozásra nem kívánok kitérni. Szándékosan hagytam a végére a matematikai foglalkozást, nem mintha háttérbe szorulna, sőt! Nincs abban túlzás, hogy nagyon »közkedvelt« ez, mert biztosított a gyermekek egyidejű foglalkoztatása, de pedagógiai szempontból azért is, mert a gyermekek több térbeli kiterjedés! fokozatot is képesek megismerni, felsorakoztatni, egymással összehasonlítani. Továbbá mennyiséget egyenlővé tenni, vagy adott kiterjedésnél, mennyiségnél kisebbet vagy kevesebbet, Illetőleg nagyobbat vagy többet létrehozni. Megismerkednek a tárgyak tulajdonságaival, azok csoportosításával is. Képesek 10-et, vagy 10-en aluli mennyiségeket a gyakorlatban kétfelé vagy többfelé bontani, közben használják a térbeli viszonyokat kifejező névutókat is. Mindezek a foglalkozások a gyermek logikus gondolkodását segítik, fejlesztik. A matematikai foglalkozások eszközigényessége. sokfélesége az óvónőktől és a szülőktől rengeteg időt, energiát vett igénybe, amíg elkészült egy-egy széria (300—100 db is) egy foglalkozásra. A TÖRÉSMENTES átmenetet még úgy is lehetne biztosítani, hogy varázsoljuk közösen az osztályt is olyanná, mint a »meseország«, ahol a komor fekete és zöld tábla mellett jól elfér a mesekép is, melyet -közös munkával készített a csoport. Kedvenc bábjaik is helyet foglalhatnának a kezdeti időszakban az iskolában, nem beszélve a mesekönyv kedves varázsáról. Általában gond van a ruhadarabok megismerésével is. Vajon olyan nagy probléma lenne, ha a kis naposjeleiket magukkal vihetnék az iskolába? Ugye nem? Akkor mi az oka, hogy ezeket a kis apróságoknak vélt figyelmességeket nem tesszük meg? A szülőknek, a gyermeknek, valameny- nyiünknek lényeges, hogy örömmel menjen iskolába a volt óvodás, és az iskolakapuból ne szökési gondolattal nézegessen vissza. Bird Gyuláaé várost óvodai felügyelő Somogyi Néplap] 5
