Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-13 / 10. szám
Megnyílt a Dán Kommunista Párt 24. kongresszusa Koppenhágában tegnap megnyílt a Dán Kommunista Párt 24. kongresszusa, amelyen csaknem 350 küldött vesz részt. A külföldi vendégek között 20 kommunista és munkáspárt képviselői foglalnak helyet Az MSZMP képviseletében Övári Miklós, a Központi Bizottság titkára van jelen. A kongresszust Knud Jes- persen, a Dán Kommunista Párt elnöke nyitotta meg. A három napig tartó párt- kongresszus küldöttei megvitatják egyebek közt a Dánia közös piaci csatlakozása nyomán előállt belpolitikai helyzetet. Megtárgyalják a dolgozók életének íhegj a vitásáért és az európai béke megerősítéséért folytatott harc akció- programját. A kongresszus előtt a párttagok elé megvitatásra terjesztett tézisek hangsúlyozzák: az a tény, hogy Dánia iparilag fejlett országgá vált, nemcsak hogy nem • vezetett az »-általános jólét államának« megteremtésére — mint azt a vezető körök ígérték —, hanem ellenkezőleg, rosszabbá tette a dán dolgozók helyzetét és fokozta körükben a bizonytalanság és a jövőtől való félelem érzését A viták részvevői ugyancsak nagy figyelmet fordítottak a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megteremtésével és az imperialista- ellenes erők iránti szolidaritási mozgalom fokozásával kapcsolatos problémákra. Le Dúc Tho és Kissinger ma folytatja a tanácskozást (Folytatás az 1. oldalról.) a két delegáció vezetői elé terjesztették jóváhagyás végett. Az Humanité viszont rámutat arra, hogy a jelek szerint a fő kérdés megoldásában az amerikai magatartás miatt még mindig nem jutottak «előbbre, mert a Kleber sugárúton tartott vietnam-konfe- rancia csütörtöki ülése után a VDK szóvivője hangsúlyozta, hogy »még mindig árok tátong az amerikaiak szavai és cselekedetei között«, a DfFK szóvivője pedig rámutatott arra: hogy Washington — Sai'goni csatlósaival együtt — továbbra is kétségbevonja Vietnam egységének elvét. Szadat és Tito elnökök ellépnek a felsorakozott díszszázad sorfala előtt. (Telefotó: AP—MTI—KS) Tegnap délelőtt Brioni szigetén folytatódtak az egynapos, látogatáson Jugoszláviában tartózkodó Szadat egyiptomi elnök1 és Tito jugoszláv államfő megbeszélései. |Az eddigi tanácskozásokról kiadott közlemény szerint a két áLlam- íő külpoditi- ,.;.ai kérdéseket vitatott meg, de mindenekelőtt a közeliedet! helyzetről volt szó. ozadát részletesen tájékoztatta vendéglátóját Egyiptomnak a - probléma rendezésére irányuló' elképzeléseiről. Az elnöki - megbeszéléssel egyidőben Milos Minies jugoszláv miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, valamint Hafqz Iszmail hadügyminiszter, az egyiptomi államfő nemzetbiztonsági tanácsadója külön megbeszél,ést- folytatott, i melyen az egyiptomi minisz- i tér részletesen tájékoztatta árgyalópartnerót a térségben | PÁRIZS alakult helyzetről. Tito1 elnök csütörtök este díszvacsorát adott vendége tiszteletére. Az itt elmondott pohárköszöntőjóben a jugoszláv államfő hangoztatta, hogy »elvesztette korábbi optimizmusát« a közel-keleti helyzet gyors rendezését illetőén, majd hozzáfűzte: »Teljesen egyetértünk a békés megoldásnak azzal a javaslatával, amelyet Szadat elnök megbeszéléseinken kifejtett. Egyiptomnak ezenkívül joga van igénybe vennie a felszabadító harcnak azokat az eszközeit is, amelyeknek birtokában van. Szadat elnök válaszában Az egyiptomi elnök hazautazott. ggggjjggglyiyggggggggjgjgg hagy elismeréssel szólott Egyiptom és Jugoszlávia örök barátságáról, majd hangsúlyozta: »Nehéz harc előtt ál- Lunk, amely nagyon hasonlít ahhoz, amit önök folytattak a második világháború idején.«. Az egyiptomi elnök tegnap különrepülőgépen hazautazott Jugoszláviából. Tegnap a délutáni órákban visszaérkezett Kairóba Anvar Szádat egyiptomi elnök. Szadat és Tito megbeszéléseiről közös közleményt hoztak nyilvánosságra. Fenyegetőzés, politikai vihar Ma összeül a Szocialista Internacionálé Ma kezdődik a francia fővárosban a Szocialista Inter- nacionálé kétnapos értekezleté, amely máris bombamerényletekkel való , fenyegetőzésekhez vezetett és politikai vihart kavart Franciaországban. Mint ismeretes, PompiRÖVIDEN Belgiumban az elmúlt év végén 138 868 teljes és részleges munkanélkülit tartottak nyilván. A munkanélküliek száma csupán 1972 decemberében 36 686 fővel emelkedett. Legtöbb munkanélküli az építő- és a textiliparban van. Egy madridi bíróság hosz- szú időtartamú, 17 évig terjedő börtönbüntetésekkel sújtott 25 spanyol munkást, akik tavaly márciusban az észak- spanyolországi El Ferrol kikötőjében a dolgozók bérkövetelő sztrájkját szervezték. Az ügyész illegális szervezkedés és titkos.' propaganda kifejtése címén kérte a súlyos büntetést. El Ferrolban a szóban levő sztrájkimozgalom idején több összecsapás történt a/fegyveres rendőrök és a tüntetők között, s két munkás élétét rendőrgolyó oltotta ki. Somogyi Nép láp Öttagú ausztrál diplomatacsoport érkezett csütörtökön Pekingbe, hogy előkészítse Ausztrália nagyikövetségének megnyitását a kínai fővárosban. A misszió vezetője ügyvivői ■ minőségben egyelőre Ross Cottril lesz, aki Stephen Fitzgerald nagykövet megérkezéséig látja el ezt a tisztséget. Aristidespcalvani, venezue- leai külügyminiszter »fantasztikus koholmánynak« minősítette azt, a lapok által felröppentett hírt, amely szerint Venezuela három, a Hol- land-Antillákhoz tartozó szi- I s^álll.. get annektálására készül/ Egy antillai lap értesülése szerint az ország parlamentjében titkos dokumentumot készítettek arról, hogy Venezuela ki akarja terjeszteni fennhatóságát az Aruba, Curacao és a Bonaire szigetekre. Calvani külügyminiszter ezt cáfolta nyi- latkocatában. dou köztársasági elnök a tanácskozással szemben fenntartásokat hangoztatott utalva arra, hogy a különböző szociáldemokrata vezetők jelenléte Franciaországban kihatással lehet a küszöbönálló nemzetgyűlési • választásokra. Állásfoglalásának megfelelően a francia kormány csak pártvezetőknek és nem egyúttal államférfiaknak is tekinti a tegnap Párizsba érkezett olyan személyiségeket, mint Oío/: Pálrrie svéd, Golda Meir izraeli, Anker Jürgen^en dán és Kalevi Sorsa finn miniszterelnököt. Az orly-i repülőtéren rendkívüli biztonsági intézkedéseket tettek Golda Meir érkezése alkalmából. Az izraeli miniszterelnök a repülőtérről egyenesen országa nagykövetségére hajtott, ahol a kétnapos tanácskozás idejére megBefejeződött a Szadat—Tito tárgyalás A Monde szerint az alapvető kérdés, amelyet meg kell oldani, hogy ki gyakorolja a szuverenitást Dél-Vietnamiban. Vajon az Egyesült Államok véglegesen hajlandó-e kivonulni Dél-Vietnamból, rábízva a vietnamiakra, hogy rendezzék egymás között problémáikat, vagy pedig fenn akar tartani magának újabb lehetőségeket a beavatkozásra? — teszi fel a kérdést a lap, s rámutat, hogy Laird és Moor er tengernagy legutóbbi kijelentéseiből egyesek arra következtettek, Washington úgy véli, hogy már aláírhatja a tűz- szüneti megállapodást, mert a sai'goni rendszer megerősödött s fennmaradását nem fenyegetné veszély. A Monde szerint azonban az új amerikai hadügyminiszter srzavai ellentmondanak ennek a feltevésnek. Richardson ugyanis szerdai nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy a rendezésnek egész Indokínára ki kell terjednie. WASHINGTON A Fehér Ház szóvivője pén teken kijelentette: »az amerikai kormány nem módosította azt a politikáját, hogy Vietnamban nem folyamodik nukleáris fegyverek bevetéséhez«. Williams Clements kijelölt amerikai hadügyminiszter- helyettes csütörtökön tett nyilatkozatával kapcsolatban Ronald Ziegler emlékeztetett arra, hogy az elnök több alkalommal világosan jelezte: a nukleáris fegyverek nem szerepelnek azok között a fegyverfajták között, amelyeket Vietnamban alkalmazni kívánnak. * * • Amerikai vadászgépek 115 bevetésben és B—52-es légierődök 36 hullámban bombázták pénteken a demokratikus Vietnam déli területeit. A hanoi rádió közlése szerint a támadó repülőgépek lakott területeket támadtak Vinh és Thanh Hao városok közelében — jelentette a Reuter iroda. A VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének pénteken kiadott közleménye szerint a B— 52-es légierődök a kora reggeli órákban falvakat bombáztak Thanh Hoa tartományban. Tizenkét polgári személy meghalt és tíz megsebesült. A terrorbombázás következtében lakóházak, iskolák és kórházak pusztultak el. Folytatás Helsinkiben Január 15-én Helsinkiben ismét benépesül a Dipoli- palota konferenciaterme: 32 európai és két tengerentúli ország nagykövetei elfoglalják helyüket a hatszögletű tárgyalóasztalnál és egyhónapi szünet után folytatódik az európai biztonsági és együttműködési konferenciát előkészítő nagyköveti tanácskozás. Feltehető, hogy a helsinki konzultáció második menetében nem egyszerűen ott veszik fel a munka fonalát, ahol az első végén letették. Az egyhónapos szünet meglehetősen hosszú idő, és amikor december közepén a nyugati országok nagykövetei ezt kérték, éppen arra hivatkoztak, hogy a két ülésszak között szükséges és hasznos kétoldali találkozókon lehet egymáshoz közelíteni azokat a nézetkülönbségeket, amelyeket az első menet felvetett. Bár a szocialista országok nagykövetei úgy vélekedtek, hogy éppeh elegendő kétoldali találkozó előzte meg a helsinki konzultációt és most már inkább a sokoldalú előkészítésre kellene az időt fordítani, mégis méltányolták a nyugati képviselők igényét és hozzájárultak az egyhónapos szünethez. A közeli időben eldől, indokolt volt-e a hosszú szünet. Milyen témákat tárgyaltak, és mely ponton szakították meg a munkát a nagykövetek? Többé-kevésbé egyetértésre jutottak az európai biztonsági konferencia színhelyében, részvevőiben és megrendezésének hármas tagozásában. Eszerint Helsinkiben rendezik meg a konferenciát, és arra minden európai országot, továbbá az Egyesült Államokat és Kanadát hívják meg. A konferencia hármas tagozásának első részében a külügyminiszterek tanácskoznak,. & másodikban munkabizottságok dolgozzák ki az elfogadásra ajánlandó okmányokat; a harmadik szakaszban nincs megállapodás. A szocialista országok magas szintű képviseletet, míg a NATO-államok legfeljebb külügyminiszteri képviseletet ajánlanak. A helsinki konzultáció első szakaszában a legkevesebb haladást a biztonsági konferencia javaslandó napirendjében érték el. Az érdemi tárgyalásoknak tehát tulajdonképpen most kell megindul- niok, amikor várhatóan és Általános sztrájk Olaszországban • Millió és millió olasz dolgozó szüntette be tegnap négy órára a munkát, hogy a három nagy szakszervezeti szövetség felhívására általános sztrájkkal fejezze ki tiltakozáséit a »'A Szocialista Internacionálé kétnapos értekezletén James Callaghan, volt brit munkáspárti miniszter terjeszt elő jelentést a nemzetközi helyzetről, amelyet vita követ. A szervezethez 58 szociáldemokrata pért tartozik szerte a világon. fl gyilkos Robinsont olvasgatta a vádlottak padján A kaliforniai Fairfieldben befejeződött a huszonötszörös gyilkossággal vádolt Juan corona ügyének tárgyalása, s a 10 férfiből és 2 nőből álló esküdtszék zárt ajtók mögött most az ítéletről dönt. A vád szerint a 38 esztendős munkástoborzó késszúrásokkal végzett áldozataival, majd a holttesteket egy farmon rejtette el. A lakásában talált lista 35 nevet tartalmazott, így elképzelhető, hogy ;öbb gyilkosságára még nem derült fény. .Az ügyész nem talált motívumot a tömeggyllkosság elkövetésére. A legnagyobb meglepetést Corona védőügyvédje keltette, aki egyetlen tanút sem sorakoztatott lel védence érdekében. Érvelése szerint az ügyész vádaskodásai senkit sem győzhettek meg Corona bűnösségéről, így »kár lg szót vesztegetni« az egészre. A vádlott a per első napjaiban meglehetősen rladtnak látszott, Idegesen viselkedett, később fokozatosan megnyugodott, és az utolsó néhány napon a Robinson Crusoe-t olvasgatta a tárgyalás alatt. kormány gazdasági és szociális politikájával szemben. A munkabeszüntetésben az ipái és a mezőgazdaság mintegy 13—14 millió szervezett dolgozója mellett részt vettek a kereskedelem, a különböző szolgáltatási ágazatok foglal koztatottjai, a közlekedés, a vasút, a postai dolgozók, az állami hivatalnokok, az oktatási intézmények dolgozói; Olaszország csaknem 20 millió szervezett dolgozója. Az Olasz Kommunista Párt vezetősége a tagsághoz intézett fei'hívásban teljes támogatásáról biztosította a sztrájkoló dolgozókat, hangoztatva, hogy Olaszország gazdasági és társadalmi helyzete alapvető változásokat követel, s .íogy a szakszervezetek reformoáljai, amelyeket a kormány mindeddig elutasított, nemcsak a kizsákmányolt osztályok, hanem az egész nemzet kollektív szükségleteit tükrözik. Mindazon,ál tál a szakszervezetek tudatában vannak atn- nak, hogy az általános politikai sztrájk nem akalmazható gyakran, párosítani keli országrészenként és szakmánként közvetlen, konkrét céfflki tűzésekkel is. ígv a péntek sztrájk célkitűzései az elkövetkező időszakba , helyi, tago t munkabeszüntetés formájában térnek majd vissza, mivél a szakszervezetek állandó nyomást kívánnak kifejteni a kor- i mányok e célok érdekében. remélhetőleg a NATO-orszá- gok is kialakult napirendi javaslattal rendelkeznek. Á Szovjetunió képviselője már az első szakaszban előterjesztette indítványát. Eszerint. — és a vele egyetértő szocialista országok szerint is — napirendre kell tűzni 1. az európai biztonság és az országok közti kapcsolatok alapelveinek kidolgozását, 2. az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködés kérdéseit, ide értve az emberi környezet védelmét is, 3. olyan állandó szerv létrehozását, amely figyelemmel kíséri és-intézi a konferencia határozatainak végrehajtását. Az európai biztonságnak természetesen vannak katonai vonatkozásai. Ezek megtárgyalása — a dolgok bonyolultsága miatt — a szocialista országok megítélése szerint, az érintett országok külön tanácskozását igényli. Bár egy svájci javaslat a biztonsági konferencia napirendjére ajánlja a katonai kérdéseket, azokra ott aligha kerül sor. Időközben ugyanis, megállapodás született arról, hogy január 31-én a Varsói Szerződés és a NATO érintett államai között megbeszélések kezdődnek a csapatok és fegyverzetek kölcsönös és kiegyensúlyozott csökkentéséről a kontinens középső térségében. A helsinki tanácskozás és a csapatcsökkentési tárgyalások nagyjából egy időben, párhuzamosan folynak, és általános felfogás szerint bármelyiken előrehaladás történik, az termékenyítőén hat a másikra. Kielégítőnek lehet-e nevezni az első helsinki forduló eredményeit? Ha csupán azt mérlegeljük, hogy 34 ország nézeteit, javaslatait kell egy, a maga nemében páratlan nemzetközi tanácskozáson egyeztetni és közös nevezőre hozni, akkor úgy tűnik, jelentősek az első három hét fejleményei. Ha azonban az európai biztonság létrehozásának sürgető feladatát tekintjük, akkor a realitásokkal számoló, megfigyelők joggal . vártak volna gyorsabb, munkatempót. A részvevők többsége egyetért azzal, hogy a biztonsági konferencia időpontját a minél közelebbi jövőre ki kell tűzni. A szocialista országok javaslata 1973 június végére szól, és ezzel sok más ország is egyetért. Különösen feltűnő, hogy az Egyesült Államok képviselője alig mutatott érdeklődést a vitatott témák iránt. A múlt év végén napvilágot látott prognózisok szerint 1973 az Egyesült Államok kormányának politikájában Európa- éentrikus lesz. Igaz, a prognózisok készítői akkoriban azt hitték, hogy Amerika még az 1972-es év végén megszabadul legnagyobb külpolitikai tehertételétől, a vietnami háborútól. Biztosra vették, hogy Nixon 1973 elejv'ii nyugat-eu rópai körutat. tesz, és ezzel ’Vitia az amerika; politika fíurópa-évét. A vietnami, béke múlt évi reményei azonban elhamvadtak az amerikai agresszió bombatüzében, és ma már egyre kevesebb szó esik az Egyesült Államok külpolitikájának »európizálásáról«. Kontinensünk békéje és biztonsága azonban nem lehet függvénye a Nixon-kormány taktikázásé ak. A január 15 én folytatandó helsinki konzultáción egyelőnk nem várhatók látványos eredmények, fordulatok. Az eltérő nézetek egyeztetése kölcsönös megértést, engedményeket követel, és ezek kidolgozása hol gyorsabban megy, hol lelassul. A jóakaratot illetően egyetlen ország iránt sin-s erí."' dó . "■ tség. A jóakarat pr b,V: azonban — mint mindig — most is a cselekvés, vagyis az európai ügyek tartós és igazságos rendezése. C. T. B.
