Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-16 / 39. szám

JÓL ÖSSZEFOGOTT, a lé­nyeges részterületek egészére kiterjedő közművelődési mun­katervet készített a Kaposvári Városi Tanács művelődésügyi osztálya. A 'középpontban a centená­riumi program áfll Felelősség- teljesen hangsúlyozza, a kultu­rális rendezvények szerepét, a népművelők szervező, össze­hangoló munkájának fontos­ságát. A politikai nevelő munka sok területre terjedjen ki! — tartalmazza a terv, s nagy fon­tossága van mindebben a tár­sadalmi ünnepek színvonalas megtartásának. Megbeszélést tartanak a városi tanácson a műkedvelő művészeti együtte­sek vezetőivel és éves műsor­terv készüL E rendezvényeken a hivatásos előadóművészek nagyobb részvételére is szá­míthatunk az idén. Együttmű­ködési munkaprogramot dol­goznak ki a családi és társa­dalmi ünnepeket rendező iro­dával. Jónak ítéli a munkaterv a TIT idei programját, de java­solja, hogy a jövőben még több fiatal értelmiségit vonja­nak be as ismeretterjesztő munkába Központi feladat a felnőtt- oktatás. A nagyobb eredmé­nyek érdekében társadalmi munkás pedagógusokból álló brigád méri fel a teendőket. Néhány vállalatnál — a Vo­lánnál, a textilműveknéi, az egyesült izzó és a VBKM ka­posvári gyárában — szép ered­ményeket hozott az üzemi köz- művelődés. A továbblépést itt is segíti a pedagógusbrigád, a városi tanács művelődésügyi osztálya pedig mintamunka- tervet készít segétségképpen az éves program kidolgozásá­hoz. Javasolják, hogy a na­gyobb közművelődési intéz­mények patronálják egy-egy gazdasági egység üzemi köz- művelődését. Több ifjúságpolitikai hatá­rozat, a Művelődésügyi Mi­nisztérium felhívása is hang­súlyozza, hogy a közművelő­désbe egyre több fiatalt von­janak be. Az a tapasztalat, hogy az úttörők kulturális te­vékenységének nincs megfele­lő folytatása a középiskolák­ban. Ezen kell változtatni, frissíteni. A Helikonon indu­lók is általában ugyanazok az együttesek, középiskolák. A helikoni szemle előtt városi vetélkedőt rendeznek. Várják a fiatalokat a Latinca Műve­lődési Központ gyermekszín­pada, színjátszó stúdiója, szak­körei, a FEK-klub irodalmi színpada, néptáncegyüttese, az ifjúsági ház, az ÉDOSZ, a szentjakabi klubkönyvtár és a Fonómunkás Kisszínpad is. Javítani kívánják az ifjúsá­gi klubok tevékenységét a pe­remkerületekben. Külön fel- adattervet készített a művelő­désügyi osztály *a toponári, a szentjakabi és a füredi város­rész ifjúsági klubjainak erő­sítésére. Értékjeli a munkaterv a ka­posvári Csiky Gergely Szinház, a moziüzemi vállalat, a me­gyei művelődési központ ízlés- fejlesizitő műsorait. Több talál­kozót szerveznek az idén al­kotók és a közönség között. A műkedvelők nagy fóruma lesz a művészeti szemle, me­lyet a város a járással közö­sen rendez. A FIÓKKÖNYVTARAK há­lózatában ésszerűbb körzetesí­tést, több főállású könyvtáros munkába állítását tervezik eb­ben az évben. Említettük: a terv átfogó, véleményünk szerint az intéz­mények számára — ezek kö­zül igen sok megyei irányító központ is — jól körvonalaz­za a városi teendőket. Ennek alapján jó lenne, ha kidolgoz­nák a társintézmények is az együttműködési tervet. T. T. Olyan konok asszony