Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-16 / 39. szám

74 milliós közös vagyon 'Két üzem barátságával kezdődött E bét elején, tartotta zár- számadó közgyűlését a Topo­méi-—eámányi Egyesült Erő TermaLőszövefkezet. Zsúfo­lásig megtelt a topanári város­rész művelődési háza, a tagok kétharmad része eljött, hogy meghallgassa a múlt év ered­ményednek értékelését, választ kapjon kérdéseire. A részvevőiket Tátrai János tsz-einokhel yettes köszöntöt­te. A megyed és városi szerve­ket Jordanien József, a me­gyei tanács vb-tagja, Papp János, a városa pártbizottság titkára, dr. Ormosy Viktor, 'a Kaposvári Városi Tanács ál­talános elnökhelyettese, Mül­ler János, a Közép-soimogyi Termelőszövetkezetek Terüle­ti Szövetségének munkatársa képviselték. Bizderi Károly, a szövetke­zet elnöke ismertette a veze­tőség beszámolóját A szövet­kezet helyzetének elemzésekor különös figyelmet fordított a következő időszak teendőire. Hangsúlyozta a termelés kon­centrációjának, valamint a növénytermesztési munkák gépesítésének jelentőségét — Gépek mélikül ma már nem tudnánk ellátni felada­tainkat — momdita az elnök. — Ezen a terülétan még többet kell tennünk, anyagi erőnket fölmérve, előre megfontolt, ésszerű tervezéssel növelni kell a gépparkot Külön-fcülön értékelte az egyes ágazatokban elért ered­ményekéit A növénytermesz­tés a tavalyi — kezdetben aszályos, majd szélsőségesen csapadékos időjárás ellenére — termeüésd és árbevételi tervét túlteljesítette. Burgonyából például a tervezett holdsunkén­a nehézségek után Rátaláltak az első európai testvérvárosra itta zár- ti 80 helyett 112,9 mázsa tér- fi. ti 80 helyett 112,9 mázsa ter­mést takarítottak be. Az állattenyésztési ágazatok közül különösen a szarvas­marha-, a sertés-, valamint a lótenyésztés jelentős. A ser- tésáliom-ányt tavály cserélték ki, és bár a TGE nevű vírusos betegség itt nem pusztított, egy erős megfázás a malac­szaporulatot szánté megtize­delte — tervüket mégis telje­sítették. A termelőszövetkezet Orci- ban egy 600 férőhelyes hízó­marhatelepet épített A kisebb átalakításokat felújításokat házi brigád végezte. A pénz­ügyi helyzet ismertetésekor a tsz elnöke elmondta, hogy a dolgozó, tagok, alkalmazottak egynapi átlagkereste 99,13 fo­rint. A szövetkezet közös va­gyona 1972-ben 74 millió fo­rint volt Ezután Sipos József, az el­lenőrző bizottság elnöke szá­molt be munkájukról, majd Jordanics József szólalt fel. A munkamorálról beszélt, majd a következőket mondta: — Ügy látom, hogy a tagság megértette az idők- szavát, és mindent megtett azért, hogy a tavalyi nagyon nehéz évet eredményesen zárja Bapp János, a városi pártbi­zottság tátikám a kollektív és az egyéni áldozatvállalásról szőtt, majd a pártbizottság nevében megköszönte a veze­tőség és a dolgozók munkáját. Eredményes évet-, zárt Ka­posvár egyik nagy szövetkeze­te. Ismerve a múlt év nehéz­ségeit, ez a siker valójában nagyobb, mint amit a számok tükröznek. D. T. Kaposvári üzemekbe látogattak a mongol vendégek Hol van. Danhan? Az olva­sónak, az újságírónak is telje­sen ismeretlenül cseng ez a név. Az első, amit ilyenkor te­het az ember, megnézd a tér­képet. S akkor Ulánbátortól, a Mongol Népköztársaság fővá­rosától északra megtalálja. Hozzánk tízezer kilométerre fekszik ez a negyvenezer lako­sú, fejlődő ipari város. Dar- han.t ma még a térképen keres­sük, néhány év múlva azon­ban ugyanolyan jó ismerősünk lesz, mint a szovjetunióbeli Kálinyin, vagy a lengyel Olsztyn testvérvárosunk. A magyar ember, aki min­dent ahhoz viszonyít, hány óra alatt jut el a fővárosba, meg­lepődve hallgatja, hogy repü­lővel tizenegy órát utazott a kedd óta hazánkban tartózko­dó mongol tanácsi küldöttség Gombin Damgyin darhani ta­nácselnöknek, a Magyar— Mongol Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság tagjá­nak a vezetésével. A megye- székhely két mongol vendége A másodéves Holovics Endrétől az iránt érdeklődtek a ven­dégek a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Kapos­vári Gyárában, hogyan halad a szakma elsajátításában. A fejlesztési alap elosztása, a nőpolitikái elvek az ipari szövetkezetek küldöttközgyűlésén Küld Ötfkőzgyülést tartottak tegnap a megye ipari szö­vetkezetei. Megvitatták a nőpolitikái elvek érvényesülését a szövetkezeti mozgalomban, és elfogadták a KISZÖV-nek, mint érdekképviseleti szervnek az idei feladattervét. Ezen­kívül hosszú vita után megszavazták a megye ipari szö­vetkezeteinek módosított középtávú tervét és a kölcsönös fejlesztési alapnak — az érdekeknek leginkább megfelelő — elosztását. A megye szövetkezeteiben több mint hatezer ember dol­gozik, s ezek 45,9 százaléka nő, jóval több, mint korábban bármikor. A szövetkezetek ugyanis az utóbbi években el­sősorban azokat az iparágakat fejlesztették, amelyek megfe­leltek a nők fizikai alkatának, tekintve, hogy munkaerő-tar­talékok már csak a nők köré­ben voltak. Kevés a női szak­munkás a szövetkezetekben: 21,5 százalék. A betanított munkások között viszont 95,9 százalék nődolgozó. Ez a két összehasonlítás önmagáért be­szél. A szövetkezetek többségé­ben fokozatosan javulnak a körülmények. Az új üzemek például sok helyen csökkentik a munkahelyi ártalmakat, de ezen a téren még többet is lehetne tenni. Zajtompító be­rendezések beszerelése és a színdinamika alkalmazása azonban nemcsak szemléleti, hanem anyagi kérdés is. Több szövetkezetben külön­féle segélyekkel, kedvezmé­nyekkel segítik a sokgyerme­kes anyákat, másutt — például a kaposvári Delta szövetkezet­ben — a nyereség egy százalé­kát ajánlották fel a bölcsődei, óvodai helyeik bővítésére. Fi­gyelemre méltó a csurgói Nap­sugár szövetkezet kezdeménye­zése is, ahol megszervezték a mozgóbüfét és az előrendelést, hogy enyhítsenek a bevásárlás és a második műszak terhein. A nőbizottság javasolta, hogy ezután a szövetkezetek­ben kísérjék figyelemmel az egyedül élő nőket, és rendsze­resen támogassák őket y~A. szövetség ügyviteli appa­rátusának tovább kell javíta­nia munkastílusát és munka­módszerét, kiindulva érdekvé­delmi, érdekképviseleti funk­ciójából.« így summázható rö­viden az Ipari Szövetkezetek Somogy megyei Szövetségének idei feladatterve, illetve annak legfőbb gondolata A szövet­kezetek életében elengedhetet­len a tevékenységüket alapve­tően meghatározó és befolyá­soló párthatározatok, kor­mányintézkedések ismerete. Hogy a szövetkezetek pontosan értsék, s alkalmazni tudják, a KISZÖV gyakorlati segítséget kíván adni a szövetkezetek vezetőinek tanfolyamok, kon­zultációk szervezésével. To­vábbra is figyelemmel kísérik az ifjúság életének, munkájá­nak alakulását — az ifjúsági törvény szellemében. Külön fejezetek szólnak az ipari szövetkezetek beruházási lyzetérül. A feladattervben ondják, hogy »a szövetség­ek nagyobb gondot kell for­dítani a különböző juttatások, dotációk célirányos és üzem­szerű felhasználásának ellen­őrzésére«. Ilyen szellemben került előtérbe az intevíz fej­lesztés támogatása, a gépesí­tés, korszerűsítés. Ezekből lo­gikusan következnek a továb­bi lépések is: a szövetség munkaszervezési szakbizott­ságot kíván létrehozni, továb­bá a termelés gazdaságossága érdekében piackutatással és információgyűjtéssel is segítik a szövetkezeteket. Szó van még egyebek között