Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-15 / 38. szám
Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Javult a szolgáltatás Százhuszonöt éves a Kommunista Kiáltvány E gy főként • német emigráns munkásokból álló forradalmi szervezet, a Kommunisták Szövetsége, 1847 novemberében megbízta Marxot és Engelst, hogy dolgozzanak ki közzététel céljából egy teljes elméleti és gyakorlati pártprogramot. Kettőjük közös munkája nyomán — a végső megfogalmazás Marxtól származik — két hónap alatt elkészült a kézirat. 1848 februárjában egy kis londoni nyomdában megjelent a Kommunista Párt Kiáltványa. Az első kiadást hamarosan újabb kiadások követték. A múlt század hetvenes éveiben a Kiáltvány már a munkásmozgalom alapvető dokumentuma, a munkások legismertebb elméleti olvasmánya volt A huszadik században tovább nőtt forradalmasító ereje. »Ez a kis könyvecske — írta Lenin — kötetekkel ér fel: szelleme mindmáig élteti és előreviszi a civilizált világ egész szervezett és harcoló proletariátusát.-« Miből ered a Kommunista Kiáltványnak ez a páratlan történelmi hatása? Mindenekelőtt abből, hogy a Kiáltvány a tőkés társadalom alapvető ellentmondását, a tőke és a munka antagonizmusát ragadta meg, s megmutatta a kapitalizmus felszámolásának egyetlen lehetséges útját, a munkásforradalmat. A Kiáltvány rámutatott, hogy a feudális viszonyok szétrombolásával a társadalom egyre inkább két szemben álló osztály, a burzsoázia és a proletariátus gazdasági és forradalmi ellentmondására polarizálódik. A burzsoázia uralma a termelőerők edd'g soha nem látott gyors fejlődését eredményezi. A létrehozott -hatalmas termelőerők számára szűkké válnak a tőkés termelési -viszonyok, s a tőkések által mozgásba hozott erők egyre inkább aláássák a burzsoázia uralmának feltételeit A termelőerők nagyarányú fejlődése létrehozza a kapitalizmus felszámolásának objektív feltételeit De »a burzsoázia nemcsak kikovácsolta a fegyvereket •— írja a Kiáltvány —, amelyek halálát okozzák; megszülte azokat a férfiakat is, akik e fegyvereket forgatni fogják — a modern munkásokat, a proletárokat.« A burzsoázia kialakulásával és megerősödésével együtt fejlődik ki a proletariátus is. A tőkés viszonyok rendszerében a munkás munkaerejének eladására kényszerül, kizsákmányolása egyre fokozódik. Ezek a körülmények szükségszerűen vezetnek el a -munkások kezdeti, ösztönös küzdelmétől a1 politikai osztály harchoz; az elszórt helyi akcióktól a munkásosztály nemzetközi összefogásához. A Kiáltvány rámutat arra is, hogy a proletariátus politikai harcának vezető ereje a mozgalom feltételeit menetét és általános eredményeit világosan látó szervezet a kommunista párt. Marx és Engels tudományos módszerekkel tárták fel a tőkés társadalom mozgástörvényeit és osztályviszonyait. A Kiáltvány mindezt olyan tömören és világosan fogalmazza meg, hogy a történelem materialista felfogása találkozzék a munkások mindennapi tapasztalatával: meggyőző erővel mutatta meg számukra helyzetük megváltoztatásának forradalmi útját. A tudományos elmélet és a munkások egymásra találása azért is nagy jelentőségű volt, mert a múlt század közepén a munkások még nagymértékben az utópisztikus szocializmus nézetei és a különböző kispolgári eszmék hatása alatt álltak. Az utópikus szocialisták élesen kritizáltak a kapitalizmus embertelen viszonyait, amellyel szembeállították egy harmonikus, igazságos társadalom elképzelését. A fennálló viszonyokból viszont teljesen irreális módon akarták megálmodott társadalmukat felépíteni: az uralkodó osztály megnyerése útján remélték annak valóra váltását. A kapitalizmus megreformálására törekedtek, ezekkel a nézetekkel szemben azonban a Kiáltvány bebizonyította: a kapitalizmus semmiféle »megjavítása-« nem érhet el eredményt, a tőkés rendszert csak a proletariátus forradalma döntheti meg. A marxizmus—Ieninizmus és a kommunista munkásmozgalom polgári és kispolgári ellenfelei gyakran hangoztatják, hogy a Kiáltvány elemzései, a munkásosztály ott megfogalmazott céljai elavultak. Mi igaz ebből? Á Kiáltvány egyes tételein valóban túlhaladt az idő. Ezt a marxisták sohasem tagadták, hiszen a forradalmi munkásmozgalom tapasztalatainak gyarapodásával már Marx és Engels is több ponton helyesbítette, illetve tökéletesítette a Kiáltványban kifejtett programot. Amiről viszon hallgatnak a marxizmus polgári kritikusai: a Kiáltvány alapvető gondolatai időállónak bizonyultak és ma is érvényesek. A társadalmi termelés és az egyéni kisajátítás antagoniz- musa a mai kapitalizmusnak is alapvető ellentmondása, sőt élesebben jelentkezik, mint valaha. A munkásosztálynak a Kiáltványban meghirdetett forradalmi célja ma már részben valóra vált: több országban győzött a szocialista forradalom, kialakult a szocialista világrendszer. Bebizonyosodott, hogy a kapitalizmust felszámoló forradalmi erő csak a munkásosztály lehet, ezt a feladatot semmilyen más társadalmi osztály vagy réteg nem képes megvalósítani. A munkásmozgalom több mint egy évszázados forradalmi tapasztalata igazolja azt is, hogy a társadalmi haladásért folytatott harc akkor eredményes, ha megvalósul a proletariátus internacionalista összefogása. J oggal mondhatjuk: a Kommunista Kiáltvány kiállta az idők próbáját. Megjelenése után 125 évvel is vaai mondanivalója számunkra. A Kiáltvány rendkívül tömören, lényegre törően fogalmaz minden kérdésben, és különösen röviden ír a kapitalizmus megdöntése utáni, társadalomról. Ez természetesen nem véletlen, hiszen Marx és Engels nem egyszer s mindenkorra szóló útmutatásokat kívánt adni, hanem a konkrét helyzet . konkrét elemzésével akarta elősegíteni a munkás- osztály harcát. De éppen ebből ered, hogy a Kiáltványnak a szocializmust építő társadalmak számára is van üzenete: a munkásosztály történelmi érdekeinek megvalósítása megköveteli a kommunisták cselekvési egységét, a munkásosztály nemzetközi összefogását J. Gy. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI képviselők megyei csoportja tagnap tartott ülésén a szolgáltatásról, illetve a lakossági szolgáltatás fejlesztésének érdekében hozott 1038/1969. sz. kormányhatározat végrehajtásának tapasztalatairól tárgyalt Sugár Imrének, a megyei tanács elnökhelyettesének előterjesztése alapján. — A kormányhatározat alapján a megyében is számos intézkedés született a szolgáltatások fejlesztésére — állapította meg az előterjesztés. Tanácsaink számára a kormányhatározat végrehajtása igen nagy feladatot jelentett. A vitában részt vevő képviselők elmondták, hogy a megyei vezetés és a helyi tanácsok is következetesen hajtották végre az ezzel kapcsolatos feladataikat. Tanácsi segítséggel épült Kaposváron a Gelka központja, a Kalinyin városrészben lévő, valamint a csurgói szolgáltatóház. Anyagi támogatást kapott a Patyolat háztól házig szállítás bevezetéséhez, a Gel- ka a siófoki üzletház bővítéséhez, a barcsi szövetkezet autószerviz építéséhez. Jelentős tanácsi anyagi támogatással bővíthetik lakáskarbantartó kapacitásukat a kaposmé- rői, a siófoki, valamint a csurgói kisipari szövetkezetek. Megyénkben a laikossági szolgáltatás fejlesztését megnehezíti a nagy idegenforgalom, a sok apró falu, település. Ezért kérte föl a megyei vezetés a Könnyűipari Minisz- ‘érium Helyiipari Kutatóintézetét egy megyei szolgáltatásfejlesztési tanulmány elkészítésére. A laikossági szolgáltatás színvonalának emelésére a megyei tanács vb több pályázatot is hirdetett, s ezekre 40 pályamű érkezett. Ezenkívül a KPM ew központi pályázata alapján az AFIT 31,5 millió forint támogatást kap egy Marcaliban építendő autószervizre, melyet a megyei tanács hárommillió forinttal segít. A munka jövőre kezdődik, s 1975-ben fejeződik be. Nagyatádon, Barcson épül még autószerviz, fejlődik a Patyolat, a Gelka és a lakáskarbantartás. A központi támogatási alapból — ez a negyedik ötéves terv idejére 48 millió forint — a tanács, a vállalatok a szövetkezetek beruházásaiból együttesen 150 millió forintot fordítanak a szolgáltatás fejlesztésére ebben az ötéves tervben. Mindez lehetővé teszi, hogy a tervidőszak végére az egy lakosra jutó szolgáltatás értéke 40 százalékkal emelkedjen, de még így is elmaradunk az országos, sőt a vidéki átlagtól is. Országgyűlési képviselőink egyetértettek az előterjesztéssel, elfogadták azt, s helyeselték annak a következő megállapítását is: — Az életszínvonal növekedése, a tartós fogyasztási cikkek elterjedése, a lakosság anyagi, szociális és kulturális ellátásának emelkedése megköveteli, hogy e tevékenység színvonalát a jelenleginél na- gvobb ütemben tovább emeljük. Ezért szóltak többen is a Balaton-parti szolgáltatási gondokról, a kontárok emelkedő számáról — ez másutt is tapasztalható a miegyében —, a lakáskarbantantás jetanlbégi helyzetéről, az iskolai felújításokról. Javasolták azt is, hogy az ipari szövetkezeteik, összefogva a fogyasztási és a takarékszövetkezetekkel, segítsenek a szolgáltatás színvonalának az émelésáben. Javasolták vegyszerárusftó üzletek létesítését is. Elhangzott olyan vélemény, hogy szükség van a korszerű autószervizekre, de fontos lenié az is, hogy a nagyobb községekben szintén teremtsenek lehetőséget az apróbb hibák kijavítására, kocsimosásra. Erre a megyei vezetők is gondoltak — derült ki a válaszból —, megállapodtak az ÄFOR-ral, s a nagyobb töltőállomásokat a jövőben már erre is felkészítik. A GELKA MUNKÁJA — a kisebb hibáik kijavítása is sokáig húzódik —, a szállítási szolgáltatás ugyancsak szóiba került a vitában. S az is, hogy a jelenlegi közgazdasági sza- 1 álvzók nem ösztönzik kellően a vállalatokat, szövetkezeteiket szolgáltató tevékenységük fejlesztésére, szükség lenne bizonyos módosításokra. — A lakossági szolgáltatás színvonala — ha még nem is lehetünk teljesen elégedettek az eredményekkel — magasabb, mint a korábbi éveikben volt — állapították meg az országgyűlési képviselők. Sz. L. Tűzdelik a palántákat Szarvasmarha tenyészbankok Érdekes kezdeményezés született a szarvasmarha-tenyésztési program megvalósítása érdekében Baranyában: tenyészbankok gyanánt működő nevelőtelepeket hoztak létre. Négy termelőszövetkezetben működik jelenleg ilyen különleges üzem. A megyei állattenyésztési felügyelőség munkatársai felkutatják és felváhatározatok sárolják a háztáji gazdaságokban született borjakat, amennyiben azok megfelelnek a tenyésztési és az egészség- ügyi kívánalmaknak, s átadják a szövetkezeti tenyész- bankoknak. Az állattenyésztési felügyelőség gondoskodik a garantáltan egészséges tenyészállatok értékesítéséről. A Mezőigazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium helyesli a baranyai kezdeményezést, s tervbe vette, hogy országosan megszervezi a tenyészbankok hálózatát 6500 négyzetméter fóliasátor és 4500 négyzetméter üvegfelület alatt termel primőröket az öreglaki Kertészeti Termelőszövetkezet. Az üvegházakban most palántát nevelnek, s nemsokára megkezdik a paprika cserepezését és kiültetését a fóliasátrakba. Képünkön: A kertészet dolgozói a paradicsompalántákat tűzdelik. Számvetés a végrehajtásáról Áfész nőbizottsági vezetők tanácskozása (Tudósítónktól.) Országos jelentőségű tanács, kozás színhelye ezen a héten Balatonbogláron a SZŐ VOSZ üdülő. Valamennyi MÉSZÖV nőbizqttsági elnöke és titkára gyűlt itt össze a SZŐ VOSZ szövetkezetpolitikai főosztályának meghívására. Számvetés az egyhetes tanfolyam. Azt vizsgálják, hogyan hajtották végre a párt nőpolitikái határozatait. A fogyasztási szövetkezetek nőbizottsá- gai sajátos szerepet töltenek be a szövetkezetek életében. A nők többsége nap mint nap találkozik a fogyasztási szövetkezetek munkájával a kereskedelem, a vendéglátás, a felvásárlás, az ipar és a szolgáltatás területén. A nőbizottsági munka kétirányúba szövetkezetekben, a nőtagság, valamint a dolgozó nők érdekében tevékenykednek. A. szövetkezetek vezetői — a legtöbb áfész-nál — megadják a szükséges segítséget a nőbizottságoknak. Lényegében egy országos tapasztalatcsere színhelye Ba- latonboglár, ahol módszereket, feladatokat ismernek meg az előadásokból és a beszélgetések, konzultációk során. A cél, hogy hazatérve minél több hasznosítható ötletet vigyenek magukkal a jelenlevő nőbizottsági megyei vezetők. A tanácskozást dr. Kovács Sándor, a SZŐ VOSZ elnökhelyettese nyitotta meg. Az akkor megtartott előadásában szólt a szövetkezetpolitikai kérdésekből adódó nőpolitikái feladatok végrehajtásának tapasztalatairól a párt Központi Bizottságának novemberi ülése tükrében. Ezenkívül az országos nőbizottság tevékenysége, az oktatás, a továbbképzés, a somogyi áfész-nőbizott- ságok munkája, az élelmiszer- gazdaság, a szövetkezeti törvény, az önkormányzat szerepel többek között a tanácskozások napirendjén. Az előadók a SZŐ VOSZ vezető munkatársai, az országos szövetkezeti nőbizottság elnöke, a Somogy megyei MÉSZÖV elnöke stb. A holnap befejeződő tanfolyamról méltán alakult ki az a vélemény a jelenlevőkben, hogy hasznos kezdeményezés volt, a jobb munkához nem nélkülözhető a széles körű tar pas.r)a latok. Korszerű szervezést a tsz-ekben! Lehetőségek és távlatok Minél kisebb egy termelőszövetkezeti gazdaság, annál egyszerűbb lehet üzemi szervezete. A nagyobbaknál szükségszerűen bonyolultabb ez. A nagyobb terület ugyanis — különösen, ha a földrajzi elkülönülés is nagy — az egyes területrészek, önálló termelőegységek létrehozását teszi lehetővé. A nagy terület a termelőegységek és a munkaszervezetek vezetőinek önállóságát is indokolja. Erre példa a nágocsi Üj Élet Tsz üzemszervezetémek felépítése. A kisebb gazdaságokban viszont az erősebben centralizált vezetésnek van nagyobb létjogosultsága, erre mutatott rá Gergő Sándor, a Dél-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkárhelyettese a minap megtartott tanácskozáson. A munkaerő létszámának nem is annyira a termelőegy- segék, hanem a munkaszervezetek kialakítására van hatása. Minél nagyobb a munkaerő-sűrűség, területUeg annál kxirimntoiltelbb a ffihasználáfi. Itt az elsődleges munkaszervezeti egységek, a brigádok vezetőivel szemben nőnek a követelmények. Kisebb munkaerő-sűrűségű tsz-ekben a másodlagos munkaszervezeti egységek, a munkacsoportok vezetőivel szemben nőnek a követelmények. Az üzemi szervezetet alapvetően meghatározó termelő- egységek megszervezése történhet területileg, ágazatilag, de a kétfajta »építkezés« kombinációjából is. A területi szervezésnél üzemegységekre tagolódik a tsz. Az ágazati szervezés feltételei elsősorban a termelés viszonylag magas fokú műszaki, gazdasági és személyi adottságai mellett alakulhatnak ki. Az egyszerű üzemi szervezetre példa a pornogi, a porrogszentkirályi tsz. Az egyes ágazatok külön üzemként szerveződnek az ötvös- kónyi, a taranyi, a gyékényesi szövetkezetben. Ezek közepes méretű gazdaságok. Az összetett vagy kombinatív üzemi szervezetben a tomkáa'. és as ágazati szervezési elvet együttesen valósítják meg. (Kom- lósd, Barcs, Csurgó állattenyésztése, Görgeteg, Lábod, Nagyatád, Kutas növénytermesztése.) Az üzemi szervezetek alakulása a termelőerők fejlődésétől várható. Ennek pedig anyagi, gazdasági. feltételei vannak. A termélésbiztanság alakulása kihat az üzemi szervezetek változására is. Napjainkban sok sző esik az üzemek méreteiről, átok növeléséről. Ennek két módja van: az egyik a tsz-ék egyesülése, a másik a gazdaságok szakosodása. Kis és közepes szövetkezetekben a gépparkot általában központilag üzemeltetik. A nagyobbakban a gépparkot megosztják az üzemegységek között Van már arra is példa, hogy a traktor- állomány és a szállítógépek egy részét központi szolgáltatóegységekbe szervezik, a többi gépet pedig állandó jelleggel kihelyezik a termeló-1 egységekbe. Ez a megoldás nagyobb tsz-eknek is ajánlható. Gergő Sándor azon a tanácskozáson részletesen elemezte a vezetés szervezetének formációit is. »A vezetés szervezete lehet lineáris, funkcionális és kombinatív.« Az első lényege: a vezetőik a rájuk bízott terület minden kérdésével foglalkoznak. A hatáskörök könnyen elkülöníthetők, az ellenőrzés leegyszerűsíthető. A funkcionális rendszerben a különböző színiteken a vezetés munkája feladatok szerint megoszlik, Egy-egy ágazat irányítását speciális szakemberek végzik. Alapos felkészülésre ad lehetőséget egy-egy feladat megoldásakor. A kombinált módszernek vannak a legnagyobb követelményei. Az a jó vezetés, amely követi a szervezeti felépítést, vagyis a szövetkezet adottságaira alapoz. A szervezetnek mint formának, és a vezetői tevékenységnek mint tartalommal: egybe kell esnie. Az eredményét: nem maradnak éU L. Lé. Somogyi Nép/apl 3