voltam... Bözsi néni Vidám asszony. Élete öt­venhárom esztendejének sem­mi terhét nem érzi. Panaszko­dik ugyan a szívére meg a lá­bára, de a kisebbik lánya, Ka­talin azt mondja: — Nyűglődik, két napon át nagyon fáj a lába, de csak el­megy mindennap. A boltba in­dul reggel, aztán fél tizenegy­kor ér haza. Már elképzelni sem tudom, mi történt vele. Azután kiderül, hogy egy idős asszonyt látogatott meg, aki teljesen magára van hagyat­va. A Csököny avisontai Községi Tanács elnöke, Marton Lajos így Részéi róla: — Gyalus Istvánné régi ta­nácstag, aktív, szókimondó, őszinte asszony. Az emberek hallgatnak rá, tekintélye van. Maga is tudja, hogy nem egy­szerű ezt elérni. Tenni kell érte. Bözsi néni szívesen fogadja a vendéget. Nincs szüksége feloldódásra, évek óta embe­rekkel foglalkozik, megtanult mindenkivel beszélni. — Nem akartam én tanács­tag lenni, semmiért sem. Sokat jártak ide rábeszélni, de én olyan konok asszony voltam, azt mondtam, a feleség ma­radjon a főzőkanál mellett. A férjem meg egyből beleegye­zett. valaki képviselje érdekeiket Köszönet nem jár érte, de jól­esik. Egyszer «4y nagyon öreg bá­csin segített Az idős ember teljesen egyedül élt, végül már ellátni sem tudta magát. Se­gélyt kapott, azután szociális otthonban szerzett neki helyet Az öregember elsírta magát, úgy köszönte meg Bözsi néni közbenjárását. — Tudja, az igazán nagyon jólesett Az asztalon ott van a ta­nácsülés anyaga. Már átnézte. — Felszólal? — Nincs miért, csak úgy beszélni meg fölösleges. Ami tanácsülés! anyagot, beszámo­lókat kikuldenek, azt már ala­posan átgondolták, megfontol­ták, hogy a legjobb megoldá­sokat válasszák. Nem volt ez mindig így, de ezek az anya­gok évről évre jobbak, oko­sabbak lettek. És a mostani tanácselnökkel, Marton Lajos­sal, jó együtt dolgozni. — Haragosa támadt-e? — Miért, magának nem? — kérdez vissza. — Meg tudnám számolni az egy kezemen, pe­dig sok embert ismerek. Tud­ja, mindenkihez kell tudni al­kalmazkodni. Én már megta­nultam: ebből táplálkozik a bi­zalom, ami egy tanácstag munkájához elengedhetetlen. Mindig a tanácstagsággal összefüggő munkájáról beszél. Mintha otthon nem is lenne semmi dolga. Pedig a ház kívülről-belülről rendes, tisz­ta. — 1941 óta ebben a házban lakunk. Nem így nézett ki. Egy szoba volt, egy picurka előszoba, konyha, minden föl­des. Azóta átalakítottuk. A szoba parkettás, fürdőszo­bát építettek. Rendben tartja környezetét, aggódó szeretettel figyeli családja sorsának ala­kulását. Beszélgettünk az öre­gek és a fiatalok viszonyáról, a világ dolgairól. Fiatalasszony lányának azt mondja: kislá­nyom. A férjét vacsorával vár­ja — közben mások ügyében futkos. Mészáros Attila — Mikor volt ez? — Meg nem tudnám mon­dani, hány éve vagyok ta­nácstag. Csaknem másfél év­tizede. Voltak nehéz napok is, amikor gyűjteni kellett, aláíratni. Nem mindig fogad­tak szívesen. — Sokan ismerik a falu­ban ... — Mindig csináltam vala mit, ami az embereket közvet­lenül érintette. Nyolc évig vol­tam a járási tanács tagja, 1970-ig. Elnöke voltam a nőta­nácsnak. Sok társadalmi mun­kát végeztünk. Akkor még ne­héz volt összefogni az asszo­ny okát. Űj volt nekik, de ne­kem is. Én azonban A fiú meg a katonák FEKETE GYULA : 39. ( Nem haragudott rájuk, iga­zán nem is haragudhatott, de (azért nagyon rosszul esett, (hogy nem mehet Németor­szágba. Annyira beleélte már (magát, hogy idegen országba, (s éppfen Németországba megy. Nem éppen azért, hogy Hit­tudtam, i lert láthassa. Egyéb dolga is hogy miért kell, milyen elő- Hitlernek a háborúban, , ^ ... , . 