az ipari szövetkezetek termékeit árusí­tó üzletek létrehozásáról (az idén Csurgón, jövőre Kapos­váron), az improduktív munka csökkentéséről és a szakmun­kás-utánpótlás megfelelő biz­tosításáról is. A küldöttközgyűlés legna­gyobb érdeklődéssel várt napi­rendi pontja a megye ipari szövetkezeteinek további fejlő­dését jelentő beruházások megvitatása, s ezzel összefüg­gésben a kölcsönös fejlesztési alap elosztása volt. A sok-sok ponton egymást is keresztező érdekek között nem volt könnyű megtalálni az összhangot, de a küldöttköz­gyűlés végül is elfogadta az előterjesztést, a szövetkezetek rövid távú fejlesztési tervét. Cs. T. tegnap a város iparával is­merkedett dr. Ormosy Viktor városi tanácselnökihelyettes és Fűzi István osztályvezető kí­séretében. A Mosonmagyaró­vári Mezőgazdasági Gépgyár Kaposvári Gyárában Lovas József igazgató, Dóra László főmérnök tájékoztatta a ven­dégeket. Különösen nagy ér­deklődéssel hallgatták, hogy a Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gép>tgyár mind a négy gyáregysége részt vesz a Szovjetunióba exportált tojó­házi berendezések gyártásá­ban. Az üzemlátogatás során az úgynevezett EKT-műheiyt is megnézhették, ahol a beren­dezések részeit készítik. G. Damgyin a műhelyben dolgo­zók kérésére emléksorokat írt a Vörösmarty szocialista bri­gád naplójába. A húskombinát volt a kö­vetkező állomás. Ide nagyon készültek a vendégek, hiszen városukban most épül magyar tervek alapján egy húskombi­nát. Jelenleg háromszáz ma­gyar építőmunkás tartózkodik Darhanban, s a tervek szerint a jövő év nyarán felavatják a magyar gépekkel fölszerelt üzemet, amely a város har­madik legnagyobb ipari léte­sítménye lesz. Elsősorban szarvasmarhát, birkát dolgoz­nák fel, takarmánylisztet gyár­tanak. Ennek az üzemnek a jövendő vezetőd — köztük Nyndagiin Dasbaldir igazgató — néhány hete Kaposváron tanulmányozzák a húsipart. A Kaposvári Húskombinát két Méltóan a hagyományokhoz A szarvasmarha-tenyésztés jövője Rákéiban (Tudósítónktól.) Hagyományai vannak az ál­lattenyésztésnek Ráksdban. El­ismerő oklevelek sora bizo­nyítja az itt élő emberek szak­értelmét, a szakma szeretőiét, amely ap>áról fiúra szállt. Nem rekedtek meg a hagyományos módszereknél, szakértelmük az utóbbi években a korszerű ne­velési, tenyésztési eljárások alkalmazásával párosult. A ráksi Üj Élet Termelőszö­vetkezet irodaházában több mint tíz oklevelet láttunk, köztük olyat is, amely orszá­gos helyezést igazol. A terme­lőszövetkezet 1972 végével tel­jesen felszámolta sertésállo­mányát. Ahogy Farkas Lajos elnök elmondta, elsősorban gazdaságossági okok miatt döntöttek így. Mindössze 1600 hold szántóterülettel rendel­keznek, s a növénytermesztés nem tudja kielégíteni az állat- tenyésztés sokoldalú szálas- és abraktakarmány-igényét. A szakosítás mellett kellett dön­teni, elhatározni, hogy az ál­lattenyésztési ágazaton belül sertés- vagy szarvasmarha-te­nyésztésre specializálódjanak. Szarvasmarha-tenyésztés mel­lett határoztak több mint két évvel ezelőtt. Sertésállomá­nyuk felszámolása tehát nem egyik napról a másikra tör­tént. A negyedik ötéves terv vég­rehajtásából adódó szarvas­marha-tenyésztési program figyelembevételével, áthúzódó beruházásként, 10,5 millió fo­rintos költséggel épült szako­sított tehenészeti telepüket ta­valy vették használatba. Kor­szerű körülmények között 340 teheneit tudnak itt tartani, de a teljes kihasználtsághoz még 100 növendékállatot kell beál­lítani. Örvendetes viszont, hogy borjúnevelőjük — mely 120 férőhelyes — telített, sőt férőhelyhiánnyal küzdenek. Tenyészállat értékesítésével ebben az évben még nem szá­molhatnak, fiatal az állatállo­mányuk. Hízómarha-értókesí- tésük azonban már jelentős lesz, 110 eladását tervezték. A ráksi Üj Élet Tsz tehené­szetét az Országos Állatte­nyésztési Felügyelőség törzsál­lattenyésztő jelöltként tartja számon, ahol elsődleges a ma­gyar tarka fajta, de tenyésztik a svájci importból beszerzett szimentáli fajtát is. Ilyen termékek készülnek majd a darhani húskombinátban!