Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-09 / 6. szám
A MUNKÁSOK BÉREMELÉSE A cím nem egészen pontos. Az állami ipar és építőipar munkásainak és művezetőinek idei béremeléséről van szó. Méginkább arról, ami a szokásostól eltérő most ebben. Tehát: hogyan hajtják végre az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi határozatát, amely az évek során létrejött kereseti aránytalanságok felszámolására hivatott. A március 1-től esedékes központi béremelés részeleteiről ugyan a Minisztertanács még nem döntött, sok kérdésre azonban máris válasz adható. $ Amit mindenki megkap Érthető módon a munkások és a művezetők kalkulálnak, terveznek. Mire számíthatnak? Többféle átlagszámot hallhattunk, olvashattunk a különböző megnyilatkozásokban, de minden alkalommal így vagy úgy a differenciálás is szóba került. A differenciálás pedig kizárja annak lehetőségét, hogy valamennyi érdekelt egységesen megkapja az átlagos összeget. A külön központi béremelésnél kétirányú dröerenciálás is eltéríti majd a személyre szóló konkrét bérjavítás arányát az átlagtól. 1. Mivel az utóbbi években a segéd- és betanított munkások bére gyorsabban emelkedett, ezért most a szakképzettség megszerzésére jobban ösztönző kereseti arányok kialakítása a kívánatos. így az állami iparban és építőiparban dolgozó szakmunkások és művezetők bére átlagosan 10, illetve 8 százalékkal emelkedik, míg a segéd- és betanítót munkásoké — ugyancsak átlagosan — csupán 5, illetve 4 százalékkal. 2. Ez azonban még nem az egységesen megadott béremelési arány, túszén a vállalatok között is további differenciálás lesz. A Központi Bizottság határozata értelmében ugyanis az átlagosnál nagyobb mértékben kor egy olyan finommechanikai vállalatnál, ahol a munka nem kimondottan nehéz és nagyobbrészt férfiak dolgoznak — egy műszakban? Az átlagnál 20 százalékkal kevesebbre. Vagyis az állami iparban dolgozó szakmunkások és művezetők legalább 8, a segéd- és betanított munkások pedig legalább 4 százalékos központi béremelésben részesülnek. (Az építőiparban ez a garantált arány természetszerűleg valamivel kisebb.) A íennmaradó 20 százalék kerül a vállalatok között differenciáltan felosztásra, a munka nehézsége, a foglalkoztatott nők, illetve a műszakszám arányában. A saját bérfejlesztés — ösztönzésre A központi béremelés vállalaton belüli további differenciálása — mondjuk ki nyíltan — nem kívánatos, mivel csökkentené az országos intézkedés általános érvényét. Az ösztönző és differenciált bérfejlesztésre a vállalat saját erőforrása, részesedési alapja szolgál. Ez átlagosan 4—5 százalék, a gazdálkodás eredményeitől függően néhol kisebb, másutt nagyobb ennél. A központi béremelésen felüli biztos többletről tehát nem beszélhetünk. Egyrészt, mert a saját erő maga sem garantált, másrészt annak fel- használása is erősen differenciált, a jó munkára, a béremelések fedezetének előteremtésére kell ösztönözzön. Két dolgot még a saját erőre alapított bérfejlesztéssel kapcsolatban érdemes megje- gyezms L A munkások és művezetők részarányuknak megfelelően kell részesedjenek a vállalat saját bérfejlesztéséből. Vagyis a központi béremeléseket nem vehetik figyelembe a helyi bérfejlesztéseknél. Ellenőrizni fogják, hogy az alkalmazottakat nem részesítik-e előnyben a munkások rovására azzal, szükséges növelni a béreket hogy ők »úgyis eleget kaptak-, ott, ahol nehéz fizikai munkát 2. Az 1973. évi saját erőből végeznek, ahol sok nőt foglalkoztatnak, illetve több műszakban dolgoznak. így nyilvánvalóan az átlagosnál nagyobb központi béremelésben részesülnek a több műszakban dolgozó fonó- és szövőnők. Mire számíthatnak ugyanaktörténő bérfejlesztéseket célszerű koncentráltan, március 1-től hatályba léptetni. Ez az időzítés lehetővé teszi, hogy egyszerre nagyobb összegű, s ezáltal is ösztönzőbb béremelés kerüljön kifizetésre. Tehát január 1-től csak az elkerülNapkőzi otthon és házi gondozás a balatonlellei községi tanács 150 000 forintot fordított arra, hogy a község gondozásra szoruló idős és magányos lakói számára kellemes tartózkodási helyről gondoskodjon. A balatoihiailei öre^k napközije a tizenegyedik a fo- nyódi járásban. Két társalgó- szoba vadonatúj ^útónokkal berendezve, virágok és televízió, külön ébédlőheJyáség, valamint vfÉanybojlerrel, mosógéppel és centrifugával fölszerelt fürdőszoba szolgálja a napközibe járók kényelmét. És aki nem képes eljárná a napközibe? Arról sem feledkeztek meg. A két gondozónő felváltva hordja ki hozzájuk naponta a meleg ebédet, és a lakást is rendítesz! azoknál, heteden béremeléseket hajtják végre. (Előfordulhat például, hogy az ez év elejétől általánosan kötelezővé vált bértarifarendszer keretében néhány dolgozó bérét föl kell emelni a most már kötelező minimumra.) Ki viseli a terhet? A központi béremelés végrehajtásával kapcsolatban célszerű még elmondani, hogy annak mértékével módosítják a vállalatok átlagbér-színvonalát. Az intézkedés tehát a vállalat részesedési alapját nem terheli. A bérköltségeket azonban elkerülhetetlenül növeli, s így arányosan a nyereség tömegét is csökkenti. Ha például a központi béremelések egy vállalatnál egymillió forinttal növelik a költségeket, akkor egymillió forinttal csökkentik a változatlannak feltételezett nyereséget De mint ismeretes, átlagosan a nyereség 60 százalékát adók formájában a költségvetésbe befizetik a vállalatok. Ezért a központi béremelések anyagi terheinek nagyobb részét — példánknál maradva: a 600 ezer forintot — az állam viseli. Jó gazdálkodással — egyebek közt ösztönző bérezéssel — e többletkiadások sokszorosan megtérülhetnek. A központi béremelések is félreérthetetlenül bizonyí t j ák: az MSZMP politikája határozott munkáspolitika. Szocialista rendünk megkülönböztetett figyelmet szentel arra, hogyan él a társadalom vezető politikai ereje, a nemzeti jövedelem nagyobb részének megteremtője, a munkásosztály. Felelősségvállalása, hatékony munkája egész társadalmunk felemelkedésének legfőbb záloga. K. J. A VÁSÁRLÓK ÉRDEKÉBEN Forgalomellenőrzés, lépcsőzetes munkakezdés Az ABC-áruházban. Néhány vevő meglepődve nyitott be az év első napján, a reggeli órákban Kaposváron a Kalinyin városrészben levő ABC-áruházba. A szokásosnál jóval kevesebb eladót, s kiszolgálót láttak, mint a múlt évben. — Mi az, csökkentették az áruház dolgozóinak számát? No, akkor este a csúcsforgalomban lesz itt olyan torlódás, hogy csak győzze kivárni az ember, amíg a pénztárhoz kerül! — jegyezték meg többen is. Estére azonban az eladók, kiszolgálók és a pénztárak száma is megszaporodott Kovács Lajos, az Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiárukiskereskedelmi Vállalat igazgatója vaskos iratcsomót tesz elém: — Hónapok munkájának eredménye — mondja —, a vállalat új munka- és üzem- szervezése, amely most, január 1-től lépett életbe. Hosz- szú időn át tanulmányoztuk a különböző szaklapokban megjelent írásokat, amelyek a korszerű kereskedelmi formákat ismertették, s egyúttal tanulmányoztuk más kiskereskedelmi vállalatok módszereit. Felülvizsgáltuk saját munkánkat is, és olyan módosításokat hajtottunk végre, amelyek a korszerű kereskedelmi formák alkalmazásában nagyon fontosak. Dialógus a kollégiumról »Városunkban nagy gondot okoz a kollégiumi helyzet. Nem nézhetjük tétlenül, hogy a kollégium nem látja el feladatát, nem biztosítja a diákoknak a zavartalan, tanulás lehetőségét, igényeiknek megfelelő művelődést, a városi és iskolai programiban való részvételt. A rendszabályok elavultak, felaprózzák a tanulók idejét. Ez az oka annak, hogy a negyedikesek tömegesen vándorolnak ki a kollégiumból. Tudjuk, hogy a tárgyi körülmények nem megfelelőek, de korszerűbb szemlélettel sok problémáit orvosolni lehetne.-“ (Részlet a megyei ddakparlamenit jegyzőkönyvéből.) A jegyzőkönyv kemény bírálat a kaposvári Kállai Éva Kollégiumról Elavultak a szabályok, nem lehet tanulni, művelődni, sőt a diákparla- meníten az is elhangzott, hogy a kollégiumban középkori állapotok uralkodnak. Hát így fest a kollégium általában — az egyik oldalról. De mit jelent a »vád“ konkrétan, és a másik oldalit is meghallgatva? Az egyik oldal; "'néhányan a kollégium lakói közül. A másik oldal: a kollégium igazgatónője. Az első és legtöbb ellenszenvet kiváltó tényező a házi. rend. Mit mondanak erről? A diákok: — Teljesen felszabdalja az időnket. Ha fél kettőig vagyunk iskolában, rohanunk a kollégiumba, utána ebédelünk. Kimenő fél négytől van, a kötelező szilendum pedig négykor kezdődik. Mit lehet fél óra hosszait csinálni? Este tízkor kötelező takarodó, és ha valaki nem készült el a másnapi feladattal, nem maradhat fenn, mert nincs hol tanulnia. Pedig legalább a negyedikesek szeretnének este is tanulni. Az igazgatónő: — A házirend pontjait nem kezeljük »szentírásként«. A kötelező szalanciumon a lányok harmadrésze nem vesz részt különböző ókok miatt. Akinek a tanulmányi átlaga négyes fölött van, nem kell foglalkozásra az iskolába, ök nem vesznek részt a sziltenciu- mon. Kimenőt pedig a napi fel órán kívül is kérhetnek. Ami az esti tanulást illeti, hosszú évek gyakorlata bizonyítja, hogy aki délután nem készült ed a feladattal, az este sem tanulja meg. Azért is vagyunk kénytelenek ehhez a szabályhoz ragaszkodni, mert a kollégium rendkívül zsúfolt. Háromszázharminc lány lakik kétszáznak elegendő helyen. Azok, akik késő este fennmaradnak, zavarják a többieket. Itt, ha nem alkalmazkodnak egymáshoz, nem tudnak együtt lakni, s ezt tudomásul kell venni. A negyedikeseknek egyébként minden évben biztosítunk egy termet, ahol az érettségire készülhetnek. A diákok: — A kollégiumi önkormányzat nem látja el jól feladatát. Formális döntéseket hoznak, az igazán diákokat érintő ügyekbe nem vonják be őket. Az igazgatónő: — A diáktanács dönt a kollégiumi felvétel és kizárás ügyében. Megkérdezzük véleményét a heti étrend összeál- iátásakor, kikértük véleményüket a napi és az általános házirend összeállításakor. Az az igazság, hogy szeretnénk, ha minél több javaslattal, s ha kelL, bírálattal jönnének, és képviselnék társaikat. Ez ritka. A diákok: — Ritkán mehetünk moziba. Az igazgatónő: — Hát igen, ez a »mozi-ügy« is azok közé tartozik, amit jó lenne ha a diáktanács venne kezébe. Örök elégedetlenség forrása, hogy ki mikor mehet vagy nem mehet moziba. Én nagyon helytelennek tartom, hogy oda jutottunk: a jutalmazás és büntetés egyetlen módja a moziengedély adása vagy elvonása. A diákok: — A kollégiumban nem lehet rádiót hallgatni. Az igazgatónő: — Azelőtt megengedtük, hogy rádiózzanak. De éppen a diákok kérésére szüntettük meg. Az tudniillik áldatlan állapot volt, hogy ilyen körülmények között valahol állandóan szóljon a rádió, és zavarja a többieket. A diákok: — A negyedikesek közül sokan választják a drága, de nyugodt albérletet. Az igazgatónő: — öten mentek el az idén Köztük olyanok is, akiknek köOitözésével csak nyert a kollégium. Az érvek, ellenérvek sorát folytathatnánk még. A párbeszédet, ami tulajdoniképpen nem párbeszéd, mert kérdéseimre a választ egymástól függetlenül mondták el a diákok és az igazgatónő. Rosszak az objektív körülmények? — Igaz. — Középkori állapotok uralkodnak a kollégiumban ? — Túlzás. — Ha a dialógus szemtől szemben hangzana el, lehetne változtatni a körülményeken, sokszor félreértéseken? — Föltétlenül, Simon Márta Megérkeztek az első szovjet vasércszállítmányok A dunaújvárosi kikötőbe megérkeztek az első idei szovjet vasércszálktmányok. A Komárom . nevű MAHART - motórvontató- négy uszályban ! és két önjáró uszály hozott akiket a magas kor vagy a be- I három órát -tanulnia. Sokan i összesen 2000 tonna vasércet tagság agyihoz köt. I i járnak s^kkozibe, különböző ! A dissaújwázcsá . az első vaséroes uszályt már kirakták. A kikötőben egyébként folytatták a táblalemez- berakást Három uszállyal, ezekben összesen körülbelül 2000 tonnányi, finomlemezzel rövidesen Jugoszláviába indul a Kapaswár voniatóhajö. Megbízták például a kereskedői ems zervezőj ükét: kísérje figyelemmel a nagyobb üzletek munkáját, a forgalom alakulását, s tegyen — a vásárlók érdekében — olyan javaslatokat a nyitvatartásra, az eladók munkakezdésére, amelyek hozzájárulhatnak a kereskedelem kulturáltságának, korszerűsítésének növeléséhez, s lerövidítik a vásárlási időt. Cser Béla keresbedélemsaer- vezővel többször is jártunk az 50 millió forintos forgalmat lebonyolító kalinyini áruházban. Meggyőződtünk arról, hogy mi indokolta a változtatásokat A reggeli és a délelőtti órákban kevés a vevő, ellenben délután — s főleg a hét végén, pénteken és szombaton — számuk megsokszorozódik. Egyik szombaton például egyik pénztárosuk egyetlen óra alatt 15 ezer forintot vett át a vevőktől. Ez indokolta, hogy a pénztárosok mellé úgynevezett beütőt is állítsanak, aki számol, »gépbe üti« a fizetendő összeget, a pénztáros pedig csupán a pénzt kezeli. S hogy gyorsabban elhagyhassák a vásárlók az áruházát a meglévő négy pénztár mellé még két másikat is állítottak. A változó forgalom indokolta azt is, hogy eladóik lépcsőzetesen kezdjék a munkát S nemcsak itt, hanem a többi nagyoúb kaposvári és vidéki üzletben Is ellenőrizték a forgalom alakulását. Ahol szükséges — és a létszám is lehetővé teszi —, folyamatosan bevezetik a lépcsőzetes munkakezdést Másutt hosz- szabbított nyitvatartási rendeltek el, vagy bevezették, a két műszakot. Így például Kaposváron a Domb utcai — nemrég átalakított — üzletükben és egyik barcsi kisáruhá- zukban. A vállalat 1972-ben 540, az idén 580 millió forint értékű árut hozott, illetve hoz forgatómba. Több nagykereskedelmi s ipari vállalattal megállapodtak nemcsak a szállítás napjában, hanem még pontos órában is, hogy áruájvétel, a mennyiség minőség ellenőrzése — ez a vevő érdekeit szolgálja ne a csúcsidőre essék. Januárban Kaposváron Siófokon továbbképző tanfolyamokat rendeznek mintegy 400 dolgozójuk számára. Különböző gyárak — csokoládégyár, konzervgyár stb. — ismert szakemberei lesznek az előadók. Dolgozóik így jobban megismerik az árukat, s azokat ajánlani is tudják. Tartanak meg egészségügyi előadásokat is, hogy a diétás vagy a fehérjedús ételeket is javasolni tudják majd a vásárlóknak. S_ negyven fiatal, a szakmát jól ismerő kereskedőt szakközépiskolába iratnak be, hogy a boltvezetői utánpótlással se legyen gondjuk. Szala: László a az és is és Somogy/ Néplap 0