4 nemcsak az utcán grasszalni es nyel vannax. Most a községi > magát mutogatni _ de nem tanács tagja vagyok, 15 csa-iis szoktak a királyok (s az Iád van a körzetemben. Egy- í ilyen legfejesebb emberek) szer már le akartam mondani, r járkálni az utcán. tudja, a szívem miatt, de csak J Mégis: idegen országba f utazhatott volna es — ingyen, megválasztottak újra. i Rosszul esett, hogy annyira Ha sok volt az elintéznivaló, ^készült egész úton Németor­Bözsi nénit ritkán találta csa- 5 **}>•• “ most már nGm lesz belőle semmi. »De hiszen ott vagyok, ez Németország« — gondolta most, a töltés tövén, ahogy ott kuporgott a pokrócba burko­lózva. Érdekes, ez idáig eszébe sem jutott, hogy ide vágyódott annyira, amikor a menekítő vasgyári autón zötykölódött, a tankok által felmart, gödrös utakon. »Nem, nem, azért az más lett volna. Ha a katonákkal ládja kör Ven az este. Ebből i is m származott i í es/u'is.lg. Előfordult, ura egyedül üldögélt \ mert ő valami után i n ’ányok meg a KISZ- 1 azonos ’sa’.ádi hogy a otthon, járká'* ben v V\ — A la , stag azért van, hogy megpróbáljon segíteni az emberek ügyes-bajos dolgain. Azért választották meg, hogy' mehetek, az persze más lett volna. Akkor olyan nincs, hogy rám kiabálnak meg rug- dosódnak meg minden.« Nem tudta kitalálni, hogyan mehetne tovább. Ezek minde­nünnen visszazavarják. De hová mehetne visszafelé is? Más volna, ha tudná, Mag­da merre van. Vagy Henrik. (Ha kérdezné Henrik a kont- rás szájharmonikát, azt mon­daná: elzabrálták az oroszok.) Nincs más, megvárja itt, míg besötétedik. Csak h dombokat érje él valamiképpen. Onnan már látni kell a frontot. A sötét­ben messziről látni azt, ahogy okádják a tüzet az ágyúk. Arra figyelt fel tűnődései­ből, hogy tompán dübög alatta a föld. Egyre közelebbről s erőseb­ben; már belereszket a levegő is a dübörgésbe. Tudta már, hogy ezek tan­kok. Felugrott, hátha az oro­szok jönnek. Nem, nem az oroszok. Az el­lenkező irányból tűntek fel a tankok a kövesúton. Rengeteg tank! Ameddig el­látott, mindenütt csak jöttek, jöttek a tankok. Rajzoló gyerekek Petőfiről PÄÄfl A János vitéz Jancsija és Juliskája ma is élő mesehős a gyerekek világában. Szeretik a patak partján szomorkodó ár­vát, és hisznek Jancsiban, hogy megsegíti. Közben az al­földi táj átlényegül somogyi­vá, szelíd dombok bukkannak föl a rajzokban. A gyakorlóiskola tanulóinak munkáiból nyílt kiállítást Mondr József rajztanár mu­tatta be. — A mai gyermekrajzok sokban különböznek a tíz-húsz évvel ezelőttiektől. Nincsenek olyan merev kötöttségek a rajztanításban, minit korábban, s új technikákkal gazdagodott az eszköztárunk. A mai rajztanítás előnye a személyiség teljesebb kibonta­koztatása, és a valóság hűbb megismerésére készítjük fel a tanulókat. Ez korántsem hal­ványítja él a képzieletvilágot, a témák továbbra is a maguk »naivságában« jelennek meg a tanulók előtt A rajztanár szavaira köny- nyű volt példákat találni a tablókon. Horváth Tímea Já­nos vitéz illusztrációja Jancsi tengeri átkelését örökíti meg, tudatosan figyelmen kívül hagyva a negyedik osztályos fejlett térszemléletét. Molnár Tamás a másik pólus, kéz­ügyessége felnőttszemmel pá­rosuk Győrfi András második osztályos tanuló rajzai most is megállítják a nézőt: Petőfi-il- lusztrációin átüt mesélőkedve. Talán éppen ezért szeretjük annyira az ő munkáit Úgy gondoljuk, a fejlettebb szem­lélettel készülő gyermekrajzok sem nélkülözhetik ezt a mesé­lő kedvet A gyakorlóiskolások délutá­ni úttörófoglaJkozásán, tegnap nyüt meg a tanítóképző inté­zet emeleti zsibongójában a tanulók Petőfi-illusztrációkból rendezett kiállítása. Az ünnepségen, melyen Pe­tőfiről is megemlékeztek, a legügyesebbeknek oklevelet és könyvjutalmat adott át az iskola igazgatója.--------— - — • • 1 ) 1 1 N yárra nemzetközi találkozót terveznek Hungaro Moro klub Bogláron Hungaro Moro eszperantó I nyelven magyar tengert jelent. Nem véletlenül választották a Balaton partján és annak kö- I zelében élő eszperantisták klubjuknak éppen ezt a nevet. A megalakulás óta több mint egy év telt el. Mivel foglal­koznak, mire készülnek? — er­ről beszélgettünk Békés And­rással, a klub egyik alapító tagjával és vezetőjével. — Az eszperantó klub köz­pontja Balatonboglár. Itt jö­vünk össze minden héten egy­szer — tízen-tizenketten. A tagság egyébként nemcsak ennyi: 56 tagunk van a Bala- ton-parton és környékén — Somogyváron, Lengyeltótiban, még Hácson is. Akkor még ez nem a front. Mert a fronton nem ilyen li­basorban vonulnak a tankok az úton. Hanem szerteszét, szerte a földeken is. Körülnézett, figyelmesen megnézte a távoli dombolda­lakat. De sehol nem jöttek tankok, csak az úton. Nem, ez még nem a front. A front még sokkal odébb lesz. Egy kukoricatáblán akadt meg a szeme. Még mindig nem vágták lie a tavalyi szá­rat. Pedig itt nem is igen volt tavaly háború, legalábbis front nemigen volt. Se kilőtt tankok, se romos utcák, se katonasí­rok, semmi. Mégsem vágták le a szárat. Mert itt is elviszik a népet katonának, s az asszo­nyokra marad a határ. »Meg a gödörásás is« — em­lékezett rá. A kövesút másik oldalára nem látott el a töltéstől. Ha­csak ott nem vonulnak a föl­deken is tankok. Ahogy a fronton szoktak támadni. Most ért ide az első. Nézte fönt, az úton brun»- mogó, elcsörömpölő aeélazör- nyeket: egytől egyig Tigris! Huszonötöt megszámolt. De még mindig nagyon sok jött. »No, Grisa, lesz melegetek. Ezt mind kilőni!« A kutya is a tankokat néz­te. Kicsit távolabb szunyókált az előbb; most közelebb húzó­dott hozzá, és kihegyezett fü­lét idegesen mozgatva leste a tankok vonulását. A nap már az ég alján pa­rázslót,t, fátyolos felhők mö­gött. De még sokára tara ao­Békés András a boglári könyvesbolt vezetője. Ide tér­nek be a klubtagok is, ha va­lami elintézni, vagy megbe­szélnivalójuk van. A klubve­zető nagyon szívesen és lelke­sedéssel beszél a klubról és az eszperantó nyelvről, — A törzstagok nagy része együtt kezdett egy tanfolya­mot, az azonban felbomlott. Néhányan elhatároztuk, hogy újra életre