Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-11 / 8. szám
OT FORINT — és ami mögötte van A z eddigi 3,60 helyett öt forintot fizetünk egy liter tasakos tejért. Az áremelés ténye — a párt Központi Bizottságának 1972 novemberi ülése nyomán — közismert AZ indokai kevésbé. Magyarázatért azonban nem az állami tejiparhoz fordultunk, nehogy úgy vélje valaki, hogy egy állami intézkedés indoklását egy ugyancsak állami — telját elkötelezett — monopolvállalattól reméljük. Inkább az egy kissé fura nevű Tsz-tej Együttműködési Irodától kértünk adatokat Az iroda a mozgékony, élelmes, apró termelőszövetkezeti tejüzemek koordináló és érdekképviseleti testületé. Működési körébe az országos ellátásnak körülbelül nyolc százaléka tartozik. Magyarországon eddig — általában — súlyos ráfizetéssel járt a tehéntartás. Akadtak ugyan gazdaságok, amelyek — korszerű üzemmel — megtalálták a számításukat a régi árak mellett is, de nem ez volt a jellemző. A termelést a legtöbb helyen tudták volna fokozni... De minek? Mert például ha egy gazdaság rendbehozatta a legelőit, akkor ugyan több lett a takarmány és így a tej is, ám a legelőre fordított költség nem térült meg teljesen. Tehát csupán a ráfizetést növelték a korszerűsítéssel! Most a tej termelői ára évi átlagban 5,15 forint lett literenként. Ez már olyan ösz- szeg, hogy a közepes gazdaságok is megtalálják számításukat: érdemes jobb teheneket vásárolni, alkalmasabb istállókat építeni, a takarmánytermesztést korszerűsíteni — azaz: több tejet vinni a piacra. A fogyasztót azonban ez az indoklás nem elégítheti ki. Azt mondja: adjanak a termelőnek többet, a különbséget meg fizesse az állam... Voltak is ilyen szándékok, de megbuktak azon a tényen, hogy a forgalomba kerülő tejnek jelentős hányadát még ma is a háztáji és a kisegítő gazdaságokban termelik. M i történt volna, ha a termelői árat emelik, a fogyasztói ár viszont változatlan marad? Bolond lett volna a termelő, ha megissza azt a tejet, amelyet a saját tehene adott! Jobban járt volna, ha a teljes mennyiséget elviszi a tej begyűjtőbe. Ott ugyanis megkapja az öt forintot, aztán elmegy a boltba, és megveszi saját fogyasztásra a tejet 3,60-ért! Egyéb megfontolások mellett ez is szükségszerűvé tette a tej árának emelését. Együttműködés — országos érdekből Sokoldalú a kapcsolat a néphadsereg és népgazdaság különböző ágazatai között A haditechnikai és polgári kutatás eredményeinek kölcsönös hasznosítása országos érdéit Ebből a meggondolásból kiindulva néphadseregünk szoros kapcsolatot épített ki a polgári tudományos kutatóintézetekkel, az irányító hatóságokkal. A katonai és nem katonai szervek közötti együttműködés, a tapasztalatok átadása már eddig is figyelemre méltó eredményeiket hozott, amelyek több tízmilliós megtakarítást jelenítenek a népgazdaságnak. A fentiekről kórt tájékoztatást az MTI munkatársa a Honvédelmi Minisztérium illetékeseitől. Ok efaumtofcták: a hadi- technikai műszaki fejlesztés és a katonai célokra történő termelés gondosan szervezett tapasztalatátedással sokoldalúan segíti az ország általános ipari színvonalának emelését. Sőt egyes termékekkel konkrétan is hozzájárul a népgazdaság eredményeihez. Ma már a néphadsereg új ítómozgal- mánaik több eredménye megtalálható a polgári éledben, s ugyanez vonatkozik a találmányokra is. — A modern haditechnikai eszközök konstrukciója, gyártásuk technológiája feltétlenül fejlett ipart, korszerű üzemeket, jól képzett szakembereket, magas szintet követel a termelés és a gyártásedlenőr- zés egész folyamatában. Mindezek kétségtelenül serkentően hatnak az egész iparra, a termelési kultúrára. A hazai védelmi ipar készséggel átadja hasznosítható tapasztalatait a polgári termelésnek, természetesen úgy, hogy a védelmi szempontok, a hadsereg érdekei ne szenvedjenek csorbát. Így például az ötvenes években a honvédelem érdekében létrehozott lokátorkutatási- és -gyártási bázisokon fejlődött ki a híradástechnikai ipar olyan fontos ágazata, mint a sokcsatornás mikrohullámú technika és mérőműszerei, amelyekből hosszú évek óta jelentős exportot valósítunk meg Ezenfelül ami a tapasztalatok átadását illeti: e tekintetben nem csupán gyártási eljárásokról van szó. Eredetileg a hadsereg részére készített egyes haditechnikai berendezések — például híradástechnikai eszközök, azok alkatrészei, automatikai szerelvények, gépjárművek, egészség- ügyi, orvosi felszerelések — is átadhatók polgári céldkra. Féldául azt a különleges vízszűrő-berendezést, amelyet eredetileg a néphadsereg részére készítettek. Az ipar most már polgári célokra is gyártja, s már eddig jelentős exportot is lébonyolítobtak belőle. Sőt, folynak a tárgyalások további külföldi szállításokra. E berendezés segítségével az árvíz idején fogyaszthatóvá lehet tenni a szennyezett vizet — Szántén az árvízzel kapcsolatos egy másik példa — mondották. — A ménnöktisz- tek — együttműködve az országos vízügyi hivatal és a fűzfői nitrokémia szakértőivel — jégrobbantó tölteteket készítettek, s ezek bizonyára jó szolgálatot tesznek a féld időszakban. A néphadseregből származó újítások közül különösen jelentős az injekcióstű nélkül működő úgynevezett oltópisz- toly. Ez percenként 14—16 ember fájdalommentes oltására használható. Működése révén a nagy nyomással adagolt oltóanyag áthatod a bőrön, s ezért nincs szükség tűre, szúrásra és egyéb speciális, nehezen megvalósítható . rendszabályok alkalmazására. Igen nagy jelentőségű ez a találmány járványok idején. A feltalálók most azon dolgoznak, hogy az állatok oltására alkalmas nagy teljesítményű oltópisztolyt is elkészítsék. A fogyasztók széles körének az állam megtéríti ezt a többletkiadást — a családi pótlék, a nyugdíj emelésével stb. (Ez a magyarázata annak is, hogy a tej fogyasztói ára emelkedett a legjobban, a vajé és a sajté viszont kevésbé. Vajat és sajtot ugyanis alig-aiig készítenek otthon, tehát ez a termelői ellenérdekeltség itt nem — vagy csak alig — jelentkezik.) Tévedés azt hinni, hogy az állam most már a piaci viszonyokra bízta a tejforgalmat, s a költségvetést ez a termék többé nem érinti. Kiderül ez ha a termelői és fogyasztói árat összehasonlítjuk. A tejüzem a 3,6 százalékos zsírtartalmú tejért 5,15 forintot ad. A fogyasztói tej zsírtartalma csak 2,8 százalék, tehát a tejüzem kivesz minden literből 8 gramm vajat, ami mintegy 40 fillért »-hoz a konyhára«. Még így is nagyjából ugyanannyiért kapja a fogyasztó a boltban a tejet, mint amennyiért a tejüzem a majorban fölvásárolta A tej kezelése azonban költséges dolog. Száz liter tejben ugyanis 87 liter víz van, csupán a többi zsír, fehérje, tehát az egyéb értékes anyag. (Félreértés ne essék:. ezt a vizet nem beleöntik a tejbe, hanem vegyileg ennyit tartalmaz a kifejt tej.) Tehát a szervezet számára nélkülözhetetler anyagok mellett hatalmas súlytöbbletet kell az üzembe beszállítani, ott hűteni, pásztó rözni, kezelni, tasakolni, kiszállítani. Mindehhez jön még a kereskedelmi haszon... a bolt az ár tizenhárom százalékát kapja azért, mert tárolja, hűti, eladja a tejet. Ezeket a költségeket az ötforintos eladási ár sem fedezi. Az öt forintból kerek 50 fillér maga a polipack tasak, amelyben hazavisszük a tejet, és közben szidjuk az ipart, hogy a zacskó kívülről zsíros, kiszakad stb. A tökéletes megoldás az impregnált papírtasak, az úgynevezett tetrapack — ez szögletes, jól tárolható, hűtés nélkül eltartható doboz — eljárás lenne. De ez a fogyasztói árat további 80 fillérre] emelné meg! A z állam tehát továbbra is dotálja a tej fogyasztói árát. A tejipar — az állami is, a szövetkezeti is — literenként másfél-két forint állami támogatást kap azért, hogy a tasakos tejet öt forintért, a kannatetejet 4,50 forintért' vehessük meg. A dotációból a tejipar nem gazdagszik meg, mert a nagy költségek miatt az állami tejiparnak haszna alig van. A szövetkezetinek is csak valamivel több, de ezt elsősorban a rövidebb szállítási távolságok teszik lehetővé. Végeredményben az öt forintos tej is hat és fél-hét forintba kerül. A különbsége4 pedig az állami költségvetés fedezi. F. B. TÉLI NAPOK, TÉLI MUNKÁK A KERTÉSZETBEN Értékesítési gondok a nagyatádi Búzakalász Tsz-ben Amerre a szem ellát, mindenütt üvegtetővel fedett sa- láitaágyak. Embereik dolgoznak közöttük, igazgatják a tetőt, gondozzák a kis zöld — még gyenge — fejeket A nagyatádi Búzakalász Tsz zöldségkertészetében járunk. Innen indul a primőr a piacra, az üzletekbe. Jelenleg nyolcvan hollandi ágyban termesztenek salátát Az értékesítés viszont gondot okoz a tsz vezetőinek: a piac nem keresi a friss zöldséget, a háztartásokban még tant a tavalyi készlet A Somogy megyei MÉK Vállalat nem tudja átvenni a termelt mennyiséget, csak egy kis részét, így a Baranya megyei MÉK-kel is szerződést kötött a szövetkezet. Vásáriói között volt még néhány intézmény is, melyekkel a múlt évben egymilliós forgalmat bonyolított le a gazdaság, s a konzervgyár közelsége is jelent bizonyos előnyt Az valamennyit át is vesz terményeiből, csakhogy ez — mint a ísz-ben mondták — nem nagy mennyiség. A gazdaság célja a fiatal város, Nagyatád ellátása. A termelés önköltsége azonban nagyon magas. Gyarapítja ezt a sokféle növény termesztése, valamint az, hogy az áru szállítását a szövetkezet saját járművei végzik. Az elaprózott termelés miatt az ágazat nem gépesíthető, s így kézi munkaigénye is nagy. A saláta szedését már márciusban megkezdi a gazdaság. Utána paprika kerül az üveglapok alá, amelynek várható termése — úgy számolják — háromszázezer darab lesz. Ezenkívül karalábé és paradicsom termesztésével foglalkoznak. ** 4 wmmm 5 im, A paprika magágyát már ja- I vában készítik. Rövidesen I megkezdődik a hajtatás, a pa- I lámtanevelés. Ez a legkénye- | sebb és legköltségesebb része a termelési folyamatnak. Sajnos, megfelelő helyiség nem áll rendelkezésünkre, hiszen a palántanevelés csak jól fűtött fóliaházban lehet igazán eredményes. Ilyen épület meg. építéséhez viszont jelentős anyagi támogatásra volna szükségük. A szövetkezet vezetői a gondok ellenére bizakodóak. A 'készülő zárszámadás azt matatja, hogy a múlt évben jól gazdálkodtak. Természetesen megnyugtatóbb lenne, ha az értékesítési nehézségek az idén már nem kísérnék szorgalmas munkájukat. A somogyi burgonyaíermesztés ■ az országos eredmények tükrében A NAPOKBAN közölte az MTI, hogy az ország gazdaságai a múlt évben 118 ezer hektáron termesztettek burgonyát, s ezúttal is a gülbaba és a rózsa burgonya adta a termesztésben levő fajták zömét, mintegy 70 százalékát. Nálunk, Somogybán már a nyár rosszul indult, s számítani lehetett az alacsonyabb hozamra. Annak idején érdeklődtünk a megyei vetőmagfelügyelőségnél, s azt a tájékoztatást kaptuk, hogy 1200 hektáron termesztenek vetőburgonyát a somogyi gazdaságok, s a befejezett harmadik —utolsó — szemlék kilátása szerint a szántai an ított kisvár dai rózsa és a gülbaba hozama alacsonyabb, mint a beérett lombozató állományé, de a termés itt is jónak mondható. Aztán következtek a már ismert időjárási viszontagságok, amelyeknek következtében egyes munkák elhúzódtak, és emiatt késett vagy elmaradt a gumók kiszedése, s a nedves, gyomos talajban elkezdődött a burgonya rothadása, a somogyi sárgánál pedig új gumóképződés indult. Majd az év végéhez közeledve összegezésképpen leírhattuk, hogy az ősz folyamán 665 vagon burgonyát fémzároltak a felügyelőség dolgozói, az előző évi 918 vagonnal szemben... A magyar szakemberek az országos kísérletek során száz fajta-jelölt és külföldi burgonyát vizsgáltak meg. Megállapítottak, hogy ezek közül több is van, amely termőképességben lényegesen felülmúlja a mostanáig »divatos« fajtákat, és az ellenállóképességük is nagyobb. Ebből következik, hogy az újonnan elismert fajták közül jó néhánynak megvan az esélye arra, hogy meghonosodjon a gazdaságokban A második munkanap volt ez az idei esztendőben. Hároméves közös gazdálkodás az egyesült három tsz, a mai lábodi Zöld Mező Termelő- szövetkeziet mögött: ez volt az az időpont, amikor Lábodon a négy pártalapszervezeit csúcs- vezetőségiének a titkárával, Bállá Lászlóval és a szövetkezeit főállattenyésatőjével, Borsi Józseffel beszélgettünk. — Három évet töltöttek együtt, egyazon szövetkezetben a rinyabesenyőiek, a nagykorpádiak meg a lábodi - diák. Ez idő alatt sok minden történt, s néhány módszer a korábbihoz képest megváltozott. Például új munkadíjazási formáit dolgoztunk ki, amelynek a rendszeres kész- pénzfizetés az alapja. Eri a három közül csak a nagykor- pádiak csinálták az egyesülés előtt... Gazdaságunk központi irányításában és az üzemegységekben egyre több a jól képzett szakember, és ez meg is látszik a munkák eredményességén. A páriJüfkártól megtudtam, Zárszámadás előtti bizakodás Nagykorpádon először hívták össze az öregeket... hogy november végén, tanácskozott a csúcsvezetóség a múlt évű gazdálkodás tapasztalatairól. Ott is arra a megállapodásra jutottak, amit most mondanak: — A terveket »-hozza« a tsz a különböző ágazatokban. Nem volt különösebb kiesés a gabonaféléknél. A tehenészetnél tejből, a juhászatnál az eladott juhokból és a gyapjúból többletbevételhez jutottunk. Elértük, hogy a decemberi munkákért járó díjazást is még most, a zárszámadás előtt megikapják a tagjaink. Ezekben a napokban a szállító járművek szaporán fordulnak az állattenyésztő telepek és az egyes határrészeik között: istállótrágyát hordanak szarvasokba. Ezt a munkát könnyíti, hogy évente j egy-egy útszakaszt építettek i szilárd burkolattal a telepek | és a központ között. Megkez- I dődött a favágás is az erdők- j ben, mind a három üzemegy- I ségben. A motorfűrészes bri- | gád az erdőmémök irámyítá- i sával 3500—4000 köbméter fát I terénél ki az idén. A főállat- | tenyésztő szerint az állomány 1 áttéLeiését semmi sem zavarhatja, mert elegendő szálas, lédús és abraktakarmányuk van a jószág etetésére. A télhez tartozik, s nagyon szívesen beszélnek róla a tsz vezetői és tagjai egyaránt: nemrég öregek napját tartattak Nagykorpádon és Lábodon, együttműködve a Lábodi Állami Gazdasággal Vacsorán látták vendégül az idős embereket; jóízű beszélgetésekre került sor, az iskolások peáig ebből az alkalomból műsort adtak az ünnepeltek tisztele- 1 tere. Nagykorpádon ezúttal | először voúit ilyen rendezvény. ! Az öregekről való gondosko- | dást jelzi az is, hogy éves vi- | szonylatban a három üzemegységben összesen több ezer forintnyi kedvezményt kapnak ezek az emberek a tűzifa- és takarmányjuttatás révén. Aztán azt is elmondták a szövetkezetiek, hogy nem feledkeztek el a kisgyerekes családokról sem: félkilónyi szaloncukrot adtak minden olyan családnak az ünnepek előtt, ahol tizennégy éven aluli gyerek van. A három üzemegységben összesen csaknem három mázsa szaloncukor került így a gyerekek karácsonyi ajándékai közé. Szeretetteljes gondoskodás — ez is hozzátartozik az évi összegezéshez, s hozzásegí- i ti a gazdaságot a könnyebb, i egységesebb évkezdéshez. I H. F. és megismerkedhessenek . velük az üzletekben. A magyar nemesitésű nyírségi korai burgonyát, valamint az NDK-ból származó Astilla és Axília fajtát várhatóan három év múlva már 1500 hektáron termeszthetik a gazdaságok. A hazai nemesítésű Somogy gyöngyéből és nyírségi rózsából körülbelül két év múlva jut elegendő a köztermesztés számára. Beváltak a holland fajták is, a Desiree és a Jaerla tavalyi terméséből mintegy 600 vagonnyit tartalékoltak szaporítás céljára. Az új fajtákból 1975-ig a burgonyaterület 20 százalékára biztosítanak vetőmagot. Ez az országos helyet. Mit mutat a kép Somogybán, a hazai burgonyatermesztés Szabolcsot követő egykor legjelentősebb »fellegvárában«? Már említettük, hogy az 1971. évinél jóval kisebb mennyiségű vetőgumó került fémzárolásra. A visszaesés különösen a két piroshúsú fajtánál, a kisvárdai rózsánál és a gül- babánál volt számottevő (500 hektárnak a termése a dugványvizsgálati eredmények alapján nem kerülhetett fémzárolásra). Ezekből a burgonyákból az idén keveset termesztenek megyénkben, főként egyre gyengülő ellenállóképességük miatt. MINT ORSZÁGOSÁN, Somogybán is a sárgahúsú fajták kerülnek előtérbe az étkezési burgonyák közül. így különösen a holland importból származó burgonyákra és a Somogy gyöngyére hívják fel a háziasszonyok figyelmét. Somogy gyöngyéből például 50 hektáron termesztenek megyénkben az idén szuper elit vetőgumót, s várható, hogy más fajtákkal együtt rövidesen ez is közkedvelt étkezési burgonyaként kerül forgalomba a boltokban. Somogyi Néplap
