Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-09 / 6. szám

A MUNKÁSOK BÉREMELÉSE A cím nem egészen pontos. Az állami ipar és építőipar munkásainak és művezetőinek idei béremeléséről van szó. Méginkább arról, ami a szoká­sostól eltérő most ebben. Te­hát: hogyan hajtják végre az MSZMP Központi Bizottságá­nak legutóbbi határozatát, amely az évek során létrejött kereseti aránytalanságok fel­számolására hivatott. A már­cius 1-től esedékes központi béremelés részeleteiről ugyan a Minisztertanács még nem döntött, sok kérdésre azonban máris válasz adható. $ Amit mindenki megkap Érthető módon a munkások és a művezetők kalkulálnak, terveznek. Mire számíthatnak? Többféle átlagszámot hallhat­tunk, olvashattunk a különbö­ző megnyilatkozásokban, de minden alkalommal így vagy úgy a differenciálás is szóba került. A differenciálás pedig kizárja annak lehetőségét, hogy valamennyi érdekelt egy­ségesen megkapja az átlagos összeget. A külön központi béremelés­nél kétirányú dröerenciálás is eltéríti majd a személyre szóló konkrét bérjavítás arányát az átlagtól. 1. Mivel az utóbbi években a segéd- és betanított munkások bére gyorsabban emelkedett, ezért most a szakképzettség megszerzésére jobban ösztönző kereseti arányok kialakítása a kívánatos. így az állami ipar­ban és építőiparban dolgozó szakmunkások és művezetők bére átlagosan 10, illetve 8 szá­zalékkal emelkedik, míg a se­géd- és betanítót munkásoké — ugyancsak átlagosan — csupán 5, illetve 4 százalékkal. 2. Ez azonban még nem az egységesen megadott béremelé­si arány, túszén a vállalatok között is további differenciálás lesz. A Központi Bizottság ha­tározata értelmében ugyanis az átlagosnál nagyobb mértékben kor egy olyan finommechani­kai vállalatnál, ahol a munka nem kimondottan nehéz és na­gyobbrészt férfiak dolgoznak — egy műszakban? Az átlag­nál 20 százalékkal kevesebbre. Vagyis az állami iparban dol­gozó szakmunkások és műve­zetők legalább 8, a segéd- és betanított munkások pedig legalább 4 százalékos központi béremelésben részesülnek. (Az építőiparban ez a garantált arány természetszerűleg vala­mivel kisebb.) A íennmaradó 20 százalék kerül a vállalatok között differenciáltan felosz­tásra, a munka nehézsége, a foglalkoztatott nők, illetve a műszakszám arányában. A saját bérfejlesztés — ösztönzésre A központi béremelés válla­laton belüli további differen­ciálása — mondjuk ki nyíltan — nem kívánatos, mivel csök­kentené az országos intézkedés általános érvényét. Az ösztön­ző és differenciált bérfejlesz­tésre a vállalat saját erőforrá­sa, részesedési alapja szolgál. Ez átlagosan 4—5 százalék, a gazdálkodás eredményeitől függően néhol kisebb, másutt nagyobb ennél. A központi béremelésen fe­lüli biztos többletről tehát nem beszélhetünk. Egyrészt, mert a saját erő maga sem garantált, másrészt annak fel- használása is erősen differen­ciált, a jó munkára, a béreme­lések fedezetének előteremté­sére kell ösztönözzön. Két dolgot még a saját erő­re alapított bérfejlesztéssel kapcsolatban érdemes megje- gyezms L A munkások és művezetők részarányuknak megfelelően kell részesedjenek a vállalat saját bérfejlesztéséből. Vagyis a központi béremeléseket nem vehetik figyelembe a helyi bérfejlesztéseknél. Ellenőrizni fogják, hogy az alkalmazotta­kat nem részesítik-e előnyben a munkások rovására azzal, szükséges növelni a béreket hogy ők »úgyis eleget kaptak-, ott, ahol nehéz fizikai munkát 2. Az 1973. évi saját erőből végeznek, ahol sok nőt foglal­koztatnak, illetve több mű­szakban dolgoznak. így nyil­vánvalóan az átlagosnál na­gyobb központi béremelésben részesülnek a több műszakban dolgozó fonó- és szövőnők. Mire számíthatnak ugyanak­történő bérfejlesztéseket cél­szerű koncentráltan, március 1-től hatályba léptetni. Ez az időzítés lehetővé teszi, hogy egyszerre nagyobb összegű, s ezáltal is ösztönzőbb béreme­lés kerüljön kifizetésre. Tehát január 1-től csak az elkerül­Napkőzi otthon és házi gondozás a balatonlellei községi ta­nács 150 000 forintot fordított arra, hogy a község gondozás­ra szoruló idős és magányos lakói számára kellemes tar­tózkodási helyről gondoskod­jon. A balatoihiailei öre^k napközije a tizenegyedik a fo- nyódi járásban. Két társalgó- szoba vadonatúj ^útónokkal berendezve, virágok és tele­vízió, külön ébédlőheJyáség, valamint vfÉanybojlerrel, mo­sógéppel és centrifugával föl­szerelt fürdőszoba szolgálja a napközibe járók kényelmét. És aki nem képes eljárná a napközibe? Arról sem feled­keztek meg. A két gondozónő felváltva hordja ki hozzájuk naponta a meleg ebédet, és a lakást is rendítesz! azoknál, heteden béremeléseket hajtják végre. (Előfordulhat például, hogy az ez év elejétől általá­nosan kötelezővé vált bértari­farendszer keretében néhány dolgozó bérét föl kell emelni a most már kötelező minimum­ra.) Ki viseli a terhet? A központi béremelés végre­hajtásával kapcsolatban cél­szerű még elmondani, hogy annak mértékével módosítják a vállalatok átlagbér-színvona­lát. Az intézkedés tehát a vál­lalat részesedési alapját nem terheli. A bérköltségeket azon­ban elkerülhetetlenül növeli, s így arányosan a nyereség tö­megét is csökkenti. Ha például a központi béremelések egy vállalatnál egymillió forinttal növelik a költségeket, akkor egymillió forinttal csökkentik a változatlannak feltételezett nyereséget De mint ismeretes, átlagosan a nyereség 60 száza­lékát adók formájában a költ­ségvetésbe befizetik a vállala­tok. Ezért a központi béreme­lések anyagi terheinek na­gyobb részét — példánknál maradva: a 600 ezer forintot — az állam viseli. Jó gazdálko­dással — egyebek közt ösztön­ző bérezéssel — e többletki­adások sokszorosan megtérül­hetnek. A központi béremelések is félreérthetetlenül bizonyí t j ák: az MSZMP politikája határo­zott munkáspolitika. Szocialis­ta rendünk megkülönböztetett figyelmet szentel arra, hogyan él a társadalom vezető politi­kai ereje, a nemzeti jövede­lem nagyobb részének megte­remtője, a munkásosztály. Fe­lelősségvállalása, hatékony munkája egész társadalmunk felemelkedésének legfőbb zá­loga. K. J. A VÁSÁRLÓK ÉRDEKÉBEN Forgalomellenőrzés, lépcsőzetes munkakezdés Az ABC-áruházban. Néhány vevő meglepődve nyitott be az év első napján, a reggeli órákban Kaposvá­ron a Kalinyin városrészben levő ABC-áruházba. A szo­kásosnál jóval kevesebb el­adót, s kiszolgálót láttak, mint a múlt évben. — Mi az, csökkentették az áruház dolgozóinak számát? No, akkor este a csúcsforga­lomban lesz itt olyan torló­dás, hogy csak győzze kivárni az ember, amíg a pénztárhoz kerül! — jegyezték meg töb­ben is. Estére azonban az el­adók, kiszolgálók és a pénz­tárak száma is megszaporo­dott Kovács Lajos, az Élelmi­szer-, Háztartási és Vegyiáru­kiskereskedelmi Vállalat igaz­gatója vaskos iratcsomót tesz elém: — Hónapok munkájának eredménye — mondja —, a vállalat új munka- és üzem- szervezése, amely most, ja­nuár 1-től lépett életbe. Hosz- szú időn át tanulmányoztuk a különböző szaklapokban meg­jelent írásokat, amelyek a korszerű kereskedelmi formá­kat ismertették, s egyúttal ta­nulmányoztuk más kiskeres­kedelmi vállalatok módsze­reit. Felülvizsgáltuk saját munkánkat is, és olyan mó­dosításokat hajtottunk végre, amelyek a korszerű kereske­delmi formák alkalmazásában nagyon fontosak. Dialógus a kollégiumról »Városunkban nagy gondot okoz a kollégiumi helyzet. Nem nézhetjük tétlenül, hogy a kollégium nem látja el fel­adatát, nem biztosítja a diá­koknak a zavartalan, tanulás lehetőségét, igényeiknek meg­felelő művelődést, a városi és iskolai programiban való rész­vételt. A rendszabályok el­avultak, felaprózzák a tanulók idejét. Ez az oka annak, hogy a negyedikesek tömegesen vándorolnak ki a kollégium­ból. Tudjuk, hogy a tárgyi kö­rülmények nem megfelelőek, de korszerűbb szemlélettel sok problémáit orvosolni le­hetne.-“ (Részlet a megyei ddakparlamenit jegyzőkönyvé­ből.) A jegyzőkönyv kemény bí­rálat a kaposvári Kállai Éva Kollégiumról Elavultak a sza­bályok, nem lehet tanulni, művelődni, sőt a diákparla- meníten az is elhangzott, hogy a kollégiumban középkori ál­lapotok uralkodnak. Hát így fest a kollégium általában — az egyik oldalról. De mit je­lent a »vád“ konkrétan, és a másik oldalit is meghallgatva? Az egyik oldal; "'néhányan a kollégium lakói közül. A másik oldal: a kollégium igazgatónője. Az első és legtöbb ellen­szenvet kiváltó tényező a házi. rend. Mit mondanak erről? A diákok: — Teljesen felszabdalja az időnket. Ha fél kettőig va­gyunk iskolában, rohanunk a kollégiumba, utána ebédelünk. Kimenő fél négytől van, a kö­telező szilendum pedig négy­kor kezdődik. Mit lehet fél óra hosszait csinálni? Este tízkor kötelező takarodó, és ha vala­ki nem készült el a másnapi feladattal, nem maradhat fenn, mert nincs hol tanulnia. Pedig legalább a negyedike­sek szeretnének este is tanul­ni. Az igazgatónő: — A házirend pontjait nem kezeljük »szentírásként«. A kötelező szalanciumon a lá­nyok harmadrésze nem vesz részt különböző ókok miatt. Akinek a tanulmányi átlaga négyes fölött van, nem kell foglalkozásra az iskolába, ök nem vesznek részt a sziltenciu- mon. Kimenőt pedig a napi fel órán kívül is kérhetnek. Ami az esti tanulást illeti, hosszú évek gyakorlata bizo­nyítja, hogy aki délután nem készült ed a feladattal, az este sem tanulja meg. Azért is va­gyunk kénytelenek ehhez a szabályhoz ragaszkodni, mert a kollégium rendkívül zsúfolt. Háromszázharminc lány lakik kétszáznak elegendő helyen. Azok, akik késő este fennma­radnak, zavarják a többieket. Itt, ha nem alkalmazkodnak egymáshoz, nem tudnak együtt lakni, s ezt tudomásul kell venni. A negyedikeseknek egyébként minden évben biz­tosítunk egy termet, ahol az érettségire készülhetnek. A diákok: — A kollégiumi önkormány­zat nem látja el jól feladatát. Formális döntéseket hoznak, az igazán diákokat érintő ügyekbe nem vonják be őket. Az igazgatónő: — A diáktanács dönt a kol­légiumi felvétel és kizárás ügyében. Megkérdezzük véle­ményét a heti étrend összeál- iátásakor, kikértük véleményü­ket a napi és az általános há­zirend összeállításakor. Az az igazság, hogy szeretnénk, ha minél több javaslattal, s ha kelL, bírálattal jönnének, és képviselnék társaikat. Ez rit­ka. A diákok: — Ritkán mehetünk moziba. Az igazgatónő: — Hát igen, ez a »mozi-ügy« is azok közé tartozik, amit jó lenne ha a diáktanács venne kezébe. Örök elégedetlenség forrása, hogy ki mikor mehet vagy nem mehet moziba. Én nagyon helytelennek tartom, hogy oda jutottunk: a jutal­mazás és büntetés egyetlen módja a moziengedély adása vagy elvonása. A diákok: — A kollégiumban nem le­het rádiót hallgatni. Az igazgatónő: — Azelőtt megengedtük, hogy rádiózzanak. De éppen a diákok kérésére szüntettük meg. Az tudniillik áldatlan ál­lapot volt, hogy ilyen körül­mények között valahol állan­dóan szóljon a rádió, és za­varja a többieket. A diákok: — A negyedikesek közül sokan választják a drága, de nyugodt albérletet. Az igazgatónő: — öten mentek el az idén Köztük olyanok is, akiknek köOitözésével csak nyert a kol­légium. Az érvek, ellenérvek sorát folytathatnánk még. A pár­beszédet, ami tulajdoniképpen nem párbeszéd, mert kérdése­imre a választ egymástól füg­getlenül mondták el a diákok és az igazgatónő. Rosszak az objektív körülmények? — Igaz. — Középkori állapotok uralkodnak a kollégiumban ? — Túlzás. — Ha a dialógus szemtől szemben hangzana el, lehetne változtatni a körülmé­nyeken, sokszor félreértése­ken? — Föltétlenül, Simon Márta Megérkeztek az első szovjet vasércszállítmányok A dunaújvárosi kikötőbe megérkeztek az első idei szov­jet vasércszálktmányok. A Komárom . nevű MAHART - motórvontató- négy uszályban ! és két önjáró uszály hozott akiket a magas kor vagy a be- I három órát -tanulnia. Sokan i összesen 2000 tonna vasércet tagság agyihoz köt. I i járnak s^kkozibe, különböző ! A dissaújwázcsá . az első vaséroes uszályt már kirakták. A kikötőben egyéb­ként folytatták a táblalemez- berakást Három uszállyal, ezekben összesen körülbelül 2000 tonnányi, finomlemezzel rövidesen Jugoszláviába in­dul a Kapaswár voniatóhajö. Megbízták például a keres­kedői ems zervezőj ükét: kísér­je figyelemmel a nagyobb üz­letek munkáját, a forgalom alakulását, s tegyen — a vá­sárlók érdekében — olyan ja­vaslatokat a nyitvatartásra, az eladók munkakezdésére, amelyek hozzájárulhatnak a kereskedelem kulturáltságá­nak, korszerűsítésének növelé­séhez, s lerövidítik a vásárlá­si időt. Cser Béla keresbedélemsaer- vezővel többször is jártunk az 50 millió forintos forgalmat lebonyolító kalinyini áruház­ban. Meggyőződtünk arról, hogy mi indokolta a változta­tásokat A reggeli és a dél­előtti órákban kevés a ve­vő, ellenben délután — s fő­leg a hét végén, pénteken és szombaton — számuk meg­sokszorozódik. Egyik szomba­ton például egyik pénztáro­suk egyetlen óra alatt 15 ezer forintot vett át a vevők­től. Ez indokolta, hogy a pénztárosok mellé úgyneve­zett beütőt is állítsanak, aki számol, »gépbe üti« a fize­tendő összeget, a pénztáros pedig csupán a pénzt kezeli. S hogy gyorsabban elhagyhas­sák a vásárlók az áruházát a meglévő négy pénztár mellé még két másikat is állítottak. A változó forgalom indokolta azt is, hogy eladóik lépcsőze­tesen kezdjék a munkát S nemcsak itt, hanem a többi nagyoúb kaposvári és vidéki üzletben Is ellenőrizték a forgalom alakulását. Ahol szükséges — és a létszám is lehetővé teszi —, folyamato­san bevezetik a lépcsőzetes munkakezdést Másutt hosz- szabbított nyitvatartási ren­deltek el, vagy bevezették, a két műszakot. Így például Kaposváron a Domb utcai — nemrég átalakított — üzletük­ben és egyik barcsi kisáruhá- zukban. A vállalat 1972-ben 540, az idén 580 millió forint értékű árut hozott, illetve hoz for­gatómba. Több nagykereske­delmi s ipari vállalattal meg­állapodtak nemcsak a szállí­tás napjában, hanem még pontos órában is, hogy áruájvétel, a mennyiség minőség ellenőrzése — ez a vevő érdekeit szolgálja ne a csúcsidőre essék. Januárban Kaposváron Siófokon továbbképző tanfo­lyamokat rendeznek mintegy 400 dolgozójuk számára. Kü­lönböző gyárak — csokoládé­gyár, konzervgyár stb. — is­mert szakemberei lesznek az előadók. Dolgozóik így job­ban megismerik az árukat, s azokat ajánlani is tudják. Tartanak meg egészségügyi előadásokat is, hogy a diétás vagy a fehérjedús ételeket is javasolni tudják majd a vá­sárlóknak. S_ negyven fiatal, a szakmát jól ismerő keres­kedőt szakközépiskolába irat­nak be, hogy a boltvezetői utánpótlással se legyen gond­juk. Szala: László a az és is és Somogy/ Néplap 0

Next

/
Thumbnails
Contents