hívjuk. Többen csatlakoztak hozzánk, segített bennünket a Zselic sportkör és az eszperantisták pécsi te­rületi szövetsége is. — Mit csinálnak egy-egy klubfoglalkozáson ? — A legfontosabb a nyelv- tanulás. Az idő nagy részét ér­tét Tavaszodik már, kinyúl-i1 nak a nappalok. i »Kár, hogy nem jár a vek-1 kér — gondoltam. — Mert ak-1 kor megnézném, mikor megy1 le a nap, és holnap is meg-1 nézném meg holnapután is. És akkor tudnám, mennyivel' nyúlik meg a nap; mennyivel hosszabb az egyik, mint a| másik.« Még sose mérte meg, meny­nyivel hosszabbodnak a napok. Észre se igen venni ilyenkor, és ugye. nyáron már mennyi­vel hosszabbak. De ez is csak bajmaik van most hogy hosz- szabb a nap: mert annyival később sötétedik. össze sem hajtotta a taka­rót, csak a vállára lódította. Füttventett a kutvának, s el­indult a töltés alján, tovább, visszafelé. Éppen elcsörömpölt az utol­só tank is az úton, amikor a kukoricáshoz ért. Jókora táb­la volt a dombhajlaton még nem látszott a vége. Igaz, nem olyan sűrű már ilyenkor, mint ősszel, de jobb a csupasz domboldalnál. Nem vágott bele rögtön, csak jó hajításnyira a sarká­tól. Bentről nézve már sűrűbb1 volt a kukoricás. Le sem igen kellett hajolnia, és nem látott1 ki belőle. Akkor pedig őt sémi láthatja a hidat őrző géppisz- tolyo6. Alkonyod ott, mire a domb-’ hajlatra ért íüol re fordítjuk — mégpedig úgy, hogy akiknek jobban megy, segítik a kezdőket Vannak já­tékos kérdés-feleleteik, társas­játékok, melyek a nyelv isme­retének elmélyítését szolgál­ják. Emellett van társalgás, daltanulás is, — Mit terveznek a nyárra? — Június 9-e és 11-e között nemzetközi eszperantó talál­kozót szervezünk a Balaton- parton. Meghívjuk külföldi le­velezőpartnereinket és a hazai eszperaníistákat is. Tervezzük eszperantista óvodások nyelv- tanításának bemutatóját — ezt a pécsiek vállalták —t báb­játékók, kisfilmek bemutatá­sát, lesz hajókirándulás is. Azt szeretnénk, ha minél jobb személyes kapcsolatok alakul­nának ki a külföldi és a ma­gyar klubtagok között, és ne csak csoportos, hanem egyéni látogatások is létrejöjjenek. A könyvesboltban megta­lálhatók a magyar klassziku­sok művei eszperantóul, va­lamint a Pace, az eszperantis­ták nemzetközi lapja. — Minden hónapban más ország adja ki — mondja Bé­kés András. — A lap nagyon színvonalas, és sok mindennel foglalkozik. A neve békét je­lent. Az eszperantó ugyanis nem csupán nyelv, hanem mozgalom is. — ön mikor tanult meg esz­perantóul? — 1965-ben kezdtem, és egy ' év alatt annyira megtanultam, | hogy különböző értekezlete­ken, előadásokon ezen a nyel­| ven jegyzeteltem. — Azért tanu’ta meg ilyen gyorsan a nyelvet, mert köny­i nyen elsajátítható, vagy azért, mert nagyon szorgalmas volt?- Az eszperantó könnyen 1 elsajátítható nyelv. Nagyon ' egyszerű a nyelvtana. Ami itt ' szabály, az alól nincs kivétel. Persze, minden szabad időm­ben ezzel foglalkoztam, amíg 1 a vonatra vártam, az értekez- | letek szüneteiben stb. — A nyári találkozón kívül milyen terveik, elképzeléseik vannak? — Szeretnénk minél jobban elterjeszteni az eszperantó nyelvet, növelni azok számát, akik ezt tanulják. S. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents