Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-13 / 10. szám

Állattenyésztési tanfolyam Kutason HSrom községből — Kutas, Beleg, Kisbajom — jöttek ösz- sze a kutasi tanácsházán azok, akik a Béke Tsz szarvasmar­ha-tenyésztésében dolgoznak, hogy részt' vegyenek a tsz-ve­zetőség által szervezett tanfo­lyamon. Az előadás előtt a tan­folyam vezetőjével, Magyai József központi főállattenyész­tővel beszélgettünk. — Milyen céllal szervezték a tanfolyamot? — Mindössze négy szakmun­kás-bizonyítvánnyal rendelke­ző tehenész dolgozik csak a szövetkezetünkben. A szövet­kezet tehenészetében dolgozók viszont — s ebben a szakveze­tés is egyetért velük — szük­ségét érzik annak, hogy aikor- szerű szarvasmarha-tenyésztés­sel kapcsolatos alapvető isme­reteket elsajátítsák. Jól tud­ják, hogy a szarvasmarha-ál­lomány fejlesztését mennyisé­gileg meg lehet oldani pénzzel, a minőségi fejlesztéshez, a jobb eredményekhez azonban nél­külözhetetlen a megfelelő szaktudás is. — A tanfolyam kapcsolat­ban van a kormány által meg­hirdetett hús- és tejprograro mai? — Természetesen, hiszen az itt tanultakat a tsz tehenésze tében hasznosítottakon kívül a háztájiban is kitűnően alkal­mazhatják. S különösen az utóbbi hetekben tapasztalható | nagyobb érdeklődés a szarvas­marha-tenyésztés iránt, mivel az állattartók jobban megta­lálják számításukat, mint ré­gebben. — Kik lesznek az előadók? — Örömmel mondhatom, hogy megkeresésünkre a Ka­posvári Mezőgazdasági Főisko­la tanárai közül dr. Fehér István és dr. Eróss István készséggel vállalták az előadá­sok tartását. Ezenkívül a hely­beli mezőgázdasági mérnökök és négy állatorvos tart előadá­sokat. Míg beszélgettünk, benépe­sült a terem, Nagy József tsz- elnök megnyitója után pedig Végh Tivadar főmezőgazdász és Magyar József fóállatte- nyésztő megtartotta az első előadást a tanfolyam huszonöt hallgatójának. &. J. AZ MSZMP SOMOCV MECVEI R I ZO TTS AC A H A K LAPJA XXIX. évfolyam, 10. szám. Szombat, 1973. január 13. Tervük: az előrelépés Panoráma Az as óriási gömb — amely­nek tulajdonkeppen csak a fémváza volt mag — korona­ként ült a hegynek is beillő domb tetején. Onnan aztán valóbani pompás Lehet a kilá­tás a tóra! Valaki azt mond­ta: -Komám, onnan még asst is látod, ha János bácsi a túl­só parton üvegben piros bort VISZ.« BelcáUt a. lábába a félsz, ahogy az első lépcsőre lépett. Odalent a domb aljában meg sem moccantak a kopár fák. Itt fenn a szelek úgy nyarga- lásztak, mint a padlásra fel­hordott kukoricában a macs­kák az egerek tubán. Kiszorult a torka. A tizedik lépcsőn már belekapaszkodott a korlátba. A lentről rendíthetetlennek látszó fémgömb ide-oda in­gott a széllökésektől. Hajón érezte magát. A füle finom zümmögést fogott fel, csak később jött rá, hogy a fejébp tódult vér -zsibong«. Resz­kető gyomra mélyéből hang tört fel, de összezárt fogai kö­zül nem engedte kicsúszni. Izzadt a hidegben. -Csak még egyszer élve lekerüljek in­nen!« Akkor fedezte föl, hogy tériszonya van. Becsukott szemmel dUdogállt egy ideig fenn, mintha habozna, hogy elájuljon-e. Amikor lakcamergett, ára­dozott & cspdaJM.Ua panorá­máról. Ei. L. Az értékesebb mezőgazdasági gépeket műanyagfóliába eső magolva tárolják a Böhönyci Állami Gazdaság gépműhelyének udvarán. Szovjet művészeti könyvek gazdag választékban A Szöv-jetuaíqban fejtethető műkincsek sokaságát a buda­pesti CJoridj könyves holtbari eokssáz művészeti kiadvány, érdekes és figyelemreméltó album ismerteti. Az ismert és világhírű múzeumok — Ermi- tázs, Állami Fegyvertár, Ál­lami Orosz Múzeum — ©hrj- temónyei meüett olyan ha­zánkban kévédbe ismert ku­riózumok is megvásárolhatok a boltban, minit az Ürib^isz- tánban őrzött Babur-Noma ko­| iából származó mmiaturáferól, j vagy a Mzei templomokról j szóló művek. Á2 twesz, aistve angol és i orosz nyelvű könyvek művészi ! szmwmyjon mutatják: be a j szovjet múzeumok kincseit A küíámlbözó űoonfestő isko­lákról, válsmiMt az ikanfes- tókrnl — például Rubljov, Dionysius, üsákov, Vlagyimi- rov ésdekes kiadvány szá­mol be 112 színes es fekete- fehér képpéL Az irodákban e napokban mintha megpezsdült volna a légkör. Hogyne, hiszen végső összegezését végzik a tavalyi munkának, s evvel együtt már a jövőbe — a nem is távoli jövőbe — vetnek pillantást a mezőgazdasági üzemek vezetői, szakemberei. Egy termelőszövetkezetben és egy állami gazdaságban jár­taink, hogy az idei feladatok felől érdeklődjünk. Ä tsz a to- ponár—rimányi Egyesült Erő, ahol Csongvay Dénes főagro- nómust kérdeztük. — A növénytermesztési célo­kat s feladatokat gondoljuk át ezekben a napokban. A táb­lákat alakítjuk ki most egy­előre papíron. A vegyszert, a műtrágyát, a vetőmagot már megrendeltük, most a részle­tek kidolgozásánál tartunk. Nálunk csökken a termeszten­dő növények száma, tekintve, hogy a munkaerő évről évre kevesebb lesz. S nemcsak a nyugdíjba vonulók hiányoznak, de a városi munkahelyet ke­resők is. Csak teljesen gépe­síthető növényeket fogunk te­hát termeszteni. Konkrétan: a napraforgót kiiktatjuk, a bor­só területét csökkentjük. Az a tervünk, hogy egyforma lesz a kalászosok és a kukorica hold­jainak száma, egyaránt 2200. Ezek a fő növények. Négy-öt­száz holdon vetünk cukorrépát, ha a gépesítéshez segítséget túr dunk kapni. Szeretnénk, ha a Kaposvári Cukorgyár hatókö­rében létrejött társulás műkö­dése perp torpanna meg. Itt mondom él, hogy a szarvas- ; marha-hizlalásnál mi is az j uzeHetm -etetést fogjuk beve­zetni, I — Tehát Toponár-Zrmány- ban gondot okoz a cukorrépa. — Igen. Nekünk ugyanis a szállítás is problémát jelent. Gépek kellenének ide is. Tud­niillik, ha újra olyan fezünk lesz, mint a tavalyi, képtelenek leszünk betakarítani a cukor­répát, mert egybeesik más nö­vények betakarítási idejével. Tudjuk, hogy ennek termesz­tése népgazdasági érdek, s ter­mészetesen nem számolhatjuk fel. Ezért szeretnénk segítséget Válaszol az Illetékes j kapni. Ide tartozik a vegysze- ' rés gyomirtás kérdése is. Egyik í üzemegységünkben sikerült, a másikban nem. Nagyon szeret­nénk előrelépni. A tervezésben összesen heten veszünk részt Jártunk a Bóhonyei Állami Gazdaságban is, ahol Szabó Gpuiá főagronómus tájékozta­tott bennünket. — 1972-ben szakosítottunk. A vetésterület nyolcvan száza­léka kukoricát vár, húszba bú­zát vetettünk. Megvásároltuk a munkákhoz szükséges gépso­rokat is. Harminc százaléku­kat saját pénzforrásainkból fi­zettük, hetvenet három év múlva lejáró hitelből. Terebez- di 840 kocás sertéstelepünk 1972-ben már 6400 mázsa húst adott a feldolgozóiparnak. A tervünk az idei évre az, hogy az eredetileg kitűzött célok­nak tegyünk eleget. Tehát 11 ezer 600 mázsa sertést akarunk értékesíteni. A növénytermesz­tés számai a már- említett szá­zalékarányoknak megfelelően alakulnak az idén. Kiegészítő gépberuházás természetesen lesz, kisebb mérvű. Van hová „tenni“ a milliókat Kapunk 1972. november 30-i számában Hová tegyem a'mil­lióimat? címmel megjelent új­ságcikkre válaszolt a napokban Kántor Sándor, a Pécsi Posta- igazgatóság üzemviteli vezető­je, s több szempontból is ki­egészítette a cikkben foglalta­kat. »A postahivatalok nyitvatar­tási idejében történt változáso­kat a Postaügyi Értesítő 1972. évi 44. számában megjelent utasítás alapján a pécsi kerü­letben november hó 25-től ve­zettük be — írja. — A változá­sokról a lakosság a postahiva­talokban kifüggesztett tájékoz­tató táblák, felhívások útján értesülhetett Ezen túlmenően a nagyobb szerveket, vállalato­kat így többek között a cikk­ben említett Élelmiszer-, Ház­tartási- és Vegyiáru-kiskeres- kedelmi vállalatot is — éppen a név szerint említett főköny­velő elvtársat — a hivatal — Korb József postai előadó út­ján — előzetesen külön is tá­jékoztatta. Olyannyira, hogy a vállalat és a hivatal megegye­zett. hogy- áthidaló megoldás- kén:; a zsákos beíizeteai read-1 szerbe be nem kapcsolt kisebb | üzletek napi bevételeiket a | postahivatal által rendelkezés­re bocsátott zsákban össze­gyűjtve, zsákos befizetésként feladhatják. Ezt a vállalat el­fogadta, s a befizetés is meg­történt, de nem milliós nagy­ságrendű összegben, hanem 260 ezer forint értékben. E j megoldásról egyébként a vál- í lalat pénzügyi osztálya is tájé­koztatást kapott a hivataltól. Mindezek alapján úgy érzem, hogy a kellő tájékoztatás meg­történt, tehát a cikkben foglalt észrevételek jogosnak nem fo­gadhatók el. Az új nyitvatar- tással kapcsolatban szeretném még a következőket közölni. A végrehajtott változásokat forgalmi felmérések előzték meg, melyek egyértelműéin bi­zonyították, hogy a .. szombat délutáni postai igénybevétel olyan minimális, hogy az csak korlátozott szolgálatot tesz in­dokolttá, még a kaposvári pos­tahivatalban is. Az új nyitva- tartások megállapításánál az üzletek befizetési igényét is fi­gyelembe vettem, mert a 141 óráig tartó pesaielveöäs sáét alatt az üzletek többsége napi bevételei jelentős részét befi­zetheti, s így boltegységenkénl csak kisebb összegek marad­hatnak vissza, melyek bizton­ságos megőrzése nem jelenthet komoly anyagi megterhelést. Zsákos befizetés Kaposvár 1. postahivatalnál szombaton is 20 óráig eszközölhető. Egyéb­ként tudomásom szerint a szó­ban levő vállalat legnagyobb ABC-üzlete szombati és vasár­napi forgalmát az eddigiekben is csak hétfői napokon fizette be, holott erre — mint zsákos befizetőnek — vasárnap is le­hetősége van. Szeretném továbbá megje­gyezni azt is, hogy a nyitvatar- tások csökkentésére elsősorban a már említett minimális igénybevételek, továbbá a túl­munkákból eredő állandó jel­legű munkaerő-problémák tarthataftansága miatt került sor. A munkakörülmények ily módon történt javítása is csak részmegoldást jelent a postán, éppen azért, mert nehézségeink megoldása nem történhet az igénybevevők rovására. Kántor Sásdat Négyszáz forintot vihetnek magukkal a külföldre utazók A pénzügyminiszter rende­leté értelmében. az utazási forgalomban a devizahátóság engedélye nélkül ezentúl sze­mélyenként az eddigi' 200 forint helyett — legföljebb 400 forintot szabad az ország területére behozni' vagy kül­földre kivinni, A határszéli forgalomban a kivihető vagy behozható összeg esetenként 50 forintig terjedhet, de a be­hozott vagy kivitt belföldi pénz együttes értéke a határ­széli forgalomban — szemé­lyenként, egy hónap alatt — nem haladhatja meg a 200 fo­rintot. A rendelet 1973. január 1- éű lépett hatályba. (MTI) Ígéretes " epró hirdetés 9» Sokat ígérő hirdetést tett ki az angliai Preabury egyik üz­letének kirakatába Roy Shel­don, aki sovány pénztárcáját szerette volna egy kis külön­munkával felhizlalni:-Egy férfi munkát keres Hívjon bármikor!, Bármii , el­végzek«. És hívták. Áss első két tu­cat telefon szövege szinte kí­sértetiesen azonos volt: a kis­város középkorú. elvirágzó hölgyei akarták igénybe ven­ni Sheldon szolgálatait, mi­vel jó néhány év házasság t után elegsdetlenek voltak fér­jükkel Sheldonné asszony előbb ‘megdöbbenéssel, majd egyre inkább belefásulva je­gyezte az egymás után érkező félreérthetetlen »megrende­léseket«. — Az elsőnél még azt hit­tem, elájulok — így nyilatko­zott — Minden teiéföraáló hangsúlyozta- Jól megfizet Roynak »azért a csekélysé­gért«. A megszeppent munka- vállaló aztán sürgősen _ újra cseréltette ki a hirdetést: »Egy férfi munkát keres Hívjon bármikor. Mindent éi- végaek — a kertben«. tottme Siker Egy neves római are- lképíestőtöl megkérdezték, hogy tinivel magyarázható hatalmas sikere. — Festés közben ügye­lek arra — válaszolta —, hogy a hölgyeiket a való­ságnál karcsúbbra, éksze­reiket pedig a valóságnál nagyobbra fessem. Orvosnál Egy nénit viasgál az or­vos. — Hált lássuk csak, mi a baj! Mit érez. Kovács né­ni, ha megszólítom a vál­lát? .. . És ha megnyomom itt? Meg itt ... És még itt. , . Mit erez? Sóhaj: — Kedves doktor úr. estembe jut a fiatalko­rom . .. Tapasztalat Bar inger megjön londo­ni útjáról. — Most mar értem, miéit szeretik az angolok a teat? — Na miént? — Ittam a kávéjukból. Étteremben Az étteremben óriási a zaj. — Fölír, kiérem — szolt az egyik vendég —, zár­ják már el azt a rádiót, rettenetesen üvölt! ’— Ez nem a rádió, ha­nem a vezetőnk. — Akkor zárják él a ve­zetőt; — Egy kis türelmet, uram. Hamarosan megtar­tónak .. Éppen ellenőrzés van nála. Felüdülés — JSTp, és íelüdült a fe­leséged a fürdőben? — Nem tudom, de any- nyi 'biztos, hogy én. ideha­za ezalatt úgy éltem, mint a paradicsomban ... Jósnő A római rendőrségen egy jósnő bejelenti, hogy eltűnt a férje. — Hogyan? — jegyzi meg gúnyosan a rendőr­főnök. — A kristálygömb nem árulja el. hol tartóz­kodik a férje? Az asszony erre sértő­döttén elővesz a táskájá­ból egy kristály göm böt, leteszi az asztalra, és így szóil: — Szurkoljon le ezer lí­rát, és megmondom. Szorongatott helyzetben Férfihang jelentkezik te­lefonon az egyik moszkvai rendőrőrszobáin. — Nem tudnának ki­küldeni valakit a Turge- nyev utca nyolcba? Ott egy asszony már egész este veri a férjét, s ansigv lármától nem tudnak aludni a szomszédok ... — Azonnal kimegy va­laki . . . ön a szomszéd? — Nem, én a férj va­gyak. Somami Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár. Latinca Sándor u. 2. Telefons 11-510, 11-511, 11-51?» Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca. S. u. 2. Telefon: 11-516, Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött, kéziratot nem őriünk meg és nem adunk vissza, Terjeszti: a Magyar Posta, Llő- fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 20 Fi. Index: 25 967 Készült a Somogy megyei Nyomda» ipari Vállalat kaposvári üzentében Kaposvár. Latinca Sándor u, 6. Felelős vezető: Farkas- Béla igazgató /

Next

/
Thumbnails
Contents