&> vezetője, Bántó László igazga­tóhelyettes és Szerdahelyi Ká­roly húsipari osztályvezető pe­dig az ősszel járt egy küldött­séggel Darhanban. A két üzem kapcsolata hozta egymáshoz közel- a mongol és a somogyi várost is. Sok szó esett erről a baráti találkozón., Ostoros István igazgató köszöntötte a kül­döttség tagjait, s elmondta, hogy honfitársaik kaposvári tartózkodása Mongóliára terel­te az emberek érdeklődését. A darhani húskombinát jövendő négy vezetője nagy szorga­lommal készül a feladatára. Amikor G. Damgyin tréfásan megjegyezte, hogy állítólag tűi keveset kérdeznék a ma­gyar szakembereiktől, Ostoros István azt felelte, hogy jó sze­mük van, mindent meglátnák, így persze kevesebbet -is kér­deznek. Az itt tanuló mongol vezetőket kaposvári szakem­berek is segítik az indulás ne­hézségeinek leküzdésében, a szakemberek betanításában Darhanban. Ostoros István munkatársai nevében is meg­ígérte, hogy minden gondot megoszthatnak majd velük. G. Damgyin mint tanácselnök nagy érdeklődéssel hallgatta, amikor dx. Ormosy Viktor el­mondta, hogy a Szocialista brigádok az óvodáért'.-mozga­lom ebből az üzemből indult el. Darhan feszítő gondja a lakás-, a bölcsőde-, az óvoda-, az iskolaépítés, az ötéves terv végére ugyanis hatvanezer la­kosa lesz a városnak Éppen ezéirt a küldöttség vezetője azt kérte N. Dasbaldirtól, hogy a műszaki ismeretek mellett szorgalmasan tanulmányozza ezeket a kezdeményezéseket, a vezetési elveiket is. A termékek megkóstodása után, a beszélgetés, az üzem- látogatás végén kikívánikozott G. Damgyinibol — aki szám­talanszor járt már hazánkban, csak Kaposváron tartózkodik először —■, hogy nagyon szép üzem a húskombinát. . ; A mongol küldöttség dél­után a Kálinyin városrészt . te­kintette meg, majd. pedig ellá­togatott a Volán 13. számú Vállalathoz. Darhan magyarul azt jelen­ti, hogy kovács. Akik először jöttek el e messzi városból, egy új barátság, kapcsolat ko­vácsai. Ok fölfedezőnek ne­vezték magukat, akik most ta­láltak rá az első európai test­vérvárosukra. Lajos Géza Tetszett a Kálinyin lakótelep, ház egyik lakását is. A küldöttség megnézte a sáv­1973: Ifjúmunkás napok Szakmai továbbképzés — A hagyományok folytatása Az idén első ízben, a továb­biakban pedig minden esz­tendőben megrendezik az If­júmunkás napokat — határoz­ta el a KISZ központi bizott­ságának ifjúmunkás tanácsa. A fendazvénysörazatot fel­használják majd a munkásha- gyományok folytatására, a fia­talok szakmai eredményeinek bemutatására, politikai és szakmai versenyek, vetélkedők lebonyolítására, a kezdő mun­kavállaló fiatalok fórumainak megtartásáira. Hat művészeti ágban tarta­nak majd országos vetélkedő­ket, szemléket; számítanak az irodalmi színpadok és színját­szó csoportok, a zenészek, a vers- és prózamondók, a fotó­zok és fiimezők, a képző- és iparművészetiéi foglalkozók, valamint a folklóristák bemu­tatóira is. Az Ifjúmunkás na­pok országos rendezvényeit május—júniusban tartják. A politikai, szakmai és művésze­ti vetélkedőkön, szemléken az állami, tanácsi, szövetkezeti ipar, illetve a szolgáltatás te­rületén dolgozó ifjúmunkások 30 esztendős korúikig vehetnek részt